Vagy hogy lehül egy gáztömeg, átmérõje csökken, fordulata nõ.
- Miért forog a Föld 24 órával?
Mert lefékezõdött az árapály miatt! mondja bárki. (eddig gilt?)
- De mennyivel forgott kezdetben? 17-19 órával- mondják a paleontologusok, és a geofizikusok, (én meg, hogy másfél órával, ami a Hold kiszakadási sebessége a még képlékeny, olvadék Földbõl)
- Miért annyival? Ez a kérdés fel sem merül, nemhogy megválaszolást nyerjen. Talán valami ütközés miatt?
- Hogy lehet, hogy minden bolygó (kivéve Vénusz...) ennyivel forgott?
Ezt a kérdést sem teszik fel, én megválaszoltam, mégpedig a kiazakadás impulzusmegmaradásával, és a lehûléssel.
A bolygók csomosodási elmélete nem tesz fel kérdéseket, amelyeket nem tuid megválaszolni.
Hanem egyszerûen törli õket.
Kipinil felteszi a kérdést, mik azok a kis földméretû golyóscsák a Nap közelében? Pillanatok alatt megjelentek, sokáig ott vannak?
A válasz: letörlik õket, hogy képhibák.
A honlapomon azt a kérdést járom körül, pld. a mûvészettörténelemben, hogy az "Ember" csak azt veszi észre a képeken, amit már elmondtak róla neki. (ja, és amit szeretne látni rajta). Ha valami más is van azokon, azt a tudata ignorálja. Lelki vakságnak mondható ez.
Nincs ez másképpen a természet tudományokban sem: a matematikától kezdve a csillagászatban, stb. A dolgok ugyanis, sokféleképpen mûködnek, és megoldhatók- egy bizonyos határig.
Szerintem az a határ már eljött, és kell már arról írni.