Persze, a lenti képen van két segéd / navigációs radar zölddel jelölve, illetve az EO/IR torony lilával.
Ezen kívül ott van az ESM rendszer, amelynek kellett érzékelnie a civil radarokat, tehát passzív módon is észlelhetnek.
Szóval ha csak nem valami kiképzés / gyakorlat folyt a fedélzeten (amely korlátozta ezek használatát), akkor kellett látniuk a tankert:
A hadihajókon van külön kisteljesítményű navigációs radar? Mert, ha rádió is kikapcs és nem radaroznak, akkor kb. vakon haladnak... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.12. 13:42:37
Tegyük hozzá, hogy hajnali négykor volt a baleset. Állítólag ez a standard szolgálatváltási időszak, tehát lehet, hogy pont átadás / átvétel zajlott.
Ezzel együtt esélyesen a tapasztalt tisztek éppen aludtak, mikor a baleset történt (a kapitány biztos, hogy aludt, ezt megerősítették).
Egyes elméletek szerint lehet, hogy még mindig gyakorlat zajlott, avagy éppen éjszakai navigálást gyakorolták. Bevett állítólag, hogy letakarják az ablakokat, és csak radarkép alapján kell a navigátornak és a kormányosnak tájékozódni. Más gyakorlatoknál direkt kikapcsolnak minden rádiórendszert, hogy ne "árulják el magukat". Ha ilyesmi zajlott, az persze felelőtlenség is...
Nem a tanker volt a hibás, a Helge Ingstad nem tért ki, kb. olyan volt, mint a világítótorony és az anyahajó közötti rádióbeszélgetés a viccben. Elvileg ez volt a beszélgetés a hajók között:
00:08
Sola TS: "Fedje VTS (Vessel Traffic Service), this is Sola TS."
00:15
Fedje VTS: "I hear you Sola TS."
00:19
Sola TS: "Yes, I could not hear the name. Do you have any information about the vessel approaching us? The vessel is a bit to our port."
00:38
Fedje VTS: "No, that's, uh, I have no information about that vessel. He did not rapport to me. It just popped up on my (radar) screen."
00:51
Sola TS: "Ok, so you have no information about that vessel? Ok."
01:53
"The unidentified vessel might be 'Helge Ingstad', he came in from north earlier, might be him approaching."
02:03
Fedje station: "Helge Ingstad, do you hear Sola TS?"
02:07
Helge Ingstad responds
02:09
Sola TS: "Is it you approaching us?"
Helge Ingstad: "Yes, that's correct."
Sola TS: "Turn to starboard immediately."
02:16
Helge Ingstad: "Can't do that, we'll go to close to the 'blocks'(?)."
02:21
Sola TS: "TURN STARBOARD, if this is you approaching us."
02:34
Helge Ingstad: "I'll change course a couple of degrees starboard, when we've passed the, uh... passed, uh.."
02:50
Sola TS: "Helge Ingstad you have to take immediate action, you're getting awfully close."
03:07
Solta TS: "Helge Ingstad, turn!"
03:09
Sola TS: "We'll have a collision on our hands here."
03:27
Sola TS: "Might be a warship. I hit it."
03:36
Fedje VTS: "That's acknowledged."
A fórumozók szerint a hangja alapján tapasztalatlan zöldfülűnek tűnik a hadihajós, és lehet, hogy a tankert nézte a parton álló "blokkházaknak" (az emlegetett "blocks")
Szembol és felülről még egész jol néz ki, de oldalrol nagyon suta szegény.Amugy az uj bombázójukrol van már jó minőségű kép? mert az is repült valamelyik repnapon, de még nem találtam rola, jó képet.
Kérdés, hogy most pótolják, vagy simán leírják, és majd a következő osztálynál fogják csak újra felduzzasztani az egységeket. A mostani Fridtjof Nansen AEGIS fregattok elődje az Oslo-osztály volt, amelyeket az 1960-as években gyártottak, majd az 1970-es, 80-as és -90-es években felújították őket, fokozatosan új fegyverrendszereket (Pengiun SSM, Sea Sparrow SAM, stb.) és érzékelőket kaptak. A névadó egység, az Oslo 1994-ben hajtómű-meghibásodás miatt zátonyra futott, másnap levontatták, és éppen egy kikötőbe tartottak, mikor az Oslo sűllyedni kezdett és nem tudták megmenteni. Később kiemelték, de leírták, így az 5 egységes Oslo osztályból 4 maradt hadrendben, és a Norvég flottak csak a mostani Fridtjof Nansen osztály utolsó egységével tudott ismét 5 nagyobb felszíni hadihajót kiállítani 2012-ben. Ez alapján nem tartom valószínűnek, hogy pótolják. A pénzt elviszi az Ula-osztályú tengók lecserélse (tavaly állapodtak meg 5db Type-212 tengó megvásárlásáról a németekkel).
A durva az, hogy amennyire hallottam a gépészet és elektronika egy részének is. Még átrakni sem lehet egy új hajóba. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.12. 09:51:18
Pont ezért nem kéne veszni hagyni. Ha maga a hajó kuka, akkor is a benne levő dolgokat tuti kiszedik és új hajó. Ez több szám milliós USD-s érték. A full AEGIS rendszer, gépészet és egyéb hi tech vagy erőgépek benne nem két fillért érnek úgy, hogy még évtizedes szolgálat várna rájuk. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.09. 23:30:35
Az első 3 percben szinte mindenkin volt szemüveg, vagy, ha más nem, a sisak tetején volt. Az utolsó negyven másodpercben többségében nem volt rajtuk szemüveg valóban.
A kikötőben horgonyzó norvég 113 méteres KNM Helge Ingstad fregattnak ütközött a 250 méteres Sola TS nevű olajtanker, ami miatt a hadihajó annyira súlyosan megrongálódott, hogy a kapitánya a partmenti sziklákra futtatta fel a hajót, hogy ne sűllyedjen el. A Helge Ingstad legénységéből nyolcan sérültek meg, az olajtankeren senki. A norvég fregatt egyébként egy AEGIS egység.
Az oroszoknál menő a szedett-vedettség. Külön vicc a karszallagozás az SF-nél, miközben ők általában a legtrendibb mintákban nyomják, ami nem keverhető a pór néppel, de ott lenne a digi flórájuk is, ami meg egyedi (orosz) cucc.
Nem csak fegyverek, de sisakok, málha és ruházat terén is legalább 3 féle összeállítás látható.
Nekem még az tünt fel, hogy mondjuk egy német vagy amerikai egységnél szinte mindig védőszemüvegben vannak éleslövészeteknél, itt viszont védőszemüveg nincs.
Ez egy közérthető sok éves cikk, javaslat kvantum radar építésére. Ráadásul magyarul. Kétréssel indít.
Vigyázz, a foton nem csak a látható fény tartományának legelemibb részecskéje, hanem minden elektromágneses jelenségért felelős elemi részecske! A Kvantum-radar esetében mikrohullám-tartományt emlegettek, de sajnos én sem látom át a pontos működési mechanizmust...
Nem lettem okosabb a videó után sem. Viszont, ha fotonokkal dolgozik, akkor bennem felmerül az időjárás függőség kérdése. Erről szemérmesen hallgattak a videóban is...
Kínai Kvantum-radar prototípus, hatótávolsága 100km-es szintű, és képes lassan mozgó objektumokat is észlelni, sőt, tengeri célpontokat is sikeresen azonosított. A kvantumradar működési elve elég bonyolult, egy lényernyalábból nyert foton "kettévágnak", az egyik felét kisugározzák, a másik fele egy érzékelőbe megy, illetve egy érzékelő figyeli, hogy a kisugárzott foton visszaérkezik-e. A rendszer ezután összehasonlítja a két foton értékét, és ez alapján egyfajta "szellemképet" hoz létre. A rendszer még messze nem tökéletes, ám nagy előnye, hogy az összes jelenlegi alacsony észlelhetőségű platformot "látja", hiszen nem ilyen elvű felderítés ellen optimalizálták őket.
A kvantum-radar koncepciójával a kínaiak mellett kísérleteznek az amerikaiak és a hollandok is, itt egy videó, ahol a működési elvét magyarázza el egy holland kutató:
Kínai CM-401 hajó elleni ballisztikus rakéta, nagyjából akkora, mint az orosz Kinzal, hatótávolsága hivatalosan 288km körüli, a pályája pedig véletlenszerű manőverekkel tarkított, hogy megnehezítse az elfogását. Négytengelyes járműről vagy hadihajóról indítható.
Kínai mini irányított rakéta, 1.2kg-os tömeg és 2km-es hatótáv:
Upsz, jogos. A sebesség alapú szűrés inkább csak példa akart lenni, de annak se jött be. :)
Valós veszély a swarm, de azokat először a közelükbe kell juttatni. Tehát egy ilyen mini drón seregnek alsó hangon 20-50 km-es repülési táv kell, hogy Sz-300/400 ellen horizont alól legyen szórható vadászgépekről. Nagy mennyiségű kis célra nincs a világon felkészült légvédelem ma, ami megsemmisítéssel operálna. Ha robbantasz pár kis lyukat egy radarra, akkor működésképtelenné válik az egész Sz-300/400 osztály. Persze a Pancírokat is meg kell bénítani. Aztán, ha ez megvan, akkor egyetlen SDB salvo két gépről eltörli az egész osztályt.
Persze ez még ma sci-fi.
Viszont itt jön ki az, hogy a földön levő járművek ellen működik a drón swarm, de még helik ellen sem. Túl lassúak. ---> A repcsik földön szétlövése még nagyobb veszély. ---> Minden gépnek betonfedezés. Az ellen egy mini drón nemigen tud mit tenni.
Szerintem mennyit er az legvedelmi osztaly ami ellen sufnitunning dronok helyett HT muanyagtestu csucs vezerlesut eresztenek.
Mondjuk kommunikacio nelkul autonavigacioval rarepulnek az osztalyra es csak az utolso par meteren komunikalnak. 1-2 kg robbanoanyaggal v. formazott toltettel barmit ki lehet iktatni.
Nem tűnik vészes problémának, feltehetően túl agresszíven programozták le a célsebesség alsó határát, és ha mondjuk 50 km/h alatti a célsebesség, akkor a rendszer automatikusan figyelmen kívül hagyja.
Célokat radiális sebesség szerint azért van értelme szűrni, mert így kis-magasság esetén, a földről visszaverődő állójelek problémájával nem kell foglalkozni.
Egy-helyben lebegő helikopter doppler szűrés esetén szintén nem jelent problémát felderítési szempontból, mert annak rotorja nagy sebességgel forog, így az általa képzett céljel nem kerül kiszelektálásra.
Az újabban elterjedt kisméretű drónok ebből a szempontból meg nehéz esetek, mivel radar-keresztmetszetük, és sebességük is lehet hasonló egy jól megtermett madárhoz (lásd sirály). Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.06. 08:12:42
Mert az egyik az Almaz-Antej iroda terméke, a másik meg a KBP-é? :D
A Pancír Sz-300/400 osztályok védelmére készült. Igen, igen elméleti jelentősége van annak, hogy helikopterre tüzeljenek vele.
Azon már bőven lehet lamentálni, hogy mi értelme volt kifejleszteni, amikor a Tor-M1/M2 is használható lenne ugyanerre a célra...
Nem tűnik vészes problémának, feltehetően túl agresszíven programozták le a célsebesség alsó határát, és ha mondjuk 50 km/h alatti a célsebesség, akkor a rendszer automatikusan figyelmen kívül hagyja.
Mondjuk ez azért tűnik furinak, mert így egy lassan haladó helikoptert se lehetne lelőni vele...
linkAz FB-rol.
Kotty: a Pancir-Sz1 légvédelmi rendszer szíriai problémáiról posztolt egy ismert katonai szakújságíró a "haditudósítók" nevű Telegram-csatorna információi alapján majd a posztot következő nap törölte. Ezt egy másik szakújságíró vette észre.
Annyi kiderült, hogy a lassú, kisméretű célokat "nem látja", azokat nehéz leszedni vele, míg a nagyobb madarakra rendszeresen "bejelez". Júliusban egy, a hmejmimi bázis fölé bejövő hármas drón-raj kilenc, IED-t dobott le, a három drónt ezután, négy rakétaindítással tudták leszedni Tor-M2U-val.
Később egy négyes drón-rajt a Pancirral csak tizenkét indításból tudták letakarítani az égről.
A cikk anonim forrásokra és egy már letörölt hírre hivatkozó katonai tudósítóra hivatkozik.
https://m.lenta.ru/news/2018/11/04/udoli/?utm_medium=social&utm_source=facebook
Nekem rémlik valami olyasmi, hogy a szigorú szabályzások miatt nagyon nehéz USAF beszállítóvá válni, elég sok a bürokratikus akadály (jelentős része nemzetbiztonsági okokból). Ez nyilván eléggé megdrágítja a dolgokat, de nem csak mint költségként, hanem mert egy-egy eszköz tekintetében monopol helyzetben lehetnek a beszállítók.
El tudom képzelni, hogy bizonyos feltételek miatt (pl. xyz országokból egyáltalán nem jöhet beszállító; a,b..n feltételeknek meg nem felelő cégek még alkatrészeket sem szállíthatnak az USAF repülőgépfedélzeti eszközei számára stb.) nincs más cég, amitől az USAF hivatalosan vásárolhat gépeken is használható poharakat.
Nyilván a profitot próbálják kevésbé pofátlannak feltüntetni alkatrészek felülárazásával. Ahogy pl. a magyar TV szervíz is sok száz forintos árakat szerepeltetett az elektronikai boltokban 10-40 Ft-ba kerülő alkatrészekért a javítási számlán anno (90-es évek, saját példa) és így mondjuk 3000 Ft munkadíjat írhatott rá 5000 Ft helyett... Talán adózási okból is. Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.11.03. 09:15:36
Oké, hogy elektromosan melegíti a benne lévő folyadékot, de ezzel együtt is "picit" túlárazott. :)
Itt még vannak érdekes példák, 10 000 dolláros WC ülőke a C-5 Galaxy tehergépekre (de a légierő büszkén jelenti, hogy 3D nyomtatással már csak 300$-ba kerül a pótlásuk), meg 1000%-al túlárazott helikopter-alkatrészek fordulnak elő.
Ezzel együtt máshol is vannak gondok. A németeknél most azon áll a bál, hogy a 2017-ben leszállított katonai járművek 39%-a nem bevethető.
Számszerűleg a 2017-ben a hadseregnek átadott:
-71 Puma lövészpáncélosból csak 27 bevethető.
-8 A400M tehergépből csak 4 repképes.
-7 Tiger harci helikopterből csak 2 bevethető.
-7 NH90 szállítóhelikopterből csak 4 bevethető.
-4 Eurofighterből csak egy bevethető (a többinek új fedélzeti számítógép kell)
Elviekben a koncepció szerint a külső burkolat "végig" érzékelő, vagyis bele vannak integrálva a hidrofonok, bár ezen az ábrán van egy "flank sonar" (oldalra néző szonár) is.
Nem tudom azokat a csapóajtó illesztéseket vajon festékkel tehették-e ilyen nevetségessé valamiért, de hogy tényleg akkora rés legyen fura elképzelni :D
A különbség az, hogy a csatahajókon erős válaszfalak és vízhatlan rekeszek vannak. Azoknak a hajóknak (nem csak csatahajóknak) az elsüllyedése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a vízzáró ajtók szinte kivétel nélkül nyitva voltak, mert hát nem harcra készültek, hanem biztonságos kikötőben horgonyoztak. Ha lezárod a sérült részek búvárokkal, és a többi rekeszből kiszivattyúzod a vizet, akkor az úszóképpeséget visszaállítod.
Ezek az úszódokkok hatalmas ballasztartályokra osztott úszótesttel bírnak, ha valamelyik ballaszttartály megsérül, akkor ott ciki van, mert lehet víz alatt hegeszteni vagy más módon lezárni a sérült részt, hogy aztán ki tudd szivattyúzni belőle a vizet...
Még egy apró különbség: az egyik egy kifejezetten meleg éghajlaton fekvő sziget kikötőjében történt, a másik pedig Murmanszkban, ahol jelenleg fagypont körüli a hőmérséklet, és éppen jön a tél, ami átlagosan -15°C-os levegő és fagypont alatti tengervíz hőmérsékletet jelent. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.10.31. 09:06:54
30 m mélységben van az úszódokk és oldalára fordulva. 0,5-1 év-re tippelik a kiemelését.
Számomra meglepő, hogy ilyen sokáig tart. Ennél gyorsabban emeltek ki a jenkik csatahajókat PH után.
Ja, valahol azt írták, fél év kell a dokk kiemelésére majd. Azok a daruk meg nem papírból vannak, elég nagy kárt okozhatott ha rádőlt valamelyik a hajóra.
Az úszódokk nem annyira érzékeny eszköz szerintem, ha el is süllyedt, pár búvár és kompresszor kell csak elvileg, meg sok idő, türelem mire újból felemelkedik.
Üreges szerkezetű és a működése is ezen alapszik, miszerint vizet szivattyúznak bele és belőle, így süllyed vagy emelkedik.
Ami necces lehet, ha nagy volt alatta a vízmélység és feltudott gyorsulni süllyedés közben és esetleg szögben fogott talajt akkor lehet meggyűrődött, eltört itt-ott, de partközelben valószínűleg nincs olyan vízmélység így akár jól is viselhette a sülyedést.
Valószínűleg a dokk végén lévő két daru közül valamelyik dőlhetett rá tippre. forrás
Az uszodokk elvileg teljesen elsullyedt. A hajot elvileg idoben ki tudtak usztatni, A hivatalos kozlemenyek szerint minden Ok,de lattunk mar falon pokot. Murmanszkban sotet van, nem lehet tudni, hogy ki volt-e nyitva valahol a hajo alja valami szereles miatt, vagy csak festettek. Holnapra kiderul.
Értem. Jópofa ez a bója is. :)
Talán az tévesztett meg, hogy I.VH előtt kisérleteztek torony nélküli verziókkal, de a hullámzást nehezen bírták ezek a típusok. Olvasmányaim alapján.
Bár mivel akkoribban az idejük 95%-át felszínen töltötték, sokkal sarkalatosabb lehetett ez a probléma..
Érdekes látni, hogy hová tart egy fegyverrendszer evolúciója.
Csak arra céloztam, hogy felesleges egy gép RCS-ét kemény pénzért csökkenteni, ha utána az első függesztmény megduplázza azt. :-)
Az utolsó mondatod lesz a megoldás, hogy miért nincs fegyver tér. :-)
Persze, mert a Lockheed segít a legyártásában, feltehetően ezért emlékeztet az F-22A-ra. A Rafale azért az 1980-as években lett papírra vetve, az akkori tudásszint szerint készült, ma feltehetően másképpen nézne ki. A KF-X egy ilyen átmeneti megoldás lehet, alacsony radarkeresztmetszetű sárkány, de külső fegyverfüggesztmények. Egyébként téma volt, hogy lesz belső fegyvertere, de végül úgy tudom, erről lemondtak.
Tippre a Lockheed nem akarja az F-35A esélyeit rontani, tehát nem vesz részt olyan gép fejlesztésében, amely a saját exportlehetőségeit rontja, és a koreaiak nem fizetnek annyit, hogy ezt bevállalja mégis....
A kipufogó elhelyezése alapján nem hinném, hogy úszóképes, de a festése alapján a haditengerészethez tartozik, tehát gondolom én a partraszálló erők közé tartozik, ám partraszálló hajók viszik, és nem önerőből jut el oda...
Valami ilyesmi. Tudni kell, hogy eredetileg szinte minden "fő" elem (hajtómű, AESA radar, IRST / EO, ECM, stb.) az Egyesült Államokból érkezett volna, de végül a hajtóművön túl semmit sem kaphatnak (hogy ebben mekkora rész az, hogy Indoznéziával közösen fejlesztik, nem tudni). Szóval az AESA radart, az elektron-optikai érzékelőket, ECM / ECCM rendszereket dél-koreai cégeknek kell kifejleszteni és legyártani.
Fura. Azt értem, hogy törekedni kell a kisebb radar keresztmetszetre, csak szemre - nem röhög - ez sokkal jobban hajaz az 5. gen gépek sárkányára mint egy Rafale. Mondjuk biztos gondolnak ilyen apróságokra.
Amúgy mire kell? Olcsó bomb truck a Villámok mellé?
Informatika és tudomány
