Amíg nincs komolyabb légvédelem (ie.: komolyabb MANPAD, SHORAD, stb.), a COIN gépek még akár a harci heliknél is olcsóbbak és olcsóbban üzemeltethetőek. Az AKM + RPG-7 kombó szintjén mozgó háborús területeken a célt elláthatják.
Innen kezdve a matek jön, hogy melyik olcsóbb? Az MQ-9 szintű drónok (2 drónhoz kell egy vezérlő egység is általában, meg a szükséges (a COIN géphez viszonyítva bonyolultabb) kiszolgáló háttér) vagy a COIN gép (ennek hátránya a kevesebb levegőben tölthető idő).
Nem mondom, hogy a COIN gép mindenhova jó. Abban sem vagyok biztos, hogy a hülyére felszerelt A-29 szintű megoldások a legéletképesebbek (azok nem olcsóbbak, mint a drónok, de cserébe a levegőben tölthető idő alacsonyabb). De bizonyos feltételek mellett a COIN gépeknek szvsz lenne létjogosultsága...
Efelől én sem vagyok 100%-ig meggyőződve, de bizonyos feladatokra olcsó, egyszerű gépekkel azért alternatíva lehet.
Ha a 20 bomba sok, hát nach so. Akkor 8 bombával megy. Van mondjuk így 20 óra on-site repideje. Az F-15E-nek mennyi is van? Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.02.22. 16:20:16
Hogy a COIN gép olcsóbb lenne, affelől vannak kétségeim.
A gép 20 SDB kapacitását nem kell kihasználni kb. soha szerintem, ok tudja. De a realitás 4-6-8 db és sokkal hosszabb repidő.
Jelenleg ahogy látom, az US ARMY és az USMC számára is a légi, csöves és rakétás tüzérségi támogatás precíziósra való átállása, és folyamatos lehetősége a cél. Akár hol is grasszál egy harckocsi egység, vagy akár egy sima járőr, pár percen belül az általuk kért területre tűztámogatás. Akár mobil célok ellen is (a USMC jobb hijján félpasszív lézeres rávezetésű 155mm-es gránáttal gondolja, az ARMY-nak és az USAF-nak ott van az SDB II.).
Akár hogy számolunk, az UCAV-ok által adott CAS hatalmas lehetőség, és igen, kell a 20db SDB II. akár, mert előre nem láthatod, hogy mekkora tűztámogatás kellhet adott esetben. Az F-15E pedig hátrányban lesz, mert ahhoz, hogy a terület felett járőrözhessen, kell légi utántöltés is. Vagy akkor forgóba fognak 3-4 óránként váltani. Akárhogy is nézzük, ez brutális költséghatékonyság lesz az UCAV-ok számára.
És igen, ezt meg lehet még olcsóbban, COIN gépekkel oldani. De azt nem akarják. Csakmertazért...
Felteszem a haderők külön-külön tárgyalnak a gyártókkal. Mivel a fejlesztési költségeket olykor eltérő arányban állják, ezért ez is befolyásoló tényező lehet.
A másik fele, hogy a forrásként használt anyagban egy csomó általánosítás volt, ezért nincs benne pl. a Hellfire, mert ott csak az van, hogy az Army-nál valami 70e US$ per darab, mert az összes altípus árát átlagolják, amit az Army rendel...
ez mennyiben támasztja alá a Te nézőpontodat?
Ha a legtöbb menyniséget nézzük az 20 bomba /nap nem tudjuk a napi eloszlást, de simán benne van, hogy van amikor megszornak egy területet 80 bombával máskor meg napokig nem.
Viszont, ezt a mennyiséget 1 GE ER 1 napra lefedi. szemben azzal, ha ezt akár F15E-vel is akarod megoldani, oda minimum géppárt küldenek és max 1 órát tartózkodnak a célterületen attól függően milyen messze van a reptér, de ugye az oda vissza úton már a terület felett kell lenni a váltásnak. Szóval az 6 gép /egy forduló. tehát ahány váltás annyiszor 6 gép+személyzet +fegyverzet és sok sok kero hozzá.
Nem értem miért ne lenne értelme .Miért feltételezed, hogy ott légvédelemnek is kell lennie ahova bombát kell dobni?
Vegyük afganisztánt.Oda mondjuk 4 géppel lefeded a harci zónát.Sztem kellő magasságban tudnak járőrözni ahhoz, hogy bármilyen csöves dologgal kárt okozzunk bennük.
Viszont a földön a csapatok támogatására kiváló, és sztem napi szinten ha nem is 80 ,de 20+ bombát ledobnak igy is a támadó gépek .
Csak mondjuk 30-40 gép köröz miatta naponta.
Ezekkel meg nem csak az üzemanyagot,de a pilótát meg a reptechnikát is lehet spórolni. Ha megoldanák az utántankolásukat a levegőben,
akkor meg addig marad fenn amig van rajta bomba
Cifu:
A bombák, rakéták árainál mi indokolja, hogy a két külön haderő különböző áron kapja meg öket?Csak a rendelt mennyiség miatt vagy csak máshogy fog a ceruza ?
Ahol 80 db SDB bevetése indokolt, ott olyan légvédelem van, hogy vadászgépek ezeket a drónokat régen lelövik...
Sőt, már area denial SAM is...
Okkal mondtam, hogy F-15E-n van értelme.
Nem feltétlen, mert pilóta nélküli gépről beszélünk, így ne akard a pilóta vezette CAS-t ráerőltetni.
A terheléstől függően 12-25 óra repidőt tud a GE. Tegyük fel egy adott területen járőrözik, a hadsereg katonái X+2 órakor kérnek 2 célépületre légi csapást. GE ER jön, bombát dob, megy vissza járőrözni. X+4 órakor a területen lévő egyik másik egység kér felderítést, az EO/IR toronnyal képes rá, a katonák megjelölik, hogy hova kérnek mondjuk 4 bombát. Majd még 4-et. A GE ER 6 óra alatt ledobott 10 bombát, és még mindig van 10db a hasa alatt, meg mondjuk még 6 óra repideje...
Egyetlen GE ER így egy adott területen (mondjuk 100km^2) biztosíthat CAS-t, pár GE ER simán tud egész komoly területeket lefogni...
Mielőtt mondod: igen, ahol van ellenséges légierő vagy komolyabb légvédelem, ott ez nem feltétlen működik...
Ha csak nem gondolsz bele abba, milyen izzadt homlokot okozhat mondjuk egy SAM állás személyzetének 4db GE ER által 100km-ről indított 80db GBU-53/B SDB II. bomba...
A szigorú besorolás szerint is minimum gépkarabély, mert a .500 S&W torkolati energiája 3800 joule feletti.
Viszonyításképpen a 7,62x39mm M43 torkolati energiája cirka 2200 joule.
De ugye puskalőszernek is tekinthetjük, hiszen a .30-06 torkolati energiája is pont ilyen 3800 joule körül mozog...
Szerintem - a példánál maradva - Tu-160-ra könnyebb pénzt sírni, mint Macira, mert abból bőven van.
Nyilván a B-2 és B-52 mellett furának hat a B-1 életben tartása. Ellenben a Maci az nem egy Buff szerintem.
Nehéz ésszerűen tekinteni a dolgokra. ásd csatahajók, A-10, F-14 siratása, a repfedélzeti drónok elkaszállása, az LCS, az ezredik M4 csere program, az egyenruha bénázás, stb.
Meg kéne nézni még mennyibe kerül a repúra B-52höz képest mindent beleszámolva.... De ha 3*annyiért repül ilyen hadrafoghatósággal akkor költsék a pénzt B-52 hadrafoghatóság emelésre.
Ütőerőben ugyanott lesznek sokkal olcsobban.
De én ezeket annyira nem tartom durvának mint az LCSt vagy a TU-160at. Na azok totál baromságok.
Nem a matekkal vitatkozom, de a hadseregek szerintem nem a költség hatékonyságról szólnak. Lásd német vásárlások üzemeltetés nélkül, lásd amerikai giga projekt fiaskók, orosz szuper fegyverek és korrupció vagy a magyar Griffek. Bearből szerintem annyi van, hogy még 100 évig repülhet, de vannak korlátai. Szíriában Tu-22 M3-al (?) mentek bombázni. Azokat is reszelgetik. Ha a költségvetés ésszerű elosztása lenne a cél, akkor sok mindent nem így csinálnának. Ellenben a költségvetés akkora, amekkorát ki tudsz sírni. Meg ugye az egyének érdeke (szavazók, korrupció, érdekeltség).
A Tu-160M ára nagyjából háromszor-négyszer akkora, mint egy Tu-95MSzM ára. Hogy az MSzM elavul avionikailag? Igen. De a feladatát ugyanúgy el tudja látni. Ha egyszer költségvetés terén korlátozottak a lehetőségek, akkor nem a nagyobb ellenállás felé haladok, csak hogy a nemzeti büszkeséget táplálhassam...
Nem a szomszéd országoknak keménykedni, hanem a saját választóknak. Lásd Villám sz@r, bezzeg a Szu-xx ledogolja. Az atom torpedó, a mindenből kell egy kicsit gyorsabb/nagyobb/hosszabb mint az amiknak.
@Molni: Mé' kellene M2-vel menni? Amúgy egy gyors Wikizés 2x akkora cruise speedet ad a hattyúra.
Szerintem sokkal kisebb hülyeség az új hattyúk, mint a csontok életben tartása. Igaz az amiknak sokkal jobban belefér.
A B-1 flottát már többször majdnem lelőtték teljesen, de korábban is 40 gépre akarták már visszavágni a flottát, úgy 15+ éve.
Erre most megszülik, hogy ilyen nevetségesen kevés repórával szenvedjenek vele ennyit és még ilyen sokat? Ez egyértelműen azon cég lobby eredménye lehet, akiknek ezt kell majd ennyiért csinálni. Semmiféle racionalitást nem látok benne.
A Tu-160 utazósebessége nem sokkal nagyobb, mint a Tu-142/95 családé. A szuperszonikus száguldozással töredékére esik a hatótáv. Viszonyításképpen a B-1A.
The M2.0 speed is quite theoretical because it strongly reduces the range of the plane. As an indication you can see how strong was the range reduction for B-1A comparing the low level flying which is also very fuel consuming.
Kis magasságon: 1050 + 525 nm low + 700 nm at high to nearest airbase 340= 2275 nm
Nagy magasságú szuperszonikus: 340+170 nm + 500 nm at high to nearest airbase = 1010 nm.
A végső résznél a hatótáv felére esik. A szubszonikus/szuperszonikus hatótáv aránya (1050+525)/(340+170) = 3,08.
Na, akkor képzeld el ezt, ha nagy magasságú gazdaságos repüléssel vetném össze...
A Tu-160 szerintem annyira nem is hülyeség a többi mellett. A Maci lassú és kb robotrepcsi hordozónak jó csak. Keménykedni sem lehet vele. Szíriában én azt látom, hogy a prec fegyverzetet mennyiséggel pótolják. Buta bombát messze vinni ideális. De mond ha nem. Az atom torpedónál nem nagyobb hülyeség.
Mindig historikusan is kell nézni.
B1B tökéletesen végrehajtotta amire tervezték. Többek közt miatta a Szu gazdaságilag teljesen megroppant a hidegháborút minimális emberi veszteséggel USA megnyerte. Hibátlan.
Ezek után ott voltak a kész repülők eredeti feladat nélkül. De soha nem tudod mi lesz 1-2-5év múlva (Szu feltámad, Kína akármi) így rendszerben maradtak és késöbb megkapták a B-52 feladatkörét is amire persze meg nem ideálisak, de ha van és amúgy is kell pilótáknak az évi min 100+h repülés mért ne csinálják amit B-52.
Erre még rájött, hogy várták a soha meg nem valósuló NGBt amíg az meg nem jön B1marad.
Most várják a B-21et ami elvileg megvalósul.
És nézzük kontexusban is. USA(F) legalább annyira értelmes, hogy nem rendel új B1eket... ehez képesz Oroszok újrakezdik a Tu-160 gyártását. Anyám borogass. Ami nem csak variaszárny de hírhedten problémás a hajtóműve is. Iszonyat drága és semmi értelme. Akkor már 100*inkább Tu-95MS+ ha nincs pénzük és vmi új platform ha van.
Amiknál az én kedvenc hülyeségem, pazarlásom az LCS és a Zumwalt.... Na azok katonailag tényleg megmagyarázhatatlanok és mutatják mennyire idióták is vannak arrafele...
Hogy mik vannak . . . . .50cal félautomata
. . stophatással valószínűleg nincs probléma
A Dash 1 gondolom a D Check, ami a legmagasabb szintű nagyjavítás.
Köszi. Soha nem találtam volna meg.
Ha jól értem, el kellett volna hagyniuk a gépet. Ellenben szerencsére csak az egyik hajtómű adta fel. Majd később 3 hajtóművel repülték javításra. A Dash 1 check az a legdurvább átnézés lehet? link
A B-1B esetében van az AUTO és a MANUAL mód, előbbinél adott sorrendben, 2 másodperces közökkel zajlik le a katapultálás. Ez volt aktiválva feltehetően, és a WSO lett volna az első. Mivel az ő széke nem működött el, nem lépett tovább a rendszer (feltehetően csak akkor folytatta volna, ha a szék sikeresen elhagyta volna a gépet).
A MANUAL módban mindenki saját maga aktiválja a saját székét. Feltehetően adott esetben a másik három ember aktiválhatta volna a saját katapultülését, de a WSO feltehetően ez esetben a géppel együtt csapódik be (már ha a többi három ülés rendben működik). Forrás
Ehhez tudsz adni forrást. Kíváncsi vagyok mit jelent a nem folytatják. Eddig azt gondoltam ha elindul akkor végigmegy mind a négy ülésen. Valamint, hogy miért akartak egyből ugrani. Amennyire tudom bizonyos esetekben ez az előírás.
A 2018-as esetnél a WSO lett volna a katapultálási sorrendben az első, a katapultülés feletti panelt le is robbantotta a rendszer, de aztán nem történt semmi. A parancsnok ezt konstatálva úgy döntött (mindenkivel egyetértve), hogy megpróbálják letenni a gépet inkább, és nem folytatják a katapultálási kísérletet.
Nem mertem írni, hogy mi a töknek kell nekik a B-1. Kb annyit tud a másik kettőhöz adni, hogy gyorsabban oda érhet.
A COIN-nal mi a gond? Értem én, hogy "picit" túlzás, de több értelme van mint hogy otthon kiképző reptetésre menjen a sárkány.
Kabaré az a szint, amit az amerikai védelmi szféra kezd elérni.
Egy réskitöltőnek szánt gépet, aminek lényegében nem volt feladatköre és CONI (!) környezetben használtak csapásmérésre 2040-ig akarják reptetni ilyen feltételek mellett...? Spórolni akarnak? Öcsém, vágják ki az egész flottát a francba és csá. Ha ilyen kevés Bone repül, akkor támasszanak fel még 10 db B-52-est, ha van annyi és csá. A B-1-re el nem baszott pénzből meg hajtóművezzék át már az ég szerelmére a B-52-eseket. Úgy 30 éve kellett volna már megtenni.
A B-1B-nek is semmi értelme nem volt. Minek kell low level penetration képesség, amikor 2000-2500 km-es hatótávolságú CM-et hordoz a gép? Csak a védelmi ipa felpörgetése és az agyatlan szinten is túlmenő fegyverkezési verseny eredménye volt a gép. Az én szememben midig is értelmetlen volt.
Az meg kemény, hogy egyetlen a katapultülés sem működött...?
2019 augusztásban a 62 aktív B-1B bombázóból mindössze 6 volt bevethető státuszban. A B-1B rossz hadrafoghatósági statisztikái régóta adnak puskaport az USAF-on csámcsogók számára, de tény, hogy a B-1A program eredetileg nagy magasságban repülő szuperszonikus bombázógépről szólt, a B-1B pedig kifejezetten alacsonyan repülő platformmá alakította át azt. A tervezők megtettek, ami tőlük telt, de ők arra készültek, hogy B-1B alapvetően egy nukleáris elrettentő feladatkörű eszköz lesz, a méretezést is ennek megfelelően végezték el. A Rockwell mérnökei aztán az 1990-es években negatívan nyilatkoztak arról, hogy az USAF pilótái touch-and-go manővereket gyakoroltak rendszeresen. A hatalmas és nehéz gép számára minden egyes ilyen egy előre nem kívánt extra terhelést okozott.
Ha ez még nem lett volna elég, a B-1B bombázó flottát átalakították hagyományos fegyverekkel hosszú ideig a levegőben köröző csapásmérő géppé. Ami aztán folyamatos járőrözéseket jelentett. A BOne flotta amúgy is komoly igénybevételnek kitett gépei még gyorsabban kezdtek el elhasználódni. A megoldás az lett, hogy 5 évente mindegy bombázó átesik egy kvázi nagyjavításon, Program Depot Maintenance-en (PDM). Ezek után a 2018-as eset hatalmas blama volt, egy Texas felett kiképző repülést végző, Hawk 91 hívójelű bombázó egyik hajtóműve kigyulladt, mire a parancsnok utasítást adott a katapultálásra. Ami sikertelen volt, egyszerűen nem működtek a katapultülések. A gép személyzete ezek után végül sikeresen letette a Midlandi reptéren a bombázót, ám három hétre a földre parancsolták az összes bombázót ezért.
A menet közben talált problémák miatt a PDM eredeti, 5000 munkaórás programját átdolgozták, és 14 000 órásra bővítették, tényleg teljesen szétszerelve és összeszerelve a gépeket. A Tinker légibázis karbantartó személyzetét emiatt másfélszeresére kell bővíteni. A cél azonban az, hogy valahogy repképes állapotban tartsák a B-1B flottát legalább a 2040-ig.
De ehhez további megszorítások kellenek. Többek között 2020-tól kezdve minden sárkány legfeljebb évi 300 órát repülhet, ha csak szükséghelyzet nem lép életbe. Ezen kívül javaslatot tettek arra, hogy a gépek innentől kezdve hagyják abba az alacsony magasságú gyakorlórepüléseket. A B-1B eredeti feladata pont ez lett volna, ám katonai bevetéseken sose használták ezt a küldetésprofilt. Mivel stratégiai feladatköre jelenleg nincs a bombázónak, így egyetlen értelmezhető oka maradt a nagy sebességű mélyrepülés gyakorlásának: élvezetes a pilótáknak (meg a spoterreknek)...
Ez azt jelenti, hogy a B-1B-k esetében egy 5000 lábas (1500 méteres) "padlószintet" jelöltek meg, ez alá nem mehetnek a gépek, a le- és felszállást leszámítva természetesen. A TheDrive (TheWarZone) több mérnököt és katonatisztet is megkérdezett, és alapvetően mind egyetértettek abban, hogy a B-1 flotta már most is túlteljesítette azt, amire eredetileg szánták, és alapvetően az alulfinanszírozott és túlzottan sokat követelő elvárásokhoz képest ez a minimum, amit meg kell hozni. Mint egy mellékesen, az USAF a törvényhozásnak benyújtott költségvetési igénylistájában további 17 B-1B-t ki szeretne vonni az aktív szolgálatban, 45-re csökkentve az aktív Bone állományt... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.02.17. 09:50:58
Ez azért manpad-nál komolyabbnak tűnik. Mintha dobott volna valamit a gép, de flarenek túl sötét.
A Pulat az Ukrán Zaszlon aktív védelmi rendszer másolata vagy licensze. A lengyelektől kezdve a törökökön át a pakisztániaik mindenhol feltűnt, de csak azért, mert kb. bárkinek odaadnák. Tudomásom szerint még sehol sincs hadrendbe állítva, csak mindenhol promózták...
Nyilván van az a szituáció, amikor jól fog jönni az APS, de a törököknek és az indonézoknak sincs jelenleg APS rendszerük, vásárolhatnak harmadik féltől, de ezek integrálása nem olcsó mulatság, illetve hát a törököknek most például az Izraeliek aligha adnának el Thropy-t, az EU irányából pedig embargó van életben. Az oroszoknál vannak alternatívák, de kérdés, hogy azt exportálnák-e úgy, hogy saját maguknak sem állt még hadrendbe.
Még csak most kezdték gyártani. Ha eljut a felhasználóhoz ÉS lesz igény/pénz a komolyabb rpg+ kategóriájú védelemnövelésre szerintem lehet realitása egy aktív védelemi bárminek. Aktív dolgokra meg azt szokták felhozni, hogy milyen kis tömegnövekedéssel jár.
Kifelé vagy befelé erőt demonstrálni így is jó, de ha otthon problémát jelentenek majd a veszteségek egy komolyabb szituációban, lehet, hogy rákényszerül a használó ország, hogy költsön rá.
Addigra meg talán az árverseny is nagyobb lesz a gyártóknál, jobban oszlik a fejlesztési költség nagyobb sorozatoknál.
Meg ugye eleve csak feltételezés volt részemről az aktív rendszer egy könnyű/közepes tankon.
Az US NAVY a költségvetési tervezet szerint ki szeretné vonni az első négy LCS egységet (LCS-1, -2, -3 és -4), mivel a felújításuk a későbbi LCS hajók szintjére túl drága lenne, a jelen állapotukban viszont nem hadvonalba küldhetőek (ezt csak körbeírják), és eredeti "kísérleti és teszt" feladatkörüket már betöltötték. Érdekes javaslat, főleg, hogy közben ugye a 355 hajós flottát próbálják építeni...
Az eddigi információk szerint nincs ilyen. Mivel az APS-ek általában elég drága játékszerek, esélyesen nem is lesz, hiszen a Kaplan MT / Harimau mellett általában leginkább az olcsóságát szokták felhozni, hiszen második vonalbéli járműveket vált ki (AMX-13/105 ill. -13/75 az indonézoknál, illetve M48A5T a törököknél).
Egy épület vagy megerősített védállás ellen jobb a 105mm-es malac, mint a 30-40-50mm-es.
A védelem terén az RPG-7 szintet feltehetően hozza a kiegészítő páncélzat.
miért miben másabb a hajtáslánca a réginek és az újnak ? persze, változott, jobb anyagokbol precízebb megmunkálás sok elektronika, de mégis ugyanaz az elvü otto motor mint a régibe.Nincs se egy wankel vagy más szisztémán alapuló meghajtás. ugyanúgy mint a repülöknél is, az elv ugyan az a me-262 es ota, mit sem változott. Se a szárny mechanizáció terén ugyanaz az orrsegédszárny, féklapos megoldások.
fegyverzet: Ha nem készülnek tank ellen akkor minek raktak rá 105mmest és nem vmi 30-40-50mmest?
védelem: Tank ellen nem készülnek. ok. De 30éves RPG7 fej ellen sem?
Abban igazad van, hogy magában a repülés technológiai részében nem történt előrelépés, de az alkalmazott technológiákban igen.
:
A mostaniak, meg ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a wright fivérek gépét megépítették volna karbonbol, meg erősebb motorral , precízebb irányítással és kapott volna fejlettebb műszereket, és ugyan azzal a kialakitással ment volna a ww2be.
DE attól még semmi a repülést magát érintő fejlesztés nem történt
:
ez pont ezt akarta volna szemléltetni, hogy ugyan azt a sárkányt más anyagból elkészítve tele pakolod modernebb cuccal attól az nem maga a repülés fejlődése, csak az elektronika iparé.
Azért ez nem teljesen igaz, mert az elmúlt 40 évben megjelentek az aktív radaros önvezérlésű levegő-levegő rakéták (pl. AMRAAM), megjelentek a sisakkijelzők, összetettebb és fejlettebb adatkapcsolatok, a hagyományos antennák helyett PESA majd AESA antennákat használó radarok, a precíziós csapásmérő fegyverek, és így tovább.
Egy Falcon Block 1 mellé állítva a mostani Falcon Block 70/72-őket azért bőven van különbség, a Block 1-nek esélye se lenne az utóbbi ellen egy légiharcban, és a taktikai lehetőségei is messze elmaradnának tőle.
Abban igazad van, hogy magában a szigorúan repülés technológiai részében nem történt előrelépés, de ettől még az eszköz maga igencsak fejlődött... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.02.10. 14:07:54
Juj....
Ez úgy nem igaz, ahogy van. A platfrom hasonló. Ami a burkolat alatt van, az változott. Azért, mert annak van lényeges hatása a harcászati paramétereknek. Nem a további méregdrága repteljesítmény hajhászsásnak, aminek hatása szinte vonalvastagságnyi, amíg az nem F-22-es magasságokban van.
inkább az az egészen durva, hogy 40 éve ugyan azt a technikát használjuk, szinte alig van fejlődés.Ahogy irod elötte 40 évvel milyen fejlődés volt.manapság csak finomítják a 40-50 éves technológiát, de semmi uj .
Ha hozzá veszed, hogy a P40-es előtt 40 évvel a wright fivérek probálgatták még csak a szárnyukat.
A mostaniak, meg ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a wright fivérek gépét megépítették volna karbonbol, meg erősebb motorral , precízebb irányítással és kapott volna fejlettebb műszereket, és ugyan azzal a kialakitással ment volna a ww2be.
DE attól még semmi a repülést magát érintő fejlesztés nem történt. csak úgy mint az ürhajózásban, 50es évekbe kezdték és 70re már a holfdon voltak 20 év alatt.Azóta mi történt csak visszafejlödés, 80-90es évekbeli sojuz rakétákkal megyunk föld körüli pályára.
Hát, amikor az F-16A Block 1 első gépe legördült sanszosan a gyártó sem gondolta volna, hogy 40 évvel később is fog még F-16 készülni. Az F-16A-hoz képest 40 évvel korábbi gép a P-40 volt meg a P-39. Egészen durva... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.10. 10:25:04
Excalibur S tesztlövészet. Az USMC programja, hogy az M777A2-esekből szükség esetén mozgó járművekre is lőhessenek, a célpontokat pedig előretolt megfigyelők lézeres célmegjelölővel festenék meg. Az Excalibur alapvetően GPS irányítású lövedék, az S verzió pluszként kap egy érzékelőt a lézeres célmegjelöléshez, de megőrzi a GPS alapú irányítást is.
A Tartar / NTDS és az Aegis rendszer összehasonlítása egy japán CGI videóban: Twitter link
Abból a szempontból nem, hogy a törököknek és az indonézeknek nem lényeges a légi szállíthatóság, míg az M8 koncepció lényege pont ez volt. Mind a törökök, mind az indonézek alapvetően tűztámogató járműnek szánják, tehát nem elvárás velük szemben, hogy az ellenséges harckocsik ellen harcoljanak, de a páncélozott járművek (lövészpáncélosok, páncélozott szállító járművek) ellen hatásosnak kell(ett) lennie.
Informatika és tudomány
