Én nem beszélek róla, nem én állítottam hogy a mûholdak lelövése lenne az elsõ feladat. Az egész kérdésnek egyelõre nincs aktualitása és realitása.
Amúgy én úgy tudom, az Air Force "lézer" 747-ét ballisztikus rakéták leküzdésére tervezték, nem hiszem hogy mûholdak ellen is be lehetne vetni õket.
De gyakorlatilag amirol beszeltek az a tema, miszerint haboru eseten a muholdakat lovik le eloszor NEM tema, mivel konkret igeny nincs ra ugytudom egyik hadero reszerol sem.
Anno az ASM-135 ASAT/ALMV raketaval meglett a kello tapasztalat, azota a technika/megvalositas sokat fejlodott, es jonnek plusz a lezerfegyverek, igy ha igeny lesz arra hogy az ellenfel muholdjait kiiktassak, akkor szerintem nem lesz problema! Ha nem is azonnal de kis idon belul! (es ugye egy haboru nem csak ugy a semmibol pattan ki!...van felkeszulesi es tervezesi idoszak, amiben szamolnak az ilyen dolgokkal is "ha kell")
Szvsz már a kiiktatás sem lenne egyszerû feladat.
Régen még a hidegháború idején az amcsiknak volt egy programjuk, egy F-15 egy speciális rakétával lõtte volna le a szovjet mûholdakat. De hogy ez ma hogyan történhet,(nyilván megoldott) arra nagyon kíváncsi lennék.
Szerintem ha haboru lesz, a legelso raketak amiket kilonek azok a muhold elleniek lesznek :)
Persze ha USA csak mezitlabas felkelok ellen mer harcolni, akkor nem lesz ilyen problema :)
Tényleg, mi most az állás az ilyen mûholdas kommunikáció felderítése, zavarása és lehallgatása terén? Amennyire én tudom mivel elég szûk sávban adnak ezért elég nehéz felderíteni õket. A kommunikáció gondolom erõsen(?) kódolt, meg ilyen mindenféle trükökkel van megfejelve (mint pl. frekvencia ugrálás), úgyhogy a lehallgatás nem lehet egyszerû. A zavarást leginkább a mûholdak kiiktatásával tudom elképzelni, van rá egyéb mód?
Egyfelõl az még nem lenne baj, hogy ha költ a katonákra, mert nem lehet azt mondani, hogy el vannak úgy általánosságban kényeztetve. De azért a közbeszerzésekre nehéz mit mondani - sz@rok, mint a legtöbb állami közbeszerzés... :(
Nem tudom mennyire szerencsés dolog, ennyire a mûholdas kommunikációra bízni mindent. Ha jól tudom 2003-ban is, mikor elindult a hadmûvelet, akkor komoly sávszélesség gondokkal küzdöttek és akkor még csak kommunkálni akartak, nem pedig minden második jármûvet távírányítani...
Megnéztem lég hollywoodi lett:) persze a Comm linken csak 3-n csücsülnek az egész hadseregbõl:D Ez az egyik marhaság a másik odaküldik azt a kisrobotot csalinak és a rozoga fahíd (nem beszélve arról, hogy elbírta a 50-60 tonna körüli mozgó löveget) kibírja a felszínén bekövetkezõ detonációt aminek végén még át is tud kelni a teljes task force rajta:)
Alapvetõen légvédelmi feladatkörû a torony tetején lévõ géppuska, de természetesen használható gyalogság és könnyû jármûvek ellen is. Ebbõl következõleg a T-72 esetén a géppuskát 360°-os körben, és függõlegesen mintegy -5 és +70°-os szögben lehet mozgatni.
A T-80 és T-90 esetén alkalmazott, belülrõl is vezérelhetõ géppuskaállvány függõlegesen -5 és +70, oldalirányban plusz/minusz 75°-os szögben téríthetõ ki, az állvány stabilizáló rendszert is kapott, amely viszont csak korlátozottan mûködik, függõlegesen -3 és +20°-nál többel nem térhet el a vízszintes síktól.
Hi
Lenne egy elég hülye kérdésem: a T90 tetején a toronygéppuska légvédelmi vagy a gyalogság ellen van? Ja és milyen szögben lehet elforgatni?
Illetve még egy: Melyik T típusnál zárt és belsõirányítású a toronygéppuska?
THX elõre is :)
L/44-es. Az MG251 (ami a Merkava Mk.3.-ban van) végülis a Rheinmetal jól ismert 120mm-es simacsövû lövegének egy átdolgozott változata, a fõ eltérés a fékberendezésben és a pneumatikus helyretolószerkezetben van, így ugyanis az MG251 ugyanolyan széles, mint a 105mm-es M68 löveg, és beépíthetõ annak helyére. Ellentmondásos ugyanakkor, hogy az Mk.4-ben MG251, vagy egy újabb változat van-e. A legtöbb helyen ugyanis azt írják, hogy egy újabb, nagy nyomású löveg került az Mk.4-esbe, de azt nem írják, hogy hosszabb csövû, ebbõl arra következtetek, hogy maradt az L/44-es csõhosszúság. Adatokat csak az MG251-rõl találtam:
Ûrméret: 120 mm
Tömege (a teljes lövegnek, Merkava Mk.3): 3,300 kg
Hossza (teljes): 5,560 mm
Szélessége (teljes): 530 mm
Elméleti max. csõnyomás: 7,100 bar
Zárszerkezet: függõleges ékzár
Tudja valaki, hogy milyen hosszú a Merkava 4 lövegének a csöve? Konkrét adatot sehol nem találtam, csak néhány bizonytalan utalást arra, hogy nagyjából az M1A1/korai Leo2-essel megegyezõ hosszúságú, azaz L/44-es (kb 5,28m)
Úgy általánosságban egy átlag félhülye magyar vagyok, aki dolgozik mint a megveszekedett (egy családi vállalkozásban húzon a rabigát), meg hobbija a haditechnika és az ûrkutatás. A tudásom fõleg elméleti síkon realizálódik, hajdan könyvekbõl, folyóíratokból, az utóbbi években fõleg a netrõl informálódom. Ami gyakorlati tapasztalatom van, azt leginkább mint sportlövész és vadász szereztem, no de egyik téren sem vagyok nagy tótumfaktum, egyszerûen csak szeretem a fegyvereket, és közelebb kerülni hozzájuk más módon ma Magyarországon legálisan nem lehet. :)
LOL nem kell itt vergõdni. Írjál privit a Cifunak aztán válaszol ha tud.(imho biztos tud) Nem rossz "gyerek" a Cifu csak ne kérdezz "hülyeséget" tõle
Na jó csak vicceltem mert kipurgál a végén legközelebb :)))
Maverick remélem nem a "nemzetvédelmisek kémje" vagy
Köszi Bucser a jó tanácsot. De volt valami furcsa töltése ami nem tetszett
Pedig jobban tennéd Maverick ha használnád a keresõ funkciót alap alján..
Nem a magánéletére vagyok kiváncsi Bucser. Hanem "szakmai" dolgokra. A nem tudom hány ezer hozzászólásos topicban pedig nem fogok keresgélni hol vannak leírva.
többszer le lett már írva itt a opicban Bár ilyen kérdéseket inkább privátban kéne kérdezni szerintem..
Helloka!
Insticifu! Lenne egy kérdésem. nem olyan régóta olvasgatom a fórumot és írogatok!
A te hozzászólásaid nagyon sokszor szerepelnek. Érdekelne hogy ki is vagy! Csak úgy álltalánosságban. Meg honnan van ennyi ismereted?
Hozzá kell tennem hogy nagyon sok fain dolgot tudsz mondani úgy hogy elismerésem.
Nekem a személyes kedvencem a sörétes volt :) sztem nagyon látványos volt:) Na jó és a CZ75 habár én el se találtam.... a Taurus meg nem az én világom:) Na jó némi Dirty Harry feelingje van és a rendes 357-esel tuti, de akkor is :)))
Ja képeket majd átküldöm, habár nekem sincs meg az összes.
Néhány eszköz :)
Ha 1x hozzám kerülnek a képek majd alaposabb kielemzésnek is alávetjük õket, de tömören:
-A 30-06-os kaliberû puskalövedék úgy ment át az ajtón, hogy még az SP lövedéknek sem nagyon volt lehetõsége expandálni (kivétel az volt, amikor a kilincset találtuk el - a szép nagy kimeneti nyíláson látható, hogy a lövedék csúnyán el is tért az eredeti repülési irányától. Ugyanakkor ahogy Johánék is megállapították, a távcsõ még nem minden egy puska esetén - a számítógépes játékokban messze nem imbolyog annyira a szálkereszt, mint a valóságban, akár állva, akár térdelve lõ az ember. :)
-A 9x19mm-es FMJ pisztolylövedékek közül meglepõ módon nagyon sok megakadt az ajtóban. Egy merci ajtaján ezen még annyira nem csodálkoznék, de egy kispolszki ajtótól azért figyelemre méltó teljesítmény. Ugyanakkor bebizonyosodott még egy dolog: még 20 méterrõl sem olyan könnyû eltalálni egy kocsiajtót! Átlagos képességû lövõnek tartom magam, de 15 lövésbõl alig pár találta el az ajtót egy CZ-75B pisztoly esetén! Mindez egy egyhelyben lévõ ajtó esetén, és nem stresszhelyzetben!
-A .38-as Wadcutter lõszerrel .357-es Taurus forgópisztolyból kilõve már semmi problémát nem jelent eltalálni az ajtót, node a sportlõszer gyakorlatilag egy apróbb horpadást okozott csak a lemezen. Gondoltam, hogy sokkal kisebb az ereje (hát nem is rúg akkorát, mint .357-es FMJ lõszerrel :)), de hogy ennyivel, azért az meglepett...
-A sörétespuska csak az élvezet miatt merült fel. Cirka 15 méterrõl feles szûkítésû csõbõl kb. másfél tenyérnyi területre ment a sörétraj, teljes szûkítés esetén kb. tenyér nagyságú területre. A 6.2mm-es sörétszemek többsége átütötte a lemezt, de megakadt a belsõ kárpitban. Sajnos gyöngygolyóm nem volt, pedig az biztos csúnyát alkotott volna. Legközelebb bepótolom ezt a hiányosságot. :)
Ennyit arról, hogy a kinyitott SUV ajtó megvédi a mögötte guggoló rendõrt:D
(mindig jókat röhögök mikor a rendõrök érkezéskor nem az autó túloldalára rohannak hanem csak kinyitják az ajtót és amögé ülnek:D
Igen szép munka.... Ezekrõl a képekrõl bevillannak az amerikai filmekben olyan nagyon kedvel lövöm az autót és csak villan rajta valami, de nincs sérülés effekt.... :DDDDD
2003 Márciusa és 2005 Augusztusa között csak 255 milliárd dollár? Szerintem itt egy nem is kicsi félreszámolás van. Csak 2004-ben több, mint 100 milliárdról volt szó, a HMMWV-k és a teherautók felpáncélozása (ami szintén az iraki háború folyománya) magában mintegy 30-40 milliárd dollár 2004-2005-ben becslések szerint. A 2005-ös kibõvített Pentagon költségvetésbõl mintegy 150 milliárd $ kapcsolódik valamilyen módon az iraki háborúhoz, legalábbis egy GAO jelentés szerint (ebbe benne van a lõszertõl kezdve a kilõtt Bradley és Abrams harckocsikon át az irak feletti baleset miatt elveszett Kiowáig minden).
Az iraki háború teljes gazdasági költsége nettó jelenértéken számolva meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt - állítják az egyik legismertebb egyesült államokbeli think-tank (agytröszt) kutatói, akik az emberi veszteségeket is monetizálták tanulmányukban. A nyilvántartott két magyar áldozat is szerepel a jelentésben.
Az AEI-Brookings Joint Center két kutatója, Scott Wallsten és Katrina Kosec 2015-ig számolta ki a várható költségeket, és ezeket számolta át mai nettó értékre. A kutatók beismerik, hogy számításaik nem tekinthetõek pontosnak, már csak azért sem mert a kalkulációkban nem szerepelnek a háború közvetett hatásai, mint például az olaj drágulása.
A költségek kiszámításakor a direkt költségvetési kiadásokon túl a szerzõk az emberi veszteségeket, a sebesüléseket és az elvont munkaerõ hatásait is monetizálták. Morális szempontból természetesen a legproblematikusabb az emberi veszteségek pénzben történõ kifejezése, a kutatók korábbi tanulmányokat és felméréseket használtak fel ennek kapcsán. Ezek alapján az amerikai katonák esetében ez az összeg 6,5 millió dollár, de a többiek esetében ezt korrigálták a gazdasági fejlettségi szintekkel. A magyar veszteségek kalkulálásakor a két magyar áldozatot ennek megfelelõen összesen 8 millió dollárral vették figyelembe.
A számítások szerint a direkt gazdasági költségek az Egyesült Államok számára 2005 augusztusáig 255 milliárd dollárt tettek ki, a koalíciós partnerek esetében 40 milliárd dollár volt a számla, Iraknak pedig 134 milliárd dollárjába került a konfliktus. A háború miatt kiesõ költségek - mint például az ENSZ-szankciók betartatásának költsége, illetve az iraki diktatúrában megölt emberek monetizált értéke - 116 milliárd dollárra tehetõk. Amennyiben a következõ tíz év várható költségeit is beszámítjuk, akkor az USA esetében ez 604 milliárd dollár, a koalíciós partnerek esetében 95 milliárd dollár, Irak esetében pedig 306 milliárd dollár, azaz összesen több mint 1000 milliárd dollár. Az elkerült költségek összege 429 milliárd dollár 2015-ig - áll a tanulmányban.
Jóreggelt!
Úgylátom nagyon elbeszélünk egymásmellett. Áltanosságban montam a reaktív páncélzattal történõ harckocsi toronypáncélzat megerõsítésérõl.
Viszont túlélte a legénység is a támadást, és a harckocsi sem rongálódott meg túlságosan. Ha van megfelelõ tábori javító kapacitás, egy-két nap múlva újra a frontra vonulhat.
"Szóval szerintem az Arjun valahol az indiai fegvergyártás képességeinek a határán van, de mondjuk a tapasztalatok és az így kifejlesztett alap segítségével egy Arjun 2 már lehet jó és gazdaságos is..."
Ezzel én teljesmértékben egyetértek, és egyben válasz Tiger #12865 hozzászólására.
(Mondhatni: Ren számból vetted ki a billengyûzetet)
Itt én arra gondoltam, hogy amikor egy páncéltörõrakéta fölülrõl rácsap egy tankra, akkor a bentülõknek elsõsorban a saját életük a legfontosabb nem pedig a harckocsin elhejezett mûszerek. Azmár más kérdés hogy utána (feltéve, hogy megmenti õket a reaktív páncélzat) a tank harcértéke a 0 egyenlõ.
Az Arjunnál úgy gondolták az indiaiak, hogy ki tudnak fejleszteni egy csúcstechnikát képviselõ MBT-t. Aztán ez lett belõle :) De a tréfát félretéve, nagy nehezen elkészültek vele, de a szokásos jókora határidõ és költség túllépéssel. Azt hogy az Arjun mennyire jó, nem igazán lehet most megitélni. Viszont kb 4m $/db áron kicsit drága, talán egy Abrams kerül annyiba vagy 3 T-90S (amikbõl nem keveset vásárolt India, gondolom nem véletlenül) Szóval szerintem az Arjun valahol az indiai fegvergyártás képességeinek a határán van, de mondjuk a tapasztalatok és az így kifejlesztett alap segítségével egy Arjun 2 már lehet jó és gazdaságos is...
• Army Reserves: 300,000 first line troops (within five years of full time service)
........................500,000 second line troops (commitment until 50 years of age).
• Territorial Army: 40,000 first line troops (160,000 second line troops).
Command Structure
• Indian Army HQ: New Delhi
• Operational Commands: Northern Command - HQ in Udhampur, Jammu & Kashmir.
..................................Western Command - HQ in Chandimandir, Chandigarh.
..................................South Western Command - HQ in Pathankot, Punjab.
..................................Central Command - HQ in Lucknow, Uttar Pradesh.
..................................Eastern Command - HQ in Kolkota, West Bengal.
..................................Southern Command - HQ in Pune, Maharashtra.
• Functional Commands: Training Command (ARTRAC)
Formations
• Corps: 13 Corps, consisting of 3 'Strike' Corps + 10 'Holding' Corps - including 1 Desert Corps.
• Armour: 3 Armoured Divisions + 8 Independent Armoured Brigades = 63 Armoured Regiments;
..............13 T-55 Regiments
..............35 T-72M1 Regiments
..............14 Vijayanta Regiments
..............1 Arjun Mk.1 Regiment (Undergoing Trials)
*T-90S MBTs are currently being delivered to replace the older tanks.
• Infantry: 4 RAPID, 10 Mountain Divisions, 18 Infantry Divisions + 7 Independent Infantry Brigades.
*Each RAPID (Reorganised Army Plains Infantry Division) has a Mech. Infantry Brigade.
*One Infantry Division is earmarked for mountain use - 3rd Division.
• Artillery: Two artillery divisions (30 AD and 41 AD).
*Each division has at least one artillery brigade.
*Nearly 200 regiments of field artillery exist.
• Air Defence: 50+ regiments - 35 'Flak' and 15 'Point Defence' regiments.
...................SAM: Two SA-6 Groups - 12+ regiments.
*Each 'Flak' regiment has four battalions - 64 guns.
*20 additional 'Flak' regiments held in reserve.
*New AD Groups - one per Strike Corps - being formed: One regiment each of ZRK-SD Kub (SA-6), OSA-AKM (SA-8b), and ZSU-23-4 Shilka or Tunguska-M1. SA-10 batteries are known to be in used in the vicinity of Bhaba Atomic Research Centre (BARC) in Trombay.
• Aviation: 14 Helicopter Units (HAL Chetak and HAL Cheetah) in anti-tank, liaison and observation duties.
Active Main Battle Tanks - 62 Armoured Regiments
• T-90S: ? regiments @ ? tanks each, (120) plus a further 190 tanks being locally assembled.
• T-72M1: 35 regiments @ 55 tanks each, (1900+) upgrade program in progress - moving very slowly.
• T-55: 13 regiments @ 55 tanks each, (700+) with L7/105mm gun + the Vijayanta standard upgrade.
• Vijayanta: 14 regiments @ 72 tanks each, (1000+) upgraded with FCS and night fighting equipment.
*The above list excludes the one Arjun Mk.1 armoured regiment.
Active Infantry Combat Vehicles
• BMP-1: 700
• BMP-2: 900+ (production continues at 100 per year)
• OT-62/64: 700+ (second line and mortar carrier duties)
Reconnaissance Vehicles
• Ferret: 100 (used for internal security duties)
• BRDM-2: 110 (locally fitted with AT-4, AT-5 and Milan ATGW)
(Source: Indian Ministry of Defence; issued Aug. 25, 2005)
NEW DELHI --- The first batch of five production version of Arjun tanks, was scheduled to go through comparative trials in June 2005 by Army.
During the preparatory stage, certain units did not pass acceptance criteria. These are being rectified for the trials.
This information was given by the Defence Minister Shri Pranab Mukherjee in a written reply to Shri Lalit Suri in Rajya Sabha today.
Szia!
Arjun:
1/
Miért gondolod az orosz/szovjet kapcsolatot?
az "eredeti" indiai harckocsik ugye angol õs-eredetûek (Vickers)
Futómû alapján ez is inkább...vagy tévednék???
2/
de hol van az elsõ 220 db????
3/
De hol van a ráköltött sok-sok millió, ha csak egy "lebutított Leo-2A1 lett belõle??? Szerintetek az indiaiak nem olvasnak újságot? Amúgy elektronika/számtech téren eléggé elõretörtek mostanában...haditechnika terén miért nem?
Én a Block 60 mellett voksolnék, ezek közül, ha lehet, de inkább a(z) A/F-18E/F kellene egy kicsit többért...
ÁBr eztt te úgyis tudod rólam, azt hiszem!
Hat eleg ratyi minosegu kep...(pixeles, toredezett...olyan mintha tvbol lenne grebbelve + nagytiva lenne...)..inkabb keresek neked T-80(?!*)-rol kepet ;)
(De havan keped en csinalok neked belole naptarat ha akarod ;))
Ha megnéztek pár olyan képet, amin több Arjun is látható (pl itt: http://www.bharat-rakshak.com/LAND-FORCES/Army/Images-MBT1.html), akkor észrevehetõ, hogy a többinek is 221 van a jobb elsõ sárhányóján, úgyhogy ez vmi más (talán magasabbegység) lehet.
Persze igazad van, optikaieszközöket célszrû minél magasabbra helyezni, ugyanis akkor ér valamit. Most, hogy jobban megnéztem, én is valami hasonló védelmi rendszerre gondolok, esetleg hasonló mint a helikoptereken alkalmazott infrazavaró (azthiszem M-24-en). Persze azis lehet, hogy nem véletlen van olyan közel a ködgránátvetõkhöz.
Elfogadnám azt a makettet.
Itt egy jó kép a konkurenciáról: (Seewed csinál belõle a következõ hónapra naptárt, ha szépen megkérem)
Én arra tippelek, hogy azok az "ablakok" kis méretû fázisvezérelt radarok. Az aktív/passzív védelembe nagyon komoly szerepük lehet (igen, passzív védelem - ha ugyanis van rá idõ, mondjuk az amúgy oldalról közeledõ lövedék felé fordíthatja a torony front részét, ahol a legerõsebb a páncélzat).
A magyar rádió tényfeltáró cikke a malév 240-es bejrúti járatról. Olyan dolgokat is megemlítenek, amelyek valami miatt, (véletlenül vagy szánt szándékkal) kimaradtak a tv2 aktív riportjából.
„Az igazság akkor is létezik ha letagadják” (George Orwell)
Ha ezt az XK2-t elõröl megcsapják repesszel (pl déli T-55-ös), akkor ez teljesen megvakul. (Kérdés az, hogy mikor ér lõtávolságba egy déli tank ehez a páncélozott szuperszámítógéphez.)
Áhhh.... sorry, elnézést, bocsánat, nagyon elnéztem. Eléggé leépült állapotban vagyok, lassan megyek is aludni, mielõtt még összekeverem a puskát a piskótával... :(
Én erre a hsz.-ra reagáltam #12825 (Arjun Mk1), csak egy nappal késõbb.
A bop-ot néztm. Nagyon csúcs lesz ez az új kóreai mbt, de ez a rengetek optikai eszköz, tisztára üvegtank (bob-on a 4. kép, ahol a "lágy" részek kékkel vannak jelölve).
Az Arjun Indiai hk., a Pakisztániaknak Al-Khalid-juk van, amely egy részben Kínai tervezésû jármû, és erõsen emlékeztet a kínai Type-90-re. De abban együtt van az Arjun és az Al-Khalid, hogy mindkettõ meglehetõsen lassan halad a fejlesztés/gyártás terén, így India orosz T-90S, Pakisztán pedig Ukrán T-80UD/T-84-eseket vásárol nagy tételben.
Én még régen az Arjun-ról készült képeket Pakisztán-hoz mentettem el. Sztem nem véletlen, de akkor ez most hogy is van? :S : )
Ez a harckocsi nagyon erõsen a Leopard 2-re emlékeztet külsõ megjelenésre.
Bevallom engem nem igazán. A torony sokkal laposabb, és nem ékszerû a torony homlokoldala, ami a Leo2A5/A6 esetén igen markáns pont.
Gondolom a küllemet leszámítva orosz örökség jellemzi (T-72/80 kezelõszervek, elektronyika, fegyverzet, stb).
???? Dél-Korea elég visszafogott orosz fegyverzetexportõr, jobbára csak az államadóság fejében került hozzájuk orosz fegyverzet, és harckocsiról én nem nagyon tudok.
Érdekes, hogy nem alkalmazzák a reaktív páncélzatot, lehethogy kifejlesztettek valamiféle rétegelt (chobham) páncélzatot. Az is érdekes, hogy szakítottak a keleti droktrinával és elhagyták a töltõautomatikát. A töltõkezelõ elhagyott periszkópjáról és a toronypáncélzatba épített optikáról, csak annyit, hogy majd módosítják az elsõ harci tapasztalatok után
Ez a harckocsi nagyon erõsen a Leopard 2-re emlékeztet külsõ megjelenésre. Gondolom a küllemet leszámítva orosz örökség jellemzi (T-72/80 kezelõszervek, elektronyika, fegyverzet, stb). Érdekes, hogy nem alkalmazzák a reaktív páncélzatot, lehethogy kifejlesztettek valamiféle rétegelt (chobham) páncélzatot. Az is érdekes, hogy szakítottak a keleti droktrinával és elhagyták a töltõautomatikát. A töltõkezelõ elhagyott periszkópjáról és a toronypáncélzatba épített optikáról, csak annyit, hogy majd módosítják az elsõ harci tapasztalatok után.
Sziasztok! Van egy kis gyûjteményem a harckocsikkal kapcsolataos rövidítésekrõl. Ha valaki kitudja egészíteni szivesen veszem, vagy ha találtok benne olyat amit nem ismertek, akkor hasznájátok egészséggel.
AP Armour Piercing: Designation of the first anti armour round. It consists only of a steel penetrator in the caliber of the gun.
APCBC Armour Piercing Capped Ballistic Cap: The round is equipped with a special cap on its nose that improves the penetration process when fired aspecially against sloped armour.
APCR Armour Piercing Composite Rigid: The round consists of a heavy core and a lighter material housing around.
APDS Armour Piercing Siscarding Sabot: Sub-caliber round using sabots around the projectile to fill the space in the gun. The sabots are discarded after leaving the barrel.
APERS Antipersonal: Round using splitters, shrapnels or flechetes against soldiers.
APFSDS Armour Piercing Fin Stabilized Discarding Sabot
APS Armour Piercing Sabot: See Armour Piercing Composite Rigid.
APU Auxiliary Power Unit
CE Chemical Energy: Working principle of HEAT rounds
GAS Gunner's Auxiliary Sight
GPS Gunner's Primary Sight
GPS Global Positioning System
HE High Explosive: The round includes a large ammount of explosives.
HE-FRAG High Explosive Fragmentation: The round consists of a large ammount of explosives surrounded by a splitter belt.
HEAT High Explosive Anti-Tank: Round with a shaped charge warhead.
HEAT-MP Hight Explosive Anti-Tank Multi Purpose: Shaped charge round surrounded by a splitter belt to improve the anti personal lethability.
HEF See HE-FRAG
HEP High Explosive Plastic: See HESH
HES High Explosive Shrapnel: Advanced HEF round with improved lethal area in the direction of the projectils flight.
HESH High Explosive Squash Head: The round carries plastic explosives. Shortly after the round impacts and the explosives is in contact with the target the round is ignited.
KE Kinetic Energy: Working principle of AP rounds.
LOS Line of Sight
MPAT Multi Purpose Anti-Tank: Shaped charge round usable against different targets including helicopters.
Szvsz nem túl bölcs dolog egybe venni minden harckocsit, merthát az M1A1 gyakorlatilag fedélzeti elektronika terén ott van, mint az AMX-30B2 vagy a T-80B. Ugyanígy nehéz egybe sorolni az Ariete C1-et a Leo2A6-al vagy a Merkava Mk.4-el. Tehát ha országonként 1-et veszel, akkor az Abramsból alapból csak az M1A2SEP-et kell említeni. Megint problémás egybe venni az alváltozatok, egyfelõl a fent említett dolgok miatt, másfelõl a különféle fejlesztések miatt. Egy T-72-es is elég veszélyes, ha reaktív páncélzat és aktív védelemmel rendelkezik, van lézerbesugárzás jelzõje, erõsebb hajtáslánca (hogy a plusz tömeggel megbírkózzon), valamint lövegbõl indíthat pct. rakétával rendelkezik. De szintén megjegyzendõ, hogy a T-90S valójában egy feltuningolt T-72-est, a kettõnek több köze van egymáshoz, mint a Leo2A1-nek a Leo2A6-hoz...
Informatika és tudomány
)
)
OKÉ.
Szerinted mié linekltem be a linket?
