Fene tudja, tankot bevetni gyalogság ellen fõleg városban elég kétesélyes, relatív olcsó és egyszerûen kezelhetõ gyalogsági fegyverekkel is ki lehet lõni õket, a tankok védelme nem tud lépést tartani az ellenük bevetett fegyverekkel, meg volt a maguk szerepe a hadtörténelemben és lassan eltûnnek mint a harciszekér vagy az ostromtorony.
Én a jövõt távirányított vagy teljesen önálló kisebb gépekben tudom csak elképzelni, minek katonákat küldeni a háborúba a gépet futószalagon lehet gyártani és a képzési ideje is csak pár másodperc amíg feltöltik rá a szoftvert és békeidõben szinte semmibe se kerül a tartásuk (és unalmukban nem kezdenek el olyasmin gondolkodni hogy õk mennyivel jobban irányítanák az országot :)
Városi harcban az USA kiképzési rendszere hatalmas elõny talán Szomáliában(?) 50:1 arányban volt az amcsi gyalogság hatékonyabb, az átlag katona tényleg nem sokban különbözik az ellentõl de az amcsik az elitet küldik elõre mindig.
Fejlett országok háborújában sztem is a légierõn (sõt szinte csak a légierõn) múlna a gyõzelem, kiegyenlített légierõknél is hamar gyõzne az egyik fél hiszen manapság ha egy repülõ találatot kap akkor nem igazán fog sérülten hazarepülni, aki elõbb kiüti a másik infrastruktúráját az szerzi meg a légifölényt és nyeri meg a háborút, ha nincs repcsigyár (még ha lenne is pilóták viszont nem lennének, a "pilótagyár" ma már elképzelhetetlen úgy mint a WW2-ben) és a hadsereg légierõ nélkül marad akkor nekik annyi, a civilek meg víz-gáz-villany nélkül pillanat alatt "megszavaznák" a megadást, a ma nyugati embere már túl sokra becsüli a saját életét ahhoz hogy tömegesen be lehessen sorozni õket szvsz.
De ez az egész csak képzelgés hiszen fejlett államok nem valószínû hogy háborúznának egymással, ha mégis lenne egy ilyen hightech háború háát... arra mindenki ráfaragna mert elég csak egy lökött tábornok aki elõkapja a nemlétezõ(lol) ABC fegyvereket stb
Busman-kergetésre a mostani tankok is kivállóak, minek fejleszteni :)
éles helyzetben az Abramsok kigombolkozva grasszálnak tetõlövésszel
A probléma nem az, hogy kigombolkozva graszálnak, hanem az, hogy adott esetben a tetõn lévõ M2 vagy Mk19 sokkal hatásosabb volna a közelben fentünt gyalogság ellen. Egy pajzs pedig elég komoly védelmet képes nyújtani azért, bár kétségkívûl a legjobb megoldás a távirányított állvány, amit ugye begombolkozva is tudnának használni...
egyáltalán éles helyzetben bevetik õket nekem úgy tûnik hogy a tankok a sokadik hullám
Pl. a Faludzsai harcokban a gyalogság mellett az elsõ hullám volt. Alapvetõen ugyan csak az épületekben rejtõzõ ellenséges erõk kifüstölése volt a céljuk.
az amcsik a jobb technikájuk, szervezettségük, kiképzésük stb miatt minden szinten fölényben vannak mint hadsereg
Technika? Igen, van fejlett technikájuk, de talán a GPS és a mûholdas, digitális kommunikáción kívûl nincs olyan technológiai fölényük, amelyre azt lehetne mondani, hogy igen, erre más nem képes. Sõt! Ugye például a modern harckocsik többségén már van lézerbesugárzás jelzõ, távirányított külsõ géppuska, stb.
Szervezettség? Hát tudja fene, a háborúk mindig kaotikus dolgok, és minden alkalommal kiderül, hogy minden (v. legalábbis a legtöbb esetben minden) félnek akadnak hiánnyosságai a szervezettségben. Az iraki háborúban lásd az utánpótlás akadozása. Érdekes amúgy, hogy egy elemzés szerint ha az Abrams hk.-ban diesel-erõforrás lett volna, akkor lehet, hogy nem lett volna üzemanyag-hiány a támadóékeknél. Ugyanis az utánpótlás több, mint felét az üzemanyag tette ki...
Kiképzés? A különleges egységeknél kétségkívûl (pl. Rangers, 101-es légideszant, 82-es légideszant, stb.), de a "sima" egységek szvsz aligha tünnek ki bármilyen téren a többi nagyobb ország átlagos egységeihez képest.
Amiben az USA gyakorlatilag jelenleg verhetettlen szerintem, az a technika mennyisége (magyarul a puszta számok), és az, hogy megengedheti magának, hogy 100.000-150.000 katonát a világ másik felén állomásoztasson, biztosítson számukra alapvetõen minden szükséget. Ebben tényleg nincs párja.
A modern rohamsisak az I. VH-ban tünt fel, ahol az állandó gránát/akna/stb veszély miatt nagyon sok fejsérülés származott repeszektõl. Ha megnézed akkor az angol ill. a korai amerikai "levesestál" sisak pl kimondottan a felülrõl érkezõ repeszek elleni védelem miatt lett olyan amilyen. A sisak amúgy elérte a célját, jelentõsen csökkentek a fejsérülések.
A 2. VH-ban is alapvetõen a fenti szerepe volt a sisaknak, mivel ha olyan vastagra csinálják, hogy megállítsa a puskalövedéket, akkor túl nehéz lett volna. Egy pisztolylövedék 4-500 J torkolati energiával rendelkezik, a korabeli puskalõszerek pedig 3-4000 J-lal, elég nagy különbség. Szóval a sisak továbbra is csak a repeszeket és a kis energiájú lövedékeket fogja fel, de azért ez sem rossz egy olyan csatatéren, ahol mindenféle tüzérségi lövedékek, aknagránátok, kézigránátok és ki tudja még hányféle robbanóeszköz darabkái röpködnek. Az hogy néha megfog egy-egy pisztolylõszert, az inább csak bónusz :) Sõt, gondolom ha különösen szerencsés volt valaki, akkor egy kellõen lapos szögben becsapódó puskalövedék ellen is védhet, bár gonodlom ez nem volt túl gyakori esemény
Nemrég olvastam a Monte Casino-i csatáról, egy lengyel író tollából.Egy a csatában részt vett britt katonaorvos pár gondolata.
A fene érti ezeket a Lengyeleket, hisz tudják hogy egy borsónyi repeszdarab is súlyos fejsérülést okozhat mégsem hajlandók használni a sisakokat. Életemben nem kezeltem még ennyi fejsérülést. A Monte Casinoi ütközetet pedig nem sorolnám a városi csaták közé...
Szóval volt jelentõsége a sisaknak, fõleg aknavetõ tûzben.
sztem azért nem költenek már csak minimális szinten a jelenleg hadrendben lévõ harceszközökre, mert nemsokára lecserélik õket újakra. ha nem is egyszerre és mindent, de folyamatosan, amik már sok szempontból jobbak lesznek elõdeiknél. bár még a harctéren lévõket toldozgatják foltozgatják (pl: hummer páncélozása) valójában a páncéltörõ fegyverek és a védelem tekintetében eldõlni látszik az utóbbi gyõzelme. ha rendelkezésre áll x összeg, akkor inkább a felderítõ, információszerzõ, preciziós távirányítású, nagyobb hatótávolsábú rombolóerejû pontosabb fegyverek kifejlesztésére és gyártására fognak figyelmet fordítani mintsem a védelemre, kivéve ha vmi olyan új és igen hatásos technológiát találnak ki, ami versenyre kelhet a fegyverek átütõerejével vagy még találat elõtt meg tudja semmisíteni azokat.
ami engen illet azon a véleményen vagyok, hogy az erõsen páncélozott, egyéb védelmi berendezésekkel is ellátott tankok még jó sokáig fognak hadrendben állni, mivel a jelenlegi háborúk egy technikailag, szervezettségben stb. sokkal gyengébb haderõk ellen vívják a fejlett országok haderõi, viszont a közvélemény miatt a saját veszteségeket minimalizálni kell, így van létjogosultsága az erõsen páncélozott jármûveknek különbözõ kategóriákban.
két technikailag a legmodernebb színvonalat képviselõ ország háborúja esetén a páncélosok valymi kevés szerephez jutnának normál körülmények között, mert a légierõ dönt, vagyis ha vmelyikük képes lesöpörni a másikat a légtérrõl akkor gyakorlatilag minden mást is meg tud semmisíteni a földön, illetve ha a légierõ kiegyenlített, akkor ha vkinek sokkal kevesebb a páncélosa, legfeljebb minden tizedik ember kap egy irányított páncéltörõ rakétát
nagyon leegyszerûsítve kb. ez lesz a harcok menete, azonos technikai színvonal mellett anyagcsatává fajulhat a dolog, illetve egy nagy háborúban nem igazán érdekes akár több tízezer fõs veszteség sem, hiszen ha egy nemzet létérõl, életbenmaradásáról van szó, akkor nem igazi politikai tényezõ az emberveszteség, csak a gyõzelem a cél. ilyenkor nem érdemes nagy költséggel erõsen páncélozott jármûveket gyártani, inkább több olcsó eszközt ami nagy tûzerejû fegyverrel van ellátva
mivel az esetek döntõ többségében puskalõszert használtak a háborúban, ezért érdekes pont a kérdésem. tehát a sisak a negatívumai mellett még véd az ágyútûz okozta föld és törmelékesõtõl, egy esetleges légnyomás általi ledöntés/elrepítés esetén védi a fejet az éles tárgyak és a tompa ütésektõl.
ellneben ha jól tudom akkoriban csak az amiknak volt nagy számban pisztolylõszert tüzelõ automatájuk, a tommy gun, és maroklõfegyverrel igen kevesen harcoltak, inkább csak szükség esetén került elõ. a repeszek ellen még inkább nem védett mint a puskalövedékek ellen, akkor tulajdonképpen miért is volt kötelezõ annyira a katonák számára a viselete? inkább pszichológiai okokból?
lehet jobban játrak volna ha nincs is sisak vagy csak városi harcban, ahol nagy az esélye egy fejet ért kemény ütésnek ami nem lõszertõl vagy repesztõl származik, hiszen igen jelentõs befolyásoló tényezõ lehet a hallás csökkenése, illetve hogy kényelmetlen, igazítgatni kell stb. így rontja a reakcióidõt, a célzõképességet stb. vagy tévedek?
Lehet hogy hülyeséget mondok mert annyira nem követem a dolgokat hogy naprakész legyek de az USA minimális számú tankot vesztett a közel-keleten és arra sem mernék mérget venni hogy éles helyzetben az Abramsok kigombolkozva grasszálnak tetõlövésszel, már ha egyáltalán éles helyzetben bevetik õket nekem úgy tûnik hogy a tankok a sokadik hullám és az amcsi hadviselés alapvetõen nem rájuk épül szal közel sincsenek akkora veszélyben, az amcsik a jobb technikájuk, szervezettségük, kiképzésük stb miatt minden szinten fölényben vannak mint hadsereg, szinte mindig biztosra mennek egyszerûen nincs szükségük az Abramsok fejlesztésére, az egyszeri TVnézõ (a média hatása a tömegekre talán amerikában a legfontosabb a demokráciák közül) egy esztétikus letisztult tankot lát a tetején a mosolygó hõssel ami vhogy emberivé teszi a képet és önbizalmat/önbecsülést sugároz és a nézõ úgy érzi hogy nem is háborút lát hanem "rendcsinálást" ami mindenkinek jó.
Persze az is könnyen lehet hogy tévedek és teljesen más oka van az egésznek de amit írtam sztem ésszerû.
A sisak átok és áldás. Átok, mert nem túl kényelmes a fejeden másfél-két kilót cipelni, különösen, ha rossz a rögzítése (az amerikai PASGT sisak hagyományos kétponton rögzített állszíját például nagyon szídják), vagy ha zavarja a hallást.
A sisak elsõsorban a repeszektõl és a pisztolylövedékektõl véd: az USA elsõ világháborúban rendszeresítetett M1917 sisakja csak egy 600 fps (182.88 m/s) sebességgel haladó, 230 graines (~14.9 grammos) .45ACP lövedéket volt képes megállítani, az 1941-ben rendszeresített M1 sisak esetén ugyanennek a lövedéknek a sebessége 800 fps (243.84 m/s) lehetett maximum. Vagyis a pisztolylövedékeket jól képes volt megállítani, ha pisztolyból lõtték ki. De ha egy hosszabb csõbõl (mindjuk egy M1A1 Thompson géppisztolyból), akkor már legalább 100-150 méterre kellett lenni, hogy esélye legyen a sisakot viselõ ürgének (a Tommygun esetén a lövedék torkolati sebessége ~1000 fps volt).
Ez igaz a legtöbb fél sisakjára. A németek M1935/M1940/M1942-es sisakjai sem álltak ellen a puskalövedékeknek (sõt! a német sisakokon lévõ jelvények több esetben is "célkeresztek" voltak a mesterlövészek számára...).
még nem kérdeztem rá, pedig nagyon fúrja az oldalamat, hogy a 2.vh-ban használt sisakok valyom mennyire voltak golyóállóak. valójában korábban már sok szó esett az emberi test védelmérõl és a különféle páncélzatokról és a modern sisakok védelmi képességeirõl, de a régiekrõl nem, vagy nem emléxem rá.
szóval azon kívül hogy a fej a test egyik legsérülékenyebb pontja és mindenképpen érdemes védeni a különbözõ erõhatásoktól, valyon mennyire voltak a 2.vh különbözõ hadbanálló feleinek a sisakjai ellenállóak a lövedékekkel és repeszekkel szemben? mert mondjuk ha törmelékdarabok peregnek vkire egy robbanás nyomán akkor jól jön, de valyon milyen messzirõl pattant le róluk egy puskagolyó?
Az Abrams az amerikai hadsereg egyfajta jelképe, nem fognak rá rácsokat vagy bármi mást rakni ami elrontja az "Újra mi gyõztünk!" megszokott látványát a TV-ben a lényeg az állandóság, amerikának nincs ellenfele a harcmezõn mert õ a legjobb, bármilyen változtatás a tankon azt sugalná a népnek hogy vmi gáz van és mégse mennek simán a dolgok "odaát".
A háborúkat amúgy is az egész hadsereg vívja és a totális légifölény stb. bõven kompenzálja az Abrams "elavultságát", sztem politikai döntés hogy ne nyúljanak hozzá, nem fogják módosítani hanem majd teljesen lecserélik.
Igen valahogy így áll a helyzet szerintem is. A pénz az nagyon nagy úr, és ameddig nincs jelentõs veszély addig nem is nagyon kell nagyobb fjlesztésre számolni. Addigis az Abrams marad a világ leglegbiztonságosabb harckocsija.
Hát én se tudok többet sajna errõl az estrõl. Csak a militaryphotos.net-et szoktam néha átböngészni, nameghát az sg hatitechnika topic-ját, de azt renszeresen (ajánlom nektek is). Hát ezaz itt a rengeteg technikai paraméter, ami ugye megmagyarázná az ilyen eseteket, de csak bonyolítja. Véleményem szerint azért az Amik az Abrams-on csináltak egy két lövés tesztet odahaza, és õk már nagyjából behatárolták, hogy mi okozta a lyukat.
(Az igazán érdekes az lenne, ha Szaudarábia bocsátkozna harcba a nyugati civilizációval, mert náluk rengeteg ny-i tech fel van halmozva, pl a témánál maradva Abrams, Leclerc. Akkor lelehetne mérni a MBT-k képességét.)
Ez nyilvánvalóan igaz, de egyrészt Irán zárt társadalom (vallási és etnika alapon is elkülönül), ahonnan még így sem könnyen jutnak ki a hírek, másrészt más dolog tudni valamirõl és más tenni ellene. Irán már eddíg is tömegesen képezte ki és küldte át a határon az "igaz hit" harcosait, mi van, ha most búcsúajándékként kapnak egy spéci Konkurs-t is? Még ha értesül is róla az amerikai vagy izraeli titkosszolgálat, mégis mit tehetnek? Kiküldik a csapatokhoz a spéci rakétaelháritó-csomagot, szereljék fel minden Abramsra? Addíg viszont minden csapatmozgást le kell állítani, aztán emiatt jön a kongresszusi vizsgálat, hogy miért nem csinálták meg elõre...
A személyes véleményem az, hogy még legfeljebb elméleti szinten foglalkoznak a dologgal, részben anyagi okokból, részben a presztizs miatt ("az Abrams a legjobb"). Lenne nagy kapkodás, ha egy M1 tetõpáncélját lyukasztaná ki egy ellenséges páncéltörõ...
Amint említettem olyan helyre nem igazán mennek, ahol repülõeszközök gépágyúval, kazettás bombák vannak.
Hát végülis jó dolog arra készülni, hogy nem harcolunk velünk egy technikai szinten álló ellenséggel, de szerintem hosszú távon nem éppen szerencsés. :D
A kilyukasztott Abramst is egy valami hasonló fekete piaci "vásárfiától" kellett nyugdíjazni.
Van bármi információd errõl? Mert én kb. 4-5 angol nyelvû fórumot olvasgatok (strategypages, militaryphotos, defencetalk, stb.), plusz a nagyobb haditechnikával foglalkozó oldalakat (defence-update, defensetech, globalsecurity, stb.), és elég érdekes volt az egész fogadtatása. Az elején mindenféle extrém ötlet merült fel (banyek, állítólag ez a világ legjobban védett harckocsija, csaknem 70 tonna, és jóó vastag a bõre, akkor most miért lyukadt ki?!?), kezdve a modern Kornet irányított pct. rakétát emlegettek, utána RPG-7-est PG-7VL (tandem-fejes) rakétával vagy RPG-22-es, mostanra a legtöbben azonban beletörõdtek, hogy a legvalószinûbb a hagyományos PG-7V rakéta. Az ok egyszerû: nem találtak egész eddig a szövetséges katonák. Ha Kornet volt, hol van az inditótubus? Ha egy volt, miért nem volt több? Miért nem találtak a több ezer fegyverlerakatban mást mint RPG-7V rakétákat (~260mm RHA) és ritkán SzPG-9 HSN lövegeket (~400mm RHA). Namost a neten fellelhetõ adatok alapján elvileg egyiknek sem szabadna átütnie egy Abramst oldalról. Ez a valami mégis átütötte. (itt egy cikk az ArmyTimes.com-ról, mutatva milyen tanácstalanok voltak a KATONÁK az esettel kapcsolatban)
A Kornet rakéta kapcsán hivta fel egy srác az egyik fórumban egy érdekes problémára a figyelmet: még az M1A2SEP sem rendelkezik lézer-besugárzásjelzõvel. A Kornet verzió például könnyen kizárható lett volna alapból - ha van a tankon ilyesmi...
Gondolom a kisvideokat láttad az Arena rendszerrõl, amikor 9M111M-mel valamint 9M114-gyel demonstrálják a képességeit. Hát számomra nem túl meggyõzõ.
Az ARENA rendszer ad neked 60-80% esélyt, hogy túlélj egy lasabb ágyúlövedék (pl. HEAT-MP) vagy rakéta találatát - azzal, hogy a lövedék nem ér el hozzád. Még mindig sokkal jobb, mint a semmi. És mint említettem, jópár hasonló rendszer készülget a boszorkánykonyhákban. Azért a 60-80% még mindig sokkal több, mint a semmi...
(amúgy meg az egyik kedvenc mondásom: ha hülye ötletnek hangzik, de mûködik, akkor nem hülye ötlet)
Irán a nyugati titkosszolgálatoknak kiemelt fontosságú terület. A nyugatiakoz értem a mosad-ot is. Szerintem elég alaposan imerik a katonai poteciájukat.
"A titkosszolágálat valószínû, hogy azért figyeli, hogy ki vagy kik milyen fegyvereket vásárolgatnak a fekete piacon, és utána döntenek a "rebbellisek" ellen bevetendõ fegyverekrõl, eszközökrõl."
No igen, de ott van pl. Irán, amely manapság nagyon igyekszik csúcstechnológiát alkalmazni. Honnan tudhatnák, mikor küldenek át a határon egy rakomány felturbózott AT-5 -t, úgymond tesztelésre. Nagy felelõtlenségre vallana ezt figyelmen kívül hagyni - bár amikor a politika és pénzügy beleszól az eseményekbe...
-Hát ez az, hogy ezek a pct. rakéták közül jópár a fegyverpiacon figyel már hosszú ideje, pl. a svédek Bill-je, de nem is csak ezek jelentenek veszélyt, hanem az aknagránátok, kazettás bombák, de hogy a legegyszerûbbet vegyük - a vadászgépek gépágyúi... -
Amint említettem olyan helyre nem igazán mennek, ahol repülõeszközök gépágyúval, kazettás bombák vannak. A titkosszolágálat valószínû, hogy azért figyeli, hogy ki vagy kik milyen fegyvereket vásárolgatnak a fekete piacon, és utána döntenek a "rebbellisek" ellen bevetendõ fegyverekrõl, eszközökrõl. A kilyukasztott Abramst is egy valami hasonló fekete piaci "vásárfiától" kellett nyugdíjazni.
Az Abrams esetén nemtudom, hogy miért titkolóznak.
Gondolom a kisvideokat láttad az Arena rendszerrõl, amikor 9M111M-mel valamint 9M114-gyel demonstrálják a képességeit. Hát számomra nem túl meggyõzõ.
Pardon de nekünk MiG-29B "Fulcrum-A" gépeink vannak tudomásom szerint:
Típusjelölés (MiG-iroda kód) "NATO-kód"
MiG 29 (9.11) "RAM-L": Az elsõ prototípus változat, mely 1977-ben felszált. MiG-29 (9.12) "Fulcrum-A": Az elsõ szériaváltozat. (a lenti alapján inkább másfeledik :)) MiG-29 (9.12A) "Fulcrum-A": Elsõ, butított exportváltozat, a MiG-23ML avionikájával. MiG-29B (9.12B) "Fulcrum-A": Exportváltozat a Varsói szerzõdés országaiba. MiG-29UB "Fulcrum-B" (9.51): Kétüléses, radar nélküli változat. MiG-29G (9.12A): G = Germany, német feljavításon átesett 9.12A, amely NATO standard rádiókat és IFF rendszert kapott. MiG-29GT: A fenti, csak a kétüléses MiG-29UB alapon. MiG-29C (9.13) "Fulcrum-C": Púposhátú változat plussz törzstankokkal és fejlesztett avionikával (1984) MiG-29M "Fulcrum-E" (9.12): Jelentõsen átdolgozott változat, fejlesztett avionika, monochrome lapos kijelzõk, litium-aluminium ötvözet sárkányszerkezet stb. (1986) MiG-29ME (9.15E / “MiG-33”): A MiG-29M exportváltozata, az 1990-es évek elején a Szuhoj-hoz hasonló számmisztika szerint átkeresztelték MiG-33-ra. MiG-29E (9.21): Digitális kijelzõkkel felszerelt prototípus (1986). MiG-29MR: A MiG-29M alapjára építkezõ taktikai felderítõváltozat (csak terv szintig jutott). MiG-29UBM (9.61): A MiG-29M kétüléses kiképzõváltozata (csak terv szintig jutott). MiG-29K (MiG-29KWP): Elsõ haditengerészeti, hordozóra szánt változat prototípusa a tapasztalatszerzésre, csökkentett tömeg (1982). MiG-29K (9.31) "Fulcrum-D" (9.31): Nagyobb szárnyakkal szerelt tengerészeti változat a MiG-29M alapján, alulmaradt a Szu-27K-val szemben. MiG-29KU (9.62): Radar nélküli kétüléses kiképzõváltozata a MiG-29K-nak. MiG-29K (9.41): Továbbfejlesztett MiG-29K változat, digitális fly-by-wire irányítási rendszer. MiG-29KUB (9.47): A fenti kétüléses kiképzõváltozata, radarral ellátva. MiG-29Sz "Fulcrum-C" (9.12Sz / 9.13Sz): A Tolkacsev-féle árulás után átalakított MiG-29A/C, új radarral (1990), pénzhiány miatt csak kb. egy századnyi került átadásra. MiG-29SzD "Fulcrum-A" (9.12SD): A MiG-29Sz exportváltozata (1995). MiG-29N: Malajziai exportváltozata a MiG-29SzD-nek, nyugati standard légi utántöltõ csonkkal felszerelték. MiG-29NUB: A fenti kétüléses változata, radarral. MiG-29SzE "Fulcrum-C" (9.13SzE): A MiG-29Sz exportváltozata nagyobb belsõ üzemanyagkapacitással. MiG-29SzM (9.13SzM): MiG-29Sz, amelynek a földi támadóképességét kibõvítették (irányított fegyverek hordozására és indítása - 1995). MiG-29SzMT (9.17): MiG-29M változat nagyobb púppal, hogy megnöveljék a belsõ üzemanyagmennyiséget (1997). MiG-29SzMT(-2) (9.17-2): MiG-29SzMT továbbfejlesztés RD-43 hajtómûvekkel, Zsuk-FM radarral, fejlesztett digitális rendszerekkel. MiG-29SzMTK (9.17K): Tengerészeti változata a MiG-29SzMT-2-nek. MiG-29UBT (9.52): Kétüléses harci változata a MiG-29SzMT-2-nek (1998). MiG-29M1 (9.25 / 9.15D): MiG-29M továbbfejlesztése többcélú harci vadászgéppé, négy-négy függesztési pont a félszárnyak alatt, szines kijelzõk a mûszerfalon, stb. MiG-29M2 v. MiG-29MRCA (9.25-2 / 9.15D): A MiG-29M1 kétüléses többcélú harci változata. MiG-29M3 (9.25-3): Továbbfejlesztett MiG-29M2 MiG-35 (9.35): A MiG iroda is megpróbálkozott a Szuhoj-féle számmisztikával, és a MiG-29M2 típust ezen a néven próbálták exportálni.
MiG-29 "Sniper": A román légierõ számára készült Román-Német-Izraeli felújítási program (lapos kijelzõk, új avionika, stb.), kudarcnak minõsülõ eredmény, a "Sniper" gépeket kivonták a hadrendbõl. MiG-29OVT: MiG-29SzMT/M2 változat tolóerõ-vektoros hajtómûvel.
Majd Seaweed javítja a hibáimat. :D
MiG-29 korai terv változatában, még inkább a MiG-25-re emlékeztett...
MiG-29 (9.11) prototípus, két R-27-es és négy R-60-as súlymakettel
A Svéd üzlettel kapcsolatban csak annyit, hogy hiába vittek volna oda bármilyen harckocsit õk akkor is leot vesznek. Ezt az Angolok a megelõzõ üzleti tárgyalásokon már felmérték és más piacra koncentráltak.
Khhmmm... Ebben miért voltak olyan biztosak? Azelött angol MBT-jük volt (Centurion/Strv-104).
Ez nekem is feltünt. Valószínûsíthetõ, hogy a nyugatiak nem tartják valós veszélyforrásnak a komolyabb pct. rakétákat. Attol, hogy ezeka fegyverek léteznek egy tervezõasztalon, estleg demonstrációs példányok egy raktárban, attól még az õ MBT-jükre nem jelent veszélyt.
Hát ez az, hogy ezek a pct. rakéták közül jópár a fegyverpiacon figyel már hosszú ideje, pl. a svédek Bill-je, de nem is csak ezek jelentenek veszélyt, hanem az aknagránátok, kazettás bombák, de hogy a legegyszerûbbet vegyük - a vadászgépek gépágyúi...
komlyabb védelem szerintem valamilyen szinten kivan dolgozva a harckocsikra egy esetleges "nagyobb kaliberû" ellennel való összezördülés esetére, csak ezeket költség takarékosság/titkolózás miatt nem propagálják. Ugye amit lát/tud az ellenfél az ellen tud készülni/fejleszteni.
A Challenger 2 esetén a kiegészítõ páncélzat nem volt titok, ahogy a Bradley esetén sem - az Abrams esetén miért titkolódznának?
Ezt én is olvastam valamelyik fórumba többféle magyarázattal. Van aki azt mondta, hogy behatolt az RPG a küzdõtérbe, van aki pedig fake-nek titulálta. Nemtudom, nem voltam ott.
Az biztos, hogy valami eltalálta azt az Abramst, a képeket anno én is beraktam ide. Gyakorlatilag a küzdõtér túlsó falában állt meg a kumulatív sugár...
Az, hogy RPG-7V volt, még most is csak találgatás, de ennél komolyabb pct. eszközöket nem találtak a felkelõknél.
Az Oroszok által fejlesztgetett külömbözõ védelmi eszközök, rendszerek egy picikét marketing ízûek, látványosak, csak igazi hasznuk nincs. Gondolok itt elsõsorban azokra a védelmi fejesztésekre amit a bop-on megírtál, de nem a reaktív páncélzatra.
Hát azért annyira marketing izû nem lehet, ha az Izraeliek is elkészítették a saját maguk verzióját (Trophy), és akkor nem beszéltünk még az amerikai (FCLAS, IAAPS) vagy európai (Awiss) rendszerekrõl...
A Svéd üzlettel kapcsolatban csak annyit, hogy hiába vittek volna oda bármilyen harckocsit õk akkor is leot vesznek. Ezt az Angolok a megelõzõ üzleti tárgyalásokon már felmérték és más piacra koncentráltak.
-Szintén vad dolog, de megjegyzendõ, hogy csak az Izraeliek és az Oroszok/Ukránok foglalkoznak komolyabban a hk. tetõpáncélzatával. Pedig ugye a modern pct. fegyverek jó része fentrõl jelent veszélyt, a városi hadviselésrõl nem is szólva.-
Ez nekem is feltünt. Valószínûsíthetõ, hogy a nyugatiak nem tartják valós veszélyforrásnak a komolyabb pct. rakétákat. Attol, hogy ezeka fegyverek léteznek egy tervezõasztalon, estleg demonstrációs példányok egy raktárban, attól még az õ MBT-jükre nem jelent veszélyt. Azaz akkikel konfliktusba keverdenek azok kisvalószínûséggel használnak ilyen fgyvert. A komlyabb védelem szerintem valamilyen szinten kivan dolgozva a harckocsikra egy esetleges "nagyobb kaliberû" ellennel való összezördülés esetére, csak ezeket költség takarékosság/titkolózás miatt nem propagálják. Ugye amit lát/tud az ellenfél az ellen tud készülni/fejleszteni.
-Mindenki ledöbbent azon, hogy a kötényezése és az oldalpáncélzata képtelen megállítani egy RPG-7V pct. rakétát.-
Ezt én is olvastam valamelyik fórumba többféle magyarázattal. Van aki azt mondta, hogy behatolt az RPG a küzdõtérbe, van aki pedig fake-nek titulálta. Nemtudom, nem voltam ott.
Az Oroszok által fejlesztgetett külömbözõ védelmi eszközök, rendszerek egy picikét marketing ízûek, látványosak, csak igazi hasznuk nincs. Gondolok itt elsõsorban azokra a védelmi fejesztésekre amit a bop-on megírtál, de nem a reaktív páncélzatra. (Ha nem olvastad volna akkor ugorj föl és nézd meg)
Se a "HUD" (bar ez mar 1.1-ben kozelit!) se az """MFD""" nem realis!
Utobbi azert tripla idezojelben mert az nem Multi Function Display! ..es kozel se hasonlit a jatekban levo az igazi mukodesere!
Köszi mégegyszer. Én a tréninget és a kézikönyvet kihagytam. Megnéztem a billengyûzet kiosztást mi változott az elõzõ részhez képest, és már toltam is.
Valóban ígyigaz. Ezt azért írtam, mert többen tévesen arra a következtetésre jutottak, hogy az összehasonlító teszteken a Leo 2 elvitte a pálmát, akkor az a legjobb és kész. Holott éles helyzetben még kise próbálták. Mejegyzem csak olyan országok vették meg ahol nincs semmiféle harci konflitus és arra kilátás. Paraméterei és a harckocsi építési/tervezõi tapasztalatok alapján tényleg kiváló MBT.
Na igen, de sok esetben érdekes felállásban. Lásd Svédek, ahova az angolok el sem vitték a Challenger-t, mert nekik fontosabb volt a közel-keleti piac, és arra összpontosítottak (no comment). Az "éles helyzet" szerintem egy erõsen fals hozzáállás. Tény, hogy sok fejlesztés alapja a harci tapasztalat, de még többé pusztán technikai fejlõdés, kisérletezés és tesztelés. Ilyen téren érdekesek például a szovjet/orosz hk.-k aktív védelmi rendszerei. Nyugaton szinte nem is foglalkoztak vele, pedig õk ugyanúgy ismerték az 1973-as Yom Kippur-i háború eredményeit. De lehetne hosszasan sorolni...
Szintén vad dolog, de megjegyzendõ, hogy csak az Izraeliek és az Oroszok/Ukránok foglalkoznak komolyabban a hk. tetõpáncélzatával. Pedig ugye a modern pct. fegyverek jó része fentrõl jelent veszélyt, a városi hadviselésrõl nem is szólva.
A keleti oldalon Te melyiket tartod egykategóriásnak pl a Challenger 2-vel?
A Challenger 2 1998-ban lépett hadrendbe, tehát a T-84, a T-80UM2 vagy a Type-98 van vele egy generációs lépcsõn.
Igen, de ez idõben elég nagy intervallumot tesz ki. A kevés módosítás pedig annak az eredménye, hogy amikor harckocsit tervezték, akkor sikerült egy nagyonjó alapot csinálniuk, amin idõvel kisebb modernizálásokat kellett csak végrehajtani. Mondhatni jól bevált.
Az elsõ és a második iraki háborúban valóban jól bevált, de minkét esetben teljes légi fölény mellett, és legalább egy-két generációval öregebb haditechnika ellen bevetve. Döbbenetes, de az M1A2SEP is tisztán a klasszikus tankcsatákra van felkészítve. Ugyanakkor a "bevállt" szónak is érdekes vonatkozásai vannak. Nincs a harckocsinak megfelelõ rpg-védelme. Mindenki ledöbbent azon, hogy a kötényezése és az oldalpáncélzata képtelen megállítani egy RPG-7V pct. rakétát. A T-80UD például meg tud, mivel a kötényezése a küzdõtér vonaláig reaktív páncélzattal van megoldva. Ennek nincs jelentõsége harckocsi-harckocsi viszonylatban, de a harctéren mindenféle gyalogkakukkok is elõ szoktak fordulni, és az még a jobbik eset (a harckocsiszemélyzet szempontjából), ha csak RPG-7-esük van, nem pedig valamilyen komolyabb, irányított pct. rakétájuk, amelyel akár 2km-rõl is elkaphatják a bádogdobozt...
Ettõl jobb harckocsi lesz a T-80UD, mint az M1A2? Csak ettõl nem, de kétségkívûl jelentõs elõny bizonyos helyzetekben...
Az a döbbenetes, hogy az US ARMY és MARINES is tisztában van ezzel, hiszen a képeken látszik, a különféle fegyverexpókon háromméteres betükkel hírdetik, de mégsem vesznek tudomást róla. Még egy fránya rácspáncélzatot sem szereltek fel egyik irakban szolgáló Abramsra se, pedig az már a II.VH-ban is bevált... A körülmények ismertek, a veszély ismert - mégsem reagálnak... (számomra rejtély miértt...).
Hat ha az angol nem gond akkor nezd meg az oktato trackekekt a jatekon belul vagy a manualt, abban is reszletesen targyalt a tema.
(Sok mindent nem tudok hozzatenni, mert a jatekban sajnos kozel sem 100%-os az avionika modellezese!!! Szvsz csak a 29-esnel kb 55-60%-os)
Az a kerdest hogy "Hol vannak a besugarzas jelzok a Mig-29-esen?" nem igazan ertem?!
Fizikailag erdekel hogy hol vannak a gepen?! Vagy a kabinban?!
Ha van idõd írhatnál a Lockon-ban is használatos besugárzásjelzõrõl/indikátoráról egy-két gondolatot. Hátha érteni is fogom, hogy mit villog dudál össze-vissza nekem.
Elõre is köszi.
Nem értek teljesen egyet. A harci körülményekbe nagyban bejátszanak a harckocsitól független tényezõk: a személyet kiképzése, az alkalmazott harceljárás illetve a parancsnokok taktikai döntései, vagy az olyan stratégiai elõnyök, mint a totális légifölény az egyik oldalon. Szóval csupán a számok alapján fals képet kapsz...
Errõl a tényezõrõl én is írtam, csak ennyire nem részleteztem, de ott van a felsorolás végén a "stb".
Ez esetben mondjuk akkor legsikeresebb MBT-rõl kellene beszélni, és nem a legjobbról. :)
Valóban ígyigaz. Ezt azért írtam, mert többen tévesen arra a következtetésre jutottak, hogy az összehasonlító teszteken a Leo 2 elvitte a pálmát, akkor az a legjobb és kész. Holott éles helyzetben még kise próbálták. Mejegyzem csak olyan országok vették meg ahol nincs semmiféle harci konflitus és arra kilátás. Paraméterei és a harckocsi építési/tervezõi tapasztalatok alapján tényleg kiváló MBT.
Harcoltak ezek a harckocsik valahol velük egy kategóriás harckocsikkal, egyenlõ feltételek mellett? Szerintem nem...
A keleti oldalon Te melyiket tartod egykategóriásnak pl a Challenger 2-vel?
Az a sok tudomásom szerint kettõ, helyrajzilag pedig egy. ;)
Igen, de ez idõben elég nagy intervallumot tesz ki. A kevés módosítás pedig annak az eredménye, hogy amikor harckocsit tervezték, akkor sikerült egy nagyonjó alapot csinálniuk, amin idõvel kisebb modernizálásokat kellett csak végrehajtani. Mondhatni jól bevált.
Szoval ez a gep egy nagyon korai proto/"szeria"! Ugy is jegyzik ezt a par gepet ami meg horodoz magan jellegzetessegeket a 9.01 prototipustol, hogya "korai" 9.12A szeria! A No#901-tol No#904-ig tekintik prototipusnak az ivanek a tipust, pedig utana meg egyszen a No#918-ig folyt a program eluk, de ezek egy reszet kozben az alakulatok is megkaptak mar mint papiron rendszeresitett gepet! (cirka 1981-82 kornyeke)
Eloszor a Kubinkai bazison "kaptak meg"...ami ugye nem jelent semmit ...kb atoltak az egyik hangarbol a masikba :P
Aztan eloszor a keletnemeteknel allomasozo ket szazad kapott ezekbol a korai 9.12A tipusokbol...
A festmeny is ezt abrazolja, a 968. IAP(NDK-Altenburg) 42-es oldalszamu gepet abrazolja, melyen az "erdekessegek" ezek:
-Nincs a gepen meg ASO-2W tipusu infracsapda veto!!
-A gep hasan hatul a hajtomuvek melett ott van az ugynevezett "uszony" vezersik
-Erdekesseg hogy a gepen nem erdeti a kopoltyu feletti 2 burkolopanel!
-R-27 raketat hordoz ami szvsz irrealis (informacioim szerint ekkor meg nem allt rendelkezesre)
-A gep tobb korai jellemzoje ellenere (1-2pont) a fuggoleges vezersik mar a kesei tipusokra jellemzo!
Nem voltam epp kepben hogy a kep-e a valosagtol elrugaszkodott, vagy tenyleg letezett ilyen "hibrid" gep...
Hat letezett! Megtalaltam a kepgyujtemenyemben a gep eredetijerol keszult fotot!! ;)))
Ez csak harci körülmények között dõlhet el, úgy hogy egymás ellen harcolnak, és a végén a statisztikák mindent elárulnak.
Nem értek teljesen egyet. A harci körülményekbe nagyban bejátszanak a harckocsitól független tényezõk: a személyet kiképzése, az alkalmazott harceljárás illetve a parancsnokok taktikai döntései, vagy az olyan stratégiai elõnyök, mint a totális légifölény az egyik oldalon. Szóval csupán a számok alapján fals képet kapsz...
1. tesztekben legjobban szereplõ MBT: minden kétséget kizáróan ez a Leopard 2 és módusulatai (itt nagy szerepet játszik a beszerzési/üzemeltetési költség, politikai viszonyok).
Ez esetben mondjuk akkor legsikeresebb MBT-rõl kellene beszélni, és nem a legjobbról. :)
2. harctéri tapasztalatok alapján: Abrams, Merkava, Challenger 2 viszont ezen harckocsik egymás ellen nem lettek kipróbálva, így ebben a legdöntõõbb kategóriában nem lehet a legjobbat megjelõlni
Harcoltak ezek a harckocsik valahol velük egy kategóriás harckocsikkal, egyenlõ feltételek mellett? Szerintem nem...
de az Abrams harckocsik is sok konfliktusban vettek részt és ezek tapasztalatai alapján eszközõlték rajtuk a módosításokat/fejlesztéseket.
Az a sok tudomásom szerint kettõ, helyrajzilag pedig egy. ;)
A változtatások szinte minimálisak, és nem annyira a harci tapasztalatok, mint inkább a technikai fejlõdés hozta el õket (jobb optikai/képalkotó rendszerek, fejlettebb kommunikáció/elektronika). Érdekes viszont, hogy az utolsó háború és harcok óta (noha rengeteg tapasztalatott szedtek össze) egész egyszerûen nulla az eszközölt változtatások száma. Én egyes egyedül az FCLAS alkalmazását tudom, mint tervezett upgrade-et, és kész.
Utószó: a keleti típusokat szándékosan hagytam ki, mert a harctéri tapasztalatoknál a statisztikák a nyugati technika mellett beszélnek.
Ha jól rémlik, az 1967-es és 73-as arab-izraeli háborúkon kívûl nem nagyon volt olyan, hogy többé-kevésbé azonos feltételek mellett harcoljanak harckocsik. Személy szerint én azon a véleményen vagyok, hogy akkor is az bizonyosodott be, hogy egy csata veszteségadatai nem azt tükrözik, hogy menmyit ér az egyik vagy a másik fél felszerelése...
Dehogyis, ezen a témán midig jókat lehet csámcsogni.
A legjobb nõs példát, meg nem találom jónak. Mivel a legjobb nõ az teljesen szubjektív vélemény. A harckocsiknál pedig összehasonlítható paraméterek állnak rendelkezésre.
"A legjobb MBT cím"-nek kb. annyi értelme van, mint annak a kérdésnek, hogy ki a legjobb nõ...
Egyébként a helyzet még annál is bonyolultabb, mint amit leírtál, hiszen az alpvetõ taktika/stratégia is fontos, amikor értékelünk. A volt szovjet típusokat arra tervezték, hogy többszörös túlerõben harcoljanak, közepes vagy gyenge kiképzést kapott személyzettel. Így ezek a harckocsik erõs fegyverzettel, közepes páncélzattal és minimális kényelemmel készültek ellenfeleikhez képest, ráadásul könnyebb és olcsóbb gyártani ezeket. Nincs is sok értelme 1:1 -ben összehasonlítani õket egy nyugati MBT-vel, hiszen a terv az volt, hogy 5-6db T-72 harcol majd 1db Leopard2-vel, ebbõl hármat elveszítenek, de a többi elintézi a Leo-t, és még így is 3:0 a SZU javára. A veszteségek meg könnyen pótolhatóak, ember meg gép van bõven.
Persze ez azóta probléma, hogy keleten is drága lett a képzett személyzet, de attól még ezek a tankok kivállóan megfeleltek eredeti céljuknak.
Csak hát ezt nem lehet egy nagyközönségnek szóló dokumentumfilben kifejteni - gondolom.
Szerintem eleve teljesen hülyseség egy listán emlegetni mondjuk a T-34-et meg az M1 Abrams-t. A T-34-es '41-ben talán a legjobb hk. volt, de nyilván az idõk múlásával elavult. Meg miben a legjobb? Nyilván pl nem teljesen fair 1 vs 1-ben összehasonlítani egy olyan tankot, aminél az is cél volt, hogy akkora mennyiségben gyártják, hogyha az ellenség kilõ 1-et, akkor 3 ugrik a helyére. A modern MBT-ket meg szerintem most nem igazán lehet összehasonlítani, úgy hogy a lényeges adatok jó része nem ismert vagy ha ismert akkor is könnyen lehet dezinformáció. Ha megnézitek, a korszerû nyugati típusok nagy része 120 mm-es L/44-55, huzagolatlan löveggel rendelkezik, kb 60-70 tonna és kb 1500 LE-s motor biztosítja a meghajtást. Nagy különbség max csak az elektronikában lehet, de azért sztem ott sincs egetverõ különbség. A harci tapasztalatok megint felemásak szerintem, mert mostanában nem volt olyan konfliktus, ahol az erõegyensúlynak akár a minimális látszata meglett volna. Úgy könnyû tucatjával kilõni a T-72-eseket, hogy mienk a teljes légifölény, a légierõ már jó részüket kiiktatta, zavarjuk az összes kommunikációt, szétbombáztuk a vezetési pontokat és az ellenség felderítése sem tud semmit.
"A legjobb MBT cím" Úgy veszem észre, hogy ezen fórumba ez rendszeresen visszatérõ kérdés. Hamár ekkora sláger, akkor megírom róla én is a véleményemet. Ez pedig a következõ. (Eléggé sajátos szemszögbõl értékelve)
Ez csak harci körülmények között dõlhet el, úgy hogy egymás ellen harcolnak, és a végén a statisztikák mindent elárulnak. Viszont bejöhetnek olyan tényezõk is mint a kiképzettség, hatctéri tapasztalat, lõszer/alkatrész utánpótlás, mûszaki háttér színvonala, stb. Véleményem szerint a legjobb MBT-t jelenleg kategóriákon belül lehet meghatározni, megsaccolni.
Valahogy így gondolom:
1. tesztekben legjobban szereplõ MBT: minden kétséget kizáróan ez a Leopard 2 és módusulatai (itt nagy szerepet játszik a beszerzési/üzemeltetési költség, politikai viszonyok).
2. harctéri tapasztalatok alapján: Abrams, Merkava, Challenger 2 viszont ezen harckocsik egymás ellen nem lettek kipróbálva, így ebben a legdöntõõbb kategóriában nem lehet a legjobbat megjelõlni (a Leopard 2 és Leclerc típ. MBT-k tudomásom szerint jelentõsebb konfliktusokban nem szerepeltek, de ha valaki tud ijenrõl AZONNAL ÍRJA MEG).
A Merkava mellett talán az állhat, hogy teljesen harctéri tapasztalatok alapján tervezték és módosították (háborúban született), de az Abrams harckocsik is sok konfliktusban vettek részt és ezek tapasztalatai alapján eszközõlték rajtuk a módosításokat/fejlesztéseket. Harctéren a Chalenger 2 is beváltotta a hozzáfûzött reményeket kisebb-nagyobb korrekcióval.
Utószó: a keleti típusokat szándékosan hagytam ki, mert a harctéri tapasztalatoknál a statisztikák a nyugati technika mellett beszélnek. Az összehasonlító teszteket pedig általában elbukják a nyugati harckocsikkal szemben. Bár a mostani Ukrán próbálkozások érdekes harckocsikat eredményeznek a nyugati és keleti technika vegyítésével.
Nem igazán szeretem az ilyen "legjobb kijelentõs" mûsorokat. Nincs olyan ,hogy legjobb mert mindnek van elõnye hátránya ,ráadásul a végeredmény függ a mûsor készítõitõl a múltkor az egyik dokumentumfilmben a Chalangert az egekbe magasztalták ,azt mondták az összesnél jobb a végén pedig nagy betûkkel tündökölt a BBC felirat ,de ha az NBC csinálta volna az M1 lett volna a nyerõ.
Vegen az utolso elott gondolkoztam mi lesz az elso?! Angol film reven a Chalanger?! ..es kihagyjak a Leo2-t?! Vagy forditva?!
Hat a Leopard 2-t hoztak ki, amivel en is egyetertek hogy az egyik ha nem a legjobb tank!(De az is erdekes hogy a Chalangert kihagytak!!!! Pedig olyan buszkek ra!)
Vegulis mind 1! Ha valasztanom kellene, es orosz tankot nem valaszthatnek akkor Leo2A6 egyertelmuen ;))
Bill Gates nettó vagyona 45 billió dollár azaz 45!ezer! milliárd dollár. Magyar államadósság 60 milliárd dollár, azaz Bill Gates vagyonának az 750ed része kb. Sorosé 7-8 ezer milliárd dollár. Ha jól számoltam.
De mivel az államadósság eladott állampapírokbanpapírokban nyilvánul meg így azt Soros ha akarná sem tudná átvállalni:) Egyébként szerintem ne foglalkozz ezzel mert Bill gates és Soros együttes összvagyona talán ha megfelel a magyar államadósságnak (ami az ország teljes GDP-jének 58 százaléka jelenleg (60 milliárd dollár körülbelül))
Úgyhogy a kérdés annyira hipotetikus, hogy értelmetlen:) és ha kifizeti az államadósságot akkor biza nem lesz többet bevétele mert rámegy az összes pénze:) így a tõkéjét nem tudja termelésbe bevonni ergo no jövedelem:)
Legjobb tudomásom szerint profit=jövedelem, tiszta haszon idegenszóval :P
Forbes szerint a nettó vagyonuk Soros esetében olyan éves 3-5%ot növekszik, azaz évente még az inflciót is alig-alig haladja meg.
Na mindegy, amire ki szeretnék lyukadni az az, hogy Ha soros kifizetné az államadósságot, akkor azt a pénzt mennyi idõ alatt tudná pótolni, újra megkeresni?
Mivel sem Bill Gates sem soros györgy nem Cégek ezét nem rendelkeznek profittal csak jövedelemmel. Ezt pedig nehéz megállapítani mivel Vagyonunk nagy része részvényekben befektetésekben nyugszik amelyek hozama minden negyedévben (hónapban napban) változik. A vagyon érték vesztését pl le lehet vonni a jövedelembõl. Szóval ilyen kérdésre váaszolni lehetetlen:) JA és mivel nem köztisztviselõk ezért nem kötelesek vagyonbevallást sem cisnálni:) A forbes lista is csak találgatásokból és számolásból áll össze.. a résztvevõket nem mindig kérdezik meg.:)
Informatika és tudomány
)
)
)
