Előjött FB-on a szokásos Nagyvas/Grif szájkarate, mire - ha jól értelmezem - egy volt 29-es zsoké ennyit írt: "Akkor volt kb. 50% esélyünk,ha kétszer annyian voltunk,mindezt amellett, hogy nem használhattak AMRAAM-ot." Eddig sem a 29-re raktam volna a pénzem, de ez nagyon durva.
Nem állítom, hogy én is 100%-ig megbízom a base-bleed (gázgenerátoros) gránát jobb pontosságában, csak ezt olvastam. Egyébként simán benne van a pakliban, hogy az egyéb tényezők is belejátszottak, plusz a szokásos marketing-túlzások...
Amúgy... korai AFAS koncepció, az alváz a Bradley-n alapul, a fő érdekesség a felépítmény, amely 30-30°-ban kitéríthető jobbra és balra, magában foglalja a személyzet kabinját, és a löveg hátrafelé néz. A shoot&scoop egész új értelmet nyer vele... :)
Ez már a konvencionálisabb megoldás, hagyományos toronnyal:
Ez pedig még a Crusader-hez tartozó koncepció, mely azt állítja, hogy 18 löveg 216 célpontot tud leküzdeni 1 percen belül (nem tudom, hogy ilyenre mikor lehet szükség, de állítólag képes lett volna rá...):
Még egy érdekesség ugyanezen linkekről, a nagyobb szárnyas cuccok tényleg képesek lőtávot növelni, feltételezem itt valamiféle robotpilóta tevékenysége is van az irányítórendszernek, a sima gyújtó helyére csavarható viszont majd 10%-ot is levehet a lőtávból. Nem jelentős, de több mint lőelemszámítási adat.
Ha úgy nézzük, hogy kb a negyedére csökkentik a szórást az óriási eredmény, ha nem nagyon akarunk kekeckedni, akkor elfogadhatjuk, hogy ez igaz minden lőtávra. Feltételezem itt nem csak maga a gránát, hanem a tlejes lőszer jelentősen megnövelt precizitással készül.
Persze, különböző hossz lehet, csak egy idő után a fix huzaghossz miatt, vagy hosszan vagy röviden, vagy laposan vagy magasan nem fog működni megfelelően. Ha megnézed a saját linkeden az első gránátokat ott talán már ki is csúsztak a keretből, bár az is lehet, hogy csak így akartak nyerni még egy kis kezdősebességet. (Gránát oldalán levélszerű képződmények.)
Kérdés, hogy a gázgenerátoros szórása mihez képest javult? Régi, hagyományoshoz képest, az új precízebben gyártott modern? Teljesen lehetséges. Az előző generációs gázgenerátoroshoz képest? Pipa. A gázgenerátoros pontosabb kitétel akkor állja meg a helyét, ha azonos sztenderdek alapján készült nem gázgenerátoros szórásánál kisebb.
Én itt továbbra sem hiszek az utóbbiban. De tévedtem már nagyobbat is.
Ahh, így azért pár dolog értelmet nyer. A kitartóbb 10 lövés/perc és a több lövedék egyszerre dolog témában erősen kacsitgatnék afelé, hogy mindez a folyékony hajtóanyagos dologból származik. :D
Aztán nyilván ugyanezt lőporossal nem nagyon sikerült.
A folyékony nem pontosabb amúgy (leszámítva a töltethő mérését gondolom), csak sokkal szabályozhatóbb. Lőportöltetből egy-egy gránáthoz, van max mondjuk 10, ebből lehet választani. Folyékonynál meg csak az szab határt, hogy milyen pontosan tudja mérni. Ez hasraütve minimum gramm pontosságú, ami megintcsak kissé hasraütve olyan mintha 5000 féle töltetem lenne.
A (kissé reklámbossúraszerű sikersztori) leírás szerint még nőtt is a pusztítóképesség, pedig régi lövedékek acélját használták alapanyagnak, szóval a vas maradt vas, ebből nagyobbat kis tömegnövekedéssel úgy tud csinálni ha jelentősen elvékonyítja a gránát falát. Az meg a repeszképzéshez kell. Mondjuk ha egy jobban szilánkosodó ötvözetet tudtak csinálni, másfélszer akkora töltet mellett akkor - bizonyos szempontok szerint - lehet valóban nagyobb pusztító erő.
A magasabb fajlagos terhelés (ugyanazon átmérő mellett kissé nagyobb tömeg), a kedvezőbb aerodinamikai kialakítás (minha a lövedékfenéken is mókoltak volna valamit), meg egy gyökeresen új lőportöltet (a max lőtávhoz a régit is nyilván a cső által elviselhető maximális nyomásig vitték fel, egy nehezebb gránátttal ugyanezt csak úgy lehet elérni, ha a lőpor égési karakterisztikája sokkal kedvezőbb a régihez képest).
Más elképzelésem nincs, hogy hogyan tudták megoldani, csak ahogy mondod, könnyebb test.
Nem is tudom, nekem valahogy nem fér a fejembe, hogy ugyanakkora robbanótöltet mellett, egy mondjuk 20 centivel hosszabb, kb centi vastag lövedéktest és egy rakéta póthajtás, hogy fér bele kb 50 dekába...
Vagy mondjuk egy még hosszabb testbe, 4,5 kilóval több robbanóanyag, úgy, hogy az össztömeg csak 4 kilóval nő meg...
Mit nem veszek figyelembe?
Elképzelhető, hogy igazuk is lesz és nem lesz számottevő, fiatal lánykoromban azzal még számolni kellett, hogy egy gránát festett vagy sem. A festett kicsit messzebb megy. Viszont a gyújtón rajtahagyott vagy levett kicsi, de masszív kupak miatt nem. Akkor nyilván számolni számolnak vele mint lőelemet módosító faktor, de harcászatilag nem.
A NAMMO most pont a precíziós gyártási folyamatokban látja a változást, a hagyományos M107 gránátnál 80 méteres CEP-et 20 méter körülire hozzák ezzel. Mondjuk hogy milyen lőtávon, azt nem részletezték ( Forrás ).
A gránáttest hosszával, tömegével nagy távolság esetén nem nagyon játszhatnak szerintem.
Én csak azt látom, hogy különböző hosszúságú lövedékeket gyártanak, és a base bleed / RAP lövedékek mindig hosszabbak...
Megkérdezhetem, hogy ez a gázgenerátoros szórás kisebb ez honnan származik? Nem ,mondom, hogy lehetetlen, de 10-15 éve még biztos, hogy nem ezt tanították, illetve ellent mond mindannak - a kevésnek - amit én tudok, vagy tudni vélek a dologról. A vákum megléte vagy nemléte önmagában semmit ne befolyásol a szóráson. Az a lőtávot befolyásolja.
Persze, a NAMMO fenti HE-ER lövedékével kapcsolatban olvastam, hogy a base-bleed (gázgenerátoros) verzió pontossága is javult. De hogy hol olvastam, azt nem tudom, pedig fél órája kutakodok... :(
Valahol értem, vagy legalábbis érteni vélem :D , a percekig fenntartható 10 lövés/percet, viszont jó lenne ismeri azt a harcászati elképzelést amiért ezt a tűzsűrűséget löveggel akarták elérni rakéta helyett. Az ágyúlövés olcsóbb mint a raketta, de vannak korlátai.
Amennyire én ismerem a háttér történetet: A program eredetileg az Advanced Field Artillery System (AFAS) néven indult még az 1980-as években, és az első folyékony hajítótöltetű tüzérségi ágyú kifejlesztése lett volna a cél. A logika egyszerű volt: a folyékony hajítótöltetett nagyon precízen lehet adagolni, így a lövedék pályáját precízebben lehet meghatározni. Már az elején ez a több lövedék egyidejű célbaérés (Multiple Round - Same Impact, MRSI) koncepciója miatt tartották fontosnak. Az AFAS által életre hívott folyékony hajítótöltetű löveg fejlesztése viszont rengeteg problémával szembesült, így a hadsereg egy szilárd hajítótöltetes alternatívát is kért B tervként.
Az 'Armored System Modernization' skiccszerű koncepciója, azonos alvázon a következő harckocsi, lövészpáncélos, önjáró tarack és műszaki mentőjármű
Közben az US ARMY a komplett fejlesztési tervébe is felvette az AFAS-t, ugyanazon alvázon képzelték el az Abrams utódjának tekinthető harckocsit, egy új "nehéz" lövészpáncélost, egy műszaki mentő-járművet és az AFAS által pedig az önjáró ágyútarackot. A program az 1980-as évek végén kezdett el formálódni, és az első öböl-háború tapasztalatai nagyban átformálták az igényeket. Ebben ugyanis az M109A2 és A3 önjáró ágyútarackoknak egy sor problémával kellett szembesülniük, először is az irakiaknak sokkal nagyobb lőtávval bíró szovjet és dél-afrikai lövegei voltak, a szövetségesek szerencséjére az irakiak nem bírtak olyan átfogó felderítési adatokkal és megfelelő adathálózattal, mint ők, így ezt az előnyüket nem tudták kihasználni, de egy felkészültebb ellenfél ellen fájdalmas lehetett volna ez a hátrány.
Problémák adódtak a tűzgyorsasággal is, különösen az első időben biztosítottal. A konklúzió az volt, hogy a kézi töltéssel egyszerűen nem teljesíthetőek a korábban elvárt és meghatározott értékek sem, így mindenképpen automata töltőberendezés szükséges. Szintén nagyon negatív volt az alváz és meghajtáslánc megítélése (ugye épp arról volt szó korábban, hogy az XM1129-nél marad az alváz...), mivel az M109-esek nem tudták az M1 Abrams, illetve M2 és M3 Bradley harcjárművek által diktált tempót tartani, más szóval a nehéz páncélos dandárok tüzérségi elemei folyamatosan le voltak maradva, nem tudtak kellő hatékonysággal rendelkezésre állni - egyes esetekben ezért a támadóék sebességét csökkenteni kellett, hogy bevárják őket, más esetekben inkább hátra hagyták őket.
Említésre méltó még az, hogy nagyon egyenlőtlen volt a lőszerhasználat, az átlag ugyan 70 lövés volt per M109 az egész szárazföldi hadművelet alatt, de ezt felhúzták például a 1st Armored Division egységei, amelyek 130 lövést adtak le, esetükben pedig a lőszerkészletek utántöltése bizonyult kritikusan lassúnak.
Ezek a tapasztalatok alapján az AFAS-t átszervezték, amibe menet közben belerondított, hogy 1994-ben a folyékony hajítótöltetű lövegnek immár a harmadik prototípusa robbant fel, ami után úgy döntöttek, hogy akkor ezt most elengedik, és marad a B terv, vagyis a szilárd hajítótöltetes XM297. Az új elvárások közé tartozott, hogy a járműnek átszedett terepen is 45km/h, sík terepen pedig 67km/h-s sebességet kellett tudnia tartania. Csökkentették a kezelők létszámát három főre (sofőr, tüzér/irányzó illetve parancsnok), a lőszerkészletet és a tűzgyorsaságot pedig úgy lőtték be, hogy az igények szerint 3-6 percig legalább 10-12 lövés/perc kell tartható legyen. Egy hat XM2001-ből álló osztály így 15 tonnányi lövedéket küldhetne a célpontra kevesebb, mint 5 perc alatt. Csak mellékesen még hozzá kell tenni, hogy az XM2001 páncélzatát is erősebbnek "kérték", mint a Paladin-é volt.
Itt egy saját megjegyzés: számomra nagyon úgy tűnik, hogy az Öböl-háború borította ki ezt a képzeletbeli bilit, az ágyútüzérségtől azt várták el, amire a rakétatüzérség képes, csak persze kisebb lőtávon. Mintha a jövő háborúi az ilyen gőzhenger szerű támadásokról szólnának...
Aztán jött a kaszás, az ASM-et folyamatosan kurtították, az új Block III harckocsi és a nehéz lövészpáncélos kuka lett, a Crusader maradt az egyedüli eszköz az új alvázon. Jött Shinseki tábornok, akinek a Crusader légi szállíthatósága értelmezhetetlen volt, és sokkal könnyebb rendszert kívánt a Future Combat System keretében. A Crusader-t 2003-ban kaszálták el végleg, amikor az FCS program egyre látványosabb jövőképeket kezdett el fejtegetni...
Elképzelhető, hogy igazuk is lesz és nem lesz számottevő, fiatal lánykoromban azzal még számolni kellett, hogy egy gránát festett vagy sem. A festett kicsit messzebb megy. Viszont a gyújtón rajtahagyott vagy levett kicsi, de masszív kupak miatt nem. Akkor nyilván számolni számolnak vele mint lőelemet módosító faktor, de harcászatilag nem.
A gránáttest hosszával, tömegével nagy távolság esetén nem nagyon játszhatnak szerintem. A huzaghossz ugye állandó, azt belövik a lehető legoptimálisabbra, a legkisebb töltettől a legnagyobb töltetig, a leglaposabb röppályától a legmeredekebbig. Gyanítom ezt a mai napig legalább részben tapasztaltok és kísérletek alapján, a számítások kiegészítéseképpen. Ugye ez a huzaghossz egy gránáthoz lesz optimális. Amint könnyebbet, nehezebbet, hosszabbat, rövidebbet szeretnél, előbb utóbb akadályba ütközik az egyszeri tervező. A gránát hossza nem véletlenül akkora amekkora. Ha a hosszabb ugyanolyan lenne akkor lenne hosszabb is. Több robbanyag, több repesz. Nem az anyaggal spórolva lesz egy gránát rövidebb.
Megkérdezhetem, hogy ez a gázgenerátoros szórás kisebb ez honnan származik? Nem ,mondom, hogy lehetetlen, de 10-15 éve még biztos, hogy nem ezt tanították, illetve ellent mond mindannak - a kevésnek - amit én tudok, vagy tudni vélek a dologról. A vákum megléte vagy nemléte önmagában semmit ne befolyásol a szóráson. Az a lőtávot befolyásolja.
Valahol értem, vagy legalábbis érteni vélem :D , a percekig fenntartható 10 lövés/percet, viszont jó lenne ismeri azt a harcászati elképzelést amiért ezt a tűzsűrűséget löveggel akarták elérni rakéta helyett. Az ágyúlövés olcsóbb mint a raketta, de vannak korlátai.
Mondjuk akik kitalálták nyilván nem csak a hasukra csaptak, az is biztos, hogy jól körberágták a témát mire erre jutottak. Kár, hogy az ilyen dolgok nem kerülnek nyilvánosság elé. Igazi csemege lenne.
Nem gúla alakban nyomja a repeszeket, hanem mindenfelé, gömb alakban, a lövedék formája miatt többet, kevesebbet. Gúlának max azért láthatod, mert csak az tűnik fel ami a földbe csapódva felporzást okoz. Persze, lehullik majd minden darab, de időben és helyileg jobban szétszórva, csak az nem olyan látványos.
A külön mozgó szárnyak meg nem feltétlenül adnak nagyobb pontosságot, rakétáknál elég régóta használnak félig rögzített megoldásokat. Tervezni bonyolultabb, kivitelezni egyszerűbb és - ami a lényeg - messze megbízhatóbb.
Nem mellesleg az egyszerűbb, "faragott" szárnyak biztosan nagyobb kilövési sebességet viselnek el, mint a külön, esetleg elektromotorokkal mozgatott szárnyacskák. Utóbbiak egyetlen előnye a ballisztikailag jobb semleges helyzet. Legalábbis ezt gondolom. A fix megoldású asszimmetrikus, feltételezem, egyetlen dolgot tud csinálni, engedi vagy nem engedi a forgást. Egy nagy tengely egy nagy perselyben. Egyszerűbb, olcsóbb, megbízhatóbb, nyilván kis távolságvesztés benne van a dologban a semleges helyzet hiánya miatt.
Adatokban meg az igaz ami a nyilvánosságra kerülő szabályzatokban fellelhető. Azokkal a feltételekkel amik szintén szerepelnek bennük. Kb mint háztartási gépeknél a doboz hátulján lévő reklámduma és a használati utasítás közti néha lelombozó valóság. Vagy ha úgy ismerősebb, mint itt kitárgyaltátok párszor, mondjuk a légiharcrakéták prospektus szerinti fantasztikus hatótávolsága és a kegyetlen valóság. És akkor még nem említettük ugye, hogy néha a gyári adatokat se hozza egy egy cucc... Kb igaz minden területre.
Persze ez azért némileg félrevezető, de a 2.7m$/db jól elhelyezi Magyarországot Norvégia, és Hollandia közzé az Amcsik geopolitikai térképén.
Robbanó csónokakról ír a HiSutton, és bár tele van érdekességekkel, a leghajmeresztőbb talán amit a britek találtak ki. Ők 1941-ben elszenvedtek egy olasz robbanócsónak-támadást Krétán, amelyben súlyosan megrongálódott a HMS York nehézcirkáló (később további támadások érték a Luftwaffe részéről a partra futtatott hajót, amelyekben olyan súlyos károk érték, hogy felhagytak a kijavításával), illetve elsüllyedt egy tanker. A britek kezére került egy csónak, illetve a csónakokat irányító olasz tengerészek (a becsapódás előtt cirka 50 méterrel ugrottak le hátra felé). Az elgondolást átvették, de egy fokkal tovább léptek - valami elképesztő cirkuszi mutatvány szintre emelve a saját robbanó-csónakjukat egy Lanchester bombázó alá rögzítették, és az elképzelés szerint egyfajta torpedóként vetették volna be. A bombázó közvetlenül a cél közelébe viszi, ledobáskor ejtőernyőt nyitnak, majd rövid távon felgyorsulva a kormányos (aki végig a lélekvesztőben lenne!) kiugrik a becsapódás előtt a tengerbe. Pár tesztet végrehajtottak, de végül elvetették a bevetését...
A NASAMS teljesen kutya közönséges AMRAAM-okat használ. Mehet repülőgépre is, ha éppen oda kell, mehet NASAMS indítóba is, ha éppen oda kell. Ez igaz a gyakorló verzióra is. A gyakorló is kell a NASAMS-hoz, például a töltési folyamat gyakorlásához nem baj, ha nem az éles rakétákat cibálják folyamatosan... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.08.28. 10:29:09
de kíváncsi lennék, hogy az irányítóegység csökkenti-e számottevően a lőtávot.
Számottevően nem (legalábbis ezt állítják), de a légellenállás megnövekedése miatt valamennyire nyilván csökken az elérhető maximális lőtáv.
Amúgy az első kép jól szemléteti a nem prec lőtávnövelt cuccok problémáját. Kb a fele a töltet a normálhoz képest
Őőő... Csak akkor, ha ugyanakkora a gránáttest hossza. A lövedékek hossza ugyanis eltérhet és el is tér:
és önmagában a nagy lőtáv is jelentős szórást produkál, a rakétapóthajtás/gázgenerátor(?) meg még jobban növeli a szórást, tehát precíziós cucc nélkül istentelenül megnövelné a lőszerfelhasználást.
Én úgy tudom, hogy a gázgenerátoros (base bleed) gránátok szórása konkrétan kisebb, mint a hagyományosoké, mivel a röppályája stabilabb annak köszönhetően, hogy a fenekénél nem alakul ki vákuum.
Gondolom ez is oka lehetett, hogy nem erőltették annyira régebben a lőtáv növelését.
Ez egyébként tényleg érdekes kérdés, úgy tűnik az MLRS / HIMARS volt a hosszú lőtávra, az XM2001 Crusader-től "csak" 40km-es lőtávot vártak, ellenben akár percekig fenntartható 10 lövés / perc tűzgyorsaságot, amihez folyadékhűtéses csővel ellátott löveget kapott a jármű. A nagy tűzgyorsaság miatt a Crusader rendszer eleve két járművel számolt, az egyik volt az XM2001 önjáró löveg (48 tűzkész lőszerrel és a hozzájuk való hajítótöltetekkel), valamint a vele együtt mozgó XM2002 lőszerszállító jármű (amely 110 lőszert és a hozzájuk tartozó hajítótölteket szállítja, és 12 perc alatt automatikusan képes az XM2001-es lőszerkészletét teljesen pótolni).
A Crusader kapcsán az volt a probléma, hogy túl nehéznek ítélték meg (egy C-5A csak egy Crusader járműpárt tudott elvinni, egy C-17A pedig ugye a járműpárból csak egy járművet), márpedig ekkor már dúlt a könnyű harcjármű mánia, ahol az FCS program keretében egy könnyebb járművet is fejlesztettek volna (FCS NLOS). Mivel 11 milliárd dolláros programról volt szó, Donald Rumsfeld a RAH-66 Comanche-al együtt lelőtte, és mellesleg ekkor dőlt el az F-22A Raptor program leállítása is...
The Government of Hungary has requested to buy one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM), and four (4) spare AIM-120C-7 AMRAAM guidance sections. Also included are four (4) spare AIM-120C-7 control sections, six (6) AMRAAM training missiles (CATM-120C), missile containers, classified software (for the AN/MPQ-64F1 Sentinel Radar requested by Hungary through Direct Commercial Sale), spare and repair parts, cryptographic and communication security devices, precision navigation equipment, other software, site surveys, weapons system equipment and computer software support, publications and technical documentation, common munitions and test equipment, repair and return services and equipment, personnel training and training equipment, integration support and test equipment, and U.S. Government and contractor, engineering, technical and logistics support services, and other related elements of logistical and program support. The total estimated cost is $500 million.
- A 89644-es hsz.-ben volt két GurKhan link link1 link2
- Nem tudom sajna mi a hivatalos neve ennek a lőszernek ami gúla alakban nyomja a repeszeket.
- Csak tippeltem a külön mozgatható szárnyacskái miatt gondoltam.
Ezen az oldalon találtam meg elvileg koreai. link
Ó mik vannak, a lőszer ellenintézkedésként "szecskát" is tud szórni (nem jut eszembe a neve)
Hát őőő 00CEP ??
Szárnyas sikló lőszert is fejlesztgetnek
----------------------------------------------------------------------
Az Izraeli állítólag, Better than 20 m CEP link
----------------------------------------------------------------------
Az amcsi félére. a wikin 50, prosiban 30-at írnak, a fene tudja mi az igaz pdf link
Na kiderült a turpisság, fejlesztési célkitűzés miatt van itt több szám online pdf link 2010 online pdf link 2008
------------------------------------------------------------------------
A BAE Silver Bullet is 20méter pdf link
BAE spéci nagy távolságra a Vulcano lőszer, az útfejlesztésű ERCA lövegekhez, 100+km-er, 5m CEP pdf link
--------------------------------------------------------------------------
+1
2015-ös tüzérségi összefoglaló ISSUU link
Erdogan ilyen gépeket venne az F35-ösök helyett. Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2019.08.27. 22:41:39
"itt az amcsik 100-at oroszok 80-at mondanak"
Őőőő… mire? Vagy mi van?
Igen, kb így képzeltem el, a cucc működését, a videóból nem t'om mennyire jön le, de gyanítom, hogy a semleges helyzetet folyamatos forgással oldja meg. Ami viszont eszegeti a sebességét a lövedéknek. Kérdés mennyire.
A legalsó ábra valószínűleg még precízebb, de bonyolultabb is.
Ez a fix szárnyas csak tippelek, valószínűleg egy irányba szimmetrikus, mint egy kis repülőgép volna az elején ha elfordul egy 45°-ot jobbra akkor arrafelé kanyarodik, ha átfordul 180°-ot akkor kicsit még süllyedni is tud valószínűleg rövidítve a lő távot.
A legalsó kép, a kínai feliratos az más cucc? Ott a szárnyak - ránézésre - tudnak mozogni, az M1156 meg ugye fix, azt írja. Előbbi egyértelműbb, utóbbira max tippem van, hogy működik, de kíváncsi lennék, hogy az irányítóegység csökkenti-e számottevően a lőtávot.
Amúgy az első kép jól szemléteti a nem prec lőtávnövelt cuccok problémáját. Kb a fele a töltet a normálhoz képest és önmagában a nagy lőtáv is jelentős szórást produkál, a rakétapóthajtás/gázgenerátor(?) meg még jobban növeli a szórást, tehát precíziós cucc nélkül istentelenül megnövelné a lőszerfelhasználást.
Gondolom ez is oka lehetett, hogy nem erőltették annyira régebben a lőtáv növelését.
Az amerikaiak piszkosul el fognak húzni szerintem földi cuccok terén is.
Kicsit le vagyok maradva, a Csehek még 22.-én bejelentették, hogy nyolc darab AH-1Z Viper és négy UH-1Y Venom helikoptert vásárolnak a kiképzéssel, pótalkatrészekkel, földi kiszolgáló rendszerekkel illetve fegyverzettel együtt 622 millió dollárért.
Akkor itt tényleg félreértés van, én nem írtam azt, hogy a több lövedék egyszerre becsapódásnál a precíziós gránát kellene. A 70km-es lőtávot a XM1113 gránáttal akarják elérni, ez alaphangon nem precíziós, de a gyújtója helyére lehet ennek is az M1156 GPS kitet betekerni, ezzel pedig precíziós gránáttá varázsolni.
Ezt most mire írod?
Én azt feltételezem, hogy ha egy löveg teszem azt ellő sima malaccal 30km-re még értékelhetően, akkor egyszerre becsapódós játékot mondjuk csak 25km-re. Ezt viszont - jelenleg még drágán - ki lehet tolni mondjuk még 10-20 km-rel ha okosítunk a malacon.
Csak annyiban furcsálltam a dolgot, hogy az egyszerre csapódásnak és a prec lövedékeknek nem sok közük van egymáshoz. Az egyikből nem következik feltétlenül a másik. Lőtáv szerint meg... Igazából azt gondolom, hogy a lőtáv vége felé szűkül be annyira az ablak, hogy egyre kevésbé lehet a többecsapódásos dolgot megcsinálni. A prec cuccoknál meg ugye ahogy nől a lőtáv, úgy lesz egyre nagyobb az előnye a hagyományoshoz képest.
Persze, lehet hogy én látom rosszul a dolgot.
Ahogy Savaz is írta, ugyanarról beszélünk, szóval nem értem mi a problémád. A 40-50km-es lőtáv?
BTW én úgy tudom, hogy max. 6 lövedékes salvót tudnak osztani, például az Archer, csak persze kérdés, hogy milyen lőtávra... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.08.27. 09:46:16
Ok, csak ez a mostani helyzet. Kérdés hogy mondjuk egy csoportosulást/hk szakaszt/stb mivel könnyebb lekapni. A városi harc is inkább a prec felé húz. Csak szerintem itt nem lesznek olyan árlenyomó mennyiségek, mint a A2G cuccoknál.
De, lesznek, az Excalibur ugye még mindig 50 ezer dollár körüli, az M1156-al "okosított" sima malac viszont csak 11 ezer dollár. Ez már olyan kategória, ahol az MQ-9 + Hellfire sem rúg labdába ár/érték arányban, szóval pont, hogy jobban megéri már erre mozdulni...
De erre ott az MLRS. Nem?
A GLSDB is MLRS indítású, az M30/M31 precíziós rakétákhoz képest a GLSDB előnye, hogy manőverezni tud, tehát még azt is megszabhatod, hogy melyik irányból csapódjon be. Egy domb túloldalán, fedésben lévő célpontra is ráküldheted, ami ellen az M31 nem igazán lenne hatásos...
Mondjuk, ha Ahmedre és a kecskéire lövöldöznek csak, akkor mindez értelmetlen. Mondjuk ha Ahmed sem hülye, igyekszik az erőöszpontosítását minnél közelebb vinni a célponthoz, mert akkor a nagyvasak már nem játtszanak. De sok olyan videó van, ahol rálőnek a katonákra, a szemközti hegyoldalból, ám azok nem indulnak bőszen hegyet mászni, hogy minden sziklát átnézzenek, csak nagyjából bemérik a helyét aztán jölet a CAS vagy egy két gránát. Na ez a mai valóság, ám semmi nem garantálja, hogy a jövő is ilyen lesz.
A jövőt sokkal inkább az Ukrán harcok mutatják. Rádiófelterítés, drónok, aztán indul a smercsből a sorozat.
Azért ez nagyban függ az ellenféltől, a harc intenzitásától és az alkalmazott metódustól is.
A klasszikus példa beásott lövészzászlóalj roham előtti puhítása. A cél kb 100-150 lövészgödör és fedezék egy 100x500 méteres területen szétszórva. Az ellenség a területen mászkál, főz , vagy fedezékben alszik stb. Ilyen esetben az adott területet kell csövenként 10-15 malaccal megszórni, hogy a szabadban császkálókat elintézzék és a lövészgödrök nagy részét is átrendezzék. Az sokat számítana ha 70+ km-ről is eltalálnák az ellenállási vonalat (nem előtte vagy utána szántanának néhány száz méterre). Ide szvsz. méteres pontosságú lézeres irányítás értelmetlen. A GPS-es lőszereket elvileg fel lehet valahogy programozni hogy egyenletesen beterítsék a területet.
További példák: támadó harckocsi zászlóalj, védelemben beásott HK zászlóalj stb. (esetleg 2-300mobiltelefon alakzatban mozog a front felé, amit 100 m-es pontossággal tud bemérni a rádiófelderítés).
A célpont számának csökkenésével és annak értékének növekedésével egyre inkább értelmet nyer az irányított lövedék. 6 db Pz-2000 ellen már megérné, ha valaki rá tud lézerezni mind a 6-ra az ütegből. Kérdés,mekkora területen szóródnak szét éles harchelyzetben? Pontcélokra (irányítási pontok, rádiók, épületek etc szintén megéri.
Mozgó harckocsikra is lehet lézeres irányítással lőni, ha valaki be tudja őket célozni egyenként, de ez szerintem nem elég hatékony, oda megint inkább területtűz, vagy valamilyen önirányító lövedék kell.
A modern harc 22-es csapdája, hogy a hatékonysághoz erőöszpontosítás kell, azt viszont a tüzérség nagyon könnyen letarolja, ha sikerül felderíteni.
Szerintem ugyan arrol beszeltek. A kulonbozo iveken repulo malacok egyszerre becsapodasat is kitolhatja az okos malac, nem csak az egyes loveseket. Nyilvan ez megy vegfazis iranyitas nelkul is, csak nem olyan messze.
Igen, én legalábbis ezt értem alatta.
Mondjuk a 2.vh-s dolog nekem új, nem tudtam, hogy már akkor is alkalmazták.
Ma már ezt csövenként 3 gránáttal is tudják a modern cuccok, persze automata töltővel meg irányzással.
Elvileg ezt az egyszerre becsapodast mar a 2.VH-ban is alkalmaztak. A lenyeg az, hogy egy tuzcsapasban az elso sorozat a legpusztitobb, utana mar fedezekbe ugranak a nepek.
A gyakorlat az volt, hogy lottek a ceplontra egyet magas roppalyaval, majd gyorsan ujratoltottek es alacsony roppalyaval ugyanoda lottek masodszor. Ha eleg gyorsak voltak, akkor a ket sorozat kb egyszerre ert oda. Tehat az elso korben nem 6 malac ment, hanem 12.
MLRS, mint inditó ?
Mert szerintem az max egy pontos fegyó, de se röppályát, se becsapódási szöget, irányt nem tud változtatni.
SDB túlzással olyan, mint egy kis szárnyas drón, a célpont lehet egy alagút bejárata egy hegy túloldalán 180°-ban is akár odamanőverez, cserébe nem túl gyors a légelhárítás kiszúrhatja.
A 25k USD/óra a gépeknél az pilóta bérestül mindenestül jön ki a depot levellel és még az időközi upgrade is benne van. Ez egész egyszerűen biztosan olyan nagyságrend, hogy ehhez képest szinte ingyen van a tüzérség. Mert nem az az 25 perc számít, amíg teszi a végfázist, hanem a "0-24 órás" készenlét fenntartása.
Nézd meg egy F-16 század állományát. Vagy 350 fő így saccra, egy USAF F-15A század állománya a '70-es évek végén 500+ -os volt emlékeim szerint. Ez USAF században 24 gép van, úgy kb. 1,5-szer annyi pilóta, ha egyszemélyesek a gépek. Tehát a döntő része az állománynak a support.
A szovjeteknél (FM 100-2-3) a gépesített lövész ezred támogató 2S1 Gvozgyika zászlóalja 18 db löveggel mindenestül kb. 220 fős volt. (65. elektronikus oldal.) Itt. Ebből 3x55 fő volt maga a 3 db 6 löveges üteg és 25 fős karbantartó és logisztika.
Sokkal kisebb létszám és egy löveg üzemanyag és egyéb fogyasztása és költsége álló helyzetben készenlétet adva szinte 0 költsége a repülőgéphez képest.
Az más kérdés, hogy 1 db F-16 15 perc alatt elrepül 200 km-re is és ekkora területen ad 15 perces lefedéssel CAS-t. Ehhez sok löveg kell. Csak éppen a realitás az, hogy egy alacsony intenzitású konfliktusban tűzerő kell sem sok, tehát hozzá lehet rendelni kellő tűzerőt bontva és nagy lefedést elérni néhány löveggel is, ha van PGM és a végén az, aki célkoordinátát adja.
Összességében eljöhet az a korszak, amikor a szárazföldi CAS jelentősége megnő a PGM és ára miatt. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.26. 15:49:47
Most csak olyan Molnisan kötözködve mit számolsz bele egy "repórába" egy lövegnél? Mert ugye gyakorolni, kiképezni, fizetni őket is kell, ami valóban apró pénz. De amikor ki kell pakolni őket a világ végére és ott ellátni őket, akkor azért jelentősen megugrik a költségük. Persze sanszosan a CSAR heli költségén meg lehet spórolni őket. :-)
Ok, csak ez a mostani helyzet. Kérdés hogy mondjuk egy csoportosulást/hk szakaszt/stb mivel könnyebb lekapni. A városi harc is inkább a prec felé húz. Csak szerintem itt nem lesznek olyan árlenyomó mennyiségek, mint a A2G cuccoknál.
Mert zavaró/záró tűzet nem Excaliburrel fognak lőni, csak kérdés szükség lesz-e ilyenre. Mert eddig szerintem itt is a mennyiséggel pótolták a pontosságot. Ha viszont dróntól, gyalogtól, akárkitől van cél infó, akkor simán olcsóbb lehet kevés prec lőszer, mint több "buta".
Egy sima irányítatlan "malac" nagyjából ezer dollár körül mozog, ha úgy vesszük, cirka 40 hagyományos lövedéket tudsz kilőni (mert kell még a hajítótöltet árával is számolni) egy Excalibur árából. Van olyan helyzet, amikor ez jobb, van olyan, amikor az. A lehetőség adott mindkét opcióra.
Főleg, hogy most már itt van az M1156 GPS alapú irányítórendszer, amit a "sima" malacra tudsz rászerelni. Az ára 10 000 dollár alatt van (exportra nagyjából 20e dollár per darab). Szóval 11 ezer dollár az US ARMY-nak a precíziós csapás jelenleg.
Igen, értem mit mondasz, de nyilván van olyan helyzet, amikor a precíziós fej túlzás, mert nem az a cél, hogy az ablakon bemenjen a lövedék...
Az utolsó mondaton van a hangsúly. Egy A-10C vagy F-16C óránként 25 ezer dollárért köröz akkor is, ha nem old le semmit. Egy FOB közelében levő M109 erős túlzással a kezelőszemélyzet bérköltsége, ellátása és némi gázolajért cserébe a löveg lővtávolságán belül tudja a precíziós csapásmérést úgy, hogy nincs akár 10-15+ perces várakozási idő, min légierős CAS esetén hiszen ott vannak a közeledben, ha értelmesen operálnak.
Természetesen az M109-en is kell löveget cserélni, annak is van mélyebb karbantartása, de üzemóra költsége közelében nincs egy szuperszonikus vadászgépnek akkor sem, ha Afganisztán közepén kell dekkolni. Ha megy egy jobban kiépített infrastuktúrával bíró helyen vannak bevetve, akkor még jobb.
Azon csodálkozom, hogy a szárazföldi indítású SDB még nem terjedt el. Egy lassú égésű startrakétával feltolható akár 4-5 km magasra is erőlködés nélkül, ahonnan simán elsiklik 30-40 km-re is. Repülőgép ehhez sem kéne és mivel közel sem olyan igénybevételű ez, mint egy tüzérségi gránát és kb. szoftver módosítás is elég lenne, mint NASAMS + AIM-120 esetében ez olcsóbb tudna lenni, mint az M982 Excalibur ha tízezerszám gyártják azokat. Viszont több hátránya lenne. Lassabb a SDB egy tüzérségi gránátnál, tehát elvi szinten le lehet lőni, ha van elég eszköz erre a túloldalon. Előnye, hogy bizonyos célpontok esetén a becsapódási szög változtatására képes.
Megint nem sikerült érthetően kérdeznem.
A légierőnél kihalt - az amiknál - a buta bomba, mert mindig jobb kevés okos bomba, mint több buta, hiába drágább a smart cucc.
Ellenben a tüzérségnél nem szempont a légellenállás, a plusz súly vagy a SHORAD zóna elkerülése. Szóval ha nincs járulékos veszteség veszély, vagy nem 50+ km-re kell lőni, ahol már kell valami végfázis vezérlés akkor mi lesz? Mert zavaró/záró tűzet nem Excaliburrel fognak lőni, csak kérdés szükség lesz-e ilyenre. Mert eddig szerintem itt is a mennyiséggel pótolták a pontosságot. Ha viszont dróntól, gyalogtól, akárkitől van cél infó, akkor simán olcsóbb lehet kevés prec lőszer, mint több "buta".
Egy irányított 155mm-es malac ára most cirka 50 ezer dollár (M982 Excalibur), a fő előnye a légi támogatáshoz képest az, hogy a légi támogatáshoz kell az, hogy a kijelölt célzónához közel legyen egy bevethető légi csapásmérő jármű, ami lehet MQ-9, F-15E, F-16C/D vagy akár F-35A is, sok egyéb mellett. Ha a gyalogság úgy ítéli meg, hogy precíziós csapás kell, akkor a tűzérség tud ilyet nyújtani, ha van a lőtávon belül telepített M777A2 vagy önjáró M109A6/A7. Nem függenek tehát a légierőtől. Még így is olcsóbb a tüzérség, hiszen nem feltétlen kell precíziós csapás mindig, illetve hát a tüzérség rendelkezésre állása olcsóbb, mint a légierőé...
Nekem valami olyan rémlik, hogy a lövegeknek sokkal nagyobb az elméleti (?) lőtávolsága, mint a megadott. Amit megadnak célzottnak (?) ott még használható hagyományos, nem irányított lőszerrel. Szerintem az általad említett dolgokon túl nincs két egyforma lövedék, töltet és cső sem. Ezért is buli az irányított töltet.
Ami nekem nem tiszta, hogy mit várnak az irányított golyóbisoktól. Az én fejemben a tüzérség egy olcsó valami - mondjuk egy bombázáshoz képest. Míg a repcsiken kihalnak/tak a buta bombák. Ha elég olcsó lesz, akkor ez a tüzéreknél is várható?
Pont ezért mondom, hogy azért ha 70km-es hatótávolságú gránátokat behozzák, akkor az egyszerre becsapódás megvalósítható lesz 40-50km-es lőtávon belül is...
Ha annyival megy mellé a lövedék 1 db lövés alapján fogalma nincs az előretolt megfigyelőnek, hogy a szórásközéppont merre van és hogy merre kéne helyesbíteni a sorozat leadása miatt. Ezért van az, hogy a tüzérségi CAS-nál a minimum távolság a jenkiknél 400 méter tája, az ábrán levő 187 m CEP kb. kétszerese. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.08.25. 20:48:32
Van a lövegnek és a lőszernek egy szórása, ami talán a mai technológiánál nem olyan nagy, persze a távolság növekedésével arányosan növekszik, ugyan úgy, mint az ehhez hozzá kapcsolódó környezeti változók hatása miatt bekövetkező szórás növekedés.
De van még egy probléma ami a távolsággal előjön az a lövegmozgató mechanika pontossága.
Ha egy löveg közel van a célhoz a korrekció szögben jól mérhető megadható, de ahogy távolodik ez úgy "romlik" nehezül.
pl 70km légvonalban és a felderítő azt mondja a távolság jó, de jobbra 50méter
Ez ha jól számolt a kalkulátor jobbra C=0.0409° na ezt a lövegen beállítani szerintem szinte lehetetlen,
még ha van is rá lehetőség ilyen finom állításra az a 155/L58 lövegnél akkor az ha jól emlékeszem átmérőt szorozni kell ?
Az 8990mm.
Na már most akkor sacc/kb a löveg végét ~6,4mm-el kell jobbra mozgatni az 50 méterhez.
De ha csak 20méter akkor 2,6 mm-t, ezek már olyan kis számok szerintem, hogy kár próbálkozni sima lőszerrel csak is a vezérelt jöhet szóba.
155mm Howitzer, Cannon-Delivered Area Effects Munition (C-DAEM) Industry Day link
itt a jobb szélen oldalt van a tartalomjegyzék " Presentations (PDF)" ott vannak érdekességek
+ linkek
Army's New Huge Barrel Packing 155mm Howitzer Doubles Range To 40 Miles In Tests link
XM1299
Prototype 155 mm self-propelled howitzer link
C-DAEM program maximizes industry innovation to expedite capability to the warfighter link
US Army; C-DAEM 155mm artificial intelligent precision munition link
Lehet, hogy én keverem a dolgokat, de az egyszerre becsapódós dolognál mintha az automata töltő és irányzógépek lennének a lényegesek, nem a precíziós gránátok.
Az alváz nem saját? Keverem valamivel? Úgy emlékeztem az MLRS van Bradley alvázon, ez meg még az ős 109-es pimpelt változata.
Pardon, én mondtam rosszal, az M109 anno egy közös alvázat kapott, amelynek a 155mm-es M109 lett volna a közepes, a 105mm-es M108 a könnyű, és egy meg nem valósult 203mm-es nehéz önjáró változat, végül az M110 az M107-el azonos alvázon valósult meg.
Az M109A7 program keretében az alvázat némileg átdolgozták, és a Bradley futógörgőit, lánctalpát, motorját és erőátvitelét kapta meg, hogy közös logisztikai alap legyen.
M109A5
M109A7
Az hogy kompatibilis a GPS-es gyújtó/vezérlő egység még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki is bírja azt a kezdősebességet ami a 70km-hez kell.
Hát azt akarják használni hozzá, szóval elég ciki, ha nem bírja ki...
Persze enélkül meg nem nagyon van értelme a dolognak, de eddig - eddig: értsd olyan 10-15 évvel ezelőttig - ezeknek a finomabb cuccoknak azért erősen voltak korlátaik lőtávolságban.
Hogy nem nagyon van értelme azért érdekes, mert anno az XM2001 Crusader esetében is téma volt a nem irányított lövedékkel való több lövedék - egyszerre becsapódás féle alkalmazás, amit ugye azóta már bevettként használnak máshol is. Oké, nem 70km, de emlékeim szerint 40-50km-es lőtávnál simán ez volt az elgondolás. Persze nem találok a szórásra vonatkozó adatokat, szóval esélyesen igazad lehet...
Valószínűleg ráérnek tökölni, olyan előnyük van az amiknak szinte minden téren ami a tüzérség/tűztámogatás témában szóba jöhet.
Egyik oldalról is érhető a dolog meg a másikról is.
Az alváz nem saját? Keverem valamivel? Úgy emlékeztem az MLRS van Bradley alvázon, ez meg még az ős 109-es pimpelt változata.
Az hogy kompatibilis a GPS-es gyújtó/vezérlő egység még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki is bírja azt a kezdősebességet ami a 70km-hez kell. Persze enélkül meg nem nagyon van értelme a dolognak, de eddig - eddig: értsd olyan 10-15 évvel ezelőttig - ezeknek a finomabb cuccoknak azért erősen voltak korlátaik lőtávolságban.
A kínaiaknál meg szép lassan kopnak ki az 55-ösösök és társaik. Szerintem ők is ráérnek. Ha valahova mennének akkor nyilván az újabb cuccokat pakolnák hajóra, akkor meg mindegy mit eszik a rozsda otthon a garázsban.
Ha jól értem a dolgot, akkor nem töltőgépet kapott hanem csak adogatja a lőszert, feltételezem a töltő bakára marad a töltet és a gyujtóállítás.
A legutolsó információm az, hogy még mindig vitáznak azon, hogy is álljon hadrendbe, az egyik verzió szerint először még csak a torony és a löveg az új, és 5 v. 6 fős személyzet meg kézi töltés lenne. Aztán a második fejlesztési spirálban jönne az automata töltőberendezés. A vita abban van, hogy oké, hogy az első verzió olcsóbb rövid távon és hamarabb lehet hadrendbe állítani, de ugyanakkor marhaság azért sietni, hogy aztán pár év múlva átépítsék az összes M1299-est...
Amúgy én nem sokat találtam az automata töltőről, azt sem tudom, hogy az kész van-e?
Az alvázzal meg úgy látszik elégedettek voltak, vagy legalábbis annyira nem rossz, hogy újra cseréljék.
A Bradley alváz (és meghajtás-lánc) jobb hijján maradt, anno az XM2001 Crusader esetén új alvázat akartak, gázturbinával (hogy 64km/h-s sebességet legalább elérje, és tartani tudja a harckocsikkal és a Bradley-kal a lépést). Ez is ok volt a költségek elszaladásának. Így most a költségtakarékossági okokból "csak" a torony és a löveg az új az M109A7-hez képest...
A 70km meg egyenesen fantasztikusan hangzik, kérdés, hogy preciziós cuccokat is tud-e majd ilyen távolságra lőni. Hagyományossal én nem tudnám indokolni az értelmét.
Is-is. Az XM1113 base-bleed (a magyar megfelelőjét nem vágom most fejből, a lövedék végén gázt engednek ki, hogy ne jöjjön létre vákuum a lövedék mögött) lövedék, ez nem csak a lőtávot, de állítólag a pályájának stabilitására is jótékony hatással van. A lövedékkel ez az adott löveg 72km-es lőtávot ért el. A lövedék kompatibilis a meglévő M1156 GPS-vezérlésű fejhez, amit ugye a gyújtó helyére lehet tekerni, és precíziós lőszerré varázsolja a hagyományos malacot. Készül egy XM1155 jelzésű rakéta-póthajtású precíziós gránát is hozzá, amivel a tervek szerint 110-120km-es lőtávot is elérhetnek.
Kínai tanknál szerintem nem annyira gáz, a fele régi cucc. Kilövéshez ugyanúgy tankálgyú vagy rakéta kell, nem hinném, hogy akár a legkorszerűbb 25-30mm-es gá-k átvernék szemből.
Hát, azért manapság szépen terjednek a 35-40-57mm-es lövegek...
A sugárfegyver hang simán lehet, hogy utólagos effekt (a robbanásnál sem késlekedik a hang...).
A 0:57-es esetnél el tudom képzelni, hogy a lőszerkészlet imitálva volt a harckocsiban - ezért repült le a tornya...
Majd' 60-as űrmérethosszú cső az gyakorlatilag a régi pct. ágyúkat idézi. Kapott ugye egy új bölcsőt, ha jól értem, ami biztosan sarkallatos pontja volt az új fegyvernek. Áttértek ugye ékzárra, ami picit nehezebb a régi csavarnál, de olyan közel lehet a csőcsaphoz, a baszottnagy cső, meg a végén a nagy csőszájfék meg olyan messze, hogy a régi megoldással talán kiegyensúlyozni se tudták volna. Az ékzár önmagában nem gyorsítaná jelentősen a töltést, de mintha elégő hüvelypalástú lőportöltetet használnának (ezt csak a rajzok alapján gondolom, nem néztem utána) ami viszont jelentősen megdobhatja a dolgot. Ha jól értem a dolgot, akkor nem töltőgépet kapott hanem csak adogatja a lőszert, feltételezem a töltő bakára marad a töltet és a gyujtóállítás.
Az alvázzal meg úgy látszik elégedettek voltak, vagy legalábbis annyira nem rossz, hogy újra cseréljék.
A 70km meg egyenesen fantasztikusan hangzik, kérdés, hogy preciziós cuccokat is tud-e majd ilyen távolságra lőni. Hagyományossal én nem tudnám indokolni az értelmét.
Kínai tanknál szerintem nem annyira gáz, a fele régi cucc. Kilövéshez ugyanúgy tankálgyú vagy rakéta kell, nem hinném, hogy akár a legkorszerűbb 25-30mm-es gá-k átvernék szemből. A tűzvezető rendszerük meg hiába ócska, a legöregebb 100-as malac is HA betalál átvisz indent ami nem harckocsi szemből.
Persze ott a régi iraki ellenpélda, ahol mindegy mennyi gagyi volt, de talán kína más lenne.
Érdekes ez a LOSAT. A videókban mitől van ilyen "sugárfegyver" hangja?
Itt is lehetett valami trükközés, mint amikor a T-72 -be plusz robbanóanyagot raktak egy pct. rakéta tesztnél? Elég furcsa, hogy pl. 0:57 -nél lerepül az M-60 tornya egy kinetikus energiával pusztító fegyver tesztelése során.
Bradley alapú LOSAT páncél-elhárító jármű makett, a LOSAT egy hiperszonikus sebességű kinetikai páncéltörő rakéta projekt volt:
M8 AGS alapú LOSAT páncél-elhárító tesztjármű:
Videó a LOSAT-ról:
XM1299 önjáró ágyútarack prototípus:
A kínai hadsereg harckocsi állományának hozzávetőleges összetétele, érdekes (legalábbis számomra), hogy még 2017-ben a harckocsik fele elavult T-54/55 másolat / továbbfejlesztés volt:
Érdekes, hogy amíg a harckocsik esetében az Iron Fist elvérzett, és az Trophy aratta le a babérokat mindenhol, az IDF az új Eitan lövészpáncéloshoz mégis az Iron Fist Light aktív védelmi rendszert választotta:
Boxer műszaki mentőjármű, a daru teherbírása 20 tonna:
A Tajvani vadászgép-flotta szép fejlődést fog mutatni, a 144db F-16A/B gépet egységesen F-16V szintre újítják fel (AESA radar, új hajtómű, stb.), mellé pedig rendeltek 66db F-16 Block 70 gépet, ami csak a törvényhozási jóváhagyást várja, ebben van 9db tartalék hajtómű (érdekesség, hogy GE F110-et kapnak a Block 70-esek, míg az F-16A/B/V gépek P&W F100-assal repülnek), 9db tartalék AN/APG-83 AESA radar, 120db ALE-50 vontatott csalit, 9db tartalék AN/ALQ-211 A(V)4 EW rendszert, érdekes módon összesen csak 27db JHMCS-t viszont összesen 70 sisakra szerelhető éjjellátó szemüveget.
Ha a fehér annyira rejtene akkor az egész gép olyan lenne. És ez egy szabályos forma. Szerintem az lehet, hogy az amúgy is nagy gép méretéhez képest sokat már nem számít.
Informatika és tudomány
