tévében olyanok vannak hogy hú. Tévében intelligens mósoporról, meg intelligens rovarirtóról is lehet hallani
Sztem a fegyvereket reklámoznának már célkövetõ atomtöltetes pisztolynál tartanának
Mas felfogasban a mar sokszor megcsodalt Mig-29OVT a Maks05-on....talalo nagyon a capa asszociacio!
errõl bezsélek csak nem jutott eszembe a márka, amugy asszem majdnem összes cégnek van uilyen... :P
ez az ami javtsa a ph értéket is nem? vagy valami hasonlo balfaszság :DDDDD
miért van olyan érzésem hogy ez si hasonlo akliberü elssz? bár ha nem ad "jéghideg" lehelletet akkor ugyis mind1 :D
Lejáróban a bele való gránátok üzemideje (ezért lõhettek nemrég éles gránáttal is) és nem fognak újat rendelni. Ez persze nem indok, csak kifogás. Mutatni kell a Natonak hogy mi ám folyamatosan "nyugatosítjuk" az arzenálunkat és most erre van pénz.
Nem ertem mert kell lecserelni a vilag szamos pontjan bizonyitott RPG-7-est nalunk! (Lejart volna az uzemidejuk?!) Meg amugy is egy olyan hadseregben ahol osszhaderonemi prioritasokat figyelmen kivul hagyva/mellozve hagynak bizonyos agakat szo szerint szarra sorvadni/direkt degradalnak ilyen szintre, ott minek erolkodnek ilyen dolgokon?!
Meg ez az 5.56 is?! Most jonnek ra nyugaton is hogy lopikula ez az urmeret erre mi most fogjuk hadrendbe allitani?! A jooreg, bevalt, hatekony, olcso, sajat gyartasu, nagymultu, ismert (mint a tenyerunket), sokak altal IRIGYELT 7.62-est meg kidobjuk?! ...hat LOAL...
A Panzerfaust 3 rendszerbeállítása 1985-re datálható, ez lett a Bundeswehr szabvány kézi páncélelhárító fegyvere. Egy újrafelhasználható indítócsõ optikai irányzékkal, és utántölthetõ rakétával (mint az RPG-7), de kialakítása miatt lehet vele pl. épületbõl lõni, mivel a hátra kicsapó lángok mértéke elhanyagolható. Az egész rendszer töltve 12,9kg-ot nyom, az indítószerkezet ebbõl 2,3kg. Az indítócsõ 60mm-es, a harci fej 110mm átmérõjû (ugye a HEAT robbanófej hatékonysága nagyban függ az átmérõjétõl). A robbanótöltet 5 méternyi repülés után élesedik, és vagy célba csapódva, vagy az üzemanyag kifogyásakor robban fel. Hatásos lõtávolsága mintegy 400 méter, de mozgó célt reálisan 100-150 méterrõl lehet csak eltalálni vele. A harci fej mintegy 800mm-nyi RHA értékû páncélzatott képes átütni. Az eredeti Panzerfaust 3 eléggé rossz visszajelzésekkel "büszkélkedhet". A katonák szerint nagyon nehéz (viszonyításképpen az RPG-7 csak 6.9kg töltve), noha elvileg újratölthetõ, a tömege miatt nem vittek magukkal további rakétákat, tehát gyakorlatilag harci helyzetben egylövetû, továbbá a békefentartó missziók alatt meghibásodásra fokozottan hajlamosnak találták.
A javított verziója a Panzerfaust 3-T, amelynek harci feje egy 0.1kg robbanótöltetû "tüskét" kapott, amely feladata a reaktív páncélzat kisütése még a fõ harci töltet célba érkezése elött. A tüskét eltávolítva hatásos könnyû páncélzott jármûvek, fém- és kõépületek ellen, stb. De létezik külön bunker elleni változata, ez a PzF 3 'Bunkerfaust'. Az újabb harci fej változata a PzF 3IT, amelynek Tandem harci feje van, és 900mm-nyi RHA átütésére képes az ERA mögött.
A legújabb váltzata a PanzerFaust 3 IT-600, amelynek az PzF 3IT tandem harci feje van, viszont egy új számítógépes irányzéka, amelyel 600 méterig képes elvileg eltalálni akár egy mozgó célpontot is. Ez a változat 14.3kg.
A gyártó (Dynamite-Nobel) persze rájött, hogy a PzF3 sok téren küzd gondokkal, fõleg a méret és a súly terén, ezért két vadonatúj változaton is dolgoznak, ez a Panzerfaust 90 és 60 (de a PzF 60 ismert RGW (Recoilles Grenade Weapon) 60 néven is), ahol a szám a vetõcsõ és a rakéta átmérõjét jelenti. A 90-es változat rakétával 8.9kg, hatásos lõtávolsága 500 méter, átütõképessége 500mm RHA. Van egy további változata a 90-esnek, ez a PzF 3LWD, amely 8.5kg tömegû, és kétféle rakéta van hozzá: egy tandem fejû pct. törõ és egy HESH (rogyókúpos nagy robbanóerejû).
Az RGW 60 tömege töltve csak 5.8kg, és 300 méteres távon belül használható. Háromféle rakéta van hozzá: egy pct. törõ HEAT (300mm RHA), egy többcélú HEAT (100mm RHA, de a köppeny kiképzése miatt felrobbanásakor 270 repeszdarabra szakad szét) és egy HESH fej.
Namost nem tudom melyiket akarják megvenni, de félek képesek a régi, levedlett PzF 3-at megvenni... :(
Az alapkiképzéshez kell mindenképpen kiképzõgép, mert azért van szállítógépe (L-410) és jópár helikopterje (Bell 206, 412, és AS.532 Cougar). Továbbá a PC-9-esek korlátozottan bevethetõek földi csapatok támogatására. Még továbbá van egy alapjuk, amire szükség esetén fel lehet építeni egy önálló légierõt vadász- vagy csatagépekkel. Elõrelátó gondolkodás. Ott használják a fejüket...
Zrínyi nyílt napon volt. Mondta, hogy gyalogságnál is lesz fejlesztés, lecserélik majd az AK-t 5.56-osra, de ez csak nagyon majd, elõtt még az Rpg-7-et valamire, pl.: Panzerfaust-3-ra, amirõl addig még én nem is hallottam.
Az fasza. Szlovénia max a véreskezû, kegyetlen barbár Horvátoktól kéne tartaniuk. :D Nekünk meg itt van a balkán, románia, ukrajna, szlovákia, akikkel nem túl rózsás a kapcsolatunk, és egy kis szar haderõnk van... gratula juhász ferkó.
PC-9-esei vannak Szlovenia-nak, amik minimalis foldi tamogato szerepkorbe bevetheto lenne...meg max Cessnakat vadaszni jo....azon kivul semmire, ugye mert kikepzo masina ;)
Harcérték szempontjából szárazföldi hadmûveletekben kicsivel jobban áll, mint mi. Légiereje ugye nincs, illetve csak azt hiszem pár kisebb szállítógépe van, meg néhány helikopterje. Viszont mindezt fele akkorra létszám mellett, és úgy, hogy egyszámjegyû tábornoki kara van (asszem 7 vagy 8).
Ez utóbbi a probléma... Bár tény, hogy sok valóban jó tiszt csak ezért küzd most is, és nyeli le a békát nap mint nap. Reménykednek, hogy egyszer eljut oda a sereg, hogy a kinevezéseknél a tudás és a képesség lesz a mérvadó.
ugy érzem nem vagy tisztában az arányokkal :)
nekik van 3 millió katonájuk, arra a 90 mrd dollár még kevesebb, mint a mi 25 ezer emberünkre fordított másfél mrd dollár.
Köszi az infót! Minden esetre ez a fejlesztés nem sok. Tudom, hogy nem vagyunk gazdag ország és a haderõ megreformálása nem az elsõ számú feladat, csak olyan elkeseritõ, hogy a monarchia óta mindíg egy technikailag elmaradott hadsereggel rendelkezünk. Ilyenkor irigylem a kínaiakat. Mennyit is fordítottak most a haderõ fejlesztésre 90 milliárd dollárt?
Elkepzelek magam elott egy posztapokaliptikus meset aholy a nagy magyar tabronok hadseregnek kell harcolnia....
Meg a golyofogok is aranykoszorusak....ket baka beszelget a loveszarokban:
-Gyünnek!
-Jah ecsem latom!
-Lojjunk?!
-Hulye vagy?! Tabornokok nem lodoznek, csak ugy vannak!
-Akkor mi legyen?!
-Irjunk ki palyazatot az ellenseg megallitasara!
-A D-20-as vontatott lövegeket 105mm-es NATO vontatott lövegekre akarják majd cserélni. (marhaság, mivel nyugaton a 105mm-eseket már vonják ki, helyette a 155mm-esek térhódítása figyelhetõ meg)
-A hadkocsikat és a páncélos jármûveket ebben az évtizedben biztosan nem fejlesztik.
-A helikoptereknél az Ex-keletnémet Mi-24P gépeket állítják hadrendbe felújítás után, mivel a magyar Mi-24V gépek üzemideje szépen lassan elfogy. A felújítás azonban nem érint semmiféle komolyabb eszközt, tehát pl. éjjellátót sem kapnak a pilóták...
-Jelenleg úgy tünik, hogy a kézifegyvereket sem fejlesztik, marad a jó öreg AK-63, PKM és SzVD család a fõbb fegyverek, meg persze pár unikum, mint a KGP-9, Gepárd és állítólag újdonságként jön pár Szép féle mesterlövészpuska.
Várhatóan 2007-re készülhet a Honvédelmi Minisztérium (HM) Fehér Könyve, amely a tárca hosszú távú koncepcióján belül a fejlesztéseket és a költségvetést is rögzíti - hangzott el a HM mai sajtótájékoztatóján.
A HM sajtótájékoztatóján elhangzott: szemben az 1999-2002 közötti ciklussal, a mostani kormány a korábbi költségvetés többszörösét költötte a haderõ képességét meghatározó fejlesztési célokra. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy 1999-2002 között a költségvetés nominálisan ténylegesen kisebb volt, mint a jelenlegi ciklusban, ugyanakkor reálértékben még inkább alacsony összegekrõl beszélhetünk, hiszen 1998 és 2002 között még igen magas, kétszámjegyû volt az infláció - mondta Bocskai István a HM szóvivõje.
A haderõreform leépítési költségei ugyancsak a HM-et terhelték: abban az idõszakban 44 ezerrõl 26,7 ezerre csökkent a csapatok létszáma, míg a HM, a vezérkar és a háttérintézmények 17,5 ezerrõl 19,2 ezer fõre híztak. A jelenlegi ciklusban viszont a leépítési kiadások már a központi költségvetést terhelték (a csapatlétszám már nem csökkent számottevõen: 26,7 ezerrõl 25,6 ezerre mérséklõdött). Ellenben a HM, a vezérkar és a háttérintézmények 60 százalékos kurtításon estek át: 19,2 ezerrõl 11,6 ezerre csökkent a honvédelmi vízfej létszáma. Részben ez, részben pedig a magasabb költségvetés, illetve és az új költségvetési tervezési rendszer bevezetése indokolja, hogy a fejlesztésekre lényegesen több pénz jutott. Ez több mint 250 milliárd forint volt a kiemelt feladatok esetében ebben a ciklusban, míg a korábbi alig haladta meg 80 milliárdot - mondta a szóvivõ.
En szeressem nagyon....ha rangsor kell, es orosz gepet nem vehetek bele akkor mindenkeppen a No#1 nalam a tipus ;)))
A küblicica vigye el ezt az átkozott torokgyulladást. Itt ülök a gép elött, kellene, vagy legalábbis lehetne csinálni ezer dolgot, de annyira alulmotivált vagyok, hogy semmi értelmeset nem tudok kezdeni magammal. :(
Na mindegy, legalább pár képet bedobok, ne csökevényesedjen el a topic. :)
Ez egy fantáziakép a Saab 'Filur' demonstrációs géprõl, amelynek lényege, hogy egy lopakodó képességekkel bíró bombázó, pilótanélküli repülõgép technikai mûködõképességét bizonyítsa. A Saab részese a 'Neuron' UCAV európai programnak, amelynek a célja gyakorlatilag egy pilóta nélküli, lopakodó könnyûbombázó létrehozása és rendszerbe állítása (egy kb. olyan gépet kell elképzelni tudás terén, mint az F-117A, csak minusz pilóta). A programmal kapcsolatban van némi ellenszél, ugyanis Franciaország (nem hivatalosan) a Neuron-t szánja a nukleáris bombázó feladatkörbe (Seaweed kedvenc kis Mirage 2000N gépei utódjának :))).
Ezt winampba beírni. :-)) Újra él a kecskeméti repnap közvetítési sávja. Nézzétek meg, hogy mi megy most. :-))
annak nem nagyon van belsõ piaca ami magas profitot termelne nemzetgazdasái szinten. vegyünk egy alaphelyzetet:
saját fejlett hadiipar, jó minõségû fejlett eszközöket gyárt, eladja õket országon belül állami megrendelésre. az állami pénzekbõl más sokkal hasznosabb beruházásokat is meg lehetne valósítani (ha már modjuk minden szuperül kiépült akkor környezetvédelem, nemzeti parkok, korábbi természeti károk helyreállítása stb.)vagyis ha saját adóbevételekbõl vásárolok hazai hadiipari vállalatoktól annak nem sok pénzügyi haszna lesz, mégha vissza is jön a pénz egy része mert a vállalati profit egy részét visszakapja az állam adókban. az hogy munkaerõt szív fel megint csak sarkallatok, hiszen más beruházások sokkal több munkahelyet teremthetnek. vagyis politikai okai vannak így a dolognak, ha erõs egy nemzet hadserege, kevéssé valószínû hogy szomszédai szemet vetnek rá, ráadásul kényes eldurvuló kérdések esetén valószínûbb hogy könnyebben engedni fognak neki.
de ha külföldre ad el fegyvereket akkor máris jobb a dolog, hiszen egy otthon termelt termék küldöldi eladása pénzhez, likvid eszközhöz juttatja a termelõ vállalatot és az államot is. és hogy minél többet adhassanak el, nagyobb legyen a felhasználás és az igény ehhez kell a háború lehetõleg két mási fél között(beszállítói szerep, vagy saját maga az egyik fél de lehetõleg ne saját területen vívják). viszont ha nincs háború, akkor a hadieszközök használatlanul avulnak el hosszú élettartammal, csak biztonságérzet amit ad a jelenlétük könyvelhetõ el nyereségként
no ezzel sztem kitárgyaltuk. légyszi olyanba belekötni máskor amirõl szó van, ha a hadiipar belsõ értékesítésérõl beszélünk akkor nem kell belevonni a tárgyba a nemzetgazdaság más tényezõit
14061 - "...de mivel a hadiipari kiadások (meg mondjuk ûrkutatás stb.) nem összehasonlíthatóak a mezõgazdaság, az ipar egyéb területei és a szolgáltatások kínálatával és piacával, ezért nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek..."
14065 - "Ez így nem teljesen igaz. Belsõ piac alakulása épp olyan fontos 8ha nem fontosabb) mint a nemzetközi fõleg egy olyan országnál, ahol az emberek többet költenek bármelyik másik országnál."
no errõl beszélek, ami meg utána következik az nem is jó, de azt is kitárgyaltuk
Kisse elkanyarodtatok mar a haditechnikatol...az ipar es egyeb jobban osszefugg a politikaval mint a haditechnikaval...es ugye van aminek helye itt nincs (elvileg)...es van aminek van.
Egyebkent meg szet kell nezni a neten irak ugyben...tele van infoval, es nem csak ugy lokni a rizsat...tessek! 2004-es adatok, es eleg bezsedesek! (foleg a lap alja, ahogy a termeles es a GDP-t feszegetik)
a japánoknak nem csak formálisan szükséges egy jelenleginél sokkal erõsebb haderõ fenntartása, egyrészt politikai céllá vált a térség vezetõ hatalmává lenni, ami katonai eszközök híján kicsit foghíjas elgondolás
Politikailag ma is jelentõs hatalom, csak éppen két "szomszédjával", Dél-(és Észak-)Koreával, valamint Kínával fagyos a viszonya. Katonailag pedig ma is (véleményem szerint) ázsia második legkomolyabb hadseregével rendelkezik (India számszerûleg ugyan elötte van, de harcérték szempontjából (szerintem) nincs).
tulajdonképpen hatalmi játék folyik, egy háború (ottani környezetben) elkerülhetõ azzal is, ha a szembenálló felek hadereje azonos szinten van, hiszen akkor nincs értelme hadakozni egymással mert úgyis csak mindketten veszítenek a dolgon. de ha vki lemarad, az számítha rá hogy esetleg megpróbálják leigázni.
A (két)Korea-Kína(és Tajvan)-Japán háromszög eléggé bonyolult és összetett, nemcsak katonailag, de politikailag is. Egy túl erõs Kína nem jó sem Dél-Koreának, sem Japánnak, de pláne nem Tajvannak. Dél-Koreára és Japánra is veszélyt jelent Észak-Korea, akinek egyetlen közelebbi támogatója van, Kína. Dél-Korea és Japán között ugyanakkor fagyos a hangulat. A szlusszpoén Tajvan, aki ugyan elsõ sorban az USA-ra számíthat, de ugyanakkor szeretné maga mellett tudni Japánt, és adott esetben Dél-Koreát is. Jelenleg Japán nem avatkozhatna be egy Kínai invázió esetén, ez is lehet az egyik ok az "önvédelmi" célból átlépni az "általános" célú hadseregbe.
pontosítok, lehet össszességében véve mínuszos lesz a mérlege a dolognak, de azok az érdekcsoportok akik jól járnak vele azért biztosan tesznek egy "baráti szivességet" a kormánytagoknak akik a háború elindítása mellett érveltek és mindezt lehetõvé tették. vagyis azért õk a bevételeken vidáman osztozkodnak
Hát Bush és kormánya aligha járt túl jól, és kétlem, hogy megérte ezt a "szivességet". BTW én úgy tudom, hogy Szaddam eltávolítása Bush fejébõl pattant ki, és a "héjják" (mint Rumsfeld és Wolfovitz) azonnal ráharaptak. Tehát ezek az "érdekcsoportok" legfeljebb utólag jöttek melegedni az üst mellé...
pontosítok, lehet össszességében véve mínuszos lesz a mérlege a dolognak, de azok az érdekcsoportok akik jól járnak vele azért biztosan tesznek egy "baráti szivességet" a kormánytagoknak akik a háború elindítása mellett érveltek és mindezt lehetõvé tették. vagyis azért õk a bevételeken vidáman osztozkodnak
pedig az export-import kérdése ua jelentõs mára mint a belsõ termelés, hiszen az egyik nem létezik a másik nélkül. amit nem tud egy ország saját magának elõállítani, azt külföldrõl szerzi be, amiért pénzzel fizet, de ez árubehozatali többletet jelent(a pénz önmagában semmi és mégis minden, egyik funkciójában árura szóló követelés vagy éppen értékmérõ)és hosszú távon ha nem fejlõdik kellõ képpen a saját elõállítású termékek piaca (többet jobbat gyártani) és nem lehet ellensúlyozni a többletbehozatalt az országban megtermelt szolgáltatásokkal ((szex)turizmus/idegenforgalom stb.) vagyis míg a behozatali oldalról a felhasználás fogyasztás jellegû, a szállító ország részérõl likvid eszközhöz való jutást jelent, amibõl a termelõ vállalat profitál, illetve az állam adóbevételeket eszközöl, amit aztán újra lehet befektetni ide oda. jelenleg (és a gulyáskommunizmus éveiben) is ez (volt) magyarország fõ problémája, erre hivatottak a megszorító intézkedések folyamatosan, hogy a megtermelt nemzeti össztermék arányáig terjedjen csak a fogyasztás mértéke, mert ha meghaladja azt akkor pénzkiáramlás történik külföld felé (pénz=munkaerõ, áru követelés a másikkal szemben, ha nekem van pénzem neked nincs, te dolgozol én meg dirigálok..)
valóban egy háború alatt vagy inkább után egy ország gyorsabban fejlõdhet akár mint egyébként, de a teljes károk kijavítása évtizedeket is igénybe vehet, és a halott családtagok pénzben nem kifejezhetõ veszteséget jelentenek. meg amúgy is a háború sztem kerülendõ állapot. és egyáltalán nem gazdasági szükségszerûség. a világpiacon mindig is háború folyik csak nem véres eszközökkel.
és az sem lehet kiindulási alap egy háborúra (sztem) hogy elõbb leromboljuk majd újjáépítjük. nyilván ez a résztvevõ vállalatok számára extraprofittal jár (ezért akarja az usa korlátozni az iraki újjáépítésben résztvevõ vállalatokat a gyõztes felek országaira), de ez megintcsak nem más mint kicsiben és érthetõbben : jól elverek vkit, leszedem róla az ékszereit stb. majd saját magam ápolom de elveszem cserébe az autóját is. vagyis az ottani emberek akiknek monjuk lerombolták a házát újat fognak vásárolni/építeni de mondjuk amcsi vállalatok építik majd ezeket meg forgalmazzák az építõanyagot, tehát a munkaerejük bérbeadásából származó jövedelmüket lakásépítésre fogják fordítani, (pedig ha nem bombázzák le a feje felõl erre nem is lenne szükség) így tulajdonképpen a gyõztes államok ingyen munkaerõt vásárolnak (akik persze sokkal többet fognak dolgozni és termelni mint egyébként tették volna, de a normális élethez való szükségleteiket szeretnék újra kielégíteni, ház kocsi stb.)csak áttételesebb formában, pénzügyi eszközökkel. ua mint a régi háborúkban, odamegyek, elveszem ami nekem kell csak mivel ma már fejlett a gazdaság, elég ha pénzben szerez vki vagyont mert úgyis megkaphat érte bármilyen terméket, szolgáltatás.
a japánoknak nem csak formálisan szükséges egy jelenleginél sokkal erõsebb haderõ fenntartása, egyrészt politikai céllá vált a térség vezetõ hatalmává lenni, ami katonai eszközök híján kicsit foghíjas elgondolás, másrészt kína potenciális fenyegetést jelent(het) a térségre nézve. tulajdonképpen hatalmi játék folyik, egy háború (ottani környezetben) elkerülhetõ azzal is, ha a szembenálló felek hadereje azonos szinten van, hiszen akkor nincs értelme hadakozni egymással mert úgyis csak mindketten veszítenek a dolgon. de ha vki lemarad, az számítha rá hogy esetleg megpróbálják leigázni. de errõl korábban már esett szó a magyarországi haderõhelyzet kapcsán
cifu: nem is mondtam hogy az usa korábban profitorientált háborókat vívott. régebben más volt a világ, hidegháborús években a politika a gazdasági érdekek fölött van. de ez nyereségközpontú háború, nem kevés politikai eredménnyel fûszerezve
Eredetileg az USA úgy ment oda, hogy amint lehet, beüzemeljék az olajkitermelést, és Irak képes legyen bevételhez jutni, és így saját maga fogja finanszírozni a helyreállítását. Ez azonban el lett baltázva azzal, hogy nem számoltak annak lehetõségével, hogy összeomlik a közigazgatás. Az egész Iraki szerepvállalás az USA számára egy nagy nyûg lett, és noha kétségkívûl sokan jól jártak vele, maga az Egyesült Államok bizonyosan nem. Számtalan elõre nem tervezett kiadás, elhúzódó és a vártnál nagyobb létszámú katonai jelenlét nehezíti a helyzetüket. A Pentagon gazdasági részlege valószinüleg már ezerszer is elátkozta azt a napot, amikor az W. Bush kiadta a parancsot Irak megszállására.
A mûkincsek esete tévedés. Azt az Iraki nép fosztotta ki. Volt példa, hogy egyszerûen betörtek a múzeumba, és vittek mindent, amit értek...
Majd pont amerika fog a mûkincsekért oda menni :D Sõt amerikának köszönhetõ, hogy gyakorlatilag Irak mûkincseinek a 75%át elhordták a suhancok. Amerika nagy érzékkel rombolja szarrá az ilyen dolgokat lásd Monte cassino este, amiben egy pár szaros baka vlt csak, de azt is szarrá kellett bombázni. USAnak soha nem volt szent semmise. Saját szabadság szobrát is lebombázná, ha megtudná, hogy a fákláyban mûködik az Al-Quaeda.
Tevedsz. Meg hivatalosan le se zartak a haborut mar ott voltak az amerikai munkasok/technikusok az olajkutak ujrauzemelese miatt...
Eleg gaz a "szerintem"-bol kiindulni...
Sztem jelenleg az iraki oljkitermelés valahol a béka segge alatt stagnál, és csak jelentõs befektetés (szvsz sok dollár milliárdos nagyságrend) után lesz újra komoly kitermelés, és még jó pár év amire ismét rendesen felfut, addigra meg ki tudja mi lesz már ott. Mást meg mit lehetne elvinni irakból? Az összes mûkincs és hasonlók sztem nem jelentõs tétel egy amerika méretû ország költségében.
DE HA NEM LENNE MINDEZEK FEDEZÉSÉRE AZ OLCSÓ OLAJ ÉS AZ EGYÉB MÉLYEN ÁRON ALUL SZERZETT DOLGOK AMIKET EL LEHET VINNI EGY LEGYÕZÖTT ORSZÁGBÓL, AZ EGÉSZ NEM LENNE NYERESÉGES !
Erõs kétségeim vannak afelõl, hogy az USA a II.VH óta részt vett olyan háborúban, amelybõl pozitív mérlegû gazdasági mutatóval került ki. Talán az elsõ öböl-háború lehet a kivétel, amelynél ugye Kuwait a felszabadítsa után fizetett, mint a katonatiszt a nemzetközi haderõ résztvevõinek.
A Japán Hadsereg a jelenlegi állapotában is a régió egyik legkomolyabb katonai ereje, noha "papír szerint" csak önvédelmi erõ, gyakorlatilag Németországhoz fogható hadserege van, hadiipara pedig a világ élbolyához tartozik.
Az, hogy kiveszik az "önvédelmi" státuszból, tisztán politikai játék, illetve csak a hadsereg költségvetésének emeléséhez szükséges.
Nem tudom de nekem nagyon tetszik!
(Amugy meg a recept a patrica.-hoz: hagyd ott ejjelre letolteni...akkor 80-100K val is jon...mert nem terhelt a szerver....en mindig ugy csinalom hogy berakom az ujdonsagokat (neha 5-10db film is)..es reggelre ott figyel a vionyomon...)
Egy ország gazdasága messze nem csak az export-import mérlegrõl szól. Amerikát gyakorlatilag a belsõ vásrlóereje tartja el. Ha nem vásárolnának az emberek annyit, amennyit, akkor már rég nem ott lenne amerika, aho lmost van.
Egy háború nyilván akkor jó biznosz, ha jól alakul az országnak, és egy háborút nyilván nem fognak 10ezer négyzetkilométer sivatagért elindítani. Magyarul az ország úgy kalkulál, ha sikeres a háború, akkor neki csak jó legyen. Másik meg hogy a háború egy olyan állapotot szimulál, mikor a termelés jelentõsen nõ. Soha nem fejlõdött annyit az országok ipara, olyan rövid idõ alatt, mint a 2. VH alatt.
Nyilván nem arról van szó, hogy ha most hadatüzenek Nepálnak, akkor Mo világhatalom lesz, de ey jól megszervezett, felépített háború nagyon is sokat hozhat a konyhára. Nem csak a hadiparról van szó. Ott van pl. az a rengeteg építési/logisztikai/infrastrukturális stb fejlesztõ cég, ami majd szépen ki fog vonulni Irakba és jól megtömi a zsebeit azért, hogy újjáépítse azt, amit saját országa bombázott szarrá.
eu: szó nincs a védelmi kiadások növelésérõl, csak a piacot liberalizálják. vagyis nagyobb verseny, alacsonyabb árak, olcsóbb beszerzések...
japán: a növekvõ kínai veszély miatt és az usatól való kiszolgáltatottság megszüntetésére akar erõs, önálló haderõt. megteheti, az országnak megvan a gazdasági ereje hozzá. politikai döntés...
Megnyílhat a katonai beszerzési piac az Európai Unióban
Az EU-tagállamok önkéntes alapon liberalizálják évi 30 milliárd euró értékû hadiipari piacukat. A külügyminiszterek ismét bírálták Londont, amiért nem áll elõ konkrét javaslatokkal a hosszú távú költségvetésrõl.
Az EU-tagországok védelmi miniszterei – Dánia kivételével – tegnap megállapodtak katonai beszerzésük önkéntes szabályozásáról, amely megnyitja az eddigi nemzeti piacokat más tagállamok elõtt. Az egymillió euró fölötti tenderekre jövõ júliustól – nem kötelezõen – meghívhatnak külföldi cégeket is, ami hosszabb távon elvezethet az európai hadiipar megteremtéséhez. A tagállamok eddig különleges nemzeti érdekre hivatkozva a védelmi iparra nem terjesztették ki a belsõ piacra vonatkozó szabályozásokat. Ez a mostani, az „önkéntesség” elvét hangsúlyozó rendelkezés is sok kivételre ad lehetõséget, így például eleve nem vonatkozik a nukleáris és vegyi eszközökre. Így is elvileg évi 30 milliárd euróra rúg az a hadiipari forgalom, amelyre a tenderkiírások az interneten lesznek követhetõek. Bár az Európai Bizottság szívesebben látná, ha a hadiipar is bevonulna a belsõ piac „kötelékébe”, az önkéntességi megállapodástól is nagyobb versenyt vár, ami letörheti az árakat.
illetve Távol-Kelet is aktivizálódik:
Japán hadsereget akar
A japán kormánypárt, a Liberális Demokrata Párt (LDP) támogatja, hogy kerüljön bele az alkotmányba, az országnak joga van hadsereg fenntartására mellyel komolyabb szerepet tud játszani a globális biztonságpolitikában.
A második világháborút követõen a Japán szinte teljesen leszerelte fegyveres erejét, az alkotmányos korlátozások következtében az ország csak önvédelmi haderõvel rendelkezik és költségvetésének maximum egy százalékát fordíthatja a hadikiadásokra. Az LDP a most benyújtott alkotmánymódosítási javaslatot azzal indokolta, a megváltozott világpolitikai viszonyok között fontos, hogy Japán kivegye a részét a globális biztonság erõsítésébõl.
Japánnak jelenleg egy 240 ezer fõbõl álló önkéntes, az ország 550 - hangsúlyozottan nem fegyveres - katonát küldött Irakba az USA kérésére. Az LDP alkotmánytervének a parlament mindkét házában többséget kell tartania. A párt 2009-ben népszavazásra bocsátaná a kérdést.
a belsõ piac nem igazán meghatározó tényezõ a fegyveriparnál. más ágazatoknál persze az, hiszen amit egy ország megtermel magának azt nem kell küldöldrõl beszereznie, vagy amibõl többlet van el is lehet adni, így javítva az export-import mérleget (pl: ha vki krumplit termel azt akár meg is eheti, de ha bunkósbotot farag az ha nincs rá szüksége csupán felesleges fadarab, pusztán idõ és energiaráfordítás volt.de ha a szomszéd megveszi jópénzért(vmilyen áru az ellnérték vagy pénz, ami általánosan elfogadott vmilyen árura szóló követelés) akkor megérte vele foglalkozni, mert abból más dolgokat is lehet venni a piacon...)ezért erõlteti a hadiipar a háborúkat, hiszen neki több hadianyagfelhasználás, több profitként jelentkezik.a belsõ folyamatos ellátás a kisebbik hányada a bevételnek.
amit írsz a körforgásról csak akkor igaz ha van mögöttes gazdasági tartalma a dolognak, hiszen ezt már kifejtettem korábban a fegyverkezés csak akkor kifizetõdõ egy országnak ha annak politikai, társadalmi, gazdasági elõnyei származnak belõle.
jelen esetben az usa politikai befolyása nõ a térségben és a világon is megõrzi szuperhatalmi helyzetét, társadalmi oldalról kevesebb lesz a munkanélküli mert több ember kell katonának de fõleg a hadiipar szív fel munkaerõt, DE HA NEM LENNE MINDEZEK FEDEZÉSÉRE AZ OLCSÓ OLAJ ÉS AZ EGYÉB MÉLYEN ÁRON ALUL SZERZETT DOLGOK AMIKET EL LEHET VINNI EGY LEGYÕZÖTT ORSZÁGBÓL, AZ EGÉSZ NEM LENNE NYERESÉGES ! a társadalmi politikai szempontok persze gyakran felülemelkednek a gazdaságosságin, de az nem mehet a végtelenségig. nyugodtan kijelenthetõ, hogy a hadiipar növelése gyõztes háborúk nélkül nem kifizetõdõ, mivel a megtermelt érték felhasználás híján szükségtelenek. nem így mondjuk a lakásépítések, amik ugyan pusztán egy magasabb szükségletet elégítenek ki (modjuk vki egy panelban lakik, és lakóparkba költözik) viszont az ehhez szükséges anyagiakat a költözni vágyók plusszmunkabefektetéssel, újabb keresõ tevékenység bevállalásával teremtik elõ a gazdaság számos más területén dolgozva, így az ország teljesítõképessége, kibocsátása nõ. viszont a hadiiparnál ez nem ilyen evidens, hiszen az hogy egy országnak nagy és jól felszerelt hadserege legyen sokkal inkább politikai tényezõ mintsem a lakosság vágyálma
egyébként tényleg van gazdaságélénkítõ oldala a dolognak, csak közel nem olyan mértékben mint más ágazatoknak. ezért nem fordítanak pl az unióban olyan összegeket a hadiiparra mint az usa vagy kína. csak éppen annyit amennyit a politikai szerep megõrzéséhez szükséges
Ez így nem teljesen igaz. Belsõ piac alakulása épp olyan fontos 8ha nem fontosabb) mint a nemzetközi fõleg egy olyan országnál, ahol az emberek többet költenek bármelyik másik országnál. Háború->hadipari gyártás fellendülése->több munkahely->több pénzt költenek az eberek és többen fizetnek adót->a cégek a többlet bevételt megrofgatják illetve mégtöbbet adóznak, mint általában->megint csak újabb munkahelyek, stb és az egész kezdõdik elõlrõl, egyfajta öngerjesztõ állapotba került az ország belsõ gazdasága. Háború nagyon jó biznisz, amíg az emberek el nem kezdenek elégedetlenkedni. USA-nál meg még ott van az olaj is, ami valószínûleg amcsi kézbe fog csordogálni, miután megalakították a stabil bábállamukat.
tévedsz.de ez nem gazdasági topic hogy tovább fejtegessük a dolgot. vannak jók abban amit írsz, de nem érted a mögöttes folyamatokat és ezért tévesen következtetsz.sajnos én csak a közgazdaságtanhoz értek, az élet számos más területén vagyok gyenge
"nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek"
ezt én sehol nem irtam! csupán annyit állítok, hogy míg pl. magyarország autópályaépítéssel meg egyéb infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre, addig amerika háboruzik. Gazdasági szempontból nagyon hasonló a dolog (pl. ugyanugy költségvetési hiányt okoz, egyes cégeknek extraprofitot jelent, de munkahelyeket is teremt stb.)
hmmm. gondolom azért te nem végzett közgazdász vagy. olyanról hallottál hogy export-import? meg behozatali többlet? a saját országon belüli adok veszek termelek ezt azt leginkább a munkanélküliségi problémákat tudja vmilyen szinten orvosolni, de mivel a hadiipari kiadások (meg mondjuk ûrkutatás stb.) nem összehasonlíthatóak a mezõgazdaság, az ipar egyéb területei és a szolgáltatások kínálatával és piacával, ezért nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek.
ez nagyon áttételesen igaz csak, mondjuk úgy hogy egy háborús kormánynak sokkal nagyobb a mozgástere,így olyan beruházások, vagy politikai/gazdasái döntések is véghezvihetõek, amelyek normál esetben nem, mert a civil szervezeteknek és a gazdaság szereplõinek sokkal nagyobb beleszólásuk van egy kormány ügyeibe mint háború esetén.és ne feledkezzünk meg arról hogy egy olyan háború esetén ahol a lakosság és az ország közvetlen veszélyben forog, gyakorlatilag ingyenmunkaerõhöz jut az állam, mert ha vki élete veszélyben forog az külön fizetség nélkül is hajlandó nagy áldozatokat hozni (pl önkéntes haderõ, a civilek túlmunkája stb,) ezt hívják háborús erõfeszítéseknek, jó példa a szu 1941-45 vagy németország 1943-44 amikor is az embereknél fel sem merült hogy a munkateljesítményüknek megfelelõ díjazásban részesüljenek, különben nem hajlandók dolgozni. de ez azért kerülendõ állapot, nemde?
nyerni igazából most is csak akkor lehet, ha két másik fél háborúzik, és fegyvert meg egyebeket lehet nekik eladni, vagy az elõbb vázolt módon vív háborút vki és van mit kirabolni a legyõzöttõl. ha nem lenne sok olaj irakban, sosem mentek volna oda
A mondanivalód második felével tökéletesen egyet értek, de az elsõvel nem. Azt irod idézem "ezt az egészet fel lehet ugy fogni, mintha a hadiipari szektor állami támogatást kapna" igaz, de ezt csak háborúban kaphatja meg nem? kivéve a 60as éveket mikor menni akartak a holdra
Szóval a külföldi háború szerintem nekik gazdasági fellendülés, vagy nem?
Informatika és tudomány
