és ha megeszed és futsz akkor a megevés idõpontjátol mennyi idõn belül?
jó kérdés...igazából a pontos mechanizmusát nem tudom, de ezt gondold végig: megrágod, lenyeled, gyomrodba jut. *valami történik* azután elég, CO2, H2O, és energia lesz belõle.
*valami történik* bocs, de ezen elmosolyodtam. Lenyeled, a gyomrodba jut, onnan a májon át a belekben felszivodik, és a véráramba kerül. Ott idövel beépiti a sejtekbe az inzulin, ahol oxidálodik CO2-vé, H2O-vá és energia keletkezik. Szervezettöl függö, hogy mennyi idö alatt tudod hasznositani, de kb 20 perc alatt jut a véráramban, ahol elkezdödik a beépülése/felhasználása. Tehát felhasználása embertöl függöen, 20-40 perc
Jó, de lesz belõle bonyolult folyamatokon át ATP molekula, ami tulajdonképpen energia csomag.Az, hogy milyen gyorsan képzõdik, az szerintem személyfüggõ.
igen, de azt már az izmok meg az agy hasznositják. Igaz, irhattam volna, hisz talán épp ez a lényeg :D Én is azt irtam, hogy az egész folyamat ideje emberfüggö. Vérnyomás, pulzusszám, sportember-nem sportember ez rengeteget változtat.
Üdv. Még asszem 1 hónapja irtam ide füstgrántá ügyben :) Elmesélem fejleményeket :)
Megcsináltam a ping pong labdásat. Feldaraboltam 4 et és beletettem egybe, tettem bele szivószálat hogy ott jöjön ki a füst és gyujtozsinornak csillagszorot használtam.
Ereménye az lett hogy: csilagszórót begyujtottam, a szivoszál közel volt hozzá begyuladt égni kezdett. Utána nem sokkal begyuladt a ping pong labda is és kb 30-40 cm es tüzlángot lõvelt ki folyamatosan a szivószál. Ez tartott 10-15 másodpercig majd ki füst. :) Állati volt :D
Hali! A kálium nitrátos füstbombával kapcsolatban lenne egy kérdésem. A füstje nem mérgezõ????
Elkészítésérõl találtam egy jó videót ha ez segít valakinek. http://www.youtube.com/watch?v=iDElUmMwLyo
hûha én pöttyet kiestem ezekbõl a füstbomba dolgokból... ha adsz reakcióegyeneletet, vagy tudod mi keletkezik (feltételezem nitrogén oxidok...) akkor azt leírhatnád, és akkor jól is vagyunk
Másrészt keletkeznek nitrogén-oxidok, és ha ként is használsz akkor még kéndioxid is, tehát jo szipkázást :) (najo, inkább ne szippants bele. tényleg ne. Mi azért csináljuk meg, hogy önöknek otthon ne kelljen.)
A máj nem szív fel cukrot a gyomorból hanem csak raktároz, meg átalakít(itt valamit vagy nagyon félreolvastál vagy elírtál nemtudomom melyik lehetett)...A vékonybélben szívódik fel és onnan megy a vérbe a vérbe...
" a májon át" azt arra értettem hogy nem szivodik fel a gyomorban. Meg hogy a cukorbol az is felhasznál valamennyit. Néha tudok ám hülyén magyarázni :\
hogy lehet szétszedni alkotóira egy ilyen anyagot: 96,5Sn/3,0Ag/0,5Cu
köszi
keresni kell egy olyan anyagot (sav, vagy lúg) ami elõszöris csak az ónt oldja (Sn). Aztán egy olyat, amivel az ezüstöt(Ag) és a rezet(Cu) szét tudod választani. Most így hirtelen nem jut eszembe a kritériumoknak megfelelõ sav vagy lúg, de remélem ezzel egy aprót tudtam segíteni.
hát mondjuk ha találgatnom kéne talán így csinálnám, bár ez nagyon amatõr módszer, azon alapszik hogy melyik savban melyik anyag oldódik...
Elõszöris az ónt (Sn) választanám le, mivel a másik kettõ nem oldódik ásványi savakban (HCl) sem lúgokban, ezért ezt lehetne fölhasználni... (Op: 232 °C körül)
Ag és Cu szétválasztása egy csöppet nehezebb. Kémiailag hasonlóak. A Cu-nek van egy ilyen tulajdonsága, hogy levegõ jelenlétében reagál hangyasavval...
2CH3COOH + 1/2 O2 + Cu -> (CH3COO)2Cu + H2O
az ezüst meg sehogy sem oldódik hangyasavban.
Eléggé amatõr megoldás, de tõlem most így hirtelen ennyire tellett... Nem szedi szét õket, de kémiailag szétválasztja :P
Láttátok/hallotátok már a vegyészoperát? :) Nekünk a Kémia és társmûvészetek kurzusunkon fogja a prof levetíteni, és rákerestem, igen jó! :D Aki még nem hallotta az hallgassa meg. 1948-ban írták meg elõször, 4 szigorlatozó vegyészjelöltrõl szól. Csak ezeket találtam, de már várom hogy az órán filmen is láthassam!:)
nem tudom, hogy jó helyre írom-e, de lenne egy kis gondom...nem vagyok vmi perfekt kémiából, és kellene egy kis segítség...ezeknek a vegyületeknek kellene az elnevezése, és a hétköznapi megnevezése:
FeS CaCl2 MgCl2 CoO
elõre is köszönöm, és ha lehet siessetek, mert még ma kellene...köszi
Vas-szulfdid, Kalcium-klorid, Magnézium-klorid, (itt szerintem CaO van) Calcium-oxid (mész).
Igen, jo lenne tudi, hogy mi, de szerintem keverék, iylen feladat szokot lenni. Olvasztás nem lehet, mert a fémek egymásban oldodnak, igy nem tudod ezáltal elválasztani egymástol, hogy az olvadáspont-különbségre támaszkodsz.
Az ón (Sn) sosavval oldhato, igy elválaszthato az ezüsttöl (Ag).
Az ón van ezüsttel ötvözve. Elméletben jól hangzik a savas (meg)oldás, mert ha jól sejtem az ezüstöt nem oldja a sósav. Egy kérdés még mindig marad: milyen töménységûnek kell lenni a sósavnak? Holnap délelõtt kipróbálom, ha sikerül sósavat beszereznem :) Megírom mire jutottam...
Köszi Nektek a segítséget!
Kipróbálod? :) Mit csinálsz te, vagy hogy jutnak ilyenek eszedbe? :P
A sósav töménysége szerintem mindegy hogy mekkora.
Nem szívesen kérek segítséget de most el kell. Konyhasóra x savat öntünk erre y gázt kapunk amit vízbe vezetünk. Az így kapott oldatot szilárd kálium-permanganátra öntve létre jön z gáz. Z gázt hengerbe felfogva felmelegített vasport rászórva vörösesbarna füst képzõdik ez a w. Micsoda x,y,z,w?
Továbbá mi az ami: 1. Kékes lánggal ég 3 allotróp módusulata van. 2. Színtelen, szúrós szagú, nyálkahártyát ingerlõ, gömbaölõ hatású gáz.(Nem tudom mi öl gombát) 3. Erélyes oxidáló szer, az óleum(??????) alkotója, szoba hõmérsékleten színtelen folyadék. 4. Záptojásszagú, színtelen gáz. 5. Színtelen, nagy sûrûségû -nedszívóképességû, szerves vegyületeket roncsoló folyadék.
Az x nem kénsav? Y-ig eljutottam de annál tovább már nem. A w nem értem. Leírnád a reakcióegyenleteket? Megcsinálnám magam is de a könyvben nincs leírva egy ilyen kísérlet se, se reakció egyenletek.
x lehet kénsav is, igaz, bármely sav, ami erösebb, mint a sósav. Egyenletek: NaCl + HF = NaF + HCl vagy 2NaCl + H2SO4 = Na2SO4 + 2HCl 2KMnO4 + 16HCl = 2KCl + 2MnCl2 + 5Cl2 + 8H2O Fe + Cl2 = FeCl2 (mert egy lépésben ez keletkezhet csak, vas(III)kloridhoz már más is kell)
Az elõállításukról találsz mindkét oldalon 1-1 reakcióegyenletet. Ha jól emklészem így is tanultuk kémia-órán (ez olyan buktató kérdés, tudod :) hogy csak elemi klórból keletkezhet vas(III)-klorid, amúgy nem... És talán jól is emlékeztem, mert a wikipedia megerõsített ebben. Nem?
Ja a másik a NaCl.... igen ez hirtelen nem jutott eszembe hogy kloridionnál erõsebb sav... én azzal kezdtem el kombinálni, hogy a VII. fõcsoportban, a halogenidionok hogy okszidálják egymást felülrõl lefelé való elhelyezkedésükben...
Szóval Vardar írd inkább kénsavval, talán azzal biztos jó! :)
2 gond van: A 3. nem lehet kénsav mert csak kettõ elem alkothatja. A hidrogénkloridot vízbe vezetjük és úgy káliumpermanganátra. Tahát kloridionnal kell számolni nem HCL-el.
Hogy mit alkothat kettõ elem? :\ Nem, vízben lehet, hogy szétesik ionjaira, de mindig a vegyülettel írjuk fel a reakciót. Persze, felírhatjuk az ionreakcóit is, de sok értelme nem lenne, csak bonyolítanád, ami már úgyse könnyû^^
Na várjál. A keletkezõ hidrogén-klorid gázt vízbe vezetjük. Az így kapott kálium-permanganátra öntve újabb gázt kapunk, a klór gázt. Eddig ezt tudom. Erre kellene felírni 2 reakció egyenletet. A klór és a hidrogén-klorid van alá pöttyözve. Akkor erre mit írnál fel? És kellene 1 olyan vegyület ami szobahõmérsékleten színetelen folyadék, erélyes redukálószer és az óleum alkotója és 2 elembõl áll.
Holnap reggelre kellene a válasz.
Nuke ezt már leírta neked, ez a KÉNSAV, az óleumot úgy alkotja, hogy "túltelítjük", tehát még elnyeletünk benne SO2-õt. 2 elembõl nem állhat, hisz H2SO4, ellentmondás van abban, amit írsz. EZ és csakis ez az óleum alkotója, ami folyadék. Ha gáz, akkor az SO2.
A másik, az egyenletet lentebb találod, de tessék: H2O + HCl <=> H3O+ + Cl- (ez egy megfordítható reakciós nyíl) 2KMnO4 + 16HCl = 2KCl + 2MnCl2 + 5Cl2 + 8H2O Mivel az elsõ egy megfordítható reakció, gyakorlatilag HCl-oldattal számolunk, és nem mással. Ez így jó, higgy nekünk.
De pont a H3O+ + Cl- t kellene a kálium permanganátra vezetni. Kén és hidrogén mit alkot?
Barátom, leírt neked Nuke mindent a #376 és #377-ben.
És légy oly szíves, higgy nekem, nem tudom, mennyit konyítasz a kémiához, de nem ezt vezetjük rá, mert egyszerûen a hétköznaapi értelemben ez NEM létezik. nem ez reagál vele, hanem csak tisztán a sósav! Tehát a HCl. Még az atyaúristen is ezzel írja fel a reakciót. Amúgymeg tessék, egy ionegyenlet: 16H+ + 2MnO4- + 16Cl- = 2Mn2+ + 5 Cl2 + 8H2O
Kösz a segítséget csak a megfogalmazással van itt a probléma. A H3O+ Cl- oldatot kellene rá önteni a kálium-permanganátra csak látom, hogy ez h*lyeség. De ha a tanár nem fogadja el akkor...
Mindegy, írtam neked ionegyenletet is, úgyhogy már minden itt van neked.
Na akkor egy nehezet: Miért lesz édes a hagyma ha kisütöd? Az én tippem az, hogy kieg a szénláncból a kén (mivel a gáz ami irritálja a szemet kéntartalmú szénhidrogén), de errõl semmi megerõsítést nem találtam.
Uhh. Én még nem vettem észre hogy édes lenne, de szerintem inkább a keményítõ cukorrá bomlásához van köze...
Sima vöröshagymának ennyi lenne a keményítõtartalma? Meg akkor attól még meg kéne maradnia az erejének, és édes lenne mellé, de teljesen eltûnik. Amúgy meg akkor nem szalonnáztál eleget =)
A magas hõfok miatt nagyon sokminden kipárlódik belõle, gondolj bele, zsírban, olajban fõ, ami kb 2-300 fok. A legtöbb benne található ízanyag, stb simán elpárolog, ezért nem marad sok ereje. Tényleg megmondom õszintén, nem tudom mitõl lehet édes, én ezt tartom valószínûnek. Viszont a cukrot nagyon kis mennyiségben is megérzed, egyszer próbáld ki. És inkább a hagymás szalonnát preferálom, nem a szalonnás hagymát ^^
Sziasztok! 2 feladat megoldásában kérnék tõletek segítséget, szeretném, ha a megoldásmenetet is leírnátok!Segítségeteket elõre is köszönöm!
1., 10 tonna 5% ként tartalmazó barnaszén elégetésekor hány kg kén-dioxid távozik a levegõbe?
2., 640g 20%os nátrium-hidroxid oldat hány darab iont tartalmaz, ha a vízbõl származó ionoktól eltekintünk?
Adom a sablont, az adatokat, hogy m=10*10^6g W%=5 stb.. ilyesmit tudd magadtól felírni légyszíves :)
1. Felírod a reakcióegyenletet. Minden kémiapéldánál, ahol zajlik ilyesmi, ez az elsõ :) S + O2 -> SO2 10 tonna 5% ként tartalmaz az azt jelenti, hogy a tiszta kén tartalma 0,5 tonna. A kén tömege ezért 0,5*10^6g (átváltás remélem megy: 0,5 t = 500 kg = 500 000 g)
Ezután felállítasz egy aránypárt:
ha 32g kénbõl 64g kén-dioxid lesz (1-1mol) akkor 500 000g (500kg) kénbõl lesz x g kén dioxid
2.
640g 20% os NaOH oldat, ugyanez a logika. Kiszámolod mennyi a tiszta NaOH tartalom: 640g * 0,20 = 120g (oldott anyag tömege, osztva oldat tömege szorozva százzal... ezt rendeztem át és egyszerüsítettem le a fenti egyenlettel)
n (NaOH)= m/M = 120g / 40g/mol = 3 mol
N = n * N(indeksz A) = 3mol * 6*10^23 (1/mol vagy db/mol, ez tanárfüggõ)= 18*10^23 = 1,8*10^24 db NaOH MOLEKULA itt szokott jönni aztán a hiba, hogy nem olvassa el az ember a kérdést. Mivel ionra kérdeznek rá, ezért a következõ egyenlet is szükséges: NaOH -> Na+ + OH- a nyilacskára illik ráírni hogy víz, vagy hogy disszociáció. Szóval ebbõl az látszódik, hogy 1 molekulából lesz 2 darab ion, vagyis a végeredményünket még meg kell szorozni kettõvel: 3,6 * 10^24 db ion van az oldatban (írta hogy a víztõl eltekintünk. úgy tettünk.)
N indekx nagy A, ez az Avogadro állandó, ha a tanár belekötne, mond meg neki, hogy tudod hogy ez azt jelenti.