teljesen természetes amit láttál a horizonthoz közel esõ erõs fényû csillagok folyamatosan pislákolnak, mivel a fénye amíg a szemedbejut ilyenkor majdnem érintõirányban áthatol a föld párás/poros légkörén, és ott a különbözõ nyomásváltozások (szelek) hatására megtörik
Hello! Nem vagyok tul jártas a témában de szerintem a repûlõgépek szárnyán és farkán szoktak hejzetjelzõfények villogni. Ezek általában a szárnyakon kék és a faron pedig piros.A zõld szint meg akár a levegõ szenyezetsége is kreálhatta.
Lenne egy kérdésem. Ma éjszaka láttam valami (számomra) furcsát. Lehet egy csillagnak színes fénye? Konkrétan kék, zöld és piros, 2-3 másodpercenként váltakozó, színes fénye. Távcsõvel is megnéztem úgyhogy nem a szemem rossz.
Üdv mindenkinek! nem tudom hogy menyire vagytok othon a témában de engem a feketelyukak érdekelnek szeméj szerint. És ha tudtokk akármit is roluk irjátok meg. Elõre is köszi!!
Pont most értem haza a Makszutov-ból, személyesen is látni akartam a távcsöveket. 150/750 +EQ3 lesz majd.(meggyõzött a látványuk :D) Megtaláltam az óragépeket, csak az árukra voltam kíváncsi.
Pokkie!
Nehogy megvedd a 150 est EQ2 vel!! Elfog menni a kedved az egésztõl. Az EQ2 épp hogy elég a 130 as alá!!! 100 x os nagyítás felett már eléggé remeg. Nagyon nagy hibát követnél el. Inkább várj, és gyûjts még. a 130 alá minimum EQ2 a 150 alá minimum EQ3. Igen lehet nappal is, csak elég neház dolog. HA nicns goto-d, gáz megtalálni. De nappal csak bolygókat és csillagokat lehet látni max. Stzval nem ajánlom hogy 150 alá eq2 t vegyél. Engem sokan a 130 alá is gyõzködtek, hogy eq3 at vegyek. van óragép a makszutovon, de sztem az nem olyan fontos, nem érdeme smég ilyenre költeni. ottt van bal oldalt, hogy mechanika , és motzoros vezérlések.
Lehet, hogy hülye kérdés, de nappal lehet vmit látni? Csak, mert vhol láttam képeket, hogy nappal is sokan kukucskáltak a távcsõbe.
én is már több mint egy éve álmodozok egy katadioptrikus távcsõrendszerrõl amivel fotózhatok is, de sajnos se idõm se keretem nincs mostanában rá szóval egyedül várni tudok akár több évig is amíg úgy hozza a sors
azon hogy nem stabil a csõ és remeg nem sokat segít a motor a vásárlásra meg azt mondanám, szerintem nem égbekiáltóan fontos hogy épp most vegyél felszerelést... vársz néhány hónapot és megveszed a jobb mechanikát/tubust amikor lesz rá kereted... addig is még van idõd olvasgatni a témában stb. nem ésszerûbb megoldás?
Motoros vezérléssel tudok segíteni a gyenge mechanikán nem?
Ez a baj, hogy ugyanolyan fontos mind a két cucc, és ha már mind a kettõbõl a jobbat akarom akkor már lassan 100ezer felett vagyok és ennyit azért nem szeretnék rákölteni. Nem tudok dönteni. Minél olcsóbban a legjobbat szeretném megvenni.
ennyi erõvel fordítva is lehetne, hogy most veszel jobb mechanikát gyengébb tubussal és tubust fejlesztessz késõbb a lényeg hogy a mechanika nem másodlagos dolog, hanem ugyanolyan fontos része a távcsõnek mint a tubus a gyenge mechanikán nem fogsz semmit se látni nagy nagyításnál, mert folyamatosan remegni fog a tubus, illetve keserves lesz megtalálni valami objektumot, a fotózõást meg el lehet felejteni csírájában (bár igaz te most azt itt nem is akartad)
Azért gondoltam erre, mert kezdésnek sztem megteszi nekem az EQ2 is, késõbb amikor már tényleg szükségem lenne akkor egy jobb mechanikát. 130/650-t úgy is EQ2-vel venném, ezért gondoltam, hogy inkább egy jobb távcsõ és egy ugyanolyan mechanika. Az a 10valahányezer plusz nem sok.
szerintem nem ne becsüld alá a mechanikát, néha még sokkal többet kell rá költeni mint magára a tubusra, mert jó mechanika nélkül szart se ér az egész
Azt néztem most, hogy lehet simán csak a távcsövet venni(makszutov.hu). Arra gondoltam, hogy egy jobb távcsõ pl.Ez egy olcsóbb mechanikára pl. Ez. Drágább, mint a 130/650 +EQ2, de egy jobb távcsõ lenne az EQ2-n. Véleményt kérek, hogy megéri-e így venni. Köszi
A stellariumban tapasztaltam, hogy minél közelebb vagyok annál gyorsabban megy ki a képbõl az ojjektum. A makszutov.hu-n van óragép? Vagy nem találtam vagy nem tom pontosan melyik az.
Köszi, a starry night-ot meglessük. A celestiát régebbrõl már ismertem, az is jó, rengeteg kiegészítõt is raktam fel hozzá.(star wars, kitalált bolygók)
Ezek a legjobbak, de sajnos fizetõs. Mondjuk ez kit érdekel? :) download
én ismerek még egy érdekes opensource progit, celestia néven ez persze nem igazán csillagtérképnek van, hanem térben lehet bizonyos ürbeli objektumok között bolyongani annak idején pont egy ilyet kerestem amivel a térbeli távolságokat lehet emberi mértékkel érzékelni
A stellarium csillagászati progin kívül ismersz még vmi jót?
Hát ami konkrétan a távcsövekrõl szól, az a távcsövek világa c. Könyv. DR Kulin György írta. régi könyv, de jó vagy 500 oldal.. Abban még a távcsõépítésrõl is szó van. Meg amit ajánlok még az az amatõr csillagáaszok kézikönyve.
Tudsz vmilyen könyvet ajánlani nekem a távcsövekrõl?
A szûrõ (bolygószûrõk) meg, hát csak nagyon jó körülmények között, mutatnak többet. ne várj csodát tõluk. Viszont az OIII vagy az UHC szûrõ, az nagyon jó!. sokkal több részlet látszik vele a mély eges dolgokból mint nélküle. Csak sajnos ez már kicsit húzósabb 20 ezer körül van
Az óragép, az nem mechanika. Mivel a föld forog, ezért az égbolton és a távcsõben is elmozdulni látszanak az objektumok. Minél nagyobbat nagyítunk, annál gyorsabban "megy ki" a látómezõbõl. Az óragépet a távcsõre szokták szerelni, ezáltal követi az objektumot, kiegyensúlyozza a föld forgását.Tehát olyan mintha nem látszana elmozdulni az objektum a távcsõben. Nem kell tekergetni, mozgatni a távcsövet, hogy a látómezõben tartsuk a célpontot. Ez inkább kényelmi funkció. Nekem nincs, és annyira nincs is szükségem rá. Viszont aki asztro fotózik annak elengedhetetlen. Persze ahhoz, hogy az óragép tökéletesen használható legyen, a pontos pólusra állás is elengedhetetlen. A sz
Pont ezekre gondoltam én is. A szûrõk segítenek a színek elõhozásában? Az óragép pedig vmilyen mechanika ugye?
okulárokra feltétlen szükség van, barlow lencse, esetleg OIII vagy UHC szûrõt, bolygószûrõk, esetleg óragép, léptetõmotor, ilyesmiket.
Idõvel milyen kiegészítõket érdemes majd venni?
akkor az jo, onnan lehet mélyegezni sztem
Szalkszentmárton, Dunaújváros mellett. Elég szép szokott lenni az ég. Most nyáron rengetegszer voltam kint este nézni az eget, sztem nem lesz probléma ott ha nincs felhõ. Megnéztem a Polaris honlapját majd ellátogatok.
Megkérdezhetem, hogy a vidék, mit jelent? Melyik város- falu
Akkor ha pesten laksz, ajánlom, hogy menj el a Polaris csillagvizsgálóba, egy távcsöves bemutatásra. www.polaris.mcse.hu Ott nyugodtan klérdezhetsz bármit, kedvesek az emberek :)) és szívesen fognak segíteni is.
Pesten lakom, de a legtöbb hétvégét és a nyarat vidéken töltöm. Vásárlás elõtt akkor tényleg bele nézek egy távcsõbe.
A fotozás meg nem egyszerû. Egy barátom asztrofotózik, és hát elég kemény dolog. :)) Meg elég költséges. Mondjuk kell egy jó tubus, látalában apo vagy nagyobb távcsõ, aztán egy jó erõs mechanika, mondjuk a 130/650 alá minimum EQ3 vagy nagyobb, óragép, pólustávcsõ, fényképezõgép, számítógépes feldolgozás, vezetõtávcsõ, és kurvasok türelem. Egy jó kép, az van, hogy több napig készül. sok kép(10-100)kb. feldolgozásábol lesz egy kép.
Én ugy tudom, hogy a SkyWatcher jobb. Pookie, amit belinkeltél szaturnuszt, az azért elég komoly muszerrel készult, felvétel nagy nagyítással. A 130 mm es tubus al maximum 260 x os az a nagyítás, ahol még nem esik szét a kép. De ez a maximális is csak a legjobb légköri viszonyoknál teljesul. Most jöttem, kint voltam észlelni, és megnéztem a stzaturnuszt is.
http://makszutov.hu/galeria.php?url=galeria_list.php&limit=-1 De hangsulyozom, hogy ezek fotok. Szval mielõtt megvennéd nézz bele néhány távcsõbe. Mert lehet, hogy elmegy a kedved az egésztõl. (remélem nem) A második kép amit belinkeltél az az M27 (gyûrûs köd) Abból meg egy karikát fogsz látni és egy lyukat a közepén. szerintem ne hamarkodd el a távcsõvásárlást. megkérdezhetem, hogy merre lax? Csak az ég miatt. A 90/900 as inkább bolygózásra való. De az alá sztem kevés az Eq2. Nekem a 130/650 alatt van eq2. Ha nagyot nagyítok remeg elég rendesen. De engem nem zavar. Nem szoktam nagyot nagyítani mert inkabb melyegezek. Oda meg kis nagyítás kell. Nagy nagyítas a bolygokhoz, hold, kettõs csillagoknal.
hát talán a celestron 130/650 es newtont mondanám ezek közül, az talán egy kicsit masszívabb, jobb minõségû mint a skywatcher, de én se probálgattam még sok távcsövet hogy biztosra mondjam
Köszi a választ Petko! Bolygózásra és mélyegezésre használnám inkább, képek nem izgatnak, találok a neten szépeket. És akkor még a távcsövekre kérnék tanácsot, a 130/650 és a belinkeltek közül akkor melyik érné meg mélyegezésre és bolygózásra.
én is próbálok a csekély tapasztalatommal néhány választ adni: - szerintem is a rövidebb tubusút vedd meg, az EQ2 es mechanika is még egy elég rozoga cucc, jobb ha minél könnyebb csövet raksz rá és fényerõsebbet (feltéve ha mélyegezni akarsz, de gyenge mechanikával bolygózásnál is nehéz a részleteket megfigyelni, max a holdat lehet jól) - a kép színes lesz ha belenézel (pl. egy köd esetén), de nem fog szivárvány színeiben pompázni mint a hubble képeken, inkább pl. egybefüggõen halvány kékes paca lesz stb. A szürõk ahogy irtad asztrofotózáshoz lehetnek hasznosak, illetve bolygózáshoz. - A fotózás sokkal gázosabb dolog, komoly fotózáshoz sajnos drága felszerelés kell, sokkal magasabb kategóriájú stabil álvány óragéppel, ami pontosan követi az objetumot akár 10 perces expozición át, általában egy olcsóbb dslr fényképezõ kell, kompakt nem javasolt. Amúgy viszont ha van komoly felszerelés, azzal utólagos képfeldolgozással tényleg lehetnek olyan színpompás csodaképek amiket a hubble csinál (persze nem olyan nagyításban) - Amiket képeket belinkeltél olyat ezzel a felszereléssel biztos nem fogsz csinálni... az már egy nagyon komoly nagyítás a szaturnuszra (legalább is 130/650 vagy 130/900 as newtonnal), (meg egy planetáris köd) valószinûleg kamerás-számítógépes rendszerrel Viszont a fekete fehérség az nem szükségszerû, lehet színesen is jó képeket csinálni (szûrõkkel utólagosan összedolgozva több expoziciót), csak aki azt csinálta nem erre helyezte a hangsúlyt. Amiket meg belinkeltél mind szépek, de a kérdés az inkább hogy mit akarsz látni vagy csinálni illetve egyéb szempontok (mobilitás/tisztántartás/kényelmes belenézés), mert szokták mondani hogy a lencsés inkább bolygózásra való, a newton inkább mélyegezésre, a makszutov meg fotózásra (illetve ez drágább árfekvésnél már egyáltalán nem egyértelmû)
Köszi, így már azért többet tudok a távcsövekrõl. Szerencsére van lehetõségem Pesttõl messze egy kis faluban használni majd. A szûrõkkel sem lehet színes képet látni vagy azok a kép készítéséhez valók? Egy átlagos digitális fényképezõvel lehet rendes képet csinálni? Ehhez hasonló képet lehet látni majd? ->
Ez a fekete fehér paca egy kicsit elrémisztett, de gondolom így is megéri. Csináltál már képet? Kíváncsi lennék, hogy pontosan milyen képet lehet látni vele. A 130/650-esen kívül ezek milyenek? SkyWatcher 90/900 refraktor vagy AstroMaster 130EQ Newton vagy SkyWatcher TravelMax 90 Ebben az árkategóriában a legjobbat szeretném megvenni. Köszi.
Pookie!
Azt tanácsolom, hogy a 130/650-est vedd! Nekem is ilyen van, és volt alkalmam összehasonlitani a 900-as al. ez nem igaz, hogy csak a fokusztavolsag a különbség. HA EQ2 mechanikan fogod tartani akkor is jobb a 650 es mert röv9debb tubus, nem remeg annyira. A 650 es fényerõsebb (f5) ezáltal jobb mélyegezni. Akit ismerek amatõrcsillagászt, mindenki a 650-est javasolta. www.makszutov.hu Keresd fel Szarka Leventét, vagy írj a fórumukba, és ott adnak tanácsot távcsõvásárlással kapcsolatban. Az is nagyon fontos, talán a legfontosabb, hogy honnan akarod hazsnálni. Ha pestrõl akkor felejtsd is el az egészet. Mármint galaxisokat, halvány ködöket Budapestrõl soha nem fogsz látni. Ott túl nagy a fényszennyezés. Onnnan csak a hold, bolygók mutatnak szépen. Ha viszont jó falusi eged van, messze budapestõl, akkor szerencsés vagy. Ott nicns akkora fényszennyezés ezáltal sokkal többet látsz az égbolt csodáiból. Ha van idõd és lehetõséged, menj el a POlaris csillagvizsgálóba, ott van távcsöves bemutatás. Bár mivel Budán van, bolygókat, hold meg néhány ynilthalmazon kivul nem fogsz többet látni. Szerintem ne hamarkdod el a távcsõvásárlást. Ha inkább bolygózni,meg holdazni akarsz akkor hosszab fókuszu távcsövet vegyél. Azok jobbak bolygozni. Ha viszont jo falusi vagy messze pestõl lax, akkor érdemes minél fényerõsebb távcsövet venni. Ez esetben a 130/650-es ideális válSZTÁS. Azt még el kell mondnai, hogy soha nem fogasz látni, és senki em lát a távcsõben olyat mint amit a képeken látsz. Távcsõben nem látsz színeset, és sztem mielott megvenned nezz bele mas tavcsovwekbe, hogy majd ne okozzon csalodast esetleg a kis halvány "paca". Mert sajnos sokan azt hiszik, hogy belenéznek és majd olyat látnak amit a képeken. Azok hosszu expozicios felvétellel készultek. A szemunk nem olyan erzekeny, ezert nem latjuk olyannak. Bocs a sok helyesirasi hibaert, siettem a gépeléssel.
Sok szerencset!
Mind kettõn jártam már, köszi. Szerintem maradok akkor 130/900-nál.
http://www.tavcso.hu/ http://www.makszutov.hu/index.php Ez a kettõ van tulajdonképpen. Sok távcsõ van mindkét helyen és szivesen segítenek.
Én is arra gondoltam. Köszi. Tudsz ajánlani honlapot ahol több távcsõ van?
Bocs nem 13/900, hanem 130/900:)
Helló. Nekem 130/820-asom van, Csatlós féle csõ. Nagyon jó. Szerintem a 13/900-ast vedd meg, mert adnak hozzá kétszerzõt is, ami nem elhanyagolható és még ráadásul valamivel olcsóbb is ha jól láttam. A fókusztávolságok között nincs nagy külömbség, tehát nem sok jelentõsége van egy kezdõnek, hogy mélyegezni akar, vagy kettõsözni, vagy bolygózni.
Helló, venni szeretnék majd egy távcsövet, kettõt találtam ami árban még jó lenne. Az lenne a kérdésem, hogy melyiket válasszam. Az egyik: SkyWatcher 130/650 A másik:SkyWatcher 130/900
WorldWide Telescope-ról van egy cikk a szeptemberi PC Worldben (ha érdekel valakit)
Semekkora... Már megint mi a szart hallottatok? :D Tavaly is volt vmi amikor sok aberrált terjesztette h. akkora lesz, mint a hold. Különben is, elég közel van a naphoz... A jupiter viszont elég szép mostanában.
Amúgy ez az augusztus 27-i mars dolog mennyire lesz látványos? Úgy értem szabad szemmel milyen mértékû külömbség lesz érzékelhetõ az átlagos Mars bolygó látképéhez képest? Ezt tudja valaki?
;) én évekig foglalkoztam azzal, h tizedmásodpercre mértem, mikor fed el a Hold egy-egy csillagot a pályáján haladva (ez az okkultációs észlelés) - na, ott milyen szívás, amikor hajnali háromkor, néhány másodperccel a fedés ideje elõtt kúszik be egy vaskos felhõ a Hold elé - és maradsz le arról a tizedmásodpercrõl, amiért egész éjjel fenn kukorékoltál... :P
Készültem állvánnyal és (turista)távcsõvel, hogy melóhelyen majd kivetítem. Amivel nem számoltam, az a nyithatónak vélt nagy ablak nyithatatlansága. Nem baj, ott a sok kis bukóablak, egyiket lenyitom, állványt a vízszintes ablaktáblára, kikötözöm lezuhanás ellen, távcsõ majdnem teljesen kint a szédítõ mélység fölött, árnyékvetõt eszkábálok. Király, mondom, megvagyok! Aztán mégsem. A kis bukóablak tényleg kicsi, az ernyõ és a szemlencse távolsága kb 15cm, a Nap korongja kb kétforintos méretû, és az idõ 11:30! Ott egye a fene, fényképnek már nincs sok értelme, a papír rostjait minek fotózzam. Lányok felsorakoztak, nézték, csodálkoztak, de ügyi vagy, aztán a maximális fedés után nem sokkal befelhõsödött az ég. Eleinte szépen látszottak a beúszó felhõk, aztán csak egy kontraszt nélküli paca maradt. Bakker. Felhõs volt az ég :) Irodaház nem obszervatórium és a boborjánkodás nem észlelés :)
A Nature július 17-i számában John F. Mustard (Brown University) és munkatársai arról számolnak be, hogy a Mars õsi fennsíkjain agyagos volt a talaj, ami csak víz jelenlétében alakulhatott ki. A késõbbi száraz idõszakban a vulkanikus tevékenység az agyagos rétegeket eltemette ugyan, de a még késõbbi becsapódások kráterei ezernyi helyen újra a felszínre hozták ezeket. A tanulmány alapjául szolgáló adatokat fõként az MRO spektrométere (CRISM), valamint egyéb mûszerei szolgáltatták.
Scott Murchie, a John Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatója szerint az eredményekben az a meglepõ, hogy mennyire hosszan tartó volt a vizes idõszak, valamint hogy mennyire változatosak voltak a vizes területek a Marson.
Az agyagszerû ásványok (filloszilikátok) a víz és kõzet korai, a 4,6-3,8 milliárd évvel ezelõtti idõszakban történt kölcsönhatásáról árulkodnak. Ebben az idõben a Föld, a Hold és a Mars üstökösök és aszteroidák heves bombázásának volt kitéve. Az ilyen korú kõzeteket a Földön a tektonikus mozgások már régen elpusztították; a Holdon ugyan még megtalálhatók, de ott sosem léptek érintkezésbe vízzel.
A Mars õsi kérgében található ásványok vizes közegek tömkelegérõl árulkodnak. A legtöbb helyen a kõzetet kis mértékben változtatta meg a folyékony víz, de több helyen van olyan mértékû elváltozás, amihez nagy mennyiségû vízre volt szükség. Ezen jelek alapján tucatnyi leszállóhelyet lehet kijelölni a késõbbi missziók számára, ahol érdemes lehet valamilyen életforma után kutatni.
Egy másik kutatás - amelyet a Nature Geosciences június 2-i számában publikáltak - arról számol be, hogy vizes körülmények a Marson hosszú ideig jelen voltak. Az agyag kialakulása utáni idõszakban egy folyó csatornarendszere mosta ki a talajt, és hordta abba a deltába, ahol egy krátertóba torkollott. "A tó fenekén található lerakódások eloszlásából arra következtetünk, hogy az állóvíznek évezredekig léteznie kellett" - mondta Bethany Ehlmann, aki a Jezero-krátert tanulmányozó csapat vezetõje. "Az agyagos talaj nagyon jól elzárja és megõrzi a szerves anyagokat, ezért ha valaha létezett élet ebben a régióban, akkor az erre utaló jelek a deltában jó eséllyel megtalálhatóak lesznek." :)
Nézi valaki az Aquaridák belépését?
nemtom ide írhatom-e de én szivesen megnézném mivan a fekete lyuk után
Értem, köszönöm a választ!
teljesen normális, minden csillagnál (ami fényes) amikor a horizont közelében van a léggkör miatt villódzónak érzõdik, és amikor a légkör kifejezetten turbulens akkor mégjobban
Így hajnali 2 körül kinéztem az ablakon és láttam valami érdekeset, egy hozzáértõ véleményére lennék kíváncsi.
Nézelõdtem kelet felé és láttam egy csillagot, ami a látható fény teljes tartományában villogott. Le is fotóztam, mellé egy "normális" csillagot, ami kékesfehéren világított folyamatosan. Itt vannak a képek, elmosottak, mert nincs állványom, de a villogónál szépen látszanak a színátmenetek.
Többet is fotóztam, de 20-30 csillag közül ez volt az egyetlen, amelyik ezt az "anomáliát" mutatta.
Ez milyen égitest lehet? vagy ez teljesen normális, csak én képzelek be dolgokat félálomban :D
Még1x bocs a minõségért, elég spontán jött az ötlet
fotózás talán tényleg túllõ a célon, még alszok jópárat a dologra, köszi a hozzászólásokat
Jusztírozástól nem kell férni, nem egy bonyolult dolog... Tisztítástól viszont annál inkább. Ha valaki házilag próbálja a tükrét mosni, lehet többet árt vele mint használ, szóval általában nem is tisztítják. Az okulárt azt viszont lehet tisztogatni mert könnyen összezsírozódik ha az ember kézzel megfoja a külsõ lencsetagot, vagy túlságosan odaszorítja a szemét.
Viszont az asztrofotózáshoz garantáltan nem elég 50 rongy, ahhoz sokkal drágább cucc kell. És fõként a mechanika a döntõ, atomstabil kell, pontos óramûvel, de természetesen ezzel összefüggésben valami béna csövet se érdemes akkor már rárakni. Asztofotózáshoz inkább fényerõsebb, kissebb fókuszú, minél nagyobb tükörátmérõjû távcsöveket használnak kis nagyítás mellett, hogy még a baromijó mechanika ellenére is minél kissebb ideig kelljen csak exponálni. Ezért közkedvelt asztrofotós távcsövek a Makszutovok. (De a nagyok drágák mint a dög, szóval nekem egyenlõre csak az álmom egy ilyen)
A Mizser Attila féle Észlelõ amatõrcsillagász kézikönyvét lenne érdemes elõszedned!
Fotózáshoz: kell egy ekvatoriális szerelésû állvány is, hacsak nem csíkhúzós felvételeket akarsz gyártani. Ennek feltétele még egy óragép is, ami erre az állványzatra elhelyezett távcsövedet úgy mozgatja, hogy a Föld forgását "ellensúlyozza", azaz a látómezõben pontosan minden ugyanaz maradjon.
A hagyományos, analóg fényképezést én elsõ körben nem javaslom, érdemesebb CCD-ket használni - mert macerás a nyersanyagot elõhívatni, nagyíttatni, stb, stb, hogy a helyes expozícióról ne is beszéljünk!!! Digitális fotót meg annyit gyártasz, amennyit akarsz és rögtön látod az eredményt.
Jó tudni: refraktorok (lencsés távcsövek) ugyanolyan átmérõnél jelentõsen drágábbak, mint a reflektorok (tükrös távcsövek) és ez a 8-10-15-20cm átmérõk felé haladva hihetetlen árkülönbséget jelent!
A lencsés távcsövek mindig rendelkeznek egy kis színi hibával, mert a lencsetagokon áthaladó fény összetevõire bomlik. Ezek a különbözõ színû képek más és más helyekre fókuszálódnak - érdemes talán három színszûrõn át képet készíteni és késõbb digitálisan összerakni egy képet belõle tökéletes színvisszaadással.
Arról ne is beszéljünk, hogy a lencsés távcsövek java része az emberi szem színérzékenységéhez van igazítva (ott ad "éles képet"), míg a fotózáshoz használt nyersanyagok nem feltétlenül.
A tükrös mûszerek rövidebbek és sokszor kisebb a tömegük! Ez azért fontos, mert a fotózás során halvány objektumokat kell megörökíteni. Ez azt jelenti, hogy HOSSZAN kell exponálni! Ez pedig azt, hogy el kell húzni a sunyiba vidékre, a hegyekbe, stb..., de mindenesetre fényszennyezés mentes helyre, ha nem akarod a lámpák narancs vagy zöldes fényeit is megörökíteni minden egyes képeden! Tehát ki kell mozdulni és akkor jobb a rövidebb, kisebb tömegû mûszer.
Azt is el kell dönteni, mit akarsz fotózni: Napot, Holdat, bolygókat, mély eget, üstökösöket, meteorokat, stb... Mindegyik más mûszert és más fotótechnikát igényel.
Úgy elsõ körben ennyi... Ha ezeket tisztáztad magadban, akkor lehet beszélni az elõzõ üzenetedben emlegetett igen fontos dologról: az árról is! :P
olvasom A távcsõ világa címû könyvet és kezdem értegetni a távcsõ mûködését, pár paraméterét meg a neten is találtam anyagot, csak kicsit belefáradtam
sok éve belenéztem egy távcsõbe, asszem refraktor volt és a Marsot mutatták vele na az nekem nagy csalódás volt mert csak egy apró vöröses pöttyöt láttam
mindenképpen szeretnék fotózni, szép galaxisokat és ködöket találtam képeket a neten, ez például 200 mm Newton távcsõvel készült elvileg, vagy ez a galaxis valami ilyesmikre vágyom, nem tudom ez mennyire elérhetõ
tisztítással és jusztírozással kapcsolatban se tudom hogy mennyire kell félni tõle szemüvegesként tudom hogy naponta kell szemüveget tisztítani mert gyorsan dzsuválódik, fényképezõ dettó, távcsõnél ez mennyire van így?
erre így elég nehéz válaszolni... ad1 az 50eFt nem egy igazán termékspecifikus jellemzõ, a fókusztávolság és az átmérõ, fényerõ lenne amirõl többet tudnánk mondani (50e frt ért pl. a szomszédod eladhat valami elég kemény 300-as távcsövet is neked, vagy vehetsz áruházban valami nagyon gyenge 70mm es et is) ad2 a látvány fogalma az eléggé szubjektív fogalom, nem tudom hogy te mire számítanál konkrétan vagy mit vársz el.. a termékparaméterekbõl azt meg lehet mondani hogy milyen fényes objetkumokat tudsz még maximum látni vele, vagy bolygózás esetén milyen részletet tudsz kivenni (neadj isten mélyûr objektumok esetén olyat is szoktak mondani hogy ezzel és azzal a távcsõvel már ennek és annak a galaxisnak kivehetõk a spirálkarjai stb.) de ha nagyon egyszerû szinte hasznavehetetlen választ akarsz, akkor: - kb olyan 8 9 es magnitudóig lehet objektumokat kivenni egy kezdõ távcsõvel, épp arra elég hogy az ember elkezdjen ismerkedni a területtel és némi gyakorlatra tegyen szert