SG.hu Fórum - Haditechnikai Topic

Fórum / Tudomány, technika és gazdaság

Házigazda: [NST]Cifu

Ebbe a fórumba csak regisztrált és bejelentkezett fórumozók írhatnak!

Bejelentkezés

Palinko 2019. jún. 06. 13:42 | válasz | #91119
Kiemelést úgy értettem, hogy nehéz nekem Luxemburgra országként tekinteni egy városnyi ember aki ugyan adott pár ezer katonát de azt is inkább a németeknek aztán ahogy fordult az ellenállás meg kicsike és rosszul felszerelt volt. Persze igazatok van hogy pofátlanság lett volna lehagyni őket mert mégis csak volt szerepük de a holland zászlóval összevonva is szerepelhettek volna.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91113)
VO101Tom 2019. jún. 06. 13:33 | válasz | #91118
Amerikai zászló sem a 2. világháborús (48 csillaggal, soronkénti eltolás nélkül).
Xsillione 2019. jún. 06. 13:12 | válasz | #91117
A Cseh és a Szlovák éppen ekkor trükkös volt, Csehek nincsenek (Csehszlovákként szűntek meg és jöttek létre elötte és utána, egyébként meg része a Németeknek), a Szlovák meg a másik oldalon harcol...

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91112)
repvez 2019. jún. 06. 12:25 | válasz | #91116
akkor nem csak nekem fura , megnyugodtam

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91112)
JanáJ 2019. jún. 06. 09:54 | válasz | #91115
Szerencse hogy az amik is rafertek. :)
VO101Tom 2019. jún. 06. 00:45 | válasz | #91114
Új-Zéland...

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91112)
molnibalage83 2019. jún. 05. 23:26 | válasz | #91113
Balról jobbra ABC sorrendben vannak a zászlók, nincs kiemelés. Csak így került pont középre...

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91112)
Palinko 2019. jún. 05. 23:24 | válasz | #91112
Csehország meg Szlovákia akkor nem is volt külön, Ausztrália mintha kétszer lenne bár sztem egyik Óceánia zászlaja mert nem pont ugyanolyan a kettő de hát akkor is fura így kitenni, amúgy nem is tudom hogy részt vettek-e egyáltalán mint a Görögökről sem rémlik sok minden. Luxemburgot ennyire kiemelni túlzásnak érzem, de több nemzetnek sem volt sok köze a partraszálláshoz még ha szövetségesek is voltak.

Válasz 'repvez' üzenetére (#91111)
repvez 2019. jún. 05. 23:09 | válasz | #91111
Mi a hiba a képen ? 75. évforduló a partraszállásnak. vagy csak nekem furcsa pár dolog ?
ximix 2019. jún. 05. 15:40 | válasz | #91110
Függetlenül attól, hogy humbug-e vagy nem, ilyeneket találtam róla hátha van valami érdekes is közte
link1
link2
link3

Wu Jianqi, WU Jian Qi, ez ugyanaz a személy csak a nevét európai nyelven nem tudják leírni rendesen szerintem,
的中电科首席科学家吴剑旗 (Wu Jianqi, a CLP fő tudósa)
google találatok link
pl:
- link1
- link2

Ez a könyve elvileg
link

képeken ez a 4 radar mutogatják, ha jól látom

rácsos

bogyós,

szellős

legyezős

Az arányok

Van pár videó is, felirat nélkül nem sokat mondanak

--------------------------------------------------------------------------------

Itt több radar is szerepel, de van e valami érdekes is benne azt nem tudom.
link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.05. 15:42:00

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91108)
JanáJ 2019. jún. 05. 10:48 | válasz | #91109
Szólni kellene Molninak, hogy feltörték a fiókját. XD (Nem támadás, hanem dicséret akar lenni.)

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91108)
molnibalage83 2019. jún. 05. 10:08 | válasz | #91108
Hát nem tudom. A linkből nem derült ki semmi.

Hogy ez egyáltalán hagyományos radar-e...
Mekkora mérte van...
Mégis mi a búbánattól lesz mágikusan érzékeny...
stb.

Az F-22-őt megfelelő irányból ma is képes érzékelni egy Nyebo szintű radar 450 km-ről, csak nem a -30 vagy -40 dbSm alatti tartományát kell mutatni a radar felé. Ez a kínai partvidéknél repülve simán összejön, amikor hazafelé mennek. Bár békeidőben Red Flag-en kívül sanszosan soha nem megy RCS torzítás nélkül a gépből kitolható L. lencse nélkül.

Azt is soha nem magyarázta meg nekem senki, hogy ha radar annyira érzékeny - a cikk szerint - ha egy szúnyogot érzékel - akkor az irgalmatlan sok fals célt hogyan szűrik ki? Mert akkor egy idő után mindent érzékel. Ok, hogy lehet szűrni sebességre, de akkor a jövő radarokat hazavágó eszköze egy hihető sebességű és viselkedősű TALD vagy gyorsabb cél, ami folyamatosan szórja magából kis méretű szögvisszaverőket és más szutykot szór, és annyi célt hoz létre olyan sebesség tartományban és mennyiségben, hogy megfekszik tőle a radar? Mert nem tudnak végtelen mennyiségű célt követni azok.

Vagy pl. egy magasabb nedvességtartalmú felhőbe repült cél ellen mit kezd a radar? Mit kezd az időjárási hatásokkal, amik kis méretű RCS-sel rendelkező dolgokat generálnak? Eső? Jégdarabok, stb.

Mi van akkor, ha zavarással kombinált a stealth, ahogy kb. mindig is volt. Nem önvédelmi, hanem SOJ által támogatva? Még a Nyebo -30 dBsm elleni kb. 90 km észlelési távolság is ideális, zavarmentes környezetre vonatkozik...

Mivel nem vagyok villamosmérnök nekem az egész kicsit homályos. 30 éve minden évben hallani, hogy "na most megfogtuk a stealth gépeket". Ehhez képest az eredmény az hogy minden nagy és tehetősebb középhatalom stealth vadászgépeket szerez be. Na ez a realitás.

Válasz 'z0ty4' üzenetére (#91107)
z0ty4 2019. jún. 05. 09:44 | válasz | #91107
China’s anti-stealth radar identify F-22 flying 450km away: Chief scientist
JanáJ 2019. jún. 05. 08:56 | válasz | #91106
Szerintem fordítva gondolkozol. Helikopterekkel hogy hozol létre hídfőt? Őket szedik le a legkönnyebben. Búvárok minek? Szerintem a palack nyaka a domborzat, hogy hol lehet egyáltalán partra szállni. Utána megszórják mindennel, megy a kemény mag, majd a többiek és ha ők túlélték, akkor jöhet heli vagy más logisztika. Főleg más, mert légi úton szerintem nem bírod a partra szálltakat sem ellátni, nem hogy még plusz erőket is vinni.

Válasz 'F1End' üzenetére (#91104)
JanáJ 2019. jún. 05. 08:51 | válasz | #91105
Nézd meg a video alatt található linket. Spéci vízbe/vizre való lőszer. Ha jól értem vízben sem változtat irányt és akár vízből is lőhetsz vele.

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91103)
F1End 2019. jún. 05. 00:30 | válasz | #91104
Köszönöm a kimerítő választ, tűkön űlve várom a cikket

Viszont a gondolatkísérletet folytatva (és kibővítve):
Erőszakos partraszállás esetén szóbajöhető partévdelmi eszközök:
1. Harckocsi ágyú vagy hasonló teljesítményű közvetlen irányzású löveg: Ellentevékenység érdemben nem kivitelezhető, vagy el kell kerülni vagy meg kell semmisíteni partraszállás előtt.
2. Irányított páncéltörő rakéta: Ezek szerint az általánosan elterjedt CIWS -ekkel nem lehet érdemben védekezni ellene, kivéve, ha AHEAD vagy hasonló lőszerrel van felszerelve és meglehetősen pontos az eszköz radarja. Itt még két lehetőség jöhet szóba: a. A már említett RIM-116 (és hasonló) rendszerek, illetve b. Szárazföldi járművekre tervezett aktív védelmi rendeszerek, mint pl a Trophy vagy az Arena (bár nem tudom, hogy ezek működését pl a hullámzás milyen szinten zavarhatja meg)
3. Gépágyú: Itt továbbra is az lehet a probléma, hogy valami vagy kétéltű, vagy elég vastag bőrű ahhoz, hogy ne hatoljanak át rajta a lövedékek. Bizonyos esetekben nagy sebességgel történő megközelítés (a légpárnás eszközök 50+ csomó utazósebességgel rendelkeznek) talán hatásos ellentevékenység lehet a régebbi vagy simán toyota platóra szerelt szintű, ballisztikai számítógéppel nem rendelkező fegyverek esetén.
4. Géppuskák: Ezek ellen lehet érdemi páncélzattal ellátni a kétéltű járműveket is, leginkább a helikopterekre jelentenek veszélyt.

Most így elsőre a tűzerő elég masszívnak tűnik. Ha partra kéne szállnom, akkor a legideálisabb egy csomó különleges búvárt minitengókkal kiküldeni, hogy találják meg a legkevésbé védett partszakaszt, kezdjék meg a támadást erős CAS -al és egyből beérkező helikopterekről kirakott erősítéssel hozzanak létre hídfőállást, amíg a nehezebb eszközök partra érnek.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91080)
Palinko 2019. jún. 04. 22:41 | válasz | #91103
Mi a fene ez? Már az első is gyanúsan sokáig ment a standard, de nem gondoltam a másikról hogy kvázi végigmegy és szerintem még a dinnyét is megszúrta :D Már eleve az hogy nyílegyenes maradt a pályája akárhány ilyen videót láttam mindig valamerre elkanyarodott és kijött stb. Mikor megláttam a sok gélt valami railgun dárdára gondoltam ami ezen átmegy. Mi a különleges ebben a lőszerben hogy ezt tudja? Vajon nagyobb kaliberben ha csinálnának ilyent az mit tudna?

Válasz 'qtab986' üzenetére (#91101)
Palinko 2019. jún. 04. 22:32 | válasz | #91102
Továbbá a láthatatlan dolgok mint a cyber hadsereg milyen befolyással lehet? Pl vegyük hogy az amerikaiak befizetnek, erre a kínaiak létrehoznak egy internetszolgáltatót aki ugyan úgy beszerződik persze csak egy álca és a katonaság van mögötte és mivel van letöltés, feltöltés is simán megfertőzhetik valamivel a műholdakat és lekapcsolhatják, akár át is vehetik az irányítást, de ha csak csendben lehallgatják az is elég. Ilyesmire nehéz is felkészülni, mert hiába terveznek minden rendszert biztonságosra előbb utóbb mindig találnak egy gyenge pontot valahol.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91097)
qtab986 2019. jún. 04. 18:59 | válasz | #91101
[NST]Cifu 2019. jún. 04. 15:19 | válasz | #91100
Az US ARMY kísérletképpen speciális "okos" optikát szeretne a következő gépkarabélyra és géppuskára.

Az elvárt képességek:

-A mozgó célkereszt, amely a távolság, a légköri viszonyok, a fegyver és a betöltött lőszer ballisztikai jellemzőit figyelembe veszi.
-Ballisztikus számítógép (a fentiekből ez következik)
-Drót nélküli kapcsolat, ami a távolságot, a ballisztikai jellemzőket és a hőmérsékletet képes továbbítani.
-Dróttal való kapcsolatra képes csatlakozó, ami a szoftverfrissítésekhez használható.
-A 'boot time' (elindulási idő) 1 másodperc alatt kell legyen a bekapcsolástól számolva.

Ezen kívül még ilyesminek örülnének:

-Kamera-alapú képesség, mint automatikus célazonosítás, célkövetés és arc alapú azonosítás.
-Széladatok helyi és távoli pontokon, ez alapján módosítva a ballisztikai számításokat.
-Fejlett anyagok használata, például az izzadtságot és a vizet taszító bevonatok.
[NST]Cifu 2019. jún. 04. 15:13 | válasz | #91099
Nyilván ez benne van a pakliban. A másik oldalról meg politikai és gazdasági kérdéskör is lesz, hogy a cégek függetlenek maradnak, maradhatnak-e egy konfliktusban...

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91097)
JanáJ 2019. jún. 04. 15:13 | válasz | #91098
Max az lesz, mint amikor az orosz tengó bázison lekapcsolták a villanyt. Kimennek és meggyőzik őket, hogy kapcsolják vissza.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91097)
molnibalage83 2019. jún. 04. 15:09 | válasz | #91097
Azért valahol mókás lesz, ha több haderőt is kiszolgál a cucc, akkor civil cégek fogják komm. oldalról "zsarolni" a katonai erőket?
Kezd nagyon érdekes irányvonal kirajzolódni, mint egyes disztópikus sci-fikben.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91096)
[NST]Cifu 2019. jún. 04. 15:08 | válasz | #91096
Valamiért ők továbbra is a GEO kommunikációs műholdakban bíznak. Van egy maréknyi WGS műholdjuk, amik jó közepes kategóriát képviselnek, persze katonai titkosítással megszórva. A WGS műholdak első szériája 2,4Gbit/s sebességet tudtak, de ugye a GEO miatt jó 250-300 ms laggal alsó hangon. A későbbi műholdak pontos képességei nem ismertek, de feltehetően ennek a többszörösét tudják - ami viszont figyelembe véve, hogy mennyi drónt, hajót és egyébb eszközt kell kiszolgálni, nem tűnik túl acélosnak.

Tippre a Starlink és társai első előfizetői között a hadseregek is ott lesznek... :P

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91095)
JanáJ 2019. jún. 04. 14:48 | válasz | #91095
Csodálkozom, hogy nem a légierőé az első, de lehet így nincs felhördülés. Ez szerintem az amik amúgy is generációs előnyét kb megduplázza a csapatok irányítása területén.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91094)
[NST]Cifu 2019. jún. 04. 14:36 | válasz | #91094
Rögtön három "közepes" keringési magasságú netes műholdas rendszer épül, a SpaceX mellett még van a OneWeb féle illetve az Amazon / Blue Origin féle. A OneWeb londoni székhelyű, a másik kettő ugye az Egyesült Államokban fut.

Nem vitás, hogy katonailag egy irtó fontos rendszer lesz ez, ami még egy lépést tesz a kommunikáció terén. Kb. olyan előrelépés, mint a rádió...
Érdemes belegondolni pl. a drónok irányításának lehetőségébe. Az ilyen műholdas rendszeres lag-ja állítólag 100ms alatt marad (de akár 20-30ms is lehet), ami alsó töredéke a geostacionárius pályán keringű műholdak által elérhetővel...

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91090)
JanáJ 2019. jún. 04. 14:32 | válasz | #91093
Ki beszélt GPS-ről? Az már van és tudtommal "lelőhetetlen". Semmi több? Kvázi free wifid lehet bárhol, minden adatot feltolhatsz bármikor bárhova, az utolsó kis bokorugrónak is láthatod a vérnyomását.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91091)
Palinko 2019. jún. 04. 14:25 | válasz | #91092
Ez nem konteózás biztosan nagyon szigorú felügyelet alatt van egy ilyen hálózat és ha szüksége van valamire a katonaságnak tőlük azt előbb kérték és csak utána engedélyezték a programot. Engem is meglepett mikor megtudtam, hogy pl csak amerikai állampolgárok dolgozhatnak a space x-nél mert a rakéta a katonaság alá tartozik és nehogy kém legyen köztük. Meg egyéb szempontból is szigorúan vannak fogva csak a közönségnek nincs annyira elmagyarázva és nekik tűnik úgy hogy Musknak olyan napja volt hogy fellőtt 60 műholdat mert megteheti.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91090)
molnibalage83 2019. jún. 04. 14:21 | válasz | #91091
Is, ha zavar védett és titkosított lenne. Meg ez nem GPS. Adatot lehet rajta mozgatni, de semmi több.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91090)
JanáJ 2019. jún. 04. 14:17 | válasz | #91090
Nem konteozni akarok, de ha a Space X-es műholdas net tényleg megvalósul, akkor gyakorlatilag lesz/lehet egy "kilőhetetlen" katonai hálózat a seregek felett? Mert ha jól értem ezek nem a föld egy fix pontja felett "repülnek", hanem mozognak és a felhasználó egy hálózatnak látja ezt. Vajon a DARPA mennyit áll a programból? :-)
JanáJ 2019. jún. 04. 14:14 | válasz | #91089
Ezek szerintem partra szállnak. Utána a légpárnások hozhatják a tankokat. Utána lehet kikötőt, repteret szerezni és jöhet a lovasság. Nem velük kell megváltani a világot.

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91086)
molnibalage83 2019. jún. 04. 13:10 | válasz | #91088
A modell még azt is elhanyagolja, hogy minél gyorsabb a célpont, akkor a távolság és oldalszög mérési hiba az nem a találkozási pontból jön adat a tűzvezetéshez, ami még növeli a rendszer pontatlanságát.

Egy 280 m/s-os AGM-84-nél, ha pl. 1,5 km távolságban van az ütközéspont, akkor oda kb. 2 sec a lövedék repülési ideje tehát a célparaméterek a 2*280+1500 = 2060 méteres távolság és abban levő mérési hiba számít.

Na, akkor tessék ezt elképzelni 660-800 m/s sebességű célnál. Ott a 1,5 km távolságban számolt ütközési ponthoz a 2300-3600 méteren mért és nagyobb hibájú méréssel számolják az ütközési pontot. Tehát hiába ér egyre közelebb a cél mindig pontatlanabb céladattal kell tüzelni.

Okkal lett RIM-116 RAM, mert M2.0 célsebességnél nagyon vékony kezd lenni a AAA CIWS, még akkor is, ha 1 találat megsemmisíti a célt.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91082)
Kurfürst 2019. jún. 04. 13:05 | válasz | #91087
Azért mert Afrikában a Toyota pickupok alapfelszereltségének része a tizennégyfeles. :D

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91085)
Palinko 2019. jún. 04. 12:40 | válasz | #91086
Mert ezek nem csak partraszálló járművek, hanem utána simán behajtják városba is meg mindenfelé. LAVból is van műszaki mentős, tankelhárító, aknavető de még légelhárító változat is, nyilván ezek a képességek korlátosak nagyon de látszik milyen sokoldalúnak kell lennie egy ilyen járműnek és iraki meg afganisztáni városokban igen csak furikáztak velük, nem csak x métert tettek meg. Pl a JLTV is már sokkal strapabíróbbnak néz ki mint pláne a sorozat eleji Hummerok voltak.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91085)
JanáJ 2019. jún. 04. 12:19 | válasz | #91085
Miért kevés a 7.62? Jusson ki a partra és ott tegyen meg x métert, utána úgy is kidobja a katonákat. A 7.62 pedig simán viszi a nyulakat is.

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91084)
Palinko 2019. jún. 04. 12:14 | válasz | #91084
Azért a körkörös 14,5 már jónak hangzik, ha attól nagyobbal kerül szembe ott már valamit úgyis elrontott a légierő, vagy a felderítés vagy valaki. Csak kellenek akkor a kiegészítő elemek, mert hogy alapból csak 7,62-ig az nekem mindig is olyan fura volt pláne hogy mostanában városi harcnál használják leginkább és egy megbújó géppuskafészekből oldalba kapni elég könnyen kivitelezhető eshetőségnek tűnik.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91081)
molnibalage83 2019. jún. 04. 11:34 | válasz | #91083
Az. Az én szememben ha valaki komolyan gondolja a védelmet, akkor önjáró AHEAD lőszeres AAA rendszernek kéne lennie.
Az, hogy meglevő repfedélzeti gépágyúkat elkezdtek CIWS feladatkörre használni az egy gyors és olcsójános megoldás volt. A lassú és 0,4 méteres átmérőig még jó kisebb távolságon, mert arra készültek, hogy repülőgépeket találjanak el vele, amik jellemző célfelület, amire a szórás illeszthető, nem 0,1 vagy vagy 0,25 méter sugarú hanem akár több méter is. Más kérdés, hogy egy találat nem szed le repülőt, de a hh alatt, 0 PGM korszakban a célra megfelel. Megzavarás, távoltartás, vagy sérülés miatt támadásból kiválás.

Egy ASM/ATGM/ drón ellen valószínűleg egy találat is elég, de annak esélye olyan elképesztően kicsi egy repülőgéphez képest, hogy az valami borzasztó. A cikk erre is kitér majd. Sőt, akkor a lenti esetet is bele vehetem gondolatkísérletkét.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.04. 11:34:36

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91082)
[NST]Cifu 2019. jún. 04. 11:17 | válasz | #91082
Ez mondjuk elég kiábrándító. Főleg, hogy TOW és Kornet szinte már a sarki fűszeresnél is van...

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91080)
[NST]Cifu 2019. jún. 04. 11:15 | válasz | #91081
Alapszinten 14,5mm-es nehézgéppuska ellen védet szemből és 7,62mm-es géppuska ellen védett körkörösen.
Elvi szinten felszerelhető komolyabb kiegészítő páncélzattal, mondjuk egy körkörös 14,5mm plusz szemből mondjuk 20mm szintre elég lehet. Esetleg szemből 30mm szint nagyon esetlegesen megvalósítható, csak szerintem akkor orrnehéz lesz a jármű, szóval ezt valami innovatív megoldással lehetne megközelíteni.

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91079)
molnibalage83 2019. jún. 04. 11:08 | válasz | #91080
Ha engem kérdezel, akkor a ZSU-23-4 és a Tunguszka lövegénél látott szórással, akkor a válaszom az, hogy ebben ne nagyon tessék bízni.

A 30-40 centis átmérőjű rakétáknál is inkább M1.0 sebességig jók igazán. A bibi az, hogy az TOW, ami egy nagy darab valami csak 15 cm átmérőjű. Még, ha érzékeli a rendszer radarja - képes rá...? - elenyészően kicsi a találat esélye. HTKA-ra készül egy cikk, ami ezt számítással, statisztikailag matematikai próbál ennek utánajárni a Silka paramétereit felhasználva. Azt felhasználva egy gyors erős becslés.

Röviden, a Silka oldalszög mérési hibája akkora, hogy az már önmagában zizis amiatt a siker. De, OK, tegyük fel, hogy 0 oldalszög mérési hiba van kis távolságon a löveg szórásánál kisebb, csak a célpont méretéhez viszont rohadt nagy is lehet méterben kifejezve...

Akkor is az jön ki, hogy annak szórásával 700-500 méter és 1-1,2 sec tűzcsapás alatt a kumulatív esély LEGALÁBB egy találatra csak 26% 5000 RPM mellett. Úgy, hogy az 500 méternél érvényes löveg szórással számolok végig, tehát optimista még ezen a téren is a modell, mérési hiba nélkül. Ha mindkét AK-630 egy célra lő 45%, de ez nulla mérési hiba esetén.

Olyan rohadt kicsik a célok, hogy több száz lövedéket kilőve is a kumulatív találat esélye 1000 méter felett 2-3 sec tűzcsapással is bőven 15% alatt van, ergo felesleges erőlködni. 270 m/s célsebességet feltételezve (TOW) az utolsó kb. 100-350 méter távolságon ~1 sec tűzcsapással 0 mérési hibával a siker esélye 70% tája. A modell lényegében azt hozza ki, hogy az ATGM ellen kb. 600 méter távolságban van értelme tüzet nyitni és utána 2-3 másodperces folyamatos lövedékfolyammal van esély arra, hogy 100-200 méter távolságban van sansza a lelövésnek főleg, ha mindkettő AK-630 tüzel.

A kérdés az, hogy ATGM méretű célt egyáltalán milyen távolságról képes követni a rendszer, meg hogy a stabilizáció a vízen mennyire rontja a szórást a Silkáéhoz képest + mérési hiba. Videók alapján a Tunguska szórása kb. azonos a Silkáéval, ami kb. azonos GAU-8-cal 1200 méteren. AK-630 és GAU-8 közé mondjuk akkor tegyünk egyenlőség jelet.

Én nem fogadnék nagy összegben a sikerre.

Az én véleményem az, hogy ATGM leszedésére AHEAD lőszer kellene. Annak viszont gyerekjáték, ha érzékeli. 163 mm-es Falcon rakéta testet úgy kapta szét, mint kutya a lábtörlőt.

5. oldaltól.

A szórásképen nem tudom, hogy méter vagy láb a skála, de tök mindegy. Ezen a repeszfelhőn át nem jön a ATGM és ASM, akár 1 km távolságban produkálja ezt akár 2 km-en.

A gyalogsági szállító harcjárművek (IFV) fő lövegei, amik 25-40 mm űrméret közé esnek. Ezekről kevés adat áll rendelkezésre, de jellemzően 1-1,5 mil (3,38-5,07 MOA) értéket adnak meg, viszont ezek tűzgyorsasága számottevően alacsonyabb a légvédelmi gépágyúhoz képest.

A ZsSzU-23 Silka önjáró lövegnél 1000 méteren 2,8 méteres a szórás, tehát az ebből számolt MOA érék 9,45, azonban a távolsággal nem állandó a szórás.

Ennek fényében a szóráskép skálázása lehet méter és láb is, mert távolságot nem tüntettek fel. Ha láb, akkor 1000 méter lőtáv, 2000 méternél meg méter.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.04. 11:09:40

Válasz 'F1End' üzenetére (#91075)

Palinko          2019. jún. 04. 10:48 | válasz | #91079
A SuperAV is megmaradt azon a szinten hogy 7,62-ig vagy védve aztán csókolom? Vagy ezekben már a nehézgéppuskától sem kell tartani?

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91077)

[NST]Cifu          2019. jún. 04. 10:33 | válasz | #91078
Az AK-630 (illetve az A-213 komplexum) képességei terén nem vagyok biztos benne, hogy az ATGM elkapás reális esély. Bár ki tudja...

Hogy működhet-e? Hát, gyengébben felszerelt ellenség ellen igen. De egy rendes partvédelmi fegyverzettel bíró hadsereg szerintem lazán szétkaphatja...

Válasz 'F1End' üzenetére (#91075)

[NST]Cifu          2019. jún. 04. 10:28 | válasz | #91077
Eredetileg még a 2000-es évek végén így nézett volna ki az USMC tervezett járműcseréje:

Joint Light Tactical Vehicle (JLTV) – könnyű jármű, alaphelyzetben fegyverzet nélkül. Nem úszóképes.
Marine Personnel Carrier (MPC) - közepes jármű, alaphelyzetben fegyverzet nélkül, vagy minimális fegyverzettel (géppuskatorony) bír, de opcionálisan felfegyverezhető. 5 tengeri mérföldről kell elérnie a partot legalább, és 4 csomós sebességre van szüksége.
Expeditionary Fighting Vehicle (EFV) - nehéz jármű, 30mm-es gépágyúval felfegyverezve, legalább 25 tengeri mérföldről el kell érnie a partot, és 25 csomós sebsséget vártak tőle.

Ez a trió leváltotta volna a teljes USMC gyalogsági szállító járműveit, HMMWV, LAV-25 és AAV-P7 típusokat beleértve.

A mai állapotok: a USS Gunston Hall 'well-deck'-jén indulásra váró AAV-P7-esek

Csakhogy 2011-ben az EFV-t elkaszálták a magas költségek miatt. Az USMC egyből reagált, és 2011 februárjában kiküldték az RFP-t a gyártóknak, hogy egy 12 tengeri mérföldről partra úszni képes, legalább 8 csomós sebességel bíró járműre lenne szükségük. Ez az ACV (Amphibious Combat Vehicle) program.

Az ACV-t viszont kettéválasztották, egy "átmeneti" megoldásként kerekes jármű lett volna az első, legalább 10+3 fős személyzettel. A partraszállást szükség esetén az LCAC-hoz hasonló járművek biztosították volna, akár 100 tengeri mérföldes távolságból is. A második járműv lett volna a végleges megoldás, kerekes vagy lánctalpas megoldással, 13-15 csomós uszási sebességgel és ideális esetben akár 30-40 tengeri mérföldes távolságból is képesek elérni a partot. Az ACV mellett az MPC megmaradt volna, előbbi a "élboly", az utóbbi a főerő a már biztosított tengerpartra éréshez....

A Patria... izé Lockheed-Martin Havoc

Itt jött a szemöldökhúzogatás a törvényhozók részéről, hiszen az átmeneti ACV gyakorlatilag ugyanarra képes, mint az MPC. A párhuzamosságot szüntessék meg, volt a felkiáltás. Miközben az MPC tender négy pályázója (BAe/Iveco SuperAV, Lockheed Havoc (a Patria AMV licencváltozata), General Dynamic LAV-III és a SAIC/ST Kinetics Terrex) sikerrel teljesítette már az első teszteket....

Az MPC problémája az, hogy eredendően középre lőtték be, nem vártak el tőle semmi rendkívülit. Az ACV-től viszont azt remélte az USMC, hogy előbb-utóbb elérhetik a kívánt elvárást, hogy azért bőven 10 csomó feletti sebességgel érjenek partot. Ebből következett, hogy az MPC-t szüntették meg, és helyette az ACV-t reformálták meg. Ami viszont így csapdába esett, hiszen az átmeneti megoldásra nem volt lánctalpas megoldás fiókból előhúzhatóan. Ezért az ACV 1.1 elvárásait megemelték, amit viszont így az MPC-t még megugró esélyesek nem biztos, hogy tudták teljesíteni. Az úszási sebességigényt megemelték 8 csomóra és 14-15 tengeri mérföldről el kell érje a partot akár 3-as tengeri állapot (Sea State 3, max. 1.25 méteres hullámok) közben is, fegyverzet terén pedig távirányított 12,7mm-es géppuskát követelt meg. Ez pár opciót, mint a LAV-III vagy a Havoc AMV életét megnehezítette, így aztán a Lockheed ejtette a Patria féle együttműködést, és saját járműfejlesztésbe fogott.

A Lockheed "saját" ACV indulója 2015-ben

2015-ben két döntős lett, a BAe/Iveco féle SuperAV (amit az olaszok már meg is rendeltek maguknak) és a SAIC/ST-Kinetics féle Terrex II. Az ACV 1.1 (korlázott úszóképesség, legalább 5 tengeri mérföldről való partra úszás, legalább 7-8 csomós sebesség) és az ACV 1.2 (teljes értékű úszóképesség, akár 25-100 tengeri mérföldről való partra úszás és ehhez legalább 14-15 csomós sebesség) elvárást menet közben összeolvasztották egy középszintre belőtt úszóképességre, ami legalább 12-15 tengeri mérföldet és 7-8 csomós sebességet várt el, 10-13 fővel a fedélzeten. Itt egy komoly kritikát fogalmaztak meg, lévén az ACV 1.2-nek kellett volna váltani az AAV-P7-et, csakhogy az új elvárás azonos úszóképességet és kisebb szállítóható embermennyiséget állapított meg, miközben kétszer drágább volt a régi járműnél...

A BAe/Iveco SuperAV a tengeren

Ettől függetlenül az ACV 1.1 tendert megnyerte a SuperAV, és jelenleg 30 járműves elő-szériát rendeltek meg belőle...

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91074)

JanáJ          2019. jún. 04. 10:24 | válasz | #91076
Szerintem semennyire. Persze kérdés, hogy mennyire védett partszakasz ellen. A fő kérdés inkább, hogy minek akarsz erőszakosan partra szállni? Jó, 50-60 év múlva tök jó filmet lehet forgatni róla, de alapvetően elég szívás, hogy te mész a part felé védtelenül, miközben az ellen kényelmesen puffog rád. Szerintem ezt ilyen nevetséges országok ellen lehet max, mint anno volt Grenada. Kb mint a légidesszant, az is max egy reptér elfoglalására jó.

Válasz 'F1End' üzenetére (#91075)

F1End        2019. jún. 04. 10:15 | válasz | #91075
Légpárnás járműveket mennyire lehetne használni erőszakos partraszálláshoz?
A Zubr elég komolyan fel van fegyverezve. Vajon a 2 db AK-630 le tudna csapni egy közelgő ATGM -et?

Palinko          2019. jún. 04. 09:33 | válasz | #91074
Erről nem is tudtam hogy később is alkalmazták milyen jó a kép. Persze egy béna kacsa a megoldás már ránézésre is és mint kényszermegoldás nyilván nem is ideális, de akkor is elő lehetne venni, mert legtöbbször nyugodt körülmények között folyhat az átkelés nagyon harcolni nem kell senkivel ha már kell ott vannak a csónakok meg az egyéb partra szálló járművek. Egyszerű könnyen kivitelezhető, nem kell nagy súlyt cipelni, nem kell a vázat úgy tervezni hogy vízben is megfelelő legyen ezáltal esetleg sérülékenyebbé téve a találatok ellen és ahogy nézzük a könnyű járművek is egyre csak híznak és ez a trend nem fog megfordulni szóval előbb utóbb képtelenség lesz olyant tervezni úgyis ami biztosítja a megfelelő védelmet meg minden további nélkül úszkál is.

Egyébként ezt az ACV-t miért nem fejezik be soha? Mert MPC volt meg leállították aztán beolvasztották azt az ACV-be meg ki tudja követni hogy mit kevertek, de egy elég alap jármű designen mit tökölnek el 20 évig az kérdéses.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91073)

[NST]Cifu          2019. jún. 04. 09:03 | válasz | #91073
A DD általános vélemények szerint egy hibás megközelítése a problémának. Egy nem úszó járművet akartak úszóvá tenni. Ráadásul mindezt tengeri körülmények között. Gyakorlatilag egyetlen jobban ismert "követője" volt, az Strv-103B/C, amely hasonló módon rövid távú folyóátkeléseknél, tóátkeléseknél használható megoldásnak tekintettek.

Érdekes, hogy úszóképességet javító "öv" sem merült fel, pedig az már elterjedtebb megoldás. Ezzel együtt a LAV-25 egy példája lett annak, hogy egy eredetileg önerőből partra úszni képes jármű menet közben átlényegűlt vészhelyzetben (talán) úszni képessé...

Válasz 'Palinko' üzenetére (#91070)

molnibalage83        2019. jún. 03. 22:44 | válasz | #91072
Magyar Gripen költségek.

repvez          2019. jún. 03. 21:28 | válasz | #91071
F-35 HuAF ?
Lengyel vagy török kooperáció?

Palinko          2019. jún. 03. 21:19 | válasz | #91070
Most ezzel valószínűleg hülyeséget fogok mondani, de annyira nem érdekel már a lyuk fúrás, héliumos kerekek meg a festés után sok szégyenkezni valóm már nem lesz, de miért nem oldják úgy meg mint a 2.vh-ban a duplex drive tankok esetében? Jó hogy sérülékeny, meg fura megoldás az az oldalfal de hát akkor is legalább úszik valahogy ami még mindig sokkal hasznosabb mintha balta módjára süllyedne el.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91058)

molnibalage83        2019. jún. 03. 19:06 | válasz | #91069
Okas.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91068)

[NST]Cifu          2019. jún. 03. 17:23 | válasz | #91068
Azonos szintű védelme van, mint a Strykernek, vagyis 14,5mm-es géppuskának kell ellenállnia szemből, és 7,62mm-es puskalövedéknek körkörösen.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91066)

[NST]Cifu          2019. jún. 03. 17:22 | válasz | #91067
Az amerikai fregatt-tender kezd érdekes lenni. A Lockheed-Martin kiszáll a közvetlen tenderből, a jövőben inkább beszállítóként próbál ebben a tenderben bevételt szerezni.

A megmaradt pályázók:

Austal - az Independence-osztályú LCS továbbfejlesztett változatával
Fincantieri Marine Group - a francia-olasz FREMM "amerikaizált" változatával
General Dynamics / Navantia-Izar - a spanyol F100 (Álvaro de Bazán / Hobart / Fridtjof Nansen osztály alapja) változattal
Hunnington Ingalls - egy átszabott National Security Cutter változattal

A négyesből az F100 esélyeit alááshatja a KMN Helge Ingstad balesete, ugyanis a vizsgálat kivonata szerint súlyos tervezési hibáknak is köszönhető, hogy a hajó végül elsűllyedt.

Idézem (nem szó szerint): A hajónak három vízzáró rekesze sérült meg (hátsó generátor-helység, az egyik személyzeti helység és egy raktárhelység), ehhez képest a hajó hátsó részén még a leghátsó, a kormányszerkezetet tartalmazó helység is megtelt vízzel. A hajó legénysége ez alapján (a rendelkezésre álló dokumentációik alapján) "rossz stabilitás"-ra változott a hajó állapota, ami viszont még mindig azt jelenti, hogy tökéletesen úszóképes. Ha még több helység telt volna meg vízzel, akkor már 'a hajó elveszett' állapotot tudták volna megállapítani.

Csakhogy a legénység azzal szembesült, hogy az üreges tengelyen keresztül víz dőlt a sebességváltót tartalmazó helységbe, innen pedig az első és a hátsó gépterembe, a tengelyek melletti perselyeken keresztül. Ez már messze olyan szintű vízbetörés, ami kezelhetettlen és a hajó vesztét jelenti - végül emiatt döntött a kapitány a hajót elhagyni parancs kiadása mellett, és vezette a partnak a Helge Ingstad-ot...

molnibalage83        2019. jún. 03. 17:15 | válasz | #91066
Akkor máshogy kérdezem. A 14.5 mm géppuska ellen legalább tud valamit? Vagy 12.7 mm ellen?

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91065)

[NST]Cifu          2019. jún. 03. 16:35 | válasz | #91065
Ahogy adott esetben a Boomerang vagy a Kurganec-25 is hasonlóképpen járna.

Nem tudsz 30mm-es gépágyú ellen védő páncélzatot építeni egy úszó járműre. Ez a PUMA és a CV90 szintű IFV-k territoriuma, amik viszont max. merülni tudnak, úszni nem...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.03. 16:36:24

molnibalage83        2019. jún. 03. 15:49 | válasz | #91064
Egy mai IFV cafatrokra lőné, de erős a gyanúm, hogy egy 35+ éves BMP-2 és25+ éves BMP-3 is.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91063)

JanáJ          2019. jún. 03. 15:42 | válasz | #91063
Mit takar a mai fegyverek? Csak hogy visszanyaljon a fagyi. :-P Szerintem ez is olyan mint a légideszant meg a strat bombázó. Megmaradt, mert eddig is volt. Ahol partra tudnak szállni, azt máshogy is el tudják foglalni.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91061)

[NST]Cifu          2019. jún. 03. 11:01 | válasz | #91062
Milyen fegyverzete lesz ennek az ACV-nek?

Egy távirányított fegyvertorony 12,7mm-es géppuskával vagy 40mm-es gránátvetővel.

22,5 milla egy járműért az nevetséges. Egy korszerű 0 órás hk nincs 10 misi sem.

De fele akkora a motorteljesítménye is, nincs behúzható futóműve, kibocsátható áramlásjavítói és így tovább. Az EFV egy top-notch harceszköznek készült, tengeren úgy mozog, mint egy motorcsónak, szárazföldön mint egy lánctalpas jármű. Ezt meg is csinálták. Csak hát rohadt drága dologok kellettek hozzá. Ezért bukott el...

Szép-szép, hogy horizont alul indul a partaszálló hadművelet, de a parthoz érve a helik iszonyatosan sérülékenyek. Erőszakos partaszállást a mai fegyverek mellett nem tudok elképzelni. Így nézve meg tökmindegy, hogy melyik mit tud.

Pro és kontra vannak érvek. Az USMC-nek viszont ez az alapvető célja, tehát ha azt mondják, hogy sorry, ez nem megvalósítható, akkor vége, nincs miért létezniük. :)
Minden esetre az alapvető megoldás továbbra is az lenne, hogy először különféle tengeri és légi tüzérségi megoldásokkal "megtisztítják" a part közvetlen körzetét az ellenséges erőktől, majd partra szállnak - vagy a part mögé, ha légi deszant elven mennek.

Az ACV 22 km után nem képes továbbhaladni vízen?

Ez a "hitelesített" képesség szintje. Az EFV is képes volt 96km-et megtenni a tengeren, de utána kiürültek az üzemanyag-tartályai....

Számomra a kérdés az, hogy ha úszik az ACV, akkor X idő alatt mennyi érhet partot és, ha helik állnak neki kipakolni, akkor X idő alatt mennyi erő jön ki.

A probléma a mozgékonyság kérdése. Az X idő nagyjából másfél óra, mivel hozzávetőleg 7-8 csomó, vagyis 12-15km/h sebességre képes az ACV. Viszont utána mehet amerre akar viszonylag nagy sebességgel (60-80km/h). Légideszant esetén másfél óra alatt a V-22 / CH-53K gépek kétszer is fordulhatnak minimum. Csakhogy utána marad a lábbusz alaphangon, mivel a CH-53K helikopterek száma határozza meg azt, hogy hány járművet tudnak szállítani....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.03. 11:01:43

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91061)

molnibalage83        2019. jún. 03. 10:45 | válasz | #91061
Milyen fegyverzete lesz ennek az ACV-nek?

22,5 milla egy járműért az nevetséges. Egy korszerű 0 órás hk nincs 10 misi sem.
Szép-szép, hogy horizont alul indul a partaszálló hadművelet, de a parthoz érve a helik iszonyatosan sérülékenyek. Erőszakos partaszállást a mai fegyverek mellett nem tudok elképzelni. Így nézve meg tökmindegy, hogy melyik mit tud.

Az ACV 22 km után nem képes továbbhaladni vízen?

Számomra a kérdés az, hogy ha úszik az ACV, akkor X idő alatt mennyi érhet partot és, ha helik állnak neki kipakolni, akkor X idő alatt mennyi erő jön ki.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91060)

[NST]Cifu          2019. jún. 03. 10:39 | válasz | #91060
A LAV-25 (valamint az AAVP7) utódja félig-meddig az ACV lesz. Csodára az sem képes, de hát anno az EFV programot elkaszálták (az volt ugye a "csodajármű", ami 2700 lóerőre felpiszkált MTU diesel-motorral 25 csomós sebességet volt képes elérni vízen, csak éppen ennek az ára 22,5 millió dolláros vételár volt), akkor ebbe az irányba mentek el.

Amúgy e téren is folyamatos a vita. Anno az USS America-féle "légi-LHD" koncepciója pont azért volt az, hogy a V-22 / CH-53K / AH-1 / F-35B mixtúra horizont alól indulhat partraszálló feladatokra, hogy ne legyenek kitéve a közvetlen tűznek a partraszállást biztosító hajóegységek. Az EFV ugye ezt nagy sebességgel és cirka 45km-es hatótávval, valamint a 25 csomós sebességével oldotta volna meg. Az ACV 22km-re képes és 8 csomóra. A két "iskola" (légi vs. tengeri) partraszállás képviselői pedig minden létező módon kritizálják a másik megoldást....

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91059)

molnibalage83        2019. jún. 03. 10:16 | válasz | #91059
Hát basszus, ez egészen elképesztő. És akkor mi lesz ennek az utódja és az őskori AAVP7-nek? Mert ez utóbbi úszóképes megfelelő szinten, de egészen biztosra veszem, hogy mai szemmel a páncélzata és alapvető kialakítása a harctéren elégtelen.

Értem én, hogy a Stallion is képes partra tenni a LAV-25-öt (ezt az újat is?), de azért ez is szuboptimális.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.03. 10:17:17

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91058)

[NST]Cifu          2019. jún. 03. 10:06 | válasz | #91058
Igen, ez eddig is így volt.

A maradék úszóképességét most a LAV A3 program keretében veszti el 66db, ami plusz védelmet nyújt a vékony bőr miatti problémák miatt...

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91056)

JanáJ          2019. jún. 03. 09:13 | válasz | #91057
Ugyan azt tudom mondani. Nem emeli a tétet. Nem három fegyvert fognak rád, hanem négyet. Sokat nem számít. Az USA meg szerintem meg sem érzi a szükséges ellen tevékenység költségeit. Ennél többet buknak egy -egy szuper fejlesztésen. :-) Szerintem ez sima keménykedés a saját és az ellen állampolgárainak.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91045)

molnibalage83        2019. jún. 03. 00:58 | válasz | #91056
Az LAV-25 akkor csak helivel vagy LST szerűséggel tehető partra? Ház ez LOL.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.03. 00:58:57

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91055)

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 17:18 | válasz | #91055
Újabb mókás történetre bukkantam a neten a harcjárműfejlesztés hőskorszakából.

Tömören:

Egy mérnök karrierjének korai szakaszában külsős (szerződéses) alkalmazottja volt egy "nagy" cégnek, amely éppen megnyert egy több milliárd dolláros megrendelést, hogy leszállítson egy úszóképes, 8 kerekes könnyű páncélozott járművet az Amerikai Tengerészgyalogságnak. Nincs nevesítve, de ebből már egyértelmű, hogy a LAV-25-ről van szó, amit ugye a svájci MOVAG Piranha 6x6 alvázának áttervezésével fejlesztett ki a General Motors Canada.

Már sokezernyi órás munkaidő és hónapok teltek el, mikor egyszer csak tettek egy szörnyű felfedezést: a járműtest túl nehéz, hogy ússzon. Az USMC vezetése a hír hallatán megjegyezte, hogy az úszóképes (amphibious) szó azt jelenti, hogy nem merül el a vízben, tehát megoldást kellett találni a problémára. A történethez tudni kell, hogy hatalmas verseny volt, mivel ekkoriban még az USMC csak másodhegedűsnek számított a megrendelésben, mivel 744 járművet terveznek csak beszerezni, míg a US Army 2350 darabot. A két másik jelentkező a brit Alvis volt (az "S" családot hozták el, a Scorpiont 90mm-es löveggel, illetve a Stormer APC-t építették át 25mm-es gépágyúval felszerelt toronnyal ellátott változatra) illetve a Caddilac Cage a V-300-al, ami egy 6x6-os alvázra épült járműv volt, melynek alapja a 4x4-es V-150, ami nem aratott addig sok sikert. 1981-ben indult a három pályázó járműveinek tesztelése, ami 1982-ig tartott. A történet feltehetően ekkor zajlott.

A V-300 (alias LAV-300) volt a LAV-25 egyik indulója, nem aratott sehol sikert, noha harcokban szerepelt a mindössze 105 példányban épített típus: Panama volt az első vásárlója (az ország inváziójakor a legtöbbet az USA épségben megszerezte) illetve Irak és Kuvait... :)

Szóval a General Motoros Canada vezetősége végső kétségbeesésében egy memót küldött ki a mérnököknek a cégen belül, hogy dobjanak be ötleteket arra, hogyan lehetne csökkenteni a jármű súlyát...

Miután a beérkező javasalatok rendszerezésével és általános szervezésével nem foglalkoztak (feltehetően az ötlet kipattanása eleve egy utolsó mentsvárnak indult, így ilyen apróságokra nem is gondoltak), egy valóságos névtelen ötletcunamit keltettek életre. A javaslatok komolysága ebből már sejthető volt, a mérnök utólagos visszaemlékezésében csak három példát említett meg: a dobogó alsó fokára az az ötlet került, hogy fúrjanak lyukakat a testbe, így kikönnyítve azt (nyilván a rengeteg lyukon keresztül aztán befolyt volna a víz, dehát a kérdésre ez is egy logikus válasz volt, mert hát a tömeg csökkentése volt a cél, nem pedig az úszóképesség biztosítása).

Ezüstérmes lett az a javaslat, hogy a kereket héliummal töltsék fel. Azt hiszem erre több szót kár is pazarolni. :)

A mérnök kedvence az az ötlet volt, hogy a járművet könnyebbre kellene festeni, ami szójáték, lévén a 'lighter' szó jelent világosabbat és könnyebbet is...

Akárhogy is, a LAV-25 megnyerte a tendert, ám közben az US ARMY visszalépett a programból, úgy vélték, hogy az új HMMWV megfelelő megoldást fog nyújtani mindenre. Az USMC pedig elfogadta a LAV-25-öt, még úgy is, hogy az úszóképessége végül jelzés értékű lett, hiszen csak nyugodt tavakon és kis sodrású folyókon engedélyezett használata...

Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.02. 17:20:43

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 16:49 | válasz | #91054
Mondjuk legalább a csőemelkedéssel nem lenne gond :)

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91053)

molnibalage83        2019. jún. 02. 16:37 | válasz | #91053
Az IFV-k radaros járművel kvázi a saját CIWS légvédelmüket látnák el. Durva. Eddig ilyen nem is volt. Legfeljebb Tor-M1 szintű izék lövöldözhettek volna AGM/LGB-re.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91052)

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 16:28 | válasz | #91052
Én nagyon kíváncsi lennék a lövedékek és a rendszer árára. Tippre a DAVIDE / Strales kapcsán is az a probléma, hogy magas a bekerülési ár, mert hát ugye keveset adtak / adnak el belőle, így az R&D költségeket ezeken kellene visszahozni. Így viszont a SeaRAM / ESSM, amelyek ugye nagy mennyiségben vannak gyártva, versenyképesek lehetnek az árak tekintetében. Ha sikerülne elterjednie az ilyen Strales szintű megoldásoknak, akkor a járulékos költségek megoszlanának, csökkentve a darabárat mind a fegyverrendszer, mind a lőszer kapcsán. Ördögi kör...

Amúgy a szárazföldön is téma, most ugye a Bradley "upgunned" koncepcióban 50mm-es löveggel szándékozzák felszerelni. Ez pedig a légvédelem terén is új lehetőségeket nyújtana, a SHORAD első "héjját" alkothatnák az ilyen löveggel felszerelt "Linebacker" légvédelmi Bradley-k. Az EAPS koncepció viszont nagyban függ attól, hogy az Army valóban vevő lesz-e az 50mm-es lövegre...

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91050)

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 16:19 | válasz | #91051
Nem létezik 100%-os védelem. Sehol. Így rakétavédelem terén sem. Igen, a tömegpusztítő fegyverek esetén ez egyben azt jelzi, hogy nyakig vagy a szószban. Ez sajnos ebben a milliőben ezzel jár...

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91049)

molnibalage83        2019. jún. 02. 15:00 | válasz | #91050
Nekem is a pénz jutott eszembe faktorként. Fontosabb a meglevő rendszerek megtartása és nem kidobása, meg az Sea Sp/ESSM vagy a jenkiknél az AEGIS kitolása.

Csak globálisan ez pazarlásnak tűnik. Egy AHEAD lőszeres CIWS 6 km-en belül legalább 2 célt leküzdene még M3.0 sebességnél is én úgy látom.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91048)

molnibalage83        2019. jún. 02. 14:22 | válasz | #91049
Ez hol országos szintű? A USA-nál 40 éve nincs, néhány hónap szolgálat után leszerelt a Nike rendszert. Akkor is csak silókat védte.

Az oroszokat is biztos vígasztalja, ha valami csoda folytán Moszkva egyben marad, de az összes nagyvárosuk atomsivatag.
Az én szememben semmi értelme nincs az A-135/235-nek. Az égvilágon semmi. Legfeljebb a válaszcsapási képesség megőrzési, de mint "védelem" országos szinten értelmezhetetlen.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#91046)

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 14:21 | válasz | #91048
Elgondolkoztam. AHEAD lőszert használó CIWS rendszerek hajókon hogyhogy nincsenek?

Pénz. Eleve ha végiggondolod, a CIWS terén nyugaton mi a helyzet? A SeaRAM óta hadrendbe nem állt új rendszer. Jött a CAMM és jön az ESSM Mk.2, de ennyi. A US NAVY az 57mm-es programozható lőszerrel felszerelt Mk.110-ről azért tett le, mert "drága", és így spórolnak pár millió dollárt.

Az Oto-Melara lassan egy évtizede promótálja a 76mm-es Strales rendszert (korábban DART, az olaszoknál DAVIDE), de az Olasz haditengerészeten túl más nem érdeklődött komolyan utána.

Miért? Egyfelől várják a lézerfegyvereket, mint a messiást. Már pedig ha lenne egy életképes alternatíva, meglévő technológiával, akkor felmerülhet a kérdés, hogy párhuzamosan miért fizetnének két rendszer fejlesztéséért.
Másfelől úgy vélik, hogy még mindig elég a Phalanx / SeaRAM / ESSM trió...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.02. 14:22:33

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91025)

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 14:15 | válasz | #91047
Igen, ez nagyon durva.
De azért ellenőrzini kellene a forrást, mert nehogy valami félreértés legyen a háttérből (a svédek fordítottak le valamit magyarból...).

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91024)

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 14:13 | válasz | #91046
Őőő..... Nincs ICBM elleni védekezés? A-35 / A-135 (/ A-235), Nike-Zeus, Nike-X (Spartan), Arrow-3?
Oké, egy Oroszország szintű ország ellen nehézkes dolog hatásos ICBM "falat" felépíteni, de especiel van ICBM elleni védekezés.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#91012)

[NST]Cifu          2019. jún. 02. 14:05 | válasz | #91045
A MAD egy újabb lépcsőfoka. A bombázógépekre felkészültek a felek, hát jöttek az interkontinentális robotrepülőgépek és rakéták. Mikor ezekre is felkészültek, ezeket továbbfejlesztették (pl. MIRV robbanófejek).

Ez egy újabb tömegpusztító-fegyver, amire jelenleg nem nagyon van ismert és működő ellentevékenység. Ha lesz, akkor a hatékonysága, mint elrettentő fegyver minimális lesz.

Ugyanakkor az "ellenséges" országokat arra ösztönzi, hogy erőforrásokat fordítsanak az ellentevékenység kidolgozására. Ha belegondolsz, ez lehet akár egyfajta gazdasági háború is: CGI videókkal és maketekkel egy félrevezető hadjárat, ami miatt jelentős összegeket dobnak egy olyan fegyver elleni felkészülésre, ami talán meg sem valósul...

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#90998)

molnibalage83        2019. jún. 02. 10:00 | válasz | #91044

ximix         2019. jún. 01. 15:27 | válasz | #91043
#69022
link

Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.01. 15:28:37

Válasz 'Berkut111' üzenetére (#91033)

fade2black          2019. jún. 01. 12:41 | válasz | #91042
"megmutattak, hogy az oveke hosszabb."

a kommunizmus gazdasági életképessége mellett 101 ilyenbe roppant bele a Szu gazdaság. Nagyon megérte.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#91027)

kjhun         2019. jún. 01. 12:34 | válasz | #91041
Köszi!

Válasz 'Doma' üzenetére (#91040)

Doma          2019. jún. 01. 11:36 | válasz | #91040
Talán ez.

Válasz 'kjhun' üzenetére (#91036)

1 2...47 484950 51...1179 1180