A Lockheed a hírek szerint egyre nagyobb lelkesedést mutat egy F-22 - F-35 hibrid kifejlesztése és megépítése kapcsán. Eredetileg Japán kapcsán merült fel a lehetőség, hogy az F-22 sárkányán alapuló, de az F-35 fedélzeti rendszereit és radarabszorbens festését alkalmazó hibrid típus megvalósulhatna. A jelek szerint a Lockheed felajánlaná az USAF-nak is a megoldást, mégpedig az F-15-ösök leváltása kapcsán, ahova ugye a Boeing az F-15X-et promózta be ne rég.
A Japán hibrid megoldás annyival lenne megbolondítva, hogy japán hajtómű és radar kerülhet beépítésre, illetve a fedélzeti rendszerek egy része is japán gyártású lenne. A sárkány nagy része továbbra is az Egyesült Államokban készülne, de a szárnyakat például már japán cégek gyártanák, és nagyobb üzemanyag-tartályokkal készülnének, hogy a japánok által elvárt nagyobb hatósugarat biztosítani tudják. A Lockheed becslése szerint a hibrid változat ára 216 millió dollár per gép lenne 70 darabos megrendelés esetén és 190 millió dollár, ha 140 gépről szól a megrendelés.
Mjölnir, a BAe CV90 alvázára épített önjáró duplacsövű 120mm-es aknavetője:
Majdnem előbb lett lopakodó tankerük, mint a többieknek vadászuk. :-)
No, a Boeing nyerte el az MQ-25 tanker-drón tendert, 805 millió dollárt kapnak, hogy 2024-re leszállítsanak négy példányt belőle (vagyis a kifejlesztés és a protopéldányok ára 805 millió).
Meg az M8 AGS is bőven 30 tonna alatt volt, bár az nem IFV volt, tehát egészen más jön ki adott tonnából, mert nem kell nagy belső térfogat. A Strkyker sem IFV ezért nem fair. Más a szerkezeti felépítés, máshogy állnak ellen a lövés reakció erejének.
Egy 30-35 tonnás IFV-re nem tudsz 105mm-es löveget pakolni.
Hogy most 105mm-es löveg és egy 30-40mm-es gépágyú között harctéren mekkora különbség van, azt nehéz megmondani, de nyilván egyes helyzetekben előnyösebb, hogy egy nagyobb malacot tudsz kiküldeni. Meg hát a legtöbb IFV frontális páncélzatát is az ATGM-ek és a 30mm-es gépágyúkhoz méretezik, tehát egy 105mm-es löveggel az ellenséges MBT-t frontpáncélzatát leszámítva bármit le tudsz nyomni.
A tüzérséget egyértelműen fel kellene húzni, mert nincs. A harckocsijaink szerintem minimális erőt képviselnek, főleg a mennyiségük miatt.
Miért modern IFV-vel kezdenél? Én pl a helikopter pénzek jó részét a szárazföldi láncos vagy kerekes technikába toltam volna. A BMP-1el még elkarcolásznánk, de a BTR-80A szerintem max beásva ér bármit is, kvázi telepített fegyverként, nappal.
Úgy látom nem akarja betölteni a képet.
A lényeg, hogy 45 -ben 7500 db T-34 -es volt a veszteség, a 44900 pedig az egész háborúra összesen vonatkozó adat.
Végül is egy kilőtt, majd kijavított harckocsit is kilőhettek újból :) Pl. ismerősöm apja valamikor az '50-es évek végén vagy a '60-asok elején volt még katona, harckocsizó volt, és olyan 34-esen szolgált, amit a II. vh-ban kilőttek a harcokban, majd később kijavították, és odaadták a magyar hadseregnek.
"Nem csak a szoftverfrissítésektől vagy technikai segélynyújtás, illetve a pótalkatrészek logisztikai biztosításáról van szó, hanem általánosan a földi kiszolgálórendszerek használatáról van szó, lévén az ALIS rendszer (elvben) nem képes offline működni."
Ez azt jelenti, hogy elvileg csak akkor lehet egy F-35 -öst bevetésre felkészíteni, ha van helyben megfelelő internetkapcsolat? Utoljára szerkesztette: F1End, 2018.08.26. 15:11:13
Apró kiegészítés az ALIS-hoz…
Kedvenc Norvég F-35 pilóta barátunk szerint az ALIS rendszerbe felkerülő adatok az egyes nem USA felhasználók által szűrhetőek, vagyis ha az alkalmazó akarja akkor meg tud tagadni az USA-tól a gép műszaki állapotára és repülési adataira vonatkozó információkat az USA-tól
Létezik viszont egy az ALIS-tól teljesen független USA bázisú ún. Reprogramming Laboratory hálózat, aminek közvetlen hozzáférése van minden F-35-ös Mission Data File-hoz.
Ez a könyvtár igazából nem más mint az adott környezetben az F-35-re leselkedő veszélyek leírása. Itt kerülnek megtervezésre a bevetések és a rendszer minden felszállás előtt updateli a fileokat.
A rendszer központja az USA ban van. Ez az igazi eszköz az USA kezében hogy kontrolálja a nem USA tulajdonú F-35-ket.
Norvégia az Olaszországgal közösen létrehozott egy saját Reprogramming Laboratory-t, (összesen négy labor létezik) ahol a saját nemzeti adataikat tárolják, de ennek a központja is az USA-ban van!
Viszont egy új típusnak ott is végig kellett csinálnia egy 1000 km-es tesztkurzust különféle terepen. A IS-3-nál siettek, és levágták a felére, de ez is meg bosszulta aztán magát.
A cikk szerint a tesztelt tank még a harkovi gyárban készült 1942-ben, ami elég furcsa lenne, mert egész évben német megszállás alatt volt a város (a harckocsigyárat Nyizsnyij Tagilba evakuálták 1941-ben, szóval inkább ott készülhetett), de nem ez az egyetlen pontatlanság a cikkben. Valahol egyszer azt olvastam, hogy egy T-34-es átlag 150 km-t tett meg "saját lábon", mielőtt leírták, és ez szovjet adat. Ehhez képest tényleg nem tűnik túl lényegesnek, ha 1000 km után teljesen tönkremegy magától. A harc közbeni esetleges műszaki hiba miatti mozgás- vagy harcképtelenné válás vagy a rossz ergonómia miatt a személyzet gyorsabb kifáradása viszont azért nem volt pozitív nyilván az eredményességre (utóbbira mondjuk jó példa az arab-izraeli háborúk, ahol a T-55-ösök személyzete egyszerűen nem bírta egy idő után a jóval 40 fok feletti hőséget odabent).
Ez időről-időre előkerül. Figyelembe kell venni, hogy melyik üzemről és mikor készült járműről van szó. 1942-es gyártás, ez ilyen szempontból a legrázósabb időszak volt a kényszerű áttelepítések miatt, és voltak hírhedten trehány, na meg nívósabb tankgyárak is. Eleve a T-34 nem egy tartós megoldásként volt számon tartva a Barbarossa előtt. Nem tekintették se forradalminak, se csodafegyvernek. A Molotov-Ribbentrop paktum után átadott német hadianyag ismeretében is tudatában voltak a konstrukció hiányosságainak (kétszemélyes torony, erőátvitel, parancsnoki kupola, löveg, tűzvezetés, stb.) és bizonyos korlátainak (pl. futómű terhelhetősége). Ezek kiküszöbölésére futott a T-34M és az A-43 projekt. Aztán a háború folyamán többször is olyan döntés született, hogy a folyamatos frontigények miat továbbfejlesztve, de maradjon ez az alaptípus a gyártósoron. Ezért lett Sztálin közvetlen döntése alapján elkaszálva pl. a T-43, pedig végigcsinálták a tesztjét.
Szerintem a maroklőfegyvereket túlmisztifikálják. Amennyi embert meg tudok ölni pisztollyal, annyit mással is. Akkor is ha csak gyilkolászni akarok, meg akkor is, ha konkrét embereket akarok megölni. Izraelben meg kb semmit sem ér, mert sajnos trénelve vannak a polgárok.
Marmint az arab orszagok altal uralt ENSZ kozgyulesre gondolsz ahhol a Szaudiak viszik az emberi jogokat. Hagyjuk. A te dolgod az hogy melyik olfallal erzel egyutt, de ne nekem add elo ezeket a baromsagokat.
Es nem a kaliber.info szintjen allok, csak valamirol lehet irni, valamirol meg nem.
A keses autos tamadast minel tobb kepzett ember kezeben levo rejtett maroklofegyverrel lehet a legjobban kontrolalni. Pontosan azokbol az okokbol amit BM miniszer mondott. Ez nem politika, ez egyszeru teny. A jelenlegi valtozas.
Csak olyanra vonatkozik a konnyites akik harcolo egysegben szolgaltak. Az ultraortodoxok nem szolgalnak tehat rajuk nem vonatkozik. Az altalad meg egyszeruen legyilkosozott telepesek meg eddig is megkaptak, mert ok magyar modra tudtak igazolni a fenyegetettseget. Akik most kapjak azok olyanok akik harcolo egysegben szolgaltak v. jelenleg is aktiv katonak. akik a fenyegettseget eddig nem tudtak igazolni, v. nem volt kedvuk a sportlovokhoz hasonlo evenkenti szivatashoz. Nos ez a reteg pont Izrael legvilagibb, az orszag kozepso reszen elo resze. Semmi kozuk a telepekhez. Mindegy szerintem is fejezzuk be.
Jó hát ha a mocskolódáson kívül más mondanivalód nincsen, akkor fölösleges tovább folytatni ezt az "eszmecserét". Elég nyilvánvaló, hogy a fegyvertartásról alkotott nézeteid megragadtak a kaliberinfó kb. minden fegyvertartás liberalizáció hírre tapsikoló, minden fegyvertartást szigorításra fújoló cikkeinek a szintjén. Mellesleg hogy Izraelben meg milyen viszonyok meg jogsértések vannak, az meg többek között az ENSZ által is elismert ténykérdés, felesleges ezért antiszemita kártyát érvek helyett erre kijátszani - de ez meg megint teljesen más topicra vonatkozik. De ha már szóba került, megjegyzem beszéltem már pár ott szolgált emberrel, ők utálják kb. legjobban az ottani ingyenélő, szarkavarásból jeles de dolgozni meg hadseregben szolgálni nem akaró réteget.
B+ Meg mindig nem vagod. Es gondolom meg a budos eletben nem beszeltel ottani emberrel, foleg nem olyannal aki volt katona. Az orszag tele van fegyverrel aki gyilkolnu akar az szerez, ahogy Golstein is szerzett. Aki gyilkolni akar az nem egy Glockot fog hasznalni ket es fel tarral hanem uzit v. M4 et. Raadasul fogalmad sincs a pisztoly hordasrol. Csak gondold vegig egy tokig telekamerazott orszagban neki allsz rambozni egy szaros pisztollyal amikor ott betselem meg tobbi arabok altal fizetett NGO es megkockaztatod hogy sitre vagnak.
Az onvedelmi pisztoly egyre jo onvedelemre, de ehhez tisztaban kene azzal lenni, hogy mi az hogy pisztoly es mi az hogy onvedelem. A zsigeri szintu zsidogyuloletrol ami aradt a hozzaszolasodrol mar nem is akarok beszelni.
Látom nem sikerült elolvasni és értelmezni a szöveget. Egyébként elégg bizarr megállapítás, hogy egy haditechnikai topicban "félnek" a fegyverektől. Jah, nyilván.
Talán az a baj, hogy nem fogalmazatam kellően világosan, hogy mi a probléma azzal, ha az úgymond "katonaviselt", tehát (szerinted) tuti feddhetetlen, pszichesen és erkölcsileg is bizonyítottan alkalmas egyének kezébe kerülnek fegyverek a civil életben is.
Mondjuk az, hogy az adott ország eleve egy nagyon torz politikai, ideógia és társadami berendezkedéstől szenved, és szép számmal akadnak tisztan faji alapon betelepített, ultraszélsőséges fanatikusok. És hogy történetesen pontosan ők azok, akiket az "alanyi" (faji) alapon adott könnyített fegyverviselési törvény kiszolgál majd, hiszen ők a mostanában egyre harciasabb Likudot támogatói.
Többnyire belőlük kerülnek azok a szélsőséges telepes csoportok, akik előszeretettel támadják és igyekeznek megfélemlíteni a helyi megszállt arab lakosságot minden lehetséges módon.
Most ezek a figurák alanyi jogon fegyvert igényelhetnek. Szerinted ezzel nincs gond, sőt, követendő példa.
Tippelj, mire fogják használni leginkább? Önvédelemre? Hahaha. Persze.
Eddig is csak arra használták ugye, a diffi annyi volt hogy a fegyverrel arabot ölő izraeli mintapolgárok szinte mind a (kontrollált) katonaság, vagy a térben elszaparált telepesek közül kerültek ki. A legsúlyosabb elmebeteg pingvinruhás ortodox telepesek ugyanis eddig is kaptak fegyvert, de csak a megszállt területeken. Ahol nem volt annyira szem előtt amit csinálnak, és talán nem volt annyira közveszélyes sem.
Ők amúgy se nem dolgoznak, (vallási alapon) nem is katonáskodnak, az egyetlen feladatuk az arabok túlszaporodása és basztatása.
Ők azok, akikre egyébként a megszállt területeken sem a nyilván részrehajlás nélkül alkalmazott izraeli, sem a katonai igazgatási törvények nem vonatkoznak és akik minden évben többszáz (!!) támadást intéznek arabok ellen.
Most az a diffi, hogy mindenki ezekkel az elmebetegekkel azonos státuszt és fegyvert kaphat. Az ösztönzés, hogy mire használja, adott.
Trump alatt az USA sem nagyon fogja moderálni az "incidenseket" (ez látszott már Gázánál is a többszáz halottal, ilyet azért eddig nem mert nagyon csinálni a Likud sem, de próbálgatják a határokat).
Érted már, mi a baj? Ez nem a követendő fegyvertörvény, hanem a totálisan felelőtlen (vagy csak simán sunyi) törvényhozás mintapéldánya.
Szegény F-35 programot folyton támadják - ez úttal némileg jogosan. Az ALIS szoftvercsomag felelős ugye a gépek fedélzeti számítógépeinek központi kapcsolatáért. Ezen keresztül intézik a karbantartásokhoz szükséges pótalkatrészek megrendelését, a fedélzeti számítógép frissítése, illetve a különféle ellenőrző és felügyeleti teendőket. De még ennél is többet, az ALIS segedelmével lehet a küldetésprofilt megtervezni, majd a leszállás után a küldetés kiértékelni.
Ezzel kapcsolatosan van egyfelől egy félelem, mely szerint ha valaki eltávolodik az Egyesült Államoktól politikailag, akkor elesik a gép üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen háttértől. Nem csak a szoftverfrissítésektől vagy technikai segélynyújtás, illetve a pótalkatrészek logisztikai biztosításáról van szó, hanem általánosan a földi kiszolgálórendszerek használatáról van szó, lévén az ALIS rendszer (elvben) nem képes offline működni. Ez a rész például most a török F-35A gépek kapcsán vált érdekessé...
A másik dolog a baráti partnerek "nyomon követése". Az ALIS rendszeren keresztül folyik ugyanis a gépek küldetésprofiljának, logjainak, küldetés utáni kiértékeléshez szükséges adatainak mozgatása is. Teoretikusan az ALIS-on keresztül minden egyes gép bevetése, repülési adatai, rádió- és adatforgalma, de még az észlelt elektronikai jelek (rádiójelek) adatai is utólagosan elérhetőek a Lockheed és ez által az Egyesült Államok számára, ami egyben lenyomatot ad az adott ország harceljárásairól. Ami azért még a baráti országok számára is megkérdőjelezhető. Izrael már elérte, hogy az ő gépei egy külön szálon fussanak, és az adatokat szűrni tudják.
Más országok, például Olaszország, Norvégia és Ausztrália egy beépített "tűzfalat" kér, amely segítségével meghatározhatja, hogy az ALIS-on keresztül milyen adatok juthatnak el a Lockheed-hez, és milyen adatok nem. Ezt viszont szintén a Lockheed cégnek kell ugye kifejleszteni, ami innentől kezdve erősen bizalmi kérdés - két oldalról is...
Én mondjuk most csak a linkelt hírt olvastam a témában, de az általam idézet szöveg szerint semmiféle vizsgálat, vizsga, stb. nem kell. Alanyi jogon meghosszabbítják, ha már 10 éve megvan. Ami azért nekem erősnek tűnik...
Az új Leo vagy Abrams szerintem nekünk nem éri meg. Olyan lenne mint a Griffek, nulláznák a ktgvetést.
A kérdésed az volt, hogy ha fejlesztenénk a páncélosokat, milyen alternatívák lennének.
Erre válaszoltam.
Igen, akár csak négy századnyi Leo2A7 vagy EMBT plusz a hozzájuk való 4 Kodiak is elég drága dolog lenne. De ha fejleszteni akarsz, akkor valami ilyesmi kellene.
Amúgy én a szárazföldi fejlesztéseket valami 8x8-as APC/IFV (Boxer, AMV, Patria, stb.) és önjáró tüzérség / tüzérségi radar szintjén kezdeném el. Fájdalom, de a harckocsik önmagukban nem érnek sokat...
T-72-n mi az olcsó upgrade?
Amit kifizetsz. Csak nagyon megközelítőleg, belépő szintű megoldásokat tekintve:
Kiegészítő páncélzat: 50 000 - 250 000 euro
Tűzvezető rendszer + irányzó éjjellátó: 250 000 - 500 000 euro
Független parancsoki EO/IR torony: 50 000 - 250 000 euro
Motor és erőátvitel: 250 000 - 600 000 euro
Intercom, rádió csere: 50 000 - 150 000 euro
Ha olyasmit akarsz, ami mondjuk még 10 évre elmegy, akkor is hozzávetőleg 1 millió euro per harckocsi, alsó hangon. Ebbe pedig a lőszer még nincs benne.
Minek Cifu? A vadászoknak jelenleg elég a jogosítvány EÜ. Sportlövőket csesztetik évente egy lövészet szempontjából teljesen értelmetlen lehúzással a sportorvosival. Mit akarsz veterán tiszteken vizsgálni?
Tök logikus. Ezek az emberek M4-el mászkáltak éveken át haza. Három évet lehúztak harcoló egységben. Ha azonban M4-et lecserélik civilként Glockra és 50 db otthon tartható lőszerre akkor már gyilkolászni fognak. maybe. Mert már hülye civilek, de ha berántják őket megint tartalékosnak akkor megint megvilágosodnak. Ennyire azért nem kéne félni a fegyverektől. Utoljára szerkesztette: aksurv2, 2018.08.23. 20:32:51
Leo2: nem nagyon van raktáron már senkinek, most mindenki inkább veszi elő. Új gyártás terén meg hát... nem olcsó.
Leclerc: csak új van, dettó, mint a Leo2
EMBT: én látok benne fantáziát, de drága megoldás, nem vitás.
PT-91 és folyományai: a lengyel T-72 továbbfejlesztés nem sokat ér a gyakorlatban, viszont legalább olcsó.
T-72 upgrade (T-72M3, M4, stb.): Az olcsó nem sokat ér, ami ér valamit már elég drága, és a hozott problémák megmaradnak.
M1 Abrams: akad használt, de nem feltétlenül olcsóbb/jobb, mint a Leo2.
Oplot / Jatagan, társaik: Az ukránok próbálják a nemzetközi piacon, de a minőséggel sok gond van a hírek szerint, aligha opció.
Type-10 / K2: Egzotikus, drága, de amúgy jó. Viszont ilyen áron előbb fogunk Leo2A7-et vásárolni...
Altay: esélyesen nem opció, a török ipar önmagában aligha fogja tudni hozni, politikai okokból mocsárba került a program.
Szóval tömörítve:
Ha látszatmegoldás lesz: T-72 upgrade. Sokat nem ér, viszont nem kerül olyan sokba (az egyszerűbb upgrade)
Ha valós megoldás kell: Leo2A7, EMBT, M1A3 Abrams. Rohad drága lesz, de értelme is volna tán... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.23. 19:49:36
Ha egy párhuzamos univerzumban fejlesztenénk a magyar páncélosokat, akkor milyen alternatíváink lennének? A T-72-t szerintem nem érné meg reszelni. Új harckocsira nem nagyon lenne pénzünk. M1-et drága üzemeltetni. Leclercből gondolom nincs használt. Marad a Leo2? Már ha van még valakinek raktáron rohadó, amit gatyába rázva megvehetnénk? Japán és koreai vasakban nem gondolkodtam, mert ez úgyis politikai döntés lenne. Van még valahol Leo 2? Gyártják még egyáltalán?
Az IDB nemrég bemutatott egy új aktív védelmi rendszert, aminek az elnevezése SMART-PROtech. A rendszer a járműre szabott modulokból áll, amely csak közvetlenül a beérkezés pillanatában aktíválja az elhárítótöltetet, "elnyírva" azt. Elhárítótöltetből kettő is van, az egyik fentről lefele, a másik nagyjából 30°-ban felfele működik el. Ezzel a megoldással az APFSDS lövedékeket és a tandem fejes HEAT rakéták ellen is hatásos lehet a védekezés, miközben minimalizálni lehet a környezetben tartózkodó baráti / civil veszteségeket.
Egy Leo2 passzív (kék) és aktív (piros) kiegészítő páncélzattal, utóbbi a SMART-PROtech, érdemes megfigyelni, hogy a torony tetejét nem védik, csak a test és a torony elülső és oldalsó részét
Ugyanez egy CV90 esetében
A működési elv bemutatása, a kép feltehetően direkt elnagyolt, és csak az alsó védőtöltet elműködését mutatja be
A kiállított makett a védelmi rendszert illusztrálva, jobb oldalon a külső fedőmodullal, középen ami alatta van, feltünő, hogy csak a kerékjárati ívek felett véd, alatta nincs megoldva a védelem
A rendszer egyfajta átmenet az ERA és az APS között, bizonyos szempontból innovatív, és feltehetően jóval olcsóbb, mint egy "valódi" APS megoldás, gondolom ez lehet a selling point.
Fenyegetettségi szempontból oké, de amennyi fullos bolond szaladgál arra, igen érdekes lesz, ha mindegyiknél fegyver is lesz.
Arra is kíváncsi leszek, mennyi lesz ebből ténylegesen önvédelemre használva, és hányszor lesz arabbal folytatott vita elintézve egy fejlövéssel meg a hulla mellé egy ‘terrortámadásra’ utaló kés odakészítésével..amit az izraeli hatóságok minden esetben készséggel elhisznek (másik extrém álláspont ugye a magyar hatóságok).
Volt ugyebár hír Irán "saját" új, teljesen hazai vadászgépéről. Akkor csak a vallási vezető a pilótafülkében c. képet rakták ki, most láttam teljeset. Hát... Irán továbbra is simán eladja, hogy az F-5F saját gyártása, az bizony világraszóló...
Lásd Molni hsz-át. Bár 30 mm-es cucc van a tetején. Ami kb csak álló helyzetben használható és nevetséges a célfelderítési képessége. A csörömpök általában a saját fegyverzetük kategóriáját bírják szemből. A 80A nem. Ellenben - asszem - 400 méterről még a T-72-t is átvitte oldalról a teknőnél. Persze ez is jó valamire, mozgó tűztámogatásnak. :-) Lásd orosz "terror ellenes" műveletek.
A BTR-80 alapfegyverzete csak 14.5 mm-es nehézgéppuska volt, a BTR-80A kapott 25 mm-es ágyút. A probléma az, hogy ami ellen 25 mm-es ágyú kell, annak olyan tűzereje van, hogy úgy lövi keresztül a BTR-80A-t, mint ahogy a fos átmegy a libán. Ezzel képes volt a maga idejében a BTR-80A egyes IFV-k kiluggatására, de csak úgy, hogy annak védelme kb. 0 volt más IFV ellen. (Marder 1A3 vagy M2A1 Bradley még akkor is, ha ezek nem lövöldöztek ATGM-mel.)
A BTR-80A - amennyire én ismerem - az egy gumikerekes APC páncélzatú, de IFV tűzerejű cucc, ha csak a kalibert nézve, ha a tűvezetését elhanyagolom.
Az összes APC és IFV alapvetése az volt a hh alatt, hogy a gyalogosokat a taktikai nuki hatása ellen védje. Egy 50-100 kt-ás TBM 3-5 km-en belül minden puhatestűt és páncélozatlan eszközt leradíroz lényegében. A BMP-1 és BTR-ekben ez a távolság 1 km alá zuhant. Ez azt jelenti, hogy ha érzékelik a TBM közeledtét vagy alapból menetben vannak és szétszóródnak, még egy TBM által okozott veszteséget is kb. két tucat járműre taksáltak és 250-500 halottra, ezen felül a sugárzó zónából ki lehetett hajtani és életben maradni az adott atomcsapás után. Erre konkrét hadijáték dokumentumok vannak, amik az atomkísérleti eredményeknél mért nyomáshullámokból és azok csúcsértékéből van levezetve. A HT összefoglalóban van erre vonatkozó melléklet, amit nuki robbantásokból jöttek.
'Nem véletlenül vicc a védettsége és a fegyverzete'
A védettséget még értem, de a fegyverzet?
A BTR-80 meg a többi egy nyuszibusz. Arra jó, hogy ha rádlőnek egy karabéllyal, akkor ne halj meg. Nem véletlenül vicc a védettsége és a fegyverzete. Amikor rendfenntartani mész a vonalak mögött, akkor buli, hogy nem egy ponyvás Krazzal kell. Éppen ezért tök mindegy merre nyílt az ajtó. A BMP-nél pedig lehetőség volt a lőrés. Pont az a zseniális a BMP-1-ben, hogy a hk.-kal haladhatott, vitte magával a nyulakat, és még lőni is tudott. Szerintem.
Kivételesen az a helyzet van, hogy a régies kifejezés sokkal pontosabban írja le az eszköz képességeit. Mert a snorkeles és atomtengók voltak a valódi tengeralattjárók.
A korábbi tengók valójában inkább speciális torpedónaszádok, amik korlátozott ideig képesek víz alatt is haladni és támadni, csak éppen olyan kis harcértékkel, hogy ehaj. Nem véletlenül volt az, hogy a háború elején még a legtöbb támadást a felszínen és éjszaka igyekeztek bevinni a tengó parancsnokok és sokszor csak meneküléskor kellett víz alá merülni, amikor a konvojba férkőzés után le kellett lépni.
A 16-18 csomobóval felszínen rohangáló hajókat a lassú fregatott elkapni sem tudták, nem véletlenül kellettek nagyon a jenki rombolók, mert puszta jelenlétükkel a víz alá kényszerítették a u-boatokat.
Amennyire tudom a BMP a többi szovjet/orosz járműhöz hasonlóan igen szűk belül nyugati standardok szerint.
Ami érdekes, az a BMP-2-ről a BMP-3-ra váltás, amire a keserű afgán tapasztalatok és a Bradley megjelenése miatt vált sürgőssé. A BMP-3 eredetileg kétéltű könnyű harckocsinak lett tervezve a PT-76 leváltására, furcsa, hogy ennyire sürgős volt nekik, hogy nem volt idő mondjuk a jóval későbbi Kurganyechez hasonlót összehozni. A farmotoros elrendezés miatt is sem tudják a katonák hátrafelé, az ellenséges tűztől fedezve elhagyni a járművet (csak a egy "járaton" keresztül a motor felett). Mondjuk a BTR-60/70/80/90 esetén meg csak oldalt vagy a tetőn át, szóval ez nem volt lényeges szempont úgy látszik a szovjet tervezőknél. Az elképzelés a BMP-nél és a BTR-nél is az volt, hogy "begombolkozva" a jármű belsejéből harcolnak alapesetben, a harckocsikkal együtt előretörve.
A BMP-k vagy a nyugati típusok küzdőtere nagyobb a méretet tekintve?
Ez nem csak a BMP-1 esetében van így. Szinte minden tüzelőnyílásos megoldás rákfenéje a korlátozott kitekintési lehetőség (csőlátás) és eleve a fegyver korlátozott kilövési szöge.
Azt is olvastam a járművel -konkrétan BMP-1-el- kapcsolatban, a tüzelőnyílásokon keresztül célzott lövéseket bajosan lehetett leadni, inkább arra szolgált, egy adott területen a lehetséges ellenállást lefogják.
Ha a BMP-1-re gondolsz, akkor alapvetően egy könnyű, de zárt beltérrel ellátható harcjárműnek készült, amely a gyalogosokat és a személyzetet megóvhatja a sugárszennyezett harctéren való áthaladás járulékos terheitől. Legalábbis a legalapvetőbbektől.
A BMP-1 ilyen szempontból a következő előnyökkel bírt:
-Relatíve kis méret
-Zárt beltér / küzdőtér (szemben a nyitott BTR-152-el)
-Erős fegyverzet, amivel a gyalogságot támogathatja (73mm-es löveg, pct. rakéta)
-Tüzelőnyílásokon keresztül a szállított gyalogság is tudott harcolni a beltérből
-Úszóképes
Hátrányok:
-Gyenge páncélzat, amit oldalról/hátulról a 12.7mm-es NATO nehézgéppuskával simán, a 7.62mm-es géppuskákkal / puskákkal pct. lőszerrel közelről, ill. 7.62mm-es NATO lőszerrel fentről át lehetett lőni.
-A harckocsiaknák és egyáltalán az aknák elleni védelme igen gyenge volt, de ez mondjuk minden korabeli járműnél így volt (ez Afganisztánban lett nagyon fájdalmas, mert ha a bal lánctalp alatt robbant az akna, akkor a sofőr és a parancsnok kb. instant pacalpörkölt lett)
-Az 1973-as Jóm-Kipurri háborúig a 73mm-es löveghez csak kumulatív fejű lőszer volt, mert hát azzal számoltak, hogy járművek ellen lesz leginkább szükség. A repesz-romboló gránát (OG-15V) csak 1974-ben jelent meg, a tapasztalatok alapján.
-A Maljutka pct. rakéta hatékonysága erősen kérdőjeles volt (ezt ugye kézzel, egy kis botkormány segedelmével vezérelte repülés közben az irányzó) Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 15:10:25
Nincs tervben semmilyen vh-s novella :D
Más: mik voltak a BMP pozitívumai és negatívumai?
Röviden: Igen.
De persze függően milyen környezetben használod. Amennyire én emlékszem korábbi olvasmányaimból, az I. világháború idején a búvárhajó volt a bevett elnevezés. A II. világháború idején már a tengeralattjáró volt az általánosan használt a magyar nyelvben. Szóval ha I. vh-s novellát írsz, akkor inkább búvárhajó az odaillő szó. ;)
A búvárhajó a víz felszíne alatt közlekedő jármű régies elnevezése. Más szóval a tengeralattjáró szinonimája. Technikai szempontból nincs a kettő megkülönböztetve. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 13:40:45
Technikai szempontból mikortól beszélhetünk tengeralattjárókról búvárhajó helyett?
Ennek így mi értelme? A PKM szuper, a PKP (?) frissítette. Kell rá egy dot, meg egy rendes rakasz és kész. Ha beleférne, akkor egy széteső heveder. Minek a hátitatyó? Valaki Predator fan volt a fejlesztőknél?
Informatika és tudomány
