Tudós, és zseni barátaim. Az üstökösök forognak, vagyis a kifúvások sebessége és iránya végül is elhanyagolható. Sõt- a legtöbb kifúvás odafelé menet valszeg a naptól sütött oldalon, távozáskor meg nem mondom meg melyik képes felén történhet. (persze forog). Ha a kifúvások sebessége nagy lenne, akkor az üstökös pályája is elhajolna, és hamarosan a Csendes óceánba parkolna. Ilyenrõl azonban még nem hallottam. Vagyis a kifúvások iránya kétséges, hogy alakíthatná a csóvák pályáját, amelyek azért mégis csak furcsák... Se kifúvás, se napszél, se gravitáció, se ion- akkor mi a csuda?
Ne feledjétek: Eötvös és a többi "tehetetlen tömeg mérõ kísérlet" ekvipotenciális térben, közel állandó gyorsulás mellett történt. Ejtõkísérletet változó potenciálú térben legelõbb Galillei végzett, majd utána Dr Szász Gyula, ha jól tudom. Galillei mérései azonban nem hághatták meg iszugyi pontosságát. Így hát az üsztökösökre kell, hogy hagyatkozzunk. Amelyek jó nagyot zuhannak a "vákuumban"!
Nem elég neked a saját elméleted, még Szászét is felvállalod? Jó lenne ha elõtte elolvasnád a kritikai megjegyzéseket amit tettek a hozzászólók!
Az alap tévedése az volt, hogy különbözõ anyagok más sebességgel esnek a gravitációs térben. Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különbözõ képpen gyorsulnak a gravitációs térben. A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején. Ezért jó eredményt nem kaphatott.
A kereszturányú hatást szilárd testeknél haránkontrakciónak hívják. Folyadékoknál meg kontnuitásnak. Nem feledkeztek ám meg róla a buta kis tudósok, csak te nem tudod amit õk:)
Te felírtál egy függvényt az árapály potenciálra. Nézdd meg, hogy függ a végeredmény a változóktól! Lehetetlen, hogy igaz legyen amit írsz, ez nagyságrendekkel nagyobb az árapály erõnél. Kilóméteres hullámoknak kéne csapkodniuk ha jön a dagály. Hol vannak aezek a hullámok? Amit a buta fizikusok használnak, azzal érdekes módon jól modellezhetõ a jelenség.
nagyon szépen kikerülted egy kérdésemet... és elkezdtél szokásodhoz híven másról beszélni... keverni a dolgokat. de térjünk csak vissza: a #954-ben azt írtad nem látod a harmadik farkát, majd a #955-ben belinkeltél egy képet, amiben állítólag 3 farka van, holott ott ugyancsak 2 farok van.. szóval milyen 3. farokról hablatyolsz?
Bocsi, igazad van. Hivatkozom majd rá. Van olyan, hogy "tudomány esztétika"? Kellene hogy legyen, mert sokan kényesek rá, és mert filozófiai kapcsolata van.
Ami azt illeti, a saját elméletem kifejtése nekem öröm, és nem megterhelõ. Másfelõl nem iszugyit védem, hanem csak azt, ami összecseng az én gondolataimmal. Mert nekem is van egy olyan elméletem, hogy a tömegeknek nemcsak "külsõ", hanem "belsõ" ellenállása is van, amikor különbözõ potenciálokat metsz áthaladásakor. Nekem ehhez kapóra jött iszugyi mérése. Azzal persze nem értek egyet vele, hogy ez a tehetetlen tömeg megváltozása miatt van így. Sõt, én elvileg tartom azonosnak a súlyos és tehetetlen tömegeket- pont errõl vitáztunk itt! Így valamivel egyetértek, valamivel nem. Az építõ kritikát elfogadom, a csõlátót meg nem. Ilyen duális a lelkem.
Jaj-uwu. Hát még nem látod, hogy én nem erõ egyetlenletet irtam fel? A potenciál az nem gyorsulás- sõt- még csaK NEM IS VEKTOR! Miért kevered a kettõt! Olvasdd el Dr. Völgyesi László (BME) Geofizika jegyzetét. Kiváló mû.
Az árapály potenciál =k*G*m*R^2/r^3 m^2/s^2!
(a k-t mindig elfelejtem, az egy sor összeg, adott feltételekre állandó) Nézd- a végtelenségig nem gyõzködhetlek, hamar feladom!
Vedd már elõ a Wikit. "Hale-Bopp" üstökös A nátrium (sodium) alig látható, csak speciális eszközökkel. De ott van a kék gáz, és a sárga por között! Majd folytatom...
Az elõzõ qetuolnak szólt.
Pont azért pikkelek a fizikára, mert csak a te általad idézett, együgyû képlettel és erõtannal foglalkozik az árapály címén! Emiatt a geofizika és a csillagászat is kénytelenek maguk kitalálgatni a nekik fontos árapályt! Csakhogy amíg a Geofizika ezt igen magas szinten, a tárgyköréhez méltón adja elõ, addig a csillagászat felületesen, korlátozottan vizsgálja csak. Ezért nem látja pld. a Hubble törvény kapcsolatát! Ez a lényege a megfigyelésemnek. Meg annak megértése, hogy te is a csõlátásodról nem tehetsz- azt a fizikától örökölted. És sajnos, az egész tudomány szegényebb miatta egy csodaszép fejezettel, és gazdagabb rengeteg "salátával". Ilyen esetben egyszerûen kötelességemnek érzem, hogy mint akár kivülálló mérnök, de MEGSZÓLALJAK!
A Hairou obszervatórium képei óriási poszterméretûek. Nincsenek pixelhibák, sem meteorológiai léggömb. Egyébként pedig nyilvánosak. naponta letöltheted az aktuális képeiket.
"Az idegen bolygók megjelenésének feltételezés olyan kis valószínûségû, hogy elég hátul van a sorban."
Mondtam, hogy próbálj elõítéletek nélkül vizsgálódni. Látom ez nem sikerült. Mit mondhatnék, talán azt, hogy az általad vélt valószínûség nem befolyásolja a valóságot.
Ha a szabadesés egyetemlegessége igaz lenne, akkor az üstökösnek nem lenne csóvája. Ahogyan a földnek sincs. Vagy van neki? Talán egy pici van, ki tudja? Amit a mikro-nano Pa napszélnyomás fúj ki belõle? Az üstökös esetén egy ötven kilométer átmérõjû magból, 10 cse távolságra, valahol a Szaturnusz körül? Ráadásul az üstökös jóval nagyobb, karakteres tömegvonzása (~0,01 m/s^2) ellenében?
Lehet, hogy ezt a távcsövükkel számolták, mert nem volt még abakuszuk sem? A HaleBopp üstökös magja forog, ~11,6 óra a periódusa. Az ebbõl származó centrifugális gyorsulása jelenleg is csupán csak egy nagyságrenddel kisebb (0,001 m/s^2), mint a tömegvonzása. Az USP- kritérium pályája emiatt jelenleg csak ~ 57,8 km, alig nagyobb, mint a sugara! Ami azon kivül jut, azt mindent távolit! Pedig a forgási periódusa változó- az útja során a bolygók és a Nap árapálya változtatja. Korábban sokkal kisebb is lehetett, amitõl az USP pálya benne magában haladhatott! Nem csoda tehát, ha a magja kettétört, és bõségesen bocsát ki magából port, és részecskéket. Már százszor leírtam, mi az, hogy USP, és hogy miért fontos! Bármihez fordulunk az égbolton, az árapályt megtaláljuk! A szabadesés egyetemlegességének sérüléséért is õ a felelõs, nem a tehetetlen tömeg változása. Egyszerûen: lyukas a csillagászat, mert lyukasabb a fizika. No! Amit mondtam, úgy vagyon!
"Az alap tévedése az volt, hogy különbözõ anyagok más sebességgel esnek a gravitációs térben. Tehát a súlyos és tehetetlen tömegük aránya szerinte eltér, s ezért különbözõ képpen gyorsulnak a gravitációs térben. A tehetetlen tömeg arányos a tömeggel, a gravitációs tér kölcsönhatása szintén arányos a tömeggel, tehát egy logikai hibát vitt bele már az elején. Ezért jó eredményt nem kaphatott."
Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyelésébõl:
Nem egyszerre estek le. Pedig eddig ebbõl indult ki a tudomány. Érdekes módon eddig passzoltak is ehhez az intézményes tudomány képletei. Most, hogy Ö a saját pénzén tudományosan bebizonyította, hogy nem egyszerre esnek le, valaminek változnia kellett volna. Ez a változás elmaradt. Miért? Szerinted?
Én megmondom miért. mert ez is egy dominó-effektust indítana el és ehhez gyávák a tisztelt intézményes tudomány tudós urai. Ezért.
Az bizonyára igaz, hogy a filmfelvételen nem egyszerre estek le a minták. Sõt, iszugyi korrelációt talált a tömeghiány, és az eltérések között. No már most, mert jelenleg nincs olyan elmélet (az enyémen kivül), ami ezt lehetõvé tenné, a tehetetlen tömeg azonosságának sérelme nélkül, a kísérletet elbagatelizálják. Márpedig egy ejtõkísérletet nem lehet mással helyettesíteni, csak azzal. Így kipinilnek tök igaza van, csak lehet, hogy a tudósok megitélése nem tökéletes nála. Mert lehetne rosszabb is.
Egyben azonban nem értek egyet kipinillel: hogy egyes intézmények a kolosszális tudásukat rejtegetik... Mert szerintem inkább a kolosszális tudatlanságukkal hencegnek.
Amit egyébként még hiányolok a fizikában, és a csillagászatban, az a forgástörvények összefoglalása, és rendeltetésszerû összefoglalása. Amelyek itt- ott, a különbözõ tudományágakban nyomokban még ugyan fellelhetõk, azonban alkalmazási lehetõségeik korántsem általánosak. Csak a fizikának elõbb össze kellene õket "gyûjtenie". Meg a filozófiának is, mert mindenütt az az alap. Szóval én hiányolom azt, hogy az égitestek, köztük az üstökösök forgásperiódusának alakulásával nem foglalkoznak sehol. Hát nem furcsa, hogy szinte minden bolygó és égitest forgássebessége a naprendszerben <25 óra alatt változik? Még ez az üstökös is. Mitõl van ez így? Hogyan változik? Mondom- az a fizikus és csillagász-növendék járna a legjobban, aki azok klasszikus, már elhagyott ágaira fordítja az erõfeszítéseit. Hadd kergessék a többiek a részecskéket, amelyekbõl azonos tudati töltésük esetén is sok millió lehet. Amennyi csillag sincs az égen.
"...és renndeltetésszerû alkalmazása..."
Nem az az érdekes, hogy a Vénusz retrográd forgású, a Merkur is lassan forog- annak valami más oka lehet. (A Merkurra pld. a Nap árapálya nagy). Sokkal inkább az a kérdés, hogy a Hale-Bopp forgásperiódusa miért hasonlít a gázbolygókéhoz? Leginkább a Neptunuszéhoz, de a többihez is. Valamely forgó égitestbõl kiszakadó tömeg ugyebár megörzi a perdületét. Mivel addig az égitesttel együtt forgott, kis ráhagyással mondható, hogy azzal "kötött forgású volt. Amíg az égitest egésze egyet fordult, õ is pont annyit (ha csak szlipje nem volt, mint a gázbolygóknál). Így hozzárendelhetõ egy forgási, és egy keringési impulzusmomentum is, pont amilyen egy külön bolygóé is lenne! Ha egy ilyen kiszakad a központi égitestbõl, és keringeni kezd körülötte, akkor is megõrzi összes impulzusmomentumát. Mi történik ilyenkor? Gyorsul e a forgása, vagy lassul? Mi történik a központi bolygóval a kiszakadása miatt? Hogyan és mitõl változik késõbb a forgásuk? Milyen egyéb folyamatok kapcsolódnak! Nos- ilyen és hasonló kérdésekre, amelyeket nemigen tesznek föl- keresnék a "Forgástörvények" a választ. (ilyeneket is számoltam) Pedig ezek nélkül a naprendszer egyetlen porszemének a története sem lehet érthetõ! Persze, ez se túl könnyû! Lehet, hogy pont emiatt hagyott fel az ifjú fizikus nemzedék ennek a még feltáratlan területnek a kutatásával, és kezdett inkább bozonvadászatba?
Kedves Bnum. "A felszálló gázt és port viszont a Nap szél egy irányba fújja, a Naptól elfelé. Bár egy közbe jövõ Napkitörés még ezt az irányt is megkavarhatja."
Hát permanens napkitörés lehetett az közel egy éven keresztül, ami így megkavarta az össze vissza lengedezõ porfarkincákat a hozzászólásod utáni képen. Meglehetõsen zavarba ejtõ a hozzátartozó magyarázat is, amely a tiedtõl merõben eltérõ.
"magyarul: a kék csóva ionok, a nagy fehér meg por az üstökösbõl, aminek nagyobb tehetelensége révén nem nyílegynesen jön ki az üstökösbõl, mint az ionok, hanem elhajlik, ahogy az ütökös mozog." (Elég furán, és nem úgy, ahogyan írja)
Szerintem mindez nem offtopik, mert a tömegvonzás, és a tehetetlenség lényegéhez vihet közelebb.
Ami a "Gravitáció"
"Hagyd a részleteket. Indulj ki a valóság megfigyelésébõl: Nem egyszerre estek le."
Igen és te bizonyítva látod, hogy semmi más erõ nem hatott a kísérleti darabokra mint a gravitáció?
Csak gondold el mi történt volna HA igaza van és a különbözõ elemek különbözõ sebességgel esnek? Akkor milyen eredmény született volna?
A kiértékelése se volt semmi, mivel a század másodperc kijelzõje, ami tükörben látszott és a számjegyek váltása nem volt szinkronban a 25kép/sec-es filmmel. Tehát többnyire hiányos számjegyek tükörképe látszik.
A kísérlet eredménye (aminek én találkoztam a számszerûsített változatával is) közelebb volt a kaotikus mozgáshoz, mint bármi máshoz.
A lényeg, ha a mozgásuknak bármi köze lett volna a tömeghez, akkor, vagy egymáshoz képest el kellett volna mozdulni (a rendszámokkal arányosan, vagy más módon), vagy nem. Ténylegesen az egyenletes mozgáshoz képest kisebb eltéréseket látunk. Látunk kisebb nagyobb gyorsulást, kezdõ gyorsulást és vissza esést. Ezt röviden egy külsõ zavarnak, indulási zökkenõnek, vagy billenés hatásának lehet minõsíteni és nem többnek.
Azon kívül ha a feltételezés igaz lenne, 10000 helyen lehetne észrevenni. Csak gondoljátok el, mennyi helyen zuhannak 130m-nél nagyobb magasságból testek csak a Naprendszerben.
Akit érdekel talál az origon is kb 10000 hozzászólásból álló fórumot, az indexen még többet, de elõfordul más helyen is. Egy biztos, ha én fizikus lennék és nem tudnám ezt az effektus 10 másik kísérlettel bizonyítani, akkor fognám a kis lapátot és elásnám magam.
Ennél egyszerûbb ha azt állítjuk, hogy nem engedik megismételni a kísérletünket abban a bizonyos toronyban. Így nem derül ki, minden fizikához nemértõnek, hogy az eredeti állítás teljesen hibás. A fizikához kicsit, és jobban értöknek ez kezdettõl világos volt.
Utólag, hiányos információk alapján, lehet hogy több embert félre vezetett õ, vagy a hír.
Azért gondoljátok el, mi történne az ûrállomáson (ami zuhan a Föld körül) ha igaza lenne? :O)
Nem vagyok üstökös szakértõ. Nekem megfelel qetuol magyarázata. A lényeg minél kisebb a részecske és a töltésétõl is függõen lép külcsönhatásba a napszéllel, aminek hatására a csóvában szelektálódás is létrejön. A valódi szél hatását is felhasználják ilyen célra.
"A 2008 HJ-jelû kisbolygó 42,7 másodperc alatt fordul meg tengelye körül, ami az eddig észlelt legrövidebb forgási periódus a Naprendszerben"
A kisbolygó teniszpálya méretû. Mitõl gyorsulhatott így fel a forgása?
Már jeleztem, hogy pályán ez nem jelentkezik. A tömegek belsõ surlódása (szerintem) létezõ dolog, analóg a külsõvel, hiszen a gravitáció belül is hat rájuk. Hogy lehet, hogy ez nem jelentkezik? A képen amit látunk, a sárga farkinca sehol nem a napszél irányába kanyarodik, mert arra a kék csóva, a sárga pedig messze nem pálya irányú. Talán a forgással van mindez kapcsolatban? Ne feledd- a szabadesés egyetemlegessége esetén nem is lehetne farkinca, minden azonos pályán zuhanna! Egy porszem se eshetne le! Magyarázd el, légyszi.
Kipinil: játszd be légyszi a "mézes lép" videót! Azaz a "mézes képet", a golyós fiúval! Dehogy: a mézes golyót, a fiú képével! Ez képet ad a belsõ ellenállásról.
Bnum: teljesen egyetértek veled, ha azt állitod, hogy a súlyos, és a tehetetlen tömegek egyenlõk, sõt-azonosak is. Én csak a szabadesés egyetemlegességét tagadom, mert az mástól, pld. a surlódástól is függ. Márpedig a külsõ surlódást senki nem tagadja! Annak analógiája pedig a "belsõ surlódás". Iszugyi azt mérte ki. Mert a próbatestek így vagy úgy, de nem egyszerre érkeztek le. Legfeljebb nem megfelelõen interpretálja, amit én is kifogásoltam. De egy részét az állitásának elfogadom. Azon veled is vitatkozhatnánk. (A belsõ ellenálláson.)
Vajon a föld árapály forgásfékezõdése, amit pedig még a csillagászat is elfogad (ami szinte hihetetlen!), nem ilyen belsõ surlódás?
Vajon a Hold keringési sebessége nem fékezõdik az árapály miatt? Ja, de az is külsõ hatás- a gravitáció miatt van- kiáltanátok fel! És igazatok van! Ám az ejtõtornyi mütyürök is pont ugyanarra a külsõ határa fékezõdhettek! Ha pedig ezt a Holdra elhiszitek, akkor a mütyürükre miért nem? Talán mert iszugyi kétségbeesett stratégiát választott, az állandó ismétléssel? Én is azt teszem, kétségbeesek, és stratégiázok- mindhiába.
"A kisbolygó teniszpálya méretû. Mitõl gyorsulhatott így fel a forgása?"
Tegyük fel van a kezedben egy teniszütõ és egy labda. Megütöd egyenesen, a labda nem pörög.
De mi történik, ha a labda nagy sebességgel érinti a földet? Ezt természetesen csak az egyik oldalával tudja megtenni. Iszonyúan megpördül. :O)
Nos ilyesmi súrlódás a kisbolygók között bármikor elõfordulhat és elõ is fordul.
Ha fékezõdtek volna, akkor mindegyik fékezõdött volna. Ha különbözõ képpen gyorsultak volna, akkor a Nap körüli keringésünk során (ami ténylegesen zuhanás a nap gravitációs terében) különbözõ sebességgel zuhannának a különbözõ elemek. A Föld anyaga szétválogatódott volna. Bizonyos anyagok elõrébb keringenének, mások hátrébb. 4,5 milliárd * pi*2*150 millió km csak nagyobb zuhanás, mint 130 méter? :o)
Lehet az ütközés is. De lehet még sok más ok is. Pld. a kifúvások is megpördíthetik. Vagy a világûr viszkozitása az árapály. Vagy hogy lehül egy gáztömeg, átmérõje csökken, fordulata nõ. - Miért forog a Föld 24 órával? Mert lefékezõdött az árapály miatt! mondja bárki. (eddig gilt?) - De mennyivel forgott kezdetben? 17-19 órával- mondják a paleontologusok, és a geofizikusok, (én meg, hogy másfél órával, ami a Hold kiszakadási sebessége a még képlékeny, olvadék Földbõl) - Miért annyival? Ez a kérdés fel sem merül, nemhogy megválaszolást nyerjen. Talán valami ütközés miatt? - Hogy lehet, hogy minden bolygó (kivéve Vénusz...) ennyivel forgott? Ezt a kérdést sem teszik fel, én megválaszoltam, mégpedig a kiazakadás impulzusmegmaradásával, és a lehûléssel.
A bolygók csomosodási elmélete nem tesz fel kérdéseket, amelyeket nem tuid megválaszolni. Hanem egyszerûen törli õket. Kipinil felteszi a kérdést, mik azok a kis földméretû golyóscsák a Nap közelében? Pillanatok alatt megjelentek, sokáig ott vannak? A válasz: letörlik õket, hogy képhibák.
A honlapomon azt a kérdést járom körül, pld. a mûvészettörténelemben, hogy az "Ember" csak azt veszi észre a képeken, amit már elmondtak róla neki. (ja, és amit szeretne látni rajta). Ha valami más is van azokon, azt a tudata ignorálja. Lelki vakságnak mondható ez. Nincs ez másképpen a természet tudományokban sem: a matematikától kezdve a csillagászatban, stb. A dolgok ugyanis, sokféleképpen mûködnek, és megoldhatók- egy bizonyos határig. Szerintem az a határ már eljött, és kell már arról írni. Nincs is probléma. Írok.
A bolygók csomósodási elméletérõl beszélsz? Valamely többé- kevésbé rendezett porkorongban az egy égi mechanikai paradoxon (lásd gázbolygó gyûrûk)! A ritkás porkorongból, ami a Nap körül maradhatott- nem csomósodhatott ki semmi! Mert amit a kezdetben (feltételezetten) kialakuló porfelhõbõl a még gyorsan forgó (2-3 óra periódussal!)Nap még a gázbolygók kiszakadása elõtt nem fúvott ki a messzeségbe, azt az elsõ, majd a többi belõle kiszakadó, óriás gázbolygó "seperte" össze!
Ugyanazok- elsõként a hatalmas Anonymus1, amely elszakadt a Naprendszertõl is, hagyta ránk az útján kikondenzálódott Plutót, és a Szednát, valamint az Oorth felhõ nagy szögben keringõ kisebb nagyobb objektumait, a meteorokat, üstököseket, kisbolygókat. Mert azok ugyebár hogyan csomósodhattak volna szép gömbbé, ha nem lettek volna eleve olvadékok? Szóval- ne írj nekem a "szedimentálásról". Vagy ha írsz, írd inkább azt, hogy az megtörtént! Hiszen szemmel látható. Csakhogy éppen a kiszakadó, és elrohanó gázbolygók külsõ burkának gyors lehülésekor. Hiszen elõször a szilárd részek kondenzálódnak, azután a víz, utána a metán. Nézz körül- így épül fel a Naprendszer! De a fórumon, ahol te jól érzed még magad, az én errõl szóló topikomat, kirugták a tudományból, hogy legyen helye a banaliásitásoknak, és a sületlenségeknek. Ja: és a szabadesés egyetemlegessége változó gravitációs potenciál esetén nem létezhet! (Szeretnék láblécet írni- ahogy uwu- nál láttam. Hogy kell? uwu-segíts!)
A Cassini rés a Szaturnusz USP pályájánál van! Az alatta lévõ gyûrûk zuhannak, a fölötte lévõk pedig szépen távolodnak tõle. Azért van ott a rés! Nagyon érdekes, igaz dolog ez, a fizika és a csillagászat együgyüsége miatt, amelyben nagyon hisztek- sokat veszítetek. Meg kellene talán próbálni legyõzni a tehetetlenségeteket, és önállóan gondolkodni? Magamról tudom, nem könnyû, de megéri.
Van "Fizika"- nagy betûs is! Amelynek azonban el kellene szakadnia a történetileg kialakult, "...kérek 1 kg tonhalat..." alapú fizikától. Amire persze szintén szükség van, de a maga helyén, és korlátaival.
Tessék, itt a mézesgolyó:
http://www.youtube.com/watch?v=KuwTeZL_gzk
Az ejtõkísérletet pedig bármikor meg lehet ismételni. Tudományos volt, számlája van róla és nem estek le egyszerre. Ezek tehát tények. Az, hogy ki mit gondol és hogyan fejti meg a "nemestekleegyszerre" tényét, már vitatható. Én azonban nem akarom ezt vitatni. Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön. Világosan látható, hogyan próbálják semlegesíteni, kiröhögtetni, szõnyeg alá söpörni ezt a tényanyagot.:
Megtehetnék, hogy ellenõrzik? Igen. Megtehetnék, hogy új elméletet állítanak fel rá? Igen. Megteszik? Nem.
Ezen tessék elgondolkodni, ne pedig azon, hogy iszigyi megfejtése jó, -vagy nemjó.
Próbálna persze a fizika is elszakadni a piaci valóságtól, csakhogy azt a vákuum felfúvásával törekszik megtenni, amit még a legképtelenebb ezotéria se tudna elképzelni!
Azt mondják a "zavarosban" könnyû halászni. Ám csak a fizika tudhatja: hogy a "semmiben" még könnyebb!
Ha ketten is mondjuk, sokkal könnyebb, már csak 3,5 Mrd embert kell, hogy egyedül meggyõzzek.
A tehetelenség definiciója (még csak munkahipotézis!)
"A tehetetlenség: a tömeg- tudatú (vagy a tudatos- tömegû)testek önmagukra ható, saját tömeg(tudati?)vonzása."
Aminek pedig a tömeg(tudat) véges terjedési sebessége az oka, amely viszont a környezõ világ kompressziómodulusától (tömeg, vagy tudati) nyomásától is függ.
Adott univerziumra meghatározott mértékû, más univerzumokban más lasúbb, és gyorsabb is lehet. Ha egy ilyen, az utóbbi elszáguld mellettünk, akkor a legcélszerübb leköpdösni, és gusztustalan dolgokat mutogatni utána, hátha felbosszantja õt.
A garvitáció egészen egyszerû eszközökkel, megismételhetõ kísérletekkel megváltoztatható. Íme egy eklatáns példa:
http://www.youtube.com/watch?v=lFArgSxsvqo
Nézni érdekes ez a mézesgolyó. Igaz fizikailag semmi pláne benne. Egy nagyobb gömbön belül, a külsõ forgását simán lehet fékezni. Ha te sétálnál egy gömbön belül, mozgásod sebességével befolyásolni tudnád a külsõ sebességét. Amikor kerékpározol, kerékre vonatkozóan ezt teszed.
"Pusztán abból indulok ki, hogy a tudománynak nem érdeke valamiért, hogy az igazság kiderüljön." Jogos akkor ha van igazság. Csak annyit kérek tõled, adjál neki igazat és gondold végig a következményeket! Az eddig dokumentált megfigyelésekben nem változna semmi? Ha igen, akkor az elmélete ellentmond a megfigyeléseknek.
Jelen pillanatban ezt az effektust csak ott és csak akkor és csak õ figyelte meg. Ezzel szemben van millió más megfigyelés.
Én ezt már sokszor végiggondoltam. A tudományt mára a dogmák õrzése mozgatja. Mivel azonban minden-mindennel összefügg, bármi ilyesmi dominószerû végigborulást jelentene. Ezért nem ismételnek meg kísérleteket. Ezért nem hajlandóak semmiféle új dolgot megvizsgálni. Nekem ez a véleményem. És hozzáteszem, sajnos. Ugyanis a tudománynak nem ez lenne a feladata...
Hát igen. Erre nem is gondoltam. Ha a mag eredetileg nem forgott a Naphoz képest, akkor most se forog. Pontosabban, hogy irányát megtartsa évente fordul 1-et. Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hõ is keletkezik.
Lehetséges, hogy a Föld hõjének egy része innen, és nem radióaktiv bomlásból keletkezik. A gravitációs fékezés (árapály) hatására ezek után természetes, hogy pont annyira fékezi le, hogy ne forogjon. Ebben az esetben, ha tartja az irányt akkor a központi testrõl nézve pont 1 fordulatot tesz meg 1 keringés alatt.
"Pontosabban, hogy irányát megtartsa évente fordul 1-et. Ehhez képest a köpeny elcsúszik rajra, közben egy csomó hõ is keletkezik."
Foroghat az többet is mint 1. A lényeg, hogy a mézesgolyó-effektus lejátszódik, vagy sem. Minden jel arra mutat, hogy igen. Forrainak igaza van. Távolodunk.
Tehát a forgás során állandóan (mozgási) energiát veszítünk (hõ formájában). Ha a keringéssel szinkronba forgunk, akkor lényegében állunk és akkor a minimális az energiánk. Még jó, hogy az olvadt kõzet elég jó csapágynak tûnik, ezért elég sokáig forog. Ez alapján viszont minden bolygó távolodik a Naptól, nem csak a Föld - Hold egymástól. Ez természetesen tisztán, csak körpálya esetén valósul meg. Más esetekben rezonanciák zavarják, csökkentik, erõsítik ezt a hatást. Vagy tartják fent és akkor csak bizonyos stabil pályák maradnak meg.
Kérdezd forrait. Õ ez tudja számolni is. Méghozzá -állítása szerint- meglehetõs pontossággal.
Engem csak egyvalami zavar. Ha ez a dolog igaz, akkor ugye folyamatosan csökken a forgási idõ. De akkor viszont nem innen származunk, hanem ide csak telepítettek minket. Ugyanis más tudományág kísérletébõl biztosra vehetõ, hogy sejtjeink beépített órája kb napi 29 órával számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az a bolygó ahonnan származunk, (vagy amire tervezve vagyunk) nemhogy gyorsabban, de sokkal lassabban forgott mint a Föld forog jelenleg.
Szóval bennem is vannak kételyek bõven, de úgytûnik a tudományos világban nincsen olyan intézmény, ami összegezné, összefogná a különbözõ tudományágak egymásnak ellentmondó anyagait, hogy aztán a végén válaszokat kapjunk ezekre a szerintem nagyon is izgalmas kérdésekre.
Bocs, nem emeltem ki, de azért nem mindegy milyen link. Az ami bizonyítja. Az, hogy más fórumon szóba került és ilyen tartalom került beírásra az nem bizonyíték. http://hu.wikipedia.org/wiki/Cirkadi%C3%A1n_ritmus
Enélkül, láttam leírva, hogy egy ember hallott egy embert beszélni aki... :O)
Hallgasd csak meg a tudóst. Meg fogsz lepõdni miket mond...
Na többször meghallgattam. Kiss János biológus többször megemlíti, hogy kb. 24órás (kicsit több) a biológiai óra. Ezek után kíváncsi lennék ki (és hol) hallja a "29 órát"?
De a hülyeséget lehet terjeszteni. Ha azt írják oda: a biológiai óra 24 órás, "valamivel" kevesebben olvasták, hallgatták volna meg.
kipinil úgy látom itt befogták a szádat.
Egy másik fórumon én is jártam így, hogy nem tudtam kifejteni az érveimet. Ezért az általad említett fórumon (azt is olvasom) várom a meggyõzõ érveket! Ha meggyõzöl, én ide fogom írni.
Komolyan nem értem, hogy miért kell a termékeny beszélgetéseket sorozatosan félbeszakítani kizárásokkal. Mintha az lenne a cél, hogy ne jöjjenek ide az emberek beszélgetni. De akkor meg minek van fórum?
Már én is gondoltam rá. Minden fórumon vannak emberek, akik így, vagy úgy megakadályozzák az elõremutató társalgást. Nem tudom, hogy ezt ingyen teszik, vagy bizonyos díjazás ellenében? Az utóbbi esetben, nekem is jó lenne valami mellék jövedelem. ;o)
A látszat ellenére ez itt most nem elõzmény nélküli kizárás volt. Exy sokat tett érte, hogy Cifu most már utazzon rá.
Gondoltam, hogy volt elõzménye. Akkor magamba beszélgetek. :O)
Egy másik fórumon hosszas várakozás után visszaengedték az egyik ismerõsömet. kb. 24óránát nem szólt semmihez se hozzá. Ennek ellenére a következõ admin meglátta a nevét, hogy bent van, megint kizárta, bár nem követett el semmit.
Na befejeztem a témát.
Milyen "jó" ez a rend és ez a csend!
Szinte csak a "Haditechnikai Topic" megy. Mert oda rendes emberek járnak.
Már megint te? Annak például örülsz, hogy kinyírtad a beszélgetést? Ha ez marad a színvonal, akkor lelépek én is. "Biztos" jobb lesz akkor neked, no meg mindenki másnak is.
Bnum Szivbõl és észbõl is egyetértek. A Hold árapálya- mert közelebb van, kétszer nagyobb hatású a Földre, mint a Napé. Vagyis ha a Hold távololodik cm/év, akkor a Föld méter/év nagyságrendben! (ezt számítottam) Szeretném, ha érzékelnéd: az árapály problematikája, van olyan univerzális, és fontos, mint bármely másik, relativitás stb. Viszont sokkal szebb, és mert senki nem foglakozik vele- perspektivikusabb is. Mert igaz, amit mondasz: mindenre kihat! Általalános jelenség, amit a fizika elbagatelizál,. A geofizika jól tárgyalja, de csak a saját szemszögébõl. A csillagászat pedig kedvetélenül, marginálisan foglalkozik vele. Mondván- ha már a villamost se éri utol, elõkelõbb, ha taxi után fut. (Sötét tömegek)
Én meg nagyon örülök, ha végre valakivevel egyetérthetek. És konkrét,hozzáértõ társalgás folyhat errõl.
Kipinil. Nincs ellentmondás, mert mire mi is 29 óróra fékezõdünk, nekünk is megjöhet az eszünk... Egyébként számításaim szerint elõbb fékezõdünk le annyira, mint az eszünk megjöjjön! :-) A "tudományos világot" pedig érdemes néha megkukkantani a kivülállónak is, hogy legalább olyan szintû ezotériákat tudjanak kitalálni, amelyek nem annyira átlátszók, hogy az outsiderek is beszólhassanak..
remark, maradj itt! Ne add fel! Hisz épp erre számítanak. Meg hogy megsértõdjünk! Amúgy pedig nekem eddig jó ez a fórum, kedvelem. A hülyézést pedig meg lehet szokni, ha közbe értelmesen beszélgethetünk. Még uwu, sõt a Zéró is hiányzik! uwu, hogy kell lábjegyzetet írni a hozzászóláshoz? Én is szeretnék néhány sort beírni! Talán azt- hogy "Miért van mindenben igazam?" Ezzel is a szerénységem szeretném prezentálni.
Megtalálod te azt egyedül is. Csak akarni kell. Ha csak tizedannyira akarnád az aláírást, mint okosnak látszani, már rég ott virítana valami nagyon gáz szöveg.
Ne légy olyan morcos! Beismerem, igazad volt, buta meg minden többi is vagyok. S így nem is lesz soha lábjegyzetem. De az árapály hidd el, érdekesebb, és sokak számára is érthetõbb, mint a 11 dimenziós téridõ. Belátom, számomra is. De akkor miért nem inkább azt beszélnénk ki? Hátha elvezet a gravitáció megértéséhez? A 11 dimenziót meg beszéljék ki a fizikusok.
Olyan témakör az áapály, amelyet a fizika láthatólag nem tart érdekesnek, nekünk meg szerintem pont jó. Miért nem használjuk ki ezt a szép, és izgalmas lehetõséget? Amelyen keresztül óhatatlanul megismerkedhetünk mindazzal, ami a gravitáció sebességét befolyásolja?
Azért nem foglalozik vele sokat a fizika, mert semmi érdekes nincs benne. A tömegvonzás egyenes következménye, triviális dolog.
Az árapály erõ azér lép fel, mert a dolgoknak van kiterjedése. Tehát a geometria egyértelmûen meghatározza ezt, ha már ismerjük az objektumra ható erõt. Ami vizsgálandó az az erõ eredete. És a gravitáció ma a leg alaposabban vizsgált jelenségek közé tartozik. Ha igazán bele akarnál mélyedni, hogy terjed a feszültség a tesben anyagtannal kéne foglalkoznod, de te egész másról beszélsz.
"mert semmi érdekes nincs benne" Ha nincsen, valószínû az élet sincsen, igaz ez nem a fizikára tartozik.
A fizika nem foglakozik vele, mert azon kívül, hogy egy bonyolult képlettel esetleg kiszámolja az értékét, nem tud mit kezdeni vele. A statikus gravitációval is problémák vannak (még a mértékével is), ez pedig dinamikus gravitáció változás. Rá lehet keresni, hány hibás magyarázat van fent a Neten.
Ha 3 test mozog, akkor már problémák vannak. Igaz az idõintervallumot csökkentve csökkentik a hiba mértékét, de a megértéstõl messze vannak a fizikusok. A laikusok, meg szabadon szárnyalnak. :o)
Ezzel csak az a probléma, hogy aki az árapály jelenségébõl próbálja kihámozni, hogy mõködik a gravitáció, kb olyan mintha a napsütötte test hõtágulásából próbálná kikövetkeztetni mi zajnik a nap belsejében.
Bármilyen helytõl is függõ intenzitású erõ hatása ugyanolyan jellegû mint az árapály. Semmi varázslat vagy csoda nincs benne amitõl a hatásnak köze lenne az eredetéhez. Onnantól kezdve, hogy tudjuk melyik ponton mekkora a hatása, bármit ki tudunk számolni, ha elég jól ismerjük az objektum tulajdonságait. De ettõl a vizsgált tárgy nem fogja elmesélni hogy keletkezett az az erõ ami õt megnyomorította.
Kedves uwu. Most, hogy egy barátomat kitiltottak, pedig semmi rosszat nem tett, csak elgondolkodott azon, hogy hátha a dolgok másképpen is történhetnek, mint ahogyan tanítják, én is el kell, hogy gondolkodjak!
Úgy tûnik, hogy a tudományos fórumokon csak arra van szükség, hogy az odajárók a fizika számára is amúgy érthetetlen dolgokat tovább csócsálják a lila érthetetlenségig.
Félek, hogy Bnummot is kizárhatjátok, mert gondolkodni próbál. Neki javasolom, hogy inkább levelezzen velem a továbbiakban, ha gondolkodni merészel. Magamról már nem beszélek, hogy kizárnak, hiszen egy ügyeletes szamár minenhol jól jön. (Csak megjegyezném, hogy a szamár bölcs, és kedves állat, de már csak kevés van belõlük, ezért ideje védetté nyilvánítani õket.)
És még egy gondolat: "Ha a tett halála az okoskodás, akkor a tétlenségé a butáskodás!" Én ezt az elvet követem. Sajnos azonban ez egy komoly, nem butáskodó topik! Mert mély hallgatások után valaki mégis nagy komolyan egy okosat böffent:
"...Azért nem foglalkozik vele sokat a fizika, mert semmi érdekes nincs benne. A tömegvonzás egyenes következménye, triviális dolog...".
Azután újra mélyet hallgat.
A frászt a tömegvonzás! Hiszen a gravitáció összeszorítja a valóságos bolygók oldalát! Azért fékezõdik a forgásuk, és azért távolodik minden az univerzumban. Mert mindennek fékezõdik a forgása. Csakhogy nem a tömegvonzás, hanem a gravitáció: a tömegvonzás-taszítás miatt. Életre szóló, szép emlékem a találkozás veletek, uwu. A legnagyobb elismerés, egy vitán felül jó képességû vitapartnertõl, hogy nem érti, amit elmondtam. A Nobel díj nem érne ennyit nekem. Ezzel befejezem az árapályt- uwu- legyen a tiétek a 11 dimenziós tér. Ne is legyen kisebb soha. Iá, Iá
Hát most több nemet is fel kéne sorolnom, mert szinte semmivel se értek egyet.
A homogén gravitációnak nincs jelentõs oldalirányú erõhatása. Ha valamit beleszórunk a levesbe, azt meg is kell kavarni, s ez még csak a felszíni hatás.
A téridõben van csavarodás, ezt megállapították, bár nagyon kismértékû. Az árapály meg kavargatja az anyagot.
Ha visszanézünk a Naprendszer keletkezéséig és elképzeljük a por, kõ, gáz tömeget ami saját tömegközpontja körül gravitációsan stabilan létezik. Ezek a részek a középpont körül forgásban kellett lenniük. Sajnos a tévképzetekkel ellentétben ezek a forgó részek nem sûrûsödnek, csak ha plusz energiát kapnak. Egy külsõ szupernóva robbanás, mágneses tér, stb. Ha a gáz elkezd sûrûsödni, akkor felmelegszik. A sûrûsödéssel egyre gyorsabban is forog, és a tõle sokkal sûrûbb kõzeteket, össze sûrûsödött port (amik kezdetben egyenletesen helyezkedtek el a nap rendszerben) mint egy centrifuga kihajítja a gázcsomóból (ott is a sûrûbb anyag megy kifelé, a ritkább befelé). Ezzel a Nap perdületet veszít, és lassabban forog. A sûrûjébõl pedig napkörül keringõ testek lesznek. Ezek a változások során erõsen változik a gravitációs erõ (ami a centrifugális erõ és a nehézségi erõ(k) /több test esetén/ összege. A változó, dinamikus gravitáció, az az árapály erõ.
Tehát nem akkora baromság ez. Csak Forrainak is kéne egy Mileva. Nekem is. :O)
Régen a matematikusok eszközt adtak, most már csak egymással beszélgetnek... Ha viszont mindent meg akarsz tanulni amit õk, akkor matematikus leszel és nem azzal foglalkozol amivel eredetileg akartál.