Eladta a volt Kinizsi-laktanyát a Honvédelmi Minisztérium, a vevõ a Biggeorge’s NV Rt. projekttársasága, a PRO-NN Ingatlanfejlesztõ Kft., amely eredetileg bruttó 4,375 milliárd forintot ajánlott, ám ezt az általa kezdeményezett nyilvános ártárgyaláson 6,25 milliárd forintra emelte, ezzel öt másik pályázó elõl vitte el az ingatlant. Az adásvételi szerzõdést pénteken írta alá a honvédelmi miniszter és Faragó Péter, a PRO-NN ügyvezetõje. A cég a 12 hektáros területen ezerlakásos lakóparkot építene, s a beruházás költsége akár a 15 milliárd forintot is elérheti – mondta az ügyvezetõ. Az épülõ házak legfeljebb háromemeletesek lesznek, az építkezés egy éven belül elkezdõdik, a projekt kifutása pedig 4–6 év lesz.
A tárca tarsolyában akad még néhány nagy értékû, jó helyen fekvõ ingatlan, s 2006-ban is a HM bevételeit növelik az eladások. Jövõre a minisztérium birtokában lévõ laktanyák közül például a IV. kerületi Petõfi- és a XI. kerületi Vasváry-laktanyát adnák el. Az értékesítésbõl befolyó pénzt a laktanya-korszerûsítési, lakásépítési és lakásvásárlási kiadásokra fordítják. A jövõ évi értékesítések – amelyeket az MFB és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) végez, a KVI és a HM értékbecslései alapján – során megpályáztatnak HM-üdülõket is, így az ezeket felügyelõ kht. tulajdonában a jövõben csupán hét ingatlan marad.
Az eladásból származó bevételekre a HM-nek szüksége is lesz, miután a jövõ évi büdzsé várhatóan nominálisan 5 százalékkal kurtább lesz az idei 291 milliárdnál. Az áfacsökkentés hatására azonban reálértéken nem változik a HM-költségvetés az ideihez képest – jelentette ki Juhász, aki szerint ha a parlament nem nyúl a számokhoz, a 2006-os esztendõ konszolidált év lesz.
A honvédelmi tárca 2006-os tervei között ötszázalékos bérfejlesztés szerepel. Mivel továbbra sem térhetnek vissza a két év elõtti tervekhez - amikor még a hadi büdzsé folyamatos és jelentõs emelkedésével számoltak -, a haditechnikai beszerzési programok továbbra is lassabban folynak, ennek biztosításában segít a gördülõ költségvetés bevezetése.
"A haderõnemek parancsnokai lassan gyülekeztek a központi harcállásponton. A harminc méterrel a föld alá épített atombiztos és lehallgatásbiztos bunker falán az atomóra éjjel kettõt mutatott.
- Azért kérettem önöket ide e szokatlan idõpontban - emelkedett szólásra Kim altábornagy, vezérkari fõnök - mert hírszerzõi jelentések szerint az ellenség újabb fegyverkezési hajszába kezdett, hogy alattomos támadást indítson szeretett hazánk ellen. Ennek bizonyítékait Kim vezérõrnagy, a katonai hírszerzés fõnöke tárja önök elé.
- Mint tudjuk, az ellenség nemcsak végtelenül gonosz, hanem hihetetlenül ravasz is - kezdte a vezérõrnagy. - Onnan készül támadást indítani, ahonnan a legkevésbé várjuk.
Megnyomott az asztalán egy gombot, és az egész falat betöltõ kivetítõvászon elé lépett.
- Ezt a felvételt a Nagy Menés 3-mal feljuttatott Kis Csikarás 2 mûhold készítette a múlt héten a magyarországi Kecskemét katonai repülõterének térségében. A képen néhány homokdûnét látunk szikrázó napsütésben, hangárokat és felszállópályát.
- Megtudhatnánk valamit a magyar légierõ ütõképességérõl? - kérdezte Kim táborszernagy, a szárazföldi erõk fõparancsnoka.
- Hogyne. A magyar légierõ 13 darab MiG-29-es vadászgépbõl áll - mondta papírjaiba pillantva Kim vezérezredes, a légierõk fõnöke.
- Elfogó vadászok?
- Inkább elfogódottak. Nincs rajtuk kompatibilis barát-ellenség felismerõ rendszer, azért eléggé visszahúzódó természetûek. Szárnyaik alatt levegõ-levegõ...
- Rakéták?
- Hát rakétáik már nincsenek, mert lejárt a szavatosságuk, ezért kivonták õket a hadrendbõl. A magyar vadászgépek szárnyai alatt ezért csak levegõ-levegõ van, ami biztosítja számukra a szükséges felhajtást. Tûzerejük emiatt persze eléggé korlátozott. A múlt héten egy kamikazekiképzésben részesült vadkacsánk simán földre kényszerítette egyik gépüket.
Kim ellentengernagy, aki rangjából kifolyólag állandóan elégedetlenkedett, az asztalra csapott:
- Ezért rángattak bennünket ide éjnek idején?!
- Azonnal folytatom - mondta a Kim fõkém, és egy újabb képet vetített a vászonra. - Ez a mûholdfelvétel két napja készült. Teherautókat látunk, amelyekrõl furcsa szerkezeteket pakolnak le a katonák. Elemzõink arra a rendkívül nyugtalanító következtetésre jutottak, hogy ezek a masinák fagylaltgépekre hasonlítanak leginkább. Mivel a helyszínen nemcsak kiképzett vadkacsáink, hanem gémeink is vannak, sikerült egészen közeli felvételeket is készítenünk. Kétségkívül fagylaltgyártó automatákról van szó.
- Micsoda alávalóság - súgtak össze az asztal körül a tábornokok. - Vajon mire készülhetnek ezek?
- Elemzõink számtalan felvetést vizsgáltak meg. Némi átalakítással ugyanis ezek az automaták alkalmassá tehetõk esetleg támadó fegyverek elõállítására.
- Milyen fegyverekrõl van szó?
- Hógolyókról. De mivel ebben a haderõnemben messze mi vagyunk az erõsebbek, ezt a lehetõséget elvetettük.
- Mivel indokolja a magyar hadvezetés ezt a rendkívül agresszív lépést? - kérdezte Kim vezértábornok, a felderítõk feje.
- Azzal próbálnak szédíteni bennünket, hogy a fagylaltgépekre a magyar vadászpilóták átlagosnál magasabb élelmezési normái miatt van szükség. Ezekkel pótolják a szénhidrát-szükségletüket.
- Korábban mivel pótolták?
- Állítólag minden bevetési feladat sikeres végrehajtása után kaptak egy-egy szem kockacukrot. Sokan ennek a kiképzési módszernek tudják be, hogy a magyar pilóták annyira sikeresek. De menjünk tovább! A soron következõ felvételeket tegnap rögzítette a mûhold kamerája. Felhívom a figyelmüket ezekre az érdekes alakú tárgyakra, amelyeket egy nappal korábban még nem láthattunk a felvételeken.
- Mobil rakétakilövõ állások? - kérdezte Kim altáborszernagy, a rakétások fõnöke.
- Nem egészen. A közelebbi kémfotókon kivehetõ, hogy ezek napozóágyak.
Az asztal körül ülõk arcán döbbenet és értetlenség tükrözõdött. Kim vezértábornagy, a hadtáp vezetõje tért elõször magához:
- És vannak egyéb jelei is a háborús készülõdésnek? A stratégiai készletek feltöltése például.
- Hírszerzõi jelentések szerint tucatnyi olajjal megrakott tartályhajó is közeledik a magyar vizekhez.
- Gázolaj? Fûtõolaj?
- Napolaj.
A teremben hangzavar tört ki, senki sem értett semmit. Az elhárítás fõnöke igyekezett túlkiabálni a zajt:
- Mi tudjuk, mire készülnek!
Egyszeriben csönd lett.
- De önök is rájöhetnek egy kis fantáziával. Csukják be a szemüket, és képzeljék maguk elé: szikrázó napsütés, homokdûnék, fagylalt, napozóágyak, napolajtól fénylõ testek...
- Én szõke bombázókat látok magam elõtt - próbált tréfálkozni a légierõ fõnöke, aztán a homlokára csapott: - Megvan! Bombázók! Legalább száz friss, bevetésre kész szõke bombázó!
Döbbenettel vegyes félelem ült ki az arcokra. A vezérkari fõnök emelkedett szólásra:
- Teljes harckészültség! - adta ki a parancsot, és szárnysegédjéhez, Kim vezérõrmesterhez fordult:
Szóval a kis beton-tengó ráadásul kegyetlen nehezen felderíthetõ a tenger fenekén. Még aktív szonárral történõ pásztázáskor is, mivel az alakja eléggé letisztult, így könnyû összekeverni egy természetes képzõdménnyel, ráadásul a beton a tengerfenék iszapjához hasonlóan veri vissza a hangot, és nem úgy, mint egy fémtest...
Na ez az, amibe meg egy puskaval se tudnanak belekenyszeriteni :)
Ha en az eletbe egyszer a tengerfeneken leszek egy betonteknobe, akkor biztos akarok benne lenni, hogy mar elotte meghaltam :)
Miért is? Max a torpedót tudják bemérni. Tengeralattjárókat a környezetre kifejtett hatásuk révén mérik be:
1. A hajócsavarok, fedélzeti berendezések zaja, pl. torpedó indító csõ elárasztása, ballaszt ürítés stb. (akusztikus fekderítés).
2. A Föld helyi mágneses terének módusulása a hajótörzs közelében (mágneses anomália detekció- röviden MAD).
Egy tengerfenéken pihenõ betontörzsû tengeralattjáró:
1. Nem módosítja a helyi mágneses teret (mert a hajótörzs nem fém, hanem beton).
2. Nem tölti-üríti a ballaszt tartályait (mert nincs neki ilyen).
3. A hajtómûvei nem csapnak zajt, mert a tengerfenéken ülve nem mûködnek (a vízsugár hajtás pedig egyébként sem csap nagy zajt mûködés közben).
4. A torpedóvetõ csövek elárasztása nem felderíthetõ, ha azt még jóval az ellenséges célpontok érkezése elõtt végrehajtják.
Keresek egy olyan orosz repülõs filmet, amelyben az a jelenet van, hogy a bombázó bombaterébe berakják a tehenet, mert éhesek, és így akarják elcsempészni, majd repülés közben a tehénpisa ráfojik a tábornokra, ezért hogy a ruszki pilcsik eltüntessék a nyomokot, kinyitják a bombatérajtót. Lent a földön kinyittatja a bombatérajtót a tábornok, és a tehén kereszbetett lábakkal ott támaszkodik, hogy kine essen. A filmben örökké isszák a vodkát, és utána elmondanak egy emlékezetes mondatot. Süt belõle az orosz mentalitás. Ruszki vigjáték. Nem láttam. A pilcsiktõl halottam a reptéren. El is mondták a címét, de valami hosszú ruszki címe van. Ha valaki tudja a film címét, azt megköszönném.
Egy, a tenger fenekén pihenõ tengeralattjárót azért nem olyan könnyû bemérni, õneki meg van 10+ torpedója, plusz a meglepetés ereje. Te a környékre mernél menni, miután az egyik felszini hajó vagy tengeralattjáró egyszer csak támadás ér, és mégse látsz semmit a szonáron? Tudod, hogy ott van, de nem tudod, pontosan merre... Több, mint valószinû, hogy elõször csak ASW helikoptereket és repülõgépeket küldenének a helyszínre, dehát egy sokszáz méteres mélységben pihegõ tengót felderíteni nem egyszerû dolog (fõleg, ha nincs alaposan feltérképezve a tengerfenék...).
Az elsõ torpedó indítás után bemérhetõek lesznek. Ha az ellen egy csali hajót (hajó se kell, csak egy ugyan olyan jelet kibocsátó zajgenerátor) elõre küld, arra indítan egy torpedót és már meg is haltak. Ugyanis menekülõ manõverekbe kezdeni nem tudnak.
De lehetséges, hogy egyes Öngyilkos Merénylõ Egyletek érdeklõdését felkelti.
Milyen lesz a jövõ tengeralattjárója? Mibõl fog vajon készülni? Erõsebb acélból? Titániumból? Talán betonból? Igen, ez lesz az...
Még mielött röhögõgörcsöt kapnátok, tessék szépen elgondolkozni - már a XIX. sz. közepén készültek kisebb bárkák betonból. Az elsõ világháborúban a vas lassan hiánycikk lett, ezért több kis és közepes méretû teherhajót is gyártottak betonból. Ezek ugyan még eléggé megbizhatattlan jószágok voltak, de a második világháborúra már annyit fejlõdött a technika, hogy egészen jó tengerállóképességû teherhajókat készítettek.
Egy elsõ világháborús betonból készült hajó, az S. S. Palo Alto.
Az orosz mérnökök most újra vizionálták a betonhajókat - tengeralattjárók képében. A betonból készülõ tengeralattjáró mélyebbre merülhet, mint az acélburkolatú testvérei, akár 1500-2000 méterre is lemerülhet. Persze megvannak a maga hibái - például, hogy elég vastag falának kell lennie, vagyis a belsõ tér arányosan kisebb. Ez azonban nem is akkora gond, ha nem "sunnyogni" akarunk, hanem lekushadni a tenger fenekére, és ott szépen várni, hogy fölénk ússzon valami ellenséges jármû. Ez a taktika nem ismeretlen, például a svéd tengók menetrend szerint gyakorolják is. A sekély balti-tengerben nem is probléma ez a manõver, és gyakorlatilag a tengeralattjáró mintegy 10-20km-es körzetében semilyen ellenséges felszini, vagy felszin alatti jármû nincs biztonságban, hiszen a tengerfenéken lapuló hajóról semmiféle árulkodó zaj nem halható. Az oroszok ezt a megoldást "kicsit" tökéletesítették, vagyis hát nem is annyira tökéletesítették, mint továbbfejlesztették, tudnillik a német mérnökök már felvették egyszer ezt, az 1950-es években. Ott, akkor nem kellett senkinek, fõleg, mert az atommeghajtás lázában égett mindenki - kinek kell egy alig mozgásképes tengeralattjáró, ha egyszer hetekig száguldozhatsz 20+ csomóval?
Az alig mozgásképest tessék komolyan gondolni. Ezek a "C-tengeralattjárónak" nevezett jármûvek ugyanis teljesen új megközelítésüek. A hagyományos tengók ugye alaphelyzetben úsznak. Ha a víz alá akarnak menni, ahhoz a ballasztartályaikba vizet kell engedni. Ezek a "C-tengók" viszont alaphelyzetben elmerülnek. Hogy a felszinre jöhessenek, az oldalukon lévõ négy vízsugárhajtómû erejére van szükségük. Ebbõl következik, hogy a hatótávolságuk nem egetrengetõ, sõt, igen korlátozott, hiszen takarékoskodiuk kell a fedélzeten lévõ akkumulátorok erejével - kell az, amikor vissza akarnak jönni a mélybõl. Ezek csak annyit csinálnak, hogy szépen kiúsznak a partmenti vizek mélyebb részeire, és egy potenciális helyen (ahol feltünnhet az ellenség) szépen elsülyednek. Majd várnak . A hat fõs legénységnek nincs más dolga, minthogy füleljen, nem-e jön valaki át felettük. Ha ellenséges hajó, akkor a tengeralattjáró hátán függõlegesen elhelyezett "Shkval" torpedók (ezek azok a bizonyos szuperkavitációs torpedók) alig pár másodperc alatt megteszik a távolságot, minimális ellentevékenységre hagyva idõt. A tengeralattjáró igen olcsó lehet, nincs szükség csúcsminõségû acélötvözetekre, bivalyerõs fõhajtómûre és diesel-generátorra. Az angol haditengerészet éppen ezért attól tart, hogy az olyan államok, mint Irán vagy Líbia kezében ezek a fegyverek döbbenetes hatékonysággal lennének bevethetõek. Gyakorlatilag kiegyenlített erõviszonyok esete forog fent.
A Popularmechanics ábrája a "C-tengóról"
Csendben azért megjegyzem, hogy gyakorlatilag itt nincs másról szó, mint mobil, személyzettel ellátott torpedóaknákról (torpedóakna: egy, a tengerfenekén pihenõ akna, amely magnetikus/akusztikus/hidrodinamikai érzékelõjével lesi a felette elhaladó hajókat, és ha ellenséges hajót észlel, akkor elindítja a benne pihenõ torpedót).
Talán légpuska lövedékkel lõttek? Vagy kevlárból, esetleg nomexbõl volt a lepedõ? Egy .22LR lövedék MCM pisztolyból simán átlõ egy függõ rongydarabot, pedig annak kisebb a tehetettlensége, és a lövedék energiája sem éppen egetvetõ...
Ha közelrõl lõnek rá akkor úgy tûnhet hogy nem megy át hanem félretolja a lepedõt de ez csak azért van mert a torkolattûz meglobogtatja (vagis a forró gáz ami kilöki a lövedéket, béna fogalmazás de asszem érthetõ :P)
A kollegád véletlen nem vmi kevlár tesztelést nézett? :)
Ja igen, a nyílvesszõ is átmegy, még a láncosbuzogány is átmegy rajta ha belelövik :)
Ebben csak az az érdekes,h a kolegám látta a TV-ben(Discovery),h a lövedék nem megy át!! 1.5X1.5 m-es lepedõrõl van szó! A nyílvesszõ átmegy?
Köszi,h foglalkoztok a dologgal!
Azt nem tudom, egyáltalán hogy merülhetett ez a kérdés fel... Teljesen magától értetõdõnek kellene lennie...
A kérdésemet ugy értettem, hogy a lepedõ csak fönt a 2 sarkánál van megfogva. A golyó a lepedõt félre tolja vagy átmegy rajta? Nincs megfeszítve a lepedõ!
Körübelül arra gondolok mint Thanatos mondott.
szerintem õ olyasmiból probált kiindulni hogy pl egy ki nem feszítet lepedõre ha egy nem túlzottan éles kardal rávágsz nem fogja átvágni, vagy elgalábbis nem teljesen, csak éppen a lövedék energiája "kicsit" más mitn ami egy kardnál fentáll :)
Szerintem ezen nem sokat kell magyarázni mivel a a lövedék kinetkus energiája sokkal nagyobb mint a lepedõ tehetetlenséégbõl származó ellenállása ergó a lövedék kiképzésénél fogva áthatol az anyagon...
Ezen mit kell magyarázni?? szerintem eléggé egyértelmû:D
Sziasztok!
Kérdés : Géppisztollyal vagy pisztollyal ki nem feszített lepedõre rálövök átlövi a lepedõt?
Csak olyan ember válaszoljanak akik meg is tudják magyarázni. Sõt aki probálta már!
elõre köszi a válaszokat!
nem ide vág de jó játék!
http://otvali.ru/ibank/temp/k.html
ez igaz de attól "független" a test mérete bizonyos határok között.
A YAL-1A esetén 3-5 másodperces "lézercsapást" lehet mérni, és függõen a körülményektõl még így is elképzelhetõ, hogy nem pusztítja el a rakétát.
Az 1400°C/s hevítés is egy bizonyos felületnél igaz felteszem. Ha kisebb felületen közlöd az energiát, akkor jobban, ha nagyobb felületen, akkor kevésbé hevíti a céltárgyat. Ezért fontos a fókuszálás.
Igen lehet - ha a cirka fél méterrõl nyomatják a lézert. Ez a probléma a YAL-1-el is. Megfelelõ fókusszal kellene nyomatni a célra a lézersugarat. Tehát minél kisebb felületen realizálódjon a közölt energia. Ha acélt akarsz vágni, nem kell 5MW-os lézer, elég pár kW-os is, csak éppen tized- vagy századmiliméteres fókusszal rendelkezzen.
A gond csak az, hogy ez többszáz km-rõl reménytelen, így az elvileg bivalyerõs, "megawatt-szintû" lézernek több másodpercig kell "megvilágítania" a céltárgyat, hogy egyáltalán legyen esélye a vékony aluminiumlemezt annyira felhevíteni, hogy megolvadjon.
Azoknak akik használják az EDonkey/Emule filecserélõt: úgy hallottam ;), hogy egy jótét lélek felrakta a Jane's All the World's Aircraft ill. Fighting Ships 2004-2005-ös évkönyveket...
M mondták a suliba, hogy egy 5mwattos lézerrel fel lehet hevyteni az acélt 1400 fok/sec-mal mit szóltok hozzá?
Abban az esetben szigetelni kéne a belsõ oldalt hogy a bentlévõket megvédjék ami plusz tömeget jelentene szerintem. másrészt figyelni kell minden érintkezõ felületre nehogy menjen arra az áram amerre nem akarják harmadrészt pedig egyszerûen akkor gumitalpú bakkancsban és kesztlyûben közelítenék meg a tankot.. végtére semmi hátrányt nem okozna szerintem... csakis a bentlévõknek nehezítené a gyors kijutását vészhelyzetben szerintem..
Hogy a közép európai síkságon és a kapcsolódó mellékhadszintereken a támadó, túlerõben lévõ VSZ harckocsikat kell megsemmisyíteniük. Mivel a légierõben erõsebbnek érezték magukat, úgy vélték, a légi fölény velük lesz. Igy a 12,7-es csak egy esetlegesen arra bóklászó Mi-8 / Mi-24 ellen keleltt (volna) használni,. de arra is ott voltak a csaptlégvédelmi egszközök.
Mindenesetre semmiképp sem civil ruhás utcai felkelõk elleni kûzdelemre tervezték, az biztos!!!!
Ne hulyeseg amit mondasz! ....csak ird be a gugliban hogy izrael meg a tobbi, izraeli harcjarmuvek nevet mint kulcsszot..es maris orrod elott 1000 kep amin epp egy suhanc C4 pakkal/molotovval/kezigranattal/home made bombaval maszik fel pl a merkavara es helyezi azt el....persze ezek meg nem biztos hogy a felszinen robbanva kumulativ toltet nelkul (inkabb biztos) hatasosak...de amolyan "le a patkanyokkal" gomb tenyleg nem huyleseg
Szerintem is muszáj a tetõgéppuska a bajom azzal volt hogy totál nyitott az Abramson, ha nekem kéne tankot tervezni legalább két belülrõl irányított géppuska lenne a tetején, köd meg könygázvetõ hegyek plusz gránátvetõk és egy gránát "nova" ha valami C4 kamikaze túl közel jutna. vagy csak egyszerûen túl zizissé válna a szituáció és a commandernek lenne egy ilyen nbagy piros pánikgomja amire rátenyerelhet
Tudom, túl sok BF2-t meg Warhammer40k-t játszom :D
Tudnátok képeket belinkelni magyar katonai felvarrókról? Lehetõleg repülõsökrõl. És nem tudtok olyan militari boltot, ahol esetleg ilyeneket lehetne venni?
Üdv:
DJviolin
Egy történész ide nem elég sajnos. A világ összes országának legalább kéne egy demokrata, szélsõséges miniszter a hoiban lévõ 8 miniszteri poszthoz az már kapsából 16 miniszter országonként, és ugye azért jó lenne, ha lenne min egy szélsõjobbos, szélsõbalos, jobbos demokrata, balos demokrata is. Mert ugye lehet állítani HoI-ban a politikai ideológiát, és aszerint változnak a miniszterek, sõt akár te is leválthatsz minisztereket, így nem árt, ha mégtöbb van belõlük, hogy lehessen válogatni, mert minden miniszternek saját tulajdonságai vannak, egyik jobb az iparban, másik a fejlesztésben, stb. Szóval túl komplex a HoI ehhez. Így asszem maradok az alternatív 2. vh-nál.
De az is lehet, hogy maradok az eredeti mod elképzelésemnél, azaz az alternatív 2. VH-nál, mert sajnos a jelen modhoz rengeteg ország politikusait kéne begyújtenem, ami elég gáz, mivel semmi forrásom nincs. Az jó lenne, ha lenne egy olyan oldal, ahol fent van egy rahedli politikus minden országhoz, köztük az aktuálisokkal, és másik ideológiai megfelelõjével. Tehát lenne egy kommunista honvédelmi miniszter meg egy demokrata, és ez kéne a nagyobb országokhoz is pl: Fro, USa, No, Uk, stb... Emiatt félek belevágni, mert ezt lehetetlen összeszedni szvsz.
En mostanaban igen komoly HT/tortenelmi hatteranyag menyisegre tettem ra a kezem, szal ha kerdes van es raerek en szivesen segitek!
RTS, de olyan térképen, mint a Risk, csak kb. 500x több területre van felosztva a dolog, minden országgal lehet lenni, valós idõ, azaz nem körökre osztott, van benne ipar, fejlesztés, gazdaság, diplomácia, minden! Kedvenc játékom. Ez egy vérbeli strat, nem olyan, hogy legyártok 200 egységet, aztán legyakom az ellenséget. Szóval jó nagyon, de nehéz elmagyarázni! :D
vegulis egyszeru a kerdes! Felteszed a kerdesed! pl csehszlovakianak ettol addig mekkora volt a hadserege es osszeollozzuk...ha jol ertem mire gondolsz...
(De hogy most 1-el tobb PSZH vagy kevesebb az anyira nem szemit szvsz....)
-Hearts Of Iron 2: Szvsz a legjobb 2. VH "szim", amit szeretnék a jelenbe ültetni. Bár még a project nem biztos, hogy beindul, azért szeretném tudni, hogy lehet-e itt számítani valakire :)
-Olyan kéne fõleg, hogy arányaiban milyen a hadsereg felépítése, mennyi légierõ, mennyi páncélos, stb, illetve, hogy összesen mekkora a sereg. Ja és hogy milyen technikai színvonal.
-Nekem bárhol jó végülis, ha nem zavar itt senkit, akkor itt is jó. Modnak még nincs semmi topikja, oldala, stb, mert még nem indult be, de tervezem, hogy pár héten belül neki esek. Szóval nekem itt is teljesen jó, ha másnak is.
1.: Mi az a HoI2? :)
2.: Pontosan milyen összegzés kell, milyen alapossággal?
3.: Itt is össze lehet ütni a topicban, vagy ha van a modnak saját topicja, akkor ott.
Kéne nekem egy emberke, aki érez magában elég kitartás ahhoz, hogy egy HoI2 jelen-jövõ modhoz, katonai tanácsokkal lásson el, azaz leírja nekem egy-egy ország katonai felszereltségét, stb.
Erdekes...kina or eszakoreat veltem felfedezni a "future" videoban?
(jah ha mas is egy kalap kakinak titulalna a linkel lapot itt a videohoz a direkt link: katt ide)
Nemcsak nekik, de az orosz és a francia harckocsikon is van már távirányított külsõ géppuska. A furcsa nekem pont az, hogy míg pl. a Bradley fejlesztésére költenek, addig az Ambrams-éra alig-alig....
Ha jol tudom a legtobb izraeli pancelozott jarmuvon mar taviranyitott belulrol vezerelheto fegyverrendszerek vannak.
Szvsz az a legtutibb ilyen esetre.
Ez az, amit egyre többen kritizálnak, és már bizonyos szintig az US ARMY is kezdi kétségbe vonni a helyességét. Jelenleg még nincs konkrét, betonba öntött utiterv e téren, elképzelések vannak csak, azok viszont dögivel. Szvsz valószinûsíthetõ, hogy nem mondanak le a nehéz harckocsiról. Hogy aztán az Abrams marad, vagy egy újat készítenek, az majd kiderül...
Olykor muszáj. A párhuzamosított géppuska problémásan használható városi harcban, amikor akár alig 30-50 méterre van az ellen, ráadásul még a leggyengébben látó ellennek is kiszúrja a szemét a feléje forduló torony, tehát tudja, hogy eljött a nyúlcipõ ideje. A külsõ géppuskával sokkal jobb reakcióidõvel, eredménnyel lehet küzdeni. A gond csak az, hogy az M1A1/A2 esetén ez ugye csak "kigombolkozva", nyitott küzdõtérnyílással lehetséges. A tervezésnél nem volt kitétel, hogy a városi harcra is fel kell készülniük. Így egyszerûen nem foglalkoztak vele. Egyéként érdekesség, de az M1 Abrams ilyen téren némileg visszalépés. A korábbi M60 harckocsiknál a parancsnokának zárt géppuskatornya volt.
Egy tajvani M60A3 parancsoli kupolája a beépített géppuskával.
A páncélzott D-9-eseket már átvették tõlük, a Bradley-kra is felkerültek az izraeli származású reaktív páncélblokkok. A Stryker rácspáncélzata is már jóideje megfigyelhetõ egyes izraeli páncélosokon. :)
Ami a többit illeti, ott szerintem tesznek rá jelenleg...
Szerintem az USA-ban jelenleg úgy vélik, hogy nincs még komolyabb aggodalomra ok. A legtöbb akciót megúszták minimális emberveszteséggel, és egy ilyen léptékû katonai akció (mintegy másfélszáz ezer katonájuk és civil "contractorjuk" van irakban!) esetén a jelenlegi veszteségek elfogadhatóak. Mármint katonai szemszögbõl.
Az, hogy az Abrams-hoz ennyire nem nyúlnak, két dolgot jelenthet szerintem:
1.: Nem akarnak már vele komolyabban foglalkozni, az FCS keretében majd úgy is lecserélik. Kisebb változtatások lesznek csak, talán felkerül rá az FCLAS aktív védelem, komolyabb digitális adat- és kommunikációskapcsolat, de ennyi.
2.: Az Abrams flotta amúgy is kezd lassan kiöregedni, az iraki háború után több, mint száz M1A1-est reaktiváltak a tartalékból, és az iraki körülmények miatt elég nagy az elhasználódás. Pár éven belül a jelentõsen továbbfejlesztett, teljesen új M1A3 kerül rendszerbe. Érdekes fordulat lenne, mert eddig az FCS alappillére volt, hogy nem lesz nehéz harcjármû rendszerben 2012 után.
"További probléma, hogy a külsõ géppuskák semmiféle védõpajzsal nem rendelkeznek, csupán a harckocsizó személyes védõfelszerelése (ballisztikai mellény és sisak) áll rendelkezésre."
Én ezen vagyok teljesen ledöbbenve, ki az az õrült aki kidugja a fejét a tankból amikor megy a lövöldözés?
Mit képzeltek a tervezõk?
Nem ertem az amerikaiakat! Bazni nagy puszi pajtasok az izraeliekkel, es semmit se tanulnak toluk!!!!?
Pedig ha valaki a varosi harc, a beepitett teruleten alkalmazhato panzelozott jarmuvek modzotatairol tudnak valamit akkor azok a zsidok!!!!
Egyszeruen nem ertem!
Mert van felvonulasi odoszak!
Kuvaitnal is lattak 91-ben hogy valamire keszulnek az iraki erok..mert felvonultak a hatar melett, es azt hazudtak a nemzetkozossegnek hogy gyakorlat van!
1-2 nap vagy 1-2 het is akar van a felkeszulesre!
De visszakanyarodva a temahoz! Akinek van muholdja fent: Oroszo., Kina, termeszetesen tobb nato allam, de ez itt lenyegtelen!
Aki esetlegesen ellenfelkent lephet fel az ma csak Kina....akinek meg egyelore jelentektelen menyisegu (a tobbihez kepest) muholdja van fent, es akkora a muholdjainak a "vak foltja" hogy szvsz nem is foglalkoznak vele mint potencialis elsolepcsos celpont!!!! (talan max masodik vagy harmadiklepcsoben ...de meg az se letkerdes! Hisz a kommunikacio nem az emberek fejebe megy...a foldon is kell ezkoz hozza!....egyszeruen a foldi ezkozoket megsemmisitik(elso-masodik lepcsoben) es a temarol enyi eleg is!)
Érdekes dolgokra világít rá, például arra, hogy a felkelõk meg sem próbáltak az M1A1/A2 harckocsikkal szemtõl szembe harcolni, nem lõttek ki egyetlen itányított pct. rakétát ellenük. Viszont oldalról, hátulról és felülrõl "õsrégi" RPG-7-esekkel többet is harcképtelenné tudtak tenni. Az Abrams gyakorlatilag hiányában van valódi élerõ elleni ágyúlövedéknek, a HEAT-MP lõszer ilyen célra elégtelennek bizonyult (ez egyébként már ismert volt, az amerikaiak igencsak irigyelték a brit Challenger-ek HESH lövedékeit). További probléma, hogy a külsõ géppuskák semmiféle védõpajzsal nem rendelkeznek, csupán a harckocsizó személyes védõfelszerelése (ballisztikai mellény és sisak) áll rendelkezésre.
A Bradley sem szerepelt túl jól, a gépágyúja elégtelen az épületekben tartozkodó ellenség leküzdésére, egyetlen használható fegyvere az iker TOW rakétavetõ, de ezzel is fellép az a probléma, hogy csak úgy lehet újratölteni, ha a legénység kiszáll a jármûbõl, ami ugye nem túl bölcs dolog.
Meglepõ, de a Stryker viszont többé-kevésbé beváltotta a hozzá fûzött reményeket. Gyors, megbízható, igaz a fegyverzete szinte semmire sem jó, és a magas tömegközéppontja, valamint a "forrófejû" sofõrök miatt több jármû is fejreállt. Viszont a rácspáncélzat rendesen ellátta a feladatát, rengeteg RPG-7-est állított meg, szám szerint 115 RPG találat történt eddig, és egyetlen egy sem okozott jelentõsebb kárt. Itt meg is jegyzi Fofanov, hogy remélhetõleg a csecsenföldön szolgáló orosz jármûveken is megjelenik ez az olcsó, de hatékony megoldás. Továbbá meglehetõsen jól bírja az IED robbanásokat, volt rá példa, hogy a Stryker nyolc kerekébõl hét kidurrant, de mégis vissza tudott sántikálni a bázisára. A Bradley esetén az IED robbanás szinte biztos, hogy olyan károsodást okoz a futómûben, amely mozgásképtelenné teszi.
Szvsz egy Muholdat konyebb leloni mint egy ICBM-et.
"(es ugye egy haboru nem csak ugy a semmibol pattan ki!...van felkeszulesi es tervezesi idoszak, amiben szamolnak az ilyen dolgokkal is "ha kell")"
Na jo, de ha mondjuk egyik fel csak ugy betamad, akkor nincs felkeszulesi idoszak. A vilagon csomo olyan hely van, ahol barmikor megindulhatna a harc.
pl Tajvan, Pakisztan/India (na jo, Pakisztan most nincs a helyzet magaslatan), Iran, bar az nem regularis harc lenne, ha bevaltanak azt a fenyegetest, hogy 7 millio gerillat dobnak at irakba. Meg biztos van csomo, amirol meg nem is tudok.
Pl Kuvaitot is egyik pillanatrol a masikra rohantak le. Nem sok elojele volt. Vagy a Falkland szigeteknel. Vagy rosszul tudom?
Szoval nem akkor kell nekiallni muhold elleni raketat fejlesztgetni, amikor mar az obolben van a 6th Task Force, hanem mondjuk 1 evvel elotte :)
Informatika és tudomány
Ez LOL volt.
