A felsõ kör a legelõ, az alsó kör a kecske "vadászterülete". Az 1. és a 3. képlet OK. A 2. képletet viszont én sem nagyon értem, csak azt látom, hogy a legelõ területét akarja 7evenb kiszámolni. És persze hiányzik az R(r) fgv is.
Na akkor: A legelõ fele: r^2*Pi/2 Lelegelt terület: 2*alpha nyílású R sugarú körcikk + 2*beta nyílású r sugarú körszelet = alpha*R^2 + (r^2*2*beta - 2*r^2*sin(beta)) = alpha*R^2 + 2*r^2*(beta - 2*sin(beta))
A nagy kör sugarának a négyzetének a feleének a gyöke
Nekem a mai napig nem sikerült megoldanom a kecskéset, pedig évekkel ezelõtt hallottam.
gondolkodtam, de nekem is csak az jutott eszembe sajna. egyetlen könnyítõ ötletem van, mégpedig az, hogy helyezzük a legelendõ kört az origóba, a kecskét kössük (1;0)-hoz, de a feltételeknél alulról határoljuk a területet az x tengellyel és csak felülröl a rágókörrel, így ugyan a legelés negyede a kritérium, viszont sokkal egyszerûbb az integrál. mindez abból falad, hogy a kör egyenlete nem függvény, bár ez úgy is kiküszöbölhetõ lenne, hogy az y tengelyhez kötjük ki a kecskét, de az elõzõ integrál szerintem egyszerûbb.
Adott egy egységnyi sugaru kör. A kör kerületének egy pontjára leszúrunk egy karót, amihez kikötünk egy kecskét. Milyen hosszú legyen a kecske kötele, hogy a kör területének pontosan a felét legelje le?
11: paros illetve paratlan helyen allo szamok osszegei megegyezzenek? azt irtak mar azt hiszem.
enis kitalaltam egy jot, az egymillioval oszthatosag: ha van a vegen 6 nulla :)
Eloszlassal ne nagyon foglalkozz, ez kombinatorikai mezo. Ha 3-as talalatot szamolsz vedd figyelembe, hogy a 4-es, 5-os talalatokat ebbol ki kell szurnod.
(6 alatt a 3)*(42 alatt a 3) / (45 alatt a 6) -ra saccolom. Ugye annak a szorzata, hogy ennyifelekepp valasztasz ki a 6 bol 3 talalatot, amire nem fogsz tenni, aztan a maradek helyre valasztasz 3-at. Igy a szamlaloban megkaptad a 3-as szelvenyek szamat, amit osztasz az osszes lehetseges szelveny szamaval. Igy elvileg megkapod a valoszinuseget.
Hello! Egy valszám kérdésem lenne: 5-ös, 6-os lottón hogy kell kiszámolni a különbözõ nyerõosztályokban a találati valószínûséget? Van rá valami képlet? Az értéke megegyezik azzal hogy "hány szelvényt kell kitöltenem a tuti x találathoz"?
Pl. 6os lottón a telitalálat: 45!/(39!*6!)=45*44**43*42*41*40/(1*2*3*4*5*6) az 1es találat: 45/6 Ebbõl a tippem a 3-as találatra: 45*44*43/(4*5*6)= 1:709,5 Vagyis ennyi szelvényt kell kitöltenem a tuti hármashoz. (nyilván felfelé kerekítve) Helyes az eredményem? A valószínûséget befolyásolja az eloszlás milyensége? Ha ennyi, akkor elég nagy haszonkulccsal dolgozik az szrt.
Egyébként én meg tudom a 11-gyel való oszthatóság feltételét. Na kitalálja valaki?
Valoban szokatlan megfogalmazas :) Szerintem jol gondolod. Az A=LU (detA!=0) felbontasnal az L egyseg alsoharomszogmatrix, es az U felsoharomszogmatrix. Elvileg ilyen eredmenyt kapsz a matlabtol is. Ezzel viszont tudsz kezdeni eztazt:
Eloszor is, ha belegondolsz a hagyomanyos LU -felbontas eredmenyet transzponalva ( (LU)t=(U)t(L)t ) pont a neked kello alakot kapod. Transzponalod A-t (a felbontando matrixod), majd elvegzed rajta az LU felbontast, es annak az eredmenyet ujra transzponalod. Igy megkapod a felbontasod ami pont a megfelelo alaku lesz.
Habar jobb felhasznalni ami van, ha megsem akarsz LU -t hasznalni, hanem LU -hoz hasonlo sajat modszert akarsz: Ha ismered, vagy utana tudsz nezni az LU felbontas levezetesenek, par perc alatt at tudod irni a kello alakura (kozepsulis modszerekkel tortenik), es megkapod a modszered. Ha nem birsz vele segithetek, csak nem biztos hogy hamar, alig van idom a heten.
De ennek mondjuk nem sok ertelme van, csak par transzponalast sporolsz meg, meg egy ezt sokszor hasznalo algoritmus kedveert sem tokolnek vele.
nos: 1. vedd le az utolsó számjegyet 2. szorozd meg 2-vel 3. vond ki a megmaradt számból 4. ha a kapott szám osztható héttel az eredeti is osztható
iterálgassuk 1,2,3 -at addig amíg elég kicsit számot nem kapunk.
7-tel oszthatóságra én valamikor régen hallottam szabályt. Mintha 3-asával kellett volna csoportosítani a számjegyeket aztán megnézni valamit... nem emlékszem rá, de szerintem van rá szabály.
A 0-nak minden szam osztoja. Szoval ezeket nem kell felsorolni.
3: a számjegyek összege (vagy az összeg számjegyeinek az összege etc etc) osztható 3-mmal 4: vagy ha a két utolsó számjegy 0 8: vagy ha a három utolsó számjegy 0 9: ha a számjegyek összege osztható 9-ccel
7-re azért nincs szabály mert egyszerûen nincs szabály:)
2vel: minden páros szám 3: ha az utolsó három számjegy számjegyeinek összege osztható 3mal 4: ha az utolsó két számjegy osztható 4el 6: ha osztható 2vel meg 3mal akkor osztható 6al is 7: nincs szabály mert prímszám 8: ha az utolsó három számjegy osztható 8al
honnan tudom hogy egy szám osztható 2-vel; 3-al; 4-el...stb..stb... ez kéne nekem...:D plz help!
Hali mindenki. Ha matekból vagy fizikából segítség kell, akkorMatek .Itt sok kidolgozott feladat van, témakörökre bontva.
1. a) sin(alfa) = szöggel szemközti oldal / átfogó b) cos(alfa) = szög melletti oldal / átfogó c) tg(alfa) = szöggel szemközti oldal / szög melletti oldal
2., 3. és 4.: calc.exe, válaszd a tudományos verziót.
Tessék gondolkodásra használni a buksit, nem csak evésre!
Nem gondoltam hogy valaha segítséget kérek itt :) Lenne pár feladat, középsulis anyagból, még ma megkéne oldani de abszolút nem vágom. Ezek azok:
1. Hogyan definiáljuk egy tetszõleges nagyságú szög szinuszát, koszinuszát és tangensét?
2. Határozzuk meg a következõ szövfüggvényeket: sin125° cos220° tg260° sin 1339,5°
3. Állapítsuk meg a következõ kifejezések elõjelét! sin 45°-cos 44° cos212°-cos214°
4 Oldjuk meg az egyenleteket sinx=-Gyök3/2 tg(a négyzeten)x-1=0
Egyreszt az osszeadas nem egy "numerikus funkcio". De ilyenrol mellesleg szo sincs.
Ha nem hasznaljuk a "numerikus gombok numerikus funkciojat" (figyeld csak a nyelvtant) azt jelenti, hogy nem nyomhatod le a szamok billentyuit second function es ehhez hasonlok nelkul. Persze Aniziusz javits ki, ha tevednek, en a magyar nyelvet hivtam segitsegul a feladat megertesehez
Azt irta nem hasznalhatsz numerikus funkciokat, tehat mondjuk osszeadast sem.
Amugy en nem teljesen ertem mirol van szo, esetleg Azniziusz kicsit reszletesebben leirhatnad a problemakort, mert ebben a formaban szamomra nem teljesen felfoghato.
Hogy lehet vajon elõállítani a 7 számjegyet a (tudományos) számológépeken anélkül, hogy használnánk a numerikus gombok, numerikus funkcióját? (1-10-ig már meg vannak a számok csak a fránya hetes hiányzik)
sztem az lehet a nyitja ,hogy megakdtad az utlso számjegyeket ezek után õ ugy szorzott össze adott ,hogy hozzá legyen adva ezer kilenszáz ( mr gondolják ,hogy aki most megcsinálja nem nyolcszázban született) és amit még hozzzá adott felesleget azt kivonja :)
ilyeneket nem nagy kunct kitalálni :)) csak jól kell bánni a számokkal :))
Igen, ismerõs. Megkaptam végeredménynek, hogy mikor születtem.:-) Ötletes feladvány. Vajon ki találta ki, és mikor?
Csak egy számológép kell hozzá! 1. Pötyögd be a születési éved utolsó 2 számjegyét (pl. 1973 esetén 73-t!); ezt szorozd be 16-tal! 2. Adj a kapott számhoz 2-t! 3. A kapott számot szorozd meg 25-tel! 4. A kapott számhoz add hozzá a születési hónapod 4-szeresét! (pl. aki augusztusban született az 8*3=24-t üt be) 5. Az eredményt szorozd meg 50-nel! 6. Add hozzá a születési napod kétszeresét a kapott számhoz (pl. ha 3-án születtél, akkor 6-t) 7. Vonj ki a kapott számból 2500-t, majd oszd el az eredményt 2-vel.
Hat csak annak nemsok koze van a matekhoz. A modszer azert lenyeges, mert nem minden feladat szamolhato. Van amit a legfurgebb kompúter is evmilliokig szamolna ilyen brute force modszerrel.
szerintem megszámolni a legegyszerûbb, csak nagyon hosszú idejig tart. de a megoldás egyszerû.
Ez nem levezetes, ezek alapfogalmak. Ha barhol csak az eredmenyt bofogod oda, arra azt mondjak bulsit :) Szerintem logikai szitaval a legegyszerubb (vagy hogyishijjak).
1: ha a rabok (vagy legalább egy, a kiválasztott) nem ismeri az x-et (vagyis a rabok össz számát), akkor szerintem nem lehet megoldani a feladatot. tehát nem én nem tudom, hanem szerintem nem lehet. 2: ha nincs elõre megbeszélt stratégia, akkor szintén nem lehet megoldás. szerintem az a fõ kérdés, hogy mi a stratégia. ha nincs, ilyen akkor nincs kérdés és így feladvány sincs. 3: pedig ott még mindig le van írva :)
1. Tenyleg nem kotozkodes... de szamomra abbol, hogy egy emberrel ossze vagyok terelve nem kovetkezik, hogy explicit tudom, hogy hanyan is vagyunk osszeterelve, de legyen.
2. Az sem kovetkezik szamomra egyertelmuen, hogy van lehetoseg ilyen strategia megbeszelesere az x darab rab kozott, de ez csak sorszalhasogatas, illetoleg az eredeti leiras nem egyertelmu ebben a kerdesben (holott mas kerdesekben viszont nagyon is az, jo eselyel ez a feladatot nehezito tenyezo).
3. Viszont sztem jo 5let, mint irtam, a hosszu stuffot nem olvastam.
De ez csak akkor mukodik am, ha a rabsetakra teljesul a feltetlenul partatlan utemezes. (Kulonben sosem szabadulnak)
1: "A rabok együtt érkeznek", tehát tudják, hányan vannak. 2: nyilván minden rabnak ismernie kell a stratégiát, hiszen különben nem mûködik. és ahogy a stratégiát ismeri, ismerheti a kiválasztott személyét is. persze feltételezve, hogy nem ismerik elõre az x-et, így célszerûbb ott helyben választani. kiválasztott az is lehet, aki elõször lép be a börtönkapun, vagy aki elõször köhhint az érkezéskor. 3: nem kell tudniuk mi a kapcsoló eredeti állása, ezt a #345-ben ki is fejtettem.
Teljesen ertheto es sztem mukodik is a dolog, abban az esetben ha feltetelezuk, hogy 1. a rabok ismerik azt a bizonyos x -t, 2. a raboknak van lehetoseguk kivalasztani olyan embert aki szamol, 3. tudjak mi a kapcsolo kezdeti allasa. Ha ez a harom all, akko sztem teljesen jonak tunik a stuff ;) - legalabbis a rovid valtozat atolvasasa utan, hosszut nemn olvastam, de sztem egyre gondolunk.
na jó.. leírom hosszabban... alapelv: kiválasztott csak B->A, míg mások csak A->B -t kapcsolnak
van egy kiválasztott ember, aki lehet pl a legöregebb. tegyük fel, hogy a beköltözéskor a kapcsoló állása: A kiviszik az elsõ embert ha õ a kiválasztott, úgyhagyja. ha õ egy átlag (elsõ!) ember, akkor átkattintja. (B) a következõ ember, ha nem õ a kiválasztott, akkor úgyhagyja (nem jelez) (B) jönnek az emberek sorra, de senki sem jelez. (B) mígnem jön a kiválasztott, aki visszaállítja, elfogadva ezáltal az elsõ jelzést. (A) aki legközelebb jön, az átgondolja, hogy õ jelzett-e már, vagyis kapcsolta-e már a kapcsolót A-ból B-be. ha nem, akkor nosza. (B) jönnek, mennek a rabok, de nem jeleznek, mert csak a kiválasztott kapcsolhat B-bõl A-ba, aki ha jön akkor megteszi, és tudja, hogy megin valaki sétált és jelzett és õ meg elfogadta. (A) jön a következõ, ha nem jelzett, jelez, ha kiválasztott, akkor szükség esetén visszakapcsol és ha eleget kapcsolt (x-1, mer maga nem kapcsol) akkor beszól, hogy nagybimbim!!! ha a kapcsoló B-ben van, amikor beköltöznek... hát... itt az a gond, hogy senki sem tudja, hogy jelzés történt-e, vagy csak eleve B-ben volt. ezért kell egy elõre megbeszélt türelmi idõ. ha pl feltételezzük, hogy minden nap kimegy valaki, akkor ez egy nap. tehát az elsõ nap (türelmi nap, vagyis nem érvényes az alapelv) mindenkinek kutya kötelessége A-ra állítani a kapcsolót, így a második naptól már ugyanaz a szisztéma, mint az elõbb (amikor beköltözéskor A volt)
ismerik egymást, egyszerre mennek be, így lehet egy kiválasztott ember (pl a legöregebb, vagy lehet pl géza a hegyrõl) na ez az ember mondja majd be a frankót. ha egy rab elõször sétál azt a kapcsoló A->B -vel jelzi. B->A átmenetet csak (!) a kiválasztott csinálhat. így a kiválasztott számol és ha mindenki sikeresen jelezte, akkor bemondja: BUÉK!