Én mondtam, mert akkor sokkal nehezebb csalni. Egyébként miért kell hozzá érintés?
"Azért írtam a kulcsot, mert azt emberi erõvel lehetetlen meggõrbíteni."
Attól függ, hogy milyen a kulcs, meg hogy próbálkozol. Meg lehet elõre meggyengíteni, meg ilyesmi. A bûvészek is megcsinálják.
Egyébként még azt is meg lehet csinálni trükkel, hogy érintés nélkül hajoljon meg, bár kicsit nehezebb (pl. emlékezõ fémekkel). Ezért a video nem jelent semmit, ha profi készíti. Egy amatõrnél valamivel hitelesebb. A teljes hitelességhez ellenõrzött kísérlet kell, ahol a csalás teljesen kizárható.
Ki mondta, hogy éríntés nélkül ? Azért nem vagyok egy Uri Geller. Simán dörzsöléssel megy, ahogy csinálni szokták. Azért írtam a kulcsot, mert azt emberi erõvel lehetetlen meggõrbíteni. Próbáld ki a hajlítást, megéri ! Ha éríntés nélkülirõl akarsz videót, neten biztos találsz. Pl. Uri Gellert én is láttam már, az MTV-n en interjúban csinálta, nem semmi.
"Nem tudom ez, hogy kapcsolódott a témához, de a kanálhajlítás mûködik."
Ez baromira nem kapcsolódik a témához. Ha neked müxik, kérünk egy videót róla, amin jól látszik, hogy a tárgy érintés nélkül hajlik meg (egy film persze hamisítható, de kezdetnek jó lesz). Ha ez megvan, megcélozzuk a James Randi-féle 1 millió dolcsit.
Nem tudom ez, hogy kapcsolódott a témához, de a kanálhajlítás mûködik. Sõt (igen erõs) kulccsal is megcsinálható. Nekem és az ismerõseimnek sikerült régebben, ezért is tetszett amikor azt halottam a tévében, hogy valaki világkörüli turnén van azzal, hogy megmutassa ez és más "para" dolgok csak bûvésztrükkök. Szánalmasak ezek a tudományhívõk. A legjobb az emelés, próbáljátok ki. Amikor ketten egy ülõ ember felé teszitek a kezetek, koncentráltok, majd 4 ujjal lazán felemelitek. Engem emelt a bátyám és a haverja, anno a rendszerváltás után amikor divatja volt. A koncentrációnál bizsergést éreztem a fejemben és lehetett érzékelni a sújcsökkenést. Vajon miért nem foglalkoznak ezekkel alaposabban, hasznos lenne ?
Bunkóság? Moon-hoax-szal szemben a zéró tolerancia híve vagyok. Ez van.
Mondtál példát? Ne röhögtess már... Szerinted lehet egy lapon említeni egy fizikai elméletet, elgondolást a holdraszállással? Egy elméletrõl kiderülhet, hogy hibás. Nade egy holdraszállás nem elmélet!
Kb. azt mondtad, hogy láttad, hogy kék az ég, de mondjuk 10 év múlva, egy "mûvelt és olvasott" ember kijelenti, hogy nem is kék, hanem sárga.
Ha nem érzed, hogy mennyire abszurd az áldalad felhozott példa, akkor sajnálom, tényleg nincs mirõl beszélni.
"Lejjebb is írtak már egypár fizikai példát, amit igaznak gondoltak, aztán kiderült, hogy nem az."
Csak nem arra gondolsz, amit Zéta az #54-ben megcáfolt?:))
"De mondok még egyet, bár a sor végtelen: azt sem gondolták volna, hogy egy leejtett tárgy sebessége nem függ a súlyától."
Szvsz két teljesen különbözõ dolog egy fizikai elméletet (a fizika csak egy modellt nyújt a valóságra, ez a modell állandóan változik, finomodik) összehasonlítani egy ûrutazással. Biztos én vagyok korlátolt, hogy ezt így gondolom...
"Vagy bármilyen világnézeti dolog is ide illene, olyasmi, hogy ki mit tart értéknek."
Történelem, politika, világnézet... Egyszerûen nem értem, hogy ez hogy jön ahhoz a TÉNYHEZ, hogy 6x leszálltak a Holdra.
Egyébként, általában az a tapasztalatom, hogy ha valaki tényleg mûvelt, olvasott (és nem csak ûrhajók terén) az egyre kevésbé van meggyõzõdve, a végleges, megkérdõjelezhetetlen, kijelentések érvényességérõl.
Megkérdezhetem kik azok a tényleg mûvelt és olvasott emberek, akik úgy gondolják, hogy az Apolló-misszió felvételeit valójában egy mûteremben vették fel?
Mondjál légy szíves néhány "végleges, megkérdõjelezhetetlen kijelentést", melyrõl a mûveltséged és olvasottságod segítségével meggyõzõdtél, hogy érvénytelen.
Tudjuk, tudjuk! Te osztod az észt és mindenki aki más véleményen van, vagy egyétalán csak szkepticizmussal nézi a dolgot az idióta! :(
Támaszd alá 1x tényekkel is azt, amit leírsz. mrzool szépen mutatott egy oldalt, ahol konkrétan ki vannak fejtve a válaszok. Az általam leírtakra ha akarod, adok egy listát, hogy milyen könyvekbõl és internetes oldalakról származik az a kevés, amit tudok a témáról, és ami alapján le merem írni azt, amit leírtam. A te felvetéseidre ellenben hol van bármilyen bizonyíték vagy tény? Ezt írtad: Fotókon és filmfelvételeken többször látható ugyanaz a holdbéli táj, ami a NASA állítása szerint teljesen más helyeket mutatna. Kértem, hogy mutass fel valamit erre bizonyítékul. Anno egy idõben végignéztem a NASA emberes ûrkutatással foglalkozó oldalán publikusan elérhetõ fényképeket csaknem minden programról. Nem emlékszem olyanra, amely alátámasztaná az általad leírtakat.
Az megeshet, hogy valamit rosszul tudok, ez nem is vitás, nem ez a szakmán, csupán érdekel a téma, és utánanézek az ilyesmiknek. Ha valamiben tévedtem, és valaki kellõ tárgyilagosságal kijavít, azt mélységesen megköszönöm - valamit ismét tanultam.
Nos ezt korábban én sem gondoltam volna, hogy egyszerû lenne szimulálni, aztán láttam a felvételeket kétszeres sebességel lejátszva... Máris nem volt olyan meggyõzõ érv.
???? Gondolod, hogy a kb. 60-70kg-os (földi körülmények között elég kényelmetlen) ûrruhába ugrándoztak földi gravitáció mellet, majd lelassították a felvételt? Ezt te sem gondolhatod komolyan :) Ha ilyen egyszerû lenne, akkor a többmillió dolláros filmekben miért nem tudják megcsinálni úgyanezt? Jah... sejtem, biztos Hollywood alkut kötött az amerikai kormánnyal, hogy nem csinálnak olyan filmet, amelyben jobban néz ki a holdséta, mint az Apolló-program felvételein [:nyes]
....Tehát az alacsony tolóerõ önmagában még nem magyarázat semmire.
tau-ceti kolléga kifejtette a lényeget, ehez többet nem is igazán tudok hozzáfûzni.
Mint mondtam ezeket a felvételeket egy ilyen "BBC leleplezi a holdraszállás titkát!" mûsorban láttam. Sajnos a címét nem tudom. A VOX-on vetítették egy párszor. Pont a mûsor szenzációhajhász jellege miatt én is kételkedem az ott bemutatott "bizonyítékokban" csak mint mondtam eddig még nem láttam minden bemutatott érvre cáfolatot.
Nem pont te írtad le korábban, hogy kritikusan kell nézni a mai médiát? Akkor? Miért nem fogadod kritikusan az ilyen "leleplezõ" filmeket.
Erre én a "Reality TV" futó "Red Space" c. sorozatot szoktam felhozi példának. Sok téren nagyon igényes, ritkán látot felvételekkel van tele a szovjet ûrprogram hõskoráról. Ugyanakkor tele van tudatos félrevezetésekkel. A "Burán" ûrrepülõgéprõl azt állítják benne, hogy direkt katonai célra tervezték, és ezt bizonyítandó egy olyan felvételt vágtak be, amelyen két orosz tiszt egy robotrepülõgépet tol egy fehér gép domború hasa alá (a robotrepülõgép a képek alapján Kh-11-es). Namost a Burán teljes alsó része fekete szinû, és teljesen sima, a felvételen valószinüleg egy Tu-16-os látható. A laikusok megtévesztésére még egy trükköt bedobtak, a kép bal felsõ sarkába kiírták, hogy "titkosított szovjet felvétel". Namost az ilyenek alapján én is szkeptikus vagyok. Az eféle "leleplezõ-dokumentumfilmekkel" szemben...
"halytómûvel" és te ilyeneket válaszra méltatsz? :D
"Egyébként a visszajövetelt, hogy csinálják? A hold körül kering valami amibe átszálnak? És ha igen az hogy jön vissza a földre, saját halytómûvel?"
Én eddig azt hittem, hogy valamilyen szinten az alapmûveltséghez tartozik nagyvonalakban ismerni az emberiség eddigi talán legnagyobb teljesítményét. Tévedtem...
Már ne is haragudj, de elég szánalmas a hozzáállásod és gondolatmeneted.
Nézzük csak:
"Az oldalon emlegetett célkeresztes problémáról sem gyõztek meg teljesen, mert pont egy olyan fotót választottak, ahol egy fehéren ragyogó tárgy mögött "tûnik el" a célkereszt, de olyanok is voltak, amelyek nem voltak ilyen fényesek, hogy beégjen a negatív."
Kérem az URL-t a fotóra. Természetesen csak nasa.gov-os domain jöhet szóba.
"Fotókon és filmfelvételeken többször látható ugyanaz a holdbéli táj, ami a NASA állítása szerint teljesen más helyeket mutatna. Mégis a legapróbb kavics is egyezik."
Hol? Kérem az URL-t a fotóra. Jah, várj, késõbb ezt írod:
"Én természetesen nem tudok ilyen képeket mutatni. Soha nem foglalkoztam ilyen mélységig a témával. Mint mondtam ezeket a felvételeket egy ilyen "BBC leleplezi a holdraszállás titkát!" mûsorban láttam."
Épp utána írtad, hogy a média butít, és nem kell nekik mindent elhinni! Akkor EZT miért hiszed el? Önellentmondás?
A holdmissziók voltak eddig az egyetlenek, amelyben emberek elhagyták a föld mágneses védõmezejét, ami állítólag halálos sugárzástól véd meg minket. Hogyhogy ez nem ártott az ûrhajósoknak?
"Szerinted folpackból állt a hajó fala + ûrruha?
Pár kérdés, amire légyszíves válaszolj: ha minden technológia, politikai akarat és pénz a rendelkezésre állt, amivel le tudtak szállni a Holdon, és vissza is tudtak jönni, akkor miért ne tették volna meg?
Az Apollo 11 elõtt már 2-szer jártak a Holdnál az emberek, az egyik tesztnél nagyon közel voltak a tényleges leszálláshoz, de csak tesztelték a holdkompot. Minden rendben mûködött. Akkor miért ne szálltak volna le a késõbbi missziók során? Ha pedig kamu az egész, akkor miért kamuztak 6x?
2 hétnél mindenképp tovább tartana a küldetés, még ha nukleáris meghajtást használnak is. Azonban hagyományos kémiai hajtómûvekkel több mint 1 évig tartana, ezt nukleáris hajtómûvel le lehetne szorítani 270 napra is.
Ellenben véleményem szerint az emberes misszió költségén elvégzett robotos kutatás hatékonyságában összemérhetõ az emberekkel végzett tevékenységgel.
Ez elképzelhetõ.
Megkockáztatom, soha ember még olyan lélektani körülmények között nem dolgozott, mint ami egy másfél éves repülés résztvevõire várna.
A nukleáris meghajtású tengeralatjárók személyzete egyes esetekben 6 hónapig volt a tenger mélyén. Itt még csak ablak sincs, amelyem keresztül legalább kinézhetnének. A szûkös hely és a bezártság is erõsen hasonló körülmény.
De hasonlóan elzártak a munkakörülmények az Anktartiszi kutgatóállomásokon, illetve a mélytengeri búvároknak.
Jelenleg már léteznek olyan anyagok, amelyekbõl megfelelõ sugárvédetségû ûrruhát lehetne elõállítani.
Tisztelettel, még most is megkérdõjelezem. Az emberi test általánosan kiváló sokcélúságát valóban sokára érik el a robotok. Ellenben véleményem szerint az emberes misszió költségén elvégzett robotos kutatás hatékonyságában összemérhetõ az emberekkel végzett tevékenységgel. Nem mondom, hogy ne menjünk a Marsra, de talán majd csak akkor, amikor két hétig tart az út. Mértéktartoobb elképzelések szerint elõször a Mars körüli pályára ûrállomást építetnének, a robotos felderítést onnét irányítanák, a lázlótûzõs bulira pedig csak nagysokára kerülne sor. Érdekes moodon az ûrhajoosok életéért atyai gondoskodással aggoodoo politikusokat az cseppet sem zavarja, hogy ha valahol, hát akkor a jelenlegi elképzelés szerinti Mars missziooban igazán magára marad a személyzet. Megkockáztatom, soha ember még olyan lélektani körülmények között nem dolgozott, mint ami egy másfél éves repülés résztvevõire várna.
Említésre került a terjeszkedés, mint a civilizácioo mozgatórugoolya. Sajnos ez így is van, ellenben senki se állítsa nekem, hogy amíg egy kg hasznos teher alacsony földkörüli pályára állítása húszezer dollár, addig komony szinten lehet terjeszkedni.
Én sem mondom, hogy nem kell az emberes repülés. Csak azt mondom, hogy ma még hasznosabban is el lehet költeni az árukat.
A kozmikus sugárzás ártoo hatásárool jutott eszmbe, miszerint a Holdon használt sisakok elülsõ részét mikroszkooppal megvizsgálták, olyan roncsoloodásokat talátak, mintha valaki egy forroo tût ütött volna egy vékony mûanyag lemeznek. Emellett a repülés során a személyzet idõnként furcsa fényfelvillanásokat tapasztalt, csukott szemmel is. Na olyankor találta el a retinájukat egy nagy energiájú részecske.:-)
Szooba kerültek a nukleáris hajtómûvek, evvel kapcsolatban találtam egy írást valamelyik Haditechnikában, ha este még nagyjábool észen leszek, készítek ide egy összefoglaloot.
Kevés. Szomorú, de tény, hogy az Apolló-1 katasztrófája után az alaposabb vizsgálatok rámutattak sok olyan hibára, amely az ûrben könnyen végzetes lehetett volna. De még így is rengeteg hibalehetõség volt, és bizony sok probléma fel is merült.
Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy akkoriban egy nép egységesen akarta a sikert. Botrány volt az Apolló-1 katasztrófa után, és volt az Apolló-13 eset után is. De ezek után mégis sikerült úgy "játszani" a NASA-nak, hogy folytathassa a küldetés-sorozatott. A politikusok, az egyszerû emberek többsége sem akadékoskodott.
Ezzel szemben mind a Challenger, mint a Columbia-katasztrófa után komoly kritika érte a NASA-t, és manapság már messze nem olyan megbocsájtóak a politikusok, mint anno. Lásd még a Hubble-karbantartás lelövése...
Errõl van szó, a leszálló egység fõ hajtómûve viszonylag minimális tolóerõvel rendelkezett. Ezzel is képes volt azonban nem csupán biztonságosan leereszkedni, hanem akármikor képes lett volna megszakítani a leszállást, és visszakapaszkodni Holdkörüli pályára (már amennyiben az üzemanyag ehez elég lett volna).
Pont ezen gondolkodtam, amikor holdraszalltak folyamatosam mentek a hajtomuvek? En mintha vmi olyasmit olvastam volna, hogy csak pici loketekre illetve manoverezesre volt szukseg mivel olyan kicsi a gravitacio hogy akar 10 meterrol is lezuhanhattak volna a "lengescsillapitok" siman elnyelik az utest. A rizikosabb inkabb a horizontalis sebesseg illetve a leszallasi pont dolesszoge (a starthoz nem lehetett 15 fokosnal nagyobb a lejto). Szoval ha adtak egy kis poffot a hajtomunek hogy ne zuhanjanak, az lehet hogy 5m magasan volt onnan nem csinal kratert, raadasul ha manovereztek is kicsit (es a filmeken latszik horizontalis elmozdulas) akkor ha lett is krater, az nem ott van ahova vegul leszalltak.
Erositsen/cafoljon vki pls!
ja igazad van nehanyan itt a kis pc-juk elott ulve minimalis tudas nelkul is siman leosztananak urkutatokat...
Igen, ez az, amit kifelejtettem: a napkitörések esetén van valóban olyan súlyos sugárterhelés, amelyet az Apolló ûrhajó legénysége már nem élt volna túl.
Ugyan lassan herótom van, az idióták okításából, de lássuk mik azok a "megdönthetettlen érvek":
A holdkomp leszált, rakéták elfújták a port a komp alól (ezért nincs ugye lyuk a komp alatt). Bezzeg Armstrong lábnyoma olyan jól látszik mikor lelépett a holdkomp létrájáról. Hogy került vissza a por? Vagy ha visszaszállt, akkor miért nem szállt vissza a komp lábára is, mert azon ugye nem állt vastagon a por.
Mekkora tolóerõre is volt szüksége a Lunar Module-nak, hogy leszálhasson? 4 kN? Vaóóó... Na, akkor mi is lehet az ok? A hajtómû csupán a könyebb porszemeket tudta "elfújni", ehez volt ereje. De ettõl még az poros terep...
Fotókon és filmfelvételeken többször látható ugyanaz a holdbéli táj, ami a NASA állítása szerint teljesen más helyeket mutatna. Mégis a legapróbb kavics is egyezik.
Hol is vannak azok az állítások? Az Apolló 11/12/14/15/16/17 esetén én ugyanis nem látok olyat, hogy két azonos tereprõl lenne kép. Ha van ilyen, mutass két olyan képet, amelyek két külön missziónál készültek, és "Mégis a legapróbb kavics is egyezik."
A holdmissziók voltak eddig az egyetlenek, amelyben emberek elhagyták a föld mágneses védõmezejét, ami állítólag halálos sugárzástól véd meg minket. Hogyhogy ez nem ártott az ûrhajósoknak?
Meglepõ - mind az ûrhajó, mind az ûrruhák nyujtottak némi sugárvédelmet. Másfelõl úgytünik nem figyeltél kémia órán, mikor a rádióaktív elemekrõl volt szó. Az ûrbéli sugárzás nem olyan mértékû, hogy egybõl megöli az embert (ilyesmi sugárzás ugyanakkor nem ritka - pl. a Jupiter belsõ holdjai ilyen sugárzásban fürdenek), hanem folyamatosan éri a sugárzás, amely bizonyos idõ múlva eléri azt a szintent, amikor már elváltozásokat okoz, majd azt a szintet, amikor már pusztít. Ha megszünne az egyik pillanatról a másikra a föld mágneses védõburka, nem halnánk meg azonnal, de a sugárzás szépen megkezdené pusztitó munkáját, és néhány hónap alatt elpusztulna minden élet a földön.
Amúgy ez a tipikus példája annak, amit én "nem értek hozzá, de azért saját véleményem van róla, és nem hiszek azoknak, akiknek ez a munkájuk" tipusnak hívok. Utána kéne nézni pontosan mi is a kozmikus sugárzás, meg ilyeneknek, mielött nekiálsz ilyen magasröptû kijelentéseket tenni...
Szerintem nem is olyan furcsa hozzáállás az manapság, ha az ember minden médiában hallott/látott dolgot kételkedéssel fogad. :(
A halálos sugárzásról: Az Apolló küldetések éppen a naptevékenység tetõfokán zajlottak, ami nem volt éppen szerencsés. Az Apolló16 és 17 küldetések között történt éppen egy nagy kitörés, ha ez akkor történt volna, amikor a küldetés volt, az ûrhajósok menthetetlenül meghaltak volna, még ha az ûrhajóban lettek volna is, de bazi nagy szerencséjük volt, hogy épp akkor nem történt ilyen. Igen sokat kockáztattak.
Csak 1 dolgot magyarázz el: hogy imitálták az összes holdmisszió alkalmával a gyenge holdi gravitáció hatásait. Értem ezalatt azt, hogy az ûrhajósok mozgása miért volt olyan légszerû, hogy a lépések nyomán felszálló por miért szál olyan lassan vissza a hold felszinére, amikor kiejtettek valamit a kezükbõl, akkor miért lassitott filmszerûen esnek le, és a többi.
Ezek megvalósítása a mai technológiával sem lehetséges olyan tökéletesen, hogy át lehessen vágni vele az embereket (lásd: Hollywoodi filmek). Azt el lehet felejteni, hogy kötelekkel/drótokkal tartották az ûrhajósokat, mivel ez esetben azok beleakadtak volna pl. az zászlóba, amelynek tövéhez le is hajol Armstrong.
1.: Az X-33 tervet lelõtték, éppen Bush koma, még 2000-ben. 2.: Az "X-33/Venture Star" Linear Spike Engine-el rendelkezett volna. 3.: Az "atomreaktoros hajtómûvekkel" nem igazán lehetne felszerelni a Venture Start, mivel az alacsony föld körüli pályára készült. Nem lenne képes elrepülni a holdig, kezdve ott, hogy nincs ehez megfelelõ sugárvédelme....
Deus Ex az emberes ûrrepülés kérdõjelezi meg a Mars-ra, vagy a Holdbázis felépítésének szükségességét. Szerintem párhuzamosan szükség lenne az emberes és a robotszondás ûrkutatásra.
A robottechnika fejlõdésben van, de még mindig messze van attól, hogy elvégezze azt, amire egy ûrruhás geológus vagy biológus képes a mars felszinén. Itt nem arról van szó, hogy tud futni és lépcsõt mászni, hanem hogy képes-e intuitiv munkát végezni. A Spirit és az Opportunity rendelkezik geológiai és biológiai mûszerekkel, de nem képes pl. egy követ odébb gurítani, hogy alánézzen, nem képes leásni fél métert, hogy megnézze, ott mit talál. Nem képes önálló munkát végezni. Ezt egy ûrhajósnak teljesen normális, ráadásul a két rover által valószinüleg bejárandó terület (~5-9km) egy ûrsétával elvégezhetõ lenne, 6-8 óra alatt, míg a szondáknak ez három hónapjukba kerül.
Hogy ilyen területen kiváltható legyen az ember, Asimov robottjaira lenne szükség, de az majd talán 50-100 év múlva fog rendelkezésre állni...
Sajnos en inkabb Deus Ex velemenyevel ertek egyet. IMHO "valaki" kitalal egy hulyeseget, erre azt kell csinalni es punktum... ...Egy csomo olyan kutatasra nem lesz penz, ami egyeb teruleteket tart volna fel... ...a holdbazis nagyon szep terv, de tenyleg felesleges, ha meg szerencsetlen urallomasra is alig telik... ...a robbottechnika iszonyatosan komoly fejlodesben van! A japan robot mar fut, osszetett mozdulatokra kepes, kepzeljuk csak el mit tudna ha valami (robotoknal) hatekony konfiguracioja lenne a ket lab ket kar helyett...
1.: Abban egyetértünk, hogy az ûrszondás kutatás nagyon fontos, és a jelenlegi körülmények sokat ártanak az ûrkutatás menetének.
2.: Abban viszont nem, hogy szükség van-e emberes ûrutazásra. Egyfelõl rengeteg dolog van, amelyre még nem képesek a gépek, sõt, sokkal bonyolultabb lenne gépekkel megvalósítani. Az emberi test bámulatosan hasznos "szerszám", amelyet talán 10-20 év múlva sem lesznek még képesek kiváltani a robotok. A másik fele pedig az, hogy a civilizáció mindig is a terjeszkedésrõl szól. Az ûrbéli terjeszkedés mellett pedig elég sok érv szól (kezdve a fajfenmaradás érvével).
Ha volt is ember a Holdon, abban megegyezhetünk, hogy nem sok értelme volt. Továbbra is kérdezem, miért kell az emberes ürkutatás most, miért erölködünk költséges és kockázatos módszerekkel? Minek most a Marsra menni? Minek a holdbázis? Mi az, ami az adott költségen csakis és kizároolag emberes küldetéssel valoosíthatoo meg? Elkezdett a szondás küldetésekkel kicsit normális irányba menni a terület, erre agyonvágják az egészet, a forrásokat átirányítják egy olyan programba, aminek jelenleg vajhmi kevés haszna van. Bárr, végsõsöron a történelem se szool másrool, csak a hülyeség és sötétség burjánzásárool, miért is volna ma ez másképp..?
Pffff... Azt a zaszlodolgot igazan abbahagyhatak mar, kezdek belefaradni... :) Az arnyekokba is, a celkeresztekbe meg plane... :) Amug prizmat kilohettek volna sima szonda hatara szijazva is nem? DE ettol fuggetlenul deklaralom a tutit: Volt ember a holdon es kesz... :D
Ps: A zaszloban VOLT merevites, ket fele: egy vizszintes rud a tetejen, hogy ne alljon olyan lottyedt balfaszul, par vekony de merev drot pedig fuggolegesen az anyagaba szove hogy ne ugy nezzen ki kimerevitve mint egy tabla... Amikor leszurtak az egesz szarsag leng hajlong, mert drotbol van azert hiszik hogy lobog... ...egyebkent meg egy studioban sincs szel hogy lobogtassa, szoval ha itthon fotoztak volna akkor sem lobogna...
Azért egy valóságsóval összehasonlítani a holdraszállást... LOL.
Komolyan mondom, igencsak érdekel, hogy milyen érvek miatt merül fel az emberekben akár csak 1 ezrelék százalékban is, hogy mégsem voltak a Holdon? Akkor mégis hova mentek azzal a hatalmas Saturn V-tel?
" Én csak azt jelentettem ki, hogy az elsõ holdraszállásról készült videó nem valószínû, hogy eredeti!"
Tudom mit írtál, ugyanúgy áll a hozzászólásom.
"A fizikában is rengeteg mindenre van bizonyíték, de szélsõséges esetekben máris kiderül, hogy ez csak egy fajta magyarázat, és semmi képp nem a teljes igazság! Minden féle okos dologra születik ellenpélda."
"Nincs meg senkinek sem a bizonyíték egyik állításra se."
De van, de van, de van!:)) Nézd, azért mert te esetleg nem érted a dolgokat bizonyos ismeretek hiánya miatt, attól még vannak bizonyítékok. Rengeteg. Pl. a lézertükrök hogyan kerültek oda, ha nem is voltak emberek a Holdon?:)
Ez a téma már párszor át volt rágva, általában az a vége, hogy páran felhoznak valami iszonyatosan nevetséges okot (pl. nem látszanak a csillagok a fényképeken, sõt, hogy nem is lehetett ilyen körülmények között mûködõ fényképezõgép akkoriban), amire kapnak általában egy kerek szép és tárgyilagos választ, hogy mi mindenben tévednek (tényekkel alátámasztva).
Aztán két hírrel utána újra kezdõdik az egész. Olvass vissza pár topicba a Tudományos Hírek Fórumában, és akkor megspórolsz egy kötegnyit a fejreolvasásokból...
Ajánlom mindenkinek a figyelméba a Földi ûrutazás címû filmet! Vmi kegyetlen jó!
en mar olyat is olvstam,h a marson is jartak emberek,csak eltitkoljak stb... szal no komment az ilyen hulyesegekhez egyedul azt tartom elfogadhatonak,h nem gagarin volt az elso urjahos,mert az elso urhajon olyan rossz alapotban kerult vissza a foldre,h mast kellett a kamerak ele allitani de a lenyegen nem valtoztat,h ez igy volt-e
"Talán igazad van."
Ez a probléma gyökere. Ez nem olyan kérdés, amit úgy kell kezelni, hogy igazad van vagy sem. Rengeteg (több ezer, több millió) közvetlen és közvetett bizonyíték szól a holdraszállás mellett.
Néhány éve, mikor felütötte a fejét ez a moon-hoax mánia, még leálltam az emberekkel vitázni, megmagyarázni nekik a dolgokat. Mára meguntam. Így maradok a nem túl szerencsés lehülyézésnél.:)
Talán igazad van. Most nem olvastam el, csak a bevezetést, de betettem a kedvencek közé. Csak azt sajnálom, hogy mi már nem érjük meg azt amikor úgy fogunk az ürben hajózni, mint a filmekben...
Persze, az biztos, hogy olcsóbb lenne - bár tegyük hozzá, elég nagy problémába futottak, ami közvetve hozzájárult az egész projekt leállításához. Pedig a 90-es évek közepén még hogy vártam a 2000 körülre tervezett tesztrepüléseket...:(
ha nem is az X33 at, de vmi jó kis gépet kéne csinálniuk az amcsiknak, mert hamar eljön a mostani gépek leszerelésének az ideje, és nem lesz mivel pótolni...
Olcsóbb lenne, mint elõlrõl kezdeni egy projektet, aminek kifejlesztésére hat év van. Az x-33 meg már tesztelés elõtt állt. Azt, meg, hogy a Bush lõtte le, nem jelent semmit, a politika nem az egyenes utakról szól..
Ne sajnáld, hogy egy majd' 25 éves technikát lecserlnek. Remélem, most mégis elõkaparják az X-34-et, hogy 6 év múlva le tudják váltani ezeket a múzeális darabokat...
Ha akar valamit adjon ra penzt is, ne mas tudomanyos projekttol vetessen el! Most megyek es palyara allitom a feher hazat! Ez komolyan felduhit....
a
Konkrétan hol van ûrverseny? Az USA még így is messze a legtöbbet költi az ûrkutatásra. Oroszország, Kína vagy az ESA ehez képest sehol sem tart... Talán 2015-2020 körülre kialakulhat a verseny az USA és Kína között...
A fegyverkezési verseny elég szépen fellendítette a hadipart (máig is tart), remélem az ûrverseny is ilyen eredményeket fog felmutatni.
Bár a fegyverkezésnek van egy kis protekciója, mivel ez történelmileg mindig jelenlévõ emberi "idõtöltés", míg az ûrverseny még csak egy rövid 50 éves multtal bír. :)
ha nem választási év lenne... akkor talán még hinnék is másrészt, ez az 5% semmi, szóval simán betartható én sokkal jobban örülnék rakat robotszondának, tucatnyit fel lehet lõni egy emberes expedició áráért, és információkban is többet nyújt
Csak egy ennyire van propaganda szaga a dolognak... Bár szép lenne, ha egy picit törõdnének a NASAval.
Informatika és tudomány
