Igen, múltkor az egyik tematikus TV csatornán pont errõl társalogtak a tudósok, kifejtettek valami membrán elméletet ezzel kapcsolatban. Szerintük akár a pincénk sarkában is kialakulhat egy nagy bumm, amirõl mi tudomást sem veszûnk, mert az egy másik dimenzió. Vagy "A" másik lehetõség : Odafönn csücsül A NAGY BÍRÓ, aki szórakozva szemléli, hogy a teremtményei próbálják megfejteni a megfejthetetlent. ( Persze ezt nem mondták a tudósok a mûsorban.)
Kicsit lemaradtam az eszmecserében! De a nagy „bummal” kapcsolatban kérdezném mi is bizonyítja egy értelmûen hogy megtörtént? Vagy a feketelyuk kialakulását egy csillagból, ezt valaki végig nézte?
tudod hány elmélet létezik??? :D:D:D Nyugi nem kapsz Nobel díjat :P ás senki sem ezért... :D
én abban hiszek,h a világegyetem olyan, mint egy homokóra: átömlik egy "kulcslyukon" egyik állapotból a másikba. Ami itt nagy bumm, az ott nagy reccs. mivel jók a meglátásaim és megérzéseim, ezért még igazam is lehet :P ;)
már anno is kellemetleneket kérdeztem: pl. mi van, ha a vákuumot, mint egy szõnyeget feltekerjük és "elvisszük" a vizsgált térbõl? akkor mi marad utána? aztán tanultam errõl a Dirac nevû fickóról és bár nem tudom ma sem a választ, sõt, magát a kérdésemet sem értem, mert nem tudom, mi a vákuum, de sokszor úgy érzem, igazam van.
ésmivel sokszor igazam van, ezért a világegyetem olyan, hogy átömlik egy kulcslyukon innen oda. csak mindíg máshol van a kulcslyuk, vagy ha úgy tetszik, a kulcslyuk két oldala van máshol és máshol. :)
és szerintem ezért még valaki Nobel díjat fog kapni és nem említi meg a nevemet sem, pedig tudjuk, hogy bárkitõl a világon csak hat kézfogásnyira vagyunk, így, ha ma este elmeséled ezt valakinek, akkor a jövõ héten az az ember, aki késõbb ebbõl a gondolatból elindulva Nobel díjat fog kapni, már tudni fog a dologról. Mikor szombaton lefekszem aludni, már le is gépeli a szövegszerkesztõjébe a dolgozata címét :) ;) :D
biztos Te is tudod hogy mennyire "kiröhögték" GG-t (olasz) nézetei miatt
már most is négy dimenziót ismerünk. a kb 21 dimenzió létét, pedig matematikailag bebizonyították. persze, hogy mi az igazság, lehet, hogy soha nem derül ki. bizonyos törvényekrõl menet közben derült ki, hogy pl csak bizonyos feltételek között igazak. DE azért igazak.
a másik dimenzió a nagy "csillagászok" saját világában elképzelt "dolog" sztem teljesen irreális egy másik dimenzió...
Olvastam már olyan hipotézist, hogy az úgynevezett Nagy Bumm végtelen számban fordul elõ. S ez a világegyetem, melyben mi élünk, csak egy a számtalan közül. Természetesen minden egyes "buborék" az adottságoktól függõen más-más adottságokkal rendelkezik. S mi van akkor, ha a mi világegyetünk is egy ilyen óriási anyag--energia--anyag áttûnés eredménye. Ha mindez igaz lenne, akkor talán ez magyarázat lenne a világegyetem végtelenségére......
S mivel / szerintem / ebben az esetben teljes mértékû anyag-energia átalakulás történik, lehetetlen belekerülni a folyamatba.
Én piti vagyok a témában, de mindig csodálattal tölt el a világegyetem a húroktól a "legvégsõ" nagyságig.
Olvastam már több tudóstól, hogy a fekete lyuk nem más, mint a dimenzió falainak áttörése. Vagyis, hogy egy energiaszintrõl átjuss egy mgasabb szintre, avagy fordítva óriási energia szükséges. Ez történik az atomok esetében is. S ez az energia csak azoknál a megfelelõ tömegû égitesteknél lehetséges, amelyekben a megfelelõ nagyságú energia az anyagban jelen van. Ezek az irtózatos tömegû csillagok a végsõ stádiumukban, amikor már nem lehetséges az anyag további tömörödése, robbanászerûen energiává alakulnak. Ez talán olyan mint a Nagy Bumm,csak fordítva.
például ott van a fekete lyuk... senki nem tudja milyen anyagokból áll... senki nem tudja hova repít... :)
Mint ahogy azt sem tudták elképzelni hogy létezik a végtelen... van is egy példa rá... :) végtelen tizedes tört... lehet semmi köze a világûrhöz de hasonló dolog... szerintem a legcsodálatosabb dolog a világban a világûr... az emberek nem tudnak újat mutatni mint azt hogy valamelyikük jó ember és van sok rossz ember is... de a világûr mindig mutat valami újat... tele van rejtéllyel... amik megoldásra várnak... ;)
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy ebben a kérdésben vannak laikusok és „hozzáértõk”! A te általad úgymond hozzáértõk, a saját tudásuk csapdájában kecmeregnek. Az összehúzódással és a tágulással görcsölnek, holott, lehet hogy nem is magyarázat semmire! A végtelenség meg egy több száz éves definició. Lehet, hogy a világ egyetembe elavult? Szerintem megkellene tanulni minél hamarabb, felfogni a dolgokat és nem várni az úgymond, hozzáértõkre! Lehet hogy te, vagy a hozzáértõ!!
Figyeljetek. Ez egy olyan téma amiben évekig mehetne a vita. Szerintem igen is létezhet a végtelenség csak még ezt emberi agy nem tudja felfogni. Felesleges laikus szemmel elképzeléseket gyártani majd a hozzáértõk egyszer csak rájönnek... talán... de az már nem a mi idõnkben lesz... :) Hát igen van az univerzum ehhez nem nagyon értek de ha tágul... akkor hova tágul? :D mert ott is kell lennie valaminek ahova kitágul ahol helyet foglal... nem?:)
Azért az irányára illik figyelni és mindjárt kiderül tágul, vagy összehúzódik.
"sotet anyag elmeletrol es arrol, hogy az univerzum tagulasa gyorsul..."
Volt Õsrobbanás? Jelenleg tágul az univerzum?
Lehet, hogy az univerzum nem tágul, hanem összehúzódik? A központi maghoz közeli galaxisok a nagy tömegvonzás miatt nagyobb sebességgel, a távoliak kisebbel. Ezért a galaxisok egymástól távolodnak - annak ellenére, hogy az univerzum egésze összehúzódik. A tömegvonzás miatt gyorsul az összehúzódás, amit gyorsuló tágulásnak látunk, és nem a sötét anyag miatt?
Lehet, hogy az univerzum akár tágul, akár összehúzódik - mi táguló univerzumot látunk?
Olyan nagy sebességnél (sõt már sokkal kisebbnél is) a víz olyan mint a beton. A meteorit ahogy a felszinre csapódik a mozgási energia hõ energiává változik és szétrobban, a viz meg hirtelen elpárolog 1 mp alatt. A meteorit nagyságától függõen akár több millió tonna víz is robbanásszerûen válik gõzzé.
csatlakozva #63-hoz: 40kHUF-ért már igen jó kis tükrös távcsövet lehet keríteni. Javasolt az MCsE hírdetéseit végigbogarászni. Sztem ennyiért egy rövid tubusú (f/4...f/8), 100-120-150mm átmérõjû Newtont érdemes lenne beszerezni, aminek a tubusát csak fotoállványra rögzíted. Tökéletesen hordozható kis mûszered lesz. Egy-két jó okulárral sokmindent végigbogarászhatsz vele.
Sziasztok! Még új vagyok a csillagászat téma körében és lehet h.nem is jó helyre írok de van egy probléma amit nem értek.Nevezetesen érdekel a föld történet során számtalanszor elõfordult kihalások sorozata amikrõl a tudósok legtöbbje azt gyanítja h.meteor becsapódások eredményei nevezetesen egy nagyobb égitest a földbe csapódik és ennek következtében a légkörbe került több köb km-nyi por szennyezi a légkört amitõl a napfény nem jut le a felszinre és csökken a hõmérséklet lehetetlenné válik a fotoszintézis stb tehát az élõlények jelentõs része kipusztul.Ez idáig rendben is van a probléma csak az h.a szóban forgó objektumok jelentõs része vízbe csapódik ami nem is csoda hiszen a föld felszin közel 3/4-e tenger példa erre a Yucatan félsziget partjainál lévõ kráter ami a gyanu szerint a dinoszauruszokat is kipusztította és a tudósok szerint már akkor is több száz méter mély óceán volt ott persze tudom h.egy ilyen erejû becsapódásnál a meteor simán keresztûl viszi a vizet sõt még a tenger fenékbe is mélyen bele fúrodik de h.a por h.kerül a légkörbe azt nem értem hiszen ott magszimum csak nedves tengeri aljzattal ütközik és azoknak is útját állná a meteor becsapódása után rögtön össze záródó tenger.Ha valaki tudna erre magyarázatot adni meg köszönném!
csak csatlakozni tudok
egy 20x30-as orosz TURISZT-5 távcsõvel végig néztem a bolygókat, kivéve a Plutót. ehhez kellett egy viszonylag tiszta levegõjû vidéki kert, kifogni több jó átlátszóságú éjszakát, kb. egy év észlelési tapasztalat azzal a kis kukkerrel (diákként megtehettem, kb. heti 1-2 éjszakai-hajnali nézegetés mondjuk 2-3 órában, viszonylag rendszeresen), egy stabil állvány, egy hordozható kisszék(!), térkép a halványabb bolygókhoz, mint az Uránusz és a Neptunusz, egy "mikulászacskóval" vörösre szûrt fényû zseblámpa és kitartás (jó sok).
Merkur: hajnali égen a derengõ, világosodó égbolton éppen elkapható - eddig egyszer vállalkoztam rá és meg is találtam, kis fénylõ pont - kell hozzá tudni, merrefelé várható a napkelte. A Merkur is arrafelé keresendõ.
Vénusz: határozott sarló alak kivehetõ, amikor éppen abban a fázisban van, ellenben a korong már túl kis szögátmérõjû egy ilyen mûszernek. Hatalmas fényesség miatt nehezen észlelhetõ(!!! nem vicc!), fõként a kis mûszer színi hibája miatt (ami azért csak van neki).
Mars: narancs színû fénypont, még földközelségnél is - felszíni alakzatokhoz nagyobb mûszer kell
Jupiter: határozott korong, aminek a lapult alakja is sejthetõ. két felhõsáv tisztán megvan, a négy Galilei hold minden gond nélkül látható, sõt, a holdak fogyatkozásai is jól észlelhetõek a Jupiter árnyékkúpjában(!)
Szaturnusz: hatalmas élmény látni a gyûrût. jó NYUGODTSÁGÚ légkör kell, hogy elváljon a korongtól, de akkor is inkább a "széleken" látni, hogy gyûrûrõl van szó. átlagos éjszakákon inkább egy elnyúlt, léghajóra (mint a Hindenburg) emlékeztetõ alakú erõsen sárga folt.
Uránusz és Neptunusz: nagyon halvány bolygók már egy ilyen kis mûszernek, de térképpel, lépésrõl lépésre, egyenként azonosítva a csillagokat megtalálható mindkettõ. Javasolt a "félrefordított-nézés" alkalmazása, ami azt jelenti, hogy nem a keresett bolygóra nézünk, hanem kicsit mellé. ekkor a látómezõ közepérõl kikerült alakzatokat világosabbnak látjuk. Ezzel a ránézünk-mellénézünk technikával nagyszerûen lehet halvány alakzatokat keresni, megfigyelni.
Már ne haragudj, de a felsorolt bolygók helyzetét én megmutatom neked távcsõ nélkül is. :) A Szaturnuszt meg pl. már néztem egy 20*-os nagyítású kézi távcsõvel, és már ott látszódik h. gyûrûje van.
Attól függ pontosan milyen, és fõleg attól, hogy honnan használod. Ha városban laksz, akkor a fényszennyezés miatt jó, ha a Mars, Vénusz, Jupiter alapvetõ megtalálására alkalmas lehet (de ha nagyon sok a közvilágítás a környékeden, akkor még ez is problémákba ütközhet). Egy nem túl fényszennyezet dombtetõn már talán egyes bolygók jellegzetességeit is ki lehet venni velük (pl. a Mars sapkáit, esetleg a Jupiter sávjait).
Viszont az ilyen olcsó távcsövektõl azért túl sokat ne várj.
ma ritka nagynak látszik a hold sarlója, ez mitõl van?
www.makszutov.hu Ezen a honlapon a távcsövekrõl mindent megtudsz. Távcsõ és eyéb dolgokat is lehet vásárolni. A fórumba megírhatod a kérdésedet, ha valamit nemértesz stb.
Kulin György: A távcsõ világa c. könyvet érdemes beszerezned - pl. könyvtárból, lehetõleg valami frisebb kiadást! Hasonlóan a Magyar Csillagászati Egyesület által kiadott Az észlelõ amatõrcsillagász kézikönyvét szintén érdemes kikölcsönözni, a szerkesztõje Mizser Attila.
Nameg ott a web...!
Háát, ha van kedved parabolatükröt csiszolni, akkor mindent bele! Sztem egy csendesebb délután meg is leszel vele, nagyon régen én még tudtam szerezni különbözõ finomságú csiszolóporokat a BME üvegtechnikai laborjából és ott kaptam polirrúzst is. Ha felhívod õket, megmondják, mi a helyzet manapság, van-e ilyen lehetõség. Aztán már csak rajtad áll a dolog!
Csillagászok illetve amatõr csillagászoknak egyaránt eladó egy zöld laser pointer 20mW. Este köd mentes idõben is tisztán látható a csóvája is nem csak a végpontja és tisztán rá lehet vele csillagokra mutatni. 2db ceruzaelemmel mûködik és akkor kb mint egy toll. Akit érdekel tudok képet is küldeni. Ár:10.000Ft
Én még naon amatõr vagyok csillagászatban szal nem tudna valaki írni nekem egy pár linket ami érthetõen leírja a csillagászati teleszkópok mûködését,na meg olyan is kéne ami segít összszerelni egy ilyen távcsövet meg olyan oldal is ahol be lehet szerezni az alkatrészeket a teleszkópokhoz... Olvastam már némi jellemzõket a különbözõ típusú teleszkópokról(m schmidt,newton,stb.),de nem igazán tudtam rájönni,h melyiket érdemes megépíteni megvenni én még csak amatõr vok, és olyan teleszkópot szeretnék viszonylag olcsón beszerezni ami tud bolygókat is megfigyelni és esetleg pár mély ég objektumot is megmutatni,ha ez lehetséges. Ja és építéshez nem ártana egy jó tervezõ progi is. Elõre is THX.
elolvastam, de ez nekem magas. Valaki hozzáértõbb fejtse már ki, hogy is van ez, mit lehet tudni errõl a lyukról.
Nekem pont van egy eladó Optusom, az kezdõknek tökéletes.
Optus 76/700 -as tükrös Newton távcsõ, 3 lábú stabil kihúzható állványal, jó tállapotú tubussal, keresõ távcsõvel, K20-as,H4-es okulárral és 1,5- fordító okulárral eladó, nagyításokkal. Írj privátot ha érdekel. 12000 Ft-ért odaadom.
szeretnék egy távcsövet, elég kezdõ vagyok, de valami olcsóbb komolyabb cuccra gondolok régebben egy csillagász egyesület egyik távcsövébe belenéztem de valahogy alig nagyított megfizethetõ távcsövekkel lehet látványos dolgokat látni? érdemes belevágni? esetleg távcsõ építésrõl mit gondoltok?
Ezt már terjesztették párszor idióták. Még a sajtóban is írtak róla h. mekkora okosság terjeng a neten, miszerint akkorának látszódik majd a Mars, mint a Hold. :D Hát persze h. most sem igaz.
Valami hülye azt híreszteli a neten, hogy aug. 27-én akkorában látszódik a Mars, mint még soha (és jó pár ezer évig nem is fog).
Gondoltam utána nézek ennek. Leültem pár szimulációs program elé és azt látom, hogy a táv akkor kb 1,1cse (ez a Nap-Föld táv, igaz?). Decemberben pedig 0,56cse lesz. Most akkor én vagyok a hülye, vagy valaki hoaxol?
Akkor utazz el a Holdra, mert nemsoká láthatsz onnan egy szép földfogyatkozást.
és ha mindezt zsebben ki akarja vinni az égbolt alá, akkor töltse le a Planetarium-ot PalmOS alá. Igazán hasznos kis program és lehet sokminden másra is használni.
Az is meg van. Az is jó. De sztem a Celestia "érdekesebb". Ugyanazt tudja igazából, mint a Stellarium, csak szabadabb (na jó, még annál többet is tud :) )
hasonlóan nagyon jó magyarnyelvû cucc szerintem a Stellarium
Aki nagggyyon király csillagászati programot akar, az keressen rá a Celestiára. A környezõ kb. 10000 fényévre levõ összes csillag benne van, adatokkal és azok, amelyeknél felfedeztek bolygótársat, ugyancsak megnézhetõk. És természetesen a saját naprendszerünk is nagyon részletesen (sok kisbolygó, hold, stb...)
Az Index hozta megint a szokásos formáját: Amit már kiszedtek: ""míg Napunknak nagyjából 10 millió, addig a Gliese 581-nek még 130 millió éve van hátra, mielõtt szupernóvává válna." 1. A Napunknak nem 10 millió éve van hátra hanem 5 milliárd 2. A Napunkból nem lesz szupernóva. Felfújódik vörös óriássá, majd összemegy (planetáris köd ledobása mellett) fehér törpévé.
És amit még nem: "A bolygó a Gliese 581 "vörös törpe" típusú csillag (a mi Napunk is ilyen besorolású)" Szegény G2V Napocskánkat lealacsonyították M2,5/M3 "vörös törpévé".
Stellarium Free v0.82 (magyar), Csillagok mozgása háromdimenzióban. nagyon igényes program, próbáljátok ki, csak nem találtam hol lehet Budapestet beállítani megfigyelés helyének
hali, mostanság meg a Hold fedegeti a Fiastyúk csillagait! Érdemes egy kis kukkerrel kinézegetni erre az eseményre, ez is ritkaság (persze nem annyira)! Mondjuk a Google vagy a Magyar Csillagászati Egyesület honlapjáról lehet mazsolázni.
-=ZR=-
Szerintem az sem igaz, hogy 2003. 08. 27-én 40X-es nagyítással nézve a Marsot telehold átmérõjével (szabadszemmel) megegyezõ nagyságúnak lehetett látni.
Elektronikus levelekben a szinte "vírusként" terjedõ téves információ szerint a Mars augusztus 27-én éri el egyik legnagyobb földközelségét. Gyanítjuk, a levél elindítója tévedésbõl a 2003-as földközelség adatait kezdte el terjeszteni - akkor ugyanis tényleg augusztus végén következett be a Mars-oppozíció!
Az elmúlt napokban-hetekben számos érdeklõdõ levél érkezett egyesületünkhöz a Mars "közelgõ" nagy földközelségével kapcsolatban. Az e-mailek útján terjedõ hír azonban eléggé elkésett, a nagy marsközelségre ugyanis 2003. augusztus 27-én, azaz 2 évvel ezelõtt került sor. Ekkor hazánk több pontján tartottunk távcsöves bemutatást, amelyek keretében sok ezren figyelték meg a vörös bolygót. Ha viszont valaki a közeljövõben "élõben" szeretné látni a Marsot, nem kell sokat várnia. Idén, azaz 2005 októberében és novemberében ismét viszonylag közel lesz bolygónkhoz. Bár kicsit messzebb jár majd, mint 2 esztendeje, ismét szép látvánnyal szolgálhat. A bolygó látszó maximális látszó átmérõje ugyan valamivel kisebb lesz, de kedvezõbb helyzetben láthatjuk: valamivel magasabban jár majd az égen, mint az utolsó közelség idején - így reményeink szerint elméletileg több részletet figyelhetünk meg rajta.
A Mars felszínének látványát azonban döntõen légkörének aktuális tisztasága befolyásolja. Ha nem következik be a bolygón globális porvihar, sok részletet mutat majd a földi távcsövekkel is. (Az ilyen porviharok napközelben - így például idén õsszel - gyakoriak.) A Mars idén (azaz 2005-ben) október 30-án lesz legközelebb a Földhöz, ekkor mintegy 70 millió km választja majd el tõlünk.
ez fasság! ez egy amcsi email amit rosszul fordítottak le. 1. a nagy marsközelség 2003-ban volt 2. a Mars csak negyvenszeres nagyításban lehet akkora mint a Hold