Nincs előtte vagy utána lévő oldalon valami magyarázat, nem lehet, hogy a felszálló tömeg, G limit vagy hasonló miatt csak légi utántöltésnél nyomják tele?
-------------------------------------------------------------------------------------------------
F-16's with the CFT's vortex pattern is better
- link
The Impact of Unsteady Aerodynamics on the Loading of Flight Vehicles
- pdf
F-35 External Fuel Tank for Store Separation
- pdf
+1
F-16XL
- pdf
Ui: találtam olyan cikkeket ahol a 450us gal, valahogy 2xxx litere jött ki azt se tudom hogyan sikerült nekik. pl -link Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.01.04. 15:04:15
A Gripen FAQ-t frissítem, akkor jött szembe ez a furcsaság. A költségek is. Kap egy komoly ráncfelvarrást az írás.
A keró sűrűség eltérés nem okoz ekkora hibát. Az 1440 és 1530 font pontosan kijön a fuel speckóból, ami 10%. A 450 US Gal-ból számolt tömeg az 33%-kal nagybb, mint a 2000 fontos tömegből visszaszámolt CFT térfogat...
...
Mi a bajom? Az, hogy kb. minden forrás azt hozza le, hogy a CFT 450 US Gal befogadóképességű. 800 kg/m3 sűrűséggel sokkal nagyobb tömeg jön ki, minimális kereksítésekkel:
450 US gal = 1700 liter = 1360 kg = 3000 lb
Elég durva eltérés...
Haba-haba-haba...
Te melyik adatokat nézed?
A szárny / CFT adatoknál JP-4 esetén ~1440 font jön ki per oldal, JP-5/8 esetén pedig ~1530 font.
Én úgy látom az oroszok mindig is inkább a drágább hordozó platform + olcsóbb, egyszerűbb fegyverzet menték gondolkodtak. A legtöbb levegő-föld pct fegyverük is inkább SACLOS volt a hidegháború végén is (Sturm, Ataka, Vihr) szemben az AR és SALH AGM-114 -el, meg modernebb légvédelmi rendszereknél is sokkal gyakrabban használják a radio command guidance megoldást (pl TOR, Tunguzka, Pancir rakétái).
Ehhez képest azért az 1970-es évektől náluk a mai napig van lövegcsőből indítható irányított pct. rakéta, ami rajtuk kívül nem sok hadsereg erőltetett (a 152mm-es M60A2 / Shillelagh egy szem kivétel, és hamar kikopott relatíve). A szovjetek ugyanezt játszották pl. torpedók esetében is.
Vajon ezeket hogyan számolják? Mert azt nem tartalmazza a doksi.
Nincs. Az első Sz-300PT az 5V55R rakétával tisztán RCG volt, de aztán SAGG lett az összes. Az RCG-val 50-55 km felett akkora a pontatlanság, hogy nemigen talál el vele semmit az ember és nuki robbanófej kéne. Ezért lett SARH az Sz-200 is, mert ugyebár a rakéta közeledik a célhoz, tehát egyre közelebbről mér, tehát távolságfüggetlen a pontossága az RCG-vel szemben. Az SAGG meg kombinált RCG + SARH. (A TVM is.)
Ez a levezetés benne van az írásban, látni fogod. ;) Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.04. 11:31:41
Okok, de attól még a pct rakétáknál érvényes a megállapítás.
Tehát akkor Sz-300/400 esetében teljes értékű SARH is van?
(Ok, tudom, összefoglaló, majd nekiállok annak is, ha a mostani fő olvasmányom végére értem) :D
Az F-16 CFT kapcsán igen erős zavart érzek az erőben...
Ez van a manualban. Kb. 2000 font/CFT kapacitás jön ki.
Mi a bajom? Az, hogy kb. minden forrás azt hozza le, hogy a CFT 450 US Gal befogadóképességű. 800 kg/m3 sűrűséggel sokkal nagyobb tömeg jön ki, minimális kereksítésekkel:
450 US gal = 1700 liter = 1360 kg = 3000 lb
Elég durva eltérés... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.04. 10:57:34
Az RCG a Tor,, Tung és Pancír esetén azért maradt meg, mert a kis HMZ miatt bőven megfelelő a pontossága. A közepes hatótávolságnál azonban ők is SARH, SAGG és ARH-t céloztak meg. Azért nincs újabb RCG nyugati SAM, mert lényegében nem is készült ilyen a hidegháború óta. A Crotale és a Roland ilyen volt. A HAWK-hoz már SARH kellett és maradt is az. Az újabb rendszerek meg ARH-sok.
Szóval ez ebben a formában önmagában nem igaz, nyugaton is megvan ez a skálázás, csak annyiar durva, hogy az Avenger/Mistral és a nagyobb Patriot, SAMP/T között lényegében nincs semmi, ergo nincs RCG-s SAM.
Ezen felül azért a double digit SAM-ek RCG-je egészen másféle RCG, mint volt a Volhov vagy Nyeva. A SAGG vezérlés az Sz-300/400-nál az valójában kombinált és elfajzott SARH + RCG lásd HTKA összefoglalóban. ;)
Én úgy látom az oroszok mindig is inkább a drágább hordozó platform + olcsóbb, egyszerűbb fegyverzet menték gondolkodtak. A legtöbb levegő-föld pct fegyverük is inkább SACLOS volt a hidegháború végén is (Sturm, Ataka, Vihr) szemben az AR és SALH AGM-114 -el, meg modernebb légvédelmi rendszereknél is sokkal gyakrabban használják a radio command guidance megoldást (pl TOR, Tunguzka, Pancir rakétái).
Mondjuk az is szép, hogy a December 31-ei támadásokról január 3-án tesznek először említést.
Most meg már olyan hírek is vannak, hogy valójában az "aknavető" támadásban csak két katona halt meg, és a 7 gép veszteségről szóló információk falsak...
Lehet oroszos felfogásnak tekinteni, de sokkal olcsóbb, márpedig ez is jelentős tényező (amennyire én tudom, az orosz LGB bombák messze drágábbak, mint az amerikai ellenpárjaik.
Ezért nem értem, mert ha annyival jobb lenne ez a megoldás akkor nyugatra sem áltak volna rá a fegyvert pontosabbá tenni hanem elég lett volna az oldó gép rendszerét.De mig nyugaton a fegyver tuja magát korrigálni még oldás után is a zavaró tényezők miatt addig az oroszoknál , ha nem a megfelelő helyen és időben van a gép akkor vagy nem oldja a bombát a rendszer vagy eléggé mellé megy.A nyugati megoldással, már szinte direct hit van minden esetben és emiatt a bombák méretét lehet csökkenteni a járulékos károkról nem is beszélve.
Bár itt is az oroszos felfogás volt szem elött ahogy olvasom, mert a példában irták is, ha egy 2000lb bomba 300m es körben halálos akkor a 20-30m es pontosság nekik megfelel.
Nem szivesen lennék gyalogos aki CAP-et kér segitségnek.
Nem tesz jót a szíriai levegő az orosz vasaknak, sorra jönnek elő a "technikai hibák." Mondjuk végül is az is az, mikor leáll a hajtómű egy 20-30 mm-től vagy MANPADtól. :-)
Az SzVP-24 vajon ennyivel olcsóbb? Mert prec fegyverzetük van. Még ha nem is volt túl precíziós Szíriában. Morbid hogy a járulékos veszteségekhez való viszonyulás mennyire a két véglet a az amcsiknál és az oroszoknál. Mind a kettő szélsőséges.
Nem mostanában vesztettek ennyi gépet egyszerre. Főleg fájdalmas lehet a 2db Su-35s elvesztése.
A CCIP nyugaton inkább több évtizedes múltra tekint vissza, viszont nem ennyire precíziós megoldásokkal indult.
A nyugati CCIP a radarra épít(ett), az SzVP-24 inkább a műholdas helyzetmeghatározásra, és a rendelkezésre álló adatokra épít (lézeres távolságmérő és társai), ezért lehet pl. helikoptereken is használni.
A fő probléma, hogy a 3-5 méteres pontosság, amit állítanak, inkább csak a kis magasságú indításnál reális, közepes-nagy magasságból már ezzel is csak 20-50 méteres pontosságot tudnak, tehát messze nem ér fel a precíziós fegyverekkel...
Tippelek, de szerintem nem csak a szervezésen múlik, a gyártó cég bizonyos paraméterek alapján, újdonság, még ma is titkos..ect nem adja ki a kezei közül az adatokat ami kel a hosszabbításhoz, mert valószínűleg fél, hogy kiszivárog.
HA jol értem akkor az oroszok most értek el ezzel arra a szintre, mint nyugaton már jópár éve a CCIP bombázással?Mert lényegében a leirás alapján ezt veszem ki belöle, vagy miben más jobb ez a megközelités mint a nyugati társai? A bombákat nem kell átalakitani , viszont a hordozó gépeket igen
Brazilia megvásárolja a brit HMS Ocean LPH-t, ~85 millió fontért (ami aprópénz egy ilyen hajóért egyébként). A HMS Ocean 1998-ban állt hadrendbe, tehát mindössze 20 évet szolgált. A két új hordozó nem tudja alapvetően kiváltani az Ocean-t, noha a Royal Navy ezt emlegeti a HMS Ocean leszerelésének indokának - mindezt egyébként az után, hogy 65 millió fontot fizettek ki a felújításáért...
Engem először a TBM majd az SRBMek magas száma lepett meg. Aztán kiderült, hogy minden Iráni, onnan tiszta volt.
Ami izgi lenne ha tudnánk, hogy a "két F-16-os, egy F-15-ös, egy Typhoon vadászgép" valós szám e és mért pottyant le. IDF rendszeresen berepül Szíriába BUK M2vel meg minden mással lövöldöznek rá és nem tudok F-15/F16 veszteségről.
Yepp, gondolom a "kémrepülők" is főleg különféle felderítő drónok. Ezzel együtt a számok alapján érdekes, hogy Jemenről mennyivel kevesebb szó esik, miközben azért Szíriához méretű katonai konfrontációról van szó....
Tudja valaki, hogy egy AIM-9 üzemidő hosszabbítása mit takar? Gondolom x felszállás/repóra/naptári nap után lejár, mint a bab konzerv. De utána itthon javítható/bevizsgálható/felújíthatóak? jetplanes
Tudom, hogy az ilyeneket óvatosan kell kezelni, de a Jemeni hírügynökség összegyűjtötte, hogy 2017-ben mekkora veszteséget okoztak a Szaudiak által vezetett koalíciónak.
*A hadsereg 1569 katonai járművet, 8 hajót és 29 légi járművet semmisített meg.
*45 ballisztikus rakétát indítottak, főleg Szaudi célok ellen.
*A szárazföldi járművek között volt 8db Abrams, 31db "tank" (hogy ebben benne van-e az előbb említett 8db Abrams, az nem derült ki) és 196 páncélozott jármű.
*A tengeri veszteségek között 4 katonai hajó, 1 fregatt, 2 csónak és 1 "kém-tengeralattjáró" található.
*A 29 légi jármű között két F-16-os, egy F-15-ös, egy Typhoon vadászgép, két Apache helikopter, egy Blackhawk, egy MQ-9, egy meg nem nevezett típusba tartozó helikopter és 19 "kémrepülő" található.
Google-ba beírod, hogy site:sg.hu/forum/tema/1074537255 és utána idézőjelben a keresett szöveget, akkor a google-t is használhatod, hogy a haditechnika topikban keress. Lehet, hogy nem mindig talál meg mindent, de ez is egy opció.
Ha a saját hsz-edre vagy kíváncsi akkor a "Hozzászólások" és "Felhasználók"-nál is kell legyen egy pipa és beírod a nick neved, ilyenkor lesz pár olyan találat amit nem te írtál csak a neved szerepel a hsz.-ban, sajnos ez is csak 50db lehet már.
Oké ez már téves, régen nem lehetett a saját hsz.-re keresni, most meg rosszul azt feltételeztem, hogy a "Felhasználók" opció az erre szolgál, de nem az csak simán rákeres egy sg.hu-s nick-re, tehát simán beírja az ember a saját vagy az adott topikban valaki nick-jét és ott lesznek a hsz-ai, + még azok amelyikben a nick-je szerepel, max 50.
Ahogy Cifu írja, alapértelmezettként az adott topikban fog keresni ahol jársz, sajnos már csak 50 találat a max, ezért jó kereső szót kell találni, pl az őrjárat-al próbálkoztam, de az nem volt jó, mert az eredeti szó (őrjáratozási) és ez a kereső nem keres szórészletre csak teljes egyezésre,aztán próbáltam az SSBN-t azzal már sikerült, a találatoknál meg jól látszódik ki írta a hsz-t.
Amikor a találati oldalra ugorsz és nem találod amit keresnél, vissza kell lépni a topikba és onnan indítani a keresést vagy felül URL-be átírni a kereső szót, mert ha a találati oldalon a kereső mezőbe írsz egy új szót akkor már az egész SG.hu-n fog keresni.
Akkor még van, hogy a hsz-ben lévő linkkek URL-ben lévő szavakra, számokra is keres magától.
pl Hpasp #86240 hsz-ben van egy "másik video" link egy ilyen URL-el " https://www.dvidshub.net/video/454833/submarine-surfacing-arctic", ha keresőbe beírod dvidshub vagy a surfacing vagy 454833 megtalálja a hsz.-t, a submarine szó is jó, de az már lehet túl gyakori.
Ha a saját hsz-edre vagy kíváncsi akkor a "Hozzászólások" és "Felhasználók"-nál is kell legyen egy pipa és beírod a nick neved, ilyenkor lesz pár olyan találat amit nem te írtál csak a neved szerepel a hsz.-ban, sajnos ez is csak 50db lehet már.
Régen olyat csináltak, hogy a hsz-ed végén legalább egy (ha jól emlékszem) 4 betűt, számot írtál (a legtöbb keresőnél van minimum, 3-4 betűs szó alatt nem keres, a találatok nagy száma miatt), ami mindig ugyan az pl:TRZH, GH42 így ha rákerestél erre a szóra csak a te hsz.-at találta meg.
Olyasmi, mint egy aláírás, de nem összekeverendő a saját beállításoknál találhatóval, arra nem keres a kereső.
Egy időben a 80-as évek végén 90 elején volt egy olyan szovjet doktrína is, hogy senki nem csatangol sehová, hanem a barents tengeren (az előszobában) gyűlik mindenki aki SSBN, őket őrzik igen keményen, Il 38asok meg Tu 95ösök, romboló és könnyű cirkáló vadász-cirkáló egységek. Természetesen régebbi vadásztengókkal (az újak kint vannak amerikai SSBNekre vadászni) Ott akkor azt akarták hogy a jéghatáron sodródjanak és mikor eljön az idő akkor mindent kilőnek. Addig volt jó a terv amig ki nem derült hogy nem lesz annyi szabad romboló mint kéne, amik meg vannak egy részük arra jó hogy hangosan csörtessen fel alá. Aztán kiderült hogy megfelelő számú modern vadásztengó sem lesz. Akkor állt vissza arra hogy szétszórják őket a szokott módon.
Jobb oldalt felülre beírod a keresőbe (Keresés... a fekete alapon fehér mezőben), hogy SSBN, viszont az így kiadott oldalon csak 10 találatot fog mutatni, ezért a címsorba a végét át kell javítani ...l=10-ről ...l=50-re...
Nálam működik, annyit vettem észre, hogy "egyszer kereshetsz" azaz most beírod pl ssbn és lesznek találatok, de itt a találatoknál már nem tudsz egész HTT topikra keresni csak ha visszalépsz a találatoktól a topikba és újból írsz egy szót. https://sg.hu/forum/uzenet/1074537255/84758
Részben a HT topic az, ami miatt a keresőt lebutították, egyszerűen hatalmas mennyiségű hsz. van benne, és ha a beépített keresőd használod (ami jobb oldalt felül van), akkor a szervert eléggé leterheli. Fel is vetem, hogy Google keresőt opcionálisan nem lehetne-e integrálni valahogy...
Az Amcsik is feljönnek a jég alól...egy pici különbség talán a jég vastagságában van.
Az amcsi tengóktól eddig én még csak úgy 1 m-es jég vastagsákig láttam hogy a hajótörzs vízvonal feletti része (ami a rakétaindításhoz kell) kiemelkedett a jégből. Videó
Az Orosz boomerek állítólag ezt 2-3 m-es jégvastagsákig tudják megcsinálni.
Erről ez a legjobb VIDEÓ amit találtam meg EZ.
Amúgy pont ilyen okokból mind az Amerikai mind az Orosz tengerészet erősen figyeli is a jég állapotát a É.i sark környékén és folyamatosan ellátják a tengókat a legfrissebb adatokkal.
Ez volt a 2016 Novemberi állapot:
1. Generáció (1957): Az első nukleáris meghajtású tengeralattjáró-osztály, ami a szovjeteknél a Projekt 627, alias November-osztály. Megőrizték az akkor szokásos II. VH-ból eredeztetett Type-XXI osztály folyomány kialakítást, ami áramvonalas volt, de két hajócsavarral. Egyben az első ballisztikus rakéta indítására képes tengeralattjáró-családok, ide tartozik a hagyományos Projekt 629 (Golf-osztály), amelyet a Projekt 611 (Zulu) osztályból építettek át, illetve a nukleáris meghajtású Projekt 658, alias Hotel-osztály, amelyet a Projekt 627 (November-) osztályból építettek át. Ezeknél a tornyot meghosszabbítva (illetve ha kellett, a hajó alján egy "kitüremkedést" beépítve) képesek voltak egy-három SLBM hordozására és indítására. A rakéták indításához a felszínre kellett felemelkedni, és a rakétákat egy kiemelkedő platformra helyezték, amely "felemelte" indítási pozícióba a rakétát, így nem volt szükség a hajtómű égéstermékeinek elvezetéséhez. A későbbi változatok (Golf II., Hotel III.) képesek voltak alámerülve indítani már a rakétáikat.
A K-3 szovjet/orosz tengeralattjáró félig-meddig szétbontva, az orrban a torpedóvető csövek foglalják még el a központi helyet, és lehet látni a kettős hajótest-kialakítást
Az első Golf-osztály, amely egyetlen SCUD rakétát tudott indítani
A Hotel-osztály metszete
2. Generáció (1967): A vadásztengeralattjáróknál a szovjetek követik az amerikaiakat az egy hajócsavaros kialakítással, ez a Projekt 671 / RT (Victor I. / II.) osztály indulása. A vetőcsövek a hajóorr felső részébe lettek száműzve, az orr-szonár pedig alatta kitöltötte az orr nagy részét. Megjelenik az, hogy a kettős hajótest külső felén lévő átfolyó nyílásokat alámerülve ajtókkal lezárják, így a víz alatt csendesebbek lesznek.
Victor I. osztály a felszínen
Az Alfa-osztály (Projekt 705) ide tartozott, amely sok újítást hozott (titánium test, fémhűtésű reaktor, nukleáris meghajtáshoz képest kis méret), de alapvetően zsákutca volt (a nagy sebesség, amire optimalizálták, iszonyatos zajjal is járt...).
A SSBN-ek terén szovjetek látva az amerikai megoldást (George Washington-osztály), ahol a rakétákat a hajótestben, és nem a megnövelt toronyban helyezték el, így pedig jóval nagyobb rakétamennyiséget tudtak magukkal vinni, megépítettek első dedikált SSBN-osztályukat, a Projekt 667A (Yankee) osztályt. Ez többé-kevésbé az amerikai SSBN tengeralattjárók kialakítását követte, legalábbis a rakéták elhelyezését illetően (amelyek a torony mögött, a testben, 2x8-as elosztálsban voltak), illetve a toronyra helyezett elülső merülési kormányokkal (a korábbi szovjet típusok konzekvensen a hajó orrában helyezték el ezeket), viszont továbbra is kettős hajótestük és két hajócsavarjuk (ill. két reaktoruk) volt. A Yankee-osztály 16db ballisztikus rakétát vihetett magával.
A Yankee-osztály
Igazából ide sorolandóak a Delta-osztály (Projekt 667B / BD / BDR / BDRM) egységei is, amelyek a Yankee folyományai, a nagyobb méretű rakéták miatt látványosabb "púpot" kaptak, amelyekbe interkontinentális rakéták kerülhettek, a Delta I. esetében még csak 12db rakéta fért el, majd a többi három osztály már egyre hosszabb testbe és nagyobb púpba 16db rakétát kapott. Menet közben a fejlesztések is megjelentek, mint a kényszerített vízáramlásos hűtés (amely menet közben nem igényelt keringtetőszivattyút), a vontatott szonár vagy a hangelnyelő gumitéglákkal való borítás.
A Delta I. egy "púposabb" Yankee gyakorlatilag
A Delta IV. osztály, amely valójában már egy "biztonsági" tartalék volt a modernebb Typhoon osztály mellett
3. Generáció (~1979): A Victor III (Projekt 671 RTM/RTMK, 1979) már inkább ide tartozik, noha egy biztonsági (és olcsóbb) tartalék volt a drágább Sierra-osztály számára, de végre kapott vontatott szonárt (a felső oldalkormány tetején a csepp alakú házba), illetve egyébb zajcsökkentő megoldásokat (megjelent a hajótesthez rugalmasan rögzített "tutajokra" épített gépészeti rész, stb.), így szovjet viszonylatban meglehetősen csendes volt. A korábbi 6x 533mm-es vetőcsőből a két szélsőt 650mm-esre cserélték, amelyekből nagyobb átmérőjű torpedókat és robotrepülőgépeket lehetett indítani.
A Victor III osztály fantáziarajza, az orrt már a szonár uralja, a hajó oldalán kényszer-áramlású hűtőnyílás, hátul pedig vontatott szonár a csepp alakú konténerben
A Sierra I. és II.-osztály (Projekt 945, 945A) titánium testre épít, de a nagy sebesség helyett inkább a nagy merülési mélységre játszottak. Előre lépés jött a zajcsillapításban (kényszer-áramlású hűtés, ami például az amerikai korai Los Angeles-osztálynál se volt meg), szonár- és az alkalmazott technológiákban is. Az első változat 4x 533mm-es és 4x 650mm-es vetőcsövet kapott, de mivel a titániumból is építkezni tudó hajógyár méretei korlátozottak voltak, így csak a Victor III. szonárja fért be az orrába. A Sierra II. esetében 6x 533mm-es vetőcsővet kaptak, és az Akula-osztálynál használt nagyobb szonárt kapta meg. Szintén ellátták őket oldalra néző illeszkedő szonárral, és persze vontatott szonárral is. A méregdrága (és lassú) titán-megmunkálás miatt viszont csak 2+2 egység épült belőle, és ezért a Victor III. és az Akula osztály mellett egy "high-end" eszköz maradt csak.
A Sierra I. osztály, látható a 4+4 vetőcső
Ide soroljuk az Akula I. / II. / III.-osztályt (Projekt 971 - 971I / 971U / 971M), amely alapvetően a Sierra-osztály acéltestű testvére, és paradox módon sok téren jobb nála, mivel nagyobbra tudták építeni, így jobb szonárt kapott, mint a Sierra I. osztály. Szintén a nagyobb méretek miatt lehetőség volt arra, hogy a 4x 533 és 4x 650mm-es vetőcső felett 6db 533mm-es, csak a kikötőben utántölthető vetőcsövet is kaphassanak, amelyekbe 2-2db csalit lehetett elhelyezni - ezek a csalik a tengeralattjáró zajjellemzőit imitálják és így az ellenség megtévesztésére valók, korábban ezeket a sima vetőcsövekből indították. A kialakításban további zajcsökkentő megoldásokat vezettek be a későbbi változatoknál, így drasztikusan csendesebbek lettek, mint elődeik, és a nyugati elemzések szerint az amerikai 688i (Improved Los Angeles) osztály szintjét is elérik a későbbi változatok - amelyekből viszont csak 1-1 db készült el.
Egy Akula építés alatt, látható a 2x 3db csalivető cső nyitott állapotban, a közöttük látható ajtón keresztül lehetséges a torpedóterembe juttatni a torpedókat
Egy Akula szárazdokkban, a hajó végén, alul két oldalt látható a kis sebességű csendes haladásra optimalizált hajócsavarok
SSBN-ek terén az északi tenger jege alatti működésre optimalizált test találkozása az áramvonalasabb kialakítással és a modern technológiák ötvözése egy szokatlan kialakítással, ez a Projekt 941 (Typhoon) osztály. Összesen öt nyomásálló testet helyeztek el a nagyobb külső test alatt (két hosszú henger a reaktorok és a két hajócsavar meghajtásához, illetve a személyzet számára, egy elől középen a torpedóterem számára, hátul a két henger felett és a torony alatt a vezénylőterem és parancsnoki részlet, illetve hátul a két henger között a kormányberendezések számára), és a rakétákat a torony előtt, 2x 10 sorban helyezték el (és nem a nyomásálló testben, mint általában).
4. Generáció (2013?): A Jaszen-osztály (Projekt 885) tekinthető valójában 4. generációsnak, tovább léptek az Akula-osztály után, itt már az egész orr-szekciót a szonár foglalja el, sőt, az orr-szonár mögött lett az oldalra néző szonár-antenna is elhelyezve. A 2x 4db torpedóvetőcső amerikai mintára hátrébb kerültek, a test oldalára, és átlósan vetik ki a torpedókat belőle. A torony mögött 8db nagy méretű VLS lett elhelyezve, típustól függően 8-32db robotrepülőgép számára. A zajcsökkentés terén további lépéseket tettek, noha érdekes módon nem tértek át a vízsugár (gyűrűsházba épített hajócsavar) megoldásra, mint a modern nyugati egységek (ez jelentős zajcsökkentést okoz, viszont kisebb hatásfokú, így csökken az elérhető csúcsebesség).
A Jaszen-osztály makettje
SSBN-ek terén Typhoon rendkívüli volt, de az északi-tengerre tervezték, márpedig SSBN-ek voltak a Csendes-óceáni flottában is. Egy általánosabb célú, és általánosabb (no meg sokkal olcsóbb) kialakítású tengeralattjáró fejlesztését kezdték hát meg, amely sok téren szakít a szovjet hagyományokkal - ez az első szovjet / orosz SSBN egyetlen hajócsavar (ill. vízsugárhajtómű) megoldással - ez a Borej-osztály, alias Projekt 955. Annyira olcsó megoldást kerestek, hogy az első három Borej-osztály a hajóorrát el nem készült Akula II és III-osztályú egységektől nyerte. A hajótestben 16db, a torony mögött elhelyezett SLBM-el. A 955A állítólag 20db SLBM-el rendelkezik majd, de e téren nincs még alátámasztott információ. Ebből a szempontból, noha 4. generációsnak van itt felsorolva, sok szempontból inkább a 3. generációhoz van köze.
Elől a Borej-osztály, hátul a Typhoon-osztály - jól láthatóak az arányok...
5. Generáció: A Borej-osztály utódjának szánt Huski / Haski / Haszki osztály. Szemben a korábbi, egymással párhuzamosan épített, azonos célú osztályokkal, egy közös családra épül a vadász- és ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró osztály. Ezen kívül túl sok mindent nem lehet tudni róla, csak hogy nagyon csendesnek szánják...
Kiúsztatni csak kis haladási sebességnél és/vagy állva lehet. Ha nagyobb sebességgel haladsz, akkor problémás, ill. vezetékirányítású torpedó esetén széttépheted a kábelt. Szóval (újabban inkább tengervízzel működő hidraulikus megoldással) vetni szokás haladásból általában...
Ez azért érdekes, mert én eddig csak olyan jégtörést láttam, ahol vízszintesen lassan jöttek fel, a toronnyal törve. Amit te írsz az meg a vész emelkedéses (?) kiugratásra hajaz.
Tudtommal at Orosz boomereknél azért olyan masszív a hajótörzs felső része még a sonar felett is (ld.: lenti Delta IV, de még az új Vladimir herceg is), mert - mióta a rakétáik hatótávja megengedi - a standard harceljárás az hogy a sarki jég alatt cirkálnak és parancs esetén ha kell több méter jeget áttörve indítják a rakétákat. A jég áttörést a sonar vékony burkolata nem nagyon viselné el...
Én eddig úgy tudtam, hogy a torpedó gyors kilövése nem nyerő, ha lehet önerőből úsznak ki, hogy halkabb legyen az indítás. Most akkor mégse és mindenképpen kivetik a torpedót? Vicces, hogy itt is mint a vadászgépeknél már nem a repülési teljesítményre mennek, hanem "csak" okosodnak a vasak.
Ezek szerint az oroszok végre eljutottak szintén a gömb formájú szonárig.
A szovjet/orosz alkalmazás speciális abból a szempontból, hogy az amerikaiaknál (illetve egy ideje pl. a briteknél is) az orr-szonár az egész orr részt kitölti, a torpedóvető csöveket pedig hátrább hozták, és ferdén előre vetik ki belőle a torpedókat.
És cserébe, mivel szögben indítod a torpedókat (a hajó haladási irányához képest), limitált a max sebesség amivel indíthatsz.
Persze ez inkább csak elméleti hátrány, mindenki próbál csendben/lassan lopakodni.
885-nél már ők is szonár mögé húzták a csöveket.
Köszi. Ennyire hiányozna a 4 db (?) SSGN? Azt hittem ezek amolyan hab a tortán eszközök.
Ha igaz amit írtok, hogy az amik messze a többiek előtt vannak - ebben is - akkor bele férhet a plusz púp.
A hang nem egyenesen terjed az óceánban, egy tőled pár kiloyard-ra lévő hajó után lehet hogy inkább lefelé/felfelé kell hallgatózni.
Másrészt mivel ismered az óceán pillanatnyi állapotát (víz hőmérsékleti rétegek elrendezkedését), így a hang irányából már távolságot is tudsz saccolni.
Pontosabban lehet a hang irányát meghatározni vele. Ezek szerint az oroszok végre eljutottak szintén a gömb formájú szonárig.
A szovjet/orosz alkalmazás speciális abból a szempontból, hogy az amerikaiaknál (illetve egy ideje pl. a briteknél is) az orr-szonár az egész orr részt kitölti, a torpedóvető csöveket pedig hátrább hozták, és ferdén előre vetik ki belőle a torpedókat.
A SeaWolf osztály orr-szekciója, a passzív szonár (felső gömb) és az aktív szonár (az alsó) két külön egység
A Virginia-osztály szonárjai, és azok lefedettsége, valójában az orr-szonár gömbje oldalra és kis mértékben hátra is "hall"
A szovjet / orosz metódus esetén a vetőcsövek a szonárdóm felett vannak elvezetve, és a torony első részén elhelyeznek egy másodlagos szonárt, amely az elülső-felső részt fedi le.
Egy Delta IV osztály orr-része, a szonár nincs felszerelve, az alatta lévő tartó-oszlop látható, ahogy a felette lévő vetőcsövek is
A Virginia Block III-tól kezdve elviekben egy háromszög alakú szonár van az orrban, a cél az, hogy minél több elemből álló legyen az "előre" néző rész, mivel az oldalt elhelyezett és a vontatott szonárok miatt az oldalra / hátra néző orrszonárnak már nincs sok értelme.
Alul a "régi" Virginia osztály, felül a Block III korai vázlata
Ha már... A legújabb Virginia Block V egyébként egy faramuci helyzetbe került, mert kapott további 4 VPM-et a középső szekció, amelyekből lehet búvárokat, UUV-ket (személyzet nélküli tengeralattjáró-robotok), és persze rakétákat / robotrepülőgépeket is indítani. A fenti ábrán látható, hogy két ilyen VPM (Virginia Payload Module) kerül az orr részben, de mivel az Ohio-osztályú SSGN-eneket kivonják, az általuk szállítható ~128-196 Tomahawk pótlására a következő 20db Virginia-osztály plusz 4db VPM-et kap, mindegyikbe 7-7 Tomahawk helyezhető el maximum, tehát a korábbi 14 mellé további 28db Tomahawk lehet egy ilyen Virginián, plusz esetleg a torpedóteremben a torpedók kárára továbbiak. Apró probléma, hogy költségvetési megfontolásból a legolcsóbb és legdurvább megoldást alkalmazzák, és "teknőchátú" lesz a Block V, vagyis lesz egy "púpja" a VPM-eknél, ami káros lesz az áramlásra, és így a zajra...
A Virginia Block V., a négy torpedóvető-csövön túl két VPM az orrban (5-6), és négy a középső szekcióban (7-10), ezen az ábrán még "teknőchát" nélkül
Ez a végleges változat, a kiegészítő rendszerek egy "púpba" kerültek
Összehasonlításként az amerikai AN/BQQ-5 sonar rendszer elemeinek teljesítménye a frekvencia függvényében:
A szovjet hidegháborús szonárok maximális nyereségével...
És a végén az a szonár, aminek a csúcs amcsi rendszerekkel fel kellene tudnia venni a versenyt... CNII Morfizpribor MGK-600 Itysh-Amfora
nyereség; ~45dB
885 Yansen
Csak a hidegháború végére készült ez az a szonár, ami az amerikai rendszerekkel is összemérhető volt. CNII Morfizpribor MGK-540 Skat-3
nyereség: 22dB
945 Sierra-II, 949 Oscar-II, 971 Akula
Walker "segítsége" után megindult a szovjet tengók alapzajának csökkentése, és így az egyre nagyobb nyereségű szonárok fejlesztése is értelmet nyert. Szintén ez volt az első rendszer ami vontatott szonárt is tartalmazott, és céltípus azonosításra is lehetőséget teremtett. CNII Morfizpribor MGK-500 Skat
nyeresége; 11dB
671RTM Victor-III, 685 Mike, 945 Sierra-I, 949 Oscar-I, 941 Typhoon, 667BDRM Delta-IV
A OKB-206 Vodtranspribor területét átvette a CNII Morfizpribor, így a következő nem vadász tengókra szánt szonár MGK-400 Rubicon
nyeresége: 2.5dB
került a 667BDR Delta-III, 670M Charlie-II, és Kilo osztályra.
Szovjet tengeralattjáró szonárokról találtam egy érdekes könyvet:
Ю.А. Корякин, С.А. Смирнов, Г.В. Яковлев Корабельная гидроакустическая техника. Состояние и актуальные проблемы (2004)
Az első szovjet nukleáris tengeralattjáróra került modern szonár, a... CNII Morfizpribor gyártmányaként az MGK-300 Rubin
Nyeresége; ~1dB
671 Victor-I, és a 671RT Victor-II vadászokra került.
ű
Ezzel párhuzamosan a konkurens... OKB-206 Vodtranspribor MGK-100 Kerch (NATO: Blocks of Wood)
szonárját rendszeresítették a többi hajón.
667A Yankee-I, 667B Delta-I, 667BD Delta-II, 670 Charlie-I
Semmivel sem elborultabb, mint a dupla AMRAAM-os külső tartón is AMRAAM-ot ciplő F-15. Egyiknek sincs értelme, technikailag ettől még lehetséges lehet. Vagy mint a 2x2x3 db-os Super Hornet full AAM konfigban. Semmi értelme nincs, de a vas tudja... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.01. 17:50:48
A civil telekommban is látszik a lag. 2014-ben német adón kb. 4-5 másodperccel hamarabb ment minden Mo-n, mint az magyar adón. Tehát a teljes lag volt vagy 5-6 sec is. Nem a rádiókomm miatt van lag, hanem sanszosan jelátalakítgatás és minden más mittoén mi miatt.