talan a kevesebb vulkani aktivitas miatt nem is alakult ki olyan legkor, mint a Foldon, nem? talan, a kicsit besegitenenk neki, akkor lehetne levego a marson... egyebkent a Hold gravitacioja kb 1/7ed a Marse pedig majdnem a fele a Foldenek (lehet, hogy tevedek...) mindenesetre megtartana a legkort... (egyebkent a Venusznak sincs olyan magnesessege, mint a Foldnek, megis 500 atm a nyomas a felszinen...)
Kupola (helyesebben inkább buborék) városokban, illetve a felszín alatt kialakított élõhelyeken laknának az emberek, s folyna a létfontosságú mezõgazdasági termelés. Víz, napfény, szén-dioxid, oxigén - mind rendelkezésre áll.
Helló Imre! Ne ijeszgess minket :) Bár kétségtelenül óvatosnak kell lenni, hiszen találkozhatunk számunkra kórokozó vagy parazita élõlényekkel, akár vírusokkal is. De szerencsére megoldható a probléma.
Mellesleg én nagyon hajlamos vagyok feltételezni (igaz én sem hiszek el mindent) õsi kapcsolatot a mi Földünk és a Mars között.
#8: A légkörhöz nem csak tömeg kell. A földnek pl. gyaníthatóan csak azért nem szökött még el a légköre, mert a mágneses mezeje által fogvatartott ionok viszonylag nagy, állandó nyomást biztosítanak a légkör határán. A Mars esetében nincs számottevõ erõsségû mágneses mezõ, ami ilyet létrehozhatna.
AZért én örülnék, ha inkább ilyen kutatásokra ölnék a pénzt a nagyhatalmak és nem fegyverekbe. Mondjuk azon versengenének, hogy ki kolonizálja elõbb a marsot ... szép is lenne.
Emberek a Marsnak van légköre! Bár tény, hogy ritkább, mint a Földé és ha jól emlékszem oxigént nem vagy csak nagyon minimális mennyiségben tartalmaz. Ha nem lenne légköre, akkor nem alakulhatnának ki proviharok sem. Valamint a hõmérséklet ingadozás is jóval nagyobb lenne.
Csak esot kellene reprodukalni felette es maris kialakulna a legkor. Ezt elerhetik egy nagy Bummal ami mondjuk egy meteor vagy valami hasonlo. Csak az a kerdes, hogy, hogyan iranyitjak bele a marsba a kiszemelt aldozatott.
Nincs légköre, meg üvegházhatás ami stabilizálná a hõmérsékletet, és ahogy hallottam nem is lesz mert túl kicsi a bolygó tömege ahhoz hogy megtartsa a levegõt.
Legfeljebb nem fogunk fürdõnadrágban sétálgatni a felszínen... :)
a marssal az a abj, hogy eég nagy a napi hõingás (kb. 400 celsius fok) :(((
A MArsra egyre inkább úgy kell tekintenünk, mint új otthonunkra. Na persze még az unokáink sem fognak telepesek lenni, de a gondolat akkor is lenyûgözõ. Korábban rendkívül száraznak hittük a bolygót - ez így volt még két-három évvel ezelõtt is, legfeljebb a sarkoknál sejtettünk némi jégtakarót. De az aránylag nagy tömegben jelenlévõ víz nagyon kecsegtetõ. Szomorú azonban az, hogy az ûrkutatás továbbra is mostohagyerek. Egy állandó kislétszámú kolónia és ûrállomás rendszer létrehozása a Mars ill. a Hold körül töredéke lenne csak egy nagyhatalom katonai költségvetésének, és nem kell ecsetelnem ennek elõnyeit sem.
Informatika és tudomány
