Pedig eccerű a megoldás, pár Minuteman-III-ast át kell adni a bőrnyakúaknak, hagyományos GPS vezérlésű fejjel.
45 percen belül adott bárhol a tűztámogatás.
Egy ilyen átalakulás nem pár éves történet, a felhozott 350 tengeri mérföld hatótávolságú precíziós csapásmérés eszköze is esélyesen olyan soká fog hadrendbe állni, hogy még egy esetleges második Trump elnökségi ciklusnak is talán a végéről beszélhetünk.
Ahogy a példákat felhoztam, a téma inkább az, hogy a jelek az átalakulás szükségességéről már inkább sok éves, évtizedes szinten adottak voltak, de most került olyan a tengerészgyalogság élére, amely bele is mer vágni egy ilyen átalakításba...
Tengerészgyalogság témához egy gondolat. Ők az a haderőnem, amit az Elnök önállóan, kongresszusi jóváhagyás nélkül bevethet. A jelenlegi elnök, hogy finoman fogalmazzak nem konvencionális politikát folytat. Emiatt jól jöhet neki egy olyan USMC, amely a "sima" partraszállásokhoz képest feleslegesen nagy hatótávolságú fegyverekkel bír, így nagyobb távolságú elnöki érdekérvényesítésre képes.
Ehhez képest úgy adják elő mindenhol, hogy fúúúúúúúúúú micsoda átverés, mesteri hírszerző művelet, stb.
Élek a gyanúval, hogy egy kicsit túl van tolva ez a történet. Amennyire olvasom, egyszerűen arról volt szó, hogy megfelelő minőségű titániumot az 1950-es évek végén nehéz volt beszerezni, a hazai forrás ( Titanium Metals Corporation ) nem tudott hirtelen a kívánt mennyiséget biztosítani, szóval (szerintem) a CIA egyszerűen csak körbenézett a piacon, hogy na srácok, most kell X tonna titán, hajtsatok fel valahol. Mivel a szovjetek amúgy is nagy kitermelői voltak, logikus volt próbálkozni velük. Az üzlet létrejött, és ennyi...
Szó sincs semmiféle zseniális műveletről... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.09. 17:51:48
Van az a gyakran említett zseniális CIA művelet, hogy szovjetektől szereztek hozzá titánt.
Mindig is meg akartam kérdezni, hogy miért kellett szovjet titán az SR-71-hez...? Valami speciálisabb a titán volt...? A megmunkálás során az anyagszerkezet úgyis célzott, tehát ha érc formájában vették, akkor olvasztás és más kapcsán úgyis módosult az anyagszerkezete és utána célzottan csinálták vele bármit . De, ha még lemezként vagy valami előgyártmányként, akkor is gyurmázzák azt erősen.
Miért kérdem? Mert az USA ezerszám gyártott vadászgépeket amibe több száz vagy ezer kg-nyi titánt épített be. Akkor miért pont az SR-71-hez kellett ilyen import?
Az F-15 és F-14-ben forrástól függően 23-33% titán volt a szerkezeti anyagoknál, F-16-ban 7-8%, sőt, még az F-4 Phantom II-ben* is volt titán, tehát még azt sem lehet mondani, hogy időben nem passzolt. 50-es évektől...
The Phantom II was the first aircraft to make extensive use of titanium (in its keel, aft fuselage skin, engine shrouds, and part of the internal fuselage structure).
Gyönyörűséges összefoglalása annak, hogy mekkora balfasz a US Navy. ÉS ez előre megjósolható volt, nem kell hozzá nagy tudomány...
Azért nem csak az US NAVY kellett hozzá, hanem az amerikai törvényhozás is. Meg a két gyártói lobby, hogy a rémálom teljes értékű legyen. :)
Meglátjuk, hogy az FFG(X) kiköszörüli-e a csorbát...
Ahhoz meg - már elnézést - ehhez mi fasznak kell 650 km HMZ?
Csak találgatok, de lehet okkal gondolkozik ilyen nagy távolságokban, ezzel ugyanis új szintre lép az USMC mint katonai erő. Tisztán katonaiból akár stratégiai erő is lehet. Legalábbis ilyen area denial képesség mellett...
Mi a tököm ad felderítést ehhez?
Első körben a műholdak, második körben a MUX és hasonló nagy drónok. A MUX-nál elvárás a 350 tengeri mérföldes hatósugár és az is, hogy 100 tengeri mérföldes távolságban 12 órán át tudjon keringeni AEW feladatkörben, radarral felszerelve...
A MUX egy nagy méretű (a Bell V-247 alig kisebb, mint az MV-22, de "összehajtogatva" elfér az AH-1Z árnyékában) drón, rengeteg feladattal, C4ISR, AEW, logisztika, de harci feladatok is szerepelnek (az MV-22 mégse kap fegyvert, felfegyverzett MUX kíséri majd őket a tervek szerint).
Még a 150 km HMZ is eszementen nagy ilyen dologhoz. Mozgó cél ellen?
Ha van céladatod, akkor csak egy megfelelő booster / sustainer fokozat kérdése, nem?
Az 50-75 km-es buborék is eszméletlen nagy lenne, és ez is kívül tart lényegében mindent az extrém nagy és drága MLRS tüzérséget leszámítva, ami önmagában értéktelen, hiszen csak tűztámogató.
Az azért megvan, hogy a HIMARS-ból indítottak AMRAAM-ot is? ;)
Azért az a könnyű hk még fullos aktív védelem is "picit" törékeny és mindent légi úton vinni utána...
Hiába van horror mennyiségű Burke osztályú egysége az US NAVY-nek, ha elkezded szétosztani a CSG és ESG flottilák között, hirtelen elfogynak, főleg, hogy egyéb teendőik is lennének (ABM elhárítás, ami miatt dedikált "zónavédelemre" vannak beosztva az ABM feladatú egységek). Egyszerűen kevés a kísérőhajó a NAVY-nél, mert azt a feladatot, amit régen a Perry-osztályú FFG-k el tudtak látni, hirtelen légüres térbe kerültek, és a Burke-ok kapták meg. Az LCS-ek pedig nem képesek átvenni a Perry-k eredeti feladatait...
Gyönyörűséges összefoglalása annak, hogy mekkora balfasz a US Navy. ÉS ez előre megjósolható volt, nem kell hozzá nagy tudomány...
Ez nem hagyományos értelemben vett CAS. Ez nagy lőtávolságú precíziós csapásmérés, Berger is így hivatkozik rá. Nem (csak) a saját csapati tűztámogatását akarja megoldani, hanem azt is, hogy a még távol lévő ellenséges erőcsoportokra kellő mértékű csapást tudjon mérni. Ez is egyfajta 'Aerial Denial', vagyis egy "halálzóna" annak, aki megközelíteni szándékozik az USMC erőit. A tüzérségi szóból mondjuk így utólag arra gondolok inkább, hogy valami földről indított SDB (GLSDB) lenne szerintem az elképzelés, csak annak is pici a lőtávja az igényekhez képest (150km vs. 650km).
Ahhoz meg - már elnézést - ehhez mi fasznak kell 650 km HMZ? Mi a tököm ad felderítést ehhez?
Basszus melyik ország akkor egyáltalán, hogy ekkora HMZ-nek van értelme...?
Még a 150 km HMZ is eszementen nagy ilyen dologhoz. Mozgó cél ellen? Az 50-75 km-es buborék is eszméletlen nagy lenne, és ez is kívül tart lényegében mindent az extrém nagy és drága MLRS tüzérséget leszámítva, ami önmagában értéktelen, hiszen csak tűztámogató.
Én továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy ezeknek teljesen elmentek otthonról...
A US Army lehet, hogy le tudna szórni a semmi közepén ejéseket, de hogy azok aztán hogyan maradnának hosszútávon harcképesek logisztika nélkül és mit kezdenének egy páncélos hadosztállyal, arra azért kíváncsi lennék.
Erről szól az US ARMY Mobile Protected Firepower tenderje, egy könnyű harckocsiról 120mm-es löveggel...
És igen, ebben az esetben minimum két AB és hátrébb egy Tico is kéne mögé ASM és ASuW miatt. Ergo US Navy nélkül komoly helyre nem megy az LHD.
És itt a probléma. Pont így épül fel egy Expeditionary Strike Group (plusz kiszolgáló hajók és egy LA vagy Virginia osztályú SSN), csakhogy ez nem ideális minden esetre, ha most a hasamra csapok, akkor még legalább három LCS kellene (aknamentesítés, ASW és ASuW célra). De az ESG-k nem kapnak LCS-t, és több DDG-t sem, sőt, paradox módon elvben ott kéne lennie egy Zumwalt-nak is, ami szintén hiányzik a képletből...
Hiába van horror mennyiségű Burke osztályú egysége az US NAVY-nek, ha elkezded szétosztani a CSG és ESG flottilák között, hirtelen elfogynak, főleg, hogy egyéb teendőik is lennének (ABM elhárítás, ami miatt dedikált "zónavédelemre" vannak beosztva az ABM feladatú egységek). Egyszerűen kevés a kísérőhajó a NAVY-nél, mert azt a feladatot, amit régen a Perry-osztályú FFG-k el tudtak látni, hirtelen légüres térbe kerültek, és a Burke-ok kapták meg. Az LCS-ek pedig nem képesek átvenni a Perry-k eredeti feladatait...
Egy kis hajó, rajta 2-8 db ASM olyan horizont alatti fenyegetés, ami ellen a BM/CM hülyéskedés szart sem ér. Ez ellen kell már min. fregatt vagy romboló. És lelőni a platformokat igen nehéz...
Itt kettős problémáról beszélünk.
Védekezés szempontjából a felderítés (műholdas és UAV) kiemelt fontosságú szerinte is, ez mellé kellene egy csapásmérő platform. Ami akár lehetne egy F-35B is SDB-vel, de ahhoz nincs elég kéznél, hogy ilyenre használják őket. Bízhatnák simán a haditengerészetre... de az NSM lesz erre képes, de az is "csak" 300 tengeri mérföldes hatótávolságra, és jelenleg csak az LCS-re várhatóak, a Burke és Tico nem kap ilyet egyenlőre.
Támadás szempontjából azért lenne üdvös egy modern lopakodó Pegasus, mert így egy ellenséges flottacsoportnak nagyon kellene kuksizni a környezetét. Jelenleg ezzel annyira nem kell foglalkozniuk, mert az US NAVY egyszerűen csak nagyban, vagyis nagyobb flottacsoportokban tud gondolkozni, amiket a CVN vagy LHA/LHD hajók köré épít ki. Ezek pedig viszonylag könnyen és egyszerűen követhetőek. Ha az LCS mondjuk egy lopakodó Pegasus lett volna akkor több tucat ilyen hajóegység bizony komoly veszélyforrást jelenthet. Igen, elvben ezt a feladatot (is) a Virginia osztályú SSN-ek látnák jelenleg el, de ha vesszük az egyéb feladataikat, hirtelen megint ott tartunk, hogy nincs ilyen célra szabadon felhasználható hajóegység...
De bakker mi a frászta való a saját tüzérség és a USMC saját helikopterei...? Megáll az ész... Mi a frásznak akarnak ekkora távolságokból lőni? 300 km-ről CAS? Elmentek ezeknél otthonról...?
Ez nem hagyományos értelemben vett CAS. Ez nagy lőtávolságú precíziós csapásmérés, Berger is így hivatkozik rá. Nem (csak) a saját csapati tűztámogatását akarja megoldani, hanem azt is, hogy a még távol lévő ellenséges erőcsoportokra kellő mértékű csapást tudjon mérni. Ez is egyfajta 'Aerial Denial', vagyis egy "halálzóna" annak, aki megközelíteni szándékozik az USMC erőit. A tüzérségi szóból mondjuk így utólag arra gondolok inkább, hogy valami földről indított SDB (GLSDB) lenne szerintem az elképzelés, csak annak is pici a lőtávja az igényekhez képest (150km vs. 650km).
Sajnos nekem egyre inkább az az érzésem, hogy teljes aránytévesztésben élnek ott sokan, hogy mi a feladat és mindenáron ki akarnak izzadni valamit, hogy indokolják saját létüket. A lényeg, hogy legyen látványos és nagy szám.
150 km helyett már 650 km csapásmérés. Minek...? Már a 150 km-es EM ágyús ökörségen is fogam a fejem. Egy hajó árából egy teljes USMC ho-t felszerelhettek volna PzH2000 léptékű eszközzel, ami occó módra hajóról is tüzelhet, ahogy a HIMARS.
Van 45 csomóra képes fregatt. Szép nagy szám, nem 30, mint régen. Ok. Minek...? Cserébe szart sem tud egy Gorskovhoz képest.
Van 3D szemüveges, de még nem tökéletesen működő tanker, jó drágán. Minek...? 60+ éve lazán megoldották a tankolást úgy, hogy két szép szemével és most már NVG-val is látta a gépet a boom operator.
Eszméletlen hülyeségek hajszolására képesek a jenkik egy valag pénzt elszórva, majd nem hadrendbe állítva.
Valahol van benne egy ilyen olvasat. Az USMC régóta könyörög, hogy az US NAVY biztosítottson nagy távolságú tüzérségi támogatást. Az US NAVY válasza a Zumwalt osztály volt, először EM, majd hagyományos 155mm-es LRLAP lövedékes ágyúval. De ez kvázi üres ígéret lett, mivel EM ágyú nem lett, a helyette érkező AGS lőszere pedig túl drága lett, így ezt a feladatot a Zumwalt nem tudja tehát ellátni (maximum Tomahawk-okat tud puffogtatni). Az USMC könyörgöt még egy sort, majd inkább nekiállt azzal kísérletezni, hogy HIMARS-ot rögzít a helikopter-leszálló helyekre, és így biztosít tűztámogatást, akár 300km-re is (ATACMS rakétával).
De bakker mi a frászta való a saját tüzérség és a USMC saját helikopterei...? Megáll az ész... Mi a frásznak akarnak ekkora távolságokból lőni? 300 km-ről CAS? Elmentek ezeknél otthonról...?
Szintén nekiálltak panaszkodni amiatt, hogy a partra szálló hajók túlságosan is sérülékenyek a könnyű támadó csónakok ellen, amire az US NAVY válasza egyfelől az volt, hogy ott vannak a Phalanx-ok hajó elleni támadási lehetőségei, másfelől az LCS-ek egyik kiemelt feladata ez lenne. A Phalanx problémája e téren a szűkös lőszerkészlet, az LCS felszíni modulja pedig kvázi egy trollkodásnak is beillik a Hellfire rakétával (volt egy NAVY-s kiszólás, mely szerint azért döntöttek a Hellfire mellett, mert így "hozzáférnek" az US ARMY 10.000 darabos rakétakészletéhez, tehát bőven lesz honnan pótolni a rakétákat...) és a kézzel vezérelt 30mm-es gépágyúival. Az USMC egy ideig morgott még, majd nekiállt azzal kísérletezni (és gyakorlatozni), hogy a fedélzetre LAV-25-ösöket rögzítettek, illetve Javelin és TOW rakétákkal erősítik meg a hajó önvédelmi képességeit.
Lásd előző hsz. Mire valók a helik rajta ATGM? Mi a frászért jó ezek ellen a 650 km-es BM...?
100-200 tonnás ladikok kellenek a well deckbe amikre elfér bőven kis radar, IR torony és ATGM. 4-8 km-re az LHD-től 12-16 km-es area denial lehetséges. Akár rá lehetne tenni egy 155 mm-es löveget is tűztámogatásra.
Egészen elképedek, hogy a skálás gondolkodás mennyire kihalt a US Navy-nél és ami 10k tonna alatt van, az már nem hajó nála...
Ami meg igen olyan szar speckó mentén van összerakva, hogy tűzereje semmi. Lásd Admiral Gorshkov. 5 ezer tonnás hajó sincs és van rajta Redut (SAM), Kalibr (ASM), heli (ASuW) és CIWS is. És nem jelképes mennyiségekből, mert 30 csomó a csúcssebesség, mert nem az a balfasz terv van, hogy akkor legyen motorcsónak sebessége a hajónak.
Nézd meg a 3500 tonnás Freedom osztályt. RAM (CIWS) SAM A legkomolyabb önvédelem és Hellfire van rajta meg heli. Independence osztály dettó. A Gorkov kiröhögi mindkettőt. Talán meg kellett volna tartani a OHP osztályt korszerűsítve, az isten is arra teremtettek, amit hiányolnak meg. Simán fedezhetné az LHD-ket. De neeeeeeeeeeeeeeeeeeeem... Kell 10k tonnás AB osztály mindenre úgy, hogy ennyiből sem all around képességűek...
Szerintem ciki a helyzet, mert az US ARMY a légideszant egységeivel képes lehet adott esetben arra a feladatra, ami papíron az USMC dolga. A másik oldalról az USMC kezét kötik az alapvető célok, mely szerint az US NAVY kvázi "szárazföldi" karját kell játszaniuk. A jelenlegi helyzettel is vannak gondok, Berger ezen szeretne változtatni, a CPG-ben elégszer ki van hangsúlyozva, hogy változást akar a 'Force Design' terén. Valahol nekem úgy tűnik, mintha Shinseki tábornok USMC megfelelője akar lenni. :)
A US Army lehet, hogy le tudna szórni a semmi közepén ejéseket, de hogy azok aztán hogyan maradnának hosszútávon harcképesek logisztika nélkül és mit kezdenének egy páncélos hadosztállyal, arra azért kíváncsi lennék. Meg, a helikoptereit a US Army-nak nem lehet deszantolni...
Egyfelől az US NAVY megteheti, hogy a hordozókat nem viszi mondjuk 300 km-nél közelebb a partokhoz. Az LHA/LHD ezt nem tudja megtenni jelenleg, mert nagyjából 30-40-50km-re meg kell közelítenie a partot ahhoz, hogy a kétéltű járművek elérhessék azt.
Én olyan 100-150-et mondanék, de ezt sokminden befolyásolja.
És igen, ebben az esetben minimum két AB és hátrébb egy Tico is kéne mögé ASM és ASuW miatt. Ergo US Navy nélkül komoly helyre nem megy az LHD.
Másfelől ha belegondolsz, az USMC az utóbbi időben afféle fedélzeti tűzerőnek is gondolja az új szerepét, lásd HIMARS és LAV-25 használata a fedélzetre rögzítve, de aktívan elkezdték gyakorolni azt, hogy crew-served Javelin és TOW rakétákkal "erősítenék" az LHA/LHD/LPD hajók önvédelmi képességeit a kis méretű támadó csónakok ellen.
Ezek ellen ezek még szódával elmennek, de ezeket CIWS módon toronyba kéne tenni a hajóra. Szerintem. Vagy akkor legyen több kis csónakja a well deckben a LHD-nek, amire tényleg csak egy IR/EO torony meg és egy 4-8 ATGM-es indító. Ezek lennének a nagyon kis kísérőhajók amiket csak partközelben tesz ki. Az LHD és más hajótól radarképet megkaphatják az IR torony a célleküzdéshez és VID-hez kell.
Pont ez a problémája valahol. Az US NAVY-nek nincs ilyen ladikja...
Itt félreértettél. A szovjeteknek anno volt P-15 képes kis ladikja, Osza és a jenkik minimál mennyiségű Pegasusja volt ilyen.
Ezek ellen a fickó összes ötlete szart sem ér. Egy kis hajó, rajta 2-8 db ASM olyan horizont alatti fenyegetés, ami ellen a BM/CM hülyéskedés szart sem ér. Ez ellen kell már min. fregatt vagy romboló. És lelőni a platformokat igen nehéz... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.09.09. 15:17:52
Valahol van benne egy ilyen olvasat. Az USMC régóta könyörög, hogy az US NAVY biztosítottson nagy távolságú tüzérségi támogatást. Az US NAVY válasza a Zumwalt osztály volt, először EM, majd hagyományos 155mm-es LRLAP lövedékes ágyúval. De ez kvázi üres ígéret lett, mivel EM ágyú nem lett, a helyette érkező AGS lőszere pedig túl drága lett, így ezt a feladatot a Zumwalt nem tudja tehát ellátni (maximum Tomahawk-okat tud puffogtatni). Az USMC könyörgöt még egy sort, majd inkább nekiállt azzal kísérletezni, hogy HIMARS-ot rögzít a helikopter-leszálló helyekre, és így biztosít tűztámogatást, akár 300km-re is (ATACMS rakétával).
Szintén nekiálltak panaszkodni amiatt, hogy a partra szálló hajók túlságosan is sérülékenyek a könnyű támadó csónakok ellen, amire az US NAVY válasza egyfelől az volt, hogy ott vannak a Phalanx-ok hajó elleni támadási lehetőségei, másfelől az LCS-ek egyik kiemelt feladata ez lenne. A Phalanx problémája e téren a szűkös lőszerkészlet, az LCS felszíni modulja pedig kvázi egy trollkodásnak is beillik a Hellfire rakétával (volt egy NAVY-s kiszólás, mely szerint azért döntöttek a Hellfire mellett, mert így "hozzáférnek" az US ARMY 10.000 darabos rakétakészletéhez, tehát bőven lesz honnan pótolni a rakétákat...) és a kézzel vezérelt 30mm-es gépágyúival. Az USMC egy ideig morgott még, majd nekiállt azzal kísérletezni (és gyakorlatozni), hogy a fedélzetre LAV-25-ösöket rögzítettek, illetve Javelin és TOW rakétákkal erősítik meg a hajó önvédelmi képességeit. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.09. 15:06:48
A hsz-ket olvasva olyan érzésem van mintha, kommunikációs probléma volna a haderőnemek között és azért akarna az USMC sajátot, mert annak támogatásában, elérhetőségében, ..ect "bízik".
Tehát amikor kéred a támogatást ne az legyen, hogy majd 1 óra múlva addig tartsatok ki.
Az a balfasz politkust kell pofán verni, aki szerint kell (?) olyan helyzetre készülni, hogy "odaküldik" a USMC-t. Nem. Kéremszépen ahova meg a USMC, oda megy a US Navy is. Pont.
Szerintem Berger nem attól fél, hogy az US NAVY nem lesz ott, hanem attól, hogy adott esetben nem képes megfelelően megvédeni az LHA / LHD hajókat. Ez a félelem valahol érthető, ha a rengeteg kínai hajó elleni eszközt nézzük.
A másik oldalról pedig itt van ugye az a szituáció, hogy hiába van szépen kitalált feladata az USMC-nek (partraszállás, hídfőkiépítés), ha adott esetben nem erre használják fel őket (Afganisztán, Irak). Persze az USMC sem kalimpált túlságosan, hogy srácok, mi erre a feladatra nem vagyunk optimálisak, mert nem akartak kimaradni a harcokból...
Óriási szereptévesztést vélek itt felfedezni, hogy melyik haderőnem feladata micsoda...
Szerintem ciki a helyzet, mert az US ARMY a légideszant egységeivel képes lehet adott esetben arra a feladatra, ami papíron az USMC dolga. A másik oldalról az USMC kezét kötik az alapvető célok, mely szerint az US NAVY kvázi "szárazföldi" karját kell játszaniuk. A jelenlegi helyzettel is vannak gondok, Berger ezen szeretne változtatni, a CPG-ben elégszer ki van hangsúlyozva, hogy változást akar a 'Force Design' terén. Valahol nekem úgy tűnik, mintha Shinseki tábornok USMC megfelelője akar lenni. :)
Jó, hogy nem a ballisztikus rakéta védelmet akarja a USMC-ra rábízni.
A LHD osztályoknak pont úgy nincs komoly légvédelme, ahogy a CVN-eknek sem. Ergo azok sehova nem mennek a US Navy nélkül max. harmadik világ beli országok ellen. Vagy még oda sem.
Egyfelől az US NAVY megteheti, hogy a hordozókat nem viszi mondjuk 300 km-nél közelebb a partokhoz. Az LHA/LHD ezt nem tudja megtenni jelenleg, mert nagyjából 30-40-50km-re meg kell közelítenie a partot ahhoz, hogy a kétéltű járművek elérhessék azt.
Másfelől ha belegondolsz, az USMC az utóbbi időben afféle fedélzeti tűzerőnek is gondolja az új szerepét, lásd HIMARS és LAV-25 használata a fedélzetre rögzítve, de aktívan elkezdték gyakorolni azt, hogy crew-served Javelin és TOW rakétákkal "erősítenék" az LHA/LHD/LPD hajók önvédelmi képességeit a kis méretű támadó csónakok ellen.
Valahol félelmetes, hogy a saját haderejük korlátait ennyire nem értik meg. Ez a fickó BM/CM-ezgetne, amikor a LHD hajókat kíséret nélkül néhány 100 tonnás ASM-es ladik a lazán harcképtelenné tenné egy 8-12 rakétás salvoval.
Pont ez a problémája valahol. Az US NAVY-nek nincs ilyen ladikja... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.09. 14:31:43
Az a balfasz politkust kell pofán verni, aki szerint kell (?) olyan helyzetre készülni, hogy "odaküldik" a USMC-t. Nem. Kéremszépen ahova meg a USMC, oda megy a US Navy is. Pont. A USMC dolga partaszállni és tartani a hídfőt, ha kell. Pont. Oda kirakodhat akkor már az Army és közben fedezi a seggét a US Navy és, ha kell és tudja USAF.
Óriási szereptévesztést vélek itt felfedezni, hogy melyik haderőnem feladata micsoda...
hanem azt igyekszik körbehatárolni, hogy az USMC-nek milyen kihívásokkal kell megküzdenie az előre látható jövőben...
Jó, hogy nem a ballisztikus rakéta védelmet akarja a USMC-ra rábízni.
A LHD osztályoknak pont úgy nincs komoly légvédelme, ahogy a CVN-eknek sem. Ergo azok sehova nem mennek a US Navy nélkül max. harmadik világ beli országok ellen. Vagy még oda sem.
Valahol félelmetes, hogy a saját haderejük korlátait ennyire nem értik meg. Ez a fickó BM/CM-ezgetne, amikor a LHD hajókat kíséret nélkül néhány 100 tonnás ASM-es ladik a lazán harcképtelenné tenné egy 8-12 rakétás salvoval.
Szerintem Berger körülnézett, és azt látta, hogy a tengerészgyalogosok egyszerűen nem bízhatnak vakon az US NAVY és az USAF képességeiben. Tök jó, ha teszem azt odaküldik a tengerészgyalogosokat Tajvanhoz, hogy akkor most oldjátok meg a sziget védelmét, de az US NAVY csúnyán veszélyes helyzetben van a nagy hatótávolságú hajó elleni robotrepülőgépek és rakéták miatt. Mint írtam, én sem világmegváltó újdonságot várok (EM ágyúk vagy hasonló), hanem meglévő vagy legalábbis könnyen átszabható eszközöket célfeladatra kondicionálva.
Speciális eset? Igen az. Nagyon. De a mögöttes logikát én látom. Ha az US NAVY a Zumwalt-osztályt az eredetileg beígért EM ágyúval szerelte volna, vagy annyi hajó elleni Tomahawk és/vagy NSM lenne kéznél, hogy adott esetben a kínai partraszálló erőket illetve flottát is távol tudja tartani, akkor feltehetően nem írkálna ilyeneket. Igen, azzal is tisztában vagyok, hogy ez egy szélsőséges helyzeti szituáció, ám érdemes megjegyezni, hogy Berger egy lépéssel el mert szakadni a hagyományos gondolkodásmódtól, és nem a korábbi harcokat akarja újra megvívni, hanem azt igyekszik körbehatárolni, hogy az USMC-nek milyen kihívásokkal kell megküzdenie az előre látható jövőben...
Ez már tényleg a hülyeség csúcsa. A US Navy feladatát is a USMC akarja ellátni...?
Komolyan mondom, hogy vicc az egész. Mintha minden új vezérnek feladatának érezné, hogy újra feltalálja kanálban a mélyedést...
De mivel az nem megy ilyen ökörségeket találnak ki. Az ezek szerint nem lenne elég látványos, de értelmesebb keretek között tudná a USMC végezni a feladatát és nem ökörségekre szórja a pénzt, hogy hajókat süllyesszen el szárazföldi assettel a USMC.
Márpedig a leírásban az az érdekes, hogy tengeri kontrollról beszélnek. Vagyis azt szeretnék, hogy a szárazföldről tudják a környező tengerek hajóforgalmát "felügyelni". Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy például egy Kínai hordozó nem mehet ilyen közel az USMC által "biztosított" partszakaszhoz annak a veszélye nélkül, hogy a tűz alá vegye az USMC. Igen érdekes koncepció, még a Naval Strike Missile sem képes ilyen távolságra eljutni ("véletlenül" 300 tengeri mérföld / 555 km a hatótávolsága hi-hi-lo módban).
Mivel a USMC az egy lényegében első vonalban levő harcoló erő, eleve csak taktikai feladataik vannak. Szerintem. Mi a búbánatnak kell egy stratégiai feladatokra használható eszköz nekik...? Ha valami fox objektumot szét kell lőni 600 km-re, azt megoldja a Navy vagy a USAF. Mi a frászt foglalkozzon ezzel a USMC? Mintha a Japán elleni bombatámadásokat a USMC-nak adták volna oda 1944/45-ben.
Ha érdekel a véleményem, azért akarják ezt a képességet, mert a Zumwalt és az LRLAP lövedék ugye befuccsolt. Amúgy én is azt tartom a leglogikusabbnak, hogy valami robotrepülőgépet tesznek mobil indítóra...
Náluk is felesleges ökörség. Mióta kell az USMC-nak stratégiai csapásméréssel foglalkozni...? Ez kb. akkora baromság, mintha a II. vh alatt a USMC akart volna B-17 flottát üzemeltetni.
We must develop capabilities to facilitate sea denial and sea control; thus, augmenting the fleet and joint force’s use of the sea for our own interests while denying adversaries the same possibilities. These capabilities will facilitate the creation of denied spaces by forward
postured or deployed naval expeditionary forces with sufficient resilience to persist within the weaponsengagement-zone (WEZ) once actively contested. We must possess the ability to turn maritime spaces into barriers so we can attack an adversary’s sea lines of communication (SLOC) while defending our own in support of the Fleet or Joint Force. This goal requires ground-based LRPF with no less than 350NM ranges – with greater ranges desired. Possession of such capabilities is not only an operational imperative based on the threat, but one that will increase options to commanders, and should radically alter our forward posture once fully realized.
Szóval a cél az, hogy a környező részen garantálni tudják az ellenséges erők leküzdését, ugyan kifejezetten a tengeri alkalmazásokról szól, de értelemszerűen ez nem csak tengeri, hanem szárazföldi célpontok ellen is használható.
Amúgy ez nem az US ARMY, hanem továbbra is az USMC-ről van szó.
Viszont említi, hogy szárazföldi bázisú, 350 tengeri mérföldes (650km) hatótávolságú (!) precíziós tüzérségi csapásra kell képesnek lenniük. Ezt reálisan csak rakétatüzérséggel lehet, mégpedig ilyen nincs az Egyesült Államok arzenáljában, még az MGM-140 ATACMS is csak ~300km-es hatótávolságú. Ez az Iszkander-M kategóriája...
Ez már a hülyeség csúcsa.
1. Tüzérségi. Minek...? 650 km-re nem ad az ember CAS-t, stratégiai és statikus célokat lő az ember ekkora távolságból.
2. Ekkora távolságban erre képesek tengók, hajók és a USAF is Tomahawkot indítani vagy más CM-et pl. JASSM.
Ok, egy 650 km hatótávolságú BM-et nehéz lelőni, de bakker mibe kerül az? És minek kell a US Army-nak?
A pénzkidobás magasiskolája az, amit ezek összehoznak a haderőnemi faszméregetés közben.
Az már csak a haderőnemek hülyesége. Hátha kapnak egy atyai pofont a kongresszustól, hogy mindenki a saját homokozójában játszon. Én arra célzok, hogy míg picit drága M1-el, meg B1-el terrorisztákat vadászni, meg porfészkeket demokratizálni, addig le lehet vele darálni a világ 2/3-át. Ellenben a - talán legkeményebb és elit - bőrnyakúak partra már kb sehol nem tudnak szállni elfogadható veszteségek mellett, de irakba meg a többi helyre ugyan úgy mennek a vékony bőrű "vackaikkal". Nyilván beszántani nem lehet őket, meg nem is szabad, de kb olyanok mint a légidesszantosok, hogy egy elite mini hadsereg.
Nem a nemrég felmondott szerződés miatt nem volt ilyen távolságú fegyverük. Meg mondjuk szükségük se nagyon volt rá. Most meg már csak akarat kérdése.
Apró probléma: a légideszant a US ARMY külön egység-besorolása, talán éppen ezért "támadták" a tengerészgyalogság dedikált légi szállítású koncepcióját (figyeljük meg: merevszárnyú szállítógép nélkül!), mert az a hadsereg terepe. Azé a hadseregé, aki egyre inkább akar egy könnyű légiszállítású egységet, lásd könnyű harckocsi-program (Mobile Protected Firepower, MPF). Amely alapvetően azt a célt szolgálja, amit eddig az USMC "taposott ki". Ciki. Egymás lábára léptek...
Berger kihangsúlyozta, hogy nem fél alapjaiból átrajzolni az USMC programjait, hogy az új kihívásoknak megfeleljenek, és a "Force Design" az elsődleges célja. Ez mit jelenthet? Először is feltehetően a jelenleg futó programok felülvizsgálatát. Az F-35B-t én nem félteném, egyfelől túl erős a lobby mögötte, másfelől bármiféle igény is van az USMC változásaihoz, a vadászbombázók iránti igény adott marad. A nagy hajókat túl könnyű célpontnak tartja, mivel rövid távú megoldásokat akar, én valami ilyasmire számítanék, mint például az LCS-ek kvázi mini-partraszálló hajóként használata, mondjuk század szintű egységeket szállítva. Vagy hasonló szintű megoldások, újonnan gyártva. Az ACV (BAe-Iveco SuperAV) is érdekes kérdés, hiszen csak dokkal rendelkező hajóról indulhat. Viszont továbbra is elvárás a partraszálló képesség biztosítása, ahhoz pedig új jármű kell. Szóval az ACV is marad szerintem. Meglehet, hogy az US ARMY MPF programjába becsatlakozik...
Viszont említi, hogy szárazföldi bázisú, 350 tengeri mérföldes (650km) hatótávolságú (!) precíziós tüzérségi csapásra kell képesnek lenniük. Ezt reálisan csak rakétatüzérséggel lehet, mégpedig ilyen nincs az Egyesült Államok arzenáljában, még az MGM-140 ATACMS is csak ~300km-es hatótávolságú. Ez az Iszkander-M kategóriája...
Én személy szerint kedvelem őket, de egyre kevesebb értelmét látom a partraszállósdinak. Szerintem olyanok mint a légidesszant, hogy a képesség itt-ott lehet jó, de csak erre támaszkodni nem lehet, mert olyan - ember - áldozatokat követel, amit már rég nem hajlandóak megfizetni érte. Miközben az úszó képes vackaikkal mennek minden háborúban sima bokorugróként. Mi a megoldás? Költsünk rá még több pénzt. :-)
Az Amerikai Tengerészgyalogság (USMC) jelenlegi vezetője 4 csillagos tábornokként David Berger. Nemrég (új vezetőként szokás szerint) kiadta a kvázi vízióját, hogy mi a tengerészgyalogság adott helyzete és mi lesz a jövője. Azzal kezdte, hogy a Tengerészgyalogság feladata hosszú ideje az, hogy a Haditengerészet (US NAVY) kvázi partraszálló erőjeként "rárúgja" az ajtót a potenciális háborús zónában az ellenségre, kialakítson egy stabil bázist, majd a helyzettől függően vagy maguk folytatják a hadműveletet (gyengébb ellenfél ellen), vagy felvonulási terepet biztosít a Szárazföldi Hadsereg (US ARMY) számára (komolyabb ellenfél ellen). Az USMC ennek a feladatnak rendelte alá felépítését, fegyverzetét, felszerelését.
Az USMC jelenleg alaphelyzetben a Marine Expeditionary Unit (MEU)-ra épül, aminek három alapra építkezik: a szárazföldi, a légi és a logisztikai elemekre. A MEU pedig normál helyzetben egy-egy LHA (helikopter-hordozó partraszálló hajó), LPD (kétéltű dokkal bíró partraszálló hajó helikopter-leszállóhellyel / egységgel) és LSD (csak dokkal bíró partraszálló hajó) egységből áll. Átlagosan 2200 tengerészgyalogosból áll, amely főleg könnyen páncélozott járművekre (AAAV, LAV-25, HMMWV, stb.) és négy harckocsira, 4-6db AH-1Z harci helikopterre, 12db MV-22 Osprey billenőrotoros gépre, 4db CH-53E/K nehéz szállító helikopterre, 6db AV-8B vagy F-35B vadászbombázóra és hat vontatott M777A2 ágyútarackra támaszkodik. Az USMC "betonalapja" gyakorlatilag az, hogy 38 partraszállásra szolgáló hadihajóra tart igényt, amit az US NAVY-nek kell biztosítania ahhoz, hogy az USMC el tudja látni a fent leírt feladatát.
Na most Berger most azt írja, hogy ez a felépítés veszélyes, és a jövőben nem fognak erre a 38 hajós igényre hivatkozni. Nem részletezi a miértet, de nem nehéz rájönni, miért szükséges a váltás: ugyanis immár szinte minden jött-ment fegyveres csoport hozzáférhet fejlett hajó elleni robotrepülőgépekhez. Elég ugye a Houti felkelők Jemen partvidékén végrehajtott támadásokra gondolni, amelyben többek között a HSV-2 Swift is támadást szenvedett el (ekkor éppen Egyesült Arab Emírségek zászlaja alatt hajózva vitt ellátmányt a Szaudi-vezetésű koalíciós erőknek). Érdekes mondjuk az időzítés, hiszen több, mint tíz éve annak, hogy nem egy kvázi fegyvertelen hajót, hanem egyenesen az izraeli haditengerészet egyik modern fregattját, az INS Hanit-ot érte támadás egy Hezbollah által indított kínai (iráni) eredeti robotrepülőgéppel ( Erről itt egy nagyon jó kis elemzés, a lényeg az, hogy a C-802 / Noor hajó elleni rakéta elképesztő bal- (vagy jó-, függően attól, honnan nézzük) szerencsének köszönhetően a helikopterhangár mögötti darut találta el, és fogta fel a robbanás erejét).
A USS America LHA egység F-35B, MV-22 és AH-1Z gépekkel
Személyes megjegyzés: feltehetően az USMC első válasza erre a USS America volt, egy olyan LHA változat, amelynek nincs kétéltű dokkja, és a partraszállást teljes egészében levegőből oldják meg MH-22 Osprey és CH-53K szállítógépekkel, potenciálisan kellő távolságra ahhoz, hogy a partról vagy a part közeléből indított hajó elleni rakéták hatótávolságának határán vagy azon túl legyenek (ie.: ez azért legalább 100-150 km-es távolságot jelent, ami messze nagyobb, mint az általánosan elvárt kétéltű partraszállási távolság). Az amerikai törvényhozás ezt elkaszálta, mondván, az USMC-nek a feladatának ellátásához kell a kétéltű járművekhez szükséges dokk, és így a hajóosztály első két egysége még az eredeti kiépítésben, a harmadiktól kezdődően viszont már dokkal (és ezzel csökkentett méretű helikopter-hangárral) bír majd. Csakhogy ugyebár az LHA is "szenved" a veszélyeztettségtől, tehát nem nyújt valódi megoldást a további problémáktól, mint a hajó elleni ballisztikus rakéták jelentette veszélyekre, amelyek már nem 100-150km-ről, hanem akár 1000km-ről is veszélyt jelenthetnek.
Berger nem adott nyílt választ arra, hogy milyen jövőt képzel el a bőrnyakúaknak, annyit tudni, hogy egyfelől a kisebb, alacsony észlelhetőségű egységekről beszél, amelyek (ha csak szófordulattal élve is) elvesztése kevésbé fáj, mint egy LHA/LHD vagy LPD elvesztése. A másik dolog a személyzet nélküli eszközök minél komolyabb mennyiségben való alkalmazása - kvázi beismerve, hogy a mennyiség igenis fontos. Felderítés, adattovábbítás vagy akár csapásmérés célra is. A saját meglátásom az, hogy az USMC a partraszálló, de alapvetően könnyű, "lesajnált" harcképességű erőből egyre inkább egy high-tech, magas színvonalú és nagy hatékonyságú fél-speciális erővé lenne átalakítva, amely kisebb harci elemekre építkezik... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.08. 16:35:33
International Aviation and Space Salon MAKS-2019
Su-57 / T-50 PAK FA
Nyilván nem a mérnök a hülye, hanem a megrendelő. Mondjuk a Raptoron is van RCS növelő, csak az behúzható. :-)
Tudom szíved csücske a az FS2000, de nem lehet véletlen, hogy a kutyának sem kell. Ha király lenne, akkor már minden specops ezzel nyomná.
A britt hordozó-csoport felépítése: 1x QE-osztály, 2x Type-45 osztályú AAW, 2x Type-23 osztályú ASW, 1x Astute osztályú tengeralattjáró és két ellátóhajó.
Yepp, azért írtam, hogy a másik képen a jármű tetején helyezték el, csak a fogalmazással már voltak gondjaim... :)
Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.
Nem tudnak jobbat kitalálni, egyszerűen amikor a hajót tervezték, nem volt kérés, hogy márpedig fixen elhelyezzenek majd 8db hajó elleni robotrepülőgép-konténert. Emiatt nincs is. Lehetne a hátsó 'mission modul' helyére rakni, de akkor meg az oda már létező vagy tervezett vontatott szonár / felszíni fegyverzet (2x 30mm-es gépágyú + Hellfire) / aknamentesítő felszerelés nem fér el. Szóval nagyjából egy opció van, hogy a felépítmény elé rakják (ahogy történt)...
Tpz Fusch alapú Wildcat SPAAG prototípus 2x 30mm-es gépágyúval:
Indiai Arjun Mk.1A harckocsi, kiegészítő páncélzat, távirányított fegyvertorony, erősen megkérdőjelezhető hatékonyságú független parancsoki EO periszkóp:
A brit Type-31e fregatt tendert nem megerősített hírek szerint a Babock-féle Arrowhead 140 ajánlat nyerte el:
DT-30 alapú Tor-2M éleslövészet:
Ez az egyik bárka, amellyel a hírek szerint megpróbálták kiemelni a Burevesztnyik robotrepülőgép reaktorát a tesztelés után, de valami balul sült el. A fotó készítésének helyéről 0,75 röngten per óra sugárzást mértek.
Az USS Gabrielle Gifford (LCS-10) fedélzetén 2x4 darab NSM indítókonténerrel:
Egy francia videó, első sorban a Leclerc-ről, de a lényege a 2:00-től kezdődik, ahol látható a kísérleti változat új toronnyal és löveggel, ez feltehetően a KMW+Nexter féle új harckocsifejlesztéshez kapcsolódik.
Magyar oldal hivatkozott amerikai forrásra, de forrásmegjelölés nélkül...
imo jelenlegi szituban kiválló döntésnek gondolom a NASAMSot.
Olcsón tippre ~700m$ból komoly nem SEADelhető légvédelemünk lesz, ami ha kell 2-10év múva könnyen kiegészíthető egy pl 80-100db AMRAAM-ERel.
Persze egy Román Patriot beszerzés sokkal komolyabb... de az majd 6*annyiba került. Kis pénzből komoly légvédelem... mégha nem is lesz ABM képességünk.
A tüzérség vagy a tűztámogatás naaagy naagy gyűjtőfogalmak. Különösen az előbbi. Utóbbi meg inkább egy harcászati rendszer.
Amiről meg te beszéltél, azok lövegek, technikai eszközök, amik ráadásul önmagukban nem is működőképesek rendeltetésszerűen.
1. Igen. 10 km felett vadászgépek csak BVR légiharc elején gyorsítási fázisban repülnek. Már kiforduláskor is magasságot dobva jönnek ki annyira erőtlenek. Lásd HTÖ idevágó fejezete.
2. Az ilyen komoly felderítőgépek olyan távolságban repülnek, hogy lényegtelen a NASAMS AIM-120C HMZ max. 10 km. Simán a ferde lőtávon kívül maradnak.
3 .Nem nagyon. Ez benne a legjobb. Félelmetesen olcsó megoldás arra, hogy nagy területen kis rakétával szétszórva legyen area denial úgy, hogy nem kiszámítható kockázat, mint a klasszikus rávezető állomásos rendszerek.
4. Szubszonikus nem manőverező célra. Ez kb. olyan tartomány, mint a Volhov-M3 passzív szakasza. Csak mivel a támadott gép rendszerint nem fogja tudni, hogy hol az állvány és MCG miatt a rakéta csak az utolsó pár másodpercben kapcsol radart jó esetben ezért még ott is megdöbbentően jó lehet, ha gyenge már a rakéta manőverező képessége, mert 3-4 sec alatt kéne eldönteni, hogy
1. ez mi?
2. merre forduljak?
3. hogyan?
4. És akkor fordulni.
Ilyen helyzetről számolt be egy szerb pilóta. Villant az RWR és pár sec után elcsapta a AMRAAM.
Én többre tartok 40-50 km-es NASAMS2 indítókat, mint 1 db nagy SAM-et 120 km-es HMZ-vel. Mert azonos védett terület esetén a célig a rakéta repülési ideje sokkal, de sokkal kisebb az NASAMS-sal.
ABM képességet ezzel adni nem lehetne vagy csak nehezen másfajta radarokkal együtt (Big Bird lépték), de nekünk nem is erre kell...
Ezt értem, és végső soron természetesen a Griffek gyakorlatilag bármilyen (reális) magasságban dolgozó gépet el tudnak fogni. A kérdésem inkább egyfajta gondolat kísérlet: ha nincs más eszköz, akkor a jelenleg megrendelt rakéták milyen fenyegetés elhárítására nem elégségesek?
1. Amennyire jól értem, harcászati csapásmérés és légiharc feladatok végrehajtásában részt vevő gépek esetén nem lenne probléma, mert ezek jellemzően bőven HMZ - n belül kerülnek végrehajtásra.
2. Nagy magasságban működő felderítő gépeket nem képesnek elfogni (pl Global Hawk, persze ez szövetséges eszköz és inkább elméleti kategória).
3. Ezek mellett azonban lehetnek - e olyan eszközök, amdelyek általános repülési magassága a C-7 - est használó NASAMS lőtávolságán belül lehet, de van bennük annyi tartalék teljesítmény, hogy át tudják hidalni ezt az akadályt?
4. A 10 km magasság mennyire reális és mennyire elméleti paraméter? Van annyi kinematikai energiája a rakétának, hogy utolérjen olyan célokat, amik végig ilyen magasságban haladnak vagy legfeljebb csak akkor, ha ha áthúznak az indító állómás felett?
Egyébként a NASAMS -ot C7 -es Amraammal használva mennyire reális, hogy problémát jelentsenek a magasabban közlekedő gépek?
Gondolom harcászati vadászgépek jellemzően 20 000 láb alatt kerülenk bevetésre, ami még bőven belefér, de drónok vagy felderítő Szu-24/34, Tu-95, Tu-22M3 variánsok működési magassága hogy viszonyul ehhez?
" Valószínűleg ráérnek tökölni, olyan előnyük van az amiknak szinte minden téren ami a tüzérség/tűztámogatás témában szóba jöhet "
Mondjuk önjáró tüzérség tekintetében ez nem teljesen igaz. Ha összehasonlítjuk az M109 -est egy PzH-2000, MSTA-S vagy K9 rendszerrel, akkor kb egy generációs lemaradásban vannak a puszta vas képességei szempontjából.
WASHINGTON, August 27, 2019 - The State Department has made a determination approving a possible Foreign Military Sale to Hungary of one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM ) with support for an estimated cost of $500 million. The Defense Security Cooperation Agency delivered the required certification notifying Congress of this possible sale on August 27, 2019.
The Government of Hungary has requested to buy one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM), and four (4) spare AIM-120C-7 AMRAAM guidance sections. Also included are four (4) spare AIM-120C-7 control sections, six (6) AMRAAM training missiles (CATM-120C), missile containers, classified software (for the AN/MPQ-64F1 Sentinel Radar requested by Hungary through Direct Commercial Sale), spare and repair parts, cryptographic and communication security devices, precision navigation equipment, other software, site surveys, weapons system equipment and computer software support, publications and technical documentation, common munitions and test equipment, repair and return services and equipment, personnel training and training equipment, integration support and test equipment, and U.S. Government and contractor, engineering, technical and logistics support services, and other related elements of logistical and program support. The total estimated cost is $500 million.
This proposed sale will support the foreign policy and national security of the United States by improving the security of a NATO ally, which is an important force for political stability and economic progress in Europe. This sale is consistent with U.S. initiatives to provide key allies in the region with modern systems that will enhance interoperability with U.S forces and increase security.
Hungary intends to use these defense articles and services to modernize its armed forces and expand its capability to deter regional threats and strengthen its homeland defense. This sale will contribute to Hungary's interoperability with the United States and other allies. Hungary should not have any difficulties absorbing this equipment into its armed forces.
The proposed sale of this equipment and support does not alter the basic military balance in the region.
The prime contractor and integrator will be Raytheon Missile Systems of Tucson, AZ. There are no known offset agreements proposed in connection with this potential sale.
Implementation of this proposed sale will not require the assignment of additional U.S. Government and contractor representatives to Hungary.
There will be no adverse impact on U.S. defense readiness as a result of this proposed.
This notice of a potential sale is required by law and does not mean the sale has been concluded.
All questions regarding this proposed Foreign Military Sale should be directed to the State Department's Bureau of Political Military Affairs, Office of Congressional and Public Affairs, [email protected]. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.08.30. 15:23:09
Olyan sok rakás dolgot nem, csak a Sentinel-hez szükséges amerikai minősített szoftvert.
De a Finnek például szintén a NASAMS-hoz vásároltak be, hasonló csomagot. Szóval ahhoz például simán lehet mérni...
Informatika és tudomány
