A B verzióban az lenne vicces, hogy a bomb trucknak szánt gépek hülyére vernék a vadászokat (EF) :-) Persze akkor is csak a flotta töredéke lenne repképes. Lassan öntudatra ébredhetnének a németek.
Furcsa eset F5
A video alapján én nem éreztem, olyan erös leszállásnak, hogy ilyet okozzon, föleg, hogy még teher sem volt rajta, ezek szerint rakétával együtt a levegöen is letörhetett volna nagy túlterhelés mellett..
B verzió, hogy a politikusokat kihagyják a képletből, és a gyártók illetve a hadsereg dönti el, milyen gépet építenek. A politikusok ilyenbe nem mennének bele. :P
C verzió, hogy a hadsereg kihagyja az európai gyártók lobbyját meg a politikusok többségét, és vesznek F-35A-t. A katonai harci gép gyártást meg beszántják a fenébe. Sem a politikusoknak, sem a gyártóknak nem felel meg ilyen verzió.
Na jó, de mos ott tartunk, hogy az EF semmire sem jó. AL hajkurászni drága, 4++++ gépnek nem vált be, meg amit tud azt is későn, turbánosokat bombázni nem tud, de ha tudna is drágán. Mi a megoldás? 100x ennyiért tervezünk valamit ami mire kijön már megint retro lesz. EU én így szeretlek.
Az EF gyártása annyira lassan futott fel, hogy szigorúan technokrata szemmel nézve a T3A/B is ma kis túlzással "kell a tökömnek" dolog, ha lehet F-35A-d. A LW parancsnoka ezt vallotta kb., jól ki is rúgták érte. Így legyen szakmai véleménye az embernek gazdasági politikai vonallal szemben...
Az egyfeladatos EF-et drágábban vették a németek, mint amiért az USAF veszi Lot 11 után az F-35A-t, ami azért valahol megalol. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.12.05. 13:44:22
Ha elemezni szeretném a Luftwaffe helyzetét, én azt tippelném, hogy a Luftwaffe nincs elájulva az Eurofightertől összeségében. Ha így lenne, feltehetően azt csinálná, amit mondasz. Számomra eléggé árulkodónak tűnik, hogy nem is nagyon hallottam arról, hogy a Luftwaffe komolyabb képességfejlesztésre vágyna az EF kapcsán. Pedig ahogy molni hsz.-éből is látható, elvi szinten semmi akadálya ennek, csak integrálni kéne hozzá a fegyverrendszereket és az érzékelőket. Eleve emiatt megy a húzd-meg-ereszd-meg a Luftwaffe, a német kormány és az Eurofighter Gmbh között, mert az Eurofighter gyártósorai szépen lassan állnak le a kevés megrendelés miatt (Katar tavaly aláírt 24 gépre, de azokat Olaszországban szerelik össze, így tavaly a BAe már elkezdte leépíteni a gyártókapacitását, mert az Ománnak legyárandó gépek után nincs megrendelés). Az Eurofighter Gmbh lobbyzott azért, hogy a Tornado-k helyére 2 üléses EF-eket vegyenek a németek, amit a német kormány félszívvel támogatott (mert azért ennyit kifizetni nem akartak volna), míg a Luftwaffe akkori vezetője közölte, hogy ő inkább F-35A gépeket látna szívesen. Amiből lett egy szép kis durci a német kormány részéről, és a Luftwaffe főnöke pár hónappal később távozott...
És nem lenne egyszerűbb rendelni még modern EF-et, vagy fejleszteni hozzá SEAD-et? Gondolom a Tornadók is konténerrel SEADelnek. Biztos olcsóbb lenne mint egy zsír új gép, ami mire meglesz addigra ezt már drónok csinálják. Persze kicsit olyan lenne, mint verseny autót alakítani locsoló kocsivá.
A Tornado a németeknél a SEAD (légtérlefogó) és EW (elektronikai hadviselés) gép. Ezekre a német EF-ek tudomásom szerint nem alkalmasak. A leváltott Luftwaffe főtiszt ezeket akarta F-35A-val kiváltani, de nem hagyták neki...
Mert a német EF-ek nagy része tudtommal nem T3A/B szériás, PGM képességük nincs. Lényegben F-15C szinten vannak. Korszerű BVR képesség és jó idős vagy radarral segített buta bombázgatás megy, de az utóbbiban sem vagyok biztos.
A Tornadok kiesésével a LW lényegében PGM csapásmérő és SEAD képesség nélkül marad.
Kicsit naivan kérdem, hogy miért okoz majd problémát a németeknek a Tornadok kiesése, ha az EF-ek többsége nem hadra fogható? Vagy túlrendelték magukat az EF-ekkel valami korábbi szerződés miatt? Feltételezem az újabb EF-ek röhögve - és drágábban - tudnák hozni a Tornado képességeit.
A következő európai vadászgép kifejlesztésére vonatkozó tervek eddig nagyjából két nagy csoportra volt osztható:
"Team Tempest": Nagy-Britannia, Olaszország és Hollandia
"Next Generation Fighter (NGF)": Németország és Franciaország
Nos utóbbihoz most csatlakozási szándékát fejezte ki Spanyolország, erősítve az NGF program jövőjét. Érdekes kérdés, hogy miért döntöttek e mellett, de Spanyolország az Airbus és Dassault vezette programhoz állt eddig is közelebb, így sok meglepetés nincs benne. Egy említésre méltó, hogy a Spanyol védelmi miniszter és az Airbus katonai fejlesztésekért felelős vezetője is utalt arra, hogy mivel a Tempest és az NGF igénylistája nagyon hasonló, ezért nagy valószínűséggel a két program amúgy is össze fog olvadni a jövőben, mivel Európa nem engedhet meg magának két vadászgép-fejlesztési programot. E téren látványos hiányzó amúgy a svéd Saab, amely ugyanakkor a Dassault-al közös nEUROn UCAV programban érintett, márpedig az NGF valójában egy nagyobb rendszer, a Next Generation Weapon System (NGWS) része, és az NGF mellett nem ember vezette UCAV-ok is részesei.
A fő probléma ugyanakkor az, hogy több ország, első sorban Németország a Panavia Tornado, illetve Spanyolország az F/A-18 típus esetén, is küzd az elöregedő flottával. Mindkettő 2025 körül kezdene látványos problémát okozni, ám az NGF 2030 előtt aligha lesz harcra képes, sőt, inkább 2040 a céldátum, de a Team Tempest is 2035-öt jelölt meg célként. Németország számára az F-35A és az Eurofighter nyújthat megoldást, Spanyolország számára újabb F/A-18E/F gépek vagy az Eurofighter, ám eme kérdések terén sok a kérdőjel, főleg gazdasági és politikai téren...
AU-220M «Bajkal» - АУ-220М «Байкал» link
Tetszetős ez a sokféle kialakítás, a legegyszerűbb puritántól a komolyan felszereltig.
http://bastion-opk.ru link Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.12.03. 17:59:03
Irányított direkt irányzású 40-57mm-es gránát hadrendben még nincs szerintem.
Az ATGM-eket nem nézve direkt irányzású lövedék semmilyen kaliberben nincs, csak indirekt tüzérségnél.
Irányított lövedékeknél meg megint ott a bajom, hogy a kulcs az ár. Ha nem tudjuk az irányított lövedékek árát, akkor nincs viszonyítási alap, hogy nem lenne-e jobb a "hagyományos" gépágyú, plusz mellé 2-4 irányított rakéta...
Irányított intelligens gránátokra váltanak majd 57 mm-nél szerintem. Ezzel megy a drónvadászat és olyan fölényt ad más lövészpáncélossal szemben, hogy ihaj, amik nem pgm-mel lőnek.
Kínai QN-506: Én továbbra sem értem, hogy közvetlen irányzású irányítattlan rakétának mi a létjogosultsága egy harcjármű esetében. Meg hogy ilyen nagyjából nulla oldalsó védelemmel mit akarnak ettől a járművtől, amelyet ugye városi hadviselésre szánnak...
Harimau alias Medium Tank: A STANAG Level 5 azt jelenti, hogy 25mm-es gépágyú lövedéknek áll ellen szemből, 500 méteres távolságból. Egy 30mm-es gépágyúval szerelt lövészpáncélos, de akár egy BTR-80A is veszélyt jelent rá. Én továbbra se teljesen értem a koncepciót, mert tűztámogatásnál nem nyújt sokkal többet, mint egy lövészpáncélos, de más páncélosok ellen nem sokkal veszélyesebb, mint egy lövészpáncélos...
Oroszok 30mm-ról 57mm-re váltanak ha jól értem: Nem váltanak, csak megkezdik a fejlesztésekkel kapcsolatos teendőket. Ezzel annyi a probléma, hogy bár írják a BTR kategóriát is, oda az 57mm túl nagy. Lövészpáncélosnak pedig nem tudom hol lehet olyan helyzet, ahol a 30mm kevés, de az 57mm meg kell... Oké, ellenséges lövészpáncélosoknál, mint a PUMA. De várjunk csak, hiszen ott van az ATGM pont ezért a tornyon. Akkor meg?
Ha igaz az egyik diagram, akkor pontosan azt mutatja, amiről sokat pofáztam már n+1 helyen, amikor a sok konteós és más ember veri a dobot, hogy mekkora üzlet a fegyverbiznisz. Ja, igen, 0,1%. Az energetika és ásványkincs export meg 50%...
Az első híreknél sem értettem, hogy egy tankernak hogyan sikerült neki menniük, de nem semmi.
Kb olyan ez mint egy 6 sávos autópályán 3 kamiont egy sport kocsival nem tudtak volna elkerülni, miközben az egyiket benzinkútnak nézték ...
Basszus gyakorlatilag a büszkeség szó mantrázásával az egyik okos simán eltűri a különösen nagy vagyoni kárt okozó szándékos rongálását, amit a Btk büntet tudtommal.
Komolyan mondom, hogy eszefaszom megáll. És akkor még ő áll neki osztani az észt, hogy okoskodók...
Szerintem a turbómagyarozás nem adekvát, inkább a 29-es és ált. a ruszki technika iránti elborult rajongás szólt egyesekből.
Valaha, mikor még nagyobb élet volt az sg-n, itt is rendszeresen vitatkoztál sokat egy-két ilyen fazonnal (nálad jobban talán csak Kővári Lászlót utálták), emlékszem halványan. Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.12.01. 21:41:57
Látnád azt a pár kommentet a fosbúkon az Ex-katonák csoportban, az állítólagos izraeli gépveszteség miatt. ..
Kb az jött le, hogy én vagyok a (z egyik) hülye, mert szeretnék róla képeket látni, nemcsak az orientalista.hu szövegét.
Olyan xar ruszki propaganda csoport lett, hogy már utálok belenézni...
Azt olvastam, hogy a hajo vizzaro rekeszei nem mukodtek. Az utkozes utan nem tudtak lezarni oket, hogy ezzel elszeparaljak a viz alatt levo reszeket. El is sullyedt.
A KNM Helge Ingstad dél felé hajózott 17-18 csomóval, fedélzetén navigációs gyakorlatot tartottak. 02:40-kor be is jelentkeztek az irányításhoz, a Fedje VTS-hez. A hajó ki volt világítva, de az AIS hajózási azonosító-rendszer csak vétel módban működött.
3:13-kor a Sola TS tanker elkezdett kihajózni a Sture olajterminálról két vontatóhajó segedelmével.
3:40 és 3:55 között a KNM Helge Ingstad hídján őrségváltás volt, a csatornában 3 északra tartó hajót regisztráltak (ezekről a Sola TS is tudott), illetve a Sture terminálnál egy "sok fénnyel" bíró járművet.
3:57-kor a Sola TS fedélzetén tartózkodó kikötői navigátor (pilot) észlelt egy északról délre tartó hajót kikapcsolt AIS-al, amelyről egy perccel később érdeklődőtt a Fedje VTS-től, aki nem tudta megmondani, milyen hajó lehet. A navigátor utasította a tanker kormányosát, hogy 10 fokkal térjen ki, és aktiválta az Aldis jelzőfényt, ami a veszélyhelyzetre figyelmezteti a környező hajókat.
4:00-kor a Fedje VTS jelezte a Sola TS-nek, hogy az északról érkező hajó feltehetően a KNM Helge Ingstad. A Sola TS fedélzetéről rádión kérték a hadihajót, hogy forduljon balra, és térjen ki. A KNM Helge Ingstad negatív választ adott, mondván amíg az észak felé tartó hajók nem haladnak el, addig nem tud balra fordulni.
Nem sokkal 4:00 után, mikor a két hajó között már csak 400 méter volt a távolság, mind a Sola TS, mind Fedje VTS kérte a hadihajót, hogy térjen ki. A hadihajó ekkor kitérő manőverbe kezdett, de már túl késő volt, a két hajó összeütközött, és a KNM Helge Ingstad elvesztette a kormánylapátok illetve a meghajtás feletti irányítást. A hajó irányíthatatlanul haladt tovább, és 10 perc múlva felfutott a partra.
A jegyzőkönyv szerint a hadihajó fedélzetéről nehezen lehetett megkülönböztetni a Sola TS fényeit a mögötte lévő, szintén kivilágított olajtermináltól. A Sola TS fényeit statikus kikötői infrastruktúrához kötötték, és a hajó személyzete a figyelmeztetéseket hallva a rádióban abban a hitben élt, hogy a három északra tartó hajó valamelyikével kommunikálnak, és azért nem reagáltak a kitérésre való kérésekre mert attól féltek, hogy nekiütköznek a Sola TS-hez tartozó fényeknek, amit ugye statikus kikötői infrastruktúrának gondoltak (megj.: ha az AIS vételre volt állítva, akkor is látniuk kellett volna, hogy a Sola TS jelölés nem azokhoz tartozik, márpedig rádión a Sola TS azonosította magát, tehát itt egyszerűen figyelmetlenek voltak szerintem - Cifu).
Úgy látszik beindult a kommunikációs háború teljes gőzzel.
Telepakolták a youtube-ot a norvég hadgykorlat videóival. Ahogy nézem, valami brutális mennyiségű haditechnikát mozgattak meg igen távoli országokból is:
Nem függ a darabár a megrendelt mennyiségtől sem...
Érdekes és tanulságos az árképzés...
(mindegyik ajánlat az idei nyár utáni)
Japan of thirty-two (32) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $63 million.
Denmark of twenty-eight (28) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $90 million.
Netherlands for twenty-six (26) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM). The estimated cost is $53 million.
Norway for sixty (60) AIM-120 C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $170 million.
Poland for one hundred fifty (150) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $250 million.
Finland of three hundred (300) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM) for an estimated cost of $435 million. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.30. 18:38:48
Mindenkinek? Ez biztos? Amikor még a mostani tengókon is van hot bunking és a legkezdőbbek még mindig a torpedótérben alszanak az LA-n vagy talán még a Virginián is?
Vízkiszorítás:
1,032 t felszínen
1,152 t alámerülve
Hossz: 76.50 m
Szélesség: 6.51 m
Magasság: 9.40 m
Merülés: 4.70 m
Balao-osztály:
Vízkiszorítás:
1,550 t felszínen
2,429–2,463 t alámerülve
Hossz: 94.9–95.0 m
Szélesség: 8.3 m
Merülés 5.13 m Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.29. 16:30:35
De még azoknál is nagyobb volt. Asszem. Baromi rég néztem utána.
A II. vh korszerűbb jenki tengóin volt légkondi, ami trópusi környezetben azért nem volt mindegy. A Type VII-hez képest erős túlzással szállodák voltak amennyire tudom.
A IX.-es osztályhoz mérhetőek, de főleg a háború elején katasztrofálisan gyengébbek annál. Az 1941-ig épített Tambor osztály 76 méterig merülhetett, az utána következő Gato-osztály is mindössze 90 méterre, még az 1943-ban hadrendbe állt Balao-osztály is csak 120 méterre - Type IX.: 230 méter. Az amerikai egységek sebessége ugyanakkor általában valamivel jobb volt (felszínen 20-21 csomó, szemben a német tengók jellemzően 17-18 csomós sebességével, víz alatt 8-9 csomó, szemben a német 7-8 csomóval). Ahol az amerikaiak még fölényben voltak, az a 6 + 4 vetőcső, míg a németeknél 4 + 1 ill. 4 + 2 volt a bevett.
A Gato-osztály belső felépítése
Ezzel együtt még a korabeli német tengókhoz képest is nagyon alulmaradtak, nem véletlen, hogy a háború után az Type XXI. olyan nagy becsben volt tartva. Az amerikaiak nekiálltak átalakítani a meglévő több, mint 100db Balao és Tench osztályú tengókat, hogy áramvonalasítják őket (fedélzeti ágyúkat leszerelték, a tornyok megváltoztak, stb.), egyes esetekben a két diesel-gépházból az egyiket fel is számolták (mondván úgy sem a felszíni sebesség számít), idővel új radarokat és egyes esetekben szonárokat kaptak illetve nagyobb akkumulátor-telepeket építettek beléjük, plusz egyes egységek légperiszkópot is kaptak. Ez volt a Guppy I (IA és IB) - II (IIA) és III program, amely különböző szinten valósította meg ezeket. De még így is csak a tengók átalakításának egy része valósult meg pénzhiány miatt, így egy csomó egység csak áramvonalasítást és légperiszkópot kapott, meg a fedélzetén pár dolgot egyszerűsítettek / felszámoltak a tapasztalatok alapján (Fleet Snorkel Program). Az áramvonalasított és nagyobb aksival szerelt tengók közül néhány a 18 csomós víz alatti sebességet is elérte. Viszont a merülési mélységük változatlan maradt, vagyis 90-120 méternél mélyebbre nem merészkedtek...
Corporal (SS-346), Cobbler (SS-344), Clamagore (SS-343) és a Blenny (SS-324), előbbi három Guppy III., utóbbi Guppy IA után, az 1960-as évek végén
A II. Vh-s ami tengók milyenek voltak a német U-boatokhoz képest? Addig jutottam, hogy zöldfülű volt a legénység a háború elején és az első torpedó katasztrofális volt az amerikai oldalon.
A valós katona alatt általában a harcolót értik. 5000 harcoló mögé meg kell 10-15k nem harcoló. :-(
Nah megvan a honvédség reformja. 50évre emelik a hadkötelezettséget.
Eközben a 31.000fős Magyar honvédségben 1.000-5.000 közti számokat hallok arról, hogy hány valós harcértékű katonánk van. Az 1.000 engem is meglepett.
és minek a hadkötelezettséget 50évre emelni ha zárolt készletekben is már csak 1000res nagyságrendben van AMD?
Ugyan úgy működik, mint a "színes" érzékelők, tehát színszűrőket használ, ha jól értem. Az érzékenysége nagyobb, hála a jóval nagyobb pixelméretnek. Meg elé kell egy olyan lencserendszer, ami mindezt megtámogatja. A közvetlen konkurense a Canon ME20F-SH, az olyan 30.000 US$. Gondolom ez még drágább...
A rombolós hírt a HTKA-n kitettem vagy itt, amikor szóba került, hogy milyen drágák egyes fregattok, hogy AB FIII árban volt.
A pixelméret nekem így nem mond semmit. Eleve azt nem értem, hogy mitől színes, amikor minden más csak szín nélküli képet ad. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.28. 14:38:56
@Janáj, #89243: Wow, 4 év alatt 10 romboló? Az azért nem rossz....
@Ximix, #89244: Az bakker igen! Nagyon nem semmi...
@Molni, #89245: Ha jól értelmezem nagy méretű pixelekből áll az érzékelő, 19 mikron egy-egy pixel átmérője, ez egy sima telefonban lévő érzékelőnél 1-2 mikron, de még a drágább MILC fényképezőgépekben is csak 3-4 mikron. A nagyobb méretű pixel drágább gyártástechnológiai szempontból, de látható a hatásossága... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.28. 14:30:32
Mi ebben a furcsa? Az E-3 gépeknél is kb. ekkora biztonsági távolság van, ha max kakón üzemel a radar. Légitankolás közben meg nem is lehet használni radarját.
Videó a HMS Duncan rombolót "zaklató" orosz gépekről, a romboló fedélzetén készült videó. A kijelzőkön az érzékeny adatokat kiblurözték, de ettől függetlenül is érdekes az anyag. Számomra furcsa, hogy 2 mérföldes biztonsági távolságot javasolnak. Az oroszok tippre csak tesztelték a HMS Duncan-t, és adatokat gyűjtöttek a radarjairól, adatkapcsolatáról...
Könyökléses mindenhol vannak, de jobb helyeken van egy döntéshozó szerv, aki ezeket kordában tartja.
A könyöklések most is vannak. Pl. a Föderáció űrhajót még nem teljesen egyértelmű, mi fogja vinni, az Angara A5P vagy a még csak tervezőasztalon lévő Szojuz-5...
@89232: És az űrprogramjuknál is ez a benyomásom. Mindenki próbálta a saját fejlövését erőltetni és ezért voltak párhuzamok, meg könyöklések. Az amiknál meg "csak" lobby volt, de nem futtattak ennyire sok párhuzamos dolgot és még nagyon nagy programokat is simán megnyírtak vagy kaszáltak.
Sokszor futtattak ilyeneket, most is a MiG-AT rendszeresítésén gondolkodnak mikor már van Jak-130. Utóbbi túl drága, úgy tűnik.
Kézifegyvereknél meg szintén több párhuzamos rendszeresítés volt (gépkarabély, pisztoly), mondjuk ezek kisebb tételek.
Hajóknál pedig szintén, pl. a Gorskov és a Grigorovics osztály párhuzamos építése.
A Mi-28-as történetét nem ismerem, a Ka-50-est az Élenjáró HT blogon még nem olvastam el.
A Mi-28-asból nincs haditengerészeti változat, ezért már eleve nem látom a "vesztes" kijelentést alátámasztva. Az, hogy a hadsereg mindkettőt használja az már valóban fejvakarós.
Szeretem az "isteni kinyilatkozásokat" hogy "soha senki"... Mi-28 pl miért nem ilyen? Attól, hogy hozol pár példát, az még nem cáfol mindent. :-)
Ne vedd személyeskedésnek, de a "Ha mondjuk a MD kitalálta, hogy az F-15 milyen jól nézne ki hordozón" mondatból hogy jutottunk el addig, hogy miért nem lett hordozós F-15-ös?
Nekem az rémlik, hogy az oroszok sokszor futtattak párhuzamos projekteket, míg az amiknál cvsak a győztes gép ment tovább. De ez csak egy benyomás, nem mentem utána.
"Vesztes" gépet soha senki nem gyártott az oroszok sem. Az oroszok is n+1 protót és koncepciót kukáztak repülőgépek és SAM terén is.
Az Orsa rendszer rakétája lett pl. az Sz-300PT/PSz rakétája. Tor-ral is elképzeltek fix kismagasságú légvédelmi rendszert toronyra rakott radarral, stb.
A fejlesztések egy része hol újrahasznosult, hol nem. A HTÖ honi légvédelem rész végén egy rövid fejezet van fórum hsz linkekkel néhány elkaszált SAM rendszerről.
A hordozós F-15-ről kb. fantáziarajz és basic terv alatti elképzelések készültek tudtommal, még szélcsatorna kísérletekig talán eljutottak, de se mock-up se semmi. A "kilóra" megbecsült változtatás lista is kihozta, hogy értelmetlen az egész. Lásd HTKA F-15-ös írást, 32. oldalon. Itt.
Az F-15 és F-14 közötti „bokszmeccs” még ekkor sem ért véget. Felmerült, hogy a „fagyi visszanyal”, és nem az F-X programot törlik és olvasztják be a VFX programba, hanem fordítva. Az SPO megkörnyékezte a védelmi minisztert 1971 júliusában, hogy vizsgálja meg egy esetlegesen kifejleszthető Haditengerészeti változatát az F-15-nek, F-15N típusjelzéssel. A koncepciók szintjén felmerül AIM-54 nélküli és azzal is alkalmazható F-15N. Az AIM-54 nélküli változathoz szükséges átalakítások miatti tömegnövekedés meghaladta volna az 1 tonnát (~2’300 font) a McDD koncepciója szerint. Ez magába foglalta a megerősített futóműveket, a felhajtható szárnyakat, a fékezőhorgos leszállító rendszer miatti megerősített sárkányszerkezetet és teleszkópos orrfutót, hogy a katapulttal történő indításkor a gép megfelelő állásszöggel bírjon.
A Haditengerészet azonban ettől a változattól nem volt elragadtatva, ezért a McDD további továbbfejlesztett koncepcióval állt elő. Kétkerekes orrfutó, egész sárkányszerkezetre kiterjedő strukturális megerősítés, a Haditengerészet által elvárt kosaras/hajlékonycsöves légi utántöltésre alkalmassá tételt tartalmazott a csomag, ezen felül a gép szárnyát is erősen átdolgozták. Orrsegédszárnyat, határréteg-lefúvató rendszerrel bíró fékszárnyakat és réselt csűrőkormányt kapott volna a haditengerészeti Sas. Az addig bámulatosan kevés mechanizációval kifejlesztett szárnyhoz képest ez igen összetett rendszert jelentett. A fent felsorolt változtatások a légierős F-15-höz képest már további 1,5 tonna (3’055 font) tömegnövekedéssel jártak volna.
A Haditengerészet által kijelölt szakértői csoport megvizsgálta a koncepciót, de számukra szóba sem jöhetett az AIM-54 nélküli flottavadász, ezért a gép orrát és méreteit megnövelték, hogy az AWG-9 tűzvezető rendszer és az Phoenix rakéta az haditengerészeti Sas számára is hordozható legyen. Az általuk összeállított teljes igénylista kielégítése estén már 10’000 font (~4,5 tonna) tömegnövekedést prognosztizáltak. Ezzel már alulról közelítették az F-14A üres tömegét. Az F-15-öt alapvetően nem arra méretezték, hogy AIM-54 méretű rakétát hordozzon, ezzel a hosszadalmas munkával megalkotott kiemelkedően jó manőverező képességgel rendelkező koncepció szinte minden előnyét elvesztette. Mindezeken felül a navalizált F-15 változat a végső besiklás során 12 fokos állásszöggel repült az F-14 nagyjából 10 fokos értékével szemben, ami nem szerzett jó pontokat a kiértékelés során, a hordozóra a való leszállást nehezítette volna. A futóművek keskeny nyomtávja sem kedvezett a leszálláskor támasztott elvárásokkal szemben. A hab a tortán az volt, hogy ráadásul méregdrága lett volna, szinte semmivel sem lett volna olcsóbb, mint az F-14. Az egyedüli pozitívuma a hosszú távon olcsóbb és egyszerűbb sárkányszerkezet volt a merevszárnyas konstrukció miatt, de ez akkor még csak sejthető volt.
Ekkor a témát lezárták, legalábbis a többség úgy vélte, hogy végleg. Az F-14 program azonban 1973 elején is problémákkal küszködött, ezért újra feldobták a témát. Az akkori védelmi miniszter – Bill Clements – az F-15N és a Tomcat közötti prototípusokkal történő tesztrepüléseket igénylő összehasonlítást favorizálta. Ehhez viszont már túlontúl késő volt. az F-14 első felszállása majd 3 éve megtörtént, „Seagle” meg csak koncepció szintjén létezett.
A legoptimistább becslések szerint legalább 150 millió dollárba került volna a fent említett „meccs” tető alá hozása, 1974-es árfolyamon számolva. Talán 1974 végén emelkedhetett volna legkorábban a levegőbe egy rohamtempóban összerakott haditengerészeti F-15 változat. Ez rövidre zárta a kérdést. Lényegében csak az F-14 program totális összeomlása hozta volna helyzetbe a haditengerészeti F-15 változatot, ennyire viszont nem volt kritikus a helyzet. Az F-15N labdába sem rúgott és soha többé nem merült fel a téma komolyan. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.26. 10:45:01
Biztos igazad van az 1%-al, nem tudom. Nekem az eddig olvasottak alapján az jött le, hogy az USA-ban ha kellet pl egy vadászgép, akkor azt megfuttatták a gyártók között, majd a győztes protót tovább reszelték és rendszeresítették. Ha mondjuk a MD kitalálta, hogy az F-15 milyen jól nézne ki hordozón, akkor ölt ebbe - ezek szerint - minimális energiát, hogy hogy nézne ki és mi kell ehhez nagy vonalakban. Az oroszoknál, meg sokszor párhuzamosan fejlesztették / gyártották a vesztes gépet is. Exportra, csak úgy, vagy hogy lélegeztetőn legyen az adott gyártó.
Az USA szerintem az erős gazdasága miatt tudott sokat költeni a seregre, a Szu meg mindent a seregre költött és ebből szinte semmi sem hasznosult a civil életben.
Ipari tapasztalat. Ha van egy nagy projekt, amiből kiviteli terv is lesz, akkor a projekt teljes költségének kevesebb, mint 1%-az egy tanulmányterv. Brutálnagy üzem esetén is a kiviteli tervezés és fővállalkozási költség is komplexitástól és mérettől függően 5-8%. Mindez úgy, hogy a mai bérszínvonal és életszínvonal messze a szovjet felett van.
Ezek kb. nem kerültek semmibe. A sok megvalósult projekt és mellékvágány fejlesztés, na azok vitték a pénzt, mert az ipar ezeken dolgozott.
A Szu egymaga több SAM rendszert állított hadrendbe (talán típusra is) mennyiségre, mint a világ többi része összesen. Mindezt úgy, hogy a világ részének összesített gazdasági teljesítménye "picit" volt csak nagyobb.
Ha megnézed hány nagy program futott a '70-es évek végétől ráébred az ember, hogy miért is dőlt be a "munkásparadicsom".
Három új vadászgép.
MIG-31 a Zaszlonnal. Nagy gép, forradalmi radar, forradalmi rakéta
MiG-29
Szu-27
Három brutálnagy hajóosztály, ehhez jött két új romboló.
Kijev osztály.
A későbbi Kuznyecov osztály.
Kirov osztály.
Szovremennij
Udaloj
Honi légvédelem terén.
A-50 AWACS
Sz-300. Teljesen új SAM koncepció, PESA radar, RPK után már SAGG A PSz változattól. Ráadásul ezeket egy AVR-be akarták integrálni. Az eredeti Sz-300 kitűzött célt az Sz-300PMU3/Sz-400-zal 2007-ben érték el. Az Sz-300PT-1 IOC 1978...
"2,5" új tengó osztály.
Delta III, Delta IV.
Typhoon
Akula
Buran + Energija
Mir űrállomás
Csapatlégvédelem
Tunguzka
Tor
Buk, ami egyszerre volt képes A-50 és honi légvédelem AVR-re csatalkozni.
Hadsereg
T-80 harckocsi program és T-64/72 upgrade-ek.
BMP-2/3
Az USA gazdaságát is megviselte volna egyszerre ennyi program, nemhogy a szovjetet...
Ott kb. egyetlen harckocsival foglalkoztak a '80-as évek után (M1) az M60 hosszútávon halálra volt már ítélve.
Egy db lövészpáncélos volt az M2.
Csapatlégvédelem kimerült a Stinger és Avengerben illetve Chaparral reszelésén, ami eleve áthidaló megoldásnak volt kitalálva. Volt Patriot és csá.
Összesen két tengó osztály volt, a 688/688i és Ohio, meg a Seawolfot "csak" fejlesztették, ami olyan kurva drága lett, hogy összesen 4 db épült belőle és messze a hh után csigatempóval.
A CVN-nek "futószalagon" ütemesen készültek.
F-15/16/18 belefért simán, meg ATF program az YF-22/23-ban ért véget.
Tico osztály és AB rombolók.
Volt STS program és kész, nem volt űrállomás.
Csak ők nem üzemeltettek honi légvédelmi SAM rendszert, nem voltak új dedikált honi légvédelmi vadászok, stb.
Lehet, hogy ez pont kitöltötte pár mérnök üres óráit, de ilyenekből millió és egy volt. Az amiknál is, csak ők jobban bírták pénzzel. Ez még nem is olyan meredek, végül is boomereket is akartak vissza alakítani a 90-es években tartályhajóvá. :-)
Tekintve, hogy egy darab sem épült belőle és csak papíron létezett túl sok erőforrást nem kötött le, csak szellemit. Ráadásul ez a '60-as évek után teljesen elhalt.
Ja, és a legelső AN-1 tervek még az A-4D Skyhawk gép hordozásáról szóltak, amik meg simán befértek volna a 80 láb hosszú Regulus hangárba, minimális módosítással. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.25. 13:07:29
Az 1953-ban készült egy RAND tanulmány, ami azt vizsgálta, hogyan tudná a Szovjetunió váratlan első csapással megsemmisíteni az USA atomütő bombázó erejét.
Ebben merült fel, hogy mindössze 50db Mach1 csapásmérő gép (egyenként 40kt bombával) az amcsi partoktól indítva váratlanul megsemmisíthetné a SAC bombázó bázisait.
Egy ilyen elméleti csapás az összes B-36-ost megsemmisítené, és a B-47-esek három negyedét.
Valóságban a szovjeteknek inkább a partraszálló (Pr.621, Pr.748), illetve üzemanyag szállító (Pr.681) ötleteik voltak.
Informatika és tudomány
