:) Jó, akkor kötözködök. Én nem bíznám a tömeg-energia ekvivalenciára és a Lorenz-trafóra a foton "lendületi tömegének" meghatározását, mert ugye a 0/0 az elég gázos, bármi lehet. Ez persze nem valami konstruktív hozzászólás, de kidolgozott válaszom nincs a 0 nyugalmi tömeg vs. pozitív lendületi tömeg ellentmondásra. (Ellentmondást írok, mert nekem annak tûnik.) Elkezdtem leírni két elgondolást, amik egy iszonyúan kis tömegû fotonra és a fény sebességénél éppcsak nagyobb c-n alapultak, de belebuktam, nem tetszett a nem pillanatszerûen gyorsuló foton ötlete.
igen, a foton az. és azért nincs nyugalmi tömege, mert c-vel halad, és a tömeg-energia ekvivalencia miatt a tömegének akkor végtelen nagynak kellene lennie - márpedig nem az, így nincs neki. (neszeneked indirekt bizonyítás, majd samcarter vagy gazdi biztos talál valami okosabbat, nekem most nagyon reggel van hozzá...)
Akkor félre értettem. S ha már e-téma szóba került, megkérdezném h vki tudja-e (forrás érdekelne) hogy h van egy részecskének csak lendületi tömege?? Már több írást láttam (vagyis olvastam :) ezügyben, de egyik sem volt 1értelmü..
A W és Z bozonok is rokonai a fotonnak, pedig a egyenge kölcsönhatás sok tekintetben különbözik az elektromágnesestõl. Mégis egységesen leírhatóak. Ráadásul a W-nek és a Z-nek nyugalmi tömege van, a fotonnak meg ugye nincs.
Miért kellene rokonságnak lenni a gravitron és a foton között? Gondolj csak arra, hogy a fény nem veszít az energiájából a forrástól mért távolsággal, a gravitáció pedig igen. (Vákuumban persze.)
Az egészben az a lényeg, hogy ha fénysebességû a gravitáció, akkor valószínûleg van graviton, ami valamiféle rokonságban van a fotonnal, emiatt van esély a GUT-ra.
Úgy hiszem, hogy az információ inkább a szakmai elit számára jelentõs. Gyanítom hogy Õk már jóval korábban értesültek a kísérletrõl, semhogy az egyáltalán megkezdõtött volna. Egy átlagember számára lényegtelen, hogy egy hetes a hír vagy éppen egy éves.
én meg úgy általában tudományos hírekrõl :)
magyar hirekrõl beszéltem, ergo magyar oldalakat irtam
ááá, annyira nem is off... rossz trió ;) magyar híroldalak is lassúak... scientific american, bbc science news, science@nasa, Y!news, eurekalert... az meg, hogy kinek melyik forrás felel meg... az újság, a tv/rádió, vagy a net... egyéni preferencia :o) (én tvt nagyon-nagyon ritkán nézek)
vagy pedig nem kattintgat örülten oránként origot-indexet-korridort scannelve, hanem fogja magát, és leül egy hiradó elé, ahol félorába összefoglalva kényelmesen az agyába jutnak az informáciok, és nem kell se olvasnia, se egerésznie ;>
jo, de az ujságnak van átfutási ideje, nyomdába szállítás stb., de egy naponta megjelenõ tévémûsor ne késsen már ennyit :o más kérdés hogy a nem netezõk észre se veszik, és a magyar hireknél viszont a hiradók gyakran még a netnél is gyorsabbak
ahoz képest hogy az átlag újságok laza 1 hónap lemaradást (de legalább 3 hét) produkálnak nem rossz eredmény.
mindössze 10 nap késéssel, tegnap este az mtv1es magellánig is eljutott a hír félelmetes ez a sebesség
van rengeteg oldal a neten ahol szépen leírják-elmagyarázzák a relativitáselmélet ezen részét, vagy bármelyik Hawking-könyvben is megtalálod...
és ezzel mi van :^ ?? ez változik ?? :) nem úgy van hogy ez a végsõ leegyszerûsített egyenelt ?
jó de az emléletileg nem c hanem egy v érték (sebesség)
igen ez nem zárja ki az én állításomat.. de ha jól emléyem akkor a E=mc^2 azaz minnél kissebb a tömegg annál nagyobb lehet a c amin nem muszály hogy fénysebesség legyen!
a neutrínóknak van nyugalmi tömegük (a jelenlegi állás szerint) - így nem érhetik el a fénysebességet. a fotonnak van tömege, hiszen a fénynyomás mint olyan létezõ dolog... és nyomást csak tömeggel rendelkezõ dolgok kelthetnek egy felületen becsapódáskor... ha nem lenne, még elméletben sem létezne fényvitorlás és fotonrakéta, nemhogy az utóbbi gyakorlatban is.
ha a fotonnak van tömege ! Mégpedig nagyobb mint a neutrínóké (sokkal) akkor a neutrínók még gyorsabban mehetnek! Szóval nem hiszem hogy a fény kvantum azaz a foton megy maxxal!
nyugalmi tömegük nincs, ezért fénysebesség elérésekor nem lesz végtelen nagy. ráadásul nem teljesen csak részecskeként, hanem hullámként is viselkednek...
de ha lenne tömegük nem haladhatnának fénysebességgel:)
fun :) ilyenkor mindig elméletifizikus meg kutató akarok lenni :o) ez nobel-szagú dolog...
ezzel Laalee-t is megsérted :D
Te FREAK, kezdem sejteni mitõl van neked csaknem 20k hozzászólásod :)
valaki foglalja össze, túl sok a szöveg :D
forrás: Index - http://index.hu/tech/tudomany/gravseb/
A gravitáció sebességét a Jupiter segítségével sikerült megmérniük amerikai kutatóknak. A rendkívüli jelentõségû kísérletben bebizonyították, hogy a tömegvonzás fénysebességgel terjed, vagyis Einstein általános relativitáselmélete újabb igazolást nyert.
A mérést Ed Fomalont, a charlottesville-i rádióteleszkópos obszervatórium munkatársa és Szergej Kopejkin, a Columbia állambeli missouri egyetem kutatója végezte el.
"Mi állapítottuk meg elsõként az egyik fizikai alapállandót, a gravitáció sebességét" - írta a két kutató a New Scientist folyóiratban megjelent beszámolójában.
Az eredmény egyik érdekes következménye, hogy megkérdõjelezi a brane-elméleteket, amelyek szerint a világegyetemnek a megszokott háromnál több térbeli dimenziója lehet.
John Baez, a kaliforniai egyetem riverside-i campusának kutatója az új eredményt azzal kommentálta, hogy "már megint Einstein nyert". Meglátása szerint minden más eredmény sokkolta volna a tudományos közösséget.
Newton úgy vélte, hogy a gravitáció hatása azonnali, Einstein azonban azt feltételezte, hogy a fény sebességével terjed, és ezt be is építette az 1915-ben kidolgozott általános relativitáselméletbe.
A fénysebességû tömegvonzás azt jelenti, hogy ha a Nap hirtelen eltûnne a Naprendszer közepén elfoglalt helyérõl, a Föld még további 8 perc 18 másodpercig a pályáján maradna. Akkor viszont hirtelen felszabadulva a gravitációs erõ alól, egyenes vonalban kilõne a világûrbe.
A fénysebességgel terjedõ gravitáció elvét a brane-elméletek kezdték ki, amelyek szerint további - rendkívül kis méretû - térdimenziók is léteznek. A gravitáció csatolásokat hozhat létre ezek között az extradimenziók között, és így látszólag a fénysebességnél gyorsabban is terjedhet - az általános relativitás egyenleteinek megsértése nélkül.
A fogós kérdés azonban az volt, hogyan lehetne megmérni a gravitáció sebességét. Az egyik lehetõség a gravitációs hullámok - gyorsuló tömegek által gerjesztett a téridõhullámok - észlelése volna. Ez azonban még senkinek sem sikerült.
Szergej Kopejkin talált egy másik utat. Átdolgozta az általános relativitáselmélet egyenleteit, hogy kifejezze egy mozgó test gravitációs erõterét a test tömegével, sebességével és a gravitáció terjedési sebességével. Ha megmérhetnénk a Jupiter nehézségi erõterét, a bolygó tömegének és sebességének ismeretében kiszámolható lenne a gravitáció sebessége.
Erre akkor nyílott lehetõség, amikor 2002 szeptemberében az óriásbolygó elhalad egy rádióhullámokat kibocsátó kvazár elõtt. Fomalont és Kopejkin a Föld számos pontján dolgozó rádióteleszkópok mérési adatait vetette egybe. Megmérték a kvazár látszólagos helyzetváltozását, ahogy a Jupiter gravitációs mezeje eltérítette a közelében elhaladó rádióhullámokat.
Ebbõl kimutatták, hogy a tömegvonzás ugyanolyan gyorsan terjed, mint a fény. Az eredmény valójában a fénysebesség 0,95-szorosának adódott, de a hibahatár viszonylag nagy, plusz-minusz 0,25 volt. Az eredményeket kedden jelentették be az amerikai csillagászati társaság seattle-i kongresszusán.
Szakértõk véleménye szerint eddig is számtalan közvetett bizonyíték mutatta, hogy a tömegvonzás a fény sebességével terjed. "Az volna igazán forradalmi felfedezés, ha a gravitáció nem fénysebességgel terjedne. Biztosak voltunk benne, hogy ez a helyzet" - jelentette ki Lawrence Krauss, a clevelandi Case Western Egyetem kutatója.