Úgy tünik, hogy neki csak ennyit kell látnia a világból, merthát van neki - egy darab, elõre nézõ. :)
(A torony személyzete úgy néz ki, hogy az ágyútól jobbra, elöl, foglal helyet az irányzó, mögötte a parancsnok, az ágyútól ballra pedig a töltõkezelõ.)
Jelenlegi MBT-k közül mi számít "modernnek" és melyik a futottak még kategória?
Valamint mik a jelenlegi fejlesztések (mondjuk amibõl már létezik prototípus)?
Szerintem:
Modern MBT: M1A1/A2/A2SEP Abrams, Challenger 2, Ariete C1, K1A1 (Dél-Korea), Leclerc, Leopard 2A6, Merkava 4, T-90S, Type 98 (Kína), Type 90 (Japán), Arjun (India), T-84, T-80UM
Futottak még: Olifant Mk.1B (Dél-Afrika), T-72 és mindenféle változata, Al-Khalid (Pakisztán-Kína), Type 96 (Kína), Zulfiqar (Irán)
Prototípusok: Challenger 2E, Ariete C2, Black Eagle
Igyekeztem országonként csak 1-et, a legmodernebbet venni. Így elsõre "modermnek" számít a 120+ mm-es löveg és a kb 50t tömeg, de szóljatok, ha szerintetek valamelyiknek pl. nagyon gyenge a túzvezetõ rendszere, páncélzata, az elvárhatóhoz képest. Várom a véleményeket.
Kreml
A Kremlbe érkezik egy zsák mák a következõ felirattal:
- Ennyien jövünk! Mao.
Egy hét múlva a zsák mák megdarálva visszaér Pekingbe:
- Igy küldünk vissza! Brezsnyev.
:D
Az feltünt , hogy a töltõkezelõ periszkópjait kispórolták a gépbõl ?
Érdekes az irányzó torony frontpáncéljába épített optikája. A korai Leo2-eseknél is hasonló volt a helyzet, aztán rájöttek, hogy ez a megoldás sérülékennyé teszi a jobb oldali toronyrészt, mivel az optika miatt "kivágot" páncélrész ugye jóval gyengébb, mint a másik oldalon homogén páncél. Így az irányzó optikája (az M1 Abrams és társaihoz hasonlóan) a torony tetejére került át.
Miért ne lehetne? Amíg nem okozol vele kárt senkinek, egy szó sem érhet. A hatályos jogszabályokban csak tûzfegyverek, íjak, pengés fegyverek, stb. vannak meghatározva (tehát még az elektro-magnetikus ágyú sem minõsül fegyvernek!).
Persze, digitális tûzvezetõ rendszert építettek be, lézer-besugárzás jelzõ berendezés, stb.
Egyébként pár hasonló program a környékbõl:
PT-91 Twardy (Lengyelország)
850le-re felpiszkált motor, új digitális tûzvezetõ rendszer és lövegstabilizátor, infravörös éjjelátó a parancsnoknak és az irányzónak, lézerbesugárzás jelzõ, reaktív páncélzat.
M-84AB1 (Jugoszlávia)
A T-90S (indiai exportváltozat) rendszereivel felszerelt jugoszláv változat, új töltõberendezés, Sthora védelmi rendszer, infravörös éjjelátó rendszer, digitális tûzvezetõ rendszer, 9K119M Refleks-M pct. rakétaindító/irányító rendszer, belülrõl vezérelhetõ légvédelmi géppuskaállvány 14.5mm-es géppuskával.
T-72M2 Moderma (Szlovákia)
Külön infravörös irányzék a parancsnoknak és az irányzónak, VEGA tûzvezetõ rendszer, francia kétsíkú lövegstabilizátor, 850le-re felpiszkált motor, reaktív páncélzat, 2db 20mm-es oeriklon légvédelmi gépágyú.
T-72M4 CZ (Csehország)
Infravörös éjjelátó rendszer, olasz tûzvezetõ rendszer, reaktív páncélzat, új motor.
Kimaradt a TR-125, amely a románok változata volt, de a három prototípuson túl több nem épült belõle (jövõje kérdéses), továbbá ugye nem eset szó az ukrán harckocsikról, mert az egy külön téma...
Non-eXplosive Reactive Armor. Vagyis nem-robbanó reaktív páncélzat. A lényege, hogy a reaktív páncélzat "téglájában" nem egy vékony robbanóanyag-réteg felrobbanása mozdítja el a kumulatív sugár útjában lévõ fémlemezt, hanem mondjuk egy vegyi anyag által létrehozott gáz. Vannak egyébb elképzelések is, például elektromágneses elven mûködõ megoldás.
Mondjuk a harckocsiban ülõk véleménye szerintem az, hogy vesszenek a mûszerek, de a torony maradjon a helyén viszonlag épen.
NxRA mis az, kicsit bõvebben, ha lehet.
Az oroszok próbálják megtartani az "eredeti" formát pl T-90, T-72 modernizált változatai. A torony tetején alkalmazott reaktív páncélzat ellenrobbanáskor károsíthatja az ugyanazon helyen telepített optikai és egyéb mûszereket.
Csak a reaktív páncél kockásodik, de az ilyen mindenhol. :)
A tetõn is reaktív páncél figyel, mivel a pct. rakéták egy része "orvul", fentrõl támad. :)
Szépen kockásodik az eredetileg ballisztikai szempontok miatt gömbölydednek tervezett T-72 (úgylátszik ny-i mbt mintát követik). Jól látom a torony tetetjére is raktak kiegészítõ páncélzatot (gondolom nem reaktív).
Jaja:) De ez vele járt a rablóváltásal ti is tudjátok:) Az meg még mindig jövedelmezõ politikai szólam, hogy ami ex-szovjet vagy orosz az rossz.. annyi mindenrõl megfeledkeznek mindig:(
A Gripennel nekem se lenne bajom, nekem a lizingelés árával van bajom. Ennyi pénzért Szu-30MKI-kat és F-16 Block 60-asokat vásárolnak mások. Vásárolnak, és nem lizingelnek.
Ez viszont politikai kérdés inkább, mint katonai...
Hát errõl mindig menni fog a vita. hogy mit érdemesebb rendszerben tartani. 2 külön speciális feladatú századot vagy 2 mindenest amelyek átvehetik egymás feladatit.. én világéletemben az utolsóra szavaztam, de sajnos imádom a Migeket (csak a 29-est a 3ast meg csak lelõni:D:D:D) Mondjuk a Gripennel sincs semmi bajom. Nem olyan rossz gép azt mint azt számosan kajabálják és ezzel a megoldással azert vaamilyen mértékben függetlenek is vagyunk az amcsiktól (már amennyire fegyverkezés terén bármennyire is lehet függetlenedni az amerikaiaktól...) Minden amerikai fegyverrendszernek adott az európai megfelelõje a gripen fedélzetén ha jól tudom (szóljatok ha nem és nem olyanokra gondolok, hogy még tart a tesztelés, hanem arra, hogy egyáltalán tervbe van véve a dolog)
Hát ha így nézzük, akkor végülis a Gripen sem olcsó. Alig valamivel kerül kevesebbe nekünk, mint a sógoroknak ajánlott Eurofighterek. Rendben, hogy az üzemeltetési költségek a JAS-39 esetén alacsonyabbak, de még így sem túl meggyõzõ...
Szvsz hosszú távon a könnyû támadó gépek jelenthettek volna / jelenthetnek megoldást. Légvédelemre egy század rendes légifölény vadászgép típus (akár felújított MiG-29), támadásra meg egy vagy két század ilyen olcsó gép (L-159, Jak-130, M-311, MAKO, stb.), amely korlátozottan légvédelmi feladatkörben is bevethetõek.
Egy L-159 ára 15-17 millió $, vagyis harmada, negyede egy Gripen-nek...
Igen, ez a dolog csak egy politikai/média botrányszag-keltés, semmi több. Bár szerintem azért brüsszelben nagyon vigyorognak most a tábornokok, hogy "visszafizethetik" a Szerbia felett lelõtt F-117A esetét (amikor ugye a roncsok egy része oroszországba került...) :)
Nevetseges cikk...egy Sentry siman bemeri es lemasolja barmilyen ismeretlen/vagy ismert de "ellenseges" jelet! (igaz ez sincs megerositve...bar a Sentry-vel kapcs semmi sincs megerositve, csak az hogy letezik)
Úgytünik a Horvátok sem halloták, hogy a harckocsiknak és a nehéz harcjármûveknek leáldozott, a múlt dinoszauruszai, amire felesleges minden pénzkidobás, hiszen a jövõ a könnyû és gyors gyalogságé! Képesek voltak továbbfejleszteni az M-84A4 harckocsit (ami a T-72 jugó-eredetû licencének folyománya), miközben mindenki tudja, milyen felesleges is erre erõforrásokat pazarolni:
Bezzeg a Magyar Honvédelmi minisztérium felvilágosult, és jövõbe tekintõ szakemberei látják a jövõt, és nem hagyják magukat befolyásolni holni militarista nézeteknek!
Ha esetleg cseppnyi íróniát véltek szavaimban felfedezni, akkor az nem véletlen. :)
Érdekesség - avagy hogy vélekednem máshol a nemzet biztonságáról:
"Bizonytalan kilátások
A finn nagykövet a katonai képességek nyújtotta biztonságról
A terrorizmus elõtérbe helyezésével napjainkra teljesen átértékelõdött a biztonság fogalma. Az európai enyhülés szempontjából jelképesnek tekinthetõ helsinki záródokumentum aláírásának harmincadik évfordulója apropóján Pekka Kujasalo finn nagykövetet arról kérdeztük: vajon a katonai képességek korunkban milyen szerepet játszanak a nemzetközi biztonságban?
ZORD GÁBOR LÁSZLÓ
MN - Finnország geopolitikailag meglehetõsen érzékeny térségben terül el, és ennek megfelelõen hatalmas tapasztalatokra tett szert biztonsági kérdésekben az elmúlt évtizedek során. Az ország katonai képességei mennyire járultak hozzá az ország biztonságához, illetve diplomáciai mozgásteréhez?
PK- Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelõzõen semleges ország voltunk, felvételünket követõen pedig „nem szövetséges ország" vagyunk, azaz továbbra sem vagyunk a NATO tagjai. Ez mindkét esetben azt jelenti,hogy amikor nemzeti biztonságunkról és határaink, valamint légterünk védelmérõl van szó, magunknak kell felelõsséget vállalnunk. Mindez a sarokkövét is jelenti biztonságunk másik felének, azaz a külpolitikánknak. Nem tudnám elképzelni, hogy bármely nemzet szavatolni tudja a lakosság biztonságát, ha így vagy úgy, de nem tud gondoskodni fizikai értelemben vett biztonságukról. Ezzel együtt részt vállalunk nemzetközi krízisek rendezésében. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy viszonylag erõs, tartalékokon nyugvó katonai képességeink - krízishelyzetben akár négyszázezer embert tudunk mozgósítani - hozzájárultak a stabilitáshoz a mi házunk táján, Észak-Európában is.
MN -Tágabb értelemben véve mit gondol, manapság egy kelet-közép-európai ország biztonságához, diplomáciai mozgásterének kialakításához mennyire kell hozzájárulnia katonai képességeinek?
PK- Nem is olyan régen, alig tíz éve háborúk dúltak a világnak ebben a szegletében, az egykori Jugoszláviában. Nem lehet megjósolni, hogy tíz év múlva biztonsági környezet lesz, így azt hiszem szükséges védelmi képességeket fenntartása. Egyszerûen túl sok a kérdõjel, a bizonytalanság.
MN- Finnország erõs területvédelmi erõket tart fenn, míg térségünkben nagy lelkesedés övezi az úgynevezett missziós haderõt, azaz olyan, könnyû csapatokat, amelyeket könnyen lehet telepíteni nemzetközi béketeremtõ és fenntartó mûveletekre. Milyen hatással lehet a regionális stabilitásra, ha az utóbbiakat az elõbbiek rovására fejlesztik?
PK -Nálunk a lakosság nagy többségének ma is az a véleménye, hogy fenn kell tartanunk azokat a képességeket, amelyekkel. meg tudjuk védeni az országot. A sorkötelesség népszerû, és szinte kivétel nélkül élvezi a politikai erõk támogatását is (megj.: Természetesen az ottani sorkatonaság és a hajdan volt magyar sorkatonai szolgálat között ég és föld a különbség - Cifu). A nemzetközi mûveletekben részt vevõ erõink természetesen jóval kevesebben vannak, törvény szabályozza, hogy legfeljebb kétezer fõ vehet részt külföldi akciókban. Katonailag ez a két dolog együttesen járul hozzá biztonságunkhoz, és prioritást élvez a megfelelõ egyensúly fenntartása a két profil között.
Forrás: Magyar Nemzet, 2005. szeptember 30., péntek, 8. oldal (a Honvédelem.hu-ról)
Nana, a tûzfegyverek megjelenése elött is voltak csaták és háborúk. :)
a szivélyes kéréseket nem helikopteren leereszkedõ kommandosok szokták tenni, azokon gondolom már rég tulvoltak -> #12747
az más kérdés, hogy nyilván nem álltak ellen
Lizard amit te mondasz az is igaz! Ott is van! Ilyen kilassított kép
Egész biztos hogy van benne! Nem egy szomit láttam a filmben akinek ez volt a kezében, egészen biztos! De ha pontosan megtudod nézni akkor a film 56-dik percének 15-ik másodpercében meglátod a G3-at!
Pedig volt, a helyi erõk lõdöztek vele. Ha jól emlékszem, pl. akkor látható az egyik mukinál a tetõn, pont mielõtt a Little Bird-ök a Gatlinggal megsorozzák õket (éjszaka).
hmm vajon mi kerülhet pár rakéta megsemmisítésében 350 millióba?? Kilövik az ûrbe vagy mi?? Ja bocs nemszóltam, ez egy ilyen országban természetes, amikor az állam egy 5 méteres lépcsõt is 10 millióért tud felújítani :))
Helloka!
Szeretnék tudni egy fegyverrõl több infot! Mégpedig a G3-asról! A fegyvert magát nem nagyon ismerem de hallottam róla és már láttam is(Sólyom végveszélyben). Tudnátok nekem infot adni róla? (bármi jöhet) Képeknek is örülnék. Elõre is köszönöm
amennyiben nem áll fenn annak a veszélye, hogy berobban, szerintem igenis el kell lõni - és itt eléggé érdektelen, hogy a specifikációkhoz képest lassabb vagy nem, mivel 350 millió forintról van szó...
HA meg ellövöldöznék a rakátákat most már látom a következõ újságcímet:
"Lejárt Szavatosságú rakétákkal gyakorlatoznak a katonák !
alcím: A rakéta kilövése akár meg is ölheti használóját!!"
Persze lehet fele sem igaz mégis magyar sajtó.. ki lepõdik meg bármin is?? Másrészt ez egy olyan helyzet hogy lehet a mostani kormány számlájára is írni meg a régiekére is.. de valakiére kell:)
Cifu: azért mind a harcirésszel, mind a hajtótöltettel kell valamit csinalni.
Cat: ha jól emlékszem, akkor az emlegetett rakéták szilárd hatjóanyaggal mûködnek. Ezekben az évek során visszafordíthatatlan kémiai változások mennek végre. De hogy egy rakéta jó vagy sem, azt szerintem nem tudod megállaítani, kivéve ha megpróbálod ellõni. A dolog nyílván nem úgy zajlik, hogy dec 31-én még jó a rakéta, jan 1-én meg már nem, de hivatalosan a gyártó garantálja a felhasznáhatóságot X évig (ahol gyaníthatóan mondjuk az utolsó pár évben már nem megy olyan gyorsan, olyan messzire a rakéta), utána szvsz felelõtlenség lövöldözni vele.
szerintem a korrekt megoldás az lenne ilyenkor, hogy annak ellenére, hogy lejárt a szavatossága, megvizsgálják hogy biztonságos e (milyen állapotban van, besülhet e stb.), és utána ellövöldözik.
Nyilván ha nagyon rég járt le, és szarul tárolták, akkor ez felejtõs, de még élelmiszereket, konzervereket is meg szoktak hosszabbítani pár héttel, hónappal, egy tiz évre hitelesített rakétánál (hasraütöttem) meg szerintem marhára nem számit fél év ide vagy oda.
Az Iglákban és Sztrelákban azért túl sok veszélyes anyag nincs...
Szerintem valahogy úgy vannak vele, hogy amíg nem jár le a szavatosság, addig "nehogymá ellövöldözzék a katonák, nem játék az, hiszen milyen sok pénzbe került" mentalitás van, aztán amikor meg hopp lejár, akkor meg már nem lehet ellõni. :))
A megsemmisítés pedig minden ilyen eszköz esetén súlyos pénzekbe kerül, mivel rengeteg veszélyes anyagot tartalmaznak ezek a cuccok, nem lehet egyszerûen a sarki kukába kihajítani õket. (De ez szvsz tõlünuk nyugatabbra is így van)
Mert ahhoz ész is kéne, abból meg odafent hiány van. Most feltünt, hogy hopp, ott van egy csomó rakéta a raktárban, és mindnek lejárt a szavatossága. Akkor kellett volna feltünnie, mielõtt még lejárt volna.
Egyébként valami olyasmit olvastam, hogy hamarosan lejár egy nagy rakat pct. rakétának is a szavatossága...
"Juhász Ferenc megjegyezte: a rakéták gyakorlatokon való felhasználása ugyan olcsóbb lenne, de a lejárt szavatosság miatt ez nem lehetséges."
És ki a felelõs azért, hogy 1. pénzbe kerül a leszerelés, 2. nem gyakorolnak a katonák
szégyen
Elmézést, nem figyeltem. :)
A SPAS-12 sokféle rendõri és néhány katonai erõnél is elõfordul, régebben állítólag a SWAT-oknál népszerû volt, de aztán a Benelli agresszív hadjáratba kezdett az M1 és az M3 mellett. :)
A "Special Purpose Automatic Shotgun" rövidítése a SPAS-nak nem hivatalos, csak a "rajongók" utalnak arra, hogy valójában mire is szolgál a fegyver. :)
Informatika és tudomány
..
