Ez ugyan úgy parttalan vita lenne, mint hogy az YF-23 kellett volna választani az YF-22 helyett, vagy az X-32-őt az X-35 helyett.
Azzal együtt, hogy igen impresszív gép lett volna, szvsz érthető, hogy végül az F-15E győzött.
Kínai harcjármű teleszkópra épített radarral és EO toronnyal. Ugyan az angol nyelvű oldalakon lövészpáncélosnak (IFV) azonosítják, de szvsz inkább felderítő jármű lehet.
A tesztjármű Chally2 testre épül, és ami nekem kicsit fejvakarós, hogy gázelszívó is van rajta - tehát alapvetően továbbra is személyzettel ellátott toronyba szányják.
Cifu imádja a lézerpuskákat, csak ugye a hatásfokára is kiváncsi lenne. :)
Én valahol azt várnám, hogy integrálják az EO periszkópba, oszt nesze neked bárki is vagy...
A model a PMM 9 x 18mm töltényekhez a két soros tárral 12 töltényhez ami az egy soros szájhoz vezeti.
Az AR-10 (T) variáns a 7.62 x 51 mm töltényhez ami rendelkezik menettel a hangtompítóhoz, egy csőszályfékkel, szerelékekkel, egy ArmaLite úszó sín rendszerrel elől, és egy módosított tussal.
Amúgy nem biztos hogy annyira jó fordítás majd valaki jobban is megcsinálja meg szövegkörnyezettől is függ de nagyjából helyes.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Ezt ti hogy fordítanátok magyarra?
"The model for the PMM 9 × 18 mm cartridges with a double-row container for 12 cartridges that evolves into the single-row mouth.
The AR-10 (T) variant for the 7.62 × 51 mm cartridge has the thread for fitting a silencer, a gas regulator, props, an ArmaLite Floating Rail System forend, and a modified buttstock."
ezen a napon :(
The Deadliest air show in the history of aviation
Azért ez az összehasonlítás picit sántít, mert a felsorolt szovjet alakulatok nagy része sokszorosan messzebb volt az NSZK-NDK határhoz, mint az egyetlen számításba vett F-15 támaszpont. A Moszkva melletti két alakulat majdnem az NSZ-NDK határ és az izlandi Keflavik közötti távolság, ahogy a Fekete-tengernél levők is. Azok valójában inkább Törökország ellen mentek volna.
Igazán közel békeidőben csak 4 db ezred volt, ha jól látom.
Ezen felül 32nd TFS - Soesterberg AFB, Holland: 24 F-15C 1989-ben.
Szóval a békeidős, NSZK-hoz közeli Szu-27 és F-15 arány a paritást mutatta, nem az aránytalanságot.
Egy békeidős NATO OOB-t nem sok értelmét látom összemérni a békeidős szovjettel. A szovjet gépek közelebb voltak. Csak közbe otthon, balhé esetén áttelepülésre várva meg sokszor több gép volt. Ez igaz a csúcs gépekre is, F-111, F-15.
A NATO OOB szerint, most nem nézek utána részletesebben.
384 F-15A built from 1972-79
483 F-15C built 1979-85
És Izrael a B változatot is harcba küldte és az egyetlen 3 légigyőzelmes Sas volt.
Még Japánt és mást is figyelembe véve a maradék F-15 mennyiség messze nagyobb volt, mint a fenti összehasonlítás suggal.
Összeszedegettem jórészt CFE adatokból, a hidegháború végén létező Szu-27 ezredeket.
Kelet Európában, 9 ezred települt, mintegy 300 géppel. Velük szemben (főleg Bittburgban) 96db F-15 állt.
Lengyelországban mindkét ezred MiG-21bisz-ről váltott Szu-27-re, 87-ben illetve 89-ben.
Jókora ugrás lehetett a pilóták számára.
A két Balti ezred szintén 87-ben illetve 89-ben váltott, MiG-23M illetve Szu-15TM típusról.
Az Ukrajnai 831-es ezred, 85-ben váltott MiG-21PFM típusról!!!
Mindkét Fekete Tengeri ezred 87-ben váltott, Jak-28P, illetve Szu-15TM típusról.
A két Moszkva környéki különleges (kiképző, illetve bemutató) ezred, a Lipecki és a Kubinkai 85-ben illetve 89-ben kapta a Szu-27-est.
1990 végén, Lipeckben 23db MiG-29 and 15db Su-27, Kubinkán 16db Su-27, 15db MiG-29, 5db Su-24, 6db Su-25 és 3db Su-22 üzemelt.
Az egész Szovjetunió maradékára 6 ezred jutott.
A két északi ezred 85-ben illetve 87-ben lett átfegyverezve, Jak-28PP, illetve MiG-23M típusról.
A Kaukázusi ezred 90-ben kapta a Szu-27-est, ami Szu-15-ösököt váltott.
A három távol keleti ezred 85-ben, 86-ban, illetve 88-ban váltott, jellemzően Szu-15-ös típusról.
Egy ezredben jellemzően 32..40 közötti gép állt rendszerben, 1990-ben. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.07.23. 09:41:21
A Defender Europe 2020 hadgyakorlaton az US ARMY M1A2 SEPv2 harckocsikon Throphy APS látható:
Nem olcsóbb. Igen csak drága mulatság tényleg megtanulni lőni. Es meg akkor se biztos hogy jó leszel.
En sokat lövök pisztollyal nincs olyan szerkezet ami a leggyakorinbb problémát a lövőhibát javitja.
A vortex csinalt ilxen mini számítógépes optikát karabelyra de az környezeti tényezőket szamolja es építi be a célzójelbe.
Pisztolynal nincs erre szükség.
Tehát a pisztolyra szerelhető szerkezeted, ami értelemszerűen nem ronthat annak alapképességein, ezred másodpercek alatt elemezi a képet (a fotó érdemben el sem készül ennyi idő alatt), megtalálja a célpontott rajta, azonosítja, hogy hol a nem halálos terület, és valamilyen mozgatómechanikával (két motor némileg egyszerűbb és kevesebb energia, mint egy mágneses megoldás) célraigazítja a fegyvert. És persze még az aksi sem merül le az első öt percben...
Egy péncélos fegyverén, erősen korlátozva célpontok terén és elsősorban az eltalálást garantálni már talán belefér a modern célzőrendszerek képességeibe, persze a mozgatórész már eleve adott, és egy tankban a hely és az energia is kicsit olcsóbb, mint egy psiztolyon...
Egyszerűbb olcsóbb megtanulni simán csak lőni, az ilyen szerkezetek mindig olyan bonyultságúak hogy abból 1001 hiba jön és pont akkor fog csütörtököt mondani a fegyver amikor legjobban kéne, az ilyen nagy ugrások fegyver fejlesztésben mindig is be szoktak fuccsolni, nehéz is lenne mert célzó számítógép, az egész mozgató szerkezet plusz akksi, ami ha lemerül megint csak baj van és jobban jársz egy hagyományos lőfegyverrel stb. Ötletnek nem rossz, de maradhat a sci fiben.
mit szóltok a következő ötlethez, ami egy haverommal való beszélgetés közben jött fel:
-pisztonyra szerelhető célzást segítő vagy célpontot megváltoztató találmány.
-kamera van rajta, képfeldolgozással egy program elmozdítja a pisztolyt lövéskor.
-a pisztoly elmozdítása lövéskor történik meg, mágnessel mozgatható súlyokkal vagy más módon.
-nyilván csak minimálisan mozgatja el, nem fogunk mást lelőni vele mint akit megcéloztunk.
-nem feltétlenül a halálosabb lövés a cél, sőt, talán épp ellenkezőleg: olyan testrészt találjunk el, ami nem halálos, de megbénítja a célpontot.
Nem tudom mennyit számít, de a Sas 1000 méterrel magasabban kétszer annyi rakétával.
akkor már inkább az F-15EX. Legalább AESA van rajta meg ismert alap... de ha Kína az ellenfél hosszabb távon imo uugy értelmetlen az F15EX mint a Su34.
Ez így csak sok "ha". Megnéztem Wikin mi az a hatalmas hatósugár. Nekem olyan oroszol lódításnak tűnik. Értsd a valós szám dupláját emelték négyzetre...
Böngészgetve a Flight Manuálokat itt, és itt, összeraktam egy táblázatot, négy magassági tartományra (0m, 1km, 5km, 10km), sorba rendezve az adott típusokat sebesség és magasság vesztés nélkül fenntartható fordulósugaruk alapján, 0.8 Mach állandó sebességen, és teljes forszázson.
Ugyan valódi légiharcot utoljára tán 82-ben, majd 40 évvel ezelőtt vívtak, és amióta az AMRAAM elterjedt, azóta ezek jelentősége minimális, de azért tanulságos a sorrend...
Bell 360 Invictus, avagy RAH-66 Comanche revamp...
Ha akarnák le tudnák zárni azokat a vitákat.
Az USA is megszállt/magához csatolt pár korábban Japánhoz tartozó szigetet, még egy Tom Clancy könyv is volt, ami arról szólt, hogy a japánok ezeket megpróbálták visszafoglalni.
A PAKFA valóban nincs azon a szinten, viszont nekem nagyon tetszene egy felkelő napos Szu-34.
Hatalmas hatósugár, sok hajó elleni rakketta, nagy radar: a Csendes-óceáni térségbe tökéletes.
Úgy tudom a partraszálló képességüket épp az utóbbi években fejlesztették, Japánhoz kétlem hogy elég lenne, de Taiwanhoz már gondolom. Korea meg nem sziget.
Persz sci fi meg nem is fog megtörténni meg ne is történjen, de amúgy hogy kitől vennének mit ott nincs nagyon lehetőség mert kipakoltak a gyárak, azokat haza rendezni 4-5 év, plusz mindenki a zsebét nézi. Oroszoktól is azért nem veszünk semmit mert nem sok olyasmit gyártanak ami kéne nekünk.
Sajna ez a soft power megy ami átlag embernek kevésbé észrevehető mintha valaki háborúzik és ezért túl messzire el fognak jutni, ha már most nem késő egyáltalán és gazdaságilag, trükökkel lefektetnek majd sok mindent, de katonailag is sokat invesztálnak bár én sem tartom sokra a seregüket mert élesben nem láttunk tőlük semmit cserébe az amcsiktól meg igen hogy technikai fölényük ellenére mekkora szenvedés. Kínának meg Japánhoz képest még technikai fölénye sem lenne, egyszerűen tonnával nyomnák le az elképzelt szcenárióban.
Szerintem ez scifi. Már Japánt se nagyon tudnák megszállni. Hogy jutnak oda? De tegyük fel lenyomnak mindenkit. Szerinted a világ többi része ugyan úgy vásárolna tőlük, mintha mi sem történt volna? Krím, Orosz o., gazdasági mélyrepülés?
Japán fekszik Kínától 600kmre vagy US? Japán Kína szembenállás van historikusan "genetikailag" kodolva vagy a Kínai US? Ha bármi lenne/lesz ki tud lokálisan valós erővel Japán oldalon megjelenni? btw Japán US által megszállt terület? O_o
Jelenleg is de a jövőben főleg a térségben így-úgy de vagy "behodolsz" Kínának vagy az US "barátságát" keresed. Japán, Taiwan... érthetően egyértelműen az utobbit. Ennél sztem sokkal érdekesebb első blikkre, hogy pl még Vietnam is pedig nekik nem csak a Kínai megszállással de az US féléről is van sejtésük.
@palinko Sztem bármi ilyesmi jelenleg elképzelhetetlen vagy nagyon necces. Egy Japán esetén pl brutál erőket kéne partra rakni. Hogy, mivel? Komoly profi hadsereg meg 110millió Japán aki nem kedvel bármit ami nem Japán ha meg Kínai akkor zsigerből gyülől.
Katonailag ez az egész persze eléggé egyértelmű terep. Ma még a Kínai katonai kiadások "csak" akkorák mint mondjuk az Orosz+Angol+Francia. 10év múlva viszont már lehet a Kínai akkora lesz mint a US. 15-20év múlva pedig akkora mint a US+Orosz+Angol.... máris nem elképzelhetetlen akár Japán megszállása sem.
De sztem a Kínai álomban legalább ennyire domináns a soft power. Ellop, ledömpingel, tönkretesz/megvesz. Autoriter rezsimeknek "kölcsön ad" akármilyen hülyeségre majd miután nem tudnak fizetni csúnyán benyújtja a számlát. "Egy út." Eközben egy olyan totális kontrolt épít ki Kína Kínában ami még Orwell legbrutálabb rémálmaiban se volt. Ezt persze késöbb értékesíteni is fogja "baráti" autoriter rezsimeknek. Moon is migránsveszély van nemde?
Vajon Kína ha egy nagyobb levegőt venne mennyiből állna Japánt, Taiwant, Dél Koreát (Északi segítséggel) bedarálni? Akkor brutális szuperhatalom lenne, már csak Szingapúr maradna ki de az mégis városállam nem érné meg a hajcihőt, a maradék országok mind India, Fülöp Szigetek, Indonézia meg úgyis csak leginkább közép szintig tudnak termékeket előállítani, konkurenciájának felét nagyjából bekebelezné csak ezen 3 ország elfoglalásával és azok nem közép szintű termékek hanem elég durván high tech cuccokat gyártó országok. Szóval nem véletlen hogy amerika nagyon figyel mind a 3-ra hogy inkább magához csábítsa őket :D
Én ezzel is vitába szállnék. A Japán vs Kína ellentét szerintem erősebb, mint a Japan vs bármi más. Az ő szempontukból elég hasznos, hogy mögöttük áll az USA. Persze technikailag lehetnének az oroszokkal is jóban, de ugye törtnélemileg máshogy alakult, de abban az esetben sem lenne túlságosan más a helyzet, akkor meg minek változtassanak.
inkább úgy fogalmaznék, hogy az usának van szűksége japánra, fordítva már nem biztos ,hogy igaz lenne. inkább emiatt amolyan hosszú pórázon tartott megszállt területként kezeli japánt az USA és pont annyi engedményt enged neki ami fenntartja ezt az egyensúlyi helyzetet és nem akar máshonnan fegyvert venni vagy nem akar/tud fellázadni és ezáltal elveszteni ezt a stratégiai helyet.
Olyan Japánon csodálkozni mindha németeken csodálkoznánk. Mindketten megvehetik. Mindkettő demokratikusa alapjaiban baráti ország. Az F35 nem F22 nem szent tehén. Nem kell hudenagy strat szövetségesnek lenni ahoz, hogy megvehesd.
Összetett dolog. Az Egyesült Államoknak is szüksége van Japánra, hiszen nélkülük nem tudja Kínát "kordában" tartani. Korábban pedig a Szovjetuniót. Ha az USA nem adja át az F-35-öt, akkor Japán máshoz fog fordulni, megtették korábban is, ha szükség volt rá. Anno az F-22 kapcsán is hosszas húzd-meg-ereszd-el viták voltak, eladhatja-e a típust Japánnak..
Szukseg torvenyt bont. Az USA-nak szuksege van ellenerore az kinai tengeren ami Nem orosz es Nem kinai. India elegge onjaro lett es mindenhonnan rendel, tehat Del Koreat es Japant fegyverzik inkabb akik meg mindig elegge az USA-ra hagyatkoznak military teren.
75+.
A diplomáciában és geopolitikában érdekek vannak.
És de, sokan mai napig nem szeretik az USA-t emiatt.
Persze arról nem szól a fáma, hogy a japán háborús bűnöket hogyan bagatellizálják mai napig. Lásd 2005 (?) táján a japó miniszterelnök egy bocsánatkérésbe kis híján belebukott.
Japánban olyan embereknek van "háborús" emlékműve, amiért Európában holokauszttagadás miatt lebontanák a művét.
Japán elég skizofrén egy ország, múltjával sok téren 75 év után sem nézett szembe... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.13. 00:22:25
Azért milyen gyorsan változik a világ , 50 évvel ezelött még a legnagyobb ellenségek voltak, most meg a legjobb szövetséges aki megkapja a legujabb fejlesztéseket is.
Ugy látszik japán nem haragtartó amiért atomot dobott rá az USA
Az 1985-ben vízre bocsátott Marsal Saposnyikon Udaloj-I. osztályú fregatton 2017-ben felújítást kezdtek meg, de 2018-ban tűz ütött ki rajta. Így némi késéssel, de a hajó két napja került hivatalosan is újra hadrendbe.
Az átalakítás során eltávolították az első fedélzetről a két AK-100-as löveget, az első helyére egy AK-190-1 ágyú kerül, a második helyére pedig 2x8db UKSzK VLS konténer került, amelyek 3M-54M Kalibr szárazföldi vagy hajó elleni robotrepülőgépet, 3M-55 Onyx hajó elleni robotrepülőgépet vagy Zircon hajó elleni robotrepülőgépet indíthatnak. Az osztály jellegzetes 2x4-es Silex indítókonténerei eltűntek, a híd előtt/alatt 2x4 Uran (Kh-35) hajó elleni robotrepülőgép-indító konténert helyeztek el. A Kinzal (tengerészeti TOR) légvédelmi rendszerét is modernizálták (kb. a TOR M2-KM szintjére).
A híd előtti felépítmény a felújítás előtt és után
A több fegyverzet legalábbis nem változott: 4db AK-630 CIWS a közellégvédelemre, 2x4db 533mm-es torpedóvetőcső tengeralattjáró-elleni és hajó elleni torpedókhoz, illetve két RBU-6000 reaktív mélységi bombavető.
Az elektronikai rendszerét is alaposan felújították, a radarokat lecserélték modernebbekre, ebből a leglátványosabb a híd tetején és a hátsó felépítményen lévő 3R95 radarok lecserélése Bagira-M radarokra. Modernizálásra került az ECM/ECCM rendszert (TK-25-2-re), beépítették az R779-28 műholdas kommunikáció rendszert és a PURGA-115 tűzvezető rendszert.
Megint Japán: az amerikai törvényhozás jóváhagyta az eredetileg még 2018-ban felvázolt japán F-35 beszerzést, amely 63 darab F-35A-ról és 42db F-35B gépről, 110 darab F135 hajtóműről, komplett karbantartási és földi kiszolgáló rendszer (ALIS included), csalik és ECM/ECCM rendszerekről szólt, összesen 23 milliárd dollár értékben.
Az igazán érdekes ugye az F-35B beszerzés, ami kvázi előre vetíti, hogy a két japán "Helikopter-hordozó", a DDH-183 Izumo és a DDH-184 Kaga valójában F-35B hordozóvá lép elő, és a 2. Világháború óta Japánnak először lesz újra repülőgép-hordozója.
A Vega rakéta gyorsítófokozatainak orra azért áll ferdén, hogy leválasztásuk után Mach2 fölött keresztbe forduljanak a menetiránynak, és így pillanatok alatt lefékeződjenek...
Elméletileg van annak valami akadálya, hogy a leválás után kinyíló ejtőernyőt (vagy ilyemit) helyezzenek a gyorsító fokozatba?
Nyilván egy kis magasággban pillanatok alat leérő 9M311 esetében talán nem sokat segítene, de azért egy pár km magasból lehulló SM vagy Sz-xxx rendszert már jelentősen lelassíthatna, nem?
Háát ahol nagybalhé esetén átvonult egy harcoló szovjet vagy ukrán front, ott reálisan úgysem maradt semmi sem.
;o)
Kivéve Sz-300V ugye. És ráadásul az mivel csapatlégvédelmi rendszer, bárhol IS lehet. :)
Annál aztán kétlem, hogy sakkozgattak volna, hogy "na akkor hova fog leesni". Ha jön a cél, akkor megy a rakéta.
én is ezekre a megoldásokra jutottam, de ezek egyáltalán nem optimális dolgok , hogy az elérhető hatótávot korlátozzák amiatt,, hogy az első fokozat csak függőlegesen mehet , miközben akár a cél felé is megtehette volna azt a távot.
vagy csak sokkal több egységgel tudják a körkörös védelmet kialakítani.
bár ez a második megoldás még mindig jobbnak tünik, hogy több idö marad egy esetleges második indításra az ellen aki az első kísérleten átjutott.
a kérdésem pont erre irányult volna, nem arra, hogy a rakétát hogy irányítják, hanem ,hogy mit kezdenek azzal a helyzettel, ha olyan irányból , jön a támadás ahova elvileg nem lőhetnének, a leváló fokozat miatt és a sűrűn lakott terület miatt.
Volhov/Nyeva esetén a dandár vagy az osztály parancsnok dönt, és vállalja a felelősséget.
Líbiában 82-ben több kárt okoztak civil épületekben a lehulló Nyeva gyorsító fokozatok, mint az amcsik támadása, akik (a Francia követségen kívül) szinte csak katonai célpontokat bombáztak le.
A Líbiaiak utána a TV-ben mutogatták az angol feliratos Nyeva gyorsító fokozatot, ami telibevert tán egy kórházat is.
Budapestet például körberakták komplexumokkal, amiket igyekeztek a lakott területektől azért távolabb elhelyezni, így valamelyik osztály számára kintről jött az ellen.
Az adott esetben a körkörös veszélyzóna abból fakad, hogy a rakéták függőlegesen indulnak el a gyorsítófokozat kiégéséig, ellenben a szél nagyban befolyásolhatja merre hulljanak le. Tehát a lenti képen látható példa szerint ha a tenger felől fúj a szél, akkor akár 700 méternyi egy reális buffer zónának tekinthető. De emlegettek 1000 méteres értéket is, noha komolyabb széllökések esetén...
Igen, ez lenne. A legideálisabb ballisztikus pálya helyett egy ideig kötött irányba emelkedhetne csak az oldalszög szerint. Ez a min. HMZ-t is korlátozná, nem csak a maximálisat.
a kérdésem pont erre irányult volna, nem arra, hogy a rakétát hogy irányítják, hanem ,hogy mit kezdenek azzal a helyzettel, ha olyan irányból , jön a támadás ahova elvileg nem lőhetnének, a leváló fokozat miatt és a sűrűn lakott terület miatt.
Meg lehetne oldani szoftveresen azt, hogy adott irányba ne emelkedjen, csak ez odaverne a HMZ-nek egyes irányokba. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.09. 17:43:09
Azt hogy oldják meg ha nem lehet körkörösen kialakítani ilyen zónákat, mert sűrűn lakott rész és abból az irányból érkezne egy támadás, nem lőnének abba az irányba?
Egy Mach1 körül lehulló gyorsító fokozat elég nagyot üt.
Az amcsi Nike Ajax és Nike Hercules légvédelmi rakétakomplexumok rakétái a függőlegeshez képest pár fokkal megdöntve indulnak, ami indítóállás specifikusan volt beállítva, így az első fokozatok mindig egy az állás környékén kijelölt zónába zuhannak.
(így meg tudták oldani például a sűrűn lakott Észak Olaszországban is a telepítést a helyi lakosság veszélyeztetése nélkül)
A HAWK és a Patriot komplexumok rakétái meg eleve egyfokozatúak.
Még a szovjetek is sokat foglalkoztak ezzel.
Moszkva körül eleve nem lehetett, csak egyfokozatú rakétát telepíteni, ezért ott az Sz-25 Berkut után az Sz-300PT, PM, majd az Sz-400 jött, a kétfokozatú Dvina, Gyeszna, Volhov, Nyeva, Vega komplexumok nem kerültek telepítésre.
A magyar nagy hatótávolságú Sz-200VE osztálycsoport szintén azért lett a Mezőfalvi pusztába kirakva, hogy a V-880E gyorsító fokozatai lakatlan területre essenek.
(mondjuk azok a gyorsítók Mach2 fölé gyorsulnak 4s alatt, viszont volt megoldásuk a lefékezésre)
A lakott terület környékén diszlokált magyar Sz-75M Volhov, és Sz-125M Nyeva alakulatok tűzvezető tisztjének oldalszög indikátorán meg be voltak jelölve az indításra tiltott oldalszögek.
Szóval szerintem jogos a Japcsi felvetés. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.07.09. 09:33:48
Több olvasata is van a dolognak, Japánban amúgy is van egy pacifista vs. militarista/nacionalista szemléletütköztetés, és az előbbi nézet képviselői számára nyilván bármilyen indok jó indok arra, hogy egy katonai bázis ellen tüntessenek és aláírást gyűjtsenek.
A másik olvasat viszont az, hogy az AEGIS Ashore rendszer egyszerűen egy tengeri rendszer, ahol az adott probléma sose volt tényező a fejlesztésnél. Lásd szovjet vélekedés arról, hogy csapat-légvédelemnél két fokozatú légvédelmi rakéta megengedett-e, avagy sem. Ez esetben még mindig lehetne azzal játszani, hogy mondjuk a tengerpartra száműzik a bázis, esetleg egy úszó platformra telepítik. Bevallom nem tudom, ez esetben ez miért nem volt opció...
Éles rakétaindításra ma nagyon ritkán van szükség. A mai SAM-eknek saját gyakorló üzemmódja van, digitális céljeleket gyártanak és csá.
A Dvina és Volhov idején erre szobányi berendezések kellettek, ma nem. Videón is lehet ezeket már látni a YT-n. A Tor-M2-ről van is ilyen linkem valahol eltéve.
10-20 millás rakétákat nem lövöldöznének el gyakorlásképpen. Ennyire senki nem gazdag... A RIMPAC-on szoktak régebbi SM-ekkel lövöldözni, de tudtommal a legújabb csúcskategóriás 10-20 millás rakétákkal ott sem. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.08. 22:23:32
Bocsátnak, de ez mennyire kreténség. Ha atomtöltetű koreai rakéták miatt van, akkor már bocsánat, de a kis a tökömet érdekli egy esetleges ilyen veszteség? Az atomfegyverhez képest kerekítési hiba se lenne.
Ha meg csak sima hagyományos BM miatt rettegnek, akkor még érthető. Bár ott se nagyon annyira.
A problémát az okozta, hogy az SM-3 Block IIB rakéták gyorsító fokozatának visszahullásával kapcsolatban komoly civil aggodalmak léptek fel. Noha végül már csak pár km-es körön belül érhet földet a bázisról indítótt rakéták gyorsító fokozata, de így sem tudják garantálni, hogy az vagy a tengerbe, vagy katonai tulajdonú területre essen vissza. Mivel így az a veszély áll fent, hogy szélsőséges esetben akár egy iskolára zuhanjon a fokozat, a közhangulat eléggé a bázisok megépítése ellen hangolódott, mivel nincs alternatíva az SM-3 Block IIB helyett, amit pedig hajóról való indításra terveztek, ahol ugye ilyen problémával nem szokás foglalkozni...
Informatika és tudomány
