Köszönöm. Iparkodom összeszedni a tudást hozzá. :)
ja, hogy krémer szabállyal? mert simán pl: átalakítom az elsõt X3=8-2X1+3X2 behelyettesítem a másodikba 4X1+5X2-2(8-2X1+3X2)=1 16+8X1-X2=2 X2=14+8X1 ezeket a harmadikba 3X1-2(14+8X1)-4(8-2X1+3(14+8X1))=4 3x1-28-16x1-24+8x1-168-96x1=4 (3-16+8-96)x1=28+24+168-4 X1=-216/101 X2=14+8X1=14-216/101=1198/101 X3=8-2X1+3X2=8+432/101+3594/101=4834/101
JA... MOST LÁTOM AZ ELÕJELET.... na mindegy így meg lehetne oldani simán. itt van néhány link a krémer szabályhoz: link1 (3. oldal) #294,6,6. dia" TARGET=_fnew>link2 link3 (4. oldal, 4. tétel)
Elõre is köszönöm...egy elõjelet helyesbítek. Így a korrekt. Tehát... Határozza meg az X3 ismeretlen értékét, a Cramer - szabállyal!
Sziasztok! Van egy gondom, és látom ez a fórum nagyon jó és jól is szuperál. :) Tehát elkezdtem egy fõiskolát és vagy 10 éve mégcsak matematika példa elé sem ültem le. Most meg adott egy háromismeretlenes, lineáris egyenletrendszer és nem igazán tudom levezetni. Tud ebben segíteni nekem valaki?
köszönöm szépen az eredményt.azt h hogyan jöt ki nem értem.én nem tanultam még ilyet,ugyh ez nekem magas.de még egyszer köszönöm
picit lentebb a 1159-es hozzászólásban van valami megoldásszerûség. Kiegészítve azzal,hogy jobban megnézne a 4p*2p=(x+17)*(x-17)-nél is egész szám a megoldás ,ez esetben a prim 17, n pedig 13 lesz (a másik megoldás a p=3,n=5)
2n a négyzeten akart lenni
jaj nekem is tudna vki segiteni? a feladat a következõ: 2 Melyek azok az n egész számok, amelyekre a 2n -n-36 egy prímszám négyzetével egyenlõ? nagyon örülnék ha vki segitene
van a Kombináció, Variáció, Permutáció és ezek ismétléses változatai szóval 6 képlet, annyi a lényege hogy megtaláld melyik képlet(ek) kell(enek) a feladathoz
Hellosztok! Az a helyzet h kombinatorikából hülye vagyok eléggé. Segítene valaki abban, hogy h kell kiszámolni azt hogy hány olyan 3 jegyû szám van amely osztható 3-mal? :S nagyon egyszerûnek hangzik de mégsem tudom:D meg van még egy feladat amit nem értek:"9 lépcsõfokon megyünk felfelé. Három lépésnél egy-egy, három lépésnél két-két lépcsõfoknyit lépünk. Hányféle módon mehetünk fel?" Ha valaki tudna segíteni akkor mindkettõt egy kis magyarázattal légyszi:S köszönöm.
A valszám tanárom egszer azt mondta: Három féle matematika tanár létezik: az egyik amelyik tud számolni, a másik, amelyik nem. Majd a tábla felé fordult és elkezdte az elõadást.
ez nem jött össze, amúgy a riemann hypotézis lett volna...:(
erre tudjátok a választ?
ááá..., sokkal izgalmasabb az a kérdés, h egy fóliasátor merevítõ bordáit 6m-es darabokra vágott PVC csövekbõl akarjuk legyártani. Az a kérdés, h adott szélességû sátor esetén mennyire magas lesz a középvonalon a sátor.
Ha oldalt oszlopok tetejére rakjuk a 6m-es merevítést, akkor adott sátorszélesség esetén milyen magas oszlopok kellenek, h az átlagmagasság ne legyen egy adott érték alatt!?
Az is jó kérdés, h mivel közelítsük a bordázat alakját!? :)
változott a terv 30 cm hoszu az a szakasz ami 15.7cm
ja és az a hur nem a leghoszabb tehát nem az átméröröl beszélek
sziasztok most épitkezünk és boltivet kezdünk csinálni na most közbejött egy oylan hogy nemtudjukhogyan megcsinánli a boltivet mert kéne a kör sugara amivel kihotunk egy kör formét és majd lehet pakolni a rá a cuccost
pár adatom van van egy húr aminek a hossza 180 cm a hurra illeszkedik egy oylan meröleges aminek a hossza 15.7 cm hosszu és elvileg ezekböl az adatokbol kéne összehozni a sugár hosszát
kösz elöre is a segitséget
alakul :) a második az már szinte jó, csak én nem ilyenre gondoltam. :)
Nos íme a megoldás, ami szerintem nagyon szép. Az eredeti gyomos rész KERÜLETE: 36 egység. Akkor tud tovább gyomosodni, ha legalább 2 szomszédja gyomos. Namármost, ha 2 szomszédja gyomos, akkor a gyomos rész kerülete nem változik meg, mert, bár jön a kerülethez 2 egység, de ki is megy. Ha 3 szomszéd gyomos, kkor meg csökken a kerület, mert 1 jön, 3 megy. Ha 4 szomszédja gyomos, akkor meg 4-gyel csökken a kerület. Akkor lenne gyomos a teljes, ha a kerület 40 lenne (4*10) de mivel 36-ról indulunk, és a kerület nem növekedik, ezért soha nem lesz teljesen gyomos.
Lehet,hogy igazad van. A feladatban oldalszomszéd van,én meg szomszéd mezõre gondoltam
hátõõõ... nem biztos! mi is a kézenfekvõ kezdõállapot? (mer gondolom a megfelelõ kezdõállás a kérdés.) átlósan. de a 10. sor/oszlop -ba már nem jut! és oda nem is terjedhet ebbõl az indulásból. akkor viszont úgy kell, hogy középen maradjon ki egy sor/oszlop és akkor a két szemközti (nem szomszédos!) oldaláról még fertõzõdhet. ugye?
Figyu tudok egy tutko matekfeladatot: Van egy 10x10 es meretu kerted, minden 1x1-es meyo vagy gyomos vagy nem. Az elejen 9 gyom van a palyan. Akkor gyomosodik be egy mezo ha legalabb 2 oldalszomszedja gyomos. Kerdes: Begyomosodhat-e az egesz terulet?
szerintem az ilyen spec témákat nem a google-ben kell keresni, max google scholar de inkább: sciencedirect ebsco web of science springerlink jstor ...
a sulid lehet hogy elõfizet valamelyikekre, érdemes megnézni az eisz.hu-n.
Igen azt értem. Találtam ezt az oldalt. Itt le van írva egész jól, csak egy valamit nem értek. A síknál van egy olyan, hogy "distance", azaz távolság, de nem tudom mire gondolnak. Valami hasonló "tulajdonsága" lehet, mint a normálvektor...
Azt hiszem nem azt kellene nézni,hogy benne van a háromszög által meghatározott sikban,hanem azt hogy az oldalak által határolt három félsík mindegyikében benne van-e a pont. ("pont párhuzamosan van a háromszöggel" Ezen ugye azt érted,hogy a pont benne van a háromszög által meghatározott síkban,de nincs benne a háromszögben?)
Sziasztok!
Van egy problémám, remélem nem gond, hogy itt kérdezek! Már más fórumon is próbálkoztam, de nem jutottam sokkal elõbbre, ugyanis sík hülye vagyok matekból:D
Tehát: van egy térbeli koordinátarendszerünk, amiben van egy háromszög. A csúcsok úgy néznek ki hogy: V1(x,y,z) V2(x,y,z) V3(x,y,z) És van egy pont: P(x,y,z) Ez a pont folyamatosan mozog. Azt kéne eldönteni, hogy a pont mikor van bent a háromszögben, pontosabban mikor ütközik a háromszöggel. Próbáltam a sík egyenletével Ax+By+Cz=D és D-t vizsgálom, és ha D=0, akkor ütközés van. Igen ám, de D akkor is nulla, amikor a pont párhuzamosan van a háromszöggel... A háromszög normálvektora ismert. Aki ad választ, annak koszi :)
Mûszaki fõiskolák közötti Hajós György matematikaversenyen elsõ
Nincs semmi. 90 óta folyamatosan felejtek. Pár hónapja találtam otthon egy rakat versenyfeladatot,amiket akkoriban megoldottam . Most a legtöbbnél halvány fogalmam sem volt,hogy merre kellene elindulni.
ó köszönöm szépen, de jo neked hogy ennyi idõ után ilyen jó matekos maradtál. esetleg van még közöd a matematikához? :)
Ha 'a' csak egész lehet,akkor azt hiszem csak az a=5 esetén jön ki prímszám négyzete (9). 2a^2-a-36=p^2 Átrendezve, a másodfokú egyenlet megoldóképletében a négyzetgyök alatt olyasmi lesz mint 17^2+8p^2 , ennek kellene egyenlõnek lenni x^2-tel ,hogy a gyökvonás után is egész szám maradjon 17^2+8p^2=x^2 8p^2=x^2-17^2=(x+17)*(x-17) Mivel p prím, a 8p^2-et csak hatféleképpen lehet szorzatként felírni:8p^2*1 ,4p^2*2, 8p^2*1, 2p^2*4 , p^2*8 ,8p*p ,4p*2p (illetve ugyanez negatív számokkal). A szorzatbonál a nagyobb számnak x+17-tel,a kisebbnek x-17-tel kell egyenõnek lenni (negatív számoknál fordítva). Midegyikre meg lehet vizsgálni,hogy p-re egész prím jön-e ki. Azt hiszem csak a 4p^2*2 esetén jön ki egész szám (p=3),ráadásul prím, és az 'a'-ra is kijön egy egész szám a megoldóképletbõl
ihvejsz esz lejder niht.
2a^2-a-36 mely a számok esetén lesz egy pirmszám négyzetével egyenlõ?
olyant tlaáltam már hogy 5-nek a négyzete kijött, de nemtudom bizonyitani hogy van-e még :$
így van, nincs elírás - a topic is jó, mert ez erõsen matekigényes: legalább akik most készülnek egyetemre, tudni fogják, mire számítsanak :)
termik: a földfelszínrõl felszálló felmelegedett meleg légáramlás. engem ez érdekel most, kellene vmilyen jó cikk, ami ezzel foglalkozik. nem a megoldás, feltétlenül, hanem az, hogyan szokás ezt tárgyalni.
[kicsit OFF - de talán itt tud vki segíteni] Keresek jó irodalmat termikekben lezajló folyamatok leírására - 3-4 óra google-n már túl vagyok, egyelõre semmi... Érdekel a bennük lejátszódó áramlástani, termikus folyamatok leírása, de érdekelnek beszámolók a kialakulásukról, a bennük való repülésrõl, stb... Hasonlóan kellene leírás arról, hogyan szakadnak el a földfelszínrõl! Jöhetnek a linkek privátban! Köszönöm! [/kicsit OFF - de talán itt tud vki segíteni]
Nekem van egy olyan feladatom, h az origoból mutatnak kifelé vektorok és keresem azt a legkisebb oldalhosszúságú négyzetet, amelyik be tudja foglalni ezekkel a vektorokkal leírt ponthalmazt. A négyzet átlóinak metszéspontja is az origoban van, de meg lehet úgy is oldani, hogy nem. A négyzet természetesen az átlók metszéspontja körül elforgatható.
Csak hogy érteni lehessen a hasznát: épp egy hengeres tartályról van szó, amelybõl kiállnak csõcsonkok (ezek "legtávolabbi pontjai" a vektor végpontok), a kérdés pedig az, mekkora négyzetalakú lyukat üssenek az üzem emeleteinek a padlóján, hogy beemelhetõ legyen a tartály.
A méretek érzékeltetésére: 8.5 tonna, 2.4 m átmérõ, 5.5 m magasság.
Úgy volt hogy egy pénzösszegbõl kapok annyi százalékot, amennyi a két érettségi jegyem szorzata. Azt számolgattam, mikor kapok jöbbet: pl. két 3asért, vagy kettes-négyesért. Érdekesnek találtam, hogy mindig, eggyel kevesebb az egyik, de kiderült, hogy ez egy egyszerû képlet
Most 1 ft befektetésre is 100000-et fizet évente és 1000000 forintra is? Mert akkor 1 ft-nál többet felesleges befektetni,a többit a bankba kell rakni. Pontosan mi a feladat? Mert szerintem valami nem stimmel. Az elsõ három év évente 100 000 a második három év évente 250 000 haszon ,összesen 1 050 000 haszon lenne, gondolom azt kellene kiszámolni hogy hat év 10% kamatos kamattal milyen összegnél jönne ki ugyanez a haszon: 715830 esetén 715830*(1.1^6-1)=552306 lenne (ha a második három év összesen 250000-t jövedelmezne akkor kb stimmelne). ( 1360877 esetén lenne 1050000 haszon)
Üdv mindenkinek! Itt egy feladat amit nemtudok megoldani: Egy befektetés az elsõ három évben évi 100000Ft-ot hoz.A második három év 250000 Ft-ot eredményez évente.Évi 10% -os kamatláb mellett mennyi pénzt érdemes befektetni? /megoldás:715830 Ft/
egy még egyszerûbb (ki is számolom): 1: kiszámolod a teljes út hosszának hanyad része a 20 méter: 20/(gyökalatt((120+210)^2+(-250-35)^2))=20/gyök(190125). 2: x és y irányba is ilyen arányt kell mozdulnod az eredeti mozgás koordinátaváltozásaihoz képest(a célból vissza): X=-210+((120+210)*(20/gyök(190125))) ; Y=35-((35+250)*(20/gyök(190125))). ahol X és Y már a végeredményként keresett pont koordinátái X=-194,86353984461680820892251670397 (kb) Y= 21,92760259307815254406944624434 (kb)
remélem jól számoltam. ja... ellenõrzöm. ?=gyök((-194,8-210)^2+(21,9-35)^2)=gyök(231,04+171.61)=gyök(402,65)=20,066140635408693357461684353922, ami kb 20, tehát talán jól csináltam.
egy egyszerûbb: 1: átfogalmazod a feladatot úgy, hogy a céltól indulsz és 20 egységet (métert) teszel meg. hova jutsz? 2: kiszámolod a meredekségét az egyenesnek. 3: felrajzolod azt a 3szöget, aminek az átfogója 20, a befogói pedig a cél koordináitól számított dx és dy távolság. 4: dx-hez és dy-hoz (elõjelhelyesen) hozzáadod a célpont koordinátáit, és kész.
több megoldás is lehet. egy bonyolult: 1: kiszámolod milyen egyenesen mozogsz és 2: felírod a cél körüli 20 egység (méter) sugaró kört. 3: kiszámolod a metszéspontokat 4: kizárod az egyiket
Egy basic feladat, sajna már letérdelek elõtte. Adott kép pont a koordináta rendszerben(méterben) start(120,-250) cél(-210,35)
Startról indulva a Cél elõtt 20 méterre szeretnék megállni. Hogy számítom ki ezt a pontot?
Mivel a feladat így nem egyértelmu értelmezhet akár úgy is, hogy y itt egy tetszoleges y(x) függvényt jelöl: ekkor az 6x2/y(x) kifejezés deriváltja x-szerint a már említett hányados szabályt, azaz a (u/v)' = (v u' - u v' )/v2 -t alkalmazva, ahol '-itt a x szerinti deriválást jelöli közvetlenül kapjuk: (6x2/y(x))' = = 12x/y(x) - ( 6 x2 y(x)' / y(x)2 ) . Persze a hányados szabály ismerete nélkül is számolható a szorzatfüggvény- , illetve, az összetett függvény deriválására vonatkozó szabályokat alkalmazva.
Attól függ melyik változó szerint akarod deriválni, mert ha x-szerint akkor: 12*x/y (xn deriváltja n*x^(n-1) szabály szerint), ha y-szerint akkor -6*x2 /y2 (mert az 1/y y-szerinti deriváltja -1/y2) Ami szerint nem deriválsz az persze konstansnak tekintendo. (Egyébként van olyan szabály ami két függvény hányadosának deriváltjára vonatkozik, de ez nem olyan példa volt.)
Sziasztok, segitségre lenne szükségem, törtet, hogyan tudunk deriválni?
pl. 6x2/y
köszi a segitséget
ok, köszi a tájékoztatást, most már ezt is tudom :D Amúgy meg nem kell elnézést kérned, nem vezettél félre, tévedni emberi dolog, (pláne ilyen hülye feladatnál) A magasságegyenessel meg majd én is holnap foglalkozom, azaz izé, ma... uhh most néztem az órára. Na akkor majd holnap.