Nem szerbiai magyarokat mondtam. Szerbeket. A száz főre jutó fegyverekben Szerbia valahol 2-4 helyen van. Viszonylag könnyű legálisan is pl. sportfegyvert tartani nagyon ott vannak loveszsportokban is.
Eleg ha beirod Szerbia es fegyvertartás a keresőbe.
Az első találat. Szerbia
Egyébként én itt szerbiában élek és nagyon kíváncsi vagyok arra a 1,5 millió gépkarabélyra mert azért az nagyon durva szám. Nagyjából minden házban kéne legyen, mert ha a 8 milliós lakosságot elosztod a 1,5 el az 5,3 és egy háztartásra 3-4 et szoktak számolni, de oké legyen minden második háztartás.... Én még soha, senkinél nem láttam semmit. Egyik haverom bátyja elvileg egyszer vett valami revolvert illegálisan de nem igazán mentem bele vagy néztem meg, nem akartam belekeveredni. Másik haverom apja meg fabrikált lőfegyvernek minősíthetű valamit, de olyan csávók magyarországon is vannak és ezek a házi gyártások általában elég szánalmas cső, ütőszeg, rugó bonyolultságúak.
Persze hallottam példákat hogy már annyira nem érdekelte a katonaságot hogy a kerítés felett dobálták át a bentlévők a kintieknek az AK variánsokat (talán M70-ből meg 77-ből lehetett a legtöbb de dunno, most azt a fa tusost meg sem találom) viszont ezt soha senkinél nem láttam vagy még pletyka szinten sem hallottam, mindig délebbre mutogatok hogy lehet ott rejtegetik a hegyekben, de könnyen lehet hogy ezek az illegálisan eltűnt fegyverek nem a lakossághoz kerültek ki hanem kint vannak afrikában meg ilyen helyeken. Emlékszem afrikáról is láttam dokumentumfilmet, nézik milye van a pásztornak, azt valami zastavája volt sorozatszám alapján innen jött :D Én azt gyanítom hogy csak papíron van eltűnve az a 1,5 millió fegyver, pár ezer biztos van magánkézben is valahol, de hogy a nagyja el lett adva és valaki jól járt vele a fejesek közül az is tuti.
Azért a fegyveres halálokba beleszámolni a háborúkat ebben a statisztikai összehasonlításban nagyon meredek és nagyon nagyon durva ferdítés és erőlködés pont úgy hogy európában tombolt mindkét világégés talán leginkább és pont mindkettő a 20. században volt. Bár abban az előző kommentemben egyet értek veled hogy ha van sok fegyver a civileknél az korlátozza az állam bátorságát hogy mit is tesz meg velük, de azért az is baromság hogy nem történtek volna meg a világháborúk ha sok ember tart otthon fegyvert és ezt a Stalin 62 Hitler 21 milliós számok nem tudom pontosan hogy jönnek ki, hogy ebben mennyi katona frontra küldése van stb.
Uhh brazíliáról láttam dokufilmet hogy ott mik vannak, ilyen M3 submachingunt szerzett a csávó és vigyázgatta az ágyában mert majd le kell lőnie a bandatagot. Persze nem csak ilyen antik cuccaik vannak a legkomolyabb gépkarabélyoktól, szerintem nehézgéppuskákig minden akad, másik dél amerikai országban már nem is tudom hogy visszalőtték a sereget is, úgy emlékszem beszéltünk arról is :D
Nem tudom valahogy én sem adnék olyan emberek kezébe fegyvert ahol nincs meg a kultúrája és még a légpuskákkal is rálövöldöznek gyerekekre mert hangosan fociznak. Valahogy túl sok hülye ember van és lehet hogy ez a lakosság igazából kis százaléka csak nekem tűnik úgy soknak mert jobban megjegyzel ilyen eseteket, mert veszélyes is lehet és az agyam fontosabbnak rangsorolja, de tényleg nagyon sok olyan helyzet előfordult az életemben amire így visszatekintek és jó hogy nem volt senkinél fegyver, de nem is kell itt nagy dologra gondolni, csak elég egy buli pl ahol sörös üvegeket dobáltak a falhoz részegen, ez fegyverrel kinézhetett volna úgy is hogy lyuggatják a plafont sztem és szerencsések vagyunk ha csak azt és nem kap gellert valami lövedék nem ugrik senki bele meg kibírja a mennyezet és a felül lakó nem kap belőle stb. Tényleg úgy érzed hogy nagyobb biztonságban éreznéd magad ha a sok hülyének is lehetne fegyvere? Nézzük meg nyugat európában pár havonta van egy késes támadás mi lenne ha az fegyveres lenne? Bár igaz ha nem jutnának fegyverhez ők valahogy, akkor sokkal előbb megállíthatóak lennének a késelések mint hogy nincs a lakosság felfegyverezve. Csak ha a lakosságnak van fegyvere és az a népcsoport aki jellemzően csinálja ezeket a késes támadásokat betör 3-4 lakásba, előbb utóbb csak szerezne valamilyen fegyvert és ha nincs szerencsénk és nem bukik le olyan hamar a betörési szakaszban akkor baj van.
Másrészről meg nagyon sok mindenben veled értek egyet és tök jó lenne hobbinak komolyabb cucc korlátozás nélkül, meg a betörési kedvet is biztosan nagyon letörné, meg azt is erős érvnek érzem, hogy minden kemény diktatúra azzal kezdte mikor még nagyon kezdeti státuszban volt és még a szuper szimpatikus arcát mutatta, hogy beszedte az állampolgároktól a fegyvert aztán majd mi megvédünk benneteket nem kell nektek ez. Aztán megvédett sok embert a meszesgödör. Persze ebből is volt már sok vita hogy mára a katonaság akkora technikai fölényben van hogy a civilek által általában tartot fegyverekkel nehéz dolog lenne felvenni velük a versenyt, de szerintem mégis egy bizonyos kényszerítő valami, mert ha elég nagy számban fog össze a lakosság fegyverrel valamiért vagy valami ellen, akkor mégis sok mindent elérhetnek, mert egyrészt a katona is saját népe ellen csak egy bizonyos határig fordul, másrészt meg más népek ellen is látjuk milyen a gerilla hadviselés, akármilyen technika sem ellenszer rá, csak időleges győzelmeket lehet ellene elérni.
Tényleg nagyon összetett kérdés és én nem tudok egy országról sem ahol ilyen szigorú lett volna a fegyver szabályáz mint errefelé, aztán egy nagyot lazítottak rajta és vizsgálhatnánk hogy mi lett a vége, inkább a fordítottjára van példa.
Mondjuk attól hogy itthon sportlövő kent olyan fegyvert tárat tarthatsz amiért Kaliforniaban becsuknak.
Brazíliaban meg a tartható lőszer mennyisége is korlátozott.
Mexikóban pedig egyetlen fegyverbolt van egy katonai laktanya közepén. Ehgez kepest brutalis az emberolesek szama.
Ahol pedig be megy száz tonna drog ott bemegy ugyanannyi fegyver is.
Az amerikai fegyverek többségét a fehér lakosság tartja az emberolesi ratajuk ugy hogy ebben benne vannak a bandak motoros clubok kb. 2.4 annyi mint a magyar. A latinok 5 a feketéké 20-22.
De legyen Európa a fejlett Angliaban kétszer annyi rata mint a cseheknel.
A legszigorubb fegyver es kestorvenyekkel.
A cseheknel 300 000 onvedelmi fegyver van es egyszerűen nincs kestorveny.
A szerbeknel jobb a gyilkossagi rata mint nalunk. Meg van kb. 1.5 millió illegális sorozatlovo gepkarabely ami meg az USAban sem lehet. A BM miniszter meg gyakorlatilag tesz ra, mert nem igen van gond vele.
Egyébként olvastam egy érdekes amerikai cikket.
Osdzesitettek es osszehasonlitottak az európai es az usa adatokat a XX. századra vonatkozatva.
Nos az Usaban 875 ezerrel tobb emberölés tortent mint az Európában.
Europaban viszont a ket vilaghaboruban helyi haborukban polgárháború stb. nagyjából 80 millió ember halt meg.
Mindezt a joval szigorúbb civil fegyverkorlatozasok mellett.
Ugyanis ez az államokra nem vonatkozik es a civilek, igen gyakran a saját állampolgáraik elleni nepirtasok többségét pedig egyenruhások követték el.
Tobbek között ezert tekintek erős kritikával az állami eroszak monopoliumra.
Tok mindegy mennyit kolt a ruszkiknal tobbet. Eselye nem lett volna az Usa nélkül egy orosz tamadast megfogni a hidegháború idejen.
Jelenleg pedig szerintem a usa nemzeti gardanak nagyobb harcerteke van mint a teljes európai (törökök nélküli) NATOnak.
Pl erősen megneznem hogy képes lenne a BW mondjuk 10 000 katonát Afganisztánba küldeni harcoló melóra.
"demokrata vezetésű szigorú fegyvertartasu nagyvarosban"
Mitől szigorú? El kell mulj 21 és bűntetlen előélet, hogy félautomatát vegyél? :)
És ja a gettoban magas a homocide nem az ezüstkanalasban. Elmondod, hogy lenne ennyi lőfegyver miatti gyilkosság ha nem lenne náluk lőfegyver?
EU NATO része kb 4*többet költ hadseregére mint Oroszok. Vagy ki más az ellenség aki ellen védernyő kéne? A probléma errefele nem a mennyit hanem a hogyan meg hogy össze kell szervezni. Ja ide kell US. De ebben nagyon benne van az, hogy amikor EU önállósodni akar akkor meg az nem jó. Nagyon kényelmes valahol ez az egész EU rászorul USre dolog USnek.
Hülyeség ez mas fejlett allam duma.
Az usaban 30 ezer banda 1.2 millió taggal. Es a drog laza 300 milliárdos uzlet.
A mas fejlett államok katonailag lofaszt se ernek, mert a usa vedernyo miatt szépen a katonai kiadások helyett szociális szferaba toltak be penzeket méghozzá évtizedeken at igy azért nem olyan nehéz jóléti államot epiteni. Ahol pedig általános jolet van ott alacsiny a bűnözés.
Az Usaban is nem fegyver hanem szociális probléma a gyilkossagok szama.
New Hampshire egy laza fegyvertartasu allam.
A gyilkossági ráta 0.92.
A brit adat 1.2
New Hampshiret GDPben Liechtenstein es Swajc veri meg Európában.
A lakossága pedig 92 % fehér.
Tehát ahol az usaban is európai viszonyok vannak ott gyilkossag száma is európai.
Ahol nagyszámú kisebbség van ott viszont koncetralodnak a problémák ezzel pedig a gyilkossagok is.
Emiatt a gyilkosság tobb mint a fele az Államok taruletenek 2 % an történik jellemzően demokrata vezetésű szigorú fegyvertartasu nagyvarosban. Az első tiz legveszelyesebb város kivétel nelkul ilyen.
Baltimoreban pl. annyi emberölés történik mint New Yorkban csak éppen egy 300 ezres varos szemben a 8.5 milliós megacityvel.
Tehát nem fegyver hanem szociális probléma. Es ahol ez van pl. Brazília ott hiaba van a magyar szintű szigorú fegyverszabalyozas hatszor annyi emberölés tortenik mint háromszor akkora lakossagu usaban.
Nem tudom a road raget mennyire fogja vissza erről nincs semmi adat, de hogy brutál magas USben a Gun related deaths más fejlett államokhoz képest az tuti. Itt persze csak homocidet kell nézni.
Waooo, amikor a fagyi visszanyal story.
A múltkori norvég hajóbalesetnél is már eszembe jutott, hogy valami "fejlődő ország" vásárolna pár fityingért ilyen bontani való hajókat arra célra, hogy legázolja az ellenfele hadiflottáját.
Amikor az én hajómra az van írva
"reinforced hull for sailing in icy waters"
A tiedre meg . . . .
Dettó.
A dolog az állam erőszak monopoliumahoz való hozzáálláson áll.
En az amerikaiak gondolkodását vallom, ti meg a tipikus európait.
Az összes többi magyarázat.
Ez megint nem más mint a szokásos kettos mérce.
Millió egy videó van ahol katonák kakaskodnak fegyvertelen civilekkel, valahogy nem láttom hogy valaki azt elitelne.
Pedig egy rakás korrupt fegyvergyarak által kilóra megvett politikus felhatatalnazasa alapjan valo gyilkolás semmivel se különb, mint egy iskolai lövöldözés.
Sőt rosszabb, mert aki elrendel egy bombatamadast, olyan emberek legyilkolasaban vesz részt, akiket meg csak nem is ismer.
Nem igen hallottam arról hogy katonakat méreginjekciora itelnenek mert telibe vernek egy iskolát.
Pedig elore megfontoltan, csoportosan fegyveresen illetve robbanó anyaggal visszaelve aljas indokbol (politikai) különös kegyetlenseggel vedekezesre keptelen kiskorú szemely sérelmére elkovetett emberölés lenne a tenyallas, ha civil tenne civil bíróság elott megmerve.
A kettő között pedig csak egy önkényesen megalkotott jogszabályi felhatalmazas a különbség.
Nyilván bármivel lehet a másikban kárt tenni, csak míg egy oszlop megállítja a gázolni akaró autóst, addig egy fegyverest nem. A bűntető fékezést és hasonló szándékos veszélyeztetést én jobban "díjaznám" mint most.
Idiotak mindenhol vannak, es nem csak fegyverrel tudnak vetleneket veszelyeztetni.
Nalunk ezt büntető fekezessel oldjak meg.
Abból pedig nem nehéz tömegkatasztrofat csinálni. A megkulonbozteto jelzést használó mentő előtt csinálni, pedig joval nagyobb allatsag, mint fegyverrel kakaskodni.
Nem kell tulspilazni a dolgot, az USAra pomt fegyverek miatt a legkevesbe jellemző a road rage.
Az ő mondasuk. A fegyveres emberek udvarias emberek.
Mi ezzel probléma?
Pont fegyverek miatt nem serult meg senki, mert kölcsönösen felmérték hogy az ilyenre csak rabaszni lehet.
Itthon egymasnak estek volna.
Szerintem az egyik probléma a Navy és az USMC vetélkedése. F-35Bnek nem kéne léteznie. Légtér fedezetet, támogatást adja Navy. Rég össze kellett volna vonni a kettőt. Így elképesztő pénzek mennek el párhuzamos fejlesztésekre, képességekre. De hamár ez van és USMC Navy akar lenni egy pl USS American nem fért volna el egy katapult?
Gondolom történelmi/lobbi okai vannak mindjárt elolvasom Cifu hszét.
Én egy nagy nyertesét látom az egész F-35B dolognak. Akik olcsó 600-800 max 1.500meuroért akarnak 20-35ktonnas hordozót. Nekik kb ideális. pl Spanyoloknak JCvel, Olaszoknak Cavour/Triesstel... de még egy modosított Mistralra is el tudom képzelni. Nekik/oda ideális. Az America/QE méretben sztem már egyértelműen F-35C kell.
Ár/érték. Egy Juan Carlos/Mistral... 500-700-1.000meur. Egy QE 8,000meur. Az első F-35Bvel nagyon jó ár/érték. A második F-35Bvel hát őőő.
remélem érthető.
Konkretizálj olyan konkrét eseteket ami miatt emiatt megérte az F35B
Tehát legalább egy 10db szigetet amik akármilyen scenárióban valós/érdemi máshogy nem megoldható előnyt adnak és F-35A/C nem tud felszállni mert csak 100-200méteres felszállópálya fér el. És persze valós scenárió tehát pl legyen az ellátás megoldva. Ha a fenti eszközök rendesen használva vannak az napi min 20-40-60tonna ellátmányt is igényelhet kis szigetekre nem könnyű mélymerülésű teherszállítóval kikötni. Ha meg van 2km+os kifutó C-130... miatt akkor minek F-35B?
És ha Kína fog a konkrét scenárióban szerepelni akkor old meg az ABM védelmet is 4-8-12db F-35B miatt.
Kiváncsi vagyok mit írsz szerintem semmi értelme a koncepciónak de hátha.
Szerintem a USMC már kb ott szállna partra, ahol séta galopp lehet. Főleg mert nem engedhetnek meg maguknak egy II. VH-s húsdarálót. Pedig szerintem ma nehezebb partra szállni mint anno. Ellenben bevetik őket sima szárazföldi erőként is, ahol szerintem őszintébb a mosolyuk a tankokkal. (Generation Kill? :-) ) Valamint a mindig hangoztatott - és általam sosem ellenőrzött - megjegyzés, hogy őket az elnök a kongresszus nélkül is kommandírozhatja. Ezzel nem azt mondom, hogy szerintem kell nekik, mert pont nem.
Kérdés, hogy mi pénzbe került a B, mert kb megnyomorította a programot. Szerintem rohadtul nincs szükség rá, bőven elég lett volna a másik kettő. Egy szigetet megtámadni, azért lényegesen könnyebb, mint egy mozgó hordozót. Tudom lehet pakolni SAM-eket, de akkor már nem is olyan olcsó és egyszerű sok szigeten lenni. A B program árából kisebb CATOBAR-okat építeni okosabbnak tűnik. Persze ezt innen a fotelból.
Mondjuk sokat nem érhetett a dolog. Ha nem lőtték szitává az ajtóba totyogás közben, akkor ő sem sok mindent találhatott el. Mondjuk a földet biztos meglőtte, csoda, hogy oldalra nem lengett ki a haverjai felé.
Az USMC hátteréhez pedig egy kis adalék, hogy miért is kell léteznie egy "mini-hadseregnek" az amerikai fegyveres erők között: 1945-től 1947-ig Dwight D. Eishenhower vezetésével kvázi egy US ARMY hátterű mozgalom indult azért, hogy az USMC-t feloszlassák, és egységeit szétosszák a másik három haderőnem között, a maradék pedig megmaradna a ceremoniális és a diplomáciai intézmények véderőjének szintjén. Valójában már a II. Vh alatt csípte az US ARMY tábornokainak a szemét az, hogy az USMC kvázi szárazföldi hadseregként is viselkedik, holott a saját nézeteik szerint az USMC feladata maximum csak a partraszállás volt, hogy a US ARMY számára előkészítsék a terepet.
A II. Vh után az ARMY tábornokai és pár szimpatizáns politikus nekiállt a tervnek, hogy elsorvasszák a MARINES-t. Az USAF is gyorsan csatlakozott, magának követelte a szárazföldi bázisú repülőgépeket, ideértve az USMC repülőit is, de paradox módon még a NAVY-nél is találtak szimpatizást, hogy az USMC maradékát beolvasszák maguk alá. Hovatovább még Secretary of Navy székében ülő James Forrestal-t is sikerült meggyőzni arról, hogy ez nem az ördögtől való. Alexander Vandergrift tábornoknak, aki az USMC első négy csillagosa volt, kvázi egyedül kellett megvívnia a haderőjéért folytatott harcot.
A margóra: Forrestal szerepe ellentmondásos, mert alapvetően a NAVY admirálisainak véleményére adott, és a viharos politikai környezetben nem lehetett egyszerű dolog az USMC különálló haderőként való tovább létezését megkérdőjező érveket félresöpörni. Az USMC szemszögéből viszont Forrestal hátat fordított nekik, sőt, egyenesen olyan vélemények is "hétköznapiak", hogy valójában megvesztegették az éppen létrehozni kívánt védelmi miniszter pozícióval - cserébe azért, hogy az USMC-t elengedi.
A politikai csatározások a törvényhozási meghallgatásokban csúcsosodtak ki, ahol azonban Eisenhower megégette magát, mikor kiderült, hogy a JSC 1478 (JSC -> Joint Chief of Staff, vagyis az Egyesített Katonai Parancsnokság) számú papírja egy tervezet volt arra, hogy szüntessék meg a MARINES-t, és osszák szét azt a többi haderőnem között. A JSC 1478-at titkosították, így a törvényhozás sokáig nem is tudott róla, pedig a tartalma ugye nagyon is rájuk tartozott, hiszen nekik kellett volna felügyelni a hadsereget (mivel már nem volt háborús szükséghelyzet, így a fegyveres erőknek újra alá kellett vetni magukat a civil felügyeletnek, ami nehezen ment a számukra). Eishenhowert hazugságon kapták, mivel azt állította a törvényhozási meghallgatáson, hogy az ARMY-nak semmi köze az USMC elleni hadjárathoz, miközben a korábban született JSC 1478-ban ő maga írt az USMC felosztásáról.
Még így is szükség volt a média nyomására, hogy a politikusok támogatni kezdjék az USMC megőrzését. A média felől érkező lobby alapvetően arra igyekezett ráfeküdni, hogy a JSC-n belüli tábornokok a civil felügyeletet kijátszva, saját hatalmi status quo-jukat igyekeznek minél jobban kiterjeszteni. A hasonlat a német tábornoki kar volt, mondván, hogy a náci Németországot is valójában a német tábornokok vitték bele a II. Világháborúban (ami minimum ferdítése a tényeknek, de ugye ez nem történelemóra, hanem kvázi propaganda volt).
A célt pedig elérték, az 1947-es, a haderőnemekre vonatkozó, és kvázi a Védelmi Minisztériumot életre hívó törvénybe (National Security Act) a következő passzuszt helyezték el:
"The United States Marine Corps, within the Department of the Navy, shall include land combat and service forces and such aviation as may be organic therein. The primary mission of the Marine Corps shall be to provide fleet marine forces of combined arms, together with supporting air components, for service with the fleet in the seizure and defense of advanced naval bases and for the conduct of such land operations as may be essential to the prosecution of a naval campaign."
Tömören: Az USMC-nek, amely a Department of Navy alá tartozik, rendelkeznie egy egységes szárazföldi és légi harci erővel, amelynek a fő feladata a tengeri bázisok elfoglalása és megvédére, illetve a tengeri hadjáratokban szükséges szárazföldi feladatok végrehajtása. Vagyis törvényileg kötelezték az USMC-t, hogy bírnia kell ilyen erőkkel, nem felet "szétbontani". Az ARMY és az USAF pedig nyelje le a békát, a tengerészgyalogosok igenis képesek lesznek szárazföldi hadműveletekre és önálló légi szárnyuk is lesz.
Most pedig vissza a kiindulási pontra: a fentiek alapján mondjuk az USMC-nek semmi keresnivalója nem lett volna Afganisztánban vagy Irak belső területein. De ugye kimaradni se akarnak semmi ilyesmiből...
Nem, de ezért nem is küldenék őket ilyen helyre. Ugyan akkor ahol tudnak, ott azért hasznos lehet pár tank.
Érdemes megjegyezni, hogy a MEU-ban mindössze 4db M1A1 van alaphelyzetben. Ha nincsenek ott az első vonalban a partraszálláskor, akkor utána tudnak csak segédkezni, és itt eljutottunk az egész helyzet fonákjához: ha nem a partraszállás a feladata az USMC-nek, akkor pontosan mi? Ezért kérdőjeles a harckocsik helyzete náluk. 1991-ben az USMC-nek konkrétan nem volt modern harckocsija, M60A3-akkal vonultak az Iraki határra, és sietve, utólagosan kaptak Blazer ERA-t, hogy azért az ATGM-ek ellen legyen némi esélyük.
A mai pct. rakéták esetén hasonló gondban lennének az M1A1 AIM harckocsik. Nem véletlenül szereli fel a sajátjait Thrupy APS-el a US ARMY. Ha innen egy gondolattal tovább megyünk, akkor egy 120mm-es ágyúval felszerelt Centauro II. és egy M1A1 között a legnagyobb különbség a passzív védelem gépágyú- és ágyútűz ellen. A géppuskatűz ellen a Centauro II. páncélzata is megvéd. Ezért gondolják sokan, hogy az USMC feltehetően nem látja értelmét a harckocsiknak...
Alapvetően egyetértek azzal, hogy USA szempontjából a hordozós F-35B -nek nem volt értelme.
Viszont innen a karosszékből nézve egész hasznos lehet ez a változat is, ha egy Csendes-óceáni konfliktusról van szó:
Kisebb szigetekre kitelepítve az NSM inditási távolságát sok száz mérfölddel ki tudják tolni, egyfajta area denial képességet létrehozva az ellenséges felszíni hajók számára.
- Valószínűleg rengeteg olyan sziget van, ahol a méret és egyéb földrajzi tényezők miatt nem lehetséges (vagy csak rendkívül nagy energiabefektetéssel) olyan leszállópálya létrehozása, ami a hagyományos/CTOL gépek alkalmazását lehetővé tenné. Azonban VTOL/STOL gépek ezeknél egy nagyságrenddel kisebb területről is üzemelhetnek.
- Igen, tudom, hogy még így is kell felkészülés az F-35B magas hőmérsékletű/nyomású gázsugara miatt, de szerintem egy ilyen terület még mindig sokkal gyorsabban és olcsóbban létrehozható, mint egy rendes kifutópálya.
- Mivel elég jó érzékelőkkel rendelkezik és stealth kialakítású a gép, önállóan képes lehet harcfeladatok végrehajtására, mindössze pár darab is.
- További előny, hogy nagyobb mennyiségű kis reptér esetén "island hopping" elven nagy mértékben kitólható a gépek hatósugara, nem szükséges az indító területre leszálni, ha egy másik helyen is tudják fogadni/tankolni.
Mondjuk 40 gép széttelepítve 10 db szigetre + 5 másik szigeten tartalék reptérrel elég masszív területen tudja fenyegetni az ellénséges hadi- és ellátóhajókat.
Nem, de ezért nem is küldenék őket ilyen helyre. Ugyan akkor ahol tudnak, ott azért hasznos lehet pár tank. Feltételezem most a kínaiak miatt adják ezt fel.
Az F-35B szerintem a világ hülyesége nekik. Én már a bőrnyakú repszázadokat sem értem. A csúcs a Hornettes bőrnyakúak. Ellenben milyen ütős hajókká válnak tőle a többi állam mini hordozói.
Komolyan védett partszakaszon pont annyira tudnak partraszállni M1el mint M1 nélkül.
Sztem az egész mini hadsereg elképzelés hibás. Lesz felhördülés de rég össze kellett volna Navyval. Onnan nem lenne F-35B, meg USMCnek hordozói nincs vetélkedés Navy adja ha partra kell szállni a légtér fedezetet.
Kérdés mire akarják használni őket. Mert komolyabban védett partszakaszon már nem nagyon tudnának partra szállni, valami helyi diktátor befenyítését meg majdhogynem önerőből megoldanák a Navy szárnyai alatt. Ha ilyen elnök által is küldhető mini hadseregnek tekinted, akkor meg nem olyan rossz valami vastagabb bőrű egyed a sorok között. Évtizedekig ment a rinya, hogy ők a legtökösebb, mégis legrosszabbul felszerelt haderőnem, mostanra meg szinte fordult a kocka. Lásd az említett Villám 2-t.
Mindig is azon a véleményen voltam, hogy USMCnek hülyeség az MBT. Vmilyen alap IFV alapkell. Ez ha könnyű lehet akár úszóképes is. Fejlett szenzorokkal, ADSel, atgmel. Lehet akár 120mmes mortar verzió is csövesnek. És sokféle képp konfigurálható legyen. A németek Boxer alapja pl elég jó.
USMC rendszeresen NAVYnak gondolja magát (F-35B....) máskor meg Armynak (M1 Abrams)....
szerk: htka forum kvázi Orosz agitprop forummá vált az elmúlt ~2évben.
Nekem úgy rémlik, hogy az oroszok is 1:3 -hoz rakéta:csöves arányt cserélik le 3:1 -re. Bár könnyen lehet, hogy rosszul emlekszem. Még itt olvastam pár hónapja egy hozzászólásodban, ami az orosz hadsereg fejlesztéséről/alakításáról szólt, csak most nem találom. Utoljára szerkesztette: F1End, 2020.03.26. 09:30:41
Nem ilyen drasztikusan, de a rakétatüzérséget előnyben részesítik a jövőben. Náluk az az indok, hogy a rakétatüzérség rövid idő alatt hatalmas területet tud lefedni, majd gurulhatnak is odébb. Ugyanez ágyútüzérséggel nem megvalósítható. Ez az, amikor egy Szmercs 12db rakétát tud indítani 38 másodperc alatt akár 70-80km-re is, míg 12 lövéshez egy MSzTA-Sz esetében cirka 2 percre van szükség, és nem rendelkezik ekkora lőtávolsággal.
Az USMC csak azt tervezi, hogy a harckocsizó századokat megszünteti. Ettől még lehet "könnyű harckocsi" helyettük, például a Centauro II.-höz hasonló megoldás az ACV alapjain. Könnyebb partra szállni vele (talán még az úszóképességét is megőrizheti), közben pedig azonos alapokon lenne, mint a szabvány nyuszibuszuk.
Régóta ajánlanak ilyen 8x8-as alvázra helyezett 105 vagy 120mm-es löveget, de eddig legalábbis nem volt túl nagy lelkesedés érte. A lengyelek a Rosomak, a finnek a Patria AMV alvázára raktak Cockerill tornyokat...
Rosomak + Cockerill XC-8-120 torony
Centauro II.
Ezek érnek annyit, sőt, többet, mint a britek Scorpion könnyű harckocsijai...
hamár könyvek valaki talált már az ingyen elérhető e könyvek között a repülés dinamikájával, aerodinamikával vagy a repülögépek szerkezetével foglalkozó könyvekkel? amiben képletek, ábrák és magyarázatok vannak a különböző kialakítások előnyére hátrányára hatásaira?
Valamelyest érintőlegesen kapcsolódik talán csak a topik szellemiségéhez, de a vírushelyzetre tekintettel az Osprey kiadó most négy hétig hetente öt-öt könyvet ingyen kínál, úgyhogy akit érdekel a szasszanida lovasság vagy a Martini-Henry puska például, az pillantson ide.
Bizony.
Most olvasgatom a Falkland szigeteki szárazföldi harcokat, eddig azt sem tudtam, hogy a Britek vittek könnyű harckocsikat a szigetre, és minden gyalogsági zászlóaljukat két könnyű harckocsi támogatta, meg persze eszméletlen tüzérségi előkészítés.
A beásott Argi sorozott gyalogság nemcsoda hogy elszaladt.
A tankot temették már városban, dzsungelben és hegyvidéken is amíg nem kellett gyakorlatban is ott harcolni. Pont ez a tengerészgyalogság pont szigeteken szerzett sok tapasztalatot harckocsikkal, akkoriban beváltak.
Nem mondom, hogy most is így lesz, nyilván sok és külön-külön is sokkal okosabb emberek döntöttek így, pro és kontra komolyan megalapozott érvekkel. Akár az is lehet, hogy vegyes zászlóaljak lesznek és oda tagozódnak be, ilyesformán csak mint külön század szűnnek meg. Persze ez csak hasraütés.
Nem hinném, de azt' ki tudja, hogy amerika feladná a "bárhol partra tudok tenni komoly erőt" képességét és beérné a "bárhol tudok bombázni"-val.
Az se tiszta, hogy védeni akar szigetet vagy támadni/elfoglalni. Ha partvédelmi hajó ellen akar robotrepcsit akkor a'szinné az ember hogy támadni akar valahol.
Az azé' látszik, hogy komoly változásokat akarnak nagyon gyorsan. 10 év ilyen nagy változásra igencsak rövid idő.
Nem voltam biztos a magyar szakszónak, inkább írtam így, mert nem voltam biztos, hogy a század = üteg megfelel-e a valóságnak. :)
Most már tudom, hogy igen.
A HTKA-n megy az agysejtosztás. A feltételezések szerint az USMC alapvetően inkább afféle csendes-óceáni sziget-védelemre készül fel. Ott a harckocsik hasznossága viszonylagos, inkább a beásott erők és a tüzérség a fontos. Ugyebár a másik, itt nem említett dolog, hogy az USMC tervezi partvédelmi hajó elleni robotrepülőgépek (NSM) rendszeresítését.
"a rakétatüzérségi századokat kvázi átfegyverzik rakéta-tüzérségre" WTF? :D
Amúgy a tüzérségi századot lehet ám szépen tüzér ütegnek is írni magyarul. ;) Ha meg rakettás és többet lövős akár sorozatvető ütegnek is. :)
Mondjuk nem ez lenne az első eset amikor sehol nem áll tökig golyózáporban egy haderő és elkezdik temetni a tankokat. Aztán ha sűrűsödik a szar akkor meg szednek elő mindent a naftalinból. :)
Kikerült egy tervezet az USMC átalakításáról. A változások elég durvák, megdupláznák a drón-századokat (3-ról 6-ra), a rakétatüzérségi századokat kvázi átfegyverzik rakéta-tüzérségre (a 21 csöves tüzérségi századból lesz 5, miközben a rakétás tüzérségi századoknál 7-ről 21-re emelik a számukat), megszüntetik a harckocsizó századokat (!!!) velük együtt a hídvetős századokat is (!), a gyalogsági dandárok számát 24-ről 21-re csökkentik, a billenőrotoros századok számát 17-ről 14-re, 7-ről 5-re csökkentik a harci helikopter századok számát és 8-ról 5-re a nehéz szállító helikopter századokét. Érdekes módon a C-130 századokat bővítik, 3-ról 4-re, a vadászbombázó-századok száma pedig marad 18...
Mi következik ebből? Először is a hagyományos nehéz-egységeket kvázi megszüntetik, nem szerepel harckocsi a terveikben. A hídvető egységek megszüntetése érdekes dolog, ez egy sima egységnél is hasznos lehet, nem csak a harckocsizóknál. Ami megdöbbentő, hogy a helikopter- és billenőrotoros egységeket is visszanyesik, pedig azt hinné az ember, hogy ezekre helyeződne át a hangsúly. Nos, nem, a tervek inkább arról szólnak, hogy kevesebb gyalogos dandár lesz, viszont ők több drón-támogatást kapnak, illetve nagyobb hatótávolságú rakétás tűzérség fogja támogatni őket. Ez utóbbi azért érdekes, mert az USMC is erősen hitt eddig abban, hogy majd irányított 155mm-es gránátokkal fogják a jövőben megoldani a tűzérségi támogatást - most már a rakétatüzérségben hisznek inkább...
Hát... túl életképesnek ebben a formában én se gondoltam... :D
Az 1990-es évek végén az US ARMY vizsgálta, hogy milyen olcsó, de hatékony módon lehetne a városi hadviselés eszköztárát bővíteni, a programról most kikerült pár kép, többek között erről az... izéről. Egy darugém végére erősített kosár, amelyben az irányító foglal helyet, a kosár oldalán pedig egy 7-es FFAR indító...
Tegyük hozzá az airsoftosok 99%-a akkor is elsétál melletted, ha civilben lehasalsz.
Fegyvernek azért erős nevezni ezeket az eszközöket.
A probléma pont az velük, hogy az emberek es a rendőrök is annak gondolják, holott a gazpisztoly nem mas mind egy durrano tobblovetu gázspray.
Még amikor AirSoftoztam voltak fanatikusok akik aznap 2hval korábban kimentek terepre és megcsinálták az álcaruhájukat. Volt, hogy kb elsétáltunk ketten-hárman mellette mire jött a jelzés, hogy akkor lehet menni respawn pontra
Ha nem gond, akkor megint egy kicsit divergálnék a a valós haditechnikától az airsoft álcázás felé. Végül is van közös vonásuk.
A custom őszi álcámat tovább javítgattam és összehasonlítottam a DPM, VSO Medusa, SS Leto mintákkal.
Egy kis hadtörténelem: Még a Szíciliai partraszállásnál téma volt, hogy a US ARMY-nal szüksége van tüzérségi felderítő repülőgépekre. A célra rendszeresítve is volt az L-4 (alias Piper Cub), csak éppen menet közben derült ki, hogy a gépeket nem igazán tudják a célkörzetbe jutattni, maximum szétszerelve, márpedig az összeszerelés és miegymás mellett túl sokáig kellene nélkülözni őket. A repülőgép-hordozókon nem látták szívesen őket, szóval egy bizonyos Brenton Devol százados azt javasolta, hogy akkor építsenek kifutót egy LST fedélzetére, azokból úgy is van bőven. Az ötletet mindössze 36 óra alatt meg is valósították, az LST-386 fedélzetére egy cirka 65 méter hosszú, 3 méter széles felszállópályát építettek fából és fémrácsokból. 4 gépet a felszállópálya két oldalán tároltak, az ötödik a felszállópályán lehetett, és a mindössze 550kg-os járműveket kézzel emelték fel a kifutóra.
A megoldás olyan sikeres lett, hogy tovább is fejlesztették, a felépítmény előtti részt kibővítették, így már 9 darab L-4-es is elfért a fedélzeten, illetve több más LST-n is felszerelésre került (906 és 356). Az LSTCV-nek csúfolt megoldás nagy hátránya volt persze, hogy leszállni nem tudott rajta a repülőgép, azt minden esetben a baráti vonalak mögött kellett megejteni, és később már innen is szálltak fel a további küldetésekre.
Csakhogy ez nem működött az olyan helyeken, mint a Csendes-óceán, ahol a kis szigeteken nem volt mód leszállni az L-4-esekkel. A megoldást James Brodie százados próbálta felvázolni, aki a teherhajókon használt darukból merítve ihletet azt találta ki, hogy a hajó mellett kifeszített drótkötélpályán egy futómacskára függesztett, drótokból kialakított négyzetes "gyűrűt" használna, amelyre a repülőgép szárnya felett elhelyezett kampót akasztanának. A felszállásnál a kampót beakasztva, a motort felpörgetve indulhat el, és ha a gép eléri a megfelelő sebességet, illetve a futómacska a drótkötélpálya végét, akkor leakad, és a gép gond nélkül repül tovább. Leszállásnál fordítva működne a dolog, a hátul lévő futómacska-gyűrűt próbálja a gép a kampójával elkapni.
A City of Dalhart féle tesztjármű rajza
Elég öngyilkos dolognak hangzik, de működött. Brodie a City of Dalhart nevű teherhajón próbálta ki ötletét egy Stinson L-5 felderítő géppel, amely majdnem kétszer nehezebb volt, mint az L-4. Ám tíz sikeres indítást és leszállást hajtott végre, meggyőzve a hadsereg illetékeseit, hogy érdemes az ötleten tovább dolgozni. Két LST-t át is építettek a cél érdekében, ám menet közben az indítást inkább egy kifordítható katapulttal oldották meg. 4db (más források szerint akár 5) L-5 géppel a fedélzetén a Csendes-óceánon több bevetést is végrehajtott ez a két LSTCV. A megoldás viszont annyira ingatag volt, hogy a világháború vége után gyorsan ki is vonták a hajókat, és igyekeztek elfeledni, hogy valaha is ilyen marhaságot találtak ki...
Az LST-776 már katapulttal
A Brodie-leszállórendszer tesztjéről készült videó
Akash (a Kub indiai félvér testvére) légvédelmi rakétaindító T-72 alvázon
B-2A műszerfal...
...ebből a videóból (első felvétel a B-2A pilótafülkéjéről
"Senior Prom" lopakodó robotrepülőgép-program 1978-ból a Have Blue (amiből az F-117A is lett) program alapján, a program végül nem lépett tovább a prototípus változaton
Felfegyverzett Thrush 510G "crop fighter" 2017-ben a Párizsi légishow-n, a hírek szerint 2015-től használnak PMC-k afrikában (Nigéria és Szomália területén) kalóz-ellenes járőrözésre, a gépeket Bulgáriában építette a LASA cég
Két német PUMA lövészpáncélos hadgyakorlat közben
A 6.8mm-es űrméretű NGSW (Next-Generation Squad Weapon) 2019-es prototípusa...
...és a hozzá használt CT lőszer metszete
Starstreak rakétaindítás
CAMM-ER tesztindítás
[video]https://thumbs.gfycat.com/ZigzagWellinformedGarpike-mobile.mp4[/video]
(Próba) Igla-Sz indítás minden létező szögből levideózva ( link, ha nem látszódna )
[video]https://thumbs.gfycat.com/FakeNextArmadillo-mobile.mp4[/video]
XM1299 tesztlövészet, irányított lövedékkel egy 65km-re lévő célpontra
Érdekes az a videó, szerintem ezért külön irányzékot ezért feltenni túlzás, de ha az alap irányzék sarkában jelenítené meg a számot az hasznos lehetne.
Persze, hogy van. Minden lőfegyvernél téma, hogy tudd, mikor kell tárat cserélni. Mindig más-és-más megoldás volt rá a válasz. Régebben mondjuk volt olyan taktika gépkarabélyoknál, géppuskáknál, hogy az utolsó két-három lőszer fényjelzős volt. Így egyértelmű volt, hogy hopp, most tárat kell cserélni, és nem onnan tudtad, hogy üresen csetten a fegyver.
Persze, nagyon gyakorlott lövőnél ez nem volt probléma, ők érezhetik kézből azt, mennyire nehéz a fegyver, ezt említette kiskorúbézoltán. Azonban erre egy hadseregnél nem lehet feltétlen építeni, ezért jelentek meg az áttetsző műanyagból készült polimer tárak, vagy legalább is a lőszermennyiség-állapotjelző furatok a tárakon. Egyszerű megoldás egy problémára.
Egy pisztolynál ez viszont nem opció, hiszen a markolatban van a tár, tehát nem látsz rá. A fegyver súlyából egy gyakorlott lövész sejtheti, hogy mennyi lőszere lehet még, de egy tűzharc hevében erre építeni minimum rizikós. Szóval especiel értelme van, hogy ha az alsó kép nem photoshoppolt, akkor mondjuk itt erre egy rohadt bonyolult megoldást választottak, mivel az a Windows 10 BSOD képernyője, a Win10-nek van IoT változata, feltehetően az fut egy i.MX 6 szintű SoC-on. Meg lehetne oldani egy PLC-vel, meg a hozzá írt pár tucat soros programkóddal, de itt gondolom pont arról volt szó, hogy a fejlesztők brillírozhassanak a MicroSoft-nak, mi mindenre jó az IoT operációs rendszerük.
BTW hasonlót 3 éve gépkarabélyhoz mutattak már be:
Senki nem mondja neg egy tűzharcban mennyi lőtt konkrétan el. A szabály amit oktatnak az, ha tudod, hogy felét előtted akkor cserelj tarat.
Ha nem tudod hogy mennyit lőttél akkor mindenképpen cserelj tárat az első adandó alkalommal.
A pisztoly pedig egyáltalán nem másodlagos szükségfegyver.
Épület átvizsgálásnak kutatasnal ahol a lotav 0-15 m között illetve autóban stb.
elsődleges fegyver mert pl. szabad az egyik kezed szekrényt ajtot stb. kinyitni.
Alkalmas közelharcra is pl. egy szűk folyosón késes támadó ellen,
Joval kevesebbet takar ki a szobából mint egy karabely es meg par dolog.
Nem véletlen hogy az army most akar HP pisztoly lőszert rendszeresiteni.
Pisztivel én a környékén nem voltam soha annak a szintnek, hogy érzésre megmondjam hányannyi golyóbis van benne, de Ak variánsoknál, a hossztengely mentén meglötyögtetve meg lehetett megmondani, hogy tele, kb félig vagy kevés/semmi van a tárban. Lehet pisztinek is van valami trükkje.
Igen valami olyasmi lesz. Az armynak biztos nem mert ott vészhelyzetben pisztolyoznak csak akkor meg úgy sem a golyókat számolja. Rendőröknél is vagy beleereszti amit tud, vagy ha úgy gondolja cseréli a tárat gondolom, nem reális hogy nézegetné hogy áh van benne még 2 töltény ellőjem vagy újratöltsek-e ugye? Súlyra amúgy mennyire lehet érezni? Nyilván 2-3 töltényt nem de hogy félig negyedig van azt lehet érezni vagy a visszarúgástól úgy elzsibbad a kéz, hogy nem igazán, csak úgy nagyjából fejben számolja az ember?
Úgy tűnik lassú irányváltás lesz a repülőgép-hordozókkal kapcsolatban. Az US NAVY két elemzést is készített, hogy mennyire működőképes a jelenlegi szuperhordozókra épülő flottafelállása a kínai veszélyforrások (első sorban tengeralattjárók és ballisztikus rakéták illetve nagy sebességű hajó elleni robotrepülőgépek) ellen. A vizsgálatokról kiszivárgott adatok alapján a US NAVY vezetése finoman szólva sincs elájulva az eredményektől. Az amerikai superhordozókra épülő flottamodel a jelek szerint súlyos problémákkal kell szembenézzen, amire nincs jó válaszuk jelenleg.
A USS Gerard R. Ford tavaly év végén végrehajtott tesztútja közben
A Future Carrier 2030 Task Force (kb. Jövőbeli 2030-as Hordozó-flotta) koncepció azt vázolja fel, hogy lehetne az új kihívásokkal szembenézni a 2020-2030-as évek fejlesztései terén. A koncepció egyfelől békén hagyja a Ford-osztály négy hordozóját (CVN-78 Gerald R. Ford, CVN-79 John F. Kennedy, CVN-80 Enterprise és CVN-81 Doris Miller), de a jelenleg még csak előzetesen megrendelt ötödik egységet, a még név nélküli CVN-81-et lehúzná a listáról. A Doris Millert a jelen tervek szerint 2023-ban kezdenék el építeni, 2028-ban bocsátanák vízre és 2030-ra állna hadrendbe. A pletykák szerint pedig az utolsó szuper-hordozója lenne a US NAVY-nek.
A szuperhordozók és a "hagyományos" jövőbéli hordozók elsődleges feladata a tengeri hajózási útvonalak, konvojok biztosítása lenne. A USS Dwight D. Eisenhower pont egy ilyen feladatot gyakorlatozott nem rég, melyen egy kísért konvoj előtt haladva, komoly tengeralattjáró és ASW eszközökkel megtámogatva "tisztotta meg" a tengert a konvoj előtt a potenciális veszélyforrásoktól.
A USS America 2018-ban, fedélzetén 13db F-35B vadászbombázóval
A feladatra a szuperhordozók viszont túlságosan is nagyok, így egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az un. "Lightning-carrier"-ek felé venné a haditengerészet az irányt. A USS America-val tesztelt koncepció olyan F-35B alapú rendszert vázolt fel, amely kisebb és rugalmasabb megoldást nyújt a légi fedezet megoldására. Természetesen CATOBAR megoldás a reális, és F-35C gépekről lehetne szó, de a jelenlegi 60-80 merevszárnyú gép helyett 20-40 gépről lenne csak szó, a hajók vízkiszorítása pedig inkább a 30-60 ezer tonna közé esne. A feltételezések alapján egy Ford-osztályú hordozó árából (~12-14 milliárd dollár) akár 3-4 USS America méretű (annak ára 3,4 milliárd dollár volt) CATOBAR hordozót lehetne megépíteni. A támadóknak így több célponttal és ebből fakadóan megosztott célokkal kell dolgozniuk, míg az US NAVY szempontjából egy-egy flottacsoport elvesztése kisebb csapás lenne, mint jelenleg.
A világ másik felén, Indiában a tengeralattjárók "sűllyeszthetik" el a hordozó-programot. India második hordozója, az INS Vikrant hatalmas költségtúllépésekkel és csúszásokkal kénytelen szembenézni, a 2006-os megrendelésekor 2016-ra szerették volna hadrendbe állítani India első (amúgy olasz segítséggel életre hívott) hordozóját. Jelenleg 2022, de inkább 2023 a reális céldátum. A fő probléma, hogy a Vikrant a maga 40 ezer tonnás vízkiszorításával egyfajta előfutára lett volna a "valódi" hordozóknak, amelyek 60-65 ezer tonnás vízkiszorítással épülnének meg, az elsőnek már neve is van: INS Vishal. A csúszás egyik problémája, hogy a reginális ellenfél Kína már két 65 ezer tonnás hordozóval bír, egyet épít és egy negyedik építése várható. Tehát India látványos késésben van. Ráadásul nemrégiben kínai Shang-osztályú tengeralattjárókat észleltek Indiai felségvízeken, amely nagy botrányt okozott haditengerészeti körökben. A másik probléma, hogy India legfőbb ellenfele, Pakisztán nemrég komoly tengeralattjáró-fejlesztésekbe fogott.
India jelenlegi és tervezett atommeghajtású tengeralattjárói
India saját atomtengeralattjáró programja pedig kezd lendületet venni: az Arihant-osztályú SSBN-ek közül az első egység hadrendben áll, a második jelenleg a tesztút fázisában van, két további egység pedig építés alatt áll. Az Arihant ugyanakkor mai szinten nézve elavult technológia, de már fejlesztés alatt van az S-5 jelölésű utód, amely jelentős technológiai ugrást képvisel, illetve a bázisán készülne a Future Attack Submarine (FAS) néven illetett vadásztengeralattjáró-program is, amelyből hat darabot szeretnének. A jelenlegi tervek szerint FAS első egységét valamikor 2023-2024 körül kezdhetik el építeni, és 2030 előtt hadrendbe állhat. Viszont a költségvetési vitákban egyre sűrűbben kerül az INS Vishal és a FAS program egymás mellé, és a hírek szerint az utóbbinak van nagyobb támogatottsága...
A rakétának azért van tömege, meg a forgás sem csak azért van, hogy megspóroljanak két kis szárnyat. De tény, hogy van egy kis lötyögése.
Ha metisz származékot néz az ember hátulról, ami nagyon kóválygósnak néz ki, az azért csalóka mert az egyik szárny végén van a piropatron, hogy megspórolják a rakettából a girót.
Semlegest úgy csinál, hogy ide oda vált. A rakettya forog, amikor a szárnyak vízszintesek, akkor magasságban korrigál, amikor függőlegesek akkor oldalban.
Más szóval soha nem repül ez a rakéta sem egyenesen. :)
Informatika és tudomány
