Az árapályerõk azért keletkeznek, mert az égitest közös tömegközépponttól távolabbi részére kisebb gravitáció hat mint a közelebbire, ezért a távolabbi részek nagyobb körpályán szeretnének keringeni, mint a közelebbiek. Gyakorlatilag az egész égitest minden egyes pontja más keringési pályán szeretne mozogni. De a saját gravitációja meg összetartja, így nem reped darabokra, csak "megnyúlik". Amelyik égitestnek nincs elég saját gravitációja, vagy túl közel kerül a keringési középponthoz, az darabokra szakad. (Lásd kisbolygóövezet, Phobos-Deimos, Hold-katasztrófa szcenárió)
A dolgok nálam kapcsolódnak, én egységes világképet keresek, azért váltok több irányba, hogy azt megmutassam. Ha ez történelmi topik lenne, akkor a fizikából hoznék példát. Ami persze szokatlan.
uwu állandóan vizsgáztat, te meg fajtavizsgálattal foglalkozok, ami persze engem nem zavar. De szeretnék hallani valamit olvasni másoktól, tõletek is, ami érdekelne. Megigérted, hogy írsz valamit az árapályról. Nem irtál sem errõl, sem másról. Hogy kellene ez itt menjen, hogy végre pörögjön? Mert velem pörgött... De ha azt nem, akkor hogy legalább mûködjön? Megyek is a dolgomra.
Nem, mert igazából téged nem is érdekel a fizika. Egy troll vagy, azt élvezed(élvezNÉD, ha hagynánk), hogy húzod az agyunkat.
Nem, mondtam már, ilyet nem játszunk. Ha elkezdenék neked elmagyarázni valamit, azonnal váltanál egy másik témára, beírnál valami halandzsát, úgy beállítva, mintha az cáfolná azt, amit leírtam, holott semmi köze nincs hozzá, vagy egyáltalán, értelme sincs.
Ja, azt látjuk, hogy te nem tudod, hogy mit miért egyszerûsítünk, egyszerûsíthetünk.
Mint mondtam, a fizika értelmes embereknek való, akik tudják, mit akarnak kiszámolni, nem pedig betanított majmoknak, akik számolnak ugyan, de fogalmuk sincs, hogy mit. A helyes modell felvétele a legfontosabb. Úgy szokták nevezni, hogy mérnöki szemlélet.
Az is egy vicc, hogy a saját slamposságod ki akarod vetíteni a fizikára, mint tudományágra. Segítségképp szólok, hogy azért tûnik neked slamposnak, mert hézagos a tudásod. Illetve inkább tudásos a hézagod...
Teremteni csak Isten tud. Az ember meg csak úgy alkotgat, ahogyan én is. Csodálom a tudati életerõd, hiszen más már többször kilehelte volna az ifjan elvénhedt, és pettyhüdtté vált tudatát... Igazából ezt becsülöm benned. Mert eddig mást- nem mutattál.
Ha a hidat számolom, akkor a súlyerõt bontom vektorokra, az egyik közöttük a rúdirányú. Jobb ha tõlem tudod, hogy a rudat meg egy felület vektorral számítod, ami a keresztmetszete. A fizika slampossága végigkiséri az összes tudományt. Azonban már a matematikánál kezdõdik, sajnos... Persze, megengedhetõk az egyszerûsítések. De csak akkor, ha tudjuk, hogy mit miért egyszerûsíthetünk. Na: Ti egyszerûsítetek, de anélkül, hogy tudnátok, hogy mit? Nagy szerencsém, hogy nem vehettem részt olyan képzésen, s így megmaradhatott az egészséges lelki tisztánlátásom.
Néha magam is elröhögöm magamon.... Mert igazán- ilyen komoly dolgot, ilyen hülyén még senki nem ismertetett, talán csak a Hofi... De ez stilusom ennek a kornak a tükörképe! Mert másképpen képtelenség lenne publikálnom. És ez benne az igazán röhejes!
"A Newton bácsi azt mondta, Hogy õt a Föld megvonzotta! Levél az ágon, gatya a lábon, Gondolkozzunk a taszításon!"
(a dallamát is küldjem?)
Elegem van már nagyon Newton unalomig skandált, és rosszul alkalmazott fél elméletébõl! Illetve nagyon köszönöm neki, de a másik felét (tömegtaszítás) legalább Te, Zéró, tedd hozzá!
Végre definiáltam így sokkal könnyebb!
Például az univerzumunk tágulásának gyorsulását, ha valóban létezik, az EXTERNIÁLIS sötét tömegek okozhatják. (LittleBang keletkezési elmélet). A mi univerzumunk ugyanis szülõ univerzumban keringve, rendes fekete lyukként sok tömeget szippanthat ott el! A SCHWARZSCHILD képlet szerint ekkor viszont a sugara arányosan nõ. És mennél nagyobb az univerzumunk hatásos keresztmetszete", és tömege, annál többet!
Ám hogy lehetne ezt megmagyarázni egy a BIG-BANG univerzumban? Csakis belsõ tömegtartalékkal, ami ugyebár a vákuumban van...
N5. Sötét tömeg de la INTERNIÁLIS. Ami a mi hõsi fizikusaink vágyálma, hogy végre megtalálják. Majd egyszer amikor azt hiszik, hogy végre sikerült megragadniuk, csak lebömbõl egy externiális (a mi univerzumunkon kivüli) bika, hogy "ne rángassátok mán a farkamat, mert odarúgok!
Szerintem ne akarjál te sötét anyagokkal foglalkozni, amíg azt képtelen vagy felfogni, amit Newton mondott.
Ezek már a végkapálozásaitok! A földön fekvõt pedig illik nem bántani tovább, nevetni se illik rajtuk. Csak megkapta, amit érdemelt! Egy kis ideig még elvergõdik, próbálja gyógyítani a lelki sebeit, hogy talán azután normálisan már, végre újra kezdhesse. Akkor majd áldásom rája. Hiszen mostantól mindenki tudhatja (rajtatok kivül), hogy mitõl távolodnak a csillagok!
Azonban azt már én állítom, hogy a sötét tömegnek (=energiának) többféle változata van:
N1. "Sötét tömeg, de la NATURÁLIS". Ezek azok a hagyományos, ismert (ismerhetõ) tényezõk, amelyeket csak nem ismertek fel, vagy ugyan ismeritek, de egyszerûen ignoráljátok! Ilyen pld. a forgástörvények, az árapály is...
N2. "Sötét tömeg, de la EXTERNÁLIS". Ezek az univerzumunkon kivüli ugyancsak hagyományos tömegek ráhatásai a mi univerzumukra: pld. a gravitációjuk, amelyek nagyságrendje a naprendszerünk külsõ határainál már érvényesülhet is, pld. eltérítve a Pionereket hõsi útvonaluktól.
N3. "Sötét tömeg, de la EXTREMIÁLIS". Ezek azok a dolgok, amelyek azért ismeretlenek még, mert töltésük (tervük) nem kompatibilis, vagy csak kevéssé a mi univerzumunk járatos GI/EM töltetével. Ezek akár neutrinóknak is nevezhetõk, ha legalább valami kis közük van az univerzumunkhoz.
N4. Ha pedig semmi kompatibilitásuk nincsen velünk, akkor "Sötét tömeg de la FANTOMIÁLIS". Látszólag érdektelenek, de talán átalakulhatnak, és akkor megjelenhetnek, illetve nálunk is keletkezhetnek! Ezeket ugyn meg nem foghatjuk!
Magukkal a töltésekkel azonban a fizika szintén nem foglalkozik, csak a töltéshordozókkal (elektron, Higgs bozon- és bármi, ami van, vagy lesz.)
Lehet egyébként tudomásunk még sokféle sötét tömegrõl, az egyik ilyen, a másik olyan. Mert a világ nem olyan egysíkú, mint azt a mai, immár halódó fizika képzeli.
Továbbra sem sikerült felfognod, hogy ezek a képletek olyanoknak valók, akik TUDJÁK használni, nem pedig betanított majmoknak.
Ha egy híd támaszerejét számolod, akkor se feltétlen vektorként kezeled. Ha tudod az irányát, mi a bánatért kéne még egyszer definiálni. Mindent a jelentésének megfelelõen kell érteni, az hogy te félreérted, nem a fizika hibája. Ez csak egy leegyszerûsített modell, használd úgy ahogy kell. Egyébként meg igazából ilyen:
A "Számvektor- Algebrát" meg sohase fogom publikálni- nem érdemlítek meg! Bee.. (mint Einstein, bár az övé biztos hosszabbbbbb volt...)
El kellene gondolkodjatok a vektorral való osztásokról, az azokkal végezhetõ mûveletekrõl is. Mert akkor nem írnátok föl olyan seggrepesztõ hülyeséget, hogy F=G*m*M/r^2, vagyis hogy az "erõ", vektor, amelynek iránya is van. Hol van ebben a képletben az iránnyal is bíró, pöttyös pálcika- a vektormennyiség? Melyik az? Ráadásul a képlet szingularitáshoz is vezet. Nem- a vektorral történõ osztásnak vannak szabályai, amelyeket sohasem tartottatok be, helyette a vektorrá való kinevezés módszerét alkalmaztátok. (Ebben a hozzászólásban a megszólítás nem konkrét: "bejelentés" ez a Sötét Tömegek felé, ismeretlen tettes ellen, aki a "tudományt" írja!)
Nehéz levezetést nem végzek, de itt nincs is rá szükség.
1. Mert azt bármelyik tánctanár tudja, hogy ha a balerina kitárja a száját, a két karját meg kitátja, a forgása lelassul, és megfordítva is így van. Az árapály pedig szintén lassítja az égitestek forgását- amit senki nem tagad! (Csak én, hiszen a honlapomon levezettem...de pszt errõl, ez TITOK még!)
2. Bármelyik libapásztor ha meglendíti az ostorát, annak csak a vége csattan, mert az éri el a hangsebességet, a nyele meg nem.
3. Bármelyik kisiskolás hallott már az impulzus megmaradás elvérõl. Láthatólag csak az analfabéták, a csillagászok, és a fizikusok nem. Meg te, s így méltán vagy közéjük sorolható!
De hogyan fognak ezután rólad vélekedni azok, akik mindezt kapásból értik, és akik a többségben vannak? A bizonyos "sötét tömegek", akiket úgy kerestek, és akiknek meg ti olyan "drágák" vagytok?
Persze, ha irsz valamit, azt elolvasom, esetleg válaszolok, hiszen nagyon megkedveltelek. Jó a dumád.
Hiába froclizol. Ezek után úgyse írom le a Hubble törvény levezetését a forgástörvényekbõl, végsõsoron az árapályból. Amit a geofizika elsõsorban deformációként vizsgál, a csillagászattal együtt meg csak kapisgálja az energetikaikai hátterét. Tudod, túl nagy munka azt leírni is, semhogy arra pazaroljam az energiám, hogy még egyet hányhassál itt nyilvánosan.
Úgy tudom, hogy mormota (a moderátor álnéven) kizárta, minden jogos alap nélkül. Egyszerûen azért, mert a vitájukban kiderült mormotáról, hogy alapvetõ ismerethiánnyal küszködi. Amikor rájött, hogy ez nyilvánvaló, kitiltotta a Gézoo-t és a beszélgetéseket kitörölte. Jellemzõ módon a "megkérdeztük" topic-okból is kitiltotta, nehogy reklamálhasson. Ezzel csak jó tett Gézoo-nak, mert azóta több idõt szentel más fórumoknak, ahol értelmes lényekkel beszélget.
Ja, azt fenntartom, hogy az árapályról a fizikának fogalma sincs. Nem törödik vele. Sõt...! Egy tudóst (aki a mágnesvonatot is kifejlesztette) az angol tudományból kigolyóztak, mert hasonló kísérletet mutatott be.
Nem vagyok összeesküvõ elméletû, de az mégis csak fura, ahogyan a bolygók árapálytávolodását titkolják, és helyette egy bugyuta porbacsomósodási elméletet nyomnak, ami elméletileg égimechanikai paradoxon, gyakorlatilag meg lásd a gázbolygók virulens porgyûrüit. Csak nem a csufok ufolodnak velünk? De megyek, a tükör elé, gyakorolni az elõadómûvészetet, ti meg termeljetek, senki nem zavar titeket. (egy ideig).
Bocsi, de elfelejtkeztem arról, hogy én nem sértõdhetek meg, pedig nem is volt rá ok. De most egy kicsit szeretném, ha más is irna ide, mert én most konferenciára készülök, ahol elõadok. A meghajlás már jól megy, a tánclépésekkel még bajok vannak, a mosolyom meg dermesztõ. Azzal sokat kell, hogy foglalkozzak még. A dumát meg majd ott kitalálom. (Rólatok nem fogok beszélni) Jól van na- mindenben igazatok van, csak irjatok végre valami izgalmasat ti is a gyalázásomon kívül...
Na, miután ilyen jól belelovaltad már magad (hetek óta), hogy fizikus vagyok, emlékeztetlek, hogy azt mondtam, hogy "alkalmazott fizika a szakmám". Egy fizikus _elméleti_ fizikával foglalkozik. Na, akkor mi vagyok én?
Az árapállyal meg azért nem foglalkozik "a fizika", mert középiskolás képletekbõl levezethetõ az egész, semmi újat nem lehet a témában mondani, minden részlete tökéletesen egyértelmû. Nincsenek benne fehér foltok, "csak" éppen az alapja, a gravitációs kölcsönhatás. Arra meg eléggé vicces lenne azt mondani, hogy nem foglalkoznak vele, a világ egyik legdrágább tisztán tudományos célú létesítményét építették fel a vizsgálatára...
A fórumtól azért elnézést kérek: azzal jól kijöttem. Majd máshol folytatom, egy olyan topikban, ahol õk nincsenek jelen. Például ha van topik a szárnyasbetétekrõl? Vagy nyissak olyant?
uwu, Zéro: Gyõztetek! Elment a kedvem ettõl a fórumtol. Folytathatjátok a gumilepedõnél, egy golyóval! Ahhoz nagyon értetek. DDDD
A rend kedvéért: árapály potenciálról beszéltem, és gravitációs gyorsulásról. Minden szavad szándékos, jól eltervezett csúsztatás. Rengeteg, zsíros foglalkozásod lehetne így, de akkor ne fizikázz! Menj oda, ahol az ilyeneket elkapkodják. Vagy most is ott vagy?
Mi van annál egyszerûbb: a=k*(ró)*r m/s^2 k együttható r: helyvektor. Ha ezt szorzód a tömegeddel, erõs leszel. Ha meg az a=G*M/r^2 el szorzod a tömegedet, csak puhányx skalár vagy, legfeljebb egségvektor testõrrel mehetsz a rendes, erõtõl duzzadó jedilovagok közé. Most már biztos vagyok, hogy provokálsz, hiszen a kagyló is akkor terem igazgyöngyöt, ha elszennyezzõdik. Mostantól átlátok rajtad, uwu!
Akkor hogyan lesz belõle "erõ"? Kinevezed vektorrá? Mit rendelsz te hozzá? Vahgy a fizika egy étterem, vagy kocsma, ahol csak úgy- rendelgetni lehet egy egységvektort? Pincér, kérek egy egységvektort, mert ezt a virslit vektorrá avanzsálom! Ez így megy nálatok a fizikában? Nem- valdd be (ami nyilvánvaló) - hogy nem vagy fizikus, nem is értesz hozzá! Ne vedd el tõlem az emberiségbe vetett bizalmam! Mondd meg, hogy csak azért provokálsz, hogy belõlem szellemes beköpéseket sajtolj ki, ami növeli a forgalmat! Azt megteszem enélkül is!
Nem - ha én fordítva ülök a lovon, akkor rajtad meg a ló ül!
Ne is legyen nagyobb dicsõséged soha.
Én meg az elsõk között voltam, aki rájött, hogy egy nagyképû okoskodó dilinyós vagy aki halandzsázik össze vissza:D
Fordíva ülsz a lovon. A gravvitásiós potenciálnak nincs iránya, nem is lenne értelme. Az izovonalak gömbfelületeken helyezkednek el, mindegy milyen irányba mész, csak a távolság a lényeg. Ha ebbe belehelyezel egy tömeget akkor keletkezik erõ. Az irányt tökéletesen mutatja egy egységvektor is. De ez felesleges lépés, sok felesleges számolással. Mivel az erõtér gömbszimmetrikus célszerû poláris koordináta rendszert használni. Így nem lesznek kényelmetlen, sok többletszámítást igénylõ komponensek. A számítás könnyû, mert a hatást függetlenné válik a másik 2 változótól.
Köszönöm, de ezt is ismertem. Elég jó csillagászati, de nem "fizikai áttekintés. Pedig én általánosat, és fizikait kérem. Az pedig mondhatatlanul nevetséges, hogy szó se esik benne arról, hogy a Föld, és minden égitest ki van téve az árapály hatásának, és távolodásának is. Azért mikor nekem válaszolsz, vedd figyelembe, hogy az elsõ voltam, aki bevezette az "F" 0<1 árapály csatolási tényezõt, amellyel az árapály energiacseréje az égitestekre számítható, és közelítettem különféke égitest tipusokra az értékét. Ezzel általánosítottam az árapályt, amirõl ez a szócikk is csak Föld-Hold relációban ír. Figyuzz no, most nem engednétek publikálni sehol, de száz év múlva minden kis és nagy fizikus és csillagász ezt így fogja tudni! Persze nem mint Forrai, hanem mint pld, a nagy Watson féle törvényt, akinek hósipkája volt, és igen szigorúan nézve tudott nyelvet nyújtani. (õszintén szólva, nekem tényleg nincs hósipkám, és azt se tudom, milyen?) És csak te leszel egyedül (remélem) aki még tudni fogod, hogy én voltam abban is az elsõ- aki egy bûbájos, hummoros, ám kellemetlenül sunyi öregember (most jön a zokogás).
Miféle távolságról beszélsz? Mitõl lesz az erõ iránnyal is rendelkezõ vektorrá? Mert karddal ünnepélyesen "vektorrá ütöd"? Helyvektor az, tudós barátom, mégpedig a nevezõben. Találj ki valamit, hogy ne ott legyen.
"Ha tudod, hogy a távolsággal fordítottan négyzetes arányban terjed, bárki ki tudja számolni aki tanult matekot." Ezt mire érted?
A "talán ez" nálam nem nyílt ki eddig. Valami valahol gáz van.
Beleolvastam a forcesedbe. Az "árapály erõ" az egy pöttöm kis része az árapálynak! Szóra sem érdemes! Hiszen az árapály potenciál nem is erõ, vagy gyorsulás! Aki ezt irta, annyit irt le, hogy "ÉS". És-sel pedig nem kezdünk mondatot. Leírtál valamit, de az árapály sokkal több, mint amit a geofizika, vagy a csillagászat ismer ma még. Az összes Higgs bozontossal együtt, amit ha megtalálnak, csupán egy töltéshordozót ismernek meg, a végtelen sok közül. Mert a töltés maga= "tudati tényezõ", egy terv! Leírhatod papirra, szalagra, diszkre, de attól az egy terv csupán. Az ember tudathordozója fõképpen a DNS. De sok más is van, ami kiformálja.
Nincs értelme mert tök egyértelmû dolog. Ha tudod, hogy a távolsággal fordítottan négyzetes arányban terjed, bárki ki tudja számolni aki tanult matekot.
Még nem jött át nálam a javításod. Hol tetted meg? De attól félek, hogy amit leirtál, azzal is csak rontod a népesség általkános IQ-ját, hiszen láthatóan nem értesz hozzá.
Mondj egy jó magyar nyelvû hivatkozást, ami szerinted elég általános, de ne tengerészetit, vagy geofizikait, vagy csillagászatit, hiszen azok specifikusak! A fõ tudomány: a fizika felhalmozott tudásából kívánnék meríteni! De nehogy megint a gravitációt ajánld! Már mondtam, hogy azt Newton is csak félig: a tömegvonzást találta ki! A tömegtaszítást nem is vizsgálta, rátok ökörítve a tehetetlenség problématikáját. Az pedig eszébe se jutott, hogy az árapállyal, mint disszipációs jelenségekkel is foglalkozzon!
LOL Akkor még egyszer: A forces fejezetben van ami itt témába vág.
Értelemszerûen a csillagászatban is van jelentõsége. Csak annyira triviális, hogy borzasztó. Ha ismered a gravitációs erõt onnantól kezdve az árapály hatás már gyerekjáték. Csak az erõtér alkalmazása a geometriára. Ennek az elmélete már több száz éve tisztázott. Galaxisok erõjátékánál azért már van mit számolni, de ennek nehézsége csak a számítás mennyiségében rejlik. Azt fogd fel végre, hogy a fizikusoknak nem ezzel van problémája, hanem a gravitáció létrejöttével. azért keresik annyira azt a Higgs-bozont.
Kb olyan ez mintha azon csodálkoznál, hogy a himbás gõzgép hajtókarja nem csak nyomatékot adna át a hajtókerékre, hanem radiális erõt is. És keresnéd a csoda okát.
A te hivatkozásodból: "A tide is the regular rising and falling of the ocean's surface Tide may also refer to: In science: * Tidal force, the celestial mechanics effect which produces tides"
Ezzel ugyan kitörülhetem... Bizony, bizony, sötétben tartjátok a jó népet, és magatokat is, persze. Hiszen a vak azt is hiheti, hogy más se lát. Ezért ha valaki ablakot próbál nyitni, kinevetitek, stb. (A stb. olyan mint a vákuum, minden beleérthetõ)
Magyar WIKI: "Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz." Joggal nevezted hülyeségnek, mert csak deformációról beszél.
Köszönöm az iránymutató linked. Ez is valami. De tudod, az olyan mániákusokat, mint én is vagyok, bosszantja, hogy az egész cikk a tengerjárásról szól, ami az árapálynak csak történeti háttere: a nevét kapta csak tõle. Lehet hogy éppen ez gátolja a fejlõdését? Mert a WIKI csak azzal foglalkozik. Azért a geofizika ennél sokkal messzebb ment, én pld. Völgyessy úr alapmûvébõl tanultam ki. A csillagászat is sejt valamit, a gázbolygók forrongó holdjai, a Hold távolodása miatt. Tehát nekem ne ajánl Wikit, fõképpen angolul, ami kényelmetlen is nekem. Láthatod, az árapály geofizikai, és csillagászati hátterérõl is van fogalmam. Azonban ezek külön tárgyak: a kezdetük a fizikában kellene, hogy legyen, és nem Homérossz eposzaiban. A fizika azonban tojik rá, így azután mindenki azt ír róla, amit akar. Látod- én is. És lepetézek, mert olyan érdekes ahhoz képest, amit máshol olvasok. Sajnos, én nem tudok neked az árap-ályról jó irodalmat ajánlani, legfeljebb azokat, amelyeket te is ismerhetsz. Az igazit meg látom, csak én irhatom meg, ha lesz rá elég kedvem, idõm, erõm. A veletek való iszapbirkozás mindenesetre elég lehangoló ahhoz, hogy rászánjam magam. Csak abban bízhatok, hogy itt vannak "képzetlenek" is, akik esetleg megértik. És ha már mindenki más megérti, és nem akar több sötét tömeget, lehet, hogy ti is elgondolkodtok.
Olvasgasd ezt mert valamelyik ökör szétbarmolta a magyar wikit, és telefosta oltári nagy baromsággal. A forces fejezetben van ami itt témába vág. Szerintem bõven elég lenne, ha megértenéd ami itt fent van. Ha ez megvan nem fogod azt érezni, hogy meg kell váltanod a világot, mer már rég túl vagyunk ezen. Elemi részekre bontva érdekes a gravitáció, maga a hatás az amivel foglalkozni kell. Az árapály csak "mellékhatás" amit a geometria generál, triviális dolog.
"Nem kell mindent túlmisztifikálni amit nem értesz." Ez végre nagyon igaz- de rád! Képtelenségnek tartom, hogy tanult, képzett fizikus lennél. Nézd- engem érdekel a fizika, mint tudomány, pedig nem vagyok fizikus. Akkor téged miért nem, ha fizikus vagy? Az árapály az energia és teljesítmény is- sõt- fõképpen azok. Fogalmatok sincs az árapályról. Nevezhetném másnak is, de ha már ezt a nevet adták neki, csak tökéletletlenül értelmezik? Persze nem baj, ha Te ezt nem érted, hiszen ha valóban képzett vagy, akkor sokkal nehezebb valamit megérteni, amire nem épeztek.
Az árapály erõ nem akkorra csoda mint ahogy azt képzeled. Tökéletesen egyértelmûen következik abból, hogy a gravitációs erõ a távolsággal négyzetesen arányosan csökken. Semmi különös nincs benne. Nem kell mindent túlmisztifikálni amit nem értesz.
Figyelj Zéró! Ha te fizikus vagy, menj a jó illatos konferenciádba, ahol finom kávét ihatsz, vagy majszold a popcornodat! De ne keveredj az outsiderek tiszta korpája közé... Az internetes fórumok ugyanis az õ világuk.
Ha viszont részt akarsz venni a játékban, örömmel fogadunk. De akkor végre írj valamit a "hét mûtrágyáról" is. Bocsi: a topik tárgyáról. Én pld. kiváncsian várom az árapály ismereteidet. Hátha mégis olvashatok tõled valamit, ami nem offtopik, és érdekes..
Szuper Márió se nem ismeret, se nem fontos. Lord Kelvin tudtommal nem mondott ilyet. Valami hasonlót mondott Charles H. Duell (hivatalnok, nem tudós!): "Minden, amit fel lehetett találni, azt már feltalálták."
Ellenben Kelvin mondott egy ilyet, ajánlom figyelmedbe: "Egy ember igazi megmérettetése: mit enged meg magának, ha tudja, hogy biztosan nem bukhat le?"
De hát szeretnék megismerkedni jobban az elméletetekkel, hogy érvelni tudjak! A fizikával könnyü a dolgom, õk az árapályban egyáltalán nem illetékesek! Az én szerény mûveltségem töredékei meg a honlapomon láthatók! De még nem tudom, milyen a Ti világotok? Ha nincs határa, akkor mi a határa? Hová tünik a gravitációja...eloszlik a végtelenben? Egyébként Gézoot is hiányolom, az indexen jól megvoltunk...
A program, amivel a bolygók árapály távolodását számítottam, egyértelmûen bizonyította, hogy a távolabbi bolygók gyorsabban távolodnak a Naptól. Vagyis, hogy nem zuhannak, mint uwu képzeli, illetve csak abban az értelmeben, ahogy õ képzeli, de akkor meg egyre lassabban zuhannak, vagyis hogy távolodnak, ahogyan minden csillagász is írja. Ez a távolodás tehát nem kitaláció, az árapály természetébõl következik. Ugyanúgy, ahogyan a zuhanás is. Mert az árapály több annál, mint a fizika gondolná. Aki egyébként marginálisan se foglalkozik vele. (láttad- már konzekvensen kisbetûvel írom a fizikát!)
Mert a popcorn- az az igazi.
Hát igen, a filozófiai alapokkal bajok vannak. Szerintem egy biztos: teljességgel csak az ismerhertõ meg, amelyet teljes egészében vizsgálhatsz. Vagyis, hogy más dolgoktól különválasztható egyed. Rengeteg ilyen dolog is van. Mert például a lábos füle langyos, akkor nem mondhatod, csupán csak azt megfogva, hogy az egész olyan. Számtalan sérülést szereztek már így. Én csak tudom, hiszen én is megégettem az ujjam.
(Néha szeretnék dolgokat kiemelni- van itt bold betû?)
Kétlem, hogy a megismerhetõség kritériuma a lehatárolhatóság lenne.
"A Hubble törvény szerint szinte minden távolodik." De nem érvényes.
Nézz meg néhány felvételt a Marsi kisholdakról. Látni fogod, ahogyan a töredékeket az olvadék még körbefolyta, kissé lekerítve. Láthatod a gázbuborék krátereket. Ezek nem a kisbolygó õv, vagy az Oorth felhõ gyermekei. Ez a kisbolygó a Mars szülötte volt, mint a Holdunk is. Akkor keletkeztek, amikor egy elrobogó gázbolygóból kikondenzálódtak a nehéz elemek, és még olvadékként a Nap körüli pályára álltak. A szilárd bolygók, és társaik is még az olvadék állapotukban váltak szét (Plutó-Charon; Mars-Phobos'Deimos; Föld-Hold, Szedna-Elhi-szedna?).
Ez igaz, de nem azt kérdeztem. Hanem hogy milyen messze volt a Hold a Földtõl, a Föld a Naptól, a Nap a galaktika középpontjától, stb. 3,5 Mrd év telt el. A Hubble törvény szerint szinte minden távolodik. Az a kevés, ami nem távolodik, az vagy zuhan, vagy robban, vagy alszik, mint a Zéró a popcornnal. Miért gondolsz pont arra csak, hogy a Holdnak szilárd kérge volt?
A Phobos'Deimos kisholdnak is szilárd kérge volt, ami ~1 Mrd éve felolvadhatott, amikor rávetült a Nap árapályától lassan lassuló forgású Mars távolodó USP-je.
Jaj, Zéro. Mindig ünnep, ha írsz. Egyébként meg: távol álljak tõled!
Csak olyan dolgokat irtál megismerhetõnek, amelyek behatárolhatók, amelyek megfelelnek a teljes, vagy a részleges megismerhetõség kritériumainak. Ha az univerzumunkat meg akarod ismerni, akkor le kell határold. Ha csak részlegesen akarod megismerni, akkor azt a részét kell, hogy lehatárold, amelyet meg akarsz ismerni. De akkorne mondd, hogy ismerfed az ehgéászuet. Mert akkor egy sajtkukac is mondhatná, hogy õ bejárta már az egész óvárit, Pusztaszabolcsig, sõt azon túl is. Mondom: az univerzumok zártak, és megismerhetõk. A Világmindenség pedig, amelyben vannak, csak egy elvi fizikai fogalom, amely végtelen nagy, és nem megismerhetõ. Fokozatosan megismerhetünk más zárt univerzumokat is, ami nagyon nehéz...csak közvetett eszközök léteznek jelenleg. Néhány ilyet tudnék említeni, épp a sötét tömegek kapcsán.
Ha egy mód van rá, ne vegyél engem egy kalap alá Albertussal, jó? Nem "Ti", távol álljon tõlem.
Õ egy körülbelül ugyanolyan okoskodó fizikai analfabéta, mint Te. Külön vicces, ahogy egymással vitatkoztok olyan dolgokon, amikhez egyikõtöknek sincs halványlila fingja sem. De ne hagyjátok abba, már bekészítettem a popcornt!
Gratulálok a pozitív hozzáállásodhoz. De nem támogatom azon törekvéseket, amelyek a problémák körét szûkitik, hogy azt mondhassák: minden meg van oldva. Holott még az sincs megoldva, hogy a Hold 3,5 Mrd éve milyen pályán legelészett?
Bocs, de én is ráéreztem a végtelen fogalmára, csak másképpen, mint Ti. És ez lényegi különbség. Mert az én lábam, (vagy gravitációm), egy másik ugyanilyen, csak más léptékû univerzumba fog belógni, és azt vélelmezem, hogy még végtelen sok univerzum van soros és párhuzamos hierarchiába rendezetten. Ráadásul a legkülönbözõbb fénybázisokkal. Így azután az én világom, vagyis a VILÁGMINDENSÉGEM (amirõl azt se tudhatom, hogy véges, vagy végtelen, csak feltételezem, hogy végtelen) igazán változatos. Nektek viszont csak egyetlen nagy, nyitott világotok van, amely megismerhetetlen. Se tömege, se mérete, se ideje, se energiája nem megismerhetõ. Ezzel valóban szembe kerültök a tudomány minden vivmányával, amit én még kerülök. Egy végtelen, nyitott világnak nem csak hogy semmilyen fizikai paramétere nem megismerhetõ, hanem nagyon egyhangú, és unalmas is. Már unokáik is mindent tudni fognak róla, és nagyon unalmas lesz az életük, mert még a szárnyasbetétet is az interneten kapják majd. Amit egyetlen normális ember sem kivánhat az utódainak. Már csak ezért se fogadok el egysíkú világnézeteket.
"Roche nem helyesen állapította meg a bolygó-romboló határt" F=k*1*M/r^2+1*r*w^2-k*1*M/R^2+1*R*w^2 a romboló erõ nagysága. A rombolandó égitest hõmérsékletének függvényében különféle M és r, ill. R értékeknél képes rombolni. A Jupiter a kisbolygó övezetet úgy hozta létre, hogy az eredetileg ott keringõ bolygót a gravitációs mezejében végzett munkával "felmelegítette" és ezzel a folyékonyság megnövekedésével "szétporlasztotta" .
Megismerhetetlen. Minden olyan ami ismétlõdõ, véges idõ alatt megismerhetõ. Minden szabály felismerhetõ. Az emberiség max 200 000 éve létezõ a Földön, az elmúlt 400-500 évben ismerte fel a a külvilágot, mint létezõt, de csak az elmúlt 150 év alatt a fontosabb függvényeket. Az elmúlt 60 év alatt a részecske fizikát, a lézert, a félvezetést. Az elmúlt 40 évben a kvarkokat, a neutrínókat, a gluonok "színeit". Az elmúlt 10 évben az emberi gén térképet és még sok olyat amirõl korábban azt tartották, hogy megismerhetetlen.
"Ezért a paradoxon áll. Nem lehet határolni az univerzumot." De a lakásodat tudod határolni? Tekintsd az univerzumot az emberi faj lakásának! Mert így olyanok vagyunk, mint ha sajtkukacok beszélgetnének: 1. s.k. Ez a sajt igazán nagy- szinte végtelen 2. s.k. Dehogyis végtelen, mert a sajtpappíron kívül van egy nagyobb sajt, amibõl ez is született! 3. s.k. Bocsi, de a sajtpapírron kivül nem sajt van, hanem hurkatöltet, amiben gyorsabban terjed az egér! 4. s.k. De kell, hogy legyen valaki, aki mindezt létrehozta, akit mi Embernek hívhatunk... 5. s.k. Így lehet, mert én mintha hallottam volna egyszer, hogy az ember azt mondta, hogy az õ univerzuma az már tényleg a végtelen, és hogy elege van már a mi hüje dumáinkból!