Megkezdődött a Török-Indonéz(-Belga) Kaplan MT / Harimau elnevezésű közepes harckocsi sorozatgyártása, az első szériában 10db-ot gyártanak a török hadseregnek és 8db-ot az Indonéz hadseregnek. A belga toronnyal szerelt, 105mm-es löveggel bíró harcjármű páncélzata alaphelyzetben mindössze a 14,5mm-es géppuskalövedékek ellen véd, kiegészítő páncélzattal ez körkörösen a 25mm-es gépágyúlövedékek, frontálisan a 30mm-es gépágyúlövedékek elleni védelmi szintre emelhető. Mind Törökország, mint Indonézia több száz darab rendszeresítését tervezi.
Ki venné meg őket? Van rá potenciális vevő? Miért kótyavetyélnék el őket, amikor a gépek élettartamuk felénél nincsenek és MELLÉ akarnak még gépet venni?
AH-64-et tudtommal még nem sikerült 10+ év alatt sem lelőni egyet sem MANPAD-dal COIN környezetben a mostani szaúdit leszámítva. De COIN-ban eddig Igla szint alatt tüzeltek csak, egyetlen esettől eltekintve, ahol meg ellenakció nem volt. A török AH-1-es lőtték le vele a kurdok.
Akkor meg tovább addni öket mint portugália a románoknak, Meg csak annyira kikopó tipus, hogy az F21est is a Falcon sárkányára építik.
Meg akár lehet belöle F16V-is amit az usa tovább értékesit.
Ha meg meg akarják tartani, akkor , hogy tudják fenntartani öket, ha most is gondot okoz az alkatrész utánpótlás nem hogy akkor amikor már a villám is ott lesz.
Kinek adnák vissza és minek? Az ausztrálok csinálták ezt bérelt B-47 és F-4-esekkel az F-111 érkezés előtt.
Megvett gépeket tudtommal soha senki nem adta vissza. Semmit nem tudna kezdeni vele az USA, ahol kikopó típus és nem is olyan, mint az övék. A lengyelek azt is bejelentették, hogy még akarnak újabb F-16-os venni, mint "loyal" wingman...
Több ráció van a meglevő gépek F-16V-re húzásában...
Mondjuk érdekes adalél, hogy állitolag az F16-os flottájuk csak 40%os hadrafoghatóságu, mert kannibalizálják a gépeket, hogy legyen repülöképes pár. Mert nincs pénz alkatrészre.
De az is lehet, hogy ez a terv része és visszaaddják az f16osokat amikor a F35 megérkezik.
A drónok simán lenyomták. Egy heli 3 órát sem tud figyelni. Egy drón meg 24-48 órákat repked. COIN-ban tökéletes volt.
Ma meg ott tartanak a harci helik, hogy a DIRCM, a MAWS, RWR és a Longbow tetején levő radar ellenére drón megy előtte, amit az A-64E Guardian kommandíroz.
Borzalmasan alacsony a harci helik túlélőképessége ma. Ha rudi-t kérdezed az HTKA-ról, akkor azt mondja, hogy ma heli az no line of sight (NLOS) ATGM platform és csá. A harci heli koncepció gépágyúval egy halott és túlárazott dolog. Túlélőképessége szinte semmi.
Én nem ennyire szélsőségesen látom a dolgot, de nekem is remegne a lábam a harci heliben komoly légvédelem ellen. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.06. 16:13:08
Ez nem olyan egyszerűsítés a részedről, mintha a Villámot lopakodó F-16-nak neveznéd? Mondjuk nekem nem tiszta minek új lopakodó heli. Mondjuk ugyan így nem volt tiszta anno egy évtizedig (?) miért lőtték le anno a Commanche-ot.
Bell 360 Invictus promóvideó. Nekem igazából továbbra is csak egy tupírozott Commanche az egész. Attól nem lesz különleges, hogy képes "öngyilkos" drónokat indítani...
Egy érdekes történet: 1989-ben a K-469 jelzésű Victor-osztályú vadásztengeralattjáró egy torpedó-gyakorlólövészetet tartott, a célpont szerepét pedig a K-178 jelzésű Hotel-osztályú, az aktív szolgálatból már kivont egység játszotta. A vadásztengeralattjáró gyakorló-torpedója normális esetben nem rendelkezik mélység-változtatás képességével, tehát a keresési mélységben haladnak, átúsznak a célpont alatt (ez jelzi a "találatot"), majd miután kifogy a hajtóanyag, a felszínre emelkednek, ahol begyűjtik és felkészítik a következő éleslövészetre.
Az adott esetben azonban a torpedó mélységtartása terén problémák adódtak, és belefúródott a K-178 külső héjába, és beleszorult. A K-178-at súlyosabb sérülés nem érte a hírek szerint, de nem lett kijavítva az eset után...
Egészen elképesztő szintet ért el a hidegháború utáni amerikai beszerzési módszer.
Az USAF még 2008-ban kiírt egy tendert, hogy leváltsa az AN/TPS-75 nagy hatótávolságú légtérfelderítő radart (amely az 1980-as évekbeli PESA antennás felújítása az 1970-es években gyártott AN/TPS-43(V)-nek), a hosszú szelektálási eljárás végén a Raytheon lett győztesnek kiválasztva 2014-ben, de a két vesztes, a Lockheed-Martin és NorthropGrumman is folyamatosan támadta a döntést, mondván az ő megoldásuk olcsóbb és hatékonyabb. A huzavona után 2017-ben az USAF végül megrendelte a Raytheon Three-Dimensional Expeditionary Long-Range Radar (3DELRR) elnevezésű megoldást. Most az USAF úgy döntött, hogy az elmúlt három év további problémái és lassú haladása miatt, illetve az új technológiák és kihívások megjelenésének köszönhetően a 3DELRR-t elkaszálja, és új radarrendszerre ír ki tendert. A kritikusok megjegyzik, hogy ezzel az a fő probléma, hogy a TPS-75 (szlengben: Tipsy-75, vagyis kb. részeges, ittas -75) lecserélése tovább csúszik, 2029 utánra...
Egy újabb német koncepció szintig jutott csodafegyver, a Manta. Egy kis méretű, 50 tonnás tengeralattjáró-hordszárnyas hibrid, amelynek a kettős teste között alul hordszárnyként működő vezérsíkok vannak, és nagy teljesítményű hidrogén-peroxid turbógenerátorok által táplált elektromotorjaival akár az 50 csomós sebességet is elérhetik hordszárnyas üzemmódban, víz alatt pedig elvben akár a 30 csomót is. A fegyverzet 4db 533mm-es G7 nehéztorpedó vagy 8db 450mm-es légitorpedó, illetve további 3-6 darab torpedó lett volna függeszthető fegyverként felszerelve. A jármű partvédelmi feladatokra használható, ezért négy gumikereket is kapott, amely a partról való vízbebocsátást könnyíthette volna meg. A személyzet a középső hengeres testben foglalt helyet egymás mögött, és vadászpilóta-módra irányították volna a járművet.
Azért az AR kialakítása sokkal ergonomikusab és modulárisabb. Ott inkább a lőszer a korlátozó tényező.
Itt legalább annyit csináltak volna, hogy átveszik a Galilról a tűzváltót, vagy a felhúzókar formáját, esetleg még a svájci stgw-ről a tok kialakítását és máris sokkal jobb fegyvert kapnak.
+ átvesznek egy amerikai elemet de kicsit változtatnak mert ne legyen kompatibilis. Az M4 stock ne menjen fel.
Jól hallottam a "stock" és a "sock" szavakat keveri? Lehet én vagyok már fáradt.
Ez meg egy kicsit más történet, volt hír, hogy Afganisztánban lezuhant egy repülőgép, nos, a hírek szerint nem utasszállító volt, hanem egy USAF E-11 BACN (Battlefield Airborne Communications Node, vagyis Harctéri Légi Kommunikációs Átjátszóállomás), amely a különféle harcjárművek és egységek közötti kommunikációt biztosítja nagyobb sebességgel, mint műholddal megoldható, illetve kisebb késleltetéssel. A BACN két változatban létezik, az E-11 a személyzettel repülő változat, illetve létezik egy személyzet nélküli változat RQ-4B sárkányra telepítve is. A roncsokat elnézve a személyzet feltehetően nem élte túl az esetet, és bár a Talibán gyorsan közölte, hogy ők lőtték le a gépet, ez nem kapott megerősítést még.
Forrás Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.01.27. 17:49:31
Ilyenkor rövid úton kiderül, miért is irgalmatlan kényes téma az UAV-k helyzete - kvázi a hadszíntér szemei és fülei lettek...
Dél-Korea bepróbálkozik a lengyeleknél a harckocsi-licensz terén. A hír szerint akár 800db harckocsi legyártásáról is szó lehet, és a teljes érték akár a 9 milliárd dollárt is elérheti. A K2 Black Panther eléggé meglepő szereplő, eddig szinte biztosnak tűnt, hogy a Leopard 2 úton haladnak tovább, ugyebár a 142db Leo2A4-est előbb utóbb mind Leo2PL szintre fejlesztik fel, illetve van 105db Leo2A5 a lengyel hadseregben.
26 percet beszélni arról. ami kb. 3 percben elintézhető...
Attól függ, milyen bombákról volt szó. Ha 227kg-osokról, akkor igen. De ha pufókabbakról, mint a 340k-gos M117, akkor már nem. Az izraeliek azért voltak kénytelenek asszimetrikus fegyverzettel repülni, az egyik belső tartón 2x AIM-9D, a másik oldalon 3x M117.
Ezzel szemben az Mk.82-esekből három felett is elfért a Sidewinder:
A kérdésed persze arra vonatkozott, hogy bármelyik AIM-9 esetében el lehet-e ezt játszani. Esélyesen az L/N/P változatra gondolsz, nos, azokról nem találtam ilyen képet. Szerintem nem akadhatnak össze, de tény, hogy ez csak feltételezés a részemről...
Az F-4 Phantom II gépeknél mindegyik AIM-9 változat elfért a belső szárny alatti függesztők felett, ha alatt bombák voltak?
Nyikolaj Evmenyov admirális adott egy rövid interjút, amelyben azt nyilatkozta, hogy a 3M22 Zirkon hajó elleni hiperszonikus robotrepülőgép még mindig gyerekbetegségekben szenved, és várhatóan csak az elkövetkezendő években fog hadrendbe állni. Korábbi jelentések arról szóltak, hogy még 2019-ben a Gorskov Admirális fregatt fedélzetéről fogják az első tesztet végrehajtani, de valamiért ez elmaradt. Az admirális nem beszélt arról, miféle gyerekbetegségekről van szó, ám a jelek szerint a Zirkon még messze nincs olyan előrehaladott állapotban, mint azt néha szeretik hangoztatni...
"2. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: *
1. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;"
"4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:
a) az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;
b) az automata lőfegyver;"
Szerk.:
Helyesbítek, fontos fogalom:
"Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 Joule-nál nagyobb csőtorkolati
energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki."
Ezek alapján az automata lőfegyver kategória nem egyezik meg az automata számszeríjjal. =) Pláne nem, ha 7.5J-nál gyengébb lenne, de igazából se nem légfegyver, se nem tűzfegyver. Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2020.01.20. 21:29:33
Hú. Erre n+1 országban milyen szabályozás vonatkozhat?
Úgy tűnik az Ausztráloknak nincs szerencséjük a tengeralattjáróépítéssel. A Collins-osztályt ugye a svéd Kockums segítéségével építették helyben, de hatalmas késések és költségtúllépések, illetve ok-okozatként gyártásminőségi problémák árnyékolták be a programot. A Collins-osztályt váltani szándékozó tengeralattjáró megépítésére vonatkozó tendert 2018-ban nyerte meg a Naval Group (ex-DCNS) az Attack-osztállyal, ami a francia haditengerészetnek szánt Barracuda nukleáris meghajtású vadásztengeralattjáró hagyományos meghajtású testvére.
Az Attack-osztály programja viszont legalább annyira problémásnak tűnik, mint elődje volt. A tervek szerint 2020 márciusára készen kellene lennie az előzetes terveknek, amelyek alapján a gyártást már el lehet kezdeni megszervezni. Ez az ütemterv jelenleg 2021 januárjára van elcsúsztatva, és egyre valószínűbb, hogy 2023-ban nem fogják tudni elkezdeni építeni az első egységet. Ez csak azért kínos, mert a Collins-osztály tervezett élettartama 30 év, vagyis a HMAS Collins 2025-ben elvben kivonásra kerülne. Az Attack osztály első egysége eredetileg 2030-ra kellett volna, hogy átadásra kerüljön, egyre valószínűbb, hogy 2035-ig erre nem fog sor kerülni. A programot felügyelők egy csoportja azt javasolta a kormánynak, hogy lépjen ki a programból, és keressen más fővállalkozót, mert a francia cég és az ausztrál haditengerészet kapcsolata az utóbbi időben határozottan mérgező lett. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.01.20. 13:35:06
Index vagy más hülye weboldal beszélt szokás szerint hülyeségeket a semmire alapozva. Hivatalosan soha fel sem merült ilyen.
Szerintem te is pontosan tudod, hogy az a HA dolog is leginkább politikai motíváltságú lett volna, már HA.
Értelmesebb alternatíva? Dunno, az F-35A rendelkezik valóban értékelhető előnyökkel egy JAS-39C/D Gripenhez képest, tehát az valóban előrelépés lenne. Egy ilyen F-16 szörny SzVSz kevesebb előnnyel bírna, vagy inkább csak hátránnyal.
Nem azt mondtam, hogy le kellene cserélni, hanem azt HA , ugy döntenének ott fennt.Mert egy időben szó volt róla , hogy F35-öst akarnak venni.
Emiatt kérdeztem, hogy HA, cserélnek , akkor ez az opció egy értelmesebb alternativa lehetne, mint az F35.
A Challenger II harckocsi kapcsán több program is fut párhuzamosan, az egyik a Streetfighter II., amelynek a nevével ellentétben a városi hadviselés mellett egy sok új technológiai megoldás tesztelése is a célja. A lenti képek egy hónaposak, tehát nem frissek, és az látható rajta, hogy a torony bal oldalán hátul egy konténerben négy Brimstone rakétát helyeztek el, amely nagy távolságú célmegsemmisítést teszt lehetővé. A hírek szerint a módosítás nem befolyásolja a szállítható lőszerek számát, ugyanis az éjjellátó hűtőberendezése, illetve a régi rádiók helyére kerül, mivel az új hőképalkotó rendszer és az új rádiók sokkal kevesebb helyet illetve hűtést igényelnek. Ami új hír, hogy az Elbit System bejelentette, hogy a Streetfighter II. program részeként az Iron Vision-t is teszteli a brit hadsereg, vagyis a harckocsizók a sisakjukon lévő kijelzőkön a harckocsi külső részén elhelyezetett kameráknak köszönhetően 360°-os kilátást élvezhetnek, kvázi vakfolt vagy holttér nélkül...
Sikeresen végrehajtották az X-61 Gremlin drón első tesztrepülését, a Gremlins program célja ugye olyan olcsó, nagy tömegben bevethető, különféle célokra (célfelderítés, elektronikai-hadviselés, légvédelem célokkal való túlterhelése, célleküzdés), szükség esetén újra bevethető drónok létrehozása lenne. A teszt nem volt tökéletes, noha több, mint másfél órát repült a feladatnak megfelelően a GDS-01, a végén az ejtőernyője nem nyílt ki, így a földbe csapódva elpusztult.
Ezt a lecserélés dolgot én sem értem. A Gripenhez adott a logisztika, az üzemeltetés és pilóta-tapasztalat, most álljunk át egy másik, hasonló képességű típusra csak mert azért?
Semmiféle alapja nincs. Miért cserélnénk le gépeket, amik magyar tulajdonba kerülnének...?
Ráadásul a Gripenek képességeinek is töredékét használjuk ki... Lásd itt.
Bár igazából első körben fegyverzet kéne a gépekhez. A 2001-es döntés után 19 évvel sem sikerült fegyverzetet venni hozzájuk...
14 db géphez is minimum ez kéne:
80-100 db AMRAAM + Meteor
80-120 db SDB I
80-120 db SDB II
40 db IRIS-T
százas nagyságrendű mk-82 gyakorlásra és "just in case"
Ha a pletykáknak lenne valami alapja és 2026ban lecserélnénk a Gripeneket, akkor akár ár/érték arányban talán best buy lehetne.
A Gripen E/F-nél talán potensebb , de a F-35-nél olcsóbb gép kellően nagy üzemeltetési tapasztalat , szinte mindennel és mindenkivel kompatibilis .
Lőttem mind a kettővel 100m-es lőtéren.
Mellalakokat simán végigsoroztam rövid sorozatokkal és 30-as közepes sorozatokkal is MG42-vel hasalva. És nagyságrendileg nagyobb volt a tűzgyorsasága, de ez köztudott.
Ha választhatnék, hogy egy MG42-es, vagy egy Bren géppuska fészket kell megrohamoznom, én az MG42-es csöve elé nem állnék. Inkább lőjenek ott rögtön le.
És ezt se felejtsük el az MG42-es számlájához írni:
Lafette tripod, periszkóppal.
Itt tekintsünk el attól, hogy airsoft variáns a géppuska, a Lafette tripod és perszikóp a lényeg, meg a fedezék mögül operálás:
A Brennél az egyes lövéseket preferálták és a sorozatlovést (3-5 max) is egyedi célpontokra adták le.
Az MG-42-re viszont azt tartották, (az angolok) hogy nagyon pontatlan volt. Egyéni célpontokra nem is lőttek vele. Itt egy összehasonlítás: Utoljára szerkesztette: savaz, 2020.01.17. 20:01:57
Nagy tűzgyorsaság mellett én látom értelmét. Szépen növeli a tűzzel lefedett területet rövid sorozatok esetén, növelve az esélyét hogy valamit mégiscsak eltalál a sorozat. Párszáz méterre egyrészt eleve nagyon nehéz sorozatlövő fegyverrel pontosan lőni, a lövészhiba messze, messze több lesz mint magának a fegyvernek a szórása. Annak sincsen különösebb értelme, hogy a delikvenst egyszerre három lövedékkel találjuk el (már ugye nem meggymag lövő fegyver esetén).
Bren-nél - és úgy általában bármi másnál is - hülyeség ez a tétel.
Ha egy kicsit is belegondol valaki nem is nehéz belátni. Ha valaminek kicsi a szórása, azzal kultúráltan végig lehet vinni egy csíkot ott ahol szeretné az egyszeri jómunkás ember. Vagy géppuskás. Egy úton hosszában, egy rajfedezéken széltében stb. A lövedékek ott csapódnak nagyjából ahol kell. Elméletileg.
Ha egy géppuskának nagy a szórása az viszont azt is jelenti, hogy széltében és magasságban is nagy. Ha valamit széltében szórna meg akkor a golyóbisok nagy része alá, fölé megyen. Ha meg hosszában, akkor meg jobbra és balra megyen melléje sok golyóbis. Lehet persze pótolni nagy nagy tűzgyorsasággal, de akkor meg a csű melegszik és gyorsan fogy a lőszer.
A táras Bren-nél (csak egyre gondolunk, nem hiszem, hogy több gpu futna ezen a néven) meg különösen nem lehet lőni a vakvilágba.
Tudom tudományosabban is ugyanezt igény esetén, de a lényeg ugyanez lenne.
Persze ha valaki érvet is tud mondani a nagy szórás előnyéről azt szívesen venném, mindig tanul a zember.
Nem.
Állítólag a BREN LMG volt ez a gond. Innen származik a dolog.
En se hiszek benne, mert egy támogató fegyvernek pont ez a célja.
Pontos, nagy tuzero, messzebbre.
"ilyen fegyvereknél még csak hátrány is a pontosság"
"voltak régen túl pontos géppuskák amit nem szerettek mert nagyobb szórással jobb fedezőtüzet tudtak adni amúgy is arra használják főleg"
Ez úgy baromság ahogy van. :D Soha sehol nem volt hátrány ha egy géppuska pontos volt, sőt...
Szerintem abból a népszerű meséből származhat a dolog , miszerint a ruszki cuccok sokkal jobbak voltak mint a németek, mert a német precíz volt és összefagyott, a ruszki meg nagy tűrésekkel ment és az működött, de ott is a szerkezet pontosságáról szólt a dolog nem a lövéséről.
A hírek szerint a tavaly sem lett az első Armata század (12db T-14 harckocsi és 4db T-16 műszaki jármű) leszállítva. Eredetileg 2018-ban kellett volna ennek megtörténnie, majd 2019-re csúsztatták, a jelek szerint 2020 előtt már biztosan nem történik meg. A tweet alatt egy hozzászólás is van, mely szerint a hadsereg még nem is fogadta el a típust (nem fejezték be a tesztelést), így ez annyira nem meglepő dolog...
Pár karabély eltávot kapott és ez lett az elferdülés vége.
Igen de ott ki is mondtad a kulcsszót hogy mesterlövész puska ahol kulcskérdés a pontosság :) Vagy tényleg csak a vállat akarják kímélni? :D Én azzal voltam hogy ne emelkedjen meg a cső a visszarúgástól de ez géppuskánál annyira nem fontos ha jól tudom mert voltak régen túl pontos géppuskák amit nem szerettek mert nagyobb szórással jobb fedezőtüzet tudtak adni amúgy is arra használják főleg.
Feltehetően a reakcióerők kezelése miatt, mert a rövid hátrasiklásos gázdugattyús megoldás nem igényli alaphangon a cső mozgását. Amúgy nagy kaliberű öntöltő mesterlövész puskáknál nem ritka a hasonló megoldás.
Igen, kb. ennyi kellett volna, hogy azonnal lássák. Firkáljanak lemosható tollal a képernyőre, legyen hártyapapír, bármi.
A muris az, hogy a hiperszuper AEGIS rendszernél is még MINDIG firkálnak kijelző fölé.
Hpasp-nak van egy rohadt jó képe erről.
Ha már nem állították le a légi forgalmat a "dinkák" akkor kijelölhettek volna egy szűk légi folyosót amit minden gépnek bekellet volna tartania.
Azt HPASP tudja, hogy katonai radaroknál szoktak e jelölni ilyen dolgokat a radarképernyőre, magyarán ha a azon két vonal között mozog a pötty xxx sebességgel és emelkedik akkor az egy polgári gép.
A US SOCOM 2020 január 15.-én befejezte a tesztelését és alkalmasnak minősített a Sig-Sauer MG338 közepes (?) géppuskát a rendszeresítésre. Az USSOCOM egy olyan géppuskát keresett, amely erősebb és nagyobb lőtávot biztosít, mint a 7,62x51mm-es M240L és ugyanakkor könnyebb a 12,7x99mm-es M2-nél. A Sig-Sauer a .338 Norma Magnum kaliberben készítette el az MG338-at, ami ennek képes megfelelni úgy, hogy közben a titánötvözetek használata miatt könnyebb, mint az M240L. Az már csak hab a tortára, hogy a Sig-Sauer egy hangtompítót is kifejlesztett a fegyverhez, ami szintén elvárás volt a különleges erők részéről...
Megint történt valami az SG.hu saját képtároló megoldásával, és nem elérhető a régi banner. Korábban volt ilyen, de akkor cache-ből sikerült kimentenem a bannert, és visszaállítanom.
Mivel ez most nem játszott és nem volt lementve, ezért gyorsan csináltam egyet...
Informatika és tudomány
