em mondja ki, hogy a luk nem értelmes földmunkáskám. Ha utána néztél volna tudnád már végre, hogy a lukból jön a lyuk. Nekem ne gyere azzal, hogy 2003 van, nem RÉG, mert a nyelvtanunk nem egy 2 éves darab!
89. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang, írásunk azonban megtartotta az ly [e.: ellipszilon] betût, ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele.
Az ly írására pontos szabályaink nincsenek, mert azok a szavak, amelyek ly-nal írandók, nagyon sokféle eredetûek, különbözõ jellegûek. Kétség esetén szótárban kell megnézni, mely szavakban írunk ly-t, melyekben j-t. Bizonyos fogódzóink mégis vannak; ezeket tartalmazzák a következõ alpontok.
a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk, lyukban, lyukból, lyukak, lyuggat, lyukad, lyukaszt, lyukas stb.
A magyar helyesírás szabályai (súgó változat: Taracsák Gábor 2002.)
Én nem anyádat szídtam, hanem TÉGED, TE NAGYON PARASZT!
Egyebkent a magyar nep meglepöen sokat olvas! Ha azt veszzük, hogy egy haverom a 80' evek vegen könyvesbodeval gazdagodott meg....
Ausztriaban ilyen elkepzelhetetlen, hogy minden sarkon alljon egy fabol összetakolt stand, ami könyveket arul :-) Igaz egyreszt, mert rontana a varoskepet es ezert tilos, de ha bemesz egy sima könyvesboltba, ott sem sok embert latsz lezengeni :-))
hisz 82., hisszük, hittük, higgyük, hidd v. higgyed
296. Az évet és a napot jelölõ számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötõjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; április 4-ig vagy 4-éig; 12-tõl vagy 12-étõl; stb. Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jén, 1-jéig stb. Az elseji v. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 1-jei
Idézve a Magyar Tudományos Akadémia A magyar helyesírás szabályai címû kötetébõl. Tizenegyedik kiadás, negyedik (változatlan) lenyomat. 1987.
( :) )
Ok, vissza az egész.... kicsit elhamarkodtam...utananeztem a sulineten :-)
Azok szerint is "Higgye" bar en elegge szkeptikus vagyok.....
Mas forrasoknal pedig "Hidjen" Szoval ezen is lehet vitatkozni...
Na bazz végre egy értelemes topic. A népek a NYELVTANROL flamelnek! jee
A jó édes anyád a paraszt! Képzeld, hogy régen nem volt LY te nagy okos. A luk igenis létezett régen, és abból jött a LYuk. Engem te ne parasztozzál...
Hát én minden hivatalos formában 1-én láttam. Szerintem még az MS word helyesírási szabályzata is így fogadja el. 1985-ös helyesírási szabályzat kicsit régi szerintem.
"Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jén, 1-jéig stb. Az elseji v. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 1-jei."
A magyar helyesírás szabályai (súgó változat: Taracsák Gábor 2002.) Letöltheted a #97-es hozzászólásban adott linkrõl.
Amugy én is hozzászólok. Én így szoktam meg hogy elég helyesen írok (fõleg itt fórumban), nekem így kényelmes, így tudok gyorsan írni. Azt speciel rühellem amikor valaki írásjelek nélkül ír összefüggõ szöveget, mert teljesen érthetetlen sokszor, na meg ha van olyan szó ami ékezettel és ékezet nélkül is értelmes (kerek/kérek/kerék), és nem teszi ki az ékezetet akkor sokszor nehéz rájönni hogy a személy akivel társalgunk mire is gondol valójában...
Pesten sokan használják az "oda" szót az "ide" helyett.De az elég gáz, hogy a filmekben is nagyon gyakran "add oda"-t mondannak ill. szinkronizálnak.Vagy gondoljunk csak Auth Csilla egyik számára, amikor a refrénben folyamatosan ezt énekli:"Add oda nekem". Nem nevetséges?Nem igaz, hogy valakik megírják a dalszöveget, sokan elolvassák megzenésítik stb. és nem veszik észre, hogy itt valami nem stimmel?
Haver kért vlamit gyerek korában: Add oda azt! Add IDE azt! helyett...
Õ tartsa azt a vödröt. Õ tartja azt a vödröt.
Igen az elején ezt is akartam írni, mert sokan ezt is elrontják.Tehát a "hadd" a jó.Mármint, ha olyan értelemben használod, hogy "Hadd menjen". A "Had" szónak más a jelentése.Pl. katonai értelemben, mint a "hadsereg".
Felraktam a Magyar helyesírás szabályai c. kis "könyvet".Akit érdekel szedje le nyugodtan. Szerintem hasznos segítség és csak 300 kbyte.Bár nem a legújabb(1985), remélhetõleg fedi a valóságot:)
A PÓSTA regen valoban igy volt helyes!!!! Valamikor a 80' evek közepen hoztak be hivatalosan, hogy POSTA legyen belöle!!! Tudom, mert pont a PÓSTÁ-nál dolgoztam akkor :-)))
Tudod, pont ez a baj, hogy a valós életben is innen tanuljuk el a hibákat... Persze, könnyû az mondani, hogy tudok helyesen írni, csak a neten nem foglalkozom vele.Sajnos biztos vagyok benne, hogy ez általában nem igaz.
Na még írok egy-két trükköt.Sokaknak a "tûz" és a "víz" szóval is problémája van.Tehát mikor írom hosszú "û"-vel és "í"-vel. (vízimentõ,vizes,vizel,vízzel,tûzijáték,tûzhányó,tüzes stb.) Ebben az esetben a "kéz" az alapszó.Megnézzük, hogy a problémás szónál hasonló alakban "é" betû vagy "e" betû van a kéz szóban.Ettõl függõen írjuk hosszú vagy rövid "í"-vel és "û"-vel. Tehát: kezes - tüzes,vizes kezel - tüzel,vizel kézzel - tûzzel,vízzel kézi(-labda) - tûzi(-játék),vízi(-mentõ) stb.
Ugye milyen egyszerû?:)
tök vicces ez a topik! Ki nem szarja le hogy netes társalgásban hogy ír valaki. A valós élet az már más tészta...
A játszik szóra én egy könnyebbet ismerek.A módszer hasonló, csak én az "ír" igét veszem alapul.Ha van benne "j" hang akkor a "játszik" szóban az "sz" dupla lesz. Tehát: ír - játszik írjon - játsszon írok - játszok írjunk - játsszunk stb.
Persze, hogy helyes, de nem mindegy milyen értelemben használjuk.Mindkét szónak más a jelentése: Egyelõre(kb."most még, egy ideig") Egyenlõre(pl."egyenlõ szeletekre")
De ez a mondat:"Egyenlõre("egy ideig" értelemben) befejeztem"...HELYTELEN!
persze ... nem megyek suliba :) de azért elõször még gondoltam na jó amerikában jópofa volt meg nagy poén ... látom a TV-ben hogy tele van bunkókkal meg állatokkal és nem néztem.
ja, és itt off, de azért: a lent említett prof. Stephen Hawking, az egyik legnagyobb ma élõ fizikus, kozmológus, rengeteg könyve és tanulmánya jelent már meg, és az, hogy beszélni sem tud már csak egy beszédszintetizátorral amibe gépel az nem akadályozza meg abban hogy egyetemen oktasson, kutatásokat végezzen és ugyanúgy résztvegyen a tudományos életben, mint 'ép' társai.
a lenti idézet egy könyvbõl van, ahol egy készülõ kiadvány helyes nyelvezetérõl beszélnek. természetesen egy fórum vagy egy email (bár ez mindkettõ esetfüggõ) sokkal lazább, és sokkal több mindent elvisel. a nyelvtantanulásról... amit nálunk suliban (nem) oktatnak - de máshol sem. egyszerûen nincs rá igény, a funkcionális analfabetizmus igencsak elterjedt... rengeteg külföldi ismerõs is van, és pl az angolok közt találkoztam azzal, hogy tragikusan nem ismerik a saját nyelvüket. - nem csak online, persze itt mindenki el tudja ereszteni magát, hanem élõszóban és írásban - papírlevélen is . (begépelem betû szerint - képzeljetek hozzá egy nyomtatott betûs írást, és egy kb 30éves informatikust) "... Dont Forget iF There is Enything Your After Email ME, Thats eny Band Signer Ect Ok Enjoy THE CD ..."
amúgy a fura-nemfura módszer jó, nálam ez nyelvtanulásnál jött nagyon be... ha többféleképpen lehet, kimondom mindet, és amelyik 'jól hangzik' az lesz a helyes :o))))
te normálisnak tartanád, ha mindenki GONDOLKOZNA azon mit hogy és miért ugy ir le, ahelyett hogy csak mondaná/gépelné ahogy kedve tartja? a nyelv eszköz, és ebben a véleményemben ugyan közrejátszik, hogy idegen nyelv tanulásánál a nyelvtant GYÛLÖLÖM, mert visszatart, akadályoz, korlátok közé szorít, de egy ANYANYELVNÉL nehogymár a parasztbácsinak is tudnia kelljen hogy mi miért ugy van ahogy van... ha mindkét fél megérti bármiféle probléma nélkül, akkor szvsz teljesen mind1 hogy piktogrammokkal vagy rovásirással kommunikálnak, és egyenesen káros, ha azért nem tudnak beszélni, mert akadályozzák õket holmi közlési szabályok
egyébként egy módszer ami nálam bejött, ha nem tudtam egy szó helyesirását: leirom mindkét módját egymás alá, és amelyik tetszik :) mondjuk ez csak akkor segít, ha - mint freak mondta (ez is milyen hülyeség, mondta vagy irta... irta, de mintha mondta volna) - sokat olvasol, mert akkor az fog tetszeni, amelyiket sokat láttad, míg a másik "fura" lesz, de próba szerencse alapon be szokott jönni, elég jó találati aránnyal
egyébként a helyesirásban van egy olyan dolog is, hogy itt a neten "sikk" másként irni bizonyos dolgokat, pl siráj, sux, stb. és valljuk be, ha tudsz helyesen irni, (számomra) okoz néha perverz élvezetet hogy direkt rosszul irok egy két dolgot, mert az jó :) itt lehet rosszalkodni, megteheti az ember
másrészt ott vannak a röviditések (szal, vmikor, vki), meg irc miatt szinte leszoktam a "bonyolultabb" ékezetekrõl (tudok gépelni), de messze van a óúû, meg ezt igazán már meg se tanultam (figyelni kell rá, oda kell néznem) szal kihagyom
szvsz nem szabad összetéveszteni a netet az élettel, ami itt elfogadott és természetes, az nehezen (vagy sehogy nem) szivárog át, mert egyszerüen nem irunk már képeslapokat, novellákat, verseket
vesszõ, pont, nagybetü: a neten sokkal inkább kijön, hogy az irás a kommunikáció eszköze, és nem pedig cél, végtermék, a célja a végletekig a közlési vágy, és a maximális hatékonyság az elsõdleges. Itt egyenesen feltünõ a gondos mondattagolás, nagybetü, pont, és ne mondja senki hogy nem kapja fel a fejét ha stilisztikailag hibátlan mondatokat olvas egy fórumban. Szerintem a netes irás sokkal közelebb áll az élõbeszédhez, mint bármi más hasonló szösszenet, hiszen ha az ember kicsit is tud gépelni, akkor nem azon gondolkozik hogy mit hogy irjon, hanem egyszerüen a gondolat után már irja is.
Régen tévében olvastam vmi matematikaprofesszorról, akinek van egy elmélete a világ keletkezésérõl vagy ilyesmi, lényeg hogy hatalmas, sokmindent megmagyarázó átfogó elgondolás, de nem tudja közölni, mert agyvérzés után lebénult szinte teljsen, egyik keze mozog, és csak egy konzolon tud gépelni. Namármost mi itt weben, illetve ircn hosszabb idõ után szinte mindent tudunk egymásról, röhejes hogy az akadályoz meg bárkit is hogy csak gépelni tud...
na mind1, ez csak eszembejutott
...most még talán 1-el... mivel szóban szinte mindenki 2vel mondja, és lassan már úgy is írja, szabályos lesz az is. a kompatíbilis viszont (könyv szerint) hosszú elsõ í-s...
(egy DTP-s 'kézikönyv'bõl...) Tipikus helyesírási hibák Van néhány igen gyakori hiba, amelyek közül néhány az országos nyomtatott sajtóban is rendszeresen elõfordul. A stb. elé nem kell vesszõ, a mindig rövid i-vel írandó, a megújulás szóban ellenben hosszú ú és egy j van. A muszáj pontos j (valószínûleg az uszály miatt keverik sokan), és itt hívnám fel a figyelmet az egyelõre és az egyenlõre szavak közti különbségre (az elõbbi idõre vonatkozik - pl. egyelõre jó lesz így is -, míg az utóbbi ritkábban használt, mennyiségre értendõ - egyenlõre állítottuk a két frekvenciát). Dátumok számjeggyel való leírásánál nagyon sokféle helytelen írásmóddal találkozhatunk. Helyesen: elsején - 1-jén, másodikán - 2-án, harmadika - 3-a, negyedikei - 4-ei. A játszik ige ragozása is sokaknak gondot okoz. Ha nem vagyunk biztosak az adott igealak írásmódjában, gondoljunk arra, hogy azonosan viselkedik a mos igével (ha j-vel kezdõdõ ragot kap, a j hang teljesen hasonul, és ezt írásunk is követi, tehát ilyenkor hosszú mássalhangzóval írandó a ragozott szó). Mosunk - mossuk; ugyanígy: játszunk - játsszuk.