Elõször vegyük szemügyre a két molekula szerkezetét, és közben elmagyarázom a kifejezéseket is.
A prop-1-én, vagy propén az alkének közé tartozik (olefin), ez ugy-e azt jelenti, hogy a közönséges alkánok σ (szigma) kötéseihez képest π (pi) kötést is tartalmaz. A prop-1-én, ahogy a nevében is szerepel, 1 π-kötést tartalmaz a C1 és C2 között, ha a C2 és C3 között lenne, az ugyanaz a molekula lenne, ezért el is lehet hagyni a prop-1-én bõl az 1-est, ami a π-kötés helyét jelöli.
Amint tudjuk a π-kötés többek között abban különbözik a σ-kötéstõl, hogy, nem a szóban forgó atomok között a legnagyobb az elektronsûrûség, hanem a π-kötés elektronjai a két atomot összekötõ képzeletbeli sík alatt és felett tartózkodnak.
A képen bejelöltem a π-kötés helyét, jól látszik a két lebeny; azért különbözõ színûek, mert az õket leíró hullámfüggvény különbözõ elõjelû; a hullámfüggvény a csomósíknál mindig elõjelt vállt, és a π-kötésnek a két atomot képzeletben összekötõ síkban, csomósíkja van, ez növeli a kötésben szereplõ elektronok energiáját. HOMO-nak (Highest Occupied Molecular Orbit) nevezzük azt a molekulapályát (MO), amelyen alap állapotban a legmagasabb energiájú elektronok vannak, ezután jön a LUMO (Lowest Unoccupied Molecular Orbit), itt alapállapotban nincs elektron, de ha gerjsztjük a HOMO elektronokat, akkor azok a LUMOra fognak kerülni, valamint a molekula ha egy reakcióban elektronokat kap, akkor azok szintén a LUMOra kerülnek.
A képen bejelöltem a π pályához tartozó LUMOt (π*), ezt egyébként lazító-pályának is hívják, ezért csillagozzák, a nem lazító pályák a kötõ pályák, pl a π MO. Jól látható, hogy a π*-nak még egy csomósíkja van, ami az elõzõ csomósíkjára merõleges. Ez azért fontos, mert ha elektronok kerülnek erre az MO-ra, akkor azok nem fogják a kötést erõsíteni, hiszen a két C atomtól elkülönítve fognak tartózkodni és nem a két atom körül, ahogy a π-kötés esetében. Ezért ha a π*-ra kerülnek elektronok, megbomlik a π-kötés.
Ezen a képen az látható, hogy a π-kötés körül a legnagyobb az elektronsûrûség (kék->piros fele nõ az elektronsûrûség), ami a fentiek alapján várható is volt, tehát ez a molekula legelektronegatívabb régiója, tehát egy pozitív töltésû szpéciesz itt támadna, hiszen itt a legnagyobb a Culomb-kölcsönhatás. A pozitívan töltött (parciálisan vagy teljesen) szpécieszeket a szerves kémiában általában elektrofileknek (pl proton) hívjuk, õk a negatívat kedvelik, a negatívan töltött (parciálisan vagy teljesen) szpécieszek (pl π-kötés, vagy klorid-ion) pedig általában a nukleofilek.
A HCl, amint tudjuk, nagyon poláros molekula, a Cl nagy és a H kis elektronegativitása miatt, ez a különbség az elektronsûrûség térképen is jól látszik, a Cl körül jóval nagyobb az elektronsûrûség.
Így már minden adott és érthetõ az alábbi reakcióhoz:
Elsõ lépésben létezik a propén és a HCl disszociációjábol adódó H+ ás Cl-. Amint az elõbb megjegyeztük a H+ egy elektrofil, tehát betámad a propén π kötésére, amelynek a 2 elektronja így az új C-H σ-kötésbe kerülnek, hátrahagyva egy pozitív töltésû C atomot (karbokation), amely így elektrofil, és õt megtámadja a negatív töltésû klorid ion (nukleofil), megosztva vele a σ-kötéshez szükséges két elektront. A C-H kötés viszont két helyen is kialakulhat: a C1-en és a C2-ön és ez azt jelentené, hogy kétféle termékünk lesz a végén, hiszen a Cl- pedig két helyre támadhatna. De csak egy termékünk van, és ezt a terméket Markovnyikov terméknek is nevezzük, mert a Markovnyikov szabálynak megfelelõen keletkezett.
A Markovnyikov szabály azt mondja ki, hogy a halogenid magasabb rendû szénre fog betámadni. A C1 csak elsõrendû (primer), hiszen ehhez csak 1 C kapcsolódik, a C2 viszont másodrendû (szekunder), mert hozzá két C kapcsolódik, tehát a szabály szerint a halogenid ide fog támadni és ez így is történik.
Ennek az az oka, hogy két lehetséges karbokation (C1 és C2) termodinamikai stabilitása nem azonos. A C1 karbokation sokkal magasabb energiájú szpéciesz, mint a C2 karbokation és ez azt jelenti, hogy lassabban is fog képzõdni! Azért stabilabb a szekunder karbokation, mert azt a két szomszédos metil csoport az ún. +I és hiperkonjugációs effektusával stabilizálja, ez nagy vonalakban abban nyilvánul meg, hogy a metil csoport C-H σ-kötésekbõl elektronokat szív el a karbokation, ezzel csökkentve az energiáját.
Am a cinket próbáltad már vegyszerboltban??? ha jól tom engedély nem kell hozzá
Engem érdekelne! :D
Jah és bocs tényleg elnéztem a neveket :)
egyébként ha titeket is érdekel, csinálok ide a topikba egy kisebb bemutatót a HCl addíciójáról az olefinhez (elektrofil addíció) az FMO elmélet alapján, SPARTAN-al modellezem a molekulapályákat és az elektroneloszlást és bemutatom a termodinamikai stabilitás következményeit is (Markovnyikov sz.)
igen úgy menne, 160° felett forró kénsavval az OH eliminálódik és olefin keletkezik (propén), aztán ezt H-Cl-el reagáltatva elõször karbokation keletkezik a Markovnyikov szabálynak megfelelõen (a pozitív töltés a középsõ szénen lesz) és oda addícionálodik a Cl.
de ezeket nem tudom megcsinálni, mert nincs meg a berendezésem :D
egyébként az alábbi reakció azt hiszem h ZnCl2 katalizátorral végbemegy, csak Zn-t kell hozzá szerezzek (:
Szerintetek lejátszódik ez a reakció valamilyen körülmények között?
Másodszorra megnézve sem tûnt fel benne számomra a nyomásmérõ. De, Te; Okvetlen szerelj bele ! -lehetõleg precizíósat. (Nem véletlenül beszéltem korábban a "lavóros_Víz-súlyzárról".)
Én még anno 70Ft-ért vettem egy (1db, kicsi,) jénai-köcsögöt. Most már ez is; sokszorosan drágább. (Üvegben gyártva a pia, egyébként is elveszíti az igazi_zamatát.)
A vicces az egészben, hogy még az átkos-szocializmusban is, csak a likõrök voltak 30-33%-osak ! -bár, a Bádel-RumPunch is közelebb állt a 60%-hoz, mint az 52%-höz. -...ja, és legalább 50%-os "piatartalom" kell még ahhoz is, hogy meg lehessen azt gyújtani. Nesze neked Te Gundel-palacsinta !
(Állítólag, vannak még olyan bacik is, amik beledöglenek a vízbe, tehát a "cVacak"-nyira_dekantált cefrefõzõüstök mosogatói levébe. -?!)
Egy kis Hungarikumos történelmi Bio-Kémia: (~ 1700 -) - 1955-ig, hazánkban, egy picurka-településen élõknek, többnyire csak 4 fontos alapgyógyszere volt otthon (, doki legközelebb, ~20 kilóméterre):
-1; Legalább 70%-os Pálinka ! -> Sebre; Lázra; Bacikra; ... (-szégyenünk lett újabban; a Miszter-Unájkumusunk: "15%-os Szeszesital"-i szabványa !)
Igen, nem rossz ötletek; egyébként van egy desztilláló lombikom, egy eltört hoffman hûtõm és egy jó allihn kondenzálóm, csak az illesztéseket kéne megoldjam valahogy. Ha elkezdõdik a következõ félév a szervetlen laborban megkérdezem mennyiért vesztegetnek egy készüléket...
Sejtettem azt, hogy nem éppen desztvizet akarsz gyártani. http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1176629159 -ott talán nyersz ötletet. A '30-as években a borbélyok még legálisan használhattak kb 10literes réz-lepárlót. (Semmiképp se PéBé-gázzal tüzelj alatta!) Lackoooo #978-as ötlete sem rossz, bár én a fedelét, zománcozott lavórral üzemeltetném.
hát elég sok minden szétválasztására jó lenne. Elõször is van jópár liter 1 éves fügeborom, kíváncsi lennék milyen a párlata. Aztán láttam egy videót, hogy hogy kell limonint kinyerni a narancs héjából, ezt is kipróbálnám. +következõ félévtõl lesz szerves laborom, biztos ott is lesz pár érdekes dolog
Úgy kicsit olcsóbb, ha egy fazékban melegíted az X anyagot és a fedelérõl lecsöpögteted a desztillátumot vagy hogy a rákba nevezik. Amúgy mit akarsz desztillálni?
Hello. Na örüljetek, mert a középiskolai kémia versenyen 1. helyezést értem el kb. 30 ember közül.(Petrikben)
nem tudjátok h hol és kb mennyiért lehetne egy desztillálókészüléket venni? olyantól kérdem, aki már ténylegesen látott is valahol, mert gugliban én is találtam (:
Sziasztok. egy kis segítséget szeretnék kérni,vizsgára kellene. Milyen kémiai reakciókon alapszik a I2-dal szennyezett kloroform tisztítása?
Nos én lelkesen régen (egyetemi pályafutásom elején) elkezdtem fordítgatni szócikket (pl nemesgázokról) de aztán abbamaradt mert jött az egyetem és mások lettek a prioritások aztán meg el is felejtettem.
Ki kéne írnom egy cetlire ide az asztalomra, de igazából annyi más szabadidõs foglalkozást is kéne csinálnom (mást fordítani, más wikit szerkeszteni, mûvelõdni, japánt tanulni) így vizsgaidõszak után, hogy már az sok.
De azért köszönöm hogy így eszünkbe juttattad, hátha nem csak üres ígéret marad.
Hõsi tetted, a nevében is, megköszönöm! (-bízom benne, nem is olyan nagyon bukott meg; E_KÉMek vizsgáján ... ! -mer'; Legalább 30pontot, má' csak az itteni alapokkal is, simán szerezhetett.) -de például az: Exikátorról; Ti is írhatnátok ám, még a "hu.Wiki..."-re is egy szócikket!
Hello. Megmondanátok nekem hogy galliumot honnét lehet szerezni?
Okay! A számolásos példákkal kérd meg "Nuke; Nuki VIP"-et. Õ, a kézi megoldását be tudja ide is "szkennerelni".
A16 és B10 faktoros feladataidra a választ, szintén a #957-es összeállításomból, és még a hu.wikipedia-ból is kiollózhatod. (-itt, az "sg.hu" lapon, még egy piti-szöveget bekópizni sem nagyon tudok.)
áá az nem úgy megy 100 pontos és el kéne érni 51 pontot és épül rá tárgy az a baj, de puskázni is lehet a tanárnál mert már idõs és nem figyel annyira.
Igazad lehet. KOH is lehet a megoldás. Viszont attól félek, hogy akinek az exikátorral gondja van, azon a válaszok bemagolása nem segít, ha az egész szemeszter kevés volt. Jobbán jár, ha kihagyja most ezt a ZH, vizsgát és újra felveszi a következõ félévben. Iszonyú égés, ha úgy jut el a diplomáig, hogy ennyire alapvetõ dolgokat nem tud. És ismerjük el, hogy a leendõ beosztottak (például: laboránsok) égetik le.. Mert abban biztosak lehetünk, hogy ha más nem, de õk élvezettel szórakoznak egy diplomás tudatlanságán.
Tehát: egy jó nagy (, és igen nehéz) üvegköcsög, aminek az "üvegdugós" tetejét csak vízszintes csúsztatással (, kín keservesen) mozgatva nyithatod ki. -a zárófelületek légmentes célú lezsírozásai miatt.
Ui.: A7 kérdésedre a választ, inkább az én #957-es dumámból hámozd ki, mintsem a "hu.Wiki...." lapról.
1 féléves tantárgy csak és kémiából soha semmit nem tudtam:S
-pH: "Megfogalmazása" lesz szerintem az egyik "hiányzó" kérdésed, ami: A Hidrogénion-koncentráció tizes-alapú logaritmusának; Negatív kitevõje.
(-mert az oldat hidrogénionKoncentrációja egyrészt igen kis érték, másrészt a kifejezésben még igen sok tizedesjegy is szerepelhet.) pH = -lg {H+} = -lg{H3O+}
Titrimetrikus faktor: Az a szám, amely megmutatja, hogy a mérõoldat 1 millilitere, hány ml pontos normalitású mérõoldatnak felel meg. f= Velm/Vgyak (-ha az oldatot indikátor jelenlétében megtitrálom, ez a fogyás a: Vgyak ) -Fogyás meghatározása csak 2tizedesig, de a faktoré már: 4tizedesig történik. (pl.: f = 19,78 / 20,20 ml fogyás = 0,9790 ) V1*f1 = V2*f2 A = V*f*t*h ; ahol: V->mérõoldat fogyása; t-> titer; h-> higítás; f->faktor
Az anyagok oldatba vitele: -a; Vízzel -b; Savval -c; Savkeverékkel -d; Lúgos feltárással
Minõségi elemzés: Tudatosan, szándékosan elõidézett reakciósorozaton keresztül, valamely anyag minõségi azonosítása (analitikája). Titrimetria alapelve: A meghatározandó elem, ion vagy gyök mennyiségére valamely ismert koncentrációjú mérõoldatnak a reakció során elhasznált mennyiségébõl következtetünk.
OXI-Reduktometria része a Permanganometria (mangán meghat.) Permanganometriánál indikátort nem használunk. A végpontot a káliumPermanganát színének megjelenése vagy eltûnése jelzi. (-bocsi, de ez így, kínszenvedés lenne tovább mindegyõnknek.)
"Nu sto..." -mondánk oroszul. Szivárog tán egy pöttyet az a nyamvadt "Vizsga-ZH" ? -avagy (csak!), Középsulis szinten kéred ... (-van közöttük néhány fogósabb eset is.)
valaki aki ért a kémiához az tudna nekem segíteni? ezekre keresem a megoldásokat.
B csoport 1; hogyan kell egy minta szárazanyag %-át meghatározni? 2; mennyi a térfogattömege annak a mintának amelyrõl a következõ adataim vannak: - doboz tömege 50g - doboz+ nedves minta tömege 97g - doboz+száraz minta tömege 89g a mûszermérõ edény térfogata 100cm2 3; nincs meg 4; hogyan végezzük el egy minta pH-jának mérését? 5; milyen mûszer szükséges egy minta sótartalmának meghatározásához? 6; mik az ionvezetõk? hogyan változik a vezetõképességük a hõmérséklet növekedésével? 7; nincs meg 8; az oldószer mivé alakul a reakció végére a KOI meghatározásakor? ezt milyen színváltozás követi? 9; hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát: - kovalens kötésû vegyületekben? - egyszerû ionok esetén? - összetett ionok esetén?
10; mit jelent ha egy mérõoldat faktora 1,0000? 11; mi az oka annak, ha a KOI meghatározásakor a kálium-per manganát mintához adása után teljesen elveszti lila színét? mi ilyenkor a teendõ? 12; mi a gerjesztett állapot? 13; nincs meg
A csoport 1; mi az az exikkátor? mi a szerepe a laboratóriumi mérésekben? 2; mennyi a talaj szárazanyag %-a ha a következõ mérési adataim vannak: 3; edény tömege 120g 4; edény + nedves minta tömege 165g 5 edény+ száraz minta tömege 158g 6; milyen információkhoz jutat egy minta izzítási veszteségének meghatározásából? 7; a pH skálán az egyes kémhatások hol találhatók? 8; egy minta sótartalmát hogyan határozzuk meg? 9; mik az elektronvezetõk?hogyan változik a vezetõképességük? 10; mit mutat meg egy talaj mérhetõ redoxi potenciálja? 11; milyen közegbe játszódik le a KOI meghatározás? ezt a közeget hogyan állítottuk elõ? 12; hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát: 13; kovalens kötésû vegyületekben? 14;egyszerû ionok esetén? 15; összetett ionok esetén? 16; mit jelent ha egy mérõoldat faktora 0,9988? 17; az oxálsav mivé alakul a KOI meghatározásánál reakció végére? 18; miért láttunk színesnek egy vegyületet?
Milyen lúgra gondolsz? Nátronlúgot(NaOH) én "SZI-TI" lefolyótisztítóból szettem ki,sok van benne és olcsó(350ft) Kálilúgot(KOH) nem tudom honnan lehet szerezni, talán próbáld meg a vegyszerboltot, vagy a kémia szertárt. Vagy ha nem találsz ilyeneket, akkor állíts elõ: 2Na + 2H2O => 2NaOH + H2 De nem hiszem hogy lenne nátriumod, vagy káliumod ezért: -Vegyél néhány lítiumos elemet, belezd ki és a benne levõ lítiumot dobd vízbe, és az oldatot kristályosítsd ki . Így lesz lítium-hidroxidod. Metanolt szerintem sehol nem kapsz(talán szertár 8)
Helló mindenki! Az a kérdésem lenne, hogy lúgot és metanolt honnan tudnék vásárolni? Elõre is köszi!
Formaldehi-acetaldehid-hangyasav elegye 210 mg-ja az ezüsttükör próba során 1.3 g ezüstöt választ le Az elõzõvel megegyezõ tömegû és összetételû elegy közömbösítéséhez20 cm3 0,1 mol/dm3 koncentrációjú NaOH- oldatra van szükség. Határozd meg az elegy anyagmennyiség%-os összetételét
Sziasztok!!kezdõ kémiás vagyok!ha esetleg tudna vki segíteni...
Amúgy találtam egy másik vegyszerboltot, a Thomasker kft-t, ami nagyon közel van hozzám.Valaki járt már ott vagy vett valamit vagy ilyesmi?
De nekem olyan hely kell, ahova nem kell engedély.
Az Azur Vegyszerbolt munkanapokon 8-tól 17 óráig várja vásárlóit a következõ címen: 1085 Budapest, József körút 65. Tel./Fax: (1) 318-5377, (1) 338-4461
Valakinek van kálium-permanganátja? Ha igen õ honnan szerezte?(gyógyszertárt kivéve)
Ez igaz , de a magnézium-hidroxid is reagál a hidrogén-peroxiddal, és akkor is magnézium-peroxid keletkezik. Mg(OH)2 + H2O2 => MgO2 + 2H2O Ez ki van találva.
Vegyszerboltban, de hidrogénperoxidot kétlem hogy adnának. Amúgyis max híg vizes oldatával találkoznál, MgO vízzel érintkezve meg azonnal elhidrolizál ahogy lenntebb írták úgyhogy felesleges próbálkozni.
Amúgy honnan lehet szerválni magnézium-karbonátot és hidrogén-peroxidot?(a kémia szertárt kivéve )
Tiszta logika.. Mondj egy anyagot és felépítjük a nevét, leírjuk a tulajdonságait. Tudni, .. az elemek alapvetõ tulajdonságait illik tudni.
Ha mégsem tudnád, akkor a rendszámát, azaz a protonjainak a számát ismered, felépítjük az elektronszerkezetét, abból pedig a fizikai és a kémiai tulajdonságait levezetjük.
1 db külsõ s elektron erõs bázis (lúgképzõ) 2 db külsõ elektron kevésbé hevesen reagál, de még erõsebb lúgokat képez. 1 db p elektron hiányzik a 6-ból nagyon erõs savképzõ 2 db p elektron hiányzik a 6-ból, kevésbé reakcióképes
A többiek a két véglet közé esnek.. Minél nagyobb a rendszám, annál több elektronhéj, annál "lazább" a külsõ elektronok kapcsolata a maggal. Minél kisebb a rendszám, annál kevesebb elektronhéj, ezzel a külsõ elektron is nagyon erõsen kapcsolódik az atommaghoz.
Azaz a legerõsebb lúgokat képzõ elemeket balra lent és a legerõsebb savakat képzõ elemeket jobbra fent kell keresni a periódusos rendszerben.
Cs - F lehet a tengely két vége. A Cs elektronnegativitása 0,7 körüli a F pedig 4.. azaz amíg a Cs szinte ledobja a kûlsõ s elektronját, addig a Fluor szinte "foggal-körömmel" megkaparint egy elektront ha lehetõsége adódik rá.
Az lehet, de ha a 10%-ot nem tudom, ami nálam a régi elnevezések pl, akkor baszhatom:) Gondolom van egy rakat képlet, aminek úgy kell tudni a nevét, hogy semmi logika nincsen belerakva.
Elsõként a magnézium csak két vegyértékû, másrészt ha vízzel érintkezik, vagy az oxidja vezet kap, magnézium hidroxiddá alakul. Adok egy tippet: Vannak a neten olyan táblázatok amelyekben egy-egy anyag képzõdéshõje benne van adott nyomáson és hõmérsékleten. Ha kíváncsi vagy arra, hogy egy reakció lezajlik vagy nem, akkor a kiindulási és az általad feltételezett keletkezõ anyagok képzõdéshõit külön-külön add össze. Tehát külön a kiinduló anyagokét és külön a keletkezõkét, ha a keletkezõké a nagyobb, akkor lehet, hogy végbemegy, ha a másik oldal akkor ha kicsi a különbség akkor hevítésre még végbemehet, de ha nagy akkor nem. Példaként: 2MgO nagyobb mint 2Mg+O2 tehát 2Mg+O2=2 MgO végbemegy, a fordítottja nem..
Elolvasod a két tankönyvet 1-1 szer vagy 2-2-ször és annyi elég. Ott úgyis gondolkozni meg számolni kell a kémiatudásod alapján, nem bemagolt definíciókat kinyögni (azt hiszem, de ha tévedek majd szólj le nyugodtan)
Nem azért kérdeztem, mert keveset akarok tanulni, mert akkor megyek bölcsésznek, csak szimplán érdekel:) Most oktv-re készülök éppen, és a 9-10.-es anyagot akarom megtanulni 2 napba sûrítve. Sajnos nem kezdtem el korábban tanulni rá.
Érdekes felvetés. megmondom õszintén nem tudok rá válaszolni, de próbáld ki.
#930: felteszem vegyész szakra gondolsz. BME-VBK-n igen változó. Nem könnyû, de nem is a legnehezebb (pl gondolj bele egy orvosnak mennyi mindent kell tudnia). Itt a dolgok nem mérhetõk oldal per nappal, mert aki mindig bejár órákra és figyel annak lényegesen kevesebbet kell tanulnia, mint aki nem jár be és zh-kra úgy készül hogy könyvbõl-haver füzetébõl stb. Vannak laborok amikbõl minden héten van beugró zh, szóval itt nincs egész éves láblógatás mint bölcsészkaron, de garantált hogy a McDonald's-on kívül más helyre is bejutsz ha dolgozni szeretnél.
Remélem nem követed el azt a hibát hogy oda mész ahol a legkevesebbet kell tanulni, mert ha belegondolsz: aki keveset tanul keveset tud, és kapcsolatok híján nem jut be sehova.
Így lehet Mg-karbonátból magnéziumot készíteni? Helyes az elméletem? (Utána jártam a neten és elvileg helyes, csak kíváncsi vagyok a véleményetekre.)
A lítiumé a legegyszerûbb, mert õ mindig 1 elektront lead, ezáltal ionná (Li+) alakul és kapcsolódik egy negatív töltésû ionnal. Ritkább esetben molekulát is képez. A hidrogén molekulát alkot (H2), számára ez a legegyszerûbb. A szén ha csak magában van, akkor grafitba rendezõdik, végtelen láncolt hozva létre. Ha nagy nyomáson van, akkor gyémánttá, és néha fullerén-molekulába, a legegyszerûbb ilyen a C60. Ha más atom is mellette van, akkor molekulát képez, pl. CO2, CH4, C2H6 stb. (ide mind a négymilliárd szerves vegyület felsorolható) A B csoportok elemei nagyon sok féle képpen adhatnak vagy vehetnek fel, de általánosságban az mondható el, hogy általában ami I. B-ben van az 1 elektront ad le, ami II. B-ben az 2-t, ami III. B-ben az 3-at és így tovább de igazából a IV. B után már minden van, a VIII. B-ben meg már adnak le, vesznek fel, tehát elég zavaros.
Hello!
Az lenne a kérdésem, hogy a Szén vagy a Hidrogén, vagy a Lítium hogyan éri el a nemesgázszerkezetet?
Valamint a B csoportokban lévõ elemek hány elektront tudnak le, ill. felvenni?
Nagyon sürgõs lenne, de elõre is köszi.
Érdekes
Jah még kevertem hozzá valami enyhe jódtinktúra oldatot, és csak azzal lett fekete. Amúgy sem a sósavtól, sem a réz-szulfátos oldatával, és sem a jódtinktúrától nem lett fekete, csak ezek összeöntésével lett fekete. Jah és még egy hurkapálcát is tettem bele, és egy kicsit feketébb lett.
Nahááát!!! Sósavba tettem réz-szulfátot, és az véletlen rácsöppent egy lakmuszpapírra, és az egész tök fekete lett meg pezsgett. Szerintem : 2HCl+CuSO4=H2SO4+CuCl2 Ez lehetséges hogy kénsav keletkezett?
Csak annyi különbség, hogy mûtõsköpeny cipõvédõ gumikesztyû, meg csipesz kell (és persze nem túl veszélyes az anyag) :)