Akkor hogy az is értse, aki esetleg utólag egyben olvassa az ajtónyitogatós feladatról szóló beszélgetést: nyilván azt értetted meg #170 és #171 között, hogy miután a játékos kiválasztotta a rossz ajtót, a játékvezetõ kinyitja a fennmaradó kettõ közül a rosszat, így ha a játékos változtat, akkor már csak a harmadikat, a jót választhatja, így nyert.
oké megvan! már értem!
még azért mindig egy kicsit bizonytalan vagyok szerintem ott csúszik el a dolog, hogy jv a döntés elõtt mutat rá egy ajtóra, így a döntés 2-ajtó között lesz és nem 3
mert azt írja gazdi hogy "2/3 valószínûséggel bökött rossz ajtóra, ekkor ha változtat akkor biztosan nyer" de ilyen esetben is, ha változtat akkor még mindig veszíthet, hiszen még nem ejtettük ki az 1 ajtót!, viszont ha kiejtjük, akkor 1/2 valószínûséggel bökött rossz ajtóra...
tudom kicsit érthetetlenül fogalmazok, de majd megpróbálom rendesen leírni...
Fura feladat, sokfelekepp lehet nekiallni es konnyu elbonyolitani meg rossz eredmenyre jutni.
igaz, igaz... azért a biztonság kedvéért megnéztem 100000 esetre, és tényleg:)
A játékos 1/3 valószínûséggel a nyerõ ajtóra bökött rá, ekkor ha változtat akkor biztosan veszít, ha nem akkor biztosan nyer. 2/3 valószínûséggel bökött rossz ajtóra, ekkor ha változtat akkor biztosan nyer (hisz a mûsorvezetõ rossz ajtóra mutat), ha nem akkor biztosan veszít. Tehát ha változtat, akkor 2/3 eséllyel nyer, ha nem változtat akkor 1/3 eséllyel nyer.
Hat ebben a megoldasban tobb hiba is van. Egyreszt esetszetvalasztast hasznaltal, es egyenlo valoszinusegukent kezelted olyan esemenyeket, amik nem azok (itt foleg a 1-es, 2-es szekciora gondolok)
Bevezettel egy uj szabalyt, ami a feladatban nincs (az ajtok tartalma vegig fix, nem varialnak rajtuk)
Kicsit egyszerubb uton indulj el, es ne vessz el a jelolesekben, szuksegtelen.
feltételek [x] a játékvezetõ mindig olyan ajtóra mutat ami S
1. eset: minden ajtó mögötti nyeremény rögzített már az elsõ választást megelõzõen ekkor [x] miatt V=S, így viszont *mindegy
2. eset: az elsõ választás után változtatnak az ajtók tartalmán úgy hogy: a) eset: a fenmaradó 2-ben 1 biztos >S és van S / hogy teljesüljön [x] ekkor ha V=S *változtatni kell ha V>S *mindegy b) eset: a fenmaradó 2-ben van S *mindegy
vagyis 3 mindegy és 1 változtatás => változtatni kell
meg kell változtatnia, akkor asszem kétszer akkora esélye van. hogy miért nem tudom
Egy klasszikus matekfeladat (bocsi, ha mar 20x volt)
Egy tv-s vetelkedon van 3 ajto, az egyik mogott a fonyeremeny. A jatekszabalyok: a jatekos megjeloli az egyik ajtot, amire tippel. Ha megtortent, a jatekvezeto a fennmarado 2 ajtobol ramutat egyre, ami mogott biztosan nincsen a nyeremeny. Ekkor a jatekosnak lehetosege van, hogy megvaltoztassa a donteset es a masik ajtot valassza.
Kerdes: mi a jobb strategia a jatekos szamara, ha valtoztat a dontesen, ha az eredetihez ragaszkodik, vagy teljesen mindegy?
a maple-nek van valami letölthetõ demo verziója? égre-földre kerestem és nem találtam
Össze kellene szednem magam, én a kívül szóra nem figyeltem. Mindenesetre az anélkül bejövõ három eset is szakaszt ad, együtt szép kis homokóra (kis fantáziával...) Azt hiszem át kellene adnom a feladatfeladó szerepét valakinek, mielõtt megint adok egy feladatot amire figyelmetlenség miatt nem fogadom el a (jó) megoldást...
s1=(x/2;(3·/6)*x) s2=(p/2;-(3·/6)*p) s3=((x+p)/2;-(3·/6)*(x-p)) <= ez itt hibás volt
S=((x+p)/3;0) x=1 (1/3;0)_(2/3;0) no meg persze p-re a kritérium helyesen : 0<p<x minthogy belsõ pont
de ez így is csak egy szakasz... szabad a gazda (gazdi:))
A számokat nem ellenõriztem, nagyságrendileg jónak tûnnek, de valamit nem vettél figyelembe. Röviden szólva a megadott szakasz, mint eredmény, nem elegendõ.
és tényleg, még így is elrontottam S=((x+p)/3,-(3·/9)*p)
ohh s2=(p/2,-(3·/6)*p) s3=((x+p)/2,-(3·/6)*(x+p))
így S=((x+p)/3,-2*(3·/6)*p)) vagyis az egyenes végpontjai x=1-re (1/3,0)_(2/3,-2*(3·/6))
bár ki tudja talán még így is hibás valahol hiába, a számolás nem az erõsségem...
koordinátákkal(R^2 síkon): legyen A(0,0) B(0,x) C... az nem érdekes P(0,p) : 0<=p<=x ekkor s1=(x/2,(3·/6)*x) : k·=gyök k s2=(p/2,(3·/6)*p) s3=((x+p)/2,(3·/6)*(x+p))
így keresett S=(1/3*(s1(x)+s2(x)+s3(x)),1/3*(s1(y)+s2(y)+s3(y)) : sn(x) az n. súlypont elsõ koordinátája
vagyis S=((x+p)/3,(3·/9)*(x+p)) x=1 re S=(1/3+p/3,(3·/9)+(3·/9)*p) : p eleme [0,1] vagyis (1/3,3·/9)_(2/3,2*(3·/9)) végpontú egyenes a keresett halmaz
talán nem a legelegánsabb megoldás, és talán el is számoltam valamit, de tényleg egyszerû...
köszi a tippet:))
Ah, túl egyszerû volt. Ha még nincs kész, egy tipp: nem kell egetrengetõ dologra gondolni...
Legyen. Erre viszont csak sejtésem van, azz viszont megalapoztam egy geometriai programcsomag segítségével. Megoldásom tehát egyelõre nincs, ezért még inkább várom. A feladat: Az ABC szabályos háromszögben, az AB oldal belsõ pontja a P pont. Q és R olyan pontok a háromszögön kívül, hogy az APQ és BPR háromszögek szabályosak. Az ABC háromszög súlypontja S1, az APQ háromszög súlypontja S2,és a BPR háromszögé S3. Az S1S2S3 háromszög S súlypontja milyen ponthalmazt ad, ha a P végigfut az AB szakaszon? Jó szórakozást!
Kicsit off, de ehhez a topichoz van a legtöbb köze: Nem tud valaki olyan programot ami függvényeket jelenít meg+ tudjun grafikusan ábrázolni egyenlõtlenségeket?
Gec, de benéztem... Ügyes, vitathatatlanul jár a nagy
A második tetszik, de az elsõnek nincs határértéke n->inf. Fél reszpekt-szmájlit meg mégsem adhatok! Furcsán venné ki magát az egyik kezét emelgetõ fej... :))
"Írjatok olyan függvénysorozatot, aminek minden tagja folytonos [0,1]-en, de a határértéke (ami létezzen) nem. A feladat párja: írjatok olyan függvénysorozatot, aminek egyetlen tagja sem folytonos [0,1]-en, de határértéke (ismét kérem, hogy létezzen) az. A legegyszerûbb és legötletesebb sorozatok beküldõinek jutalma egy nagy respect-smiley lesz. :)"
fn(x)=x^n fn(x)={0/n :ha x rac; 1/n ha x irrac}
a késés abból fakad, hogy csak most olvastam megkapom a simley-t?:)
Ugyanaz, a másodfokú Viete-formula középiskolás neve a "másodfokú egyenlet megoldóképlete". "azt hiszem ki is jött valami" --> tessék leellenõrizni. (ha páros és kicsi, akkor jó ;))
Felírod a másodfokú egyenlet megoldóképletét az adott esetre, ekkor persze szerepel benne a p mint paraméter. A megoldóképlet adja ugye a két gyököt, tehát az újabb másodfokú egyenletünkben a kapott képlet legyen egyenlõ 3-mal. Ez egy újabb másodfokú egyenlet, immár p-re mint ismeretlenre. Meg kell oldani, és kész vagy. Csak arra figyelj, hogy a p=0-t kizárd... Nem, nem fogom ideírni az eredményt, azt hiszem elég segítséget adtam. Ha mégsem, csak szólj.
tehát az 1200-nak a 80%-a 960, ebbõl következik, hogy az engedmény 20%
=100-(100/(d2/e2))
nem biztos, hogy ebben a formátumban kell beírni, de a lényeg így is látszik.Legalábbis, ha jól értelmezem azt kellett kiszámolni, hogy mekkora az árengedmény az eredeti(nagyobbik) árhoz képest.
1. F Az F1-es cellába írja a Kedvezmény szót, majd az F oszlopban számítsa ki, hány százalékos a kedvezmény. Az eredmény százalékformátumban jelenjen meg!
HI! hogy kell százalékot számolni? úgyértem hogy van az egység ár ami 1200 , és 960 lesz belõle, hány százalék a kedvezmény? az ilyet hogy, mer elfelejtettem
Nagyon bepunnyadt a topik, akkor adok én egy feladatot.
Írjatok olyan függvénysorozatot, aminek minden tagja folytonos [0,1]-en, de a határértéke (ami létezzen) nem. A feladat párja: írjatok olyan függvénysorozatot, aminek egyetlen tagja sem folytonos [0,1]-en, de határértéke (ismét kérem, hogy létezzen) az. A legegyszerûbb és legötletesebb sorozatok beküldõinek jutalma egy nagy respect-smiley lesz. :)
áh, egyszerû, megvan...
Van egy pont koordináta rendszerben, ismerjünk mindkét koordinátáját, ha középpontosan elforgatjuk az origo körül x szöggel, hogyan lehet megkapni az új koordinátákat ?
Amit leírtál, az érdekes és logikus kiterjesztése a módusznak, és emellett hasznos is. De ez "csak" egy kiterjesztés, definíció szerint egy halmaz módusza a leggyakoribb eleme, ahogy lee86 és Aquir mondta.
Amennyiben én jól tudom, akkor a módusz osztálybasorolásnál a legnagyobb gyakoriságú osztály középértéke. Ha az alábbi sorozatot egységenként sorolod osztályba, akkor valóban nem lesz modusz, ill. akár mindegyik az. Viszont ha a számok alapján osztásokat jelölsz ki (1,3,4,6,11) pl. 0-3 3-6 6-9 9-12 és természetesen kikötöd, hogy a határértékre esõ számot a következõ osztásba teszed akkor az elsõ osztás I második II harmadik I negyedik I így a 4,5 a módusz. DE! ez csak statisztikai megközelítés, matematikusok lehet, hogy másként gondolják.
Ennek a halmaznak az az elem a módusza, amelyiket kinevezed annak. Nincs értelme a móduszt ott használni, ahol nincs leggyakoribb elem. Itt csak maximális számosságú elemekról beszélhetünk; mind az. (De szép a "leggyakoribb" és a "maximális gyakoriságú" kifejezések közötti különbség! :) )
Az a feladat, hogy mekkora az f(x), a g(x), és a h(x) éltal bezárt terület? f(x)=4/(x-négyzet) g(x)=x/2 h(x)=4x
Nekem mindig -1 jön ki, pedig annyi nem lehet egy terület. A megoldás az tudom, hogy 3, de hogy jön ki. Végül is nekem ez jön ki: 2-2-1=-1. Én így csináltam: INTEGRÁL(0->1)h(x)+INTEGRÁL(1->2)f(x)-INTEGRÁL(0->2)g(x)
De ha a -2 (A KÖZÉPSÕ) +2 lenne akkor kijönne a 3. Nekem a görbe, azaz az f(x) alatti terültre jön ki -2. Segítsetek légyszi!
Elõre is köszönöm.
Ez a játék a tizedesjegyek számával csak a racionális számok végtelenségére ad magyarázatot, azok viszont csak megszámlálható sokan vannak, tehát NEM "alkotnak folyamatosságot". Gondold át újra.
remélem nem fogtok kiröhögni, de nem találom a füzetemben azt a részt, ahol ezt vettük. na lényeg az, h van a módusz, ami ugyebár egy sorozatban, vagy akármiben (nemtom, h hogy van a szakkifejezés) a legtöbbször elõforduló elem. namost én aztnem tudom, h egy sorozatban, ahol nincs egy olyan elem se, ami legalább 2X fordulna elõ, ott mi a modusz? konkrétan ebben: 1 3 6 11 4
elõre is köszi a segítséget, és boccsássátok meg, h ennyire lesüllyesztettem a szintet! :DDD
egy pont kiterjedése végtelenül kicsi a számegyenesen, de mivel végtelen van belõlük azért elkotnak folyamatosságot. pl akár csak 0 és 1 között is végtelen szám helyezkedik el, nem még a -végtelentõl a +végtelenig. 0,1111111111111111118 és 0,1111111111111119 és 0,11111111111111120! és 0,111111111111111111121 remélem ua egyeseket írtam, de akár mennyi tizedesjegyet is írhattam volna. és mivel a tizedesjegyek száma végtelen lehet, az egymást követõ mennyiségek eltérése is végtelenül kicsi lehet, vagyis nem pontokat alkotnak a számegyenesen hanem folyamatos egészet
Az 1/3- ad az nem 0.33333333333333333333, és nem is 0,3333333333333333333333333333333333333333333, hanem mivel nincsenek jobb eszközeink 1:3-at felírni másképpen, ezért írunk 0.333...-ot, ami nyilván egy kerekítés. És a kérdés inkább az lenne így, hogy 1/3 * 3 =1, ami nyilvánvaló.
mi egyetemen kb 3-4 hónapot foglalkoztunk a végtelen fogalmával, és hogy milyen módon lehet vele számolni, és felfogni... nem mindenkinek sikerül, mert a végtelen nem = nagyon nagyon nagyon sok-al és ott jöttek ki olyanok is, hogy például az 1 mint szám, azt így leírni elég durva kerekítés, hiszen az csak egy végtelenül (már megint) pici tartomány egy kontinuum-vonalon. - és innen nézve az 1/3 az pont az a terület, amivel 3 egyenlõ részre bontod a fenti számot (és hogy ezt hogy írod le, az a te dolgod, egyik sem pontos), és ezekután 3-al megszorozva azt visszakapod az eredeti területet, amit jelölhetsz 0.99999999999999999999999999999.... -el, 3/3-al, 1-el, 1.000000000000000000000000000000000000000000.... -al, 9/9-el, és még végtelen (és ez egy másik fajta végtelen) módon.
bazz, ilyen butaságot ! a két mennyiség pont ua. azaz VÉGTELEN tizedes tört ! mivel osztásnál nem tudja másképp kiírni/kifejezni magát az ember/szgép, ezért írunk sok 3-as után pontot/annyi hármast amennyi a kijelzõre kifér. szorzásnál azért ír ki egyet(a te szgéped) pl a windóz számológépe is 0.999999999999-ír ki, mert a 0.33333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333333.....*3-al az EGY. mert minél több a hármas, annál kisebb az a részmennyiség amennyivel kevesebb lenne szorzáskor mint osztáskor, de mivel VÉGTELEN sok a hármas, így az a részmennyiség is végtelenül kicsi amennyivel hibádzna a dolog, így végül is mivel végtelenül elenyészõ a hiány, a két mennyiség tulajdonképp ugyanannyi. bármennyire is furcsa a magyarázat(nem az) ez a matematikai megoldása
lehet hogy most nem normálisnak fogtok nézni de egyszerûen nem tudom felfogni a következõ dolgot:
1/3 = 0.333... ugyebár de 0.333... * 3 miért = 1 ?? nálam az 0.999.... , de sosem éri el az 1-et, a végtelenben sem, mindíg nagyon picivel kevesebb lesz
van erre valami magyarázat azt hallottam. esetleg el tudná valaki mondani?
Köszönöm!
persze az (x-4)^4-el az egészet kell végigosztani, úgyhogy zárójelben az elsõ fele
Hi! Segítséget kérnék a következõ függvény deriválásában! f(x)=3(x^2+8x)/(x-4)^2 Ebbõl ez lesz? f`(x)=3(2x+8)*(x-4)^2-3(x^2+8x)*2(x-4)/(x-4)^4
Hi. Lenne 1 feladat. Egy gömb középpontja egybeesik a kúp csúcsával, a sugara pedig egyenlõ a kúp magasságával. Számítsuk ki a kúp nyílásszögét, ha a gömb a kúp palástját két egyenlõ felszínû részre osztja!
A megoldás 90 fok ( a tankönyv hátulján lévõ megoldások között láttam), de nem nagyon értem, hogy ez hogy jön ki. Ha valaki jó matekos, pls segítsen, és vezesse már nekem a feladatot. Elõre is köszönöm segítségeteket.