Egyik a fejét félti, másik meg elhasal még kiugrás elött.... :) Az jutott eszembe róla, hogy ideálisabb lehet a CH-47 féle kialakítás ilyenre. Amúgy kiváncsi vagyok lesz e CH-53K, ahogy alakul nem feltétlen lenne hülyeség elkaszálni.
@molni: 2020tól nagyon csúnyán megszigorítják a normákat tengeri szállításoknál is. Kvázi autó minőségű dizelt kell majd tankolniuk. Szóval nem állásgos a világ józanabbik fele már belátta, hogy a környezetvédelem fontos dolog, a globális felmelegedés pedig katasztrófát fog okozni.
Én még ott tartok hogy át is építették a meghajtást egyes hajókban. A bunkerolaj tiltása nekem új, de ez már OFF.
A repülést sem bántják, miközben az autók szét vannak szívatva. Persze szénerőművel elektromos autózni az jó...
Nem lassulnak, csak nem gyorsulnak egy adott tempó fölé, mert nem gazdaságos. A rosszabb minőségű tüzelőanyag használatának is bealkonyul.
Mondjuk ez mutatja azt, hogy környezetvédelem mennyire álságos dolog sokszor. Röpködnek az ilyen és olyan szigorú emisszió értékek, meg a szélerőmű és naperőmű buzulás, de azért a világkereskedelem gerince az mehet a világ egyik legmocskosabb anyagával....
Az tényleg költői lenne, hogy szénhidrogént nuki hajtású tanker szállítana.
Ehhez - sem - értek, de a civil hajózás szerintem nem jó példa. A konténerszállítók pl egyre inkább lassulnak és egyre rosszabb minőségű és így olcsóbb olajat használnak. Egy hadihajónál ez nem opció. A nuki háttér meg részben kell a tengók miatt.
A civil hajózásban felmerült a nukleáris hajtás, csak annak biztonságpolitikai és gazdasági vonzatai miatt vetették le 1973 előtt fancy, de gazdaságilag életképtelen volt. NS Savannah és a Otto Hahn (ship) mellett a japán Mutsu volt nukis, de a német hajót gyorsan vissza alakították. 1986 után instant tiltakozás lett volna egy ilyen hajó a sötétzűdektől.
Ma kezd különösen érdekessé válna a helyzet, hogy a bunkerolaj használata be lesz tiltva annak iszonyatosan magas kéntartalma miatt. Eddig a világ szállítmányozása a kőolaj ipar hulladékából ment kvázi. Ezek után lehet ETO/gázolaj áron venni majd az hajtóanyagot. Na, ha tartósan magas lesz akkor a rohadt nagy hajóknál bizony kezd remegni a léc, hogy akkor miért is ne legyen nuki hajtsuk....
Jó vagy, hogy ezt levezetted, csak kicsit ellentmondásos az érvelésed. A rombolónál az lenne az érdekes, hogy az össz üzemeltetési költség mekkora része az gázolaj. A tanker és annak költsége jó felvetés, csak nem tudom most hogy oldják meg a keró és a kísérők itatását. Azok mellett, mellé nem feltétlenül nagy dolog a logisztika, vagy legalábbis nem 1:1ben jelentkezik. És akkor a másik oldalon nézni kell, hogy a nukit ki kellett fejleszteni, néha fel kell tölteni, le kell szerelni, el kell ásni. Nyilván ha ez a háttér már megvan, akkor olcsóbb egy új nuki egység. Persze a nuki megadja a lehetőségét, hogy ész nélkül száguldozz a világ túlfelén. Ugyan akkor volt már rá példa, hogy az olcsóbbik megoldás mégis a drágábbik lett.
Sokkal kisebben sem egyértelmű. Anno megpróbáltuk kiszámolni egy autó típusra, hogy mekkora táv után éri meg egy dízel autó. Nem igazán sikerült.
Ezzel csak az a probléma, hogy a nukleáris meghajtásnál nem számolsz a járulékos költségekkel. Ez egyfelől adott esetben a reaktor üzemanyag-újratöltése, ami persze véleményes, mert már manapság elvárt, hogy egy reaktor egy ciklust (25-30 évet) kihúzzon utántöltés nélkül. Itt csak annyi a ciki, hogy felszíni hajóknál egyre inkább bevett a 40-50 éves élettartam (lásd Tico-osztály béli kanosszajárás vagy most a Truman-show...).
A másik komoly tényező a leszerelés költsége. Most az ex-Enterprise CVN kapcsán pont azért helyben topizik a leszerelés, mert nincs elég kapacitás a szétszerelésre. Többek között ezért is döbbenetes a US NAVY azon terve, hogy a USS Harry S. Truman (CVN-75) hordozót 25 év után kivonja, megspórolva a félideji üzemanyag-utántöltés költségét, amit inkább R&D célra szeretnének eltapsikolni. Ha a Trumant kivonják, akkor alsó hangon is 2030 előtt nem fogják tudni elkezdeni szétszerelni...
Ilyen téren talán értelmesebb a kereskedelmi hajózást elővenni, ott ugyanis (khm...) nem torzítja a képet a politika. Gyakorlatilag az egyedüli működő civil nukleáris meghajtású hajók az orosz jégtörő-flottában találhatóak (és a Szermorput jégtörő-teherhajót is ide sorolom). Na itt jön képbe ismét a politika, mert az szovjetunió széthullása után csak nemrég kezdtek el újra nukleáris meghajtású jégtörőket építeni, miután Oroszország az Északi-tenger "feletti" gazdasági érdekek miatt hirtelen nagy figyelmet fordított a témára.
Tervek készültek más civil hajókra, de sose valósultak meg, részben megítélési okokból (ebben ugye először Csernobil, majd Fukusima ugye nem segített), részben viszont amiatt, mert gazdasági okokból nem életképesek.
Ahogy írod is, nagyjából 150 dolláros olajárnál kezdene életképes lenne a koncepció a 10e tonna körüli hadihajók esetében is...
18 csomós átlagsebesség mellett az Arleigh Burke osztályú romboló óránként kb. 1100 US gal üzemanyagot fogyaszt, ami kb. 4100 liter/óra, ami átlagos sűrűséget véve ami kb. 3,3 tonna üzemanyag óránként.
Tegyük fel, hogy egy 6 hónapos bevetésen 5 hónapot tengeren van és ennyit fogyaszt. És többet ki sem fut abban az évben.
Ez kb. 14,7 millió liter lényegében erőművi tüzelőolaj, ami lényegében gyengébb minőségű gázolaj. Sajnos nem tudom, hogy hol és mennyiért lehet ezekhez hozzájutni, de nyilvánvalóan nem csak az USA-ban veszik ottani áron. Legyen ez első közelítésben a magyar gázolaj árának 2/3-a, ami kb. 1 USD/l.
Csak egyetlen romboló egyetlen rövid bevetésének (ma már 9 hónapos turnusok is vannak) direkt üzemanyag költsége így 14,7 millió USD. Csak ugyebár ezt tanker cipeli, ami szintén üzemanyaggal megy és legénysége is. Ha 30 éves szoli alatt van 30 ilyen út, akkor az 440M USD. Csak ugyebár senki nem mondta, hogy ez átlag fogyasztás hosszútávon.
A mostani utolsó rendelés alapján egy AB FIII romboló ára úgy 800-950M USD.
Ha tévedtem az árral, akkor a 20%-os tévedés az +100M USD, ami már 530M tája.
Szóval és azt látom, hogy de, igenis faktor. Nem véletlenül akarták 150 USD/barrel árnál meglépni minimum a kísérletezést, hogy akkor ez 12-13 ezer tonnás hajó az legyen nuki. A hh alatt 8 ezer tonnás cirkáló is volt nuki hajtású.
Tudja valaki, hogy most milyen rakétával adjuk a keszit? Sidew vagy Amraam?
Arra a világ összes pénze sem elég. Azt próbálom kihozni - a magam szűkös képességemmel - hogy az olaj/nuki kérdésben szerintem nem döntő érv az, hogy mennyi pénzbe kerül az olaj. (Ha drága lesz, akkor majd szereznek egy olaj monarchiát. )
Értsd egy hordozó költségeinek kisebb része az "olaj" költség, mint pl egy rombolón. Persze ez egy feltételezés.
Most már könnyű nukit használniuk, mert sokadik, de az elején iszonyú pénzeket kellett beletolni a fejlesztésbe és utána majd a leszerelésbe. Szerintem itt kevésbé számít mennyibe kerül a nuki, inkább az hogy mennyi pluszt ad. Kínának viszont kérdéses, hogy megéri-e nulláról felhúzni mindent a nukihoz, amivel max akkor nyer valamit, ha ő is elkezd világcsendőrködni.
Nem emlékszem a paraméterekre, de valami 30%-ot írtak egy autónál km költségre, de még ha a kocsi árát kihagyod, akkor is valami 60% rémlik. És ez egy civil autó. A repórának is csak egy "kis" része a keró és abban sincs benne a felhasznált fegyver. Szóval biztos rengeteget költenek üzemanyagra, de ez egy kis része a büdzsének. Nem hiszem hogy marad el náluk kiképzés keró/gázolaj hiány miatt. :-)
Tippre és erősen meglepne ha tévedek üzemanyag miatt jóval kissebb helyet igényel a nuki.
"Szerintem a hajó által elfogyasztott üzemanyag nem tétel."
Hát újfent tippre bár biztos meg lehetne nézni valahol a Navy költségvetésének min 20%át megeszi az üzemanyag... ha ez nem tétel akkor semmi.
"Egy autó km költségének is csak egy része az üzemanyag."
Kérdés mit számolsz bele, de 500.000km alatt egy autó üzemanyag költsége MOon 7l/100kmel és mai üzemanyag árral számolva 14.4millióft.
Van egy VHS kazim az a címe "Tengeri erőd: Az úszó város (Carrier: Fortress at Sea) 1995"
a hátulján az áll 13millió liter nafta van a pocakjában csak a repcsiknek.
Megtaláltam YT-n, indul a Mozi délután 2 :)
16:50-től van a tankolás , amúgy a USS Carl Vinson (CVN–70)-ról szól a film Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.05.09. 17:04:35
Az elején térdelő baka nem reagálja túl a dolgot. :-) Érdekes, hogy van a sisakokon álca háló. 2 dollár lehet és csodásan rejti a buksidat. Az egyik rádiós még a hátizsákjára is tett.
Javíts ki, ha tévedek, de tudtommal a nuki meghajtás jóval több helyet foglal mint a sima, igaz ahhoz még kell üzemanyag. Megpróbálom összenézni az E-t a Kittyvel. Az amik helyzete kicsit más, mert ők a világ túl felén működnek és rendelkeznek a tudással. Ugyan akkor a franciák is összerakták a CdG-t, szóval nem lehetetlen. Kérdés Kína akar-e a világ túl felén izmozni.
Van itt minden! Tökéletesen működő RPG elleni lánc, "There was a firefight" filmes referencia, katona, aki elsüti a fegyverét véletlenül és ugatnak vele. Kiba hangosan sípolva tolató jármű.
Igen, csak a hajó üzemanyagtartályai által el nem foglalt helyre lehet mást is tenni. A US Navy nem merő passzióból épít CVN-t CV helyett 50+ éve. Az Enterprise 8 db elbaszott tengó reaktoros volt, aztán kísérletileg a Kitty Hawk osztály olajtüzelésű lett. Aztán soha többet.
A nukleáris meghajtás hosszútávon annyira olcsó, hogy 2007 táján, a 150 USD olajárnál felmerült, hogy kísérletileg egy Tico vagy AB rombolót átépítenének nukleáris hajtásúra, mert 10-12k tonnánál is már megérné ez 20+ éves üzem esetén ilyen magas olajárnál.
Szerintem a hajó által elfogyasztott üzemanyag nem tétel. A nukikat is hetente (?) tankolni kell, mert a repülő eszközök is eszik a naftát. Egy autó km költségének is csak egy része az üzemanyag. Mondjuk azt szerintem senki nem mondja meg melyik az olcsóbb.
@Molni: Lövésem sincs hogy indítanak gépeket. Nyilván ha felküldenek 2-3 gépet, majd azok x idő múlva egyben visszajönnek, akkor nem nagy kunszt. Ellenben ha folyamatosan jönnek - mennek akkor gondolom folyamatosan nagy sebességgel kell menni, mert egy ilyen teknőnek tuti nincs eget verő gyorsulása.
Csak a gépek indításánál és fogadásánál. Azt leszámítva a kötelék sebessége 14-16 csomó, ha talán, mert semmi indok arra, hogy a kísérőhajók gazdaságos sebességénél gyorsabban haladjon.
Mondjuk engm az anyagi része is érdekelne. Értem drága a nuki de nem elképesztő mennyiségű olajat enne meg egy 100.000tonas hordozó 50év alatt miközben rendszeresen 20-35csomóval rohangál...
" Eleve mi a harcászati értelemben"
Hogy katonai értelemben véve, nem pedig sport vagy más egyéb. Sajna nincs szövegkörnyezet csak ez a mondat.
Igen, ezeket tudom. Kivétel a döcögős kínai tengókat. Azt nem tudom, hogy hol billen a mérleg a nuki felé. Egy hordozó szerintem relatíve sokat megy gyorsan a gépek indítása és fogadása miatt. A harmadik egységre azt olvastam, hogy nagyobbnak tippelik mint a CdG-t. Az első egység gyakorlatilag kiképző hajó és szerintem a második is kb erre jó. A harmadiknál már gondolom szeretnének "harcolni" is. Ezek szerint akkor maradnak a hagyományos meghajtásnál.
Harcászati szempontból. Más szempontból például alapvonalat is jelent de ez egy felhívás lenne, hogy harcolj az utóvéden vagy a hátsó vonalakban. Mindkettő fura, ezért kérdeztem, hátha nektek valami jobb ötlet beugrik.
Nem teljesen világos a szövegkörnyezet, így, hogy csak egy szót adtál, nehéz jó magyarítást mondani. :)
Hátvéd is lehet, de azt meg magyarban rögtön a focihoz kötik. :)
Függően attól, hogy mire vonatkozik, ez lehet nem a frontvonalban lévő szolgálat, de az is lehet, hogy az amerikai fociban (vagy rögbiben) a backline, vagyis a hátvédre utal. A backline ilyen értelemben jelenthet egy "ösvényt" a hátvédek között, amit a futó kihasználhat.
Éppúgy lehet egy többszörös rétegből álló védelmi rendszer (árokrendszer?) leghátsó vonala is. Szerintem szövegkörnyezettől is függ, hogyan kell értelmezni ...
Harcászati szempontból a Backline, az mit jelent? Van ennek valami magyar megfelelője?
Először is egy nuki tengó nem azonos egy nukleáris meghajtású felszíni hajóval. Egy-az-egyben be sem lehet építeni a hajtásláncot, erről a franciák mesélhetnének. A Charles de Gaulle minden, csak nem egy sikersztori.
A kínaiak első két hordozója ráadásul nem más, mint a Kuznyecov-osztály. Az első egység konkrétan egy félbehagyott egység befejezése, a második annak némileg módosított másolata.
A harmadik tényező maga az, hogy szükség van-e nukleáris meghajtásra? Egy olyan flottánál, amely menetrend szerint a világ másik felére küldi a hordozóját, természetesen már megéri, de egy olyan flottánál, amely alapvetően (legalábbis rövid távon) a környező tengerek feletti uralomra hajt, ez korántsem egyértelmű.
A negyedik tényező, hogy a kínaiak nukleáris meghajtása finoman szólva se kiforrott. A Type-093 osztályú SSN-ek az elején (2000-es évek) nagyon-nagyon nyőgvenyelősen készültek, miközben a Type-091 osztályú SSN és Type-092 SSBN is eleve egy kínszenvedés volt. Most kezdett el a Type-093G kapcsán kicsit felpörögni, de ott is ilyen 2-3 évente adtak át egy-egy példányt.
Ehhez képest a gázturbinás vagy a diesel-elektromos esetleg turbogenerátor-elektromos meghajtással kész és kipróbált megoldások állnak rendelkezésre...
Pont ezért nem értem. A tengó nuki rendelkezésre áll nekik régóta és horror pénzeket locsolnak hordozóra. Persze simán lehet hogy már dolgoznak rajta, vagy nekik nem is kell, mert csak regionális haderőt építenek.
Csak tippelek, de szerintem régen felvették szalagra filmet, majd ezt valamivel később digitalizálták a kor technológiájával pl: VHS minőségen és ezeket látjuk nagyrészt,
ha megvannak a régi szalagok akkor a mai technológiával egy sokkal jobb minőségű digitalizált változatot lehetne előállítani.
A repcsi hordozós film az egy kicsit kilóg a többitől, mert az egy film részlete, amit 70mm-re vettek fel, majd ezt a mostani technológiával digitalizálták.
Gondolom a filmszalag mérete azért behatárolná a digitalizálástól várható felbontást, de VHS-től szerintem még a super8-as is jobb lenne
http://www.vassg.hu/pdf/filmformats.pdf
A USS Entreprise-ba nyolc reaktor volt beépítve mert a Skate osztalyú tengeralattjáróba való reaktorokat alakítottak át (vagy párhuzamosan fejlesztették ki őket). Szóval a tengó reaktor még nem biztos, hogy jó/elég egy anyahajóba. Azoknál a csendesség is lényegi szempont, itt meg inkább teljesítményre mennek.
A meghajtási lánc is különbözhet, lévén a tengók mind turbo-elektromosak ) azaz a csavart mindíg elektromotor hajtja. A nagy hadihajóknál meg inkább rákötik a gőzturbinára. Gondolom ez is más karakterisztikát kíván a reaktortól.
Kina kapcsan miert kihivas nekik egy nuki hordozo, ha van nuki tengojuk? Csak a meghajtasra ertem a kerdest.
OFF
Azt nem vitatom, hogy nagyon jó minőségű, de hát az akkori csúcs technika aminek a szalagjaira feltételezem vigyáztak. Most meg felújították. Kb mint egy SW, vagy egy Ben Húr.
A hiperszonikus sebesség nyilván az égésvégi sebességet jelenti, de a becsapódási sebesség is simán lehet Mach 3-4 környékén. Ha kap a végfázisban egy kis boostot, akkor a Mach 5 is teljesen reális lehet.
A low risk itt arra értendő, hogy nem kell a scramjettel foglalkozni. Nyilván kompromisszum, de azért gondolom végigrágták ezt alaposan... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.05.08. 11:01:58
Sikló? Hiperszonikus? A cél tengerszinten van. Reménytelenül vissza fog lassulni a cucc végfázisban. Akkor meg mi értelme a nagy sebességnek a kezdeti fázisban, ha az csak nagyon nagyon magasról indítva igaz?
Kicsit az az érzésem, hogy a low risk itt = low success
Fantáziarajzon a Lockheed féle HAWC hiperszonikus hajó elleni robotrepülőgép:
A HAWC-ot egy gyorsító fokozat emeli az indítógépről (vagy a hajóról) a magasba és gyorsítja Mach 5 fölé, majd egy scramjet menethajtómű indul be, amely a sebességet Mach 5 felett tartja. A Lockheed ezzel pályázik a haditengerészet pénzére egy új hajó elleni eszköz kifejlesztéséhez. A fejlesztés FY2020-ban kezdődhet, és a 2020-as évek közepére el kellene készülnie a tervek szerint. A másik nagy pályázó a Raytheon, aki egy rakétagyorsítású, majd hiperszonikus tartományban sikló megoldással pályázik (tehát ők low-risk oldalról közelítik meg a kérdést).
Allesmor szerint ez is lehet a kulcs, de nincs rá bizonyíték, hogy azzal vették fel.
Engem először a video minősége lepett meg. Brutálisan jól néz ki.
Aztán jó kis történelmi érdekesség a 2 perc környékén látható gőzkatapult-indítás, ezek ugyanis korai gőzkatapultok, ahol a futóművekhez vagy a géptörzshöz erősített drótkötelekkel rögzítették a gőzkatapult dugattyúját. A drótkötél minden indításkor a tengerbe esett. A francia hordozók (Foch és Clemencau) részben miatt kellett az F-8 mellett dönteniük, mivel az akkor vadonatúj rögzítőrudas gőzkatapultot nem kapták meg, így viszont az F-4 indítására se volt lehetőségük.
A taxizás szvsz a korai, kevésbé biztonságra menő alkalmazásból fakadt - igyekeztek minél hamarabb "eltűnni" az útból a leszállt gépek. Gondolom relatíve rövid követési idővel jött a következő (ez sajnos nem derült ki egyértelműen a filmből, tehát csak tippelek). De vérfagyasztó, hogy a fedélzetfogás után már rohant a zöld ruhás ellenőrizni a fékezőkötelet. Ha kötélszakadász van, élből pont a kötél útjába kerül... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.05.08. 09:41:04
Ezt magyaráztam. Ember ellen maximum 3-4 ember ellen, ha véletlenül belejuk fut, de hangos, mint rosseb ami nem ajanlott SERE alatt.
Az m4 jo tulelo fegyver Eszak Amerikában. Gyakorlatilag minden fenyegetés pl medve farkas puma ellen jo, es jo rabsic puska is a vadpulykatol a javorszarvasig.
A csar akkor jon erted ha felveszed veluk a kapcsolatot. Ha özönlenek feléd a népek, akkor te nem telefonalgatni fogsz, hanem meghalni. Es kizartnak tartom, hogy bárki fegyverrel a kimentesig kitartson. Megegyszer BHD.
A ruszki pilóták tudtommal Csecsenföld felett kezdtek el AKSU-t hordani, ott is csak a Szu-25-ök. Ők akkor semmilyen segítségre nem számíthattak, ha koppantak. Mondjuk nagyon most se, de most legalább a szándék megvan rá. Csak az amik nem járnak ilyen helyen ilyen magasságban, ha meg valamit mégis lekapnak az égről, akkor érte megy a lovasság. Mert nem plusz tár kell, hanem pénz meg rutin, hogy előretolt CSAR legyen a seggükben. Lásd jugó balhé, a líbiai Eagle, vagy pl a szíriai SF-ek, akik megnyomták a pánik gombot és minden ment ami fehér csillaggal a levegőben volt.
Most írtam le, hogy az érveid a bullpup mellett szerintem nem állnak meg, mert jó eséllyel nem fér az ülésbe. Majd ezek után én szarok az adatokra. A világ nem fekete fehér, a 45-ös és az SF operátor között van átmenet. De nagyon nem megy át mit kritizálok a te meglátásodban.
A. 45 nem allitja meg annyival jobban a parasztot, hogy érdemes lenne valtani ra.
Fmj lőszerrel 70kg kecskere love a 9mn fmj ha jol emlékszem olyan 14 s alatt fektette átlagosan a kecskéket a. 45 meg 13 s.
Viszonyitaskeppen a HP.380 olyan 6 s volt. A legjobb teljesitmenyt olyan 3 s körülit a HP. 357 adta a HP 9 mm es .45 olyan 4-5 s volt. Tehát nincs szignifikans előnye a.45 nek.
Cserébe nem túl jo vele lőni kicsi tarkapacitas v. nagy buflák a fegyver a lőszer meg draga.
Megcallito ereje annak van, ha pontos lovesekkel addig lövöd amug le nem fekszik. Akkor pedig nagyon fogy lőszer. Es ott állsz hamar üres fegyverrel.
Ha ellenséges területén lezuhansz, ott a bujkalas tart eletben, nem a fegyver, ugyanis bombazni ott szoktak, ahol sűrűn van ellenség. Lasd BHD.
Sőt ha sokat lelosz közölük akkor tuti hogy lassan halsz meg. Ruszki pilóták csak azért vitték karabélyt is, hogy minél többet magukkal vigyenek.
Ahol a hosszú fegyver jól jon igazan az a vadon. Ott meg van idő szerelgetni.
Ha nincs rá szükség, akkor maradjanak meg a 1911-nél és megmarad a USA fuck yeah érzés is a katonának. Mert hát a .45-ös csak jobban megállítja a parasztokat.
Igazából nem tudom mennyi esélye van egy pilótának ellenséges területen földetérve túlélnie. Mert ha földről lövik le, pontosan látják hova érkezik és már mennek is érte a rosszak. Szóval a mentőcsapatok elég nagy hátránnyal indulnak érte.
Volt videó orosz pilótáról, aki kilőtt vagy 3 tárat a pisztolyából és dobott egy gránátot is az arabokra, majd az utolsó gránáttal végzett magával. Neki sem lett volna sokkal jobb esélye egy 74SU-val, hacsak nincs mellé még pár gránátja és egy fél tucat tár, meg esetleg egy lövedékálló. Ha így vesszük, akkor teljesen mindegy mi van az ülésbe szerelve és az mennyi idő alatt lehet tűzkész. Emberünk vagy szerencsés és nem kell használnia, vagy nem szerencsés és akkor ennyi.
Vagy valami egyéb, filmbe illő eset is lehet, amikor nem találják meg azonnal, és napokig vergődik az ellenséges vonalakon keresztül, hogy hazatérjen. Na ott jól jönne egy M4, hangtompítóval meg pár extra tárral.
Értem én, hogy szerinted én autóskártya adatösszehasonlítás alapján hoztam ki jobbra az M4-nél a bullpupot, de te meg úgy véded meg az M4-et hogy semmit sem hasonlítasz össze semmivel, az adatokra is szarsz rá. Egyszerűen kijelented, ha eddig nem volt rá szükség, akkor jó az M4 is és semmilyen körülmények között nem mérvadó, hogy a másik minden területen jobb, mert úgysem lesz rá alkalom élesben, hogy számítson.
Nem csak a fegyver hosszával lehet gond, hanem a magasságával is. A bullpup ebből a szempontból pont rossz.
Mit hagysz el belőle? A csövet? Mert akkor a rádiót is elhagyhatod, az meg nagyobb gebasz. Mondjuk végül is a fejed is elhagyhatod ha rosszul sikerül a katapultálás.
Nem hiszek az ilyen apróságokban, ez nem sprint, hanem maraton. Egy stresszes, dezorientált földet érőnél pont hogy az a kincs, hogy reflexből használhatja ha kell. Az M4-ben szerintem pont az a jó, hogy hihetetlenül ergonomikus, minden a helyén van. Ha az a 60 mp számít a földet érés után, akkor neki már reszeltek.
Itt szvsz senki nem ért hozzá. Van aki a repüléshez, van aki a fegyverhez, talán van aki a beszerzéshez, de együtt szerintem senki. Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2019.05.07. 09:58:28
" de feltételezem nem viccből kell behajtható markolat és kivehető cső."
Gondolom azért kell ebben az esetben mert máshogy nem fér be. És itt jön be a képbe az, hogy a bullpop dizájnal nagyon kompakt. -20cm jelentheti azt, hogy befér és nem kell szerelni.
"Hogy a tökben veszne el a fele?"
Hát elvileg persze nem. Valóságban meg hajaj...
"Az élet nem egy FPS, földet érés után nem kell egyből lőnöd."
Ha szerelni kell az idő. Addig nem hagyod el a területet. Nem mellesleg pont ezek az apró dolgok amik miatt vmire azt monjuk, hogy adott szituban jobb/rosszabb. Ami jelentheti, hogy élsz vagy azt, hogy halott vagy.
Megérthető az USAF mert nem annyira fontos mert ritkán kell. Az egy más kérdés, hogy ha kell akkor viszont sokkal jobb lenne egy pl micro tavor. Méretben "játékpuska" de csőhosszban rendes. micro tavor háttérben m4
szerk: Én nagyon keveset löttem, nem értek hozzá, csak fotelhuszár.
AKS47u létezik egyáltalán? A 5.54-es AKS-74U-hoz nincs minden bokorban lőszer. 7.62-ből én csak egy román verzióról tudok, amire azt írták, hogy egy használhatatlan hülyeség.
Nem sértésnek szántam, elnézést ha a lelkedbe szaladtam vele. Autós kártyás összehasonlítást csinálsz a dologból és ez szerintem nem jó. Tipikus hw fan hozzáállás. Van egy 150+ milliós repcsi, ami ~15+ éve repked karabély nélkül. Ebből nekem az jön le, hogy pénz lenne rá, de eddig nem volt se sürgős, se fontos. Valamint van egy M4 ami az amcsi lélek egy része. Ezek után te a pontos igények és lehetőségek ismerete nélkül megszakérted - a fotelból - hogy ez egy rossz a döntés. (Keress rá mi az a Dunning-Kruger hatás).
Nem tudom milyen méret és súly határok vannak, de feltételezem nem viccből kell behajtható markolat és kivehető cső. A bullpupon mit hajtasz be és hogyan, mert egyben szerintem az sem fér be. Így az összeszerelés problémád megoldva, mert a bullp be se férne. Hogy a tökben veszne el a fele? Szerinted gumi pókkal fogatják fel?
Az élet nem egy FPS, földet érés után nem kell egyből lőnöd. Szerintem egy lepottyant pilóta amúgy sem egy Seal operátor és örül hogy épp túlélte és nem ájult el. Az ő dolga, hogy elbújjon míg érte jönnek. Hogy lenne benne a tár, ha a markolatot behajthatóvá alakították?
Nem állítottam, hogy nem tudnák használni, de egy hadseregben feltételezem kiképeznek arra amit a kezedbe adnak. Szóval ha nem M4 megy az ülésbe, akkor az időszakos lövészetet is meg kell ugrani mindig a csoda bullpupal.
Nem értem az ellőtt lőszer mennyisége mit számít. (Amúgy 2-300 karabéllyal.) Én is levezettem pár százezer km-t úrvezetőként, de ettől még nem szakértem meg mondjuk a VW csoport döntéseit. Az egészben a meglepő, hogy ezt pont te tolod ide, nem pedig a "negyedéves" vérpisti. Olyan mint mikor azon meg a vita, hogy a 5.56 a jobb vagy a 7.62. Autós kártya rulez...
Szerintem az M4 adott, az ami lélekbe beleégett valami. A szükséges módosításokat levették a poncról, mindezt minimál összegből. Innen a fotelból nekem ez siker story. Simán lehet pl, hogy főleg a vadállatok miatt került be az ülésbe.
Informatika és tudomány
)
