Bármi infót találtál, hogy mivel lőtték le őket? Mert mind a két videón ki van takarva az indító. Azt feltételezném, hogy a régebben meglékelt F-15-ös után magasabban repkednek SHORAD veszély felett.
Hogy jön ide mozgó célpont? Annyit állítok, hogy szerintem nem megy végig az infó. El lehet bődülni a rádióban, hogy repül a malac, de csóri baka nem tud lemenni horizont alá. Nyilván sokkal több, mint a semmi, de csodát nem tesz.
Aham, elméletben. A nyílt sivatagban megy egymást lövöldözték ki, egy alsóbbrendű és motiválatlan ellenség ellen.
A bázisok egy jól behatárol területen vannak, ahol dudára bemész az odakészített fedezékbe. Gondolom rendszeresen kaptak 155-ös sorozatokat az afgánoktól. Ja hogy nem, csak aknavetővel puttyogtak.
A hsz-om viszont arra vonatkozott, hogy hiába jön be az infó, csóri baka nem tud lemenni horizont alá. Biztos lehet csökkenteni a veszteségeket, de elkerülni nem tudják.
A piros betűst nem értem és a stílusod miatt nem is nagyon érdekel. Ha hülyeséget írok javíts ki és a tudást magamévá teszem, de ez a rejtélyes utalgatás nekem nem kell.
Jemeni Huti lázadók egy AH-64E-t és egy Predatort lőttek le november 29-30-án.
Cifu feltette a kérdést, hogy mibe kerül. A repülő és heli repórája és készenlét adáshoz képest filléres a tüzérség. Ennyiről szólt.
A többi része a kommentednek meg vicces abban a korban, amikor 20k HUF-os okostelefonokban van GPS IS. Nem a GPS kerül ennyibe. Ha a zl. pk. a századokat látja, hogy hol vannak, az is elég.
A 2-3 perces gránát repülési idővel mozgó célokat az életben nem találsz el a végfázis vezérlés korlátai miatt. Meg mozgó célt vagy meg kell jelölni, vagy önirányító gránát kell igen durva felismerő algoritmussal. = drága.
Semmi probléma, neked sci-fi-nek tűnik. Az amiknak már a 80-as években valóság volt, persze nem a mai szinten. Ami táborban ha repült valami a légtérben és úgy tűnt, hogy bent csapódhat megszólalt a duda, lehetett menni fedezékbe. Csapódott valahol, másik duda, ki lehetett jönni, ennyi.
Igen, szinte minden raj és jármű, legalább 10-15 éve. Mára már talán elérhető cél lett nekik a minden egyes baka.
A húzza be a nyakát meg visszavonul arra nem tudok mit mondani. Ütközne a fenti pirosbetűsbe...
@Molni: A légi cuccok már megint hogy jönnek ide? Alma-alma. Minden raj/szakasz valós idejű GPS pozival rendelkezik? Ha pár üteg lő egy sorozatot különböző pontokra, akkor mindenki vissza vonul? Az oké, hogy mindenki megkapja rádión, hogy húzza be a nyakát, de ennyi. Max több lövés kell. Még vissza lőni se nagyon tudsz, mert már rég elmentek. Mondjuk ezt meg ideális esetben előre tudják, hogy tüzérség kóborol a környéken.
A hálózat alapú hadviselésnél nem reális? Az első vonalas egységeknél pontosan erről van szó. A '80-as években a líbiai Vega indításoknál rádióban szóban közölte az AWACS mindenkivel, hogy Vega indult és mindenki ment a horizont alá. Egy 2,5 percig repülő gránátnál szerinted akkor a mai digitalizálás és automatika mellett mire nincs idő..:?
A radar méri a becsapódás várható helyét és, ha ott saját egység van GPS alapján automatikus a figyelmeztetés.
Ma, amikor olyan van a Verba MANPAD-hoz, hogy akár Sz-300V radar alapján kap adatot egy szutyok kezelő, hogy a cél honnan várható? Sima ügy ez, hogy a legközelebb levő zl pk egység kapjon adatot. Az meg rádiózik egyet legrosszabb esetben. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 14:25:43
És mit csinálsz, ha észlelik hogy lőnek rájuk. Szerintem az amiknál sem reális, hogy végig fusson a radartól a megcélzottig, hogy húzzátok a beleteket onnan. Eleve ha van radar az ellennél, akkor necces a tűztámogatás kérése, mert a saját lövegek is mozognak.
Egy repülőgép repült órája akkor is 20-40 ezer dollár/óra, ha 0 db bombát dob le és csak készenlétet ad. Ennek töredékéért dekkol kvázi egy helyben harckészültségben egy egy ütegnyi löveg és PGM estén még sok sem kell belőle... A PGM-es lövedék ára meg összemérhető a repicskről dobottéval.
Ahogy Molni is írja, 40km felett már csak irányított lövedékkel számolnak.
Ez valahol a CAS-t (légit tűztámogatást) váltja ki szerintem, csak kérdés, milyen áron...
Hagyományos löveg estén is max. lőtávolságnál gyakorlatilag egy kisebb falut beterít a lövedékek szórása. Minden esetben PGM gránáttal kell számolni ilyen esetekben. Okkal van az, hogy a jenkiknél a tüzérségi támogatás akkor kérhető 155 mm ágyúval, ha a célterület legalább 400-500 méterre van a saját csapatokról. Ekkora a gránátok szórása.
Az ábrán is ott van a "precision" szó a 40 km feletti tartománynál. Gondolom a PGM-re utal.
A bibi az ekkora lőtávolsággal, hogy COIN-ban jópofa, de amikor tüzérségi radaros ellenfél ellen vagy, akkor borzalmasan sok idő van reagálni arra, ha észleled, hogy közeledik a lövedék.
Ez pont olyan, mint long range SAM. Szép, szép, a nagy HMZ, de a ha rakéta repülési ideje 4-5 perc és az AWACS látja, akkor megsemmisítésre nem nagyon jó. Elnyomásra igen. Számolni kell vele, de a valódi ölési táv és a HMZ között marhára nincs direkt összefüggés egy rakás cél ellen. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 11:23:45
A német védelmi minisztérium és a Rheinmetall dél-afrikában tesztelt egy új L/60 csőhosszúságú 155mm-es löveget, ami egy módosított a G6 volt. A teszt célja alapvetően a német védelmi minisztérium meggyőzése, akik növelni akarják a tüzérség lőtávolságát. A cél az, hogy hagyományos lőszerrel 40km fölé, RAP lőszerrel pedig 75km fölé növeljék a Pzh2000 lőtávolságát. A teszten 83km-et értek el. Ezek után most kiadták ezt a képet, amin ismét szerepel a torlósugárhajtóműves lövedék 100+ km-es lőtávval:
Közben a pletykák szerint ez dia egy olyan előadás része, ami a EMALS lehetséges alkalmazását propagálná. Nem a japánok kérték, a GD keresi a potenciális vásárlókat. Az a dián is látható, hogy a hajófedélzet csaknem felét igénybe veszi a két EMALS. Persze tény, hogy a koncepció nem lenne annyira ördögtől való. Eleve az E-2D-t már üzemelteti az ország, szóval ilyen téren nem lenne új dolog a technológia.
Ezzel együtt esélyesebb új hajóegységek dedikált CATOBAR építése, mint az Izumo átalakítása.
Viszont abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a GD egy relatíve apró CATOBAR hordozó koncepcióját mutatta be. Ez jól jöhet egy sor országnak, tehát a potenciál meglenne benne. Hovatovább az amerikai LHA/LHD egységek is potenciális lehetőséget kapnának. Persze ezek után felmerül a kérdés, hogy akkor mi a fene értelme lenne akkor az F-35B-nek...
Indiai Tengerészeti Tejas tesztgép 2x R-73 és 2x I-Derby ER rakétával:
Nem tudom mennyire hivatalos / eredeti, de a Japán Izumo-osztály lehetséges CATOBAR átalakításáról egy diakép. Ez lehet(ne) a legkisebb CATOBAR hordozó...
Az USNavy "modern" fegyverprogramjáról írt a GAO erre.
Ebből pár érdekesség:
-Azt írják, hogy a jelenlegi SSL (Szilárdtest Lézer) energiaszintja 100-150kW, és ezt meg szeretnék duplázni, legalább 300kW-os szintre. Ez nekem meglepetés, mert a LaWS kb. 30kW-os volt, és eddig nem nagyon hallottam 100kW-os SSL-ről. A csúcs valahol 50-70kW körül volt, de az is fiberlézer elven (2-5kW-os modulokból "legózzák" össze a lézernyalábot.).
-Jelenleg három lépcsősre tervezik a programot:
1.: HELIOS (60kW), ami a drónok és optikai rendszerek ellen bevethető, ebből kettőt már megrendeltek, 14 továbbira opció van
2.: Olyan SSL, ami már képes oldalvást elhaladó rakétát leszedni (kb. 300kW alsó hangon)
3.: Olyan SSL, ami a beérkező rakéta orrkúpját képes kellően megrongálni (kb. 500kW alsó hangon)
-Írnak az SSL-TM tesztlézerről, amit októberben leszállított a NorthropGrumman cég. A tesztlézerről elég keveset tudni, így a teljesítményszintjét sem.
-Az elemzés még megemlíti az EM ágyúkat és az ágyúból indított irányított hiperszonikus lövedék (HVP) programját, ám új információkkal nem szolgál róluk.
Egyfelől az, hogy korábban az F/A-18E/F esetén a kétüléseseket azért preferálták, mert a hátul ülő emberke kvázi lokális parancsnokként analizálhatja az adatokat és irányíthatja a rajt, vagy akár a századot. Az új Block III-as adatkapcsolattal viszont már nem kell a levegőben lenni ehhez, minden adatot megkaphat egy földi központban ülő tiszt is.
A másik érdekes tétel a fegyverzet terén. 64 gép, amihez AIM-120C7, AIM-9X, AARGM és JASSM. Finnország, vagyis Mo.-hoz hasonló méretű országról beszélünk... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.11.26. 15:46:51
Milyen drónokról beszélünk? A civil quadrocopterekből a legalapabbak párszáz méterre. A komolyabbak 3-5km-re nyílt terepen, 1-3km-re városban illetve átszedett terepen (erdő, dombos vidékek, stb.).
A katonai drónoknál is lépcsők vannak, a kézből indítható drónoknál nyílt terepen 10-15km általános, kis katapulttal indított drónoknál (pl. Thales Fulmar X) már elérheti a 60-80km-t.
A magyarok alias hunok a gyorstüzelő funkciót már kimaxolták anno :)
Kassai bácsinak van könyve, videója, rekordjai..ect . . . lóhátról mozgócélpontra 14lövés 20sec.
És sem értem, mert a felderítés és járőrözés alapja, hogy olyan nagy távolságból tedd olyan hatékonyan, hogy ne érdekeljen, hogy téged is lássanak. Repülőgépeknél ez az AWACS.
De egy gyalogos szintjén a lényeg a rejtve és csöndben. Ez repülős hülyeség pont az ellentettje.
Az 1950-es és 60-as években járőrözésre, felderítésre szánták az ilyen személyi légi járműveket. Aztán az 1980-as években megint megvizsgálták a dolgot. Hadrendbe állítás nem lett, a feladatot ugye átvették a drónok. Hogy most mitől lett megint ilyen népszerű a repülgetés, nem tudom... :)
Használata közben fegyverhasználat kizárt.
Mit akarna vele vinni, ha kb. pár percet tud repülni?
Zajos, mint állat, ami limitálja a használhatóságát más téren is.
Oké, de azt tudod, hogy a hagyományos lövésnél az íjat fogo kezed és az íj között fekszik fel a nyílvessző? Tehát ha ez a szerkentyű egy tágas rekeszre van megcsinálva, ahol meg kirepül a nyílvessző egy 3 nyílvessző széles lyuk, akkor is szépen lehet vele lőni? Felfekszik az alján és kirepül az ideg miatt.
@Molni
1) Ez egy tök fölösleges állítás volt. Ha a fickó egy 100 fontos íjjal lő mondjuk 5-öt egységnyi idő alatt, akkor ezzel a cuccal akkor is gyorsabban fog lőni. Ha ki tudod húzni a 100 fontos íjjat, azt az időt spórolod meg, amíg lenyúlsz a földbe szúrt nyílvesszőért, feilleszted az idegre, odafogod és akkor kezded újra hátrafeszíteni.
2-3) Ezek valid pontok. Csata döntő fegyver lehet akkor is ideális esetben, kevés eső és normális íj és nyilvessző készítő mester céhekkel.
Továbbra is kissé (nagyon) életveszélyesnek és nem reálisnak tartom a "rakétaember" illetve "rakéta-katona" koncepciót, de azért ez a videó nagyon adja... :)
Itt is karbon nyilakat lövöldöz a srác. Fából készült nyílvesszőknél azért az átmérő nem hiszem, hogy garantált, és amiatt aggódnék inkább, meg esetleg a nem egyenes vesszők miatt.
1. Garantáltan nem akkora húzóerő volt a videón, mint ami kellene ahhoz, hogy ellőjél 200-220 méterre, mint a csatatéren. Ergo a tűzgyorsaság kis húzóerő esetén nagy csak, ami alkalmatlan harctéri alkalmazásra.
2. A fa megduzzad. Csatába meg nem esernyővel mentek. Viszont a hagyományos íjnál ezt senkit sem érdekelt, mer nem volt hova beszorulnia semminek.
3. Az alakhibás nyílvesszők esetén a megvezetés annyira fékezhet, hogy igen rövidre megy.
Ideális, a videón látott viszonyok között jónak tűnik, de a hosszútávú gyakorlati alkalmazáson elbukni látszik.
Nézd meg a videókat. Ezek a srácok kezdő íjászként pontosabban lőttek vele, a profi íjászok nem fognak pontatlanabbul lőni.
A stabilizátor lehetnene műanyag és lehetne toll is. Teljesen mindegy. A szerkezetben van kivágott helye, beleejted és az ideget hátrahúzva a vesszőt lövöd el vele. A toll/műanyag stabilizátor meg elvan magától is.
A víztől mi baja lehet, ami a hagyományos íjnak ne lehetne? Ez egy sima fa rekesz, benne egy darab rugó. Gondolod az az íjász sokáig élne, amelyik az íját a sárban húzza keresztül?
Erölködés nélkül kilőtt 15 mp-en belül 6 nyílvesszőt, amúgy újratárazni kb. 4-5 mp és újra lőhet hatot. Tehát durván 40 másodperc alatt 10-12-t tud lőni tárazással együtt célozva. Egy perc alatt akár 18 célzott lövést is leadhat.
És a napoleoni muskétás taktikák is működnek vele. Első két sor kitáraz, hátrasétál és közben betáraz újabb 4-6 nyílvesszőt. addig a 3-4. sor kitáraz. Mire végeznek az első két sor hátraért és tűzkész. Mindezt minimális kiképzés mellett is meg lehet tenni.
A kezdő íjász elsajátítja, hogy az ideget mindig ugyanannyira húzza ki, ne húzza túl, mert a kezébe lövi, ne húzza rövidebbre, mert akkor gyengébb erővel lövi ki. Mindig az arccsontjához/füléhez/állához húzza ki mint referencia pont.
Itt ez rögtön adott, mert a kattanásig kell húzni és az állát a fára téve rögön van refencia pont is.
Rövidebb nyílvesszőket is ki lehet vele lőni. Extra előnye, hogy az ellenfél nem tudja azt visszalőni és nagyobb sebességgel is repülnek majd a könnyebb vesszők miatt.
Meg aminek nem műanyag és merev a stabilizáló vezérsíkja.
Milyen hamar tömődne el esőben, sárban átcipelve a fél világon háborúba menet? Egy sima íj esetén, ez nem probléma, főleg ha csak területtüzet adnak vele. Picit nő a szórás és csá a piszkos vagy nedves nyílvessző esetén.
Kicsit szélesebb objektívval nézzük szerintem.
A lonbowmenek meg enélkül is majdnem ilyen tűzgyorsaságot értek el, ha földbe szúrt vesszőket lőttek ki. Mert a töltés és húzás folyamat egy mozdulatsor része volt. Tártöltés meg nem volt... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.21. 16:06:19
Ennél az eszköznél pont nem számít a mérethelyesség sem. Lehet sokkal rövidebb nyilvesszőt is kilőni vele, mert végigvezeti. Arra gondolsz, hogy görbe a nyílvessző, vagy vastagabb?
Egy ilyen találmány csatákat nyerhetett volna meg és a Merlyn eyes-iránzéktól eltekintve teljes mértékben akár ókor kompatibilis a cucc:
Ráadásul az öreg nagy csúzlis, de béna íjász a saját bevallása szerint is. Ezzel a találmányával minimális gyakorlással gyorsabban tudott lőni, mint egy mai longbow expert és a pontossága is sokkal jobb lett.
Egy másik videón lovasíjász reflexíjhoz is gyártott egyet. Az emberünk kb. 6 mp alatt újratárazta a 4 vesszőt és máris lőhetett egy újabb sorozatot.
Csak feltételezni tudom. Gondolom egy tankos tudna mondani még 1000+1 hibát amiből menteni kell a meder alján a jószágot. A műszaki meg másik 1000+1-et amitől a mederfenék+egyéb körülmények mégse olyan mint gondolták.
Én csak vakon tippelgetek. Ennek a tankmentő szörnynek még a képét is most látom először... :D
Akár még az is lehet, hogy rendszeresen iszapba ragadnak vagy sziklára hasalnak, ahogy feltételezted.
Az iszapos-sziklás témához csak annyit tennék hozzá, hogy pont az ilyen dolgok miatt nem lehet bárhol átkelni a folyón. Sem úszva, még kevésbé mederfenéken. Elég sok körülménynek kell egyszerre megfelelőnek lennie. Be és kihajtás meredeksége, meder és talaj minősége, folyó sebessége gondolom a legalapvetőbbek. Ha valahol iszap van amibe bele lehet ragadni vagy szikla amire fel lehet hasalni, akkor ott egyszerűen nem alkalmas a hely. Ilyen körülmények nélkül is elég bonyolult a meder alján csörömpölni.
Mondom mindez úgy, hogy nem értek hozzá, szóval tekintsük csak kósza gondolatoknak. ;)
Majd a topik polihisztorai megszakértik.
Az már halmazati eset. Mint amikor a darus kocsi az árokba borult autó kiemelésekor a nem megfelelő letalpalás miatt szépen ráborul a kiemelni szánt járműre...
Egy érdekesség: mindig zavart a szovjet / vsz folyó-átkelő harckocsi koncepciónál (ugye a légtornyos kialakítású, mederfenéken végigkavirnyáló harcskocsis eset), hogy mi történik, ha beleragad egy iszaposabb részre, vagy fennakad egy sziklán a harckocsi, esetleg lefullad a motor. Na a múlt héten jött ez szembe velem: MTR-3 a neve, és bár alapvetően műszaki mentő jármű, de egyben felkészítették arra, hogy a mederben megakadt harckocsikat kiszabadítsa. Több, mint 150 példány épült belőle, ez az egy kép, amit találtam róla ilyen meder-mentő módban:
Marokkói AH-64E Guardian, Marokkó 24 darabot rendelt belőle, a leszállítást 2022-ig végzik el:
A Lockheed Martin keményen beleszáll a Raytheon felségterületében, eddig Solid State Radar (SSR) néven folyt az AEGIS rendszerhez szánt új radarjának fejlesztése, de a DoD most hivatalosan AN/SPY-7(V)1 jelölést osztotta ki számára. A japán Aegis Ashore rendszerekhez, illetve az új Kanadai fregattokhoz már megrendelték, a spanyol F110 fregattoknál is biztos befutónak tűnik, de pályázik a US NAVY féle FFG(X) tenderen is.
A Navatnia F110 fregatt makettje, SSR-el...
A briteknél aláírták közben a szerződést a Type-31 osztály 5 egységére, a Type-31 ugyebár egy kényszer szülte helyzet, a Type-26 fregattok cirka 1 milliárd fontos vételára egyszerűen túl sok a Royal Navy-nek, hogy lecseréljék az elaggott Type-23-asokat egy-az-egyben, így a 13 egységre vonatkozó terveket megvágták 8-ra. A maradék ötöt a Type-31 váltaná, melyek darabára mindössze 250 millió font, de egy csomó fegyverrendszernek és felszerelésnek csak a helye lesz meg, a fegyverzete a vízrebocsátásakor mindössze 1x 57mm-es és 2x 40mm-es lövegekre, illetve 12 vagy 24 CAMM légvédelmi rakétára korlátozódik, hajó elleni fegyverzet terén kérdőjelek vannak, nincs vontatott szonárja és nincs torpedóvető-csöve sem. A radarja a Thales NS110, a hajótest pedig a dán HDMS Iver Huitfeld osztály egy némileg átdolgozott változata lesz.
Amiket én néztem - talán rt-s - videókat, ott az orosz MRAP szerűségekből videóztak és ott csak a törököket dobálták. Persze lehet csak ezeket adták le. Az oroszok simán terrorbombáznak, civileket írtanak, kórházakat szórnak meg. Szerintem úgy darálnák le őket mint a sicc, ha elkezdenék provokálni őket.
Nem csak a Török vasat dobálják. Jó látható videokon, hogy a BTR is kapott. Max nem annyit.
Ott amúgy mire gondoltál, hogy nem hülyék csak a Törököket dobálják? Szerinted Oroszt mért nem, mért nem "hülyék"?
Ha megvan kis adalék, mért nem szeretik arrafele a Törököket.
https://en.wikipedia.org/wiki/Human_rights_of_Kurdish_people_in_Turkey
Evvel szemben ilyen tapasztalatuk nincs Oroszokkal. Persze nem feltétlenül bizalom építő a törökökkel együtti jövés, menés. Még ha lehet, hogy kb ez meg a press ami miatt létezik még ez az ÉSzíriai Kurd falu. Utoljára szerkesztette: fade2black, 2019.11.15. 18:52:55
A törökök már meg/lelőttek pár dobálózót. Teljesen ők sem hülyék, mert a közös török/orosz járőrből csak a török vasakat dobálják.
A plexi szerintem festék ellen van, mert van videó amin sárga festékkel össze dobálták a törököket.
Számomra vicces, hogy az oroszok kopasz BTR-el meg rács páncélzatú MRAP szerűséggel járőrőznek.
Ha jobban megnézed a videót látni, hogy az a golyóállóüveg előtti rácson lévő valami fóliás plexi lemez lehet, amit rongyosra dobáltak.
Hogy ez minek van a fő üveg előtt azt nem tudom.
Ui: Tippre szerintem poros, saras úton vagy konvojban haladva a szélvédőre sok por rakodna, amit ha esetleg szárazon letöröl karcolná a főüveget.
A fóliás plexiről meg lehet a por egy jelentős részét lecsúszik vagy a menetszél lefújja mindenesetre könnyebben cserélhető, mint a főüveg.
Meglepően nyugodtan tűrik, azért a dobálók persze hírtelen fel lennének háborodva, hogyha a néha ökölnyi (bőven halálos lehet) kövekre válaszul mondjuk az egyik jármű hasonló (halálos) erővel reagálna, és sipítozna, hogy gonosz elnyomók.
Az is benne volt a pakliban. Ugye a korábbi jelentés épp arról írt, hogy a személyzet azért nem jobbra tért ki, mert attól féltek, hogy zátonyra (partra) futnak. Ezért akartak minden áron balra kitérni, még akkor is, amikor rájöttek, hogy a fények egy hajóhoz tartoznak.
A hadihajó nem használta a radarját? Akkor honnan tudta, hogy hol part? GPS?
Az értelmezésem szerint a nagy teljesítményű radarját nem használta. Mondják is, hogy a fregatt személyzete próbálta a fények forrását azonosítani a radaron és az AIS-el, de nem sikerült zöld ágra vergődniük.
Később mondják, hogy az ügyeletes tiszt kevés figyelmet fordított a radarképernyőre és az AIS-re, úgy gondolván, hogy átlátja a helyzetet. Ő úgy gondolta, hogy a Sola fedélzeti lámpái egy távolabbi parti kikötő részei. Tévedett...
2019INDEX OFDAVIS INSTITUTE FOR NATIONAL SECURITY AND FOREIGN POLICYU.S. MILITARYSTRENGTH
2018.09 pdf link
GERMAN 88-MM ANTIAIRCRAFTGUN MATERIEL
29JUNE1943 pdf link
Weapon System Handbook 2018 America's Army pdf link
Az amerikában kedvelt vs. játék
US vs China pdf link
Lehet azért terjedt a legenda az "one shotrol", mert olyan eszement tűzgyorsasága volt, hogy köpni nyelni nem tudtál ha kipécéztek 3-4 másodperenként repkedtek a malacok körülötted. :)
Ha jó helyre volt telepítve, elég lőszerrel egy menet oszlopot se perc ledarált.
Hm...
A hadihajó nem használta a radarját? Akkor honnan tudta, hogy hol part? GPS?
Viszont akkor az durva, hogy a hajó legénysége a saját tervezett plot iránya és a fény alapján nem ismerte fel, hogy a fény, ami felé mozognak és a part között hely van?
Bakker, ennyi erővel akkor zátonyra is futhattak volna, ha jól értem.
És a legfurcsább az, hogy úgy tűnik a szovjetek meg tudták oldani kellően olcsón és jól. A jenkik korábban próbálták, elbuktak és azóta sem vették elő. Mondjuk ma már a bibi az, hogy a 120 mm űrméretben az ERA miatt már tandemfej és egyéb trükkök kellenek. De egy '80-as években az elsővonalasok ellen is durva volt, nemhogy a másodvonalas Centurion, Leo1 és AMX-30 vagy M60A3 ellen...
Informatika és tudomány
