A vadászgépek radarja soha nem követi a saját légiharc-rakétát, legalábbis a mecha legyezés korában egészen biztosan nem. Az F-14 HVA célponoknál sokkal kisebbre indított 204 km távolságból rakétát. A mecha legyezéssel a célokat követte a radar és a lofoló rakétát fizikailag lehetetlen lett volna. Ma ESA radarokkal menne, de miért tennék, ha anélkü is lehetséges?
Legalábbis tudtommal.
Azért van INS rajtuk, mert 1-4 perces repidő alatt nem halmoz fel annyi hibát, hogy az befolyásolja a rávezetést, kellő pontossággal tudja a rakéta, hogy az indítás óta merre haladt, nem kell követnie azt a vadászgépnek. A rakéta vissza képes sugározni saját helyzetét, egy darabig.
Ha képes egy AAM/SAM nagy távon kommunikálni, akkor persze nem kell INS a rakétában elvi szinten, mert a rávezető állomás tudja, hogy hol vannak. Az Sz-300/Patriot rakétában van INS? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.02.19. 11:04:20
HVA célpontok radarkm-je orbitálisan nagy. Amikor 1 m2-es célokra adnak meg SH esetén 150 km-es távot (zavarás mentesen), akkor úgy érzem, hogy ez nem faktor annyira.
Számomra kérdéses, hogy a vadász lokátora 200km távolságban tudja-e elég pontosan követni a célt és az AMRAAM-ER-t, ahhoz hogy elég pontos MCG-t tudjon neki adni.
Technikailag persze lehetséges, csak nagyon nagy átmérőjű antenna kell hozzá.
Ehhez min 220-230km-es stabil detektálási távolságú fedélzeti radar kell hogy 200-ról már indítható legyen, különben kissé nehezen lenne kihasználható. Melyik vadászgépen van ilyen jelenleg?
Nem volt igazam a hőbörgéssel. A videon a kerekét lőtte a rendőr a kocsinak, ezért nem volt még egy üveg sérülés sem a kocsin. Nekem valami olyan rémlik, hogy azt kell lőniük, még ha ez így hülyeség is. A tanulság hogy kb semmi nem látszik még a videón sem.
Egy papíron hi-tech rombolón II. vh-s jellegű löveg.
Lol...
Két külön téma. Az egyik a katonai, a másik a rendőri felhasználás. A Szentpétervári és Genfi egyezmény a katonai felhasználásra vonatkozik, a civil és rendőri felhasználást nem befolyásolja.
A hazai rendőrségnél jó pár éve még csak FMJ lőszer volt, gondok is adódtak belőle tizenéve volt a (ha jól rémlik) OTP-s bankrabló eset, ahol a rendőr MP5-öséből a lövedék a bankrabló mögött álló civilt talált el.
Egyébként a Szentpétervári és Genfi egyezmény ma is él, az USA csak kiskapukat használva (önvédelmi, és nem harci fegyvernek tekintve) a maroklőfegyvereknél mozdult el a gombásodó lőszerek felé... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.19. 10:41:46
HP lőszer nem tiltott. Az USA szt fog rendszersiteni az M17/18 hoz.
az eredeti norma szoveg
tilos nevezetesen szükségtelen bajokat okozó fegyvereket, lövedékeket vagy anyagokat alkalmazni;
A ratifikalo magyar 1913 jogszabalyba kerult bele a konkrét tilalom
Nyilatkozat oly golyók alkalmazásának tilalmáról, amelyek az emberi testben könnyen szétmennek vagy ellapulnak.
Megvan az első fotó a Zumwalt-ról, ahogy rá került a két 30mm-es Mk.46 gépágyú. Ez volt ugye a legutóbbi "vargabetű", mivel eredetileg 57mm-es Mk.110 hármas rendeltetésű (hajó/szárazföldi és légi célok elleni, illetve CIWS feladatkörű) gépágyúk helyett az Mk.46 lett beépítve. Az Mk.46 kb. minden szempontból elmarad az Mk.110-től, először is sokkal kisebb a pusztító ereje, a hatótávolsága, de még a tűzgyorsasága is (200 vs. 220), plusz az Mk.46 nincs a hajó tűzvezető rendszerébe integrálva, a felépítményre helyezett "házban" ül a gépágyú kezelője, aki kézi irányzással vezérli a gépágyút (így az Mk.46 csak felszíni célok ellen bevethető reálisan). A "ház" miatt a hajó felépítményének lopakodó jellege is sérült természetesen...
A normandiai ejés bevetésen tapasztalt lábzsák vesztésekről van valami jó link? Mennyire volt az akkor új és mennyire volt általános? A BoB újranézése közben jutott eszembe...
Kicsit túlpörgetve érdekes gondolat lenne ennek a vadászgépekre integrálása. 10 km magasan M1.3 sebességen indítva HVA ellen cirka 200 km-es HMZ kijönne.
Befejeződött az AMRAAM-ER szélcsatornatesztelése, és hamarosan a valós indítási tesztek kezdődnek a Raytheon szerint. Az AMRAAM-ER kifejezetten földi indítású légvédelmi változata az AIM-120D-nek, egy új hajtómű-szekcióval és a földi indításhoz idomított vezérlőszoftverrel.
Az oviscsoportba úgy is belerohanhat, hogy az utast lövi de a sofőrt találja el, aki a sérülés hatására elkapja a kormányt. Nem volt értelme rálőni a kocsira. Pláne nem egyedül rambózva, mi történik ha visszalő és emiatt civileket talál el?
Az is durva, hogy több találat után még szaladt a fazon, ha jól értem. Olvastam olyan véleményt, hogy ez azért van, mert nálunk és az európai rendőri szerveknél mindenhol FMJ lőszert használnak, míg az USA-ban hollow point-ot, aminek sokkal durvább a stophatása (csak katonai használatra tiltott). Ez meg azzal jár, hogy egyrészt sokkal veszélyesebb a közelben tartózkodókra, másrészt sokszor nem éri el a kellő hatást, mivel sokszor egyszerűen átmegy a delikvensen. Utoljára szerkesztette: fonak, 2019.02.16. 20:51:00
Nemértek hozzá, de innen a fotelból: Megállították a "puszta közepén", egy ember elkezdett "rambózni". Az egyik elfogás utáni képen egy betört ablak sincs a kocsin. Nem értem mire számítottak? Hogy nem kerüli ki a füvön, az amúgy civilekkel teli "út torlaszt"? Egy másik videón az elfogás alatt rohanva lövik miközben civilek kolbászolnak jobbra, balra.
Én tuti max kísértem volna távolról és megvártam volna a TEKeseket, elvégre ezért vannak.
A rambónk még vissza is küldi a másik két rendőrt a videó elején.
Szerintem sem jó kereket lőni. Bizonyos szint felett magatehetetlenné kell tenni. Kereket lőni nehezebb, mint egy embert. A gellert kapott lövedék pont úgy elpattanhat a földről. Az indokoddal nem értek egyet, mert egy haslövéssel is elkaphatja az ovisokat.
DE, fedés volt. Nagy csinnadrattával indult el Titanicot keresni és mivel megtalálta amit kellett, ezért az expedició maradék idejét a Titanicra költhette.
Ha meg kilövöd a kerekét (mint a moziban), akkor a defekt tűrő abroncson továbbhajt, majd legázol egy oviscsoportot amikor a puha kerék miatt megcsúszik.
Véleményem szerint teljesen kiszámíthatatlan a kerék kilövésének hatása a valóságban.
Az elkövető az anyósülésen fegyvert fog a terepjáró sofőrjére, és arra kényszeríti, hogy hajtson. Az az autó ugye, ami balról (videón: jobbról) megkerülő a megállított autókat. Na most ilyen helyzetben nem tudom, mit lehetett volna másképpen csinálni. Egyfelől a lövés leadása talán 3, esetleg 4 méterről történhetett - ennél messzebbről lőni nem sok értelme lett volna, úgy, hogy körbe-körbe mindenfelé ártatlanok vannak. A videó nem is túl jó, ráadásul, tehát a pontos szituációt csak becsülni tudjuk belőle.
Hogy lehetett volna-e jobban kezelni? Nos, több rendőrrel igen, így a videó alapján akkora orbitális hibát nem látok benne. Nyilván hideg fejjel, kívülről sok mindent én is másképpen csinálnám, de abban a szituációban azért olyan hatalmas hibákat nem látok - igyekezett a túszt kímélni, amennyire lehetett.
OFF:
Az nagyobb gáz volt, hogy utána a zsaru csak tátotta a száját, nem hogy arrébb ment volna, hogy a kisteherautós el tudjon állni az útból, így még totál blokkolta az utat is.
A mai rendőrségi elfogás videóját valaki fegyverkezelésben jártas véleményezné? Mert innen a fotelból az, amikor rálőnek az autóra, az a hozzá nem értés magasiskolája.
This was the first occasion that the squadron had operated with 1,000 lb bombs. The pilot abandoned a conventional takeoff from Gutersloh, Germany after mistakenly believing that the aircraft was not becoming airborne. He was unable to stop before it engaged the barrier and he ejected. The aircraft continued through the barrier and the perimeter fence and ended up in the river Ems. Allocated to Brough as a test rig
Egy F-86-os szárnyvégi podjában lévő 70mm-es irányítatlan levegő-levegő rakéták
Ha valakit érdekel, ebben a videóban 1:12-től látható az, amikor az összeset egy salvoban elindítják...
1991 szeptember 30-án a német Gütersloh légibázisról szált fel a RAF egyik Harrier Gr.5 gépe rövid nekifutással, mikor a pilóta úgy ítélte meg, hogy a géppel valami baj lehet, mert nem emelkedik a kívánt mértékben - és katapultált. A gép a képen látható módon az Ems patakban landolt, a vizsgálat pedig kiderítette, hogy semmiféle műszaki hiba nem volt vele, így a pilótát nevezte meg a baleset okaként...
Sparviero-osztályú olasz rakétás gyorsnaszád, egy mindössze 60,6 tonnás hajóegység két hajó elleni Otomat robotrepülőgéppel
és egy 76mm-es gyorstüzelő ágyúval
30 éves a B2
Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy így milyen közelről lehet felderíteni.
Hát azért 8-10km-ről (CIWS lőtávolság) már feltehetően biztosan.
Ettől még képes a célt megkülönböztetni a háttértől és például csak olyanokat nem fog tudni, hogy a típusokat felismerve prioritizáljon vagy a becsapódás optimális helyen történjen meg?
Vagy saját adatbázis építése nélkül teljesen használhatatlan?
Ha nincs feltöltve az adatbázisa, akkor képtelen egy halászhajót, egy konténerszállítót vagy egy repülőgép-hordozót megkülönböztetni egymástól, vagy mondjuk egy infracsapdától. Az adatbázis pont azért fontos, hogy képes legyen a hajókat megkülönböztetni egymástól. A prioritizálás és a becsapódás optimális helye már a második-harmadik lépcsőfok. Feltehetően bevethető üres adatbázissal is, csak éppen az első útjába eső felszíni egységet célpontnak fogja tekinteni.
Egyébként ezt továbbgondolva nem feltétlen lehet hülyeség háborús helyzetben álcázni a hajót, pl. olyan plusz felépítményekkel, akár konténerekkel, amelyek megváltoztatják a hajó kontúrját. Kérdéses persze a hatékonysága. Meg egyben azt a kérdést is felveti, hogy vajon mi történne, ha egy NSM-et indítasz egy katonai feladatra használt civil hajóra, mint például egy konténerszállító hajók - lásd Atlantic Conveyor a Falklandi-háborúban... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.02.14. 06:23:05
Mondjuk az infravörös képalkotás abból a szempontból további plusz ennél a fegyvernél, hogy elvileg az NSM csökkentett észlelhetőségű. Ha nincs radar, a hajó RWR -e sem fog jelezni.
Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy így milyen közelről lehet felderíteni.
Az, hogy ""üres" célazonosító könyvtárral szállítják" pontosan mit jelent? Ettől még képes a célt megkülönböztetni a háttértől és például csak olyanokat nem fog tudni, hogy a típusokat felismerve prioritizáljon vagy a becsapódás optimális helyen történjen meg?
Vagy saját adatbázis építése nélkül teljesen használhatatlan?
Azt már nem bírta volna el és hely sem lett volna rá. a 12 db gép is totál optimista. Ennél a Cifu által említett arsenal gépnek is több értelme lett volna.
Mindezt az 1970-es évek elején. Amikor már közel volt az AIM-54A Phoenix hadrendbe állítása, ahogy az AIM-7F Sparrow rakéta kettős tolóerejű hajtóművel is, és így tovább. Foghatta volna a Boeing, és felszerelhette volna kellő radarral azt a 747-est, a hasában pedig egy sor A2A ill. A2G fegyverrel alkothatott volna egy brutális Arsenal Plane-t. Ehelyett inkább egy új vadászgép kifejlesztés, valamint rizikós kibocsátás-befogás műveletet támogattak...
Mondja azt valaki, hogy nem pilóta-központú gondolkodás volt akkoriban a Boeingnél... :D
Ez kb. az, mint amikor rádfogják a fegyvert és felhúzzák a zárat és innen már csak az elsütőbillentyű meghúzása kell, hogy rád lőjenek.
Ha azt akarod mondani, hogy ácsi, menj messzebbre, azt békésebb megoldásokkal is meg lehet oldani, például rádión felvenni a kapcsolatot a repülőgéppel...
Arra céloztam, hogy a vezeték nélküli kommunikáció vagy a videotelefon egy régi vágya volt az embereknek, csak kellett idő a megvalósításhoz. Ebben nem látom a jövőbe látást. Viszont vannak olyan ötletek közte, ami abszurd. Ezért szerintem ez a tyúk meg a vakság esete a szemmel. #noofenszpísz
Egy vita kapcsán a magyar Wiki Titanic szócikke alatt találtam ezt. Erről van valakinek infója, hogy valós-e?
"Az atom-tengeralattjárók megjelenésével a nagyméretű hajóroncsok helye katonai titkot képezett, mert a nagy tömegű vas vagy acél mágneses zavarokat okoz, a pörgettyűs iránytű pedig egy idő után elállítódik. Ezért a roncsok pontos helye fontos a tengeralattjárók vízalatti navigációjához. Feltehetőleg a roncs helyét már korábban is ismerték az atom-tengeralattjáróval rendelkező haditengerészetek, így valószínű, hogy a műszerek fejlődése miatt 1985 után már nem volt érdemes titkolni."
Egy kis érdekesség, számomra új volt, hogy az NSM képes szárazföldi célokat is támadni:
A másik, hogy egy Holland oldal értekezik az NSM-ről, ahol két érdekes dolgot írnak le:
Egyfelől a Kongsberg azért döntött az infravörös képalkotórendszer mellett, mivel véleményük szerint a radarral való célfelderítés, célazonosítás és célkövetés terén olyan fejlett ellentevékenység zajlik manapság, ami miatt egy radarirányítású rakéta 100%-ban "rádióködben" kénytelen tevékenykedni. Az infravörös célzórendszer valóban kihívásokkal küzdhet például nagyon erős esőben vagy havazáskor, ám ez még mindig egy százalék, vagy az alatti esély. (Megj.: az infravörös képalkotást zavaró megoldásokat mondjuk nem említi...).
Másfelől pedig az NSM-eket "üres" célazonosító könyvtárral szállítják le a külföldi megrendelőknek, azok feltöltése a vásárló dolga. Ehhez a technikai segítséget meg tudja adni a cég, de operatívan nem vesz részt benne...
Számomra újdonság: a Kilo (Projekt 877 ill. 636) tengóknál említve van több helyen két kis sebességű "csendes" elektromotor, eddig azt hittem, hogy ezek feltehetően normál esetben behúzva vannak a testbe, és csak szükség esetén bocsátják ki őket. Nos, most találtam két képet, ami némileg felülírja ezt. Ezek szerint valójában 4 elektromotorról van szó a tengó esetében. A fő hajócsavarhoz két elektromotor van, egy "normál" teljesítmény és egy "csendes" elektromotor, amelyek akár egyszerre is képesek működni, de nagyjából 6-8 csomóig csak a "csendes" működik. Az érdekesebb az, hogy itt lehet látni két, a hajótestben elhelyezett kis méretű hajócsavart, amelyek egy bújtatott csővezetékben ülnek, amelynek a test végén van a beömlő és a kiömlő nyílása is, vagyis egyfajta vízsugár-hajtóműről van szó. Ez a meghajtás 3-4 csomós sebességet tesz lehetővé a Kilo-osztály számára.
Nemtudom hol itt a probléma.
Többször is rárepültek a hadihajóra.
Amíg ők gyakorolták a rárepülést / felderítést, addig a hadihajó gyakorolta a tűzvezetést. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.12. 17:09:26
Érdekes történet, a Japán haditengerészet egy P-1 repülőgépe 2018 december 20-án nemzetközi vizeken azonosította, és repült viszonylag közel (de biztonságos távolságra) a Dél-Koreai haditengerészet Kvanggetho a Nagy elnevezésű rombolójához (DDH-971), majd a repülőgép személyzetének jelentése szerint a tűzvezető radarral befogták a repülőgépet. A repülőgép ezután a 121,5Mhz-es nemzetközi hajózási kommunikációs frekvencián többször próbálta elérni a rombolót, de az nem reagált a rádióhívásra.
Innentől válik a dolog kissé érdekessé, ugyanis többen többféleképpen próbálták a dolgot kommunikálni. Először a japán politikai vezetés tette nyilvánossá a lenti videófelvételt, ami az esetet a fentiek szerint festi le. A Dél-Koreai reakció szerint a P-1 tévesen a hajó AN/SPS-49(V) keresőradarját azonosította tűzvezető radarnak, a dél-koreai médiában pedig a videót kritizálták, lévén nincs rajta bizonyíték, hogy a koreai hajó valóban a tűzvezető radarját használta volna, csak a személyzet beszél róla. A dolgon még egy csavar volt, mely szerint a Japán haditengerészet tisztjei eredetileg szerették volna ezt nem nyilvánosan, hanem "egymás között" elintézni a Dél-Koreai haditengerészettel, katonai-diplomáciai úton. Csakhogy a japán védelmi minisztériumból az esetről szóló hír a felsőbb körökbe is eljutott, akik állítólag "túlreagálták" az eseményeket.
A jelek szerint igaz, hogy Dél-Korea és Japán nem ellenségek, és az Amerikai érdekszféra tagjai Kínával szemben, ám az is biztos, hogy nem éppen jóbarátok...
Nincs egyértelmű válasz. Hivatalosan nem említettek semmit az AIP kapcsán.
Az eszméletlen magas ár és a távoli hadrendbe állítás miatt bennem az is felmerült, hogy a franciák esetleg átadják a nukleáris meghajtást is, tehát valójában teljes értékű Barracuda exportról lenne szó. Nem lenne rendkívüli, a brazilokkal is megegyeztek erről a franciák, az AIP Scorpéne-osztály mellett segítenek a braziloknak a "saját" SSN osztályukat megépíteni, miután kb. 40 éve a brazil atomtengeralattjáró program helyben topizik.
Ha AIP lesz, akkor a Naval Group-nak egy válasza van erre jelenleg, a MESMA. Ez gyakorlatilag nem más, mint a Rubis-osztály gőzturbina-generátor rendszere, amelyhez a fedélzeten tárolt etanol és oxigén elégetéséből nyernek túlnyomásos gőzt, és az égésterméket aztán a hajótesten kívülre nyomják. Így a rendszer elég hangos lehet, de többet nem nagyon találtam róla. Az indiaiak inkább saját üzemanyag-cellás rendszert akarnak (ami nem nagyon halad), a brazil Scopéne osztálynak viszont elvben MESMA rendszere lesz.
Csakhogy tudjuk mit látunk: az elsűllyedt norvég fregattból kiemelték a fedélzetén lévő éles torpedókat, majd mivel úgy ítélték meg, hogy a két hónapos tengervízben ázás miatt aligha tekinthető a szavatosságuk érvényesnek, ezért egy közeli lagúnába egyenként felrobbantották őket.
Ha megfigyeli az ember csomó olyan megvalósult dolog van az életben ami pl: valakinek egy gyerekkori álma vagy egy filmben látott valamit, amit aztán felnőtt fejel megpróbál megcsinálni.
Nem értelek, ne haragudj, ez kábé non-sequitur, én arról beszéltem, ami gyakorlatilag megvalósult vagy megvalósítható, Te arról, ami nem. Száz év távlatot "álmodozás" nélkül nem lehet befogni, ilyen léptékű fejlődés mellett pedig számomra továbbra is impresszív, hogy ha a technikai megvalósítás nem is, az elv néhány helyen jól körül lett határolva.
A Naval Group (ex-DCNS) és Ausztrália aláírta szerződést 12db Shortfin Barracuda tengeralattjáró megvásárlásáról. A tengókat ausztráliában építik meg, a program költsége 31,4 milliárd euro (2,6 milliárd dollár per egység, ám ebben benne van a kiképzőközpont és kikötői berendezések is). A Barracuda ugye a francia haditengerészet következő nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjárója, a Shortfin Barracuda annak a hagyományos meghajtású változata. A hivatalos megnevezése Attack-osztály, és 2030 körül kerülhet hadrendbe az első példánya. A 4500 tonnás vízfelszíni vízkiszorításával ez lesz a legnagyobb aktív(, és leszámítva a II.Vh-s japán I-400 osztályú hidroplán-hordozó tengeralattjárókat a világ eddigi legnagyobb) hagyományos meghajtású tengeralattjárója.
A dolog pikantériája egyébként az, hogy a franciák 2007-ben kezdték el a nukleáris meghajtású Barracuda-osztály első példányán, a Suffren-en a munkálatokat, de a jelenlegi tervek szerint is csak 2019, vagy inkább 2020 körül kerülhet sor a vízre bocsátásra, mivel a K15 jelű reaktor kisebb méretű verziójával nagyon sok probléma adódott, eleve még a tesztreaktor is csak 2018 végén lett beüzemelve...
Számomra az volt az érdekes, bár talán "statisztikai alapon" annyira mégsem meglepő, hogy egész közel járt egy-kettő. A videotelefonon túlmenően, haditechnikai vonalon az autonóm torpedók gyakorlatilag pipa, repülőgép-szállító tengeralattjárók: Sen-Toku osztály, pipa, földi-légi kommunikáció bőven pipa, illetve van pár dolog, aminek technikailag semmi különösebb akadálya (pl. autonóm fegyvertornyok vagy mondjuk az adott mélységet elérve robbanó, kapaszkodó mélységi bombák), más okok miatt nem terjedtek el.
Néha elgondolkodom, hogy vajon 30-50 év múlva a mostani különféle tervek (pl. lézerfegyverek vagy railgun) kapcsán nem hasonlóan megmosolyogtatóan fognak gondolkodni, mint mi most ezekről? :)
Ez lehet az elavult An-26-os szállítógépek lecserélése, bár ez nem jelentős, három darabról lehet szó.
Szóba jöhet a Patriot légvédelmi rakéták vásárlása, ám ennek ellentmond, hogy eddig francia Mistral rakétákat vett az ország, igaz, a két rendszert elvileg lehet párhuzamosan is használni.
Felvetődhet forrásaink szerint a Kongsberg típusú légvédelmi rendszer beszerzése, amely ugyan elvileg norvég, de nagyon erős amerikai közreműködéssel gyártják.
És tárgyalhatnak a szintén elavult BTR-80-as csapatszállítók cseréjéről. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.09. 18:55:13
Nem akarnak maguktól kiesni a tárak. Ez mennyire lehet jellemző?
Jól képzett civilek, már úgyis összerakták az ideális légvédelmet...
... csak NGO-t ne alapítson ebből.
Benkő Tibor, honvédelmi miniszter a Karc FM-nek adott interjújában beszélt arról, hogy a haderő-modernizálási tervek szerint a közeljövőben új légvédelmi rendszert szerezhet be a honvédség.
A miniszter azt is mondta, hogy egy teljes rendszer beszerzését tervezik, de a vezetési eszközökre már tavaly aláírtak egy szerződést.
A tárca és a Magyar Honvédség a képességfejlesztések során nem típusokban gondolkozik, hanem egy komplex rendszert fejleszt.
A légvédelmi rendszer fejlesztése a haderőfejlesztés részét képezi.
Közölték, hogy a beszerzéssel kapcsolatos előkészítő tárgyalások folyamatban vannak. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.02.08. 14:20:29
Látod ? Nem látod ?
nalátod:)
Mozog mozog, de ügyesen korrigálja
A szél az szél, nem várják el egy ~30grammos szerkezettől , hogy a fizikát meghazudtolja.
Valami auto trim vagy stabilizátor azért van benne, mert az irányt azt tartja.
A szélben repülés fontos szempont, különben nagyon időjárásfüggő lesz. Ennek az irányítása nem olyan, mint egy civil dróné, nem tudsz vele úgy repülni, hiszen gombokat nyomkodsz, éppen ezért nagy szélben a poziciód tartása is nagyobb kihívás lesz. Belső térben nincs szél de nincs GPS jel sem, tehát tájékozódni csak optikailag tudsz, mivel semmilyen más szenzor nincs rajta. Annyira véditek ezt a kis felbontást, hogy kezdem azt hinni, hogy a nagyobb felbontás hátrány. Egyébként ha megnézed a marketing videót abból az jön le, hogy full stabilan repül, pedig semmilyen mechanikus képstabilizálás nincs rajta, pár videó van csak fent, abból nekem az jön le, hogy utólagos képstabilizálás van, ezért ugrál a kép széle. Ez segít a tájékozódásban. A repülésben már nem annyira.
Nekem az a gondom vele, hogy civil drónok ennél sokkal többet tudnak. Tudom, hogy a katonai felhasználás, meg a kis méret sok dolognak a korlátja de pont ezért én ennél többet várnék el, egy drága katonai dróntól. Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.02.08. 09:23:45
Informatika és tudomány
