Soldiers (who were interrupted during rehearsals for a drag show by an air raid) manning coastal guns at the Royal Artillery Coastal Defence Battery at Shornemead Fort, Kent, England, 1940
"WW2 'earthquake' bomb explodes in Poland during attempt to defuse it" BBC link Távvezérelt masinával próbálták hatástalanítani és eközben felrobbant, mivel előtte a kilakoltatás megtörtént és a búvárok is megfelelő távolságban voltak senki nem sérült.
Ez a alapján a lista alapján úgy tűnik, hogy 1942-ben még nem igazán volt kiforrott haditengerészeti radarberendezésük, de legalábbis nem volt elterjedt.
A Muszasi csatahajóra már 1942 szeptemberében, az elkészülésekor beszerelik a Type 21 radar (légi célokat képes követni, de vizsgálják hogy felszíni célok ellen is lehetne alkalmazni).
http://www.combinedfleet.com/musashi.htm
Testvérhajójára, a Jamato csatahajóra csak 1943 júliusában kerül felszerelésre Type 21 radar
A Midway-es viedók alapján azt lehet leszűrni, hogy a japánoknak taktikai szinten a legnagyobb hátrányuk a radar hiánya volt. 1942 tavaszán/nyarán technikailaig fel tudtak volna pakolni valamilyen radart 1-2 hajóra ha valamelyik admirálisnak a fejében felmerül ez az ötlet? Egyáltalán a radar technológiával mennyire foglalkoztak, milyen vasaik voltak?
Ezt csak úgy itt hagyom:
A Vámosszabadi menekülttábor mellett...mindig jól veszi ki magát az ilyen :)
Minden ilyen esetbe na részletekben áll a lényegi kjérdés, legyen a következő: az USA és egyéb szövetséges programok és a német program érdemben nincs, 50 előtt nem várható bárki másnak bomba, a SZU az USÁhoz hasonlóan havi egy bombát tud gyártani 45 közepétől.
1. Semekkora, egyszerűen nincs hordozó eszköze hozzá, innen érdemben alig vagy egyáltalán nem használható. 2. Minimális, az első alkalommal nem várja senki, hogy a magányos szovjet oriásgép (átalakított tehergép) veszélyes lenne, így egy japán elleni bemutatóra elég, aztán kellemtlen helyzet áll elő, amikor a második bombát szállító gépet a japánok lelövik, és a bombát megsszerzik, szupergyorsan tárgyalóasztalnál rendezi ka háború végét, aminek keretében a japánok átadják a bombát az usának, cserébe nagyon kedvező feltétleket kapnak, és gazdasági segítséget, 46-re megvan az usa bomba, 48-ban az első japán bomba is, innan nagyjából azonos történelem, csak japán militánsabb és erősebb. 3. Az első támadás után (amivel nyitnak az európai szövetséges erők ellen), a szövetsgées légierő leradírozz minden szovjet repülőt, európa további két évig háburó által pusztul, majd végül az addigra hirszerzés és közös USA-UK-Német program keretében létrehozott bombát muszkva ellen tesztelhetik, ahol a szovjet vezetés is ottmarad.
Gyakorlatilag haszontalan, mivel a rendszer egyetlen másik elemét sem birtokolja, se bombázók, se rakéták (amik persze közel sem voltak alkalmasak egy bombához, még a német nagyok sem.)
Szintén egy elméleti -és persze what if jellegű- kérdés: mi van akkor, ha az első bevethető atomfegyverre az amerikaiak helyett a szovjetek tesznek szert? Mekkora aduász lehet ez nekik, főleg Sztálinnak?
Sziasztok!
Egy érdekes videó:
Nem is a Sherman tankról szóló rész miatt linkeltem be, hanem mert a második felében (TC: 08:20-tól) kielemzik az 1945-ös kölni Panther-Pershing párbaj felvételeit, amiben részt vett egy Sherman is. Én ezt így majdhogynem kockáról kockára átnyálazva még nem láttam. Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2020.07.10. 17:38:57
Ezek után szerintem nagyon nem köszönték meg az illetőnek, hogy Zsukovot igazából Zsugának hívják.
A "szokásos" erőszakolgatáson + rabláson kívül 400 helyit vittek el egy "kis" munkára a Debrecenbe.
A kis munkából persze nagy lett és Debrecenből pedig a Benderi (ma Moldávia területén van) fogolytábor. Összesen talán ha huszan jöttek haza. Nagyapám testvére is ott veszett. A "grund" -on focizott amikor elvitték a többi sráccal együtt. 16 éves volt. Utoljára szerkesztette: Prof William, 2020.07.08. 23:52:50
Gondolom mindenki parázott, mert már hallottak pár dolgot az oroszokról és ez talán segített egy kicsit lenyugtatni a kedélyeket. + Zsugáról mindenki tudta, hogy Oroszországba menekült és az a pletyka hogy valami nagymenő lett odakint, már kb két évtizede keringett. Ehhez adta meg az utolsó lökést a közeledő orosz front.
Azt nem figyeltem. De rákerestem, milyen ismert bombák és rakétafejek vannak hadrendben, és a legerősebbek 1-2 Mt körül mozognak (a kínai DF-5-ös állítólag 5 Mt körüli), inkább a 0.4 - 0.5 Mt a jellemző. A hirosimai Little Boy 0.015 Mt volt. Szóval még a maiak is sokkal jelentősebb pusztítást tudnak végezni. A NukeMap preset-jei között ott vannak az ismertebbek.
Zéró. A legnagyobb létező nukleáris bomba az 50 megatonnás (kb. x3800 hirosimai bomba) szovjet Tsar bomba volt, amit kipróbáltak 1961-ben, csökkentett módban (a teljes, háromfázisú bomba becsült ereje 100 Mt volt, de csak két fázist használtak). 4 km magasban robbantották fel, a lökéshullám egy 200 km-re lévő megfigyelő repülőt is megdobott, egy 55 km-re lévő falut nyom nélkül eltörölt (tégla és faépületek), és több száz km-en belül minden faépítmény megszűnt létezni, a kőházakról lerepültek a tetők, az ablakok betörtek (900 km-es távolságokban is), és minden rádióforgalom megszűnt egy órára. Egy 270 km-re lévő megfigyelő látta a felfénylést és a hőhatást is érzékelte, 100 km-nél még harmadfokú égési sérülések keletkeztek. Maga a lökéshullám egy kb. 5 magnitúdós földrengést is okozott a térségben. Ha a rendszerbe állított bombákat nézzük, akkor az amerikai B41-es 25 Mt-t tudott, még az is elég lett volna a város teljes elsöpréséhez.
A NukeMap-on meg is nézheted, mi történne, van Hirosima - Tsar preset is.
Egy szigorúan elméleti kérdés: ha 45-ben Hirosimára a ma létező legnagyobb hatóerejű nukleáris töltetet dobjuk le, kb. mekkora rész marad nagyjából épen?
Most furcsábban hangzik,mint ott és akkor,valószínüleg.
Erre max az akkori városlakók tudnának magyarázatot adni. Gondolom azt gondolták, hogy oroszosította a nevét. De amúgy is szerintem valami pletykából nőtte ki ez magát szilárd meggyőződéssé amit a közeledő front árnyékában mindenki el akart hinni.
Egy érdekes adalék Zsukovhoz. Annak idején, ahogy közeledett a front a városunkban egyre-inkább eluralkodott az a meggyőződés, hogy Zsukov valójába egy Zsuga Imre nevű városi lakos és hírhedt kommunista aki a tanácsköztársaság bukása után még 1919-ben szökött Oroszországba(ez amúgy tényleg igaz de utána többé nem hallott róla senki.) szóval nem kell aggódni, mert már ki adta parancsba, hogy a szülővárosát majd kímélni kell.
Nem lövök, le nagy spoilert, ha elárulom, hogy nem így történt.
Kettőt szoktak felhozni: - '42 nyarán ő volt a Vöröshadsereg tábornoki vezérkar főnöke (azaz kb. Sztálin után az első a katonai hierarchiában), és a német támadás utáni összeomlás miatt leváltották. - Az Operation Mars a moszkvai ostrom súlypontjának eltolására, amit a szovjet oldalon addig relativizáltak a hatalmas veszteségek elbújtatására, hogy a Rhzev-i csaták egy lábjegyzete lett belőle.
Voltak csatái Zsukovnak, amelyekben ő esett pofára?
Inkább azon csodálkozom, a neten -ha okosan használjuk- tömérdek infónak utána lehet nézni és mégis tobzódnak az ostobaságban. Ennyire luxuscikk lett a gondolkodás -magyarul ellustultunk- vagy agyilag visszafelé fejlődünk?
Akkor ehhez a plebshez tartozhat az is, aki azt írja: 1, a gleiwitzi incidens nagy eséllyel kamu, mert csak egyetlen személy elbeszélésén alapul 2, a háborút nem is Hitler kezdte, hanem a lengyelek/Churchill
Ha valamire megtanított engem az internetkorszak 16 éve, akkor az, hogy még a netet kezelni képesek emberek nagy része is egyszerűen kretén. Nemhogy az, aki még azon a szellemi szinten sincs....
Mit vársz te ott, ahol 5G tornyokat rombolnak, mert attól van COVID, meg a fenti büdöskurva azt mondja a kamerába, amit? Hogy a gyök2-nek van fogalma BÁRMIRŐL is...?
Fiatalon részt vett az afrikai és indiai gyarmati háborúkban, könyveket is írt az élményeiről, és közvetve a brit gyarmatosítási politika pártolója és fenntartója volt.
Valaki magyarázza már meg, a mostani Churchill szapulásoknak mi a kiindulási alapja?
Folytatva a mítoszokat, az is elterjedt, az amerikai katona nem tudott harcolni. Erről annyit: lehet, kellő tapasztalat hiányában léptek hadba és bénította őket a hibás taktika, de a terepen rengeteget tanultak. Nem puszta fogaskerekek egy gépezetben, hanem tudatos és gondolkodó szereplők. A másik tévedés a francia expedíciós hadtest hiábavaló áldozathozatala Olaszországban. Az itteni hadjárat valóban másodlagos szereppel bírt és mindig vitatták, hozzájárult-e a végső győzelemhez. Ugyanakkor a CEF szereplése növelte Franciaország presztízsét a britek és amerikaiak körében, erősítette szerepét katonai és diplomáciai szinten.
Valamiért sosem gondoltam, hogy ez így működött a világháborúban is. Érdekes olvasmány volt számomra.
Hát, '39-ben már volt KV1-esük, de a többség még mindig csak T/BT könnyű tank variáns volt, szóval el tudom hinni, hogy bekamuzták Sztálinnak azt, amit hallani akart.
Egy érdekes adalék: a 39-es megnemtámadási egyezmény keretében egy Panzer III-ast ajándékoztak a szovjeteknek, a moszkvai összekötő törzs parancsnoka pedig a házigazdákat arról biztosította, a típus a német páncélostechnika csúcsát képviseli. A szovjetek természetesen annak rendje és módja szerint -miért ne alapon- tüzetesen átvizsgálták a példányt és azt találták, a tűzerő, páncélvédettség és mozgékonyság terén elmarad a legújabb szovjet típusoktól.A vizsgálati jelentés minősítése szerint a " csinos játékszer műszakilag túl van bonyolítva, és szükségtelenül nagy kényelmet biztosít a személyzetnek". Gondolni sem merek arra, mi lehetett az az ergonómiai kiképzés, ami kényelmileg már elegendőnek számított iváni mérce szerint :)
Erre senki nem tud válaszolni, mert ez a "mi lenne ha".
A T-34-nek az amerikai Christie-futómű adta az alapját. De mi van, ha ez nincs kéznél, a szovjet ipar tudott volna helyette egy ugyanolyan megbízható komponenst legyártani?
Az elnyomó hatalom ott nyom el, ahol kell. Ha a mérnököt hagyják dolgozni és nem ideológiai alapon megy, akkor tud tervezni. Ennyi. Az iparnak meg le kell tudni gyártania.
És a páncélosokat érintő kérdésemre mit mondanál? Hogyan tudott egy elnyomó hatalom olyan eszközöket kiizzadni, melyek végül háborút nyertek- igaz, brutális vérveszteség árán.
Nem. Simán nincs értelme és technikailag kivitelezhetetlen.
Mert az erő demonstrálását pont az adta, hogy bemutatták milyen borzalmas hatása vagy 1 darabnak is belőle úgy, hogy igazából mai szemmel nézve egy petárda hatóereje volt.
Japán főszigeten lakatlan terület nincs. Viszont mivel a japó flotta kvázi 0 volt, egy más helyen levő lakatlan szigeten demózni nem lehetett. Az meg politikailag vállalhatatlan volt, hogy egy akkori áron majdnem 1 mrd dolláros bombát a semmi közepén dobjanak le.
Ez az egész lakatlan területen demózás egy nevetségesen elborult ötlet.
Hogy tudott a Szovjetunió olyan páncélosokat csatasorba állítani, amelyek végül háborús győzelmet hoztak számára? Elsősorban a KV-1-re és T-34-re gondolok itt. A másik az atombomba bevetése: mit mondanátok annak, aki azt kérdezi, ha az atom erejét akarták mindenáron demonstrálni a japánok előtt, azt miért nem lakatlan területen hajtották végre, így kerülve el a civil áldozatokat?
Szóval ez is olyan, mint némelyik német 'csodafegyver': impozáns, de közelebbi vizsgálatnál kiderül, valójában ezer sebből vérzik, már koncepciószinten is.
Sok zsákmány gép volt, gyakorlatilag minden fő típusból, mindegyiket alaposan átvizsgálták, berepülték, összehasonlitó repüléseket végeztek velük. A legrégebbi és eredeti 109G-2/trop, a Fekete 6-os jelűt pl. Afrikában zsákmányolták, ma is repül sivatagi festéssel.
Az egyik angol tesztpilóta, Eric Brown szinte mindegyikkel repült is, amit könyvben is kiadott, Wings of the Luftwaffe címen.
Curious Droid ismét világháborús témát vett elő: FW-190 vs P-51 Most hallottam először arrról az esetről, amikor egy véletlenül megszerzett FW-190-es angol színekben repült a háború alatt (teszteket, nem éles bevetésen, persze). :)
Valami hasonló összegzést láttam, továbbá a próbálkozásból elsősorban a szovjetek profitálnának. Amire viszont nem tért ki, vajon a háború befejezése után hol húzódnának a befolyási övezetek. Tippem szerint a Vasfüggöny sokkal Nyugatabbra kerülne ilyen kimenetelnél, Sztálin pedig örvendezhetne a területi nyereségen, még talán az ideológia terjesztése is nagyobb lendületet kaphat. Utoljára szerkesztette: robgros, 2020.04.28. 18:49:58
42-ben mit adnak fel cserébe, feles hederejük nem volt, akkor nincs afrika, vagy honna veszel hozzá erőket? 43-ban már lehetne, bár akkor cserébe vagy nincs olasz, vagy az USA marad olaszok ellen, UK franciáknál, és estleg mindkettő bukta. Ráadásul sem elég légierős, sem annyi támogató hajó nem lett volna, mint 44-ben, plusz az USA tapasztalat, amit a csendes oceánon szereztek partraszállás terén, szintén kevesebb ekkor (és kétséges, hogy az angol átvette volna azt, ami megvan ha maga megy), innen nagyon könnyen lehetne ebből egy sikertelen partraszállás, ami viszont épp elég erőt von el a szovjetek elől a németek részéről, hogy könnyebb és gyorsabb szovjet győzelem legyen, egész németország vagy esetleg francia meg... "felszabadítással." Innen a szovjet kzövelten be tud még szállni a japánok elleni harcba, így korea megszerzése számukra nem is kérdés, és esetleg egyéb japán megszállt terültekre is rá teszik kezüket.
Jah, ezzel kapcsolatban fejtették ki what if jellegű kérdés alatt -mi van akkor, ha az Anvil helyett Ljubljanánál próbálnak az angolszászok partra lépni-, az általad felhozott környezeti nehézségekkel szembesülhettek az Adria térségében, vagyis még jobban lelassulhattak, mintha Normandiában próbálnák meg ugyanezt. Viszont az adriai kitérőhöz szükséges erőforrás megcsapolhatta -nem is kicsit- az Ike alá tartozó alakulatokat, így a francia menet szintúgy lassulhatott. A brit vezetés -Churchill-lel az élen- azért akarta mindenképp a balkáni ugrást, mert az itteni brit befolyást szerették volna megerősíteni, a szovjet gőzhenger beelőzése inkább másodlagos szempontnak számított. Utólag persze belátható, egy ilyen kaland csak rontott volna a britek -főleg Winston- hírnevén Na de adódik ezen a téren egy -vagy inkább két- újabb kérdés: amennyiben az angolszászok 42-ben vagy 43-ban próbálkoznak egy francia földön végrehajtandó partra szállással, mekkorák lehetnek a siker esélyei?
Informatika és tudomány
