Én most az adott profilt néztem. Ha megnézed, az elfogás végén 23-24km magas "ugrást" rajzoltak be. Ebből gondoltam, hogy ez lehet az M3 sebességű célpont elfogási profilja.
Interkontinentális bombázó, amit 10-14 km magasan repül. Te még 20 km magasból is igen messzira hajigálod a légiharc rakétát és a földháttér nem játszik. Nézd meg geometriailag. Egyébként a 25-ös nem feltétlen megy fel 20 km-re, csak megvan ez a képessége is.
Ez a max. még csak nem is a max teljesítmény elfogás, mert akkor felmenne M2.8-ig...
Ennél moderáltabb az lenne, hogy felszállás után szubszonikusan szépen lassan felmegy 10 km-re és ott kezdi a nekifutást. A kérdés az, hogy az M2.35-nél van-e optimálisabb sebesség a hosszú nagy sebességű szakaszhoz. Ha van, akkor sanszosan +100-150 km még nyerhető vele hatósugárban, de kb. ez a vége.
Ebből lehetne számolgatni, de a gép légellenállása nélkül nem tudni, hogy mekkora tolóerőhöz mekkora állandósul sebesség tartozik...
Röviden; FFT
Radar témában ez tán egy nagyon jól összeszedett cikk sorozat, kérdésedre a 3. fejezetben találsz választ (de érdemes a többit is megemészteni);
Ez nem szuperszonikus elfogási profil, hanem inkább dedikáltan az M3 sebességű repülőgépek (XB-70, SR-71, A-12) elfogásához kitalált elfogási profil. Annak mondjuk tényleg brutális, de hát ez ilyen kategória - az SR-71 vagy az A-12 esetében még brutálisabb lenne a küldetésprofil (felszállás félig üres tankokkal, rögtön légi utántöltés, (szükség esetén: út a célkörzetbe, előtte ismét újratankolás,) elzoom-zoomol a célkörzetben, légi utántölés, visszaút, leszállás...) Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.23. 13:51:17
Egy kérdésem volna AESA radarokhoz..végigolvastam jopár leirást, videot néztem, Az világos hogyan irányitja a sugarat, de azt sehol sem találtam, a sugár alakját hogyan szabályozzk..
Vajon a meglévő gépre dolgozzák ki az elfogási profilt (?) vagy a gépet is után hangolják a kritériumokra? Az tiszta, hogy tervezéskor szempont, hogy elfogóvadász vagy vontató hajó-e a cél. :-)
14 tonna keróval indul. Sanszosan full utánégetővel felszáll és felmászik 10 km-re és gyorsít. Mire eléri az M2,4 táját 13 km magasan a keró ~60%-a (!) elfogy 8,5 perc alatt. Az kemény. 200-400 km között M2,4-vel repesztés mellett fogy el összesen 1,4 tonna 4 perc alatt kb. 840 m/s fentartott sebesség mellett. Aztán szubszonikusan 400 km-ről süllyedve 2,8 tonnából visszatér.
Igen jól mutatja az ábra a szuperszonikus elfogás szélsőséges fogyasztási adatait.
22 lr 27-es tar 1800/Min tuzgyorsasag
Egy viszonylag kicsi hangtompitoval mar abszolut nem fegyver hangja van.
Kaliberben azt irtak rola, hogy hihetetlenul pontos kis tavon es tenyleg atviszi a golyoallot ha 10-15 lovedek egy helyre megy.
Ebből a könyvből néhány diagram. (Fel tudom rakni az egészet, ha valakit érdekel.)
Ez a hálózatba köthető elemeket mutatja. Vajon ebből mennyi az elmélet és mennyi valós?
MiG-25 elfogási profil. A Gt jelentse nem világos, a t elvileg az idő...?
Irgalmatlan sok diagram és adat van benne, az R-77-ig bezárólag pl. az összes rakéta spec. impulzusa is benne van. (Régen már linkeltem azokat a táblázatokat.)
Ennél sokkal kacifántosabb volt a 4.6x33mm hüvely nélküli története. Az 1960-as években merült fel, hogy a 7.62x51mm NATO kaliberű fegyvereknél (HK G3, FN FAL, M14) pontosabb fegyvert adjanak a katonáknak. A németek végig a találati esélyt tartották a legfontosabb tényezőnek, mellesleg a britekkel együtt. Az 1970-es évek legelején három kaliber versenyzett a szabványosításért, a brit 4.85x45mm (EM2), a német hüvely nélküli (ekkoriban 4,9x30) és az 5,56x45mm. Ekkoriban az volt a terv, hogy 1977-re legyen döntés. A németeknél még házon belül is folyt a verseny, a Mauser egy többcsöves, 4,7mm-es hagyományos lőszert tüzelő fegyverrel szált szembe a HK / Dynamite Nobel féle hüvely nélküli fegyverrel, de alulmaradt (később örültek ennek, mert a HK és a Dyamite Nobel saját pénz bevonásával volt kötelezve a fejlesztésre - ezért ment a HK ugye csődbe a G11 rendelés lemondása után).
A HK G11 esetében végig a találati esély volt a lényeg azonban. Olyannyira, hogy a szórásképnél 250 méteres távolságnál fél méteres szórásképet kellett a 3 lövedéknek produkálnia. Nyilván ilyen szórásképnél nem is jöhet szóba, hogy ugyan oda csapódik be a lövedék - a cél a találat maga volt, vagyis hogy találja el a célt.
A szabványosítás azonban elbukott, mikor 1980-ban végül az 5.56x45mm-es kalibert elfogadták NATO szabványnak...
Harci helikopterről van szó aminek sokféle sérülése lehet, akár rotorlapát-vesztés,hidraulika sérülés vagy tolórúd-sérülés miatti kormányozhatatlanság, fedélzeti tűz, hajtóműleállás/robbanás, szárnycsonk-elveszítése, ezek bármilyen kombinációja stb..
Valami olyasmit olvastam, hogy az extrem kis kalibernek az volt az ertelme, hogy onmagaban sem stophatasa sem atutoereje nem eleg, de ha 2-3 ugyanoda megy, akkor majd meglesz mind a ketto (soretes puska hatas). Ezert torekedtek arra, hogy az a 2-3 lovedek meg azelott kimenjen, mielott a hatralokes miatt elmozdul a cso. Ezert volt a betarazott loszer mennyiseg is nagyobb.
Azt azert nem kellene figyelembe venni hogy sohasem lott volna egyes lovest, mindig 2-3 dbos rogzitett sorozattal szamoltak, ugy mar nem annyira sok az a loszer.
Akkor miért nem 5.7x28mm-est rendszeresítenek. Mégse olyan csoda skúló?
Hogy miért nem szabványosították? Politika. A 2000-es évek elején a belgák javasolták az 5.7x28mm NATO szabványba vételét, és a 9x19mm lecserélését vele. A teszteken az 5.7x28mm jól szerepelt, de végül az amerikai és a német ellenállás miatt mégse került NATO szabványba vételre. A német ellenállás alapvetően a HK (akkor még fejlesztés alatt lévő) 4.6x30mm kaliber miatt történt, mivel ők azt szerették volna szabvány pisztolylőszernek.
A vége az lett, hogy két szék között a földre: maradt a 9x19 a szabvány...
Hogy miért nem azt rendszeresített az US ARMY? Fogalmam sincs...
És mennyi plusz súly a plusz két tár?
Egy 45 lőszeres tár 0,25 kg, egy 15 lőszeres utántöltő egység 0,11kg. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.23. 09:38:06
Na itt szépen meg is írják, hogy a katapult-rendszer üzemi tartománya 0m "magasságig" , és 90-350km/ó jó, de ezek szerint 90-es sebesség alatt nem biztonságos. Az pedig egyszerűen megoldható, hogy ilyen sebességhatár alatt technikailag megakadályozzák a katapultálást, mert ilyenkor több esély van túlélni a zuhanást a gépben maradva. Tehát mondjuk 60-as sebességnél már lehet hogy hiába rántja meg a pilóta a katapult-kart, mert blokkolva lehet a rendszer, viszont egy kisebb pirotöltet esetleg még ekkor is feszesre ránthatja a bekötő hevedereit a talajfogás előtt.
Abban sok újítás volt amit soha sem próbáltak ki háborúban. A lőszer, a mechanika, a tár.
Ezzel az erővel soha semmi újdonságot ne rendszeresítsen, és maradjon a Bundeswehr a Kar 98K-nál, mert az már két nagy háborúban is jól teljesített. A G11-est nagyon alapos tesztelésnek vetették alá, és nem csak a németek, de az US ARMY is alaposan letesztelte. A németeknél a magas ár miatt nem került rendszeresítésre, az amerikaiaknál azon a megállapítás miatt, hogy hatékonyság tekintetében nem 2x jobb, mint az M16A2...
Például hogyan hordták volna azokat a hosszú tárakat a katonák? Van erről kép vagy videó?
Ez a probléma az első tesztek után kiderült, ezért a G11K2 (amely az ACR-en is indult) már úgy volt kiképezve, hogy két tartalék tár a fegyver tetején volt elhelyezve. Az utántöltésre 'reload unit'-ok szolgáltak, amelyekben 15 lőszer volt, és kvázi elég volt "ráhúzni" a tárra, hogy beletöltsd a tartalmát.
G11K2, egy tár a fegyverben (a zárral együtt hátrahúzott állapotban), felette a két tartalék tár, amely a betöltött tár mellett foglalna amúgy helyett, bal oldalt alul az újratöltő egység
A G11K2 esetében a hagyományos gépkarabélyokhoz képest jelentős handicap-el indul a lövész, hiszen 20/25/30 lőszer helyett eleve 45 lőszer van a tárban, és további 90db van tűzkész állapotban. 135 lőszer pedig ennek megfelelően 6,7 (20db-os), 5,4 (25db-os) vagy 4,5 (30db-os) tárral ér fel.
Ha akarjatok ossseszedem amit erdemes az uj fegyverrol tudni prospektus jellegu infokon tul.
Nem a USMC csak a MARSOC uj neven Raiders. Es mar ok is lecsereltek a baromi draga costum 1911 kutya kozonseges g19. Mint ahogy Seals is a p226- t.
Ez amúgy azért roppant érdekes, mert az amerikai tesztlövészeteknél a Tridend D5 kb. két évtizede hibátlanul teljesít... Márpedig az amerikaiak is még évtizedekig hadrendben akarják tartani a D5-öt, szóval a balul elsült teszt nekik is komoly fejtörést okozhat...
Az eredeti kérdés az volt, hogy miért merülne fel másik kaliber, ha egyszer a 9x19mm a NATO szabvány. Erre írtam, hogy ettől még olyan kalibert rendszeresíthetnek, amilyet csak akarnak, nem kötelezi őket semmi.
Én sem tartom valószínűnek, hogy eltérnének a 9x19-től, de a Beretta M9-et a legtöbb kritika a kalibere miatt érte - ezért is vette vissza az USMC az M1911-et a rendszerbe...
Abban sok újítás volt amit soha sem próbáltak ki háborúban. A lőszer, a mechanika, a tár. Nagy rizikó lett volna rendszerbe állítani. Például hogyan hordták volna azokat a hosszú tárakat a katonák? Van erről kép vagy videó?
"Totális kudarcba fulladt Nagy-Britannia legutóbbi atomrakéta-kísérlete. A most nyilvánosságra került részletek szerint 2016 júniusában az HMS Vengeance fedélzetéről lőttek ki egy Trident II D5-ös rakétát Florida partjainál.
A terv szerint a rakétának 9000 kilométer megétele után Afrika nyugati partjainál kellett volna a vízbe csapódnia. De kilövése után a rakéta
pont az ellenkező irányba, az amerikai partok felé indult."
Nem fogják. Sőt már rendőri egységek is jönnek le a 9mm -re. A katonák a 9 miniméteressel se tudnak lőni, nem hogy .40 v. .45. Pont azért megy vita, mert kvázi rendőri szituáció kell használni és nagy az átütés. A .40-nek még nagyobb, ráadásul a 3 kaliberből azzal a legrosszabb lőni. A stophatásról meg csak annyit mondott egy katonai kiképző, hogy a kilenc miniméteres stophatásával az probléma, hogy nem tudnak pisztollyal lőni.
Van egy Ka-52 katapult teszt videó, ott a szék marad csak a pilótákat viszi a raksi magával.
(szépen elfújja a törmelékeket is valamennyire az útból)
"
- УОЛ - устройство отделения лопастей (на ролике не представлено);
- СОАВ - система образования аварийного выхода;
- КАС - катапульно-амортизационная система.
"
Ha pilóta érzi, hogy a bepörgést nem tudja megállítani érdemes azonnal katapultálni, mert a lerobbanó rotor lapátok egyből csökkentik a forgást is.
A Mi-28 -nál az első ülésnél balra, a hátsónál jobbra nyílik az ajtó és a nem régi balesetnél valószínűleg pont ez miatt nem tudott a pilótán segíteni a kollégája a jobb oldali tűz miatt. Valószínűleg ha katapult lett volna benne akkor megmenekült volna ő is.
Az érdekes, hogy a bepörgés farokrotor elvesztése esetén általában mindig egy irányba történik ez a pilótának kedvez, mert könnyebben kilöki magát, segít neki a centrifugális erő, de a lövészre pont fordítva hat minden erejét be kell vetnie, hogy kilökje magát az ülésből, persze ez sem segít ha nincs sebessége a gépnek és vagy túl gyorsan ereszkedik, mert akkor a lapátok bedarálják a őket. Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.01.22. 15:10:08
Ez már jó. Az oldal szimplán hülye módon mükdöik...
Most megkaptam, hogy ez egy Lancer-C. De úgy érzem, hogy ezzel saját magát rúgta tökön. Egy modern elektronikával utólagosan ellátott gép ugyan miért bírná jobban mint amit eleve ezzel terveztek?
Hát, az elmélet (tervezés) és a gyakorlati eredmény nem mindig esik egybe, főleg az első éles eseteknél, ezért is hangzik úgy a "tanmese" hogy a repülés törvényeit vérrel írják. Nem olvastam semmit az általad említett balesetek kivizsgálásáról, így pl. azt sem tudom hogy meghúzták-e egyáltalán a katapult-fogantyút vagy sem mikor nem katapultáltak a gépből. Lehet hogy meghúzták, de valami automatika letiltotta a kattintást a körülmények miatt. Helikopternél ez előfordulhat a túl kis magasságon túl nagy süllyedési/zuhanási sebesség vagy bepörgés esetén, amikor előre láthatóan a számított paraméterek alapján katapultálni más nem érdemes, a gépben maradva viszont a beépített védelmek miatt (futómű-amortizátorok, páncélteknő, ülés-amortizátorok stb.) esetleg nagyobb valószínűséggel túlélhető a becsapódás. Lehet hogy meg se húzták a katapult-fogantyút, vagy mert a pilóta még bízott abban hogy meg tudja oldani a problémát (abba halnak bele a legtöbben, hogy túl későn ismerik fel a végzetes vészhelyzetet vagy fel se ismerik hogy nincs tovább és jobb lenne kattintani), vagy csak azért mert a felismerés után már ideje nem volt rá. Ivánék már biztos tudják hogy műszaki probléma volt a katapult-rendszerrel vagy inkább a személyzet oktatásában kell valamit korrigálni a vészhelyzeteket illetően, esetleg mindkettőnél probléma volt.
Függetlenül a gépek használhatóságától , az sem mindegy, hogy egy riasztás alkalmával elég csak a hangárból kihúzni a gépet, vagy elötte a ponyvákat és a havat letakarítani esetleg jégteleníteni, mielőtt bármit is tudnál a géppel kezdeni.
Kővári néha egészen meglepőket képes mondani és nem pozitív értelmeben. Az ember autója is bírja a -20 fokot, de akinek van garázsa jellemzően mégis ott tartja. Na kettőt lehet találni, hogy miért...
Azért jó lenne tudni a két gép elektronikai rendszereinek átlagos meghibásodások közti üzemidejét hogy reálisan össze tudjuk hasonlítani a "működik-nem működik" témát. Tartok tőle, hogy ha átépítenénk egy különleges MiG-21XY-ba a Gripen elektronikáját, az XY-változat ugye sokkal többet tudna mint egy MiG-21 bisz, de ugyanolyan kényes lenne a tárolási körülményekre mint a Gripen. Valamit valamiért, ráadásul a MiG-eket ugye anno kifizettük, Szergejt az se zavarta volna ha másnap felgyújtjuk az összeset csak vegyünk másikat helyettük, a Griffek meg nem a saját tulajdonunk hanem a svéd vagyontárgynak írták elő a gazdik a védett tárolást (előrelátóan feltételezve, hogy ha a lízing végén nem tudjuk kifizetni a maradék árat akkor visszakapják a gépeiket, és nem mindegy nekik hogy milyen állapotban).
Működni működik, de üzemeltetés szempontjából üdvös a (fűtött) hangárban tárolás. Többek között azért, mert a kiszolgálószemélyzet sincs kitéve az időjárásnak...
Az M9 előtt a szabvány oldalfegyver-kaliber a .45ACP volt, és például az USMC a mai napig vegyesen használja a különféle M1911 klónokat és az M9-et. A Belga hadsereg például az 5.7x28mm-es FN Five-Seven-t használja, míg géppisztolynak az ugyanilyen kaliberű P90-et. A németek és norvég hadseregben rendszeresítve van az MP7 géppisztoly a 4.6x30mm-es lőszerrel.
Szóval semmi meglepő nem lenne benne, ha .40S&W vagy .357SiG kaliberben rendszeresítenék.
Konstrukcióra nem tudom, hogy rosszabb e, de a 2012es balesetnél nem müködött pedig kellett volna, a 2013as balesetben meg müködött pedig nem kellett volna... ez azért nem túl meggyöző.
Harcigépeknél első lépés: kabintető lerobbantása
Második lépés: katapultálás végrehajtása
Ka-52-nél első lépés: kabintetők és rotorlapátok lerobbantása egyszerre
Második lépés: katapultálás végrehajtása
Vagyis a folyamat elvileg ugyanannyi időt igényel. Másrészt miért is lenne rosszabb ez a megoldás más helikopterekhez képest a pilótamentés szempontjából? Miért lenne jobb ha nem lenne benne katapultálási lehetőség?
Alapvetően jelentősen. Apró probléma, hogy sok plusz terhet és megoldandó problémát jelent (katapultülés, a kabintető ledobása / lerobbantása, rotorok lerobbantása, stb.).
A Ka-50/52-őt leszámítva rendszerbe senki más nem vette, mert rengeteg kompromisszumot szül (a hasznos teher a páncélzatból, üzemanyagból, fegyverzetből megy el a katapultülésre és a kiegészítőkre).
Katonai szuperszonikus vagy airliner fan fokozatosról kell? Ez airler fan-os. A net teli van ilyenekkel. Magyar nyelven ilyesmire ne számíts... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.21. 16:36:23
tud valaki egy részletes ,de egyszerüen átlátható és érthető animációt a kétáramú gázturbina müködéséről? ha lehet magyarul , de ha angol akkor minél egyszerübben értehtő legyen. és ne legyen nagyon leegyszerüsitve a müködés vagy a részegységek kidolgozása, a valóshoz hasonlitson.
Már felturtam a neten de nem igen találok.
75 éves az Avangard gyár.
Repülőgép motorok után, 1952 decemberében álltak át a V-300-as légvédelmi rakétacsalád gyártására, az Sz-25 Berkut rendszer részére.
1953 és 1958 között 1756 példányt gyártottak, három változatban. (205-ös, 207A, és 215-ös gyártmány)
1954-től kezdődött a V-750 rakétacsalád tömegtermelése (SA-2 részére).
Gyártották még a V-880 családot (SA-5 részére).
1973-tól itt készül a mai napig egyedülálló 5V61, és mellette 1975-től a V-500-as család (5V55, és 48N6).
Sz-400-as 48N6DM (250km hatótávolságú) rakéták gyártása.
(Mondjuk a Másenyka kézzel forrasztgatja a reléket kissé idejétmúlt technológiának tűnik azért manapság...)
Molni kedvéért a harci rész tömege (183kg); Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.21. 11:46:10
Annyival bonyolultabb, hogy előbb le kell robbantani a rotorlapátokat is a fejük fölül a pilóták katapultálása előtt a kabintetővel együtt. Annyival viszont egyszerűbb hogy jóval kisebb sebességtartományban kell megoldani a biztonságos katapultálást. A ki magasság meg már jó ideje nem probléma, mióta megoldották a dupla-nullás katapultálást (lásd pl. a mi Gripen-lovagjaink esetét Csehországban).
Biztos több esélyük van a túlélésre mint egy zuhanás utáni becsapódásnál. Százalékos esélyről csak a megtörtént esetek statisztikái nyomán lehetne nyilatkozni.
Persze hogy tud repülni, max csak ha a sínen ragad az indítás után. Wiki szerinte a KA-27 és KA-28 is elviszi. Mondjuk nem tudom miért nehezebb a kopterről indított. Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.01.20. 14:35:40
Ezt tutira csak szimmetrikus konfigban tudja vinni. Neadja az ég, hogy az egyik ne legyen indítható műszaki ok miatt, mert akkor az tuti odapalacsintázás, vagy akkor vészledobás kell valahogy.
Informatika és tudomány
