Érdekes "hibrid" Az egyik mirage is kapott kisagítõ rakétát légiharc rakétahajtómûvet légiharchoz, de nem emlékszem melyik volt.
Ezt nézzétek meg.. nem kell semmit se csinálni csak várni ha az oldalon vagy.. pufferel.. : KLIKK
Az a Saunders-Roe SR.53 és SR.177 lehetett. Ez egy 1950-es évek eleji terv volt, amelynek lényege, hogy szuperszonikus vadászgépet építsenek lehetõleg olcsón, egyszerûen. A meghajtása ezért egy bevált sugárhajtómû volt, amelyel 0.95Mach-ig tudott gyorsulni, és egy rakétahajtómû, amely kerozint és hidrogén-peroxidot égetett el, és a sebességet a remények szerint 2.35 Mach-ig is felvihette. A fegyverzete 71cm-es irányítattlan rakétákból ált volna elsõ megközelítésben. A megoldást az SR.53 próbagépen tesztelték, és pozitív volt az általános megítélése. Az idõ elõrehaladtával a fegyverzet két Red Top infravörös önirányítású rakétából állt volna a szárnyak végén, és volt két függesztési pont a szárnyak alatt, egyenként 453kg-os teherbírással (korlátozott csapásmérõ képesség biztosítása). A program azonban számtalan problémával küzdött, a rakétahajtómû, és a vegyes üzemanyagrendszer (a gázturbina és a rakétahajtómû ugyanazt a kerozint "ette") sok gondot okozott (egyszer szó szerint felrobbant a földön a gép egy hajtómûtesztnél), ezért csak 1956-ban készült el az Sr.53, amelynek szárnyvégeire Firestreak rakéták makettjei kerültek. Az Sr.53 bemutatkozott a légi parádékon, de a folyománya, a valódi vadász Sr.177 már nem készülhetett el. A költségvetés úgy döntött, hogy csak egy vadászgéptípust rendszeresít, ez pedig a BAC Lightning lett, amely jobb képességekkel rendelkezett, mint az Sr.177. Gyakorlatilag az 1950-es évek végére a kombinált gázturbina/rakétahajtómû megoldás túlhaladott és elavult lett...
Az Sr.53 mai állapotában (múzeumi kiállítási tárgy lett)
Most volt szó egy gázturbina+rakéta hajtású angol fejlesztésû repülõgéprõl a Discovery Ch-en. Sokat igérõ, pénzhiány miatt kútbaesett terv. SR-valamenyi. Érdekesség, de valaki hátha tud róla. Idõ: 50-es évek vége.
Dokumentum film sorozat. A Spektrumon meg a Discoveryn szokták adni. Weboldala nincs, én is kerestem, de pl az amazon.com-on azért össze lehet szedni, hogy milyen részei vannak. A magyar felirat/szinkron viszont borzalmas volt, jó eséllyel vmi bölcsésszel csináltatták éhbérért, akinek nem sok fogalma volt az egészrõl...
Please segítsetek. van egy haverom, akinek nincs netje, ezért enngem keresett meg, hogy segítsek neki, én meg titeket. Szeretnék jó sok info addiktot a Normandiai partraszállásról, és az ezt megelõzõ elõkészületekrõl. tehát kronológiai sorrendben az egész május végei, júniusi hadmûveletekrõl. Linkek is jók lesznek. nem kell litániát írnotok a kedvemért, ha nincs kedvetek.
A mendemondák szerint azt használták ki, hogy az F-117A esetében a lényeg a radarhullámok eltérítésében van. Tehát hogy a radarhullámok semmiképpen sem a sugárforrás felé verõdjenek vissza - viszont egy másik helyen lévõ radarvevõ képes a szétszórt hullámokat érzékelni. Tehát kellett nekik két radar, amely azonos frekin mûködött, ismerni a helyet, ahol a gép átrepül (itt hibáztak az amerikaiak, mert nem változtatták meg minden alkalommal a repülési útvonalat) és utána már csak várni kell, no meg bízni a szerencsében.
Igen - és ugyanakkor nem. Alapvetõ feladatok és fõ technikai vonatkozások (8x8 kerékképlet) tekintetében teljesen megegyezik a kettõ. Viszont a Boxer sokkal nehezebb (alapból 25 tonna, a toronnyal felszerelt változatok akár a 33 tonnát is elérhetik), mégis jobb a tömeg/teljesítmény aránya, nagyobb a hatótávolsága, erõsebb a páncélzata. A Boxer nemcsak tömegében, de méreteiben is nagyobb amerikai testvérénél. A Boxer teljesen moduláris felépítésû, és a "feladatmodulok" egy órán belül kicserélhetõek (tehát a jármûrõl leszedik a tornyot és a "lövészpáncélos" modult, majd felraknak egy "parancsnoki modult"). Ennek elõnye, hogy mindig olyan jármûvet lehet "csinálni", amire éppen szükség van (betegszállítótól kezdve a logisztikai szállító jármûig), hátránya, hogy egy valódi harci helyzetben vajon reális-e azzal foglalkozni, hogy össze-vissza szerelgessék a modulokat, amiket ráadásul el is kell juttatni oda, ahol szükség van rájuk...
A moduláris felépítés kiterjed a fegyverzetre is, mivel a különféle országok különféle fegyverzetopciókat akarnak, így azt nem lehet megmondani e téren hogy viszonyul a Boxer a Strykerhez. A végsõ megállapodás amúgy 2006-ban várható a megrendelések tekintetében, és 2008-ban adhatják át az elsõ szériapéldányokat.
A Stryker egy más, egyszerûbb elgondolás alapján lett megtervezve. Itt is kismillió féle változat van (páncélzott szállító jármû, páncélelhárító TOW-rakétákkal, önjáró löveg, stb.), de ezek specifikusan a feladatra vannak elkészítve, igaz a fõbb elemek (test, futómû, meghajtás, stb.) azonosak.
A kettõ közül kétségkívûl a Boxer a rugalmasabb, elõrelátóbban megtervezett jármû, amely ugyanakkor nehezebb és nagyobb (szállíthatóság), viszont feltehetõen olcsóbb (ez még a végsõ szerzõdésektõl függ). Miután azonban a Boxerrõl csak évek múlva fogunk olyan szintû információkat kapni valós használat mellett, mint amilyeneket a Strykerekrõl már most rendelkezünk, az összehasonlítás értelemszerûen fals is lehet.
Az Aktív-ban volt egy érdekes riport azzal a Jugoszláviában élõ magyar volt katonatiszttel, aki lelõtte azt a bizonyos F-117-est, amit még a világhírafó is megemlített. Az a magyar volt annak a rakétaállomásnak a vezetõje, amely furimányosan leszedte az égrõl a lopakodót. Persze a technikát nem árulta el, hogy hogyan csinálta. :-)
Cifu, tudnál irni egy kis összehasonlítást a Stryker-rõl és Boxer-rõl? Egy kategória a kettõ, nem?
fókusz :)
mi ez az ökörség az F-117 lelövésrõl? valami jó kis propaganda megint?
Ruszki technika, BA-6, vagy 10, nem tudom pontosan így ujjból, de ez még a jobbik eset. Relatíve jó páncélkocsi volt. Finnek is alkalmazták, mikor rátehették a kezüket. Bár a kedvencem a T-37-es. :D
Hát nem gyönyörû? És asszem, még kétéltû is a kicsinyem.
Majdnem. Az 1 vh-s harckocsikra tüzelõ gyalogság fegyvereinek ólomlövedéke széttfröccsent a becsapódáskor, és az esetleg bejutó ólomdarabok ellen védte a szemeket és az arcot a harckocsizóknál.
A repeszek miatt, volt olyan verzió is ahol a sisak peremére lelógó 10 centis láncokat forrasztottak és egyfajta "láncfüggöny védte az arcot, a réseken azért ki lehetett látni :)
En legfeljebb a technologia eladasat latom veszelyesnek! Kinanak, onnan meg konyebben jut el az arab vilagba mostanaban mint az oroszoktol...de akar Kina is okozhat ennek birtokaban "gondot".
Igen de ilyenre nem igen, na meg a moszad lekapcsolná félúton, ha tegyük fel valaki venne 1et
Gyakorlatilag arról van szó, hogy az oroszok azzal kisérleteznek, hogy a manõverezõ visszatérõ robbanófej egyfelõl radarral nehezen felderítõ lehessen (megfelelõ burkolat), másfelõl véletlenszerû manõvereket tegyen, így az elhárítórakéták számára minél nehezebb célpontott jelentsenek.
Az elmélet ez. A problémák sokrétüek. Egyfelõl a robbanófej viszonylag kis méretû, és már így is eléggé tele van pakolva (a nukleáris töltet a lényeg, de megfelelõ hõvédõ pajzsra van szükség, továbbá apró kormányrakétákra, amelyek a betáplált célpontra vezetõ zuhanópályára állítsák a fejet), tehát olyan megoldást kell keresni, ami valóban megbízhatóan mûködik, de kevés helyet foglal. A szárnyakkal az a baj, hogy csak a sûrûbb légkörben ér valóban valamit (elvileg).
A másik probléma ott van, hogy ez a megoldás csak a rakétavédelem ellen hatásos (még egy nem manõverezõ célpontot sem sikerül mindig eltalálniuk...), de várhatóan az irányított energiafegyverek e téren rövidesen úgy is át fogják venni a stafétabotott (igaz a mai változatok még nem biztos, hogy képesek kellõen követni egy eféle manõverezõ fejet).
Topol indítójármûvek (tök bírom ezeket a százlábúakat :)))
Lelõhetetlen rakétákkal kísérletezik Oroszország. Vlagyimir Putyin szerdán elismerte, hogy az orosz hadsereg sikeres kísérleteket végzett "olyan reménykeltõ fegyverrendszerekkel, amelyek garantáltan át tudnak hatolni minden létezõ rakétavédelmen".
Az orosz média olyan robbanófejrészt emlegetett, amely a célra rárepülve kiszámíthatatlan manõverekre képes hiperszonikus sebességgel, kibújó szárnyak segítségével. A fegyveres erõk november elsején végeztek újabb kísérletet egy mobil Topol-M (SS-X-27) interkontinentális ballisztikus rakétával.
Tud valaki valamit errõl! (csak hogy feledjük a hazai realitásokat)
Köszönöm szépen!!!arcanum oldal nagy segitség volt.Megszeretném építeni ,de sehol nincs róla info, igy már ok .Mégegyszer köszi
Ja így már beugrott, hogy melyik az. Blitzkriegben is benne volt :D
Könyvek: A magyar királyi honvédség fegyverzete ill. a Bombay-Turcsanyi-Gyarmati féle Harckocsik c. könyven van egy elég részletes fejezet a magyar harckocsifejlesztésrõl.
Sziasztok!!! Volna egy nagyon fontos kérdésem!!!Kellene a Zrínyi rohamlöveg (harckocsi)tervrajza , esetleg szép fotók.Fontosabb lenne egy mûszaki rajz!! Legyetek szivessek adjatok linket vagy segitsetek ki.Elörre is köszönöm.
Jajj már megint?!!!
De a legszebb gépek voltak akkor is, ha drágák voltak.
És majd eljön az idõ amikor ezek a buflák orrú F-18asok lesznek a drága fenntartásúak.
itt van Cifu konkurenciája :DDD nem is baj a minõségnek mindig jót tesz egy kis konkurencia (nyugi csak poén, tudom hogy ez nem konkurencia de ez jól hangzik azért :D)
Errõl már vitáztunk egyet, gyakorlatilag a vételár kismillió dologtól függ, és mindig az egyéni szerzõdéstõl függ, hogy mennyit is fizetnek ki, illetve mit is tartalmaz pontosan a vételár (pl. külön tétel-e a pilóták és a földi személyzet kiképzése, stb.).
Pedig nagyon jó kis leírás:) Nyugodtan ápolhatnád az ex-szovjet típusokat ilyen és ehhez hasonló ismertetõkkel. Az pedig hogy formázásban vannak hibák velejárója az új rendszerrel való ismerkedésnek:)
1969-ben a Frontrepülõk megrendeltek egy a Sepecat Jaguarhoz hasonló és teljesítményû vadászbombázó repülõgépet, egy Sturmovikot. A Mikojan � Gurevics tervezõiroda a Mig-23 típust alakította át, ugyanis a masszív sárkánya, erõs futómûve, nagy teljesítményû hajtómûve és a változtatható nyilazású szárnya alkalmassá tette a frontrepülõ feladatok ellátására. A változtatható nyilazású szárny lehetõvé teszi a nagy magasságban nagy sebességgel történõ repülést, egyben kiváló kezelhetõséget kissebességnél, fordulásnál és a repülõgép fel- és leszállásához szükséges utat is rövidebbé teszi. A Mig-23 orrészébõl kivették a lokátort és helyette egy lézer-távolságmérõ és egy célmegjelölõ-keresõ berendezést építettek be. Új hajtómûvet kapott a repülõgép, valamint a pilóta fülke környékén a törzset páncélozták.
Mig-27D Flogger J
A késõbbi vadászbombázótól eltérõ földi támadó változat nevében is módosult, mégpedig egy teljesen új típus jelölést kapott a Mig-27 � et. A megemelt pilótafülke tetõ és a szintén megemelt ülés pozíció valamint a lapos kiképzésû orr jobb kilátást biztosított elõre és lefelé a repülõgép vezetõjének, a pilóta körül a fülkét mégjobban páncélozták. Az öt felfüggesztési pont helyett hét fegyverzet felfüggesztési pontot szereltek rá. A Mig-27 típusoknál a hajtómû állítható keresztmetszetû beömlõ- és kiömlõnyílásait kicserélték állandó keresztmetszetûre, amelyet optimális méretre állítottak be. Ezt azért tették, mert a gépnek kismagasságon kell maximális teljesítményt nyújtani, és így jelentõs súlyt tudtak spórolni. A futómûvét is átalakították, megnövelték a nyomtávját és nagyobb kis nyomású abroncsokat kapott, ami a nem kiépített repterekrõl történõ üzemeltetését szolgálta. A Mig-27 prototípus 1972 � ben emelkedett elõször a levegõbe.
A repülõgépet rendszeresítõ országok: A volt Szovjet Unió tagállamai Belorusszia, Kazasztán, Orosz ország körülbelül 830 � nál is több darab, valamint India 165 darab.
Mig-23B Flogger F (32-34) a Mig-23S sárkányán alapszik, de az orr új kialakítása jobb kilátást biztosít elõre és lefelé, valamint a 112,78 KN teljesítményû Ljulka AL-21-F-300 típusú hajtómû miatt a törzs hátul rövidebb. A pilótafülke körül a törzset páncélozták, az üzemanyag tartályokat semleges gázzal mûködõ tûzoltó rendszer védi. A rakétarávezetõ rendszert és a tv kamerát két áramvonalas burkolatba helyezték el a szárnytöveknél. Az elsõ prototípus 1970. augusztus 20. � án repült elõször. Mig-23BN Flogger F (32-23) sorozatban gyártott modell. Korszerûbb navigációs és fegyverzet-vezérlõ rendszerrel. Mig-23 BM Flogger H (32-25) Új radar sugárzás-jelzõt kapott a törzs alatt, ugyanolyan navigációt, fegyverzet-vezérlõt valamint lézer-távmérõt kapott, mint a Mig-27K Mig-23 BK Flogger H (32-36) Hasonló mint az elõbb említett típus, de a navigációs rendszere, fegyverzet-vezérlõ rendszere a Mig-27D � vel egyezik meg.
A Flogger F � ek a hozzájuk fûzött reményt nem váltották be, és ezért legtöbbet Flogger H � nak alakítottak át vagy exportáltak. A Mig-23 BN típus jelölést általánosan használták a BM és BK típusokra is, általában a Mig-23BK típusok exportra Mig-23BN ként kerültek. A volt NDK Mig-23BK típusok dokumentációjában Mig-24BN jelölés található.
Mig-27D Flogger J
Mig-27 K Flogger D (32-26) PrNK-23 típusú navigációs és fegyverzet-vezérlõ rendszerrel valamint meg kapta az új 30 mm ûrméretû GS-30-6 típusú hatcsövû gépágyút. A modernizált változatát szokták még Mig-27 KR � ként is jelölni. Mig-27 D Flogger J (32-27) Elõször 1981 � ben azonosították. Az elõdjéhez képest kissé megváltoztatták az orr kiképzését, a szárnytõ belépõéleket meghosszabbították, hogy az elektronikai harc-berendezések itt elférjenek. A navigáció és fegyverzet-vezérlõ rendszerét tovább fejlesztették lehetõvé téve a felderítõ és a 23 mm-es gépágyú konténerek alkalmazását, melynek lefele nézõ csövei pásztázó tûz lövésére szolgáltak. Ennek a típusnak az export változata a Mig-27 L melyet India is készít licenc alapján Mig-27 M típusjelöléssel Bahadur néven. Mig-27 M/D/K Flogger J2 (32-29) A Mig-27 M/D/K típusok tv/lézer-érzékelõvel modernizált verziója, export változata pedig a Mig-27 ML (32-29L) típusjelöléssel szerepel.
Mig-23BN Flogger F
A Mig-23 BN Flogger F harcászati csatarepülõ fontosabb mûszaki adatai:
- hajtómû: 1 db Szojuz (volt Tumanszkij) R-29B-300 típusú 77 KN, utánégetõvel 110 KN tolóerejû gázturbinás sugárhatómû.
- maximális felszálló tömege: 18.850 kg
- méretei: fesztávolsága 13,965 m elõrenyilazott, 6,186m hátranyilazott szárnyállásban; hossza a pitot-csõvel együtt 16,7 m; magassága 4,82 m; szárnyfelülete elõrenyilazott állapotban 37,52 m2
- G limit (pozitív túlterhelés határ): 7 g
- fegyverzete: 1 db beépített 23 mm ûrméretû GS-23L típusú duplacsövû gépágyú félig a törzsbe süllyesztett gondolában, 200 db lõszerrel, hordozhat még 3000 kg fegyverzetet: UV-32-57 57 mm � es és S-8 80 mm � es nem irányított rakéta rakaszait, KMG-U típusú kazettás bombákat, szabadesésû bombákat 500 kg tömegig, UPK-23-250 típusú gépágyú konténert, AS-7 Kerry levegõ-felszín rakétát, felderítõ-konténert.
Mig-27K Flogger D
A Mig-27K Flogger D harcászati csatarepülõ fontosabb mûszaki adatai:
- hajtómû: 1 db Szojuz (volt Tumanszkij) R-29B-300 típusú 77 KN, utánégetõvel 112,8 KN tolóerejû gázturbinás sugárhatómû.
- maximális felszálló tömege: 20.670 kg; üres tömege 12.300 kg
- méretei: fesztávolsága 13,965 m elõrenyilazott, 6,186m hátranyilazott szárnyállásban; hossza a pitot-csõvel együtt 17,076 m; magassága 5,00 m; szárnyfelülete elõrenyilazott állapotban 37,35 m2
- szolgálati csúcsmagassága: 14000 m
- sebesség adatai: tenger szinten 1,1 mach, nagymagasságban 1,7 mach, leszállósebessége 240 km/h, felszállósebessége 219 km/h
- G limit (pozitív túlterhelés határ): 7 g
- fegyverzete: 1 db beépített 30 mm ûrméretû GS-30-6 típusú hat csövû gépágyú félig a törzsbe süllyesztett gondolában, hordozhat még 4000 kg fegyverzetet: UPK-23-250 típusú gépágyú konténert, R-60M és R-73 levegõ-levegõ rakétát, KH-23, KH-25, KH-27, KH-29, KH-31, KH-35 levegõ-felszín rakétákat, KH-58 antiradar rakétát, nukleáris bombákat, szabadesésû és irányított bombákat, nem irányított rakéta rakaszait.
EA-6-os van még rendszerben, csak az ugye elektronikus hadviselésre szolgál, és addig lesz rendszerben, amíg meg nem érkeznek az EA-18G gépek.
Használd a makrókat (center, bold, italic, stb.), a szövegmezõbe bemásolt anyag (pl. office-ban megformázva) egyszerû szövegként van értelmezve itt, azt neked kell külön megformázni. A szövegmezõ alján van egy "makrók" gomb, klikkelj rá.
Miért nem úgy jelenik meg ahogy eredetileg megszerkesztettem?
A harci alkalmazásáról nem tudsz véletlen egy-két infót? Annyit tudok, hogy Afganisztánba bevetették, de semmit nemtalálok róla.
Informatika és tudomány
arcanum oldal nagy segitség volt.Megszeretném építeni ,de sehol nincs róla info, igy már ok .Mégegyszer köszi
