De ez a 3 fix elég, nem? Ha 6 db lenne, akkor 6 db-ot csapnának el. Ha egy nem NATO állam támad akkor meg elvileg lenne AWACS, meg akár valami mobil cucc. Mint ahogy a dél szláv balhénál sem mi adtuk a légi "határ" védelmet.
Mennyire beállítás kérdése az az 1500méter nem lehet, hogy csak nem akarnak a sok "szeméttel" foglalkozni, azaz a 1500 szint alatti jeleket feldolgozni, szűrni ?
Földi telepítésű rádiólokátornál a föld görbülete erősen limitálja a kis repülési magasságú célok felderítési távolságát.
Amikor az Olasz Tornádókat vártuk, akkoriban 24+4 helyen települtek lokátorok az országban.
Ma meg van 3 fix RAT-31DL (amit egy balhé első percében elcsapnak), és még pár réskitöltő század...
... csodák +nincsenek. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.06. 18:14:55
Ez szomorú, de te vagy HPASP szerint ha "helyzet van" akkor nem lehet oroszosan egy dombot összetúrni gyors és a tetejére feltolni a technikát vagy nincs is mit ?
Mennyire beállítás kérdése az az 1500méter nem lehet, hogy csak nem akarnak a sok "szeméttel" foglalkozni, azaz a 1500 szint alatti jeleket feldolgozni, szűrni ?
Akkor pl: egy girokopterrel, simán lehet illegálisan repkedni pl:1000méter alatt és nem is látnának/foglalkoznak veled ?
Tartalék reptér Kenyeri volt még amíg voltak MiG-21-esek, illetve Mezőkövesdet használhatta az MN, amíg a Szovjetek fenntartották.
Utána semmi.
Mostanában elvileg Pápa is számításba jöhet, van még Debrecen és Sármellék (Ferihegyen kívül) ami alkalmas lehet üzemeltetésre, de persze ezt gyakorolni kellene, ebben igaza van Zord-nak.
Közel nem 100%...? Húha, ez igen enyhe megfogalmazás. Az ország nag részén 1500 méter alatt kb. azt csinálsz, amit akarsz. Az MNH csúcsán, mikor annyi RT alakulat volt, mint égen a csillag, akkor is 100 méter körüli min magasság volt 50 km-es RT települési sűrűséggel asszem. Nem véletlenül fontos az AWACS..
A futón a keresztbe csíkozások földsáncok. Nyáron még ott voltak, mert korábban illegális gyorsulási versenyre használták.
Radar alatt simán bejössz ha akarsz. Ha mást nem helivel. A radar lefedettség közel sem 100%-os. A dél felé tekintő réskitöltők tudtommal még mindig dolgoznak. De majd HPASP megmondja a tutit.
"Amúgy ez a megerősített (atomcsapás védett) hangározás inkább csak keleti divat, Olaszországban még Aviánóban is könnyűszerkezetes hangárokban tárolják még a B61-eseket is..."
Nem tudom megítélni, de nem olyan rég még örülés volt, hogy a pápai "elavult" betonfedezékeket letarolták a Big Mac-ek miatt.
Meg ha a gépet elérik, akkor a pályát is.
Hogy én mennyit googliztam, hogy mi a tök az a körforgalom a pápai beton végén. Valami tartalék "parkolónak" gondoltam, ha előretelepítik a keletre lévő gépeket. Nem volt messze a valóságtól.
A HAS igény szerintem vicces. Nem nulláról lesz háború. Ukrajnán kívül mindenki NATO tag és közös NATo légvédelem van. Meglepődnék ha ezek után az olaszoknál nem kérdeznék meg, hogy mi a francért emelték - mondjuk - a románok a komplett Flacon flottát. :-)
Kíváncsi vagyok mennyire komoly a reptér élő erős és technikai védelme. Mert ha pl a szlovákok beugranak egy buszba aknavetőkkel és vagy valamilyen irányított fegyverekkel és legurulnak Kecskemétre akkor így jártunk. Csak az élet nem Tom CLancy regény.
Nem mellesleg mondjuk van 10 repterünk, szóval 20 ember 10 mobillal bármikor lejelenti hol mennyi Grif van.
Pápát tudtommal berepülték a pilóták - egy része - a szlovén légtér védelem okán. Ott járó hajtóműves földi utántöltést is gyakoroltak.
Van egyáltalán elég kiszolgálónk ahhoz, hogy mondjuk csak három reptérre szétküldött Griffeket feltankoljunk és előkészítsük? (Fegyvert mondjuk vittek.) Pápán üzemanyag még lenne, embert vihet a minyó, de hova máshova?
Elvileg ha fokozódik a helyzet, úgy emelkedik a készültség szintje is, és egy fürtös drón nem tud csak úgy becsalinkázni ide, radaron csak látszódna valami, a légvédelem csak letudná vakarni az égről, mielőtt elér a reptérig elszórni a bogyeszeket.
Itt egy tartalék reptér és elvileg minden egyenes közút, autó út, autópálya szakasz is szóba jöhet.
Ezért nem rossz minél több olyan út ahol alagút is van, mert háború estén már kész is a bunker .
A MNH idején ATOMCSAPÁS ellen volt a módi, hogy a reptereknél km-es távolságban volt egy gyülekező hely, hogy egy nukival ne lehessen mindent szétkapni.
Két hely volt repterenként, így az ezred 3 százada (akkoriban még annyi volt) széttelepült balhé esetén.
Egy maradt a reptéren, kettő meg ment a két tartalék körletbe.
Amúgy ez a megerősített (atomcsapás védett) hangározás inkább csak keleti divat, Olaszországban még Aviánóban is könnyűszerkezetes hangárokban tárolják még a B61-eseket is...
A MNH idején ATOMCSAPÁS ellen volt a módi, hogy a reptereknél km-es távolságban volt egy gyülekező hely, hogy egy nukival ne lehessen mindent szétkapni.
Ez Pápa. Az a kelet felé tartó, ma már eltűnőben levő út és hurok.
Háború esetén be kell vállalni a csillaghangárt és szét kell szórni a gépeket a reptéren. Akkor meg az lenne, hogy isteni csoda lenne egy gép szétkapása CBU-val...
Az USA és oroszok ellen nem tudunk tenni úgyse semmit egyedül.
Ha meg román/ukrán/piréz támadástól tartunk azok ellen ez is elég.
Meg persze a reptér környékének lezárása, hogy a gépeket nem lehessen RL megfigyelni. Monjduk még akkor is csak rádión és szóban lelhete a támadó gépeknek kémkedéssel/mélységi álcázott reptér melletti felderítővel jelenteni, hogy mi hol van. A repterek környékét meg háborúban okkal őrzik és védik. Afganisztáni tapasztalatok után meg főleg.
Egyébként meg a HAS-t átviszi a GBU/LGB. 1991-ben is átvitte. Simán. Röhögve. Oké, 2000 lb-s lézerbombát meg a környéken senki nem dobáll, majd legfeljebb a román F-16 MLU.
Szóval a HAS is részleges megoldás, de sanszosan olcsóbb ~14 db hangár, mint egy osztály NASAMS...
(Meg a hangár nemzeti szuverén képesség, ha valaki esetleg ezzel jönne már megint... Az AIM-120 a NASAMS-ban egyesek szeritn nem az.) Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.06. 12:29:49
Nem ezen múlna, de alapvetően ki lehetne herélni pár robotrepülőgéppel az MH leghatékonyabb, legveszélyesebb fegyvernemét.
Alapvetően az, hogy Kecskemétet nem építették át valóban védett megoldásra, pénzügyi kérdés. Az áttelepülés csak gyakorlat kérdése, és e téren azért van gyakorlás a külföldi repülésekkel (Balti NATO szerepvállalás). Azért van bőven reptér, ahova szükség esetén lehetne költözni.
Ha őszinték akarunk lenni, akkor igazat ír, de a MH terén messze nem ez a legnagyobb probléma. Óóó... messze nem.
Egyszerre túloz és nem is. Zord mostanában hajamos néha a ló tóloldalára átesni.
Ha ilyen támadási helyzet állna fent, akkor két gépnek folyamatoan fent kellene CAP-elni. Persze ez sem 100%, de ki csinálja ilyet a környéken és mivel...?
Magán a reptéren szét lehet települni úgy hogy egynél több gépet nem szedne szét a CBU. Ja, és ezert kell a repteret légévdelmenk védenie.
Ettől függetlenül tényleg jó lenne, csak azért 0-ról felhúzni egy ilyen fedezéket annyia nem olcsó már. A saját blogján felvetette, hogy a régi szovjet bunkerket át lehetnek költöztetni vagy egy részüket újra fejlhasználni. Vagy itt vagy a HTKA-n építőmérökök leírták, hogy ez sci-fi ötlet. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.06. 12:18:29
Vélemény? link
Szerintem kicsit szű látókörű. Értsd ha valaki megtámadna, akkor nem ezen múlna a dolog. A svájci hasonlat meg erős, picit jobban állnak anyagilag, picit több hegyük van és ők nem futottak bele 90-ben egy módszer váltásba.
Vazz, de vak vagyok. Valamiért csak C.R aláírását vettem észre, de őt még arcról is felismerem.
A legújabb Szíriai T-72 "upgrade", utólagos kiegészítő páncélzattal:
Ez pedig a harctéri éles bevetése. Állítólag nem történt halálos áldozat, és a jármű is harcképes maradt (a másodlagos robbanások elmaradása alapján ez reális állítás lehet):
Úgy tűnik az ilyen utólagosan felszerelt kiegészítő páncélzatok meglehetősen sikeresek arrafelé... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.05. 15:23:07
Érdekes légvédelmi egység az oroszoktól, legalábbis tervezőasztal-szinten: a ZAK-57 nevéből eredendően egy 57mm-es gépágyúval van felszerelve, az alváz a BMP-3-asé. Ami új, hogy a célfelderítést / célkövetést egy EO/IR rendszer végzi. Pontosabban ha jól értem, akkor a célok felderítését bizonyos szintig a beérkező adatokból kapja, tehát külső radar határozza meg a veszélyforrás irányát, amit majd a ZAK-57 maga azonosít és küzd le.
A megadott adatok szerint egy A-10-es méretű célpontot
12,3km-ről észlelhet és 6,4km-ről azonosíthat, egy 2,3x2,3 méteres célpontnál ugyanez 10km és 4km.
A rendszer képes a kisebb drónok leküzdésére is, ám ezekkel kapcsolatosan csak általánosságok vannak megemlítve.
Az 57mm-es gépágyú esetleges elterjedése érdekes helyzetet hozhat, mivel a modern lövészpáncélosoknál a védelmet az azonos kategóriájú ellenséges potenciális tűzfegyverekhez mérik - ma ez a 30mm-es gépágyú (BMP-2, BMP-3, BTR-80A, Type-97, stb.). Ha a 40-57mm-es gépágyúk elterjednek, akkor az olyan 'nehéz' lövészpáncélosok mint a PUMA vagy a CV90 hirtelen alulpáncélozottak lesznek...
3050 font, úgy, hogy a gép belső kapacitása 7000 font. ~43%-nyi extra keró minimális légellenállás és tömeghátrány mellett, úgy, hogy a szárny alatti tartók felszabadulnak.
Az F-15 CFT-hez képest tényleg kicsi, de szvsz a mérete is az.
Nincs forrásmegjelölés adva, így feltehetően arról van szó, hogy aki beírta, félreértelmezte mit jelent egy CFT set (csomag), és a teljes értéket írta be mint egy-egy tartályra. Vagy az angolja gyenge. Ha úgy vesszük a második mondatban Each set... kellene csak, és teljesen jó a mondat. A 'set' nélkül viszont félreérthető.
A wiki miért téved az F-16 CFT-nél, mint állat? A supplementben ~1500 font/CFT van. A wikin meg 1700 liter/CFT ami 0,8-as sűrűséggel 3000 font/CFT lenne, mikor ennyi az összes az F-16CJ supplement szerint.
Leszámítva, hogy a Tamás Macska és a Phoenix (vagy talán egy saját japán verzió?) ma is hadrendben lenne Iránon kívül is. :)
Amúgy nagyon poén lett volna, ha Japán ma Tamás Macskákat használna még mindig a Sasok helyett. :)
Pont ugyanannyi nagy sikerű légi bemutatón tudott volna részt venni, mint a sas...
... semmi más különbséget nem érzek az erőben (eddigi történelemben).
Kurvajól néz ki. :)
Azt sem tudtam, hogy van ilyen, a képek valamelyik Falcon változattalk készültek. Hol találtad őket? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 17:41:17
Ehhh, amikor a túl nagy nyilvánosság megárt, mert bármilyen eredményt lehet bármiként reklámozni.
x F-117 bevetés Irak fölött -> gép maga a láthatatlan legyőzhetetlen szellem
egyetlen F-117 lelövés (x bevetésből) Szerbiában -> a lopakodás halott (méteres technika!!!)
(pedig a valóságban csodák nincsenek, csak fizika van) Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.03. 16:37:07
És akkor most megint ott tartunk, hogy mennyire számít az, hogy adott esetben fordulóharcnál egyszer(-kétszer-sokszor) sikerül 'lelőni' egy másik típust.
Amúgy nagyon poén lett volna, ha Japán ma Tamás Macskákat használna még mindig a Sasok helyett. :)
Az rakétának inkább a légellenállása a gáz. 2xR-23 tömege = 6xAIM-9.
Csak a rakétához adapter is jár. Az F-14-en az adapter 110 font, az F-16-on 80 font tája. A rakéta tömegének 40-50%-a. Viszont 6xAIM-9 légellenállása adapterrel nagyobb.
Egyébként tökmindegy, labdába nem rúg manőverző légiharcban a MiG-23... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 15:49:27
Félelmetes, hogy mennyire nem praktikus ábrázolások készültek a keleti oldalon pedig csak át kell számolni a pontokat. Ok, ma Excellel ez egyszerű lenne, de erre a lehetőség akkor is meg lett volna.
Tengerszinten volt a legjobb 22,5 sec a teljes kör = 16 fok/sec. Ezt az F-16A majdnem tudta csak 5 km-en 2-4xAIM-9-cel.
5 km-en 47 sec = 7,5 fok/sec.
A VSz országok akkor kezdték meg ennek a rendszeresítését, amikor Hollandia és Belgium meg a többiek az F-16-ét.
Kicsit ordító a difi... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 15:39:23
A jenkik sanszosan a szerett gépeknél maguk alkották meg azokat. Egy része meg a németektől van.
A lenti esetben, ha nem a max. hanem az állandósult túlterhelés van a a Ps = 0. Persze ez a diagram kevésbé beszédes, mert nincs benn forduló szögsebesség, ami a G és sebesség párosából lesz, máshogy van transzformálva, attól tér el jellegre.
11 ezer méteren nagyon lapos, ahogy 30k-n az F-16CJ és aztán arányaiban más, de jellegre hasonlít az F-16CJ-re van az F-15C-re, de azért persze attól eltér.
Az összes repteljesímény görbénél a kérdés az, hogy mit akarsz kihangsúlyozni, mert 3D-s diagramon sem tudnál mindent ábrázolni... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 15:03:06
Ez a 10 perces videó megunhatatlan. A teljes filmben a birkás "sheep specs" résznél tényleg röhögni kellett. Félelmetes, hogy egyes nagy szervezetek és "optimalizálás" mennyire orbitális hülyeségekhez tud vezetni.
Akkor lehet, hogy An-22-őt lőttek le? Valamelyik szállítógépes lelövés és lezuhanás volt egy reptérnél a háború legysúlyosabb 'egy esetes' veszesége tudtommal.
Melyikre gondolsz? Kabulnál volt egy Il-76MD eset, de ott nem lelőtték, "csak" leírták a leszállás miatti rongálódás mértéke miatt.
Ellenben egy Il-76M például szétrobbant a levegőben egy Sztrela-3-tól, igaz ott feltehetően a másodlagos robbanások voltak a felelősek a végzetes státuszért...
A B-17 példa nem ér, az a gép szerintem levitált. :-) Asszem az első gépeden lévő volt olyan, hogy a pilóta lába kb a levegőben volt haza fele. :-) De az írtó mázlival haza ment zsidó F-15 is hihetetlen.
A korabeli R-3Sz rakétával az F-16-ot lelőni, ha tisztában volt a fenyegetésekkel szinte lehetetlen volt, de még az R-60-nal is. F-16 olyan szinten manőverezett, hogy all aspect rakéta kell akkor is, ha hátulról indítana, mert fordulás közben a turbina egyszerűen eltűnhet az indított rakéta számára.
Ha végig megtartott a 450-500CAS sebességet és a pilóta bírta az 5-6G-s fordulókat, akkor a MiG-21 szinte semmit sem tehetett ellene. Mázlis gépágyús találat, ha éppen eléfordult volna 3:1 4:1 helyzetben az lett volna gáz. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 14:17:18
Ez akkor volt, mikor napi szinten tucatnyi gépet gyártottak le. Ma annyia pilóta sincs sok légierőben, hogy 24 órás CAP képességet 1-2 hétnél tovább feszítve fenntartsák.
Az F-4 esetében viszont most megint arról van szó, hogy az F-4-nek gyorsnak kellett lennie, nem jól fordulónak. A mérnökök kitalálták, hogy lehet gyors. Aztán a pilóták meg ehették a kefét, mert fordulóharcolni kellett vele...
Nem csak a gép elpusztítása a cél, második világháborúban is azért lövöldözték az ernyőn lógó pilótákat, mert aki saját csapatok felett ugrott ki az akár aznap visszaült egy másik gépbe, és a légierőt nagy veszteség nem érte. Ha viszont a pilóta is meghal (a gép minden esetben kuka), akkor azt csak nagyon drágán és nagyon hosszú idő alatt lehet pótolni (a mai gépeknél ez még hosszabb idő és még több pénz). A Python 5 rakétáról írják, hogy olyan felbontású az érzékelője, hogy felismeri a típust és a hajtómű sugár helyett a gép érzékenyebb részét, pilótafülkét pl támadja.
Alapvetően a gép szerkezeti jellemzői nagyon eltérnek típusról típusra. A gyorsan repülő gépek esetében nincs nagy para - ha lyukakat gyártasz a vékony aluborításra, akkor a menetszél megteszi a többit, feltépi a borítást, tovább rongálva a gépet, rontva az áramlást. De egy lassabb gép simán fogja magát, és hazasétál cafatokra tépve is. Erre mintapélda a különféle Flak-találatoktól tépázott B-17-esek esete.
Még a gép farkánál / hajtómű mellett robbanó harci fej sem tuti, hiszen egy vadászgépnél még oké, de egy tehergép röhög kettőt és repül tovább.
Innen nézve a repülőgépekben kb. egy közös dolog van - a pilótafülke, ami a gép orránál van, és általában elég sérülékeny. Ide jó megoldás csak a páncélozás van - lásd A-10 és Szu-25...
Ezt is ismerem, csak ezt azért nem akartam haszálni, mert nincs ECM pod és csak 2xAAM van az F-16-on. Viszont burtális. 15k lábon is 14 fok feletti állandósult szögsebeség. 5k lábban fentebb van, mint az F-14 vs F-16CJ esetén és jobban fordul a gép.
Ez az előd. 14 vs 10 fok. 40%-kal (!) jobb Ps = 0-nál. Ps = 400-nál 10 fok vs. kicsit 4 fok alatt. Nem véletlnül fosták össze magukat anno a gyönyörtől a pilóták. Ettől lesz ez az eredmény. Video.
Nem így értem. Ha könnyebb lenne letépni a szárnyát mondjuk, akkor azt támadnák. Vagy pl amiért a hajó gerinc alat robbantanak. Lehet egy vadászgépből a pilótát a legegyszerűbb megrongálni. Nélküle tuti leesik a gép.
Nem ilyen egyszerű a romboljunk és jó lesz. Lásd a taposó aknákat.
Nyilván a vadászgépben a legsérülékenyebb a pilóta, illetve az irányítórendszerek, amelyek ugyebár a pilótafülke előtt, alatt, mögött foglalnak helyet...
Ez egy kis téveszme, ami elterjedt a HT összefoglaló erre is kitér. Röviden
Arról van szó, hogy a régi csak hátsó légtérből indítható rakétáknál a turbinára kellett, hogy rálássanak, tehát mindig a gép segge felől jöttek, ezenbn PbS IR detektor volt. Ennél a pilóta halála elég valószínűtleg volt, hiszen mögötte az egész gép.
Az AIM-9L és utána következő all aspect rakétáknál, ahol InSb detektor van azok a gázsugarat is látták, nem csak a turbinát, ami viszont a gép mögött van. Ha a rakéta csak arra megy rá, akkor a haci rész kevés kárt okoz. Ezért az arányos megközelítés végén, mikor a szögek gyorsan változnának a találat előtt a rakéta a számított ütközési pontot kicsit odébb rakja, hogy a gépet találja el. Ez persze valmennyire becslés, hogy a célparaméterek rohadtul szórhatnak, am viszont egyes esetekben eredményezheti azt, hogy pont a kaibnnál találja el a gépet a rakéta és nem középet. Ne ezt túlélni nemigen lehet... Egy több kilós robbanófej néhány méterre a pilótától...
Én is arra gondoltam, hogy a képalkotós IR cuccok mellett megoldható. Radarosnál nem tudom. Kérdés van-e értelme megölni a pilótát. A bokorugróknál ugye a sebesült a jó. A lelőtt pilcsit is menteni kell és egy modern háborúban kevés állam van, aki tud új gépet rakni a zsoké alá.
Én úgy olvastam, hogy az újabb légiharc rakáték igyekeznek a pilótakabinhoz minél közelebb robban pontosan ezért.
Bár nem tudnám most ezt valami megbízható forrással lehivatkozni.
Ha az is, akkor sem propagálják. A rakétát aspektusától függ ez. Egy szemből és felülről érkező rakéta esetén igen komoly esély van arra, hogy a pilóta megsérül vagy meghal. Egy forduló köben vagy alulról gép közepén vagy hátulró érkező találat esetén erre sokkal kevesebb az esély.
Captain Michael “Dozer” Shower (USAF)
493rd EFS “Grim Reapers,” F-15C
Operation ALLIED FORCE
MiG-29
24 March 1999
Call-sign: EDGE 61
ellenfelei
Major Nebojsa Nikolic launched from Batajnica at 20:37, in the MiG-29 number 18111.
A nearby missile explosion caused no harm of the plane.
Soon a 2nd missile passed close by.
He initiated evasive action, but the 3rd missile hit the plane.
At 20:47 he ejected, and parachuted down to Knicanin.
Major Ljubisa Kulacin launched from Batajnica at 20:40, in the MiG-29 number 18105.
Heading north of 3km from Batajnica, he was alerted to radar lock.
He beamed in, broken the radar lock and continued north, by evading a missile.
After 20min of flight, he landed back at Tesla international.
-----------------------------
Lt Col Cesar “Rico” Rodriguez (USAF)
493rd EFS “Grim Reapers,” F-15C
Operation ALLIED FORCE
MiG-29
24 March 1999
Call-sign: KNIFE 13
ellenfele
Major Iljo Arizanov in MiG-29 number 18112 launched from Nis.
He was hit North West of Pristina at 20:20
Ejected, and parachuted to Suva Reka.
----------------------------------------------
Maj Peter "Wobble" Tankink (Royal Netherlands Air Force - RNLAF)
No. 322 Squadron “niet praten maar doen” (don't talk but do), F-16AM
Operation ALLIED FORCE
MiG-29
24 March 1999
ellenfele
Maj Predrag Milutinovic was launched from Ponikve in MiG-29 number 18106.
His RWR alerted him 3Km from Kosovo.
He took evasive action to break lock.
Over Ribarska Banja RWR alerted him again and 10s after, he was hit.
Successfully ejected.
---------------------------------------
Captain Jeff “Claw” Hwang (USAF)
493rd EFS “Grim Reapers,” F-15C
Operation ALLIED FORCE
2 x MiG-29s
26 March 1999
Call-sign: DIRK 21
ellenfelei
Major Slobodan Peric in MiG-29 number 18114, and Captain Zoran Radosavljevic in MiG-29 number 18113 was launched from Batajnica at 17:00.
Their target was flying 16,7km from Hungary, 20degree and at 15km altitude.
Passing Zrenjanin turned south, climbing to pass Fruska Gora Hills.
Their new target was a Mirage-4P over Valjevo heading West.
Peric RWR alerted, so he pulled 7G evading the first missile.
The second missile hit the plane, so he ejected over Bosnia.
Cpt Zoran Radosavljevic was killed, and his plane was fallen into Bosnia.
Cpt Zoran Radosavljevic - RIP
-----------------------------------------------
Lt Col Michael “Dog” Geczy (USAF)
78th EFS “Bushmasters,” F-16CJ
Operation ALLIED FORCE
MiG-29
4 May 1999
Call-sign: PUMA 11
ellenfele
MiG-29 number 18109 was launched from Batajnica, Lt Col Milenko Pavlovic jet was hit by AMRAAM and crashed at Petnica. He was killed.
Proxy háborúk során MiG-21, MiG-23, MiG-25 különféle változatai (esetleg J-7) és egyes helyeken poszt hidegháborús korszakban MiG-29 9.12, 9.13 és Szu-27Sz szintű gépek. Kivonásakor az orosz 4+ gen gépek exportja még nem futott fel.
Igen, ennyire. Ha nem volt rajta csak 4xAIM-9 és és ECM pod sem akkor még a DI = 50-es F-16CJ-nél is néhány százalékkal több.
Anno úgy alkották meg, hogy legyen értelme visszaértő harcászati hatósugara a pótosok dobása után.Ha megnézted akkor 2 db pótossal, de 3 db pótossal szélsőségesen magas a gép pótosan cipelt keró aránya. Ennek eredménye az, hogy iszonyatosan könnyű lett a gép. A Su-27 meg belül ciplei a 20 ezer font tája kerót. Na nem véletlenül nehezebb laza 2,5 tonnával, mint az F-15C...
A mai gépek közül egy F-15E legacy tudná megverni GE hajtóművel CFT nélkül. Az viszont aztán istenensen. Az F-15E CFT-vel GE hajtóművel nemhivatalosan megdöntötte a Streak Eagle egyes rekordjait. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.02. 15:43:55
Informatika és tudomány
