Nekem is elég ormótlannak tűnik, meg így a fotelből azt a pisztolymarkolatot sem látom elhagyhatatlannak, ha fegyverre szerelve használják (az FN-SCAR-nál és az ARX-160-nál nincs is külön pisztolymarkolat).
Máshol is kritizálják ezt (felesleges pisztolymarkolat, nehéz, nagy), de valahogy mégis elég népszerű. A konkurens megoldások kevésbé terjedtek el.
Az M25 alatt az eredeti koncepció szerint lett volna egy gépkarabély (OICW) csak azt törölték (főleg mert a 20mm-es gránát ölőhatását találták kevésnek), gondolom az M25-höz hozzápaszintani már túlzás lenne egyet.
Külön akkor tudod használni, ha viszel válltámaszt. Kb annyival könnyebb a réginél, hogy a fát müanyagra cserélték. :-) Az M203-nak is volt külön irányzéka.
De nem is ez a gond. Ha leflexelnék a pisztolymarkolatot, akkor tűrhető lenne.
Az AK-kon a GP-25 és GP-30 pl teljesen kényelmes fogásra. A töltése már nem tetszik ennyire. Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.02.15. 12:42:47
3kg, plusz a gránátok. Ami mellett még a nagy könyv szerint egy M1911A1-el volt felszerelve, a gyakorlatban viszont mellette cipelte az M16-osát. Ez így sok volt. Ezért jött az M79 helyett az M203, mint szabvány fegyvere a gránátosoknak. A helyzete is változott, mert előtte egy M79 tartozott egy rajba, az M203 megjötte után viszont egy rajba két M203-assal felszerelt katona volt.
És mi a helyzet az M79-cel? Met valahol furcsa, hogy a karabélyok alján levő egylövetű gránátvetőt a sorozatvetővel méred össze. Naná, hogy ormótlanok és nehezek és pluszba ezeket nem cipelné senki. Az M79 töltve sincs 3 kg és nagynak sem nevezném. Ja, és hátulról tölthető.
Lövésem sincs miért jó ez az új. Szerintem mindenki lövész, ezért a bokorugróknál legyen karabély, ha visz magával mást, akkor is. Vietnámban bevált a külön vető, oké. Integrálták a puskára oké. De ez most olyan, mint ha egy gránátvetőre raktak volna karabélyt. Szemre egy hulladék. Airsoft fegyvert fogva egy hulladék. Egy gránátvetős katona szerintem többször tartja a karabélyt készenlétben, mint a gránátvetőt. Az M32 meg az M25 megint más tészta. Más képességek, más áron. Olyan mint ha az lenne a baj, hogy nem praktikus az M240 CQB-ra. :-) Nekem ezek a vertikális grippek sem esnek kézre, se a magpullos front grip.
Mind e mellett a Minimit meg lecserélték IAR-ra, mert nehéz... :-) Tudom, az taktikázás, de akkor is.
Szerintem könnyebb tölteni, mert oldalra hajtod ki. Fel van készítve éjszakai célzásra. Van hozzá külön váltámasz, amivel külön használhatod, de ez szerintem értelmetlen funkció. Szemre sokkal jobb ezzel lőni, mint a régivel, de sokkal használhatatlanabb a fegyver tőle amire teszed.
Az "M16 alján" M203 volt, az M320 hozzá képest előny abból, hogy az oldalra kibillenthető cső miatt hosszabb gránátokat tölts be, illetve leszerelve különálló fegyverként is lehet használni.
Na ja, de mitől jobb ez a számomra röhejesnek tűnő beépítés ahhoz képest, hogy pl. az M16 alján hogyan van? Totál használhatatlannak tűnik ergonómiailag nekem innen egy székből nézve.
Szvsz pontosan tudod, miért nem terjedtek el a különálló gránátvetők. Mert akkor a katonának vagy egy gépkarabély mellett kell cipelnie, ami rengeteg plusz tömeg, vagy pedig csak oldalfegyvere lesz a gránátvető mellett, ami max. önvédelemre jó, tűzharcban minimális az értelme, ha a másiknál gépkarabély van. Ezen rugózik évtizedek óta az US ARMY és az USMC is. Ezért lett az M203 majd az M320 a megoldás a problémára, és ezért nem kedvelik a harctéren az ultramodern M25-öt és a "régi" M32-őt sem.
Ahogy Szusszan írja, ez alapvetően a gránátvetővel bolondított fajta. A cső alá a franciák feltehetően inkább bipodot és/vagy első markolatot szerelnek majd...
Minimálisan nehezebb ez az M320, mint a régi M203. De sokkal ocsmányabb. Mondjuk ennél szerintem már jobb lenne, ha külön használnák, mert ez így egy gnóm.
Valami videó is készült az egyik egykori ott dolgozóval, de azt nem találtam meg 5 másodpec alatt. Egy helyen fent volt, de a videó már privát valami okból. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.14. 14:11:52
Alagút tudtommal.
Régen követ termeltek ki nagy mennyiségben a környéken. Kb 200 km pince és alagút van a kerület alatt. A Törley is sokat használ borospincének. A tököli repgépgyárat is budafokra telepítették át a bombázások után ( vagy legalább is egy részét.)
Ma leginkább gombát termesztenek bennük.
A linken lévőt kifejezetten katonai célra használták/használják.
Talán most is honvédségi kezelésben van.
Sziasztok! Évek óta olvasom a topicot és szívom magamba a sok infot amit itt megosztotok.
Végre talán én is érdemben hozzá tudok szólni valamihez. A Hároson lévő laktanya már a második világháború előtt is működöt. Ha jól tudom a V4 prototipus is itt hajtott végre átkelési gyakorlatot a felerősített pontonokkal. A hidegháború alatt fontos berakodási pont volt az arab-izraeli háborúk alatt. A Tétényi-fennsíkon lévő Mechanikai Művekből és a környékén lévő raktárakból konvojok vitték éjszaka a lőszert és robbanóanyagot le a laktanyába. Itt uszályra rakták és lement Costancába ahol átrakták hajóra és ment Szíriába és Egyiptomba.
Ilyen esetekben három műszakban dolgozott a gyár is.
A konvojok jellemzően éjszaka közlekedtek elsötétítve.
Persze az öregek rögtön tudták, hogy valahol balhé van a béketáborban amikor felébredtek az éjszaka közepén a motor zúgásra.
A linken egy a laktanyától nem messze lévő raktárat láttok. Amikor épült a két világháború között itt még sehol sem voltak lakóépületek.
A műholdas képen egyébként jól látszanak a ponton elemek. Valamint az aszfaltozott út ami bemegy a föld alá. Emiatt a raktár miatt volt leburkolva a Dózsa György út a Nagytétényi útig valamint szennyvízelvezető csatorna kiépítve.
1949.-1950. MN9618 94. pontonos hidászzászlóalj
1950.-1952. MN9951 9. vegyivédelmi század
1957.-1974. MN5432 Központi műszaki anyagraktár és javító üzem
1975.-1987. MN5432 Központi műszaki anyagraktár
1987.-2001. MN5432 Műszaki Technikai Ellátó Központ
Miért ne lehetne megközelíteni? Ahogy nézem ez egy félsziget aminek a szföld felöli része volt a laktanya. Mivel ott 80 évig le volt zárva, azért a félsziget természetvédelmi terület lett. :-)
Akkor most sem megközelíthető hivatalosan szárazföld felől? Mert a GE-n és Gmapsen vannak fent fotók, amik ott készültek. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.13. 11:05:17
Hidász-utász alakulat bázisa volt ott, Hunyadi János Laktanya néven szerepelt (2014-es képek itt ), de a 2000-es évek közepétől nem használják és a HM fel akarja számolni, de nem kell senkinek. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.13. 10:57:31
Milyen honvédségi terület volt (van?) az M0 Duna hídnál Téténynél? A régi fotón pont úgy ki van satírozva, mint Tököl és a Szigetszentmiklósi melletti radar. (Ruszki Domb)
Az is vicc ami ott megy. És közben azon megy a lelkizés, hogy elég-e egy hordozó. Még sok is, ha nincs mellé senki. Azért jó látni, hogy a gazdagabb nyugat is tud bénázni ilyen kérdésben.
A nagyobb mobilitást nehéz lenne elvitatni, de azért az olcsóság szvsz vitatható. A Terrier rakétái olcsóbbak voltak, sajnos arról nincs info, hogy radar / kiszolgáló rendszerek ára mi lehetett.
Szegény Royal Navy nem teszi zsebre ami most folyik körülötte. Kiderült, hogy a 7 támadó tengeralattjárója közül mindössze egy bevethető, de az is kiképző úton van. A négy régebbi Trafalgar és a három új Astute-osztályú tengó alkotja per pillanat az RN támadó harci tengó flottáját. Ebből öt van / vár javításra, egy összeütközött egy tankerral, így vissza kellett térnie, így egyedül a HMS Astute tekinthető bevethetőnek, ám ő éppen kiképző úton van.
A HAWK sanszosan nagyobb mobilitása és olcsósága miatt győzött.
Eddig azt hittem, hogy az AMDR lesz az első dual-band radar, erre most jön szembe ez: Reutech Radar Systems RSR 320, amely a Umkhonto szárazföldi telepítésű változatához fejlesztenek.
Hallott bárki az US ARMY / USMC szárazföldi Terrier SAM rendszeréről? Nekem teljesen új...
Terrier @ USMC
Az 1950-es évek közepén először az US ARMY és az USMC érdeklődött egy fél-mobil légvédelmi rendszer iránt, amely a tengerészet Terrier-rakétájára épült. Gyakorlatilag speciális járművekre telepítették át a főbb elemeket, így a dupla karos indítót, a három radart (AN/MSG-3(A)), az analóg számítógépet és a vezérlőt. A képesség elviekben az volt, hogy 24 órán belül telepíthető / menetkész rendszer legyen. Az US ARMY hamar elvesztette az érdeklődését, és a HAWK felé fordult. Az USMC egészen 1960-ig ha kis gőzzel is, de támogatta a rendszert, több éles lövészet is volt, kielégítő eredménnyel. Aztán az USMC is áttért inkább a HAWK-ra.
Az US ARMY-nak hirtelen feltűnt, hogy csúnya hiányosságai vannak SHORAD terén, 2004-ben még 26 dandárnak volt önálló SHORAD képessége, ez mára 2 aktív és hét pedig a Nemzeti Őrség erői alá tartozó dandárra csökkent. Szóval 1,3 milliárd dollárt kértek FY17-re ennek fejlesztésére és további 1 milliárdot arra, hogy FY18-ra már az Európában állomásozó erőknél legyenek ezek a fegyverek.
A legvalószínűbb felállás az, hogy fejlesztést kap a Stinger, Avenger és a Patriot, illetve modernebb rakéta verziókat vásárolnak. Négy dandár lesz felszerelve Anvengerrel, és talán hamarosan hadrendbe állhat az MML, amelybe AIM-9X is helyezhető.
AIM-9X tesztindítás MML-ből
Áll a bál az F-35 körül - most éppen Olaszországban.
Az eredeti megállapodás szerint Olaszország Tier 2 szintű partnerségbe lép a JSF irodával és a Lockheed-Martin-al. A felajánlott ellenszolgáltatás az 1 milliárd dolláros fejlesztési hozzájárulásért cserébe az volt, hogy az Európában állomásozó összes F-35-ös nagyjavítását (ide értve az USAF gépeket is) a Cameri városában létrehozandó nagyjavító-bázison fogják majd végrehajtani. Csakhogy 2014 óta megállapodás született, hogy a briteknél,észak-Wales-ben lesz a nagyjavító központ, illetve Izrael is kapott egy saját nagyjavító-bázisra engedélyt. Az Olaszok érthetően mérgesek, mert a két másik közeli nagyjavító-bázis azt jelenti, hogy sokkal kevesebb gép fog az olaszoknál vendégeskedni, így pedig a Cameri-be ígért munkahelyek és befolyó költségek el fognak maradni az eredetileg becsülttől...
Cameri-ben jelenleg az Olaszországnak szánt F-35-ösök végszerelése folyik.
Az amiknál sem. Az A4W reaktorok (Nimitz-osztály) 20-22 év után fütőelem-cserére szorulnak, az új Gerard R. Ford-osztály A1B reaktorai is 25 év után szorulnak erre rá (a hajót 50 évre tervezték, tehát félidőben lenne egy utántöltés).
Jelenleg az egyetlen "élettartam" reaktor a Virgina-osztályba szerelt S9G, amely 33 évre van tervezve. A többi ország reaktora általában 20 év (pl. francia K15, ami a CdG-ben és például az új Barracuda osztályú SSN-ben is lesz) vagy 25 év (pl. a brit Astute-osztály PWR2 reaktora) ciklusra van tervezve. Az orosz OKB-650 esetén (Graney / Borei osztály) 20 évről hallani.
2008-2009-ben volt az utolsó nagyjavítása, szóval már ideje volt. Az eredeti élettartam-terve szerint négy nagyjavítás lesz, ez a második.
Le kell cserélni a fűtőelemeket a reaktorjaiban, lecserélik a radarját SMART-S-re, megkapja az Artemis EO/IR érzékelőket, illetve a fedélzetét felkészítik arra, hogy ezentúl már csak Rafale M gépek szolgálnak rajta. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.09. 14:28:45
Alighanem a dipól kör átmérője meghatározott (IFF hullámhossz függő), és nem fért be az említettek orrába.
(a tányérnak el is kell tudni fordulnia a radonban, miközben a kilógó IFF dipólok nem törhetnek le)
Számomra a homályos az, hogy akkor az F-15, a fő BVR harcos és az F-22 hogyan kérdez le hovatartozást, mert azokok nincs ilyen IFF antenna... Márpedig az F-15 a hetvenes évek közepe óta repül...
Érdekes, hogy az Orosz Haditengerészet Légierejénél a Szu-24M-eket (amiből 18db-ja van) fokozatosan váltják le Szu-30SzM-ekkel.
Eddig a Fekete-tengeri flottához 12 darab érkezett, a Balti-tengeri flottához egy darab, az Északi Flottához kettő (a Csendes-óceáni flottánál zéró a modern gépek aránya, ez is érdekes... ).
Balra a Balti-Tengeri flotta új Szu-30SzM-je, jobbra a Szu-24M
Videó a Kuznyecov fedélzetéről (egy csomó "GoPro" felvétellel:
Magyarul szólva az AESA radar felbontása a mögötte álló számítási teljesítménytől függ, és adott esetben elég csak a számítógépet lecserélni, hogy nagyobb felbontást kapj?
Az AESA legszűkebben előállítható nyalábszélessége az elemeinek számától függ.
A nyalábon belüli felbontás a lebegőpontos számábrázolás pontosságától.
A AESA/PESA radarok nagy előnye a hagyományosokhoz képest (PESÁ-nál ugye mono-impulzus vevő van a fázisrács mögött, nem kell FFT), hogy szoros kötelékeket is könnyen szétválogathatnak, és lazán kiszúrnak egy rájuk indított REL-t.
Persze a fentiek nem zavaró célok esetén értendők...
... ha zavaró van a nyalábban, akkor az elhúzza a vevő AGC-jét, így a nyalábban tartózkodó többi cél adott esetben nem látszik.
(ezért akar manapság mindenki aktív csalit vontatni)
Kicsit már avitt (tavaly októberi) kép az első három Il-22PP elektronikai megfigyelő (ELINT) és hadviselő (EW) gépekről. Az alap a turboprop Il-18. Érdekesség, hogy a két háttérben lévő gépen az orosz légierő azonosítója és lajstroma van, az elől lévőn viszont civil lajstrom.
Magyarul szólva az AESA radar felbontása a mögötte álló számítási teljesítménytől függ, és adott esetben elég csak a számítógépet lecserélni, hogy nagyobb felbontást kapj?
Az AESA-nál a kis antenne elemek, azon nem monoimp. vevők?
Nem, azok elemi adó/vevők, amik által külön-külön mért, és mátrixba rendezett információból, FFT-vel kapják meg az adott cél irányát.
Minél erősebb a matekot végző HW, annál több tizedesig tudod az FFT-t futtatni (a rendelkezésre álló idő alatt), annál pontosabb lesz a mérés.
Az AESA-nál a kis antenne elemek, azon nem monoimp. vevők?
A PESA rácsnál ez mit jelent? A 102/N-hez képest mennyivel lesz pontosabb? Ez alatt azt érted, hogy picivel odébb tolod mindig a PESA-val a nyalábot és a monoimp. vevő a különbség jelekkel ponosabb irányt ad, mint a 102/N?
Csak mert ez alapján a vontatott csalis írás nem tudom, hogy akkor mennyire áll meg a lábán.. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.08. 10:53:19
102° egy elemi sugárzó félteljesítményszintje. (érts egy nyitott tápvonalvég)
Ha több elemi sugárzót pakolgatsz egymás mellé, akkor ugye a számukkal arányosan csökken a nyaláb (félteljesítményszintjének) átmérője.
Ha nem elemi sugárzót, hanem irányított sugárzót használsz (mondjuk Yagit), akkor azok nyalábátmérőjét (ami a félteljesítményszint) fogod tudni több elemmel csökkenteni.
A PESA rács mögött (ami digitálisan meghatározza a nyaláb irányát), egy mono-impulzus vevő lakik.
Azzal a (digitálisan léptetett) nyalábon belül nagy pontossággal meg tudod határozni a cél irányát. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.02.08. 10:41:22
Ezt az összes Orosz fázis-vezérelt felderítő (Big Bird, NEBO, stb) is tudja, hogy a mechanikus forgást megállítva, szektorban derít fel.
Ezáltal (általában némileg) nő a felderítési távolságuk, mivel egy adott pontba többször/hosszabb ideig tud mérni.
Ez a felbontás korlát viszont nem egészen tiszta mindig a nyaláb mérettel kombinálva. A 102/N méret esetén a felbontás korlát fizikailag miből jön? Mert, ha van mondjuk 2,7 fok széles nyalábod, de méred, hogy mikor lép be és ki a nyalábba, akkor ennél nem pontosabb infód van?
Viszont az első linken három üzemmód és szöveg alapján egyértelmű, bizony mechanikus körbeforgatás továbbra is játszik, csak képes megállítani a radar egy helyen és akkor egy irányban tud nyalábokkal operálni. Ez sanszosan akkor lehet, mikor MCG/MCU-t ad és nem 12 másodperces frissítési idő kell. Akkor megáll a radar és csak adott elevation az azimut limit mellett továbbra is keres és adja a MCU/MCG-t.
Mivel az aktuálisan használt Yagi karakterisztikáját nem ismerjük, ezért ez csak egy közelítő becslés.
(mondjuk nagy csodák nincsenek) Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.02.08. 10:21:05
Az összes légi járműből 53% nem repképes (mintegy 1 700 repülőgép és helikopter), ami durván duplája az általánosan megszokott (és elfogadható) értéknek.
Az igazán durva viszont a Hornet / Super Hornet gépek hadraforhatósága: a gépek 62%-a ugyanis nem repképes, 27%-uk van nagyjavításon, 35%-uk pedig javításra vagy alkatrészre vár.
Informatika és tudomány
