A koncepciót nem értem teljesen. Ha bombázógépeket, vagy azokat is vitt volna, azt mondom, hogy még van ráció benne (az 1950-es években). De amennyire nézem, ez a Boeing Mach3 gép is elfogó vadászgép lehetett, és az F-11 is az volt anno (a négy szárny alatti pilonon 150 gallonos üzemanyagtartály, 1-1 Sidewinder, vagy irányítatlan rakéták lehettek, bombafegyverzetről nem tesznek említést). Szóval mi lett volna a feladata?
"Német King Tiger-re jellemzően milyen útvonalon mászott fel a személyzet ? Lövésem nincs, óriási az a tank, fene se tudja hol kapaszkodtak fel rá .. :)"
Pont most nézek egy doku filmet, ahol a Tigris elött felsorakozott személyzet a hk előtt áll, majd beszáll. Egy a bal első futógörgőn mászott fel és ült be, a többi három a hk jobb elején, közepén és végén. A középső megy a torony jobb oldalába, a hátsó a bal oldalába, az elsőt jobb előre. Ez a "színpadias módszer, e gondolom életszerű volt.
Az US NAVY ugyebár dolgozott a "farokról induló" repülőgépekkel bő másfél évtizedig, eddig azt hittem, hogy végig hajófedélzeti alkalmazásról lett volna szó, erre most szembe jött az 1950-es évek végéről származó AN-1 tervezet. Az AN-1 a Regulus-1 és -2 robotrepülőgépeket szállító USS Tunny and Barbero, majd a Grayback- és Halibut-osztályú tengeralattjárók továbbgondolása volt. A Regulus robotrepülőgépek önmagukban is nagyjából akkorák voltak, mint a kor vadászgépei, és a USS Halibut már 5db Regulus-II robotrepülőgépet tudott magával vinni, logikusnak tűnt, hogy a robotrepülőgépek helyett vihetnének harci gépeket is, vagyis alámerülni képes repülőgép-hordozók legyenek.
A USS Halibut, amikor a Regulus II. hordozására volt éppen átépítve, a robotrepülőgépeket egy elülső nyomásálló testben tárolták ferdén, az indításhoz pedig a fedélzeten elhelyezett indítósínre kellett helyezni
Az AN-1 a USS Halibut továbbgondolása volt, némileg megnagyobbított hajótesttel, nukleáris meghajtással és egymás előtt két olyan nyomásálló testtel egymás mögött az orrában, mint amilyeneket a Halibut a Regulus II tárolására használtak volna. Az orrban volt 6db hosszú 533mm-es torpedóvetőcső, amihez 8db nehéz torpedó volt még az elülső nyomásálló testben. A taton két rövidebb 533mm-es vetőcső volt, hozzá 6db rövidebb (tengeralattjáró-elleni) torpedóval. Alámerülve 14970 tonnás tengeralattjáró 16 csomós sebességre lehetett képes, és 8 vadászgépet vihetett magával.
Az AN-1 belső felépítése, a hátsó nyomásálló testben találjuk a meghajtást, a vezérlőt, a legénységi helységeket és a hátsó torpedótermet. Előtte két tároló nyomásálló test a vadászgépek számára, illetve az elsőben az elülső torpedóterem
A repülőgépeket egy "repülő szőnyeg" (flying carpet) rendszer indította volna, amely két Wright SE-105 sugárhajtóművel emeli a gépet a magasba, majd amikor a gép saját hajtóművei már elégségesek a vízszintes repüléshez, a "repülőg szőnyeget" leválasztják, és később a tengerből kihalászva újra fel lehet használni. Az első időkben a Grumman F11F Tiger vadászgépek merültek fel, mint alkalmazási lehetőség, majd a Boeing bejelentkezett egy Mach 3 sebességre képes elfogó vadászgéppel, amelynek viszont még rendes jelölést se adtak.
A Boeing Mach 3 vadászgép-terve, hasa alatt a "repülőg szőnyeg" indítóplatformmal
Színes rajz a Boeing Mach 3 vadászgép-tervről
Az AN-1 a felszínre emelkedés után 8 perc alatt tudta volna mind a nyolc vadászgépet elindítani. A terv az 1950-es évek végén aztán gyorsan el is tűnt. Egyfelől a gépek visszahozatala finoman szólva is kidolgozattlan volt a kezdetektől. Az egyirányú út pedig nem volt túl vonzó még a hidegháborúban sem. Aztán jöttek a ballisztikus rakéták, és végképpen semmi értelme nem lett a programnak, nem is szólva a szuperhordozók megjelenésével. Így az AN-1 koncepció eltűnt a mélyben...
Korabeli ábra az AN-1-ről, fedélzetén két indításra kész Boeing vadászgéppel
Fantáziarajz egy némileg eltérő koncepció szerinti indítórendszerről
Franciaország és Németország megegyezett a következő közös harci gép kifejlesztéséről. Az előzetes tárgyalások már júniusban lezárultak, most a fejlesztés ütemtervét véglegesítették. A Next Fighter (NF) munkanevű program a két ország vezetésével folyik majd, de nem zárkóznak el más országok csatlakozásától (potenciálisan Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország jöhet szóba). A fővállalkozó az Airbus, a hajtóművet a francia Safram és a német MTU közös leányvállalata fejleszti.
Van egy UL, hogy az öreg bácsinak jelezték, hogy lehet nem kap fegyvertatásit valami vállfegyverre, mert ilyen korúaknak már nem lehet megtanítani a biztonságos fegyverkezelést. A következő alkalommal letette az asztalra a Medal of Honor-os dobozkáját. Lett puskája. Szerintem csak mese, de annak aranyos.
Titoktartasi kotelezettseg csak akkor vonatkozik rad, ha alairtad.
Kulonben honnan tudhatnad, hogy az dolog egyaltalan titkos? Nyilvan ez a tudatos kemkedesre nem vonatkozik.
Én nagy általánosságban beszélek arról, hogy ha te "teszed össze" a dolgokat és világgá kürtölöd, akkor azért járhat a bűnti. Ha találok valami minősített adatot és azt közzé teszem, az tuti bűntethető, pedig nem kellett gondolkodni sem.
A lenti SAMekhez én is azt írtam, hogy itt nem gondolnám, hogy erről lenne szó. Persze a HH alatt nálunk is lecsukhattak olyan titkokért, ami az adott környéken nyílt titok volt. És itt vissza is értünk a jog/ésszerű dologhoz.
Az információ a képen van. Nem én teszem közzé a képet. Az, hogy ügyes vagyok és látom a képen az infót, az kb. olyan, mintha a gondolkodást büntetnék.
Semmiféle bíróság előtt nem szabadna megállni annak, hogy itt titkokat osztana meg bárki is.
Sőt, erős a gyanúm, hogy a legtöbb állás helye ELEVE ismert volt eddig is. Az, hogy az EM elemzés átfed a GE-vel, az csak verifikáció.
Szerintem ha te jössz rá valamire és azt nyilvánosságra hozod, akkor az büntethető, de ez csak egy "szerintem". Ebben az esetben én sem gondolom, hogy ez lenne.
Ez most csak egy érdekesség, vagy van értéke az infónak? Gondolom ezeknek a SAM-eknek a felderítése és nyomon követése elsődleges feladata a hírszerzéseknek. Meg mondjuk a nukleáris kutató telepen nem olyan meglepő egy SAM felbukkanása.
Ha megjelenik egy könyv, amiben államtitok van és utólag derül ki, akkor nehogy már az olvasó legyen a hibás...
Nem is értem, hogy ez hogyan merült fel. BÁRKI láthatta a fotókon eddig is, hogy ott van...
Google Earth szerintem minden internet felhasználó számára nyújt jobb felbontású képeket, mint amire a nagyhatalmak képesek voltak a hidegháború végén, a múlt században.
Az hogy egy 5.4GHz-en működő civil SAR műholdat zavarnak egyes katonai lokátorok, az azért gáz, mert akkor már elég jól tudható az is, hogy azok milyen frekvencián üzemelnek...
Az MH jónéhány lokátorát kellett kivonni, ahhoz hogy a mobil 3G szolgáltatás elindulhasson (1,8GHz)...
Akkor ha államtitkot tudok meg publikus adatbázist felhasználva (de ami nem nyilvánvaló az adatokból, csak kikövetkeztettem), annak a közreadása nem vonhat semmilyen szankciót maga után? (Akkor sem, ha nyilvánvaló azok titkos volta, mondjuk katonai jellegüknél fogva?)
És az ilyenek nyilvánosságra hozataláért nem viszik el a fickót hazaárulásért? Vanunut nem sokkal többért ítélték el, bár igaz, ott az atomfegyverekről volt szó. Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.11.19. 16:42:30
Két külön dologról beszélünk. Te a megbízható adatkapcsolat fenttartásáral. Én arról, hogy a jel észlelhető / zavarható. A kettő között van pár nagyságrendnyi különbség, especiel, ha az érzékelő / zavaró antennái erre vannak optimalizálva.
Nyilván itt alacsony energiáról van szó, és nem lehet km-ről észlelni, de hordozható eszközökkel szvsz párszáz méterről felderíthető / zavarható lesz.
Azért abban a felderíthetőségben/zavarásban kicsit kételkedek. Egy olyan zárt WIFI-rendszernél (mert ugye nem adhat képet a szomszéd képernyőjére, aki esetleg teljesen másfelé néz!!), ami max 1-1,5m-en belül kell hogy üzembiztosan működjön, olyan erős adást alkalmazni ami 50-100m-en túl is felderíthető szerintem elég nagy blődség és energia/akku-zabáló lenne.
Az OICW és a hasonszőrű megoldások esetén kábeles megoldás volt. Itt annyi a változás, hogy Wifi alapú a rendszer. Ami egyfelől számomra azért WTF, mert folyamatosan adni fog a rendszer két eleme, ami felderíthetó, plusz zavarható...
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átesett 30 éve az első auditon. Noha a média arról harsog, hogy nem ment át, arra igazából senki sem számított, hogy az első auditon semmit sem fognak találni. A felhozott példák többsége mindenesetre érdekes, például 71db rakéta-hajtóművet (53 millió dollár értékben) találtak egy légibázison, amelyek az adminisztráció szerint nem használhatóak, míg az ellenőrzéskor kiderült, hogy valójában csak rosszul iratozták fel őket, és tökéletes állapotban vannak. Az audit adatkezelési problémákra és informatikai biztonsági kockázatokra is fényt derített, amiket nem részleteztek.
Az audit 413 millió dollárba fájt, cirka 1200 ember dolgozott rajta és több, mint 2,7 billiárd (2700 milliárd) dollárnyi értéket kellett átvizsgálni. A pozitív hozadéka az, hogy például a fizetések terén mindent rendben találtak, nem voltak visszaélések. Hasonlóan pozitív, hogy minden nagyobb harcjármű (tengeralattjárótól harckocsin át a repülőgépekig) megvan, tehát "nem veszett el" egy komolyabb harceszköz sem.
Reálisan csak egyes lövés leadásának van jelentősége (szerintem) ilyen alkalmazásnál. Egy-egy lövés egy 5.56x45mm-es gépkarabélynál azért nem fog ki egy átlagos fizikumú katonán.
Az Egyesült Államok Hadserege olyan Off-the-Shelf megoldásokkal kísérletezik, amely szerint a fegyveren elhelyezett kamera képét az éjjellátóra küldi WiFi módszerrel. Így a katonának nem szükséges a fejét kitennije a tűzvonalba, elég a fegyverét.
Rapid Target Acquisition merges two separate Army developmental efforts which involve integrating Enhanced Night Vision Goggle IIIs, with next-generation thermal weapons sights --called Family of Weapons Sights – Individual, or FWS-I, Army officials said.
Normandiában még a Mulberry maradványai is megvannak a vízben. Bunker is van pár, én a Pointe du Hoc-ban voltam. De rengeteg van szerintem, sok értelme nem volt lebontani őket, ha épp nem voltak útban. Ha beírod a gugliba, hogy atlantic wall ruins vagy remains akkor jó sok képtalálat van.
A II. vh-s német tengóbázisok dokkjai közül leromboltak akár egyet is? Használják ma azokat bármire? Csak St. Nazaire -ről találtam gyors kereséssel infót.
A part menti erődítmények és minden más is ott rohad 70 éve Normandiától Norvégiáig mindenhol?
Az tudom, hogy a Flakturmok megvannak. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.17. 14:31:06
Miért? A 30as tárak fél éves betárazás után is teljesen jók voltak.
2013-as az írás, de a nagy része a mai napig nem változott. Pardon, de, a fiber-lézerek (amelyek zömmel valójában szilárdtest vagy esetleg CO2 lézerek, csak egy sor lézer nyalábját koncentrálják a nagyobb teljesítményért) újra előkerültek, mert a kis méretű drónok ellen végül is a 20-30 kW-os optikai teljesítmény is elég lehet. Ettől függetlenül amennyire én tudom, az ilyen eszközök is csak a kísérleti programokban tűntek fel, hadrendbe sehol sem állították őket - noha elviekben "itt vannak", készen. Avagy mégse annyira?
Az időjárás is komolyabb gond. Télen 300 méteres felhőalappal jön egy salvo és akkor szart sem tudsz csinálni.
Az én véleményem az, hogy a lézerfegyver túlságosan mély benyomást tett a bugyuta és kevésbé bugyuta sci-fik miatt az álmodozókra.
Én nem ebben látom a fő problémát (bár a te következtetésed is lényeges). Hány beérkező lövedéket tud egy "lézer ágyú" egy időben leküzdeni? Szvsz egyet (rákétával pedig annyi leküzdhető, ahány célcsatorna áll rendelkezésre a radarnál). Meg lehetősen sok lézer emitterre lesz szükség adott terepszakaszon, hogy egy nagyobb salvót hatástalanítani lehessen.
Plusz minden emitterhez külön áramforrás. Azt sem tudnám megmondani, hogy az emitterek tűzvezetése központosítható-e, tehát pl képes-e a rendeszer egy radar felhasználásával egyszerre több emitternek céladatokat szolgáltatni csoportosan beérkező célok egyidőben történő leküzdéséhez (vagy minden emitterhez külön tűzvezető radar szükséges).
Igen, erre céloztam. Nevetségesen olcsó dolgokat szednek le nagyon drága cuccokkal, mert ilyenkor semmi sem drága. Hozzá teszem a fejlesztéssel nagyon bele találtak a dologba, mert egyre nagyobb az ilyenekre az igény.
Itt nincs olyan, hogy "részmegoldás". A lényeg, hogy a kilőtt rakéták a levegőben robbanjanak, és ne csapódjanak be. Ehhez kb. semmi sem drága.
Jönnek folyton, hogy na majd a lézer... Aham, és ott mennyi lesz a háttérfejlesztésekre költött pénz? 2-5 milliárd dollárt beletolnak, a lézer lesz mondjuk 25 millió, de ha Abdul rájön, hogy a CO2 lézernyalábot tök jól szórja az alu, és pár rétegben ráfúj alufestéket, akkor utána lesz nagy csodálkozás, hogy miért nem működik a lézer olyan jól...
Elvileg tamir darabja már "csak" 40.000$. A probléma, hogy a tömegével indított rakéták darabára meg ~1.000$. Képen pl (14db) esetén 560.000$ vs 14.000$ és evvel el is dőlt mért lehet csak átmeneti/részmegoldás.
ezt a izraeli palesztin dolgot nem egészen értem, hogy senki se próbálja szankcionálni egyiket se, hogy több rakétát lőnek ki egymásra mint azok akik háborúba állnak egymással.
Vagy háboruzzanak nyiltan egymással a hadijog szerint vagy sehogy, mert amit most csinálnak, ugyan ugy terrorista akcionak tekinthető ami ellen az egész nato meg a fél világ harcol, öket meg senki se cseszegeti ezért.
Vagy legalább is nincs akkora visszhangja.
A fotót nem tudom, hogy mivel lőhették, látványos, ahogy a hajtóművek és a füstcsík is látszik és ennyire rakéta egyszerre. A szöge is pont jó helyen volt. A videókról ez nem mondható el.
Félre nem értsd, ez nem kritika vagy beszólás. Csak a kép sokkal kifejezőbb lett annak ellenére, hogy álló kép.
Akkor ez nem sok. Egyetlen AIM-120 többe kerül... A long range SAM-ekről meg aztán ne is beszéljünk, az SM3/6 család legdrágább rakétái 10 milliós tételek.
Informatika és tudomány
