Ha meg akarja őrizni a nagyhatalmi státuszát, akkor kénytelen. Gondolom levonták a következtetéseket a grúziai háborúból és rájöttek, ha egyszer egy ténylegesen egyenrangú hadsereggel találják szembe magukat, akkor bajban lesznek. Meg aztán Kínától sem akarnak lemaradni.
Nagyon jó. Erdekes kerdes hogy Orosz o.nak mi lehet a celja a fegyverzet korszerusitessel. A nuki, meg a hatalmas terulete miatt vedve van. A kornyezo orszagokat le tudna nyomni a szovjet vasakkal is. Ugy nez ki a profi hadsereg rakenyszeriti, hogy vigyazzon a bakakra. Persze amig nem mernek dontesi jogkort adni a katonaknak, addig ugy sem lesz eselyuk egyenrangu sereg ellen.
Számomra is meglepetés, ahogy a K-SAM-ek SeaRAM-ra való cseréje is. De nem hinném, hogy politikai oka van, ebből én is azt szűröm le, hogy legalábbis a Dél-Koreaiak úgy vélik, hogy a (fejlesztett) Phalanx hatásosabb, mint a Goalkeeper...
Nagyon érdekes olvasmány. Számomra az jön le belőle, hogy az oroszoknak jó előre volt egy jól kidolgozott és részletes tervük a megszállásra, míg a Grúzoknak nagyjából semmiféle olyan tervük nem volt, ami egy ilyen támadásra való reakciókról szólt...
Érdekes a meglátás a szovjet-érából származó taktikai manőverekre (ill. azok egyszerűségére, amit azzal magyaráznak, hogy nem volt megbízható IFF, kommunikáció és navigációs rendszer, amelyek hiányában nagyobb a baráti tűz veszélye, illetve a sorkatonaság szintjén jobban megfelel a katonák taktikai képességéhez). Ez ugyebár az, hogy oszlop formációban halad előre a támadó ék, és ellenséggel való találkozáskor nem fejlődnek fel, hanem haladnak egyszerűen tovább. Ez nagyobb keletkező veszteséget jelent, viszont kevésbé töri meg a támadás sebességét, miközben a védőknek (a jelentős támadói létszámfölény miatt) olyan volt, mintha egy robogó úthengert akarnának megállítani.
Az első nap 19 ezer, 5 nap alatt pedig 70 000 katonát mozgattak a harci területre, kétségkívül szép teljesítmény.
Érdekes információ, hogy az orosz csapatok nagyjából vakon, felderítés és az ellenséges csapatok helyzetének ismerete nélkül mozogtak előre. Ennek köszönhetően több csúnya pofonba is beleszaladtak. Ebből a legfeltünőbb, hogy a Grúz légvédelmi egységek simán túlélték az első napot, és az oroszok 5 gépet vesztettek el ugyanekkor. A háború 5 napja alatt összesen 10 orosz gép veszett oda.
(Akkor) még mindig nem volt megoldva a szárazföldi és a légi csapatok kommunikációja, különböző rádiókat használtak.
Az írják, hogy sok T-72-esen ugyan látszólag fent volt az ERA, de ezek valójában üresek voltak...
Az 5 nap alatt nagyjából minden második orosz járművel volt valamilyen műszaki probléma, azok nem megfelelő karbantartási állapota miatt.
Raytheon MAD-Fires, egy 57mm-es Mk.110-es gépágyú épülő, irányított lövedékeket használó CIWS rendszer gyakorlatilag. A koncepció érdekes (egy fokkal tovább megy, mint a Bofors 3P, illetve kaliberben lejjebb hozza az Oto-Melara féle DART rendszert (az 76mm-es)).
Kim-Dzsong Un sétálgat Észak-Korea második, készülő SSB tengója mellett:
A tengó alapja az 1950-es években tervezett Projekt 641 'Romeo' osztály kínai másolata, a Type-30. Azt nem tudni, hogy egy meglépő példányt építettek át (Észak-Korea nagyjából 20 példányt kapott Kínától, ezek egy részét helyben szerelték össze), avagy új építésű. A tengó a korai szovjet Golf-osztályú tengókhoz hasonlóan a meghosszabbított toronyban kapott több, feltehetően kettő vagy három indítótubust SLBM-ek számára. Ezek még mindig eléggé elavultak lehetnek, hatótávolságuk nagyjából 1800-2000km körüli.
Japán ugye azt tervezi, hogy a két Izumo-osztályú LHD-t átalakítja F-35B üzemeltetésre (micsoda meglepetés), persze dél-korea sem akar lemaradni, két új 30000 tonnás LHD-t szándékozik építeni, amelyek eleve F-35B-k számára készülnek. Az LPH-II osztály várhatóan 16db F-35B-t tud majd a fedélzetére venni, és közben 3000 tengerészgyalogost, valamint 20 kétéltű járművet vihet még.
A két már megépült 19000 tonnás Dokdo-osztályú LHD nem kerül átépítésre az F-35B-hez, de nemrég mindkettőt felújították, a Goalkeeper CIWS-eket Phalanxra cserélték, a K-SAM VLS indítókat pedig SeaRAM-re, és új radarokat kaptak (a SMART-L helyett EL/M-2248) valamint megnagyobbították a lifteket az MV-22B számára (a Dokdo csak egy, a Marado két MV-22B-t vehet fel).
Hány helyre, és mióta exportálják a Patriotot, és mennyire/mikortól az SM6-ot.
(Patriotot még a Szultánnak is ajángatják, még ma is...)
Szerintem teljesen más a kettő Amcsi megítélése.
Jogos, de gondolod, hogy ha az MSE esetében ezt sikerült kiharcolni, akkor adott esetben az SM-6 esetében nem sikerült volna? Ez nem technikai, ez politikai / katonapolitikai kérdés.
Ugyebár az SM-2 Block IIIA esetében is meg kellett osztani a kritikus információkat, hogy az európai légvédelmi radarrendszerekhez (APAR, SMART-L, stb.) integrálhassák. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.21. 09:02:44
Adott esetben a PAC-3 MSE helyett az SM-6-ot integrálni mennyivel lett volna nehezebb a TLVS-hez? ;)
Az ok inkább az, hogy az SM-6-ot csak úgy másfél-két éve engedélyezték exportra, így sok opció nem volt... Szerintem.
3 drága része van egy nyugati léraknak, amit tetszőleges módon lehet integrálni; a rakéta, a lokátor, és a tűzvezető komplexum.
NASAMS-II esetén ugye Amcsi a lokátor, és a rakéta, Norvég a tűzvezető.
SAMP-T komplexumnál mindhárom Francia.
TLVS komplexumnál Amcsi a PAC-3 MSE, Német az IRIS-T, a lokátorok, és a tűzvezető
Patriotnál mindhárom Amcsi.
Adott egy SM-6 rakéta, amihez ki kellene fejleszteni mobil lokátort, és mobil tűzvezető komplexumot (AEGIS korántsem az)...
... a fentiek figyelembe vételével, lenne komoly állam aki erre vagyonokat áldozna?
(valójában egyszerűbb/olcsóbb lenne a Patriotot adaptálni hajóra)
Rövidebb távra IRIS-T SLS, felhosszúra SLM. IRIS-T SLx így rövid távú rakéták pl ASTER-15 gondolom kiesik.
Igen, én valahol egy szárazföldi indítású Meteor-t vártam mellé... :D
szerk: ezek a kis koronák mik a nickem melletT?
Megszünt a VIP opció az SG-n, és alapértelmezettben mindenkinek bekapcsolták a vele járó extrákat, például ezeket a koronákat - csillagokat. Azt mutatják, hogy hány éve regisztráltál (korona: 5 év, csillag: 1 év). Kikapcsolható a fórum -> beállítások -> csillagok opciónál. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.21. 07:31:41
Itt ugye mobil lérakban gondolkodva az SM-6 kiesik.
Az SM-6 valamivel kisebb és könnyebb, mint a 48N6. Számomra valahol furi, hogy ott van egy hajófedélzetinek indult, de alapvetően robosztus, jól letesztelt rendszer, és a fix szárazföldi telepítésen (AEGIS Ashore) túl meg sem próbálják mobil rendszerré tenni. Még a Raytheon is a Stunner rakétával próbálkozik a PAAC-4-nél (a PAC-3 MSE ugyebár Lockheed program), pedig ott van a kezében az SM-széria...
- Aster-30 kétfokozatú míg a PAC-3 MSE kettős impulzusú de egyfokozatú
Na igen, tény, hogy ez biza probléma egy szárazföldi légraknál...
Rövidebb távra IRIS-T SLS, felhosszúra SLM. IRIS-T SLx így rövid távú rakéták pl ASTER-15 gondolom kiesik.
PAC-3MSE meg gondolom azért mert az lényegében integrálva volt amikor átvették a MEADS programot. Persze bármit integrálhatnak rendelkeznek forráskoddal.
Itt ugye mobil lérakban gondolkodva az SM-6 kiesik.
PAC-3 MSE és az Aster-30 nagyjából hasonló harcászati paraméterekkel rendelkezik, két jelentős külömbséggel...
- Aster-30 kétfokozatú míg a PAC-3 MSE kettős impulzusú de egyfokozatú
- PAC-3 (a PAC-2 hosszú faragása után) a harcmezőn bizonyított, ellentétben az Aster-30 ami eddig csak a lőtéren
... mivel csak igazán értékes pontokat (HVA) védesz vele, én mondjuk nem a Paks felé közeledő TBM-en szeretném először kipróbálni az elfogórakéta képességét élesben.
Ezzel a németek is így vannak, így ők a TLVS-t nyomják. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.07.20. 15:39:54
Azért valahol érdekes történet, hogy ennyire ragaszkodnak a PAC-3 MSE-hez. Ott van az ASTER-15/-30, ott van az SM-6, ott van a David's Sling opciónak...
Pedig egyre-másra jön a fekete-leves adag. Most olvastam a hírt, hogy a T129 ATAK harci helikopter gyártósorai kénytelenek voltak leállni, mivel a Rolls Royce a szankciók miatt nem szállít(hat)ja a LHTEC CTS800-4A hajtóműveket hozzá.
Ebben benne van hogy a németek a Patriot rendszer megvétele helyett inkább kifejlesztenek egy exMEADS nevű (jelenleg TLVS [Taktische LuftVerteidigungsSystem] néven fut) lérak rendszert, ami csak a PAC-3 MSE rakétát használja az amcsiktól, és az ehhez szükséges integrációt/lövészetet.
Korábban ugye még birkóztak az MSE rakéta kinematikáját leíró modell átadásán, ami úgytűnik megoldódott. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.07.19. 16:28:13
Ezért lett volna lényegtelen megvárni a törököknek az Sz-400 megrendelésével amíg megkapják az F-35-öt, mert jó eséllyel a gépek már aznap nem tudtak volna felszállni. Sőt, még nagyobb szívás, ha már ki is fizették azokat (legalábbis részben).
After the possible exist of Turkey from F-35 project, its a high possibility for Turkish Airforce opting Euro Fighter Typhoon due to commonalities regarding TFX 5th Generation project with UK's BAE Systems.
Russian made Su-35 are also on card as per Plan B. Probably Turkey will not be accepting Russian su-35 offer until they assure Turkey with hundred percent licensed production. That's also the official stance.
Since Euro Fighter Typhoon already operate as per NATO standards, hence it can easily be integrated into Turkish already established NATO based infrastructure.
Én sem gondolnám, hogy bármelyik ma létező 4+os gép helyettesiteni tudná az f35öt.
Először néztem nagyokat, hogy ennyiért már SM-6 Block IA-t is vehettek volna, de a link szerint ebben azért elég sok minden benne van, többek között céljárművek és lőtérhasználat is.
Fontos előrelépés történt MEADS ügyben, megjött az amcsi ajánlat, 50db PAC-3 MSE rakétát adnak a németeknek, 401 millió USD-ért, ami 8 millió dolláros darabár.
Erdogan és a politikusok nem HT fanok. Ő hatalmon akar maradni. Nem tudom, hogy mennyire volt tudatos döntés az Sz-400 és mennyire látták a következményeit, de ahogy olvasom most már nem tud meghátrálni, a török büszkeség nem engedi.
XSillione mutatott rá vmire: "Ami nem tiszta, hogy miért nem vártak a Törökök még egy-két évet ezzel, amikor már legalább a vas náluk van"
Szerintem ez tökéletesen mutatja, hogy mennyire inkompetens az Erdogan rezsim ezen a területen (is).
Nem feltétlen, az Angolok és a Norvégok is rinyáltak az miatt, hogy az F-35 szoftveréhez semmilyen hozzáférésük nincs (sem forráskódot nem kaptak, sem jogosultságot hozzányúlni), gyakorlatilag ha az USA-nak valami nem tetszik, távolról lekapcsolhatják az összeset amikor akarják. Földön állva tesztelhetnék a sárkányát, szét is szedhetnék és elvihetnék komolyabban bevizsgálni, de annak sokkal komolyabb következményei lennének (nem hiszem, hogy amerikaiak hagynák, hogy oroszok kezébe jusson ép példány).
"akkor Eurofighter lehet helyette..... Vagy ha nem jön össze akkor a szu35 putyintól."
katonailag
A2A: F-35 komoly technikai előnyt ad 4/4+gen gépekkel szemben. 20:1et első körben hoztak RFen 4gen gépekkel szemben. Márpedig Görögök, Oroszok sok 4/4+genes géppel rendelkeznek, hogy Izraelt az F-35eivel ne említsük. Ilyet se EF, se Su-35 nem ad.
A2G: Mind az EF, mind a Su-35 erősen törékeny tud lenni "double digit" kaliberű SAMek ellen. Márpedig fő ellenfeleknél ebből is van bőven. F-35nél meg a fő tervezési szempont pont az volt, hogy a lehető legjobbak legyenek modern SAMek ellen.
Ezek a dolgok egy valós adok kapokban ne adj isten valós háborúban döntőek lehetnek.
gazdaságilag: F-35nél gyártók, beszállítók (voltak).... EF/SU-35nél max kitekből összerakhatják.
XSillione mutatott rá vmire: "Ami nem tiszta, hogy miért nem vártak a Törökök még egy-két évet ezzel, amikor már legalább a vas náluk van"
Szerintem ez tökéletesen mutatja, hogy mennyire inkompetens az Erdogan rezsim ezen a területen (is).
A görögök - bár van most elég más bajuk - de azért dörzsölhetik a tenyerüket Erdogan ballépésein, mert ők így valamennyire felértékelődnek a NATO-ban és ezáltal Európában is.
Most irkálták, hogy ha törököket kirúgják a f35 programból akkor Eurofighter lehet helyette, mert az 5. genes gépük is UK segítséggel készül.Vagy ha nem jön össze akkor a szu35 putyintól.
Az első verzió lenne az egyszerűbb mivel az már eleve nyugat és NATO kompatibilis ahogy a mostani összes eszközük, míg a szuhojnál , mindent cserélhetnek le vagyis ha nem is mindent de sok mindent
A törökök nem számoltak azzal, hogy kiejtik őket az F-35 projektből. Ahogy már korábban is írtam / írtuk, az Sz-400 beszerzésnek katonai értelemben semmi értelme nem volt. Az egy politikai / gazdasági tánc volt Putyin és Erdogan között.
Törökország szinte semmilyen fegyvert nem vásárolt korábban a Szovjet / Orosz piacról. A Német egyesüléskor a kelet-német hadsereg levedlett fegyvereit (AKM, PKM, RPG-7, stb.) megvették potom áron, az 1990-es évek elején a szovjet hadsereg leépítésekor egy marék BTR-80-ast rendszeresített, illetve az Iglából vettek szintén egy kisebb mennyiséget (aztán megkapták a Stingert licenszgyártási jogot). Szinte minden nyugatról érkezett, amerikai, német, francia, olasz...
Szóval most ennek hátat fordítani meglehetősen furcsa lépés. Élek a gyanúval, hogy Erdogan egész egyszerűen bele sem gondolt, hogy a NATO-nak vörös posztó lesz az Sz-400 beszerzés. Putyinnal éppen összebratyiztak, ők felkínálták (szép kis húzás), Törökország éppen nem rendelkezik hasonló rendszerrel, hát jöjjön...
Ami nem tiszta, hogy miért nem vártak a Törökök még egy-két évet ezzel, amikor már legalább a vas náluk van, oké, nehéz üzemeltetni meg minden az USA nélkül, de most leginkább a legtöbbett fizetnek azért, hogy ne legyen semmi náluk, és persze az orosz meg magkap minden infót így is, azaz csak török szívatta meg magát igazán.
Ezzel a Villámmal meg jól lábon lőtték maguk az amik.
Mármint mivel? Azt előre nem tudhatták a 2000-es években, hogy majd jön egy olyan török vezető, aki látványosan nekiáll haverkodni Putyinnal. Törökország pedig a NATO egyik sarokpontja, a mai napig. Hajdan Irakkal és Afganisztánnal, majd Szíriával kapcsolatos bevetések jó részéhez ilyen vagy olyan formában, de köze van Törökországnak, vagy a támadó gépek indulnak onnan, vagy a tankerek, vagy az E-3-asok, vagy a flotta hajói kötnek ki ott, stb.
Eddig Törökország megbízható partnernek volt tekintve, nem volt kérdés, hogy hozzáférhet a NATO fegyvereihez. A kérdés már jó ideje az volt, hogy akkor mikor húzzák ki a tápcsatlakozót - most, vagy akkor, amikor még több kárt okoz Törökország pálfordulása. Szerintem eddig bíztak abban, hogy Törökország visszatáncol inkább az amerikai érdekszférához, felteszem a színfalak mögött el is követtek ezért mindent. Húztak egy piros vonalat, ez az Sz-400 leszállítása volt, amit ugye nemrég átléptek... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.18. 15:40:13
Próbáltam, de ez látványosan alacsony érték. Ez valami bevett dolog, a NAMMO oldalán például a 30x173mm APFSDS-T-re annyit írnak, hogy >100mm @ 1000m. Mindezt 230g @ 1430m/s torkolati értéknél. A CTA esetén ugyanezek az adatok 550g @ >1500m/s. Aztán odaírják a 140mm @ 1500m-t, pedig ugye több, mint kétszeres torkolati energiával kell(ene) számolnunk..
De nézhetsz Rheinmetall értékeit is.. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.18. 15:20:55
Ennél nagyobb a baj, Törökország tier2-es partner, vagyis elég sok lényeges információval bírnak az F-35 programról alapból. Hát dunno, még ha nincs is kéznél F-35-ösük, azért a vele kapcsolatos információkra elég jó rálátásuk lehet, szóval elég nagy probléma...
A közeljövőben, márpedig nem utólag készülsz fel az ellenfélre, hanem ha lehet, akkor előre...
Mire rendszerben lesz, addigra fel lehet kalapálni 4 rakétát rá és máris nyitja azt is.
A Kurganyec-25 esetében is elviekben fel lesz aplikálva az Afganit APS. Pont emiatt jobb választás a 40mm-es CT, mint egy pct. rakéta...
Az APS egyszerűbben "átléphető" egy potens gépágyúval, mint egy pct. rakétával...
Ez a 4000 méter szép, de hol lehet ilyen messze lőni?
Más oldalról közelítem meg: mondjuk egy 30x173mm-es pct. lőszer 2km-ről 110mm RHA páncélértéket tud átütni. A 40mm CT-nél még csak becslést találtam, ott 4km-ről tudhat kb. 90mm-t.
Nekem ez megint egy drága dolognak tűnik ami miatt megint csak kevesebb lesz belőle ha egyszer lesz...
Kurganyec-25 mikor lesz rendszerben? Mire rendszerben lesz, addigra fel lehet kalapálni 4 rakétát rá és máris nyitja azt is.
Ez a 4000 méter szép, de hol lehet ilyen messze lőni?
Ne értsd félre, nem ész osztás, meg okoskodás, csak nem vagyok meggyőzve, hogy szükség van erre a kerekes-nyuszibusz-páncélvadászra. :-)
A dolog először is úgy kezdődik, hogy a 40mm-es CT (noha marha drágán), de helytakarékosság szempontjából alig rosszabb 30mm-es alternatíváknál, miközben a tűzerő tekintetében felettük áll...
Másodszor, amíg BMP-2/-3 vagy Boomerang áll szemben, még a 25/30mm-es alternatívák is elegek lehetnek. De mondjuk egy Kurganyec-25 esetében már véleményes, hogy egy 30mm-es pct. lövedék valóban kellően hatásos lehet ellenük szemből.
A harmadik dolog a hatásos lőtávolság. Korábban az általános megoldás az volt, hogy harckocsik ellen jó a pct. rakéta, a vékonyabb bőrűek ellen meg jó a gépágyú. A nagyobb kaliber (általában) nagyobb hatásos lőtávolságot is takar, a 30mm-es gépágyúknál inkább 2500-3000 méter, míg a 40mm-es CT-re 4000 métert mondanak...
Nem értem mire kell a 40 milis, amire nem elég a 30.
A gyalogság használatát nem kérdőjelezem meg, nyuszik nélkül szerintem esélytelen városban (is). Azt vetettem fel, hogy lehet kellene egy 8x8-as gépágyúval és egy másik kis, külső toronnyal, géppuskával/ gránátvetővel amibe fér is ember. Mert volt már olyan protó amibe csak 4-en fértek. Persze ezt innen a fotelból.
A "fér-e elég" viszonyítás kérdése. Mihez? A CV9040 esetében 24+24 lőszer van a toronyban (24 tűzkész, további 24 kézzel a tárba pakolható), további 186 lőszer a testben. Viszont a pusztító hatása jóval nagyobb, mint egy 30mm-es gépágyúnak... Szóval kevesebb lövés is elégséges lehet, adott esetben.
Hogy érdemes-e erőltetni a gyalogságot - nos igen, érdemes. Egy épületet kívülről kipucolni nem tudsz járművekkel. Maximum lerombolni... A doktrína még nem változott tudomásom szerint városi harcban, gyalogság és jármű együtt...
Torony nélküli verzió eddig is volt a Stryker, Boxer és VBCI esetében, az újdonság most pont a tornyos verzió megjelenése...
A végén még értelmét veszti a komolyabb páncélzat. Azért a 40 mm már egy harckocsit is megkopaszt. Kérdés fér-e elég a nagyobb lőszerből, meg hogy van-e értelme erőltetni a gyalogokat, akikből egyre kevesebb fér be hátra és egyre kisebb a szerepük, ha kidesszantolnak. Vagy kellene torony nélküli verzió amibe nyuszi is fér. :-)
Francia VBCI 40mm-es CT löveggel felszerelt toronnyal. Azért valahol kezd elfajulni ez a lövészpáncélos / páncélozott szállító harcjármű dolog. Az olyan, korábban alapvetően csak könnyű fegyverzetű járművek is újabban 30-40mm-es löveggel szerelt tornyot kapnak, mint a Stryker, Boxer vagy a VBCI...
Thales LMM (Martlet) rakéta, az európai gyártó válasza a gyors támadó csónakok ellen, amely a meglévő stabilizált fegyvertornyokra felszerelhető. A HMS Sutherland Type-23 fregatton most tesztelik a rendszert amúgy, és eddig eléggé pozitívak a tapasztalatok. Az LMM egyébként vállról indítható verzióban is létezik, drónok és kisebb földi / tengeri célok ellen...
Ez amúgy csak azért érdekes, mert az LCS esetében ugye erre a célra a Hellfire lett (lesz) rendszeresítve VLS indítókból... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.07.17. 10:44:42
Szerintem Krazokat nem láthattál (azok Ukránok ugyanis), csak Uralokat. Ezek az Sz-300PMU2 / Sz-400 széria "szabvány" vontató és kiszolgáló teherjárművei.
Csak nekem tűnik butaságnak, hogy az Sz-400 még részben Krazokkal érkezett? Gondolom kb mindegy a terepjárása, meg egyebek, da akkor is vicces. Persze lehet csak most mozgatják ezzel őket.
Észak-Olaszországban a rendőrség rajtaütött egy neo-náci csoporton, amelyeknél rengeteg kézifegyvert (köztük HK G3 és Steyr AUG gépkarabélyok, hangtompítós Steyr TMP géppisztolyok) foglaltak le, és találtak egy Matra 530F légiharc-rakétát, amelyek 1980-ban a Mirage F1-ekkel együtt adtak el Katarnak... Érdekes kérdés, mit akarhattak kezdeni a félaktív radaros rakétával...
Su-57
Boxer CRV vs. ASLAV-25:
BMP-2M with B05Ya01 Berezhok turret
BMP-1AM Basurmanin
LCS 17 USS Indianapolis. Az érdekessége az árbóc tetején látható nagyobb AirbusDefense TRS-4D radar (GaN, C-Band, AESA), ami váltja a TRS-3D/16-ot.
Lehet hogy Török o.-nak nem érte meg, de Erdogannak igen. :-( A diktatúra a diktátor és nem az ország érdekeit veszi figyelembe.
-nyugati megrendelések, -felbontásra kerülő katonai megrendelések (az F-35 programmal kapcsolatosan nagyjából 12 milliárd dolláros mínusz a becslések szerint az elkövetkezendő 25 évben), -elapadó amerikai katonai segélyek (2018-ban 154 millió USD), stb.
Az éremnek két oldala van, hogy most nekik megéri-e az olcsóbb orosz gáz és az orosz pénzből épült orosz atomerőmű, meg néhány Sz-400 miatt felrúgni azt a katonai és katona-politikai de facto helyzetet, amiben több, mint fél évszázada élnek... Hát dunno.
Az S400 komplexum orosz hitelre lett vásárolva,az atomerömü ha megépül,orosz tulajdonban marad a törökök rögzitett áron,átveszik az áramot több évtizeden keresztül.A törököknek nincsenek olajuk,mint pl Venezuelának,nincsen valutájuk.
Erdogan természetben fizet,országát sikeresen bemanöverezte Oroszország ölelelö karjaiba.
Ez nekem inkább Orosz érdek. Vagy legalább annyira. Eladtak +egy atomerőművet, meg rengeteg gázt.
Informatika és tudomány
