Igen, az Aero Magazinban Almár Iván is döbbenten kommentálta a Columbia-katasztrófa szenátusi vizsgálóbizottságától kiadott jelentés néhány passzusát (pl. egy olyan CGI képet, amelyen az ûrhajósok a Columbiáról az Atlantisra száltak volna át egy ûrsétával).
Persze ezek nem megvalósíthatattlan dolgok, csak ebben a konkrét esetben nem lett volna rá lehetõség....
Na ezekkel a pontokkal nem voltam tisztában. Azért megjegyzem, a zsilip és az ûrruhák hiánya nem tûnt fel azoknak, akik a mentõ-ûrsikloo, illetve a szárny foltozása tervét utoolagosan felvetették.. bárr ha a SpaceHab modult légmentesen le lehet zárni, akkor abban esetleg talán át lehetett volna emelni az ûrhajoosokat.. nna mindegy, ez már csak fantázia.
1.: Nincs semmiféle kidolgozott terv arra, hogy egy ûrsiklót az ûrben üzemanyaggal töltsenek fel. Elméletben megvalósítható, de ehez ki kellene dolgozni a szükséges eszközöket. Ergo akkor, ott ez nem volt lehetséges. 2.: A Columbián (a küldetés tipusából fakadóan) nem volt rotobkar, a zsilipjére pedig a SpaceHab volt csatlakoztatva, ergo ûrsétát sem lehetett volna tenni (ha jól tudom, ûrsétára alkalmas ûrruha sem volt a fedélzeten). Ebbõl következik, hogy bármilyen ûrbéli javításra nem volt lehetõség, ahogy arra se, hogy átszálljanak egy másik ûrhajóra. 3.: A Columbia készletei nem tartottak volna ki néhány hétig. A misszió 12-17 naposra volt tervezve, és még "takarékon" is csak egy, esetleg két héttel lehetett volna kitolni a fent tartózkodást. Utána elfogy az élelmiszer, és a Hidrogén/Oxigén, ami nélkül pedig leállnak az üzemanyagcellák, áram nélkül pedig....
Csendben megkérdezem ismét, amit márr kérdeztem néhány alkalommal az elmúlt egy év során: Ugyebár a katasztroofát követõen néhány héten belül elindult egy Progress az ISSre. Nem lehetett volna avval az ISS eléréséhez elegendõ üzemanyagot szállítani a Columbiához? Adottak voltak a feltételek a Columbia hajtóanyag-felötéséhez?
Hát, az oldalt olvasgatva azt szûrtem le, hogy eleve úgy tervezik, hogy nem lesz karbantartásra lehetõség. Ehez képest a 10 éves tervezett élettartam szép teljesítmény.
Hát messzebb lesz, mint a hold túloldalán az biztos, még az új ûrmasinával sem fognak elruccanni hozzá, hogy karbantartsák :))) 5-10 év a várható élettartama.
Ez sem igaz így, a lényeg, hogy az L4 és az L5 pontok stabilak minden irányban, ezért is találnak gyakran ott objektumokat egyes esetekben, viszont L2-ben kisebb korrekciókra van szükség, de merõlegesen stabil, ahogy ge3lan mondta.
az L2 pont a nap-fold egyenes menten instabil,csak erre meroleges iranyban stabil szal nem hiszem,h tudna ott keringeni vmi,mert beesne a foldbe vagy elmenne kifele az L4 L5 pontokban lehet keringeni,mert azok stabilak minden iranyban
Marki: Fene ezekbe a nevvaltozasokba, igazad van! ;) Egyebkent a profeta szolljon beloled. A tortenelem ismetli onmagat? ;)
Tokmindegy hol lenne, torlik azt is... :D Egyebkent ha sajat hopajzsa is lesz akkor annyira nem szamit hogy van-e arnyek avagy nincs, az L2 inkabb csak azert kell hogy maradjon a helyen. Tenyleg, mi van ha az oroszok vagy a kinaiak vagy akarki ugy dont O is akar valamit tenni az L2-hoz. Milyen nemzetkozi jogi szabalyok vonatkoznak ezekre a pontokra? Mennyi eszkoz kepzelheto el ugyanott, zavaras nelkul? Vajon gyarmatnak szamit? ;)
???
Mármint a JWST-t :) James E. Webb Space Telescope lett a neve, mégpedig egy olyan emberrõl, aki felismerte annak idején, hogy mekkora haszna van az embert is magába foglaló küldetéseknek és hogy sokkal több van bennük, mint csupán politikai érdekeknek. Annak idején ugye ugyanez volt a helyzet. Küldtek robotokat felderíteni a holdat, mint most a Mars esetén. Aztán az elnök bejelenti, hogy hamarosan embert küldenek a holdra. Megtörtént. Mégpedig olyan embereknek köszönhetõen, mint Webb, akik tudták, hogy ezzel fel tudják gyorsítani az ûrtechnológia menetét, szemben azokkal az érvekkel, akik csak a robotos ûrkutatásban látják most is a jövõt.
szerintem egyik ilyen pont sem jó ugyanis ha meggondoljuk (és szerintem kicsit drága ahhoz hogy ne gondoljuk meg :)))) a jupitert is beleszámítják és a nagyobb gravitációjú objektumokat igy igaz csak kicsivel de biztos arrébb lesz ezeknél az általatok említett pontoknál ;]]
Nem tudom hogy ez most a vég kezdete, vagy a kezdet vége. Ha szigorúan nézzük akkor a világ mindegyik szuperhatalmának van emberszállító rendszere, kivéve az usanak. Merhát ugye az évvégéig majd csak találnak pár önkéntest, aki felmerészkedik az ûrrepcsivel, de addig is gyakorlatilag nincs ilyen rendszerük. Aztán szépen most elkezdik átcsoportosítgatni a pénzeket, több éve(évtizede) folyamatban levõ projekteket állítanak le. Aztán ugye a választások után szépen bejelentik, hogy nem is volt komoly az egész hold meg mars expedíció, meg hát pénz sincs rá, ja meg az emberek sincsenek oda az ötletért. Tegnap halottam a rédióban,hogy 10 amiból 6 nem igazán elkötelezett híve a Bush/Marsh programnak. Hát ennyit az amerikaiak vállalkozó szellemérõl. Remélem ezt enterprise is olvassa, õ ugyanis mindíg olyan lelkes tud lenni.
Egyebkent mi a garancia hogy a NGST-t fellovik egyaltalan?! Majd ha lesz jo kis Alfa holdbazis, akkor onnan majd tavcsovezgetnek az asztronautak... :P De persze arra sem lesz penz, mert epiteniuk kell a letrat a marsra... :Q
Ez sem egészen pontos, 5 Lagrange pont van a 3 testet figyelembe véve, ebbõl 2 nem esik jelen esetben a Napot és a Földet összekötõ egyenesre.
Ez a teleszkóp a Nap-Föld L2(2. Lagrange) pontjába kerül majd, ahol nem lesz semmitõl sem takarásban, csak az ernyõ védi majd, de 1,5 millió km-re a földtõl elég alacsony hõmérséklet urakodik már, hogy ne okozzon interferenciát így. A gond ugye az lenne, hogy ilyen távol a Földtõl egy a nap körül keringõ objektum lemaradna a Földhöz képest, de az L2 pont lényege, hogy a Nap és a Föld gravitációs ereje pont egyensúlyban vannak itt, ahhoz, hogy a teleszkóp viszonylag kevés manõverezéssel meg tudja tartani a Nap-Föld egyenes körüli kis sugarú mozgását az L2 pont körül.
Bocsi! :)
A Lagrange pontok egy a két égitest összekötõ egyenesre esnek. "O-o" a vonalon van az L1 és az L2 pont. Kicsit tényleg pontatlan volt a fogalmazás. :)
A Lagrange pontok egy a két égitest összekötõ egyenesre esnek. "O-o" a vonalon van az L1 és az L2 pont. Kicsit tényleg pontatlan volt a fogalmazás. :)
"L2 (Lagrange Pont 2), amely a Hold és a Föld takarásába van" hat ezt hogy erted?a fold hold kettos rendszer L2 pontja a a holdnak nem fold fele eso aldalan van.hogy erted,h takarasban van?szal mi takar ki vmit?
Na itt azt írja, hogy 0.6-28 mikrométer fényhossztartományban lát majd, amibe beleesik a zöld látható szín is, mondjuk a kék az nem. De ha a vöröseltolódás következtében nõ a fény hullámhossza, akkor megeshet, hogy ami eredtileg kék színûnek tûnik, az ebben a hullámhossztartományba fog esni, tehát látja azt is a teleszkóp és akár számítógéppel olyanná alakíthatják, amilyennek vele együtt mozogva látnánk.
Amennyire én tudom, kifejezetten az Infravörös tartományt látja majd, éppen azért kerül majd az L2 (Lagrange Pont 2), amely a Hold és a Föld takarásába van, így minimális hõ éri (de még így is egy méretes pajzs védi majd a napfénytõl, hogy az infravörös érzékelõ hõmérséklete minél közelebb legyen az abszolut nulla fokhoz.
Az igen távoli objektumok gyorsan távolodnak tõlünk, ami vöröseltolódást hoz létre. Nem lehetséges, hogy éppen a látható fényt látja majd a teleszkóp, csak kissé eltolódva ezekrõl a távoli objektumokról ? Persze hangsúlyozom csak az igen távol objektumok esetében.
Az új ûrteleszkóp nem a Hubble leváltására készül. A "James Webb Space Telescope" (JWST - korábban NGST) kizárólag az infravörös tartományban fog mûködni, így a Hubble-hoz hasonló látványos, látható szintartományban készült képeknek búcsút kell majd inteni...
A Hubble-hoz hasonló ûrtávcsõre ugyan vannak elképzelések, de mivel pénz nincs, nem lesz egyenesági utóda...
Kettõs oka van a Hubble karbantartásának lelövésére (és ezálltal a HST korai halálának), és mindkettõ iszonyúan ostoba ok.
Az elsõt taglalja a hír. A második pedig az, hogy a "biztonságra" való hivatkozással indulhatnak ezentúl kizárólag az ISS-re az ûrsiklók. Mivel ugye egy esetleg baleset/meghibásodás esetén az ISS-en a legénység megvárhatna egy mentõ-ûrsikló missziót, amely visszavinné õket a földre. Viszont a Hubble javítása esetén ismét felépne az, hogy ha bármi meghibásodás/baleset lenne, a legénység nem tehet semmit, az ISS-hez nem juthatnak el, így csak egy megoldás maradna - visszaindulni a földre, ha az még lehetséges. Ez volt a Columbia-katasztrófa egyik lényeges pontja, mert hiába tudják, hogy sérültek az ICC panelek, ha egyszer az ûrhajó sem az ISS-re nem képes eljutni, sem megjavítani nem képesek. Ezt a kockázatott (amit eleddig szinte minden egyes missziónál fentállt, kivéve az utóbbi idõk ISS küldetéseit) pedig nem tudják lenyelni a politikusok...
Informatika és tudomány
)
