Nem azt mondtam, hogy a puska nem fontos, hanem sokkal nagyobb hatekonysag noveles erheto el, ha a semmi helyett lenne ejszakai szallito es tamado helikpter, vagy 24 oras dronos megfigyelesi lehetoseg, mintha lecserelnek a Kalasnyikovot M-16-ra.
De érdemes megnézni, hogy milyen képzett lövészek vannak kint.
Mit kell karbantartani pl egy rombolón kint a vízen?
A meghajtási lánctól függ. Diesel-elektromos meghajtásnál alapvetően sok dolog nincs (kenés és működés ellenőrzése), gázturbináknál már inkább témakör, főleg nagy teljesítményű rendszereknél. Itt a redundancia nyújthat némi biztonságot, hiszen ha egyetlen rendszer van, akkor annak meghibásodása esetén a hajó mozgásképtelenné válhat.
Hajóknál ma már vannak speciális festékek, amelyek 10-20 évig karbantartás (ie.: újrafestés) nélkül bírják, de az áruk elég magas.
A másik alapvető probléma az eltérítéstől való félelem. Gondolj bele az esetbe, amikor autonóm tengeri szondát halásztak ki tavaly év végén a Dél-Kínai tengeren...
Hajtáslánc n+1 elemét, elektronika is sérülhet. Festés, korrózióvédelem. Egy rombolón 12.7-es géppuskáig van fegyverzet. Azt ki kezeli? Az n+1 feggyverendsze napi szintű törődését ki adja meg? N+1 radar, rádió, teljesítményelektronika, stb.
Nem fér bele 2-3-szoros VLS mennyiség. Az első automatizált hajó próbálkozás tengó vadász szonaros hajtó néhány száz BRT-vel. Egy 12k BRT-s romboló full távvezérléve vágyálom ma. Értelme se lenne sok.
Mit kell karbantartani pl egy rombolón kint a vízen? VLS-hez nincs tartalék rakéta a hajón, ha újratöltik akkor másik hajóról. Azon meg lehet bárki. MEg ha nincs legénység, akkor azonos hajóméretnél 2x-3x annyi VLS tubus is lehet. Sokkal "laposabb" célpont lehetne. Nem kellene lasszóval fogni a tengerészeket. Szvsz most egy romboló fele/harmada az emberekre megy el.
@Cifu: Igen és ez a kiegészítő jelleg könnyen meg is ugorható. A nagy hajóknál nagy merészség lenne elhagyni az embert. Ráadásul ezek évtizedekig vannak rendszerben.
Autonóm hajókat per pillanat alapvetően kiegészítésre terveznek használni. Felderítő járművek, amelyek szonárral a tengókat, radarokkal a felszíni és légi célokat deríthetik fel, és az adatokat általában műhold segedelmével osztják meg a flottával. Az ilyen egységek értelemszerűen külső perifériás kísérőhajók lesznek, amelyek a flotta szemei lehetnek.
Ezeket fel lehet fegyverezni például torpedókkal, hogy a tengókat ki is lőhessék, illetve akár VLS indítókkal is fel lehet szerelni. De akkor is kísérőhajók lesznek. A flotta gerince, ide értve a hordozókat is, maradnak ember központúak.
Semennyire. Egy rombolón túl sok az olyan karbantartási feladat, ami megköveteli a személyzetet. A VLS újratöltéséhez meg jelenleg ember kell, de nagyon.
A veszélyforrásoktól függ. A STHORA-1 tök jó addig, amíg TOW / Fagot / Maljutka szintű rakétákkal lőnek a harckocsira - Szíriában ezért is van SHTORA-1 az ottani T-72B3-asokon feltehetően. Itt ugye a két Infrarefi dolga az, hogy megtévessze az indítóállást, amely a rakétát irányítja - az indítóállás a rakéta végén lévő fáklya fényét követve pozícionálja a rakétát, a két új "fényforrás" ezt kavarja össze.
Viszont amint újabb rakéták kerülnek a képbe (Kornet, Javelin, Spike, Hellfire, stb.), amelyeknél az irányítás nem a rakéta végén lévő infrajelet használja, a rendszer holt teher, plusz még lyukat is képez a védelemben, hiszen az Infrareflektorok tartókonzolja mögött nincs teljes értékű ERA modul.
A T-90MSz-en vannak rakétaindítás-érzékelő szenzorok, de infrarefi nincs (soft-kill rendszerként működik tovább, ködgránátvetőkkel füstfüggönyt von a rakéta/indítóállvány és a harckocsi közé, így a célravezetést próbálja megnehezíteni). Itt viszont érzékelőket sem látni, tehát úgy tűnik teljesen leszerelték a rendszert, alapvetően a passzív-védelem felé fordulva. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.06. 10:00:54
T-72B3 harckocsik felvonulás gyakorlásán, újdonság a T-90M-nél látott elrendezés Kontakt-5 torony ERA-nál, az, hogy nincs SHTORA-1, illetve a T-90MSz-nél látott oldalkötény/ERA megoldás, a motortérnél pedig rácspáncélzat.
Viszonyításképpen egy korábbi T-72B3
Az első három egyiptomi együléses Rafale
AARGM-ER egy F-35A bombaterében
Egy görög F-16-os CFT-vel, szárny alatti pótossal és IRIS-T-vel a tavalyi Tiger Meet-en, pár további kép onnan:
Szerintetek mennyire reális, hogy önműködő hadihajókat használjanak mondjuk 20 év múlva? Romboló feladatkörben simán. De mini hordozót is el tudnék képzelni. Klasszikus anyahajót (nem hordozót) pláne. Tudom most is vannak robot hajók. Bár szerintem csak oceanográfia kutatásokat végeznek (=kémkednek).
Nem trolkodásból, de kiragadsz te is dolgokat. A puska nem fontos, de az IFV igen? Ahol az IFV lő, oda puska kell. Persze, kell a felderítés, de mit érsz vele, ha nincs aki kihasználja a szerzett infó előnyét? Pillanatnyilag mellény meg bakkancs nincs elég az 5-6000 harcolóra.
"The Crossfire Mk1 is a combination 12 gauge shotgun and 5.56 NATO rifle, both actuated by the same pump action, which is (awkwardly) user selectable."
Csak tippelek, de ez egy két különböző kaliberű / csövű fegyver.
Alul lehet látni, hogy egy kis kaliberű (.22LR?) fegyver tára van az alsó cső zárja alatt.
Felül egy nagyobb kaliberű (tippre 12-es sörétes) cső és zár látható. A felső csőnél tárat nem látok, lehet, hogy csak egylövetű.
Az alsó csőre meg mintha a sörétes puska felhúzókarja lenne rágyógyítva, ez az előágya a fegyvernek.
A haboru nem csak lovoldozesbol all. Ez nem pisztolyparbaj delben a foutcan, ahol az nyer a ki jobban lo.
Az ellenseget meg kell talalni, oda kell menni meg idoben, lehetoleg tuleroben. Jol meg kell szorni elsonek mindennel, ami van tavolrol, mert kimeljuk az emberi eletet , igy is fogy a Magyar. Aztan odamenni es golyot kuldeni abba aki meg mozog.
Amikor a lovesz lo, az egy hosszu folyamat utolso lepese. Ha a folyamat tobbi resze nem mukodik a sereg vesziteni fog. Hiaba van szuper lezerfegyvere, ha az ellenzek hamarabb jut be a parlamentbe (afrikaiasan, bozotvago kessel :-), mert nem tud rola, mert nincs jarmuve, hogy odaerjen, elteved, mert nincs GPS-e, meg sotet van, ha felrobbantjak a btr-t egy elasott gazpalackkal utkozben etc.
Mindenki alapvetően lövész, lőni meg karabéllyal szoktak. Annyiból nem sürgős, hogy már elvertek egy csomó pénzt AK "modernizációra".
Annak azért lehet némi oka, hogy nem erőltetik annyira ezt az aknavetőzést. Álló cél ellen még csak - csak, de támadó hk.-t ezzel eltalálni meredeknek tűnik.
Minek MRAP, meg mesterlövész fegyver? Mire szeretnéd használni? Az éjjellátó jó dolog, de ha nincs hozzá ANPAQ akkor mire használod? Ha nincs hozzá M4, akkor mire rakod?
Nem tudom, hogy rendszeresitettek-e, de egy jo aknavetovel eleg pontosan lehet dolgozni, plane ha van valami ballisztikus kalkulatorod hozza az elso lovest beiranyozni. Valahol olvastam egy cikket, hogy mennyivel gyorsabb es olcsobb volt psion zsebkalkulatorokkal tuzet vezetni, mint az Arpad tuzvezeto rendszerrel.
Az Ukranok meg valami mobilos appot hasznaltak a 122 mm-es tarackokhoz, de rabasztak, mert az oroszok meghekkeltek. Az app minden kalkulacional elkuldte a sajat koordinatakat a tuloldalra is.
Akkor is fontosabb az ejjellato, a dronos megfigyeles, az elektronikus felderites, a mesterloveszfegyver, az aknabiztos jarmu, a megfelelo kommunikacios halozat. Nem azert fogsz legyozni egy gerillat, mert neki AK-ja van, neked meg M-16, hanem azert, mert idoben eszreveszed es gyorsan tudsz reagalni, mozgekonyabb vagy es bekerited.
Tevedes. A puskas fegyveres az elsodleges az fejlesztesben, mert elsosorban uuskaktol kell tartanunk, es nemvegy szervezett modern hadsereg tamadasatol.
Ezek szerint tévedtem. Furi mindenestre, hogy nem nagyon hallani róla. Rendszeresítették valahol vajon?
Aknavetoket mennyire hasznaljak idehaza? Precizios loszerrel az is jo pancelelharitasra. Raadasul rohelyesen olcso a tobbi opciohoz kepest.
A karabely szvsz utolso a sorban. A modern hagyomanyos , de nem hagyomanyos hadviselesben a puskas ember legkevesbe befolyasol, ha a tobbi mukodik. Felderites, legiero, tuzerseg, logisztika, geppuskak, DMR-ek kezigranat, gyalaso, puska, szurony.
Nem akartam ilyet a szádba adni. De a légi támogatás már megoldott. Jó lennének a helik, de előbb én is IFV/APC/HK/önjáró vonalat nyomnám. De egy NATO lőszert tűzelő karabély se lenne rossz. (Vagy elég katona meg bkkancs).
Szót sem ejtettem a Griffekről. A szárazföldeiknél először talán a APC/IFV vonalat kellene lecserélni. Aztán a hk-t és aztán azok fire supportját, az tüzérséget. Alulró építkezünk felfelé. Annak nem sok értelmét látom, hogy M109A5 és PzH2000 tüzérség támogasson szutyok BTR-eket...
Első körben egy APC/IFV cserénél azt kéne eldönteni, hogy kell a kétéltű képesség vagy sem. Ha nem, akkor a 30 éves M2A2 is földöntúli csoda lenne itthon... Vagy bármi hasonló. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.05. 11:55:20
A légierőt kellene már elfelejteni. A Griffeket végre "kirepülik". De ha lenne itthon valami csim-bum akkor kit támogatnának? Mert most BTR van és MEtisz (?). Utána meg a sorozás akik max teherautóra tudnak ülni. Nem érzem arányosnak a cuccot. Ha a mostani low tech háborúkat nézem, akkor ott pont nagy szerepe van a tüzérségnek. Bár lehet ez csak az ez van, ezt tudjuk használni.
Vagy az a nagy haditerv, hogy a sorozott Józsi mellett majd az SF JTAC fog Grippent rávezetni? XD Vicc.
Félek tényleg határvadászat. Akkor lenne értelme, ha a rá ültetett pilóták, meg a többiek tudják a képességet folytatni 2024 után is.
Jó lenne valami földi cucc is. A Grifek mellett nekem ez feleslegesnek tűnik. A környező országok is leszerelték a MANPAD cuccaikat?
Mert annak pontossága kb. egy nagyságrenddel a helié alatt van. 20 km-en távolságban 100 méteres CEP-je van egy M109A5 Paladinnak is. Egy UB blokkos rakéta sorozat szórása 2 km-en 20 méter alatt van amennyire meg tudom ítélni.
A szomorú igazság az, hogy a tüzérség, mint CAS csak PGM lőszerrel jön számításba nálam, masszív tüzérségi előkészítés meg kb. konvencionális hadviselésnél szükséges.
Éjszakai képességes Mi-8/17-et rakétával és adott estben őskori ATGM-mel is égetőbbnek tartot a Honvédség mai állapotát nézve főleg azért, mert multifunkciós lenne. A baj az, hogy sokszor feleslegesen nagyok.
A zl. szintű aknavetős támogatás legyen meg jól elsőre. E téren lövésem sincs, hogy mennyire vagyunk jók.
Én nagyon sokra tartom a Mi-8/17-et, de nem azon a '70-es évek színvonalán, ami itt volt a két NVG-s gépet leszámítva.
Éjszakai képesség nélküli helit úgy ahogy van, el kell felejteni. Az airbase-es "rossz emlékeket" ébreszt részt is figyelembe véve meg főleg. Majd hülye lesz a migráns nappal mozogni.
(Ezen felül a rossz emlék résszel kapcsolatban is UL szagot érzek. Sokszor írják, hogy az érkezők többsége fiatal. Ők nem is éltek, mikor a SZU már kinment A-ból és a tálibok meg nemigen használtak ilyen technikát. Szerintem a többségük nem nagyon látott ilyen helit az életében soha...) Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.05. 11:46:29
A Mi-24 felúítás 2-3 millás tétel lesz talán gépenként. Az MQ-9 vágyálom...
A tűzereje nem sokkal nagyobb. Tudtommal lehet gépűgyú konténert rakni Mi-8/17-re és ugyanazt az UB blokkot cipelik. A 30 mm-es ágyús 24-esnek még a forgó tornya sincs meg, tehát gimbalban sem tud többet. A páncélzat terén is lehet fejleszteni, persze páncélüvege nem lesz a Mi-8/17-nek...
A fegyverzete a helinek alig lesz több, mint egy multifunkciós szállító/harci Mi-8/17-nek.
Azért a túlélőképessége / tűzereje nagyobb lesz.
A Hellfire integráció sci-fi. Ilyen rövid időre kis mennyiségre értelmetlen is és amúgy is overkill a környező országokat nézve. A Strum is bőven jó. Ha lenne legalább az...
Gombhoz kabát. :)
El kell dönteni mit szeretnénk. Légi tűztámogatás? Mi-24V/P erre elegendő.
Páncélvadász/felderítő? Ahhoz például a Horvátok által is alkalmazott megoldás a jó megoldás, levedlett Kiowa Warrior-okat megvásárolni.
BTW csendben megjegyezném, hogy megint az a kérdés, pontosan mire is van szükségünk. 4db MQ-9 plusz két földi kiszolgáló állomás ~60 milliárd forint lenne, de olyan képességeket hozna, amihez per pillanat a Griff kellene. Hellfire rakétákkal páncélvadászatra teljesen jó, de vihet 2x 500 fontos LGB vagy JDAM bombát. Mindenek előtt pedig ugyebár van fejlett EO/IR képalkotó rendszere...
Hát, ennek szinte semmi értelme. A fegyverzete a helinek alig lesz több, mint egy multifunkciós szállító/harci Mi-8/17-nek. Egy valódi korszerű AGM-es helitől meg fényévekre van. Éjszakai képesség, ha jól értem továbbra is nyista...
A Hellfire integráció sci-fi. Ilyen rövid időre kis mennyiségre értelmetlen is és amúgy is overkill a környező országokat nézve. A Strum is bőven jó. Ha lenne legalább az... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.05. 10:46:23
Lehet hogy felújjítják a Mihukat. link
Mondjuk nem tudom minek. Mire kiépül a képesség, addigra megint lerohadnak. Határon vagizni a BTR-el is lehet.
Hellfire-t integrálni scifi? Tudom mindent lehet kérdés mennyiért.
Nem tudom. Az ok, hogy az első 3 nap vagy legkésőbb a második héten áttértek közepes magasságra, de az Osza képes fellőni 5-6km-re is.
Bírom az ilyen fotelpszihológusokat akik megmondják, hogy a másiknak mit kell csinálni és azt hiszik van fogalmuk arról, hogy a másik mit csinál... Csak úgy lazán a képernyő másik oldalán. Nem semmi. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.04. 23:08:29
Balàzs, lenyugonyoghatnál màr tènyleg. Említetted a Nyevàt, reagàltam rà, hogy jè van upgrade-el vàltozata,ami a NATO-ban SA-26 nèven fut (ha tetszik neked, ha nem). Te sem tudtàl róla, gondoltam èrdekes. Ennyi. A többit te generàltad. Nèha mozdulj ki a sz.gèp mögül emberek közè.. Na jó fórumozàst.
Fix telepítésű radarokra van valami terv háború esetére, ha enemi vészes közelségbe kerülne hozzá ?
Teszem azt, kiemelnék a dómból egy mobil platformra műszereket meg konténeres teherjárgányba vagy valami hasonló.
A tudásom nem igazán teszi lehetővé, hogy beszálljak ebbe vagy bármelyik vitába, és ott kardoskodjak valami mellett, amit nem ismerek, bár kezdek tisztában lenni a fogalmakkal, de nincs meg a tudás alapja pl: mit tudott a régi Nyeva amihez hasonlítani kellene az felújítottat és hasonlóak
A probléma az, hogy amennyire látom Máténak nem sok fogalma van arról, hogy a Nyeva alapvető technikai korlátai micsodák. És ezen a képen látható upgrade-k nem tudnak segíteni. Az antenna rendszer ugyanaz, a rakéta külsőleg semmit sem változott lényegében. Ezek adják meg a rendszer képességeinek sarokköveit.
A másik fele az, hogy nem mintha a Nyeva olyan fúdesikeres lett volna az éles bevetések során. Azzal a kifogással meg tele van a hócipőm, hogy "de az arabok". Az AF alatt is sikerült vele két gépel lelőni összesen. Abból az egyik nagy fegyvertény volt. F-16-ot lőtt le még arab légvédelem is 1982-ben és a Sivatagi Vihar alatt is elveszett 5 vagy 6 db. (Így fejből.) A Sivatagi Vihar alatt is a Volhov volt a sikeresebb. Az (Osza meg meglepően sikertlen volt.)
A Nyeva abban a korszakban lett megtervezni, amikor közelében nem volt a gépek RWR és egyéb rendszere a mainak és szó sem volt olyan manőverezőképességről, mint ma. Nemhogy HARM nem volt, de még Shrike sem. Egy ilyen környezetben a Nyeva bármilyen upgradeje egyszerűen életképtelen még más hidegháborús későbbi szovjet-orosz SAM rendszerrel összevetve, nemhogy a korszerűsített magyar Kub-bal...
Annyit megjegyzésként, hogy lehet kicsit félreérthetően viselkedem, de az én tudásom itt a legsekélyebb.
Így amikor pl: "vitatkoztatok", hogy a modernizált Nyeva ér-e valamit, kíváncsivá tett miről is van szó, ilyenkor próbálok valami infót szerezni róla és ha találok valamit amiről úgy látom talán segít nektek a vitában vagy csak érdekes azt megosztom.
A tudásom nem igazán teszi lehetővé, hogy beszálljak ebbe vagy bármelyik vitába, és ott kardoskodjak valami mellett, amit nem ismerek, bár kezdek tisztában lenni a fogalmakkal, de nincs meg a tudás alapja pl: mit tudott a régi Nyeva amihez hasonlítani kellene az felújítottat és hasonlóak
Vigyázó szemedet vesd erre.
Várom a HMZ és egyéb forrásokkal megtámaszott összefüggő érvelés és linkeket, hogy ki vett ebből (senki), miért nem találni forrást az SA-26-ra és azt, hogy mitől tud ez klasszisokkal többet, mint a mai szemmel kőkorszaki Nyeva. Mitől lesz mondjuk a rakéta húzni 15-20G-t, hogyan lesz immúnis olyan zavarási formákra, amire a monoimp. antennás SARH-s rendszerek alapból azok, stb.
Engem forrásokkal, számokkal, adatokkal és modellel lehet meggyzőni. A levegőbe dumálssal nem... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.04. 18:46:58
Együtt lett megtervezve a tűzrendszer, 9db Volhov + 6db Nyeva + 2db Sz-300PMU + 2db Vega + AVR.
(azért nem árt a Volhov, hogy bonyolítsa az ellen életét, amit dél-nyugatról vártunk főleg kis-magasságon rongyoló olasz Tornádók képében)
Az Sz-300PMU érkezése után a Volhovoka ki lehetett volna vonni. Feleslegesek voltak már. A Nyeva esetleg maradhatott volna kismagasságú extraként. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.04. 14:43:16
Az F-117 esetán pontosan ez volt a gond. Eleve az a fő bibi, hogy ez esetek többésében a cél paraméterrel közeledik, nem pontosan a SAM felé repül.
Mivel a közeledő F-117-est a rávezetőállomás (tűzvezető radar) már csak elrepüléskor látja meg ezért utána kell lőni. Ha túl közel jön, akkor paraméter miatt 5-6 km-nél közelebbről nem követhető a cél a rakéta által. Nagyobb paraméter esetén meg az F-117 kirepül a HMZ-ből, mire lemegy az egész.
Daniék egy kb. 6-12 km távolságban levő sávban tudtak dolgozni az F-117-re, amit a cél RCS-es és a rendszer paraméter limitje korlátozott le. Ha 3-4 km-re odébb repül a gép, akkor nem sikerült volna. Ezért írtam azt, hogy hatalmas mák IS kellett a sikerhez. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.04. 14:37:12
Egy lopakodó gép ellen mennyire "probléma" feltolni a SAM rakétáját az égbe? Akartam számolgatni, de kb semmilyen adatot nem tudok hozzá. Konkrétan arra gondolok, hogy ha van egy képzeletbeli SAM-em, ami egy átlag ALU vadászt mondjuk 150 km-ről lát, mondjuk 75 km-re lő el a rakéta, tehát mondjuk közeledő célra 100 km-ről is indíthatok. Ha viszont egy lopakodó célra dolgozom, akkor lehet hogy ha mondjuk észreveszem 50 km-ről és indítok rá, akkor már kb távolodó lesz mire "utoléri" a rakéta. (Ugye nem feltétlen pont felettem repül el). És itt még nem számoltam azzal, hogy bármi ellentevékenységet művel csóri célgép. Gondolom már automatikus a dolog és ha rábökök a célra, a többit a gép összerakja. A rakéta is gyorsan felmászik 8-10 km magasra. De nagyon pici az időablak amikor még meg tudom nyomni a piros gombot.
Daniék is kb alá ültek a 117-nek.
Na, akkor az SA-26 témához, hogy ne a levegőbe beszéljünk...
Rövidített változat, a teljes történet majd a HTKA-s 450-500 oldalas anyagban lesz...
Ha nincs új rakéta, nincs új atenna rendszer, akkor drámai képesség növkedés nem vízionálható. Pont. Az AF 1+1 repcsis killje egész egyszerűen nem releváns. A Nyeva ma sajnos a középszerű ellenfél ellen is majdnem leírható. Középszerű alatt értem mondjuk a román MiG-21 LancerR-t. Repteljesítménye 40 éve sem volt kiemelkedő, de azért van rajta F-16C szintű RWR és egyéb gép-ember kapcsolati lehetőség. MFD, stb. Csak még ez a gép is olyan manőverekre képes strike konfigban, hogy nagyon hamar elfogy a Nyeva képessége, kinematikailag. És mivel a gépek nem egyesével járnak az egy célcsatorna is igen vékony...
A merketing anyagban betett HMZ diagram is nagyrészt ott nagyobb, ahol harcászati hatása gyakorlatilag jelentéktelen, 10 km magasság felett. Nagyobb távolságon a HMZ-je alsó magassága 50 méter, cruise missile ellen nincs HMZ-je, bár itt lehet azzal jönni, hogy Románia szintű ellenfélnek olyan úgy sincs. Viszont a paraméterrel (az, hogy mennyivel a komplexum mellet repült el, a legkisebb számított távolság = paraméter) értkező célok ellen is pont olyan korlátos szinte, mint a legkorszerűbb régi Nyeva.
A rendszer felkészítési idejre is kíváncsi lennék...
Azt el kell felejteni, hogy mesebeli titkokat tud egy ilyen ősrégi rendszer upgradje. Az ember ránéz az antennára és a rakétára és aki tudja, hogy mit keressen, az látja, hogy ez az upgrade nem egy nagy truváj. Mobilabb lett a rendszer összes eleme - önjáró, nem vontotott - és a rakéta talán kicsit könnyebb lehet és talán új szilárd tüzelőanyag van benne. Nagyon talán gombnyomásra is összecsomagolja magát percek alatt. Ez az mobilitás és a túlélőképességet növelheti, de a rendszer. max. hatékonyságán alig vagy semmit sem javít, mert ettől a nem sem sem több célcsatornás a rendszer, sem nem jobb rakéta kinematika.
Könnyebb rakéta esetén - pl. kompozitból készül álá Patriot upgrade - a HMZ alapján a passzív szakaszon így kicsit több G-t tud a végén húzni, mert a felhajtóerő azonos, de könnyebb a rakéta. Tehát a passzív szakaszban kisebb sebességnél van a manőverezési határ.max 2-2,5 G-s manőver képességénél a rakéta manőverképtelennek tekithető harcászatialg még egyenesen repülő nem manőverező cél esetén is. Nagyon valószínű, hogy ettől mászott kintebb a HMZ 0 km paraméternél 6-7 km-rel, de paraméterrel érkező célnál alig. Ezt is elmagyarázza majd az összefoglaló több rakétán kersztül, hogy a szovjet-orosz HMZ diagramokon milyen limit hogyan látszik...
Az F-35, de még egy 4++ gép gyakorlatilag a HMZ-jbe nem repül be ennek a cuccnak, ha csak kicsit is működik a jenki EW bazár. Nem 1999-et írunk. Ma a mezei 4++ gép 8-10 km magasban 30-40 km-ekről eregetné az SDB-ket. Miért nem vette meg senki ezt a lehetséges upgradet? Mert értelmetlen. 1989-ben még lett volna (halvány) értelme, de most 2019 felé battyogunk az ég szerelmére...
Egyesek sajnos a Nyeva mázlis AF-es szereplése miatt - a szakértelem perszre nem elhanyagolható - használat amiatt egyszerűen túlértékelik azt a rendszert, ami felett végletesen eljárt az idő mára.
A mai világban, egy 1 db célcsatornás rendszer, ami bármely irányból kaphat HARM-ot és ezt nem is érzékeli egész egyszerűen röhejesen elavult. Kettőt lehet találni, hogy miért határozta meg Dani a 21 másodperces limitet. Azért, mert a LORO féle rávezetés mellett - lásd SAMsim manual - fogalmuk nem volt, hogy jön-e HARM vagy sem. A Volhov és Dvina legalább a megcélzott gépekről és azok közeléből látta azt, ha leváló céljel van széles sugár üzemmódban. (SAMsim manual) A Nyeva csak akkor, ha éppen pont arra a gépre dolgozik, ami éppen indítja, mert csak LORO-t tud.
A rendszer egy célcsatornás továbbra is. Ez már 30 éve is kevés volt, csak itthon ez volt, ezért jött volna az Sz-300Psz/PMU. A 2xSz-300 osztály érkezését elmosta a hh vége. A teljes Bp. körüli SAM gyűrűnél többet tudott volna egy darab (!) Sz-300PSz/PMU osztály. 48 db tűzkész rakéta és egy időben 6 db célra 12 db rakétát volt képes rávezeti, amiből 3 db rakéta lehet végfázisban. A gyűrűt egy irányból áttörve is legfeljeb 3 célcsatorna lett volna, amiből egy Nyeva és kettő Volhov és 47 km-nél vége a történetnek. Az Sz-300Psz/PMU meg 75 km-es és bármekkora paraméterrel érkező célra tudta ezt, a 47 km a Volhov esetén meg 0 km paraméternél van. Izé... A teljes Bp. körüli SAM rendszernek volt kb. ennyi tűzkész rakétája, mint egy Sz-300PM osztálynak, ami ráadásul a bejövő HARM-okat is lövögethette volna le.
Az Sz-300PMU-t feltéve a legmagasabb bp-i hegyre a közeli völgyek kivételével uralta volna a környéket. A másik osztály meg Dunaújnál lett volna, a laktanyák asszem el is készültek. A kiképzés is megvolt az osztály nem érkezett meg.
Most komolyan, miről beszélnük...?
Engem számokkal, tényekkel és modellekkel lehet meggyőzni és nem levegőbe kiáltott szlogenekkel és minden alap nélküli kijelentéssekkel. Ez a cucc. kb. anyira korszerű a modern harctéren, mint egy szamurájkard. Igen közel kell lennie a célnak és nagyon mázlisnak kell lenni a sikerhez...
Eleve ott kezdődik, hogy a mai eszközök képessége a régi evolúciónak a lecsapódása. Ha majd bárki elolvassa végig a HT összefoglalót, akkor megérti ezt.
A Kub korszerűsítése sokkal ésszerűbb lépés, mert 1967-68 táján is fényévekkel korszerűbb és mobil volt rendszerbe állításakor. A magyar Kubok nem tudom, hogy tudja-e az itteni közösség, de a világ legkorszerűbb Kub-jai sanszosan, de hogy a VSz-ben azok, az tuti. Az arab országokban olyan korszerűsítése tuti nem volt, mint itthon.
Egy Nyeva még a román LanceR szintű gépekre is eléggé veszélytelen AVR nélkül és F-16C szintű avionikával. A Nyeva rakétája egyszerűen kinematikailag kevés harcászati gépek ellen meg az egy célcsatornájával. A Kub kinematikája pont annyival jobb, amennyivel kell. 15G-t tud végig a közepes magasságon. A magyar Kub-on van NVG is és olyan vezetési pont van hozzá, ami képes a nyugati Patriotánl működő hálózatba tenni. Ezzel tudja azt, hogy a rakéta indul data link alapján és a véfázisban világít alá a SZURN. (O Grady-t is állítólag így lőtték le, hogy csak a végén kapcsoltak megvilágítást.)
Az ALE-50/55 és a hozzá való ECM igen, az AF alatt az SARH-t és automatikáját teljesen taccsra tette, csak apró hiba, hogy 1999 óta is kb. a USA és NATO bír ilyennel. A kis és középhatalmak számára a Kub fényévekkel jobb cucc, mint a Nyeva vagy annak bármilyen upgadje, mert egy teljesne más technikai szinten képvisel. Tessék már ránzni a SZURN méretére és a SzNR-125-re. Izé...
Elnézést, ha lentiek kicsit nyersnek hatottak, csak kb. ennek többszöröse van amögött amit mondtam. Ez amolyan tőmondatokban összefoglaló... Remélem ennyi elég lesz. A bőveb történere még kb. 2 hónapot kell várni. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.04. 13:53:17
Tegnap linkeltem ezt a pdf-et «ПЕЧОРА-2ТМ»-ről, de most látom, az sem sikerült.
Nem másért, mint az utolsó előtti lapon lévő HMZ ábrákért tetszett meg amúgy.
--------------------------------------------------
ez nem tudom menyire érdekes (rizsa az van benne) Amphibious Operations 2014
és még persze a 327 отдельная зенитно-ракетный полк, Szolnok
ami a repterek légvédelmét látta el Nyeva technikával;
Sármellék, Tököl, Kalocsa, Kunmadaras, Kiskunlacháza, Debrecen
Az APA oldal nagyon sok dolgot behaluzott már, ami nincs...
Ez még itt sem SA-26 és ez is csak egy kicsit mobilabb Nyeva...
Igazából nem is értem, hogy most mi a célja az erőlködésednek itt.. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.03. 22:18:28
Attól, hogy a wikipèdia nem adja ki neked az nem jelenti hogy nem lètezik.
Senki nem mondta hogy le kell előtte borulni, vagy hogy SA-21-el kell szembeàllítani. Na èn off.
Érdekes, tegnap a kepkezelo.com valamiért ledobta a láncot egy idő után.
Ezt a képhostot nem ismerem, ezért érdemes olyan-helyre feltölteni ami "örök" és onnan linkelni, mert ha netán egy idő után újra osztja a "linkeket" akkor lehetnek érdekességek.
Annyi korrekcióval, hogy a csapatlégvédelemnél tudtommal nem volt mindenütt elektronikus IFF, a korabeli MANPADS-nál pl. tipusfelismerés alapján vizuálisan kellett azonosítani a célokat (pl. MiG-21/23, Szu-22/24 saját, F-4, F-16, Mirage ellenség), persze ez csak nappal működött.
Ha jól értem a csapat lv. nem dolgozott be az AVR-be, de adott célról el tudta dönteni barát-e (IFF), csak azt nem tudta dolgozik-e rá a honi védelem vadásszal vagy légrakkal. Mert ez nem automatikusan működött, hanem gondolom kb le tudták rádiózni.
Vezetési rendszerek feladata alapvetően a célok elosztása a komplexumok között.
(persze előny ha minél kevesebb sajátot lövünk...)
Tervtáblás módszer az amikor a tervtáblán lévő rajzból az elöljáró eldönti hogy ki dolgozzon rá, és annak lerádiózzák a cél koordinátáit.
Ez pár cél ellen OK, de 50 kötelék ellen már nem fog működni.
Ekkor jön a digitális technika, ami kiszámítja hogy mely (amúgy átlapolódó) HMZ-be mikor ér 1-1 cél, és optimalizálja a célelosztást.
Illetve indítja a készültségi elfogó vadászokat, és rádiózás nélkül célra vezeti őket. (Álá SAGE) Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.03. 15:54:34
Mikor már abban az illúzióban voltam, hogy értem, akkor megint összezavarsz. Ha jól értem a csapat lv. nem dolgozott be az AVR-be, de adott célról el tudta dönteni barát-e (IFF), csak azt nem tudta dolgozik-e rá a honi védelem vadásszal vagy légrakkal. Mert ez nem automatikusan működött, hanem gondolom kb le tudták rádiózni.
Azt ugye jól tudom, hogy a Tomahawk-ból végül csak hajós, szárazföldi és tengós változat készült, de légi indítású hadrenbe soha nem állt?
Ööö, az AVR szerepe nem a barát/idegen elkülönítés, hanem annak optimalizálása, hogy mondjuk 50 egyidejű támadó légi cél esetén, melyikre menjen vadász (az mikor szálljon fel, merre repüljön, mikor kapcsolja be a radarját, stb), illetve melyik célokkal milyen sorrendben melyik lérak komplexum foglalkozzon.
Ezeket az adatokat digitálisan továbbította a lérak komplexumoknak, amiknek így nem kellett célt kutatni, elég volt csak adott pillanatban felkapcsolni...
Zavaró célokat ki tudott háromszögelni az ismert pozíciójú Rt alakulatok távirányításával.
Informatika és tudomány
Viszonyításképpen egy korábbi T-72B3
