Annyi benne a fura, hogy nehéz, hosszú, elégtelen tűzerő az összes többi jármű ellen, amikor 45-ben párducok és kötényes PZIV-esek, meg Stugok voltak mindenfelé. Eközeben ugyanezen a videón zsákmányolt panzerfaustokat lődöznek el, amik évekkel jobbak voltak, mint azok a puskák.
A szovjeteknek a bazookán kívül is volt zsákmányolt schercktől kezdve mindenük. Végső soron az RPG-43 is jobb volt a berlini utcai harcokban szerintem. Csak ezért találtam furcsának. Mintha 45-ben Berlinben egy BT5-ös tök megszokott lenne.
Szakértő én sem vagyok, de nekem nem tűnik ez átesésnek. Csinál egy felhúzást, majd abból egy jobbra döntött vízszintes fordulót kb 90° után, meg egy jobbra leborítós bukó manővert, de ahhoz már túl alacsonyan volt. Már a forduló sem volt túl magasan abból indítani egy ilyen "rácsapás" manőver szerűséget már nem volt jó ötlet. Ha úgy csinálta volna, a hinta manővert, mint a permetező helik, hogy felhúzás közben fordul, majd onnan indítja a "rácsapást" akkor szerzett volna plusz magasságot, szerintem. Esetleg még a G érték ha sok lett lehet elveszítette a kontrollt.
Most olvastam , hogy a vhban a németek csillámpalát hoztak tengeralattjáróval Japánból, mert nekik nem volt. Ez igaz? És ha igen , mire kellett a csillámpala?
Még azt is lehetne vizsgálni, maga a Vaterland mint háttér melyiket támogathatta a kettő közül maga potenciáljával.
Egyetértek. Ha all-inelsz egy tervre, akkor nem fér bele, hogy B tervnek egy merőben másik taktikára is nyomod a zsetont. Ha a fő terv elbukott, akkor nem marad más, mint a fohász a qrva nagy mákért és az ellenfél balszerencséjéért.
Valahol láttam megjegyzésben, miszerint a Führer 39-ben robbantotta ki a konfliktust, a katonai vezetés pedig 43-44-re jósolta még a háború előtt, hogy addigra ütőképes lehet a hadsereg...
Azért az az ideig-óráig téma az valahol '41 végét jelenti, akkor meg már nem igen jött szóba a nagy bombázók gyártása és használata a németeknek, sohasem volt onnantól elég vadász meg tank, hogy ilyesmire pazarolhassanak.
Az angliai csata után oké, nem vertük meg a levegőben az angolokat, miközben egyéb feladatokra készültünk fel (nem feltétlen igaz, ám ez volt a szöveg még maguknak is), és egy sikeres barbarossa után azért lehet, hogy az angolok gyorsan békét kértek volna. Utoljára szerkesztette: Xsillione, 2021.10.16. 20:24:34
Na jó, de a villámháború csak ideig-óráig működött összvissz, utána azért fel kellett volna, hogy tűnjön a vezetésnek, gyors győzelmet az életben nem fognak elérni, át kéne állni másra. Még arról is lehetne értekezni, meddig volt életképes ez a Blitzkrieg taktika-szerintem az angliai csatáig.
Villámháborúra tettek fel mindent. Annál nincs szükség stratégiai bombázásra, mert erőöszpontosítással áttörik a frontot több helyen, majd gyors és mély átkarolásokkal elzárják az ellenfelet, akiket katlanharcokban felszámolnak. Miközben a páncélos ékek, motorizált gyalogos és légi támogatással tovább törnek előre, míg az ellenfél teljesen megtörik.
Ennél mit akarsz te mélyen a háttérországban bombázni, ha a teljes hadsereget megvered hetek alatt és bemasírozol a gyárakba elfoglalni. A stratégiai bombázás hosszú távú kivéreztetésre jó, rövid távon semmire. A britek és amerikaiak pontosan azért rendezkedtek be stratégiai bombázókra, mert az óceán és a csatorna miatt eleve nem gondolták azt, hogy rövid harc alatt döntő csapást mérnek a németekre és a természetes tengeri akadály miatt tudtak hosszú távra tervezni.
Soldiers (who were interrupted during rehearsals for a drag show by an air raid) manning coastal guns at the Royal Artillery Coastal Defence Battery at Shornemead Fort, Kent, England, 1940
"WW2 'earthquake' bomb explodes in Poland during attempt to defuse it" BBC link Távvezérelt masinával próbálták hatástalanítani és eközben felrobbant, mivel előtte a kilakoltatás megtörtént és a búvárok is megfelelő távolságban voltak senki nem sérült.
Ez a alapján a lista alapján úgy tűnik, hogy 1942-ben még nem igazán volt kiforrott haditengerészeti radarberendezésük, de legalábbis nem volt elterjedt.
A Muszasi csatahajóra már 1942 szeptemberében, az elkészülésekor beszerelik a Type 21 radar (légi célokat képes követni, de vizsgálják hogy felszíni célok ellen is lehetne alkalmazni).
http://www.combinedfleet.com/musashi.htm
Testvérhajójára, a Jamato csatahajóra csak 1943 júliusában kerül felszerelésre Type 21 radar
A Midway-es viedók alapján azt lehet leszűrni, hogy a japánoknak taktikai szinten a legnagyobb hátrányuk a radar hiánya volt. 1942 tavaszán/nyarán technikailaig fel tudtak volna pakolni valamilyen radart 1-2 hajóra ha valamelyik admirálisnak a fejében felmerül ez az ötlet? Egyáltalán a radar technológiával mennyire foglalkoztak, milyen vasaik voltak?
Ezt csak úgy itt hagyom:
A Vámosszabadi menekülttábor mellett...mindig jól veszi ki magát az ilyen :)
Minden ilyen esetbe na részletekben áll a lényegi kjérdés, legyen a következő: az USA és egyéb szövetséges programok és a német program érdemben nincs, 50 előtt nem várható bárki másnak bomba, a SZU az USÁhoz hasonlóan havi egy bombát tud gyártani 45 közepétől.
1. Semekkora, egyszerűen nincs hordozó eszköze hozzá, innen érdemben alig vagy egyáltalán nem használható. 2. Minimális, az első alkalommal nem várja senki, hogy a magányos szovjet oriásgép (átalakított tehergép) veszélyes lenne, így egy japán elleni bemutatóra elég, aztán kellemtlen helyzet áll elő, amikor a második bombát szállító gépet a japánok lelövik, és a bombát megsszerzik, szupergyorsan tárgyalóasztalnál rendezi ka háború végét, aminek keretében a japánok átadják a bombát az usának, cserébe nagyon kedvező feltétleket kapnak, és gazdasági segítséget, 46-re megvan az usa bomba, 48-ban az első japán bomba is, innan nagyjából azonos történelem, csak japán militánsabb és erősebb. 3. Az első támadás után (amivel nyitnak az európai szövetséges erők ellen), a szövetsgées légierő leradírozz minden szovjet repülőt, európa további két évig háburó által pusztul, majd végül az addigra hirszerzés és közös USA-UK-Német program keretében létrehozott bombát muszkva ellen tesztelhetik, ahol a szovjet vezetés is ottmarad.
Gyakorlatilag haszontalan, mivel a rendszer egyetlen másik elemét sem birtokolja, se bombázók, se rakéták (amik persze közel sem voltak alkalmasak egy bombához, még a német nagyok sem.)
Szintén egy elméleti -és persze what if jellegű- kérdés: mi van akkor, ha az első bevethető atomfegyverre az amerikaiak helyett a szovjetek tesznek szert? Mekkora aduász lehet ez nekik, főleg Sztálinnak?
Sziasztok!
Egy érdekes videó:
Nem is a Sherman tankról szóló rész miatt linkeltem be, hanem mert a második felében (TC: 08:20-tól) kielemzik az 1945-ös kölni Panther-Pershing párbaj felvételeit, amiben részt vett egy Sherman is. Én ezt így majdhogynem kockáról kockára átnyálazva még nem láttam. Utoljára szerkesztette: Lysandus, 2020.07.10. 17:38:57
Ezek után szerintem nagyon nem köszönték meg az illetőnek, hogy Zsukovot igazából Zsugának hívják.
A "szokásos" erőszakolgatáson + rabláson kívül 400 helyit vittek el egy "kis" munkára a Debrecenbe.
A kis munkából persze nagy lett és Debrecenből pedig a Benderi (ma Moldávia területén van) fogolytábor. Összesen talán ha huszan jöttek haza. Nagyapám testvére is ott veszett. A "grund" -on focizott amikor elvitték a többi sráccal együtt. 16 éves volt. Utoljára szerkesztette: Prof William, 2020.07.08. 23:52:50
Gondolom mindenki parázott, mert már hallottak pár dolgot az oroszokról és ez talán segített egy kicsit lenyugtatni a kedélyeket. + Zsugáról mindenki tudta, hogy Oroszországba menekült és az a pletyka hogy valami nagymenő lett odakint, már kb két évtizede keringett. Ehhez adta meg az utolsó lökést a közeledő orosz front.
Azt nem figyeltem. De rákerestem, milyen ismert bombák és rakétafejek vannak hadrendben, és a legerősebbek 1-2 Mt körül mozognak (a kínai DF-5-ös állítólag 5 Mt körüli), inkább a 0.4 - 0.5 Mt a jellemző. A hirosimai Little Boy 0.015 Mt volt. Szóval még a maiak is sokkal jelentősebb pusztítást tudnak végezni. A NukeMap preset-jei között ott vannak az ismertebbek.
Zéró. A legnagyobb létező nukleáris bomba az 50 megatonnás (kb. x3800 hirosimai bomba) szovjet Tsar bomba volt, amit kipróbáltak 1961-ben, csökkentett módban (a teljes, háromfázisú bomba becsült ereje 100 Mt volt, de csak két fázist használtak). 4 km magasban robbantották fel, a lökéshullám egy 200 km-re lévő megfigyelő repülőt is megdobott, egy 55 km-re lévő falut nyom nélkül eltörölt (tégla és faépületek), és több száz km-en belül minden faépítmény megszűnt létezni, a kőházakról lerepültek a tetők, az ablakok betörtek (900 km-es távolságokban is), és minden rádióforgalom megszűnt egy órára. Egy 270 km-re lévő megfigyelő látta a felfénylést és a hőhatást is érzékelte, 100 km-nél még harmadfokú égési sérülések keletkeztek. Maga a lökéshullám egy kb. 5 magnitúdós földrengést is okozott a térségben. Ha a rendszerbe állított bombákat nézzük, akkor az amerikai B41-es 25 Mt-t tudott, még az is elég lett volna a város teljes elsöpréséhez.
A NukeMap-on meg is nézheted, mi történne, van Hirosima - Tsar preset is.
Egy szigorúan elméleti kérdés: ha 45-ben Hirosimára a ma létező legnagyobb hatóerejű nukleáris töltetet dobjuk le, kb. mekkora rész marad nagyjából épen?
Most furcsábban hangzik,mint ott és akkor,valószínüleg.
Informatika és tudomány
