Ehhez kapcsolódó, hogy az US ARMY az FY19-es igénylistán szerepelteti a Hellfire-utódnak szánt JAGM rakéta első sorozatának megrendelését. A 6741 rakétáért 1.6 milliárd dollárt fizetnének, vagyis cirka 237 ezer dollárba kerül egy JAGM...
A tervek megvannak arra, hogy az Apache 2048-ig hadrendben lesz, 2026-ig pedig biztosítottnak tűnik az AH-64E gyártása, és az utódjának tervezett hadrendbe állása jelenleg 2034...
A '70-es é '80-as évek new yorki és egyéb jenki nagyváros fotóin azért látni, hogy ott sem volt kolbászból a kerítés. A hh vége óta lendült meg ott is sok téren leszakadt városrészek fejlesztése. Sok helyen a fejlett nyugat sem tért el attól, mint ahogy Bp leglepukkantabb helyei néztek ki.
Egy idő után ott is kevésbé szórták számolatlanul a pénzt fegyverkezésre...
Ebben van valami. Bár adott esetben a brit avionika egyben jelenthetett volna fejlesztéseket is. Az F-117A fejlesztésének elmaradása szerintem nem kis mértékben az F-22A / F-35 programra kenhető, mert hát ha ott van az F-22A és majd a JSF, akkor nem kell az F-117A.
Csakhogy a briteknek nincs alternatívája, illetve az F-35B lesz majd.
Persze, utólag alátámasztható a döntés, mert hát mikor lett volna rá szükség? 2003-ban megoldották nélküle is....
Nincs ARM feje, tudomásom szerint a JSM egy nagy felbontású képalkotó IR érzékelővel bír, ezen túl GPS / INS navigációval és kétirányú adatkapcsolattal. A teszt a kiszemelt célpont automatikus felismerésére és kiválasztására vonatkozott. Tehát a JSM ez esetben pusztán a kinézete alapján azonosította a célpontot.
Ami felmerül, hogy láthatóan nem volt minimálisan se álcázva, pedig hát az olyasmi szokás..
Utólagos bölcsességgel az angolok jól választottak. Nagyon drága és problémás lett volna és már elavult lett volna a gép. Se RWR, egyfeladatos típus. Már a Tornado-kat is szórják ki, akkor ma ennek se híre, se hamva nem lenne. A britek a saját SSBN programot is alig tudták már finanszírozni.
Néha egészen megdöbbentő látni, hogy UK mennyire le volt gatyásodva más fejlett országokhoz képest a '80-es években...
Mi a frásznak kell ATGM torony egy harckocsira...? Akkor lövegcsőből indítható ATGM és kész. Ja, igen, a 120/125 mm mellett a átütés korlátozott. Csak akkor meg minek rá löveg? ATGM rá és fire supporta meg kisebb löveg?
Nekem elég idióta ötletnek tűnik. Gépágyút anno terveztek az MBT-70-re, de aztán abból ugye semmi nem lett...
Számomra meglepő, mert lehetett volna high-low koncepciót építeni köré.
Plusz extra meglepő, mert akkor az Eurofighter program még éppen elkezdett elindulni (abban az évben szállt fel az EAP), tehát bőven beleférhetett volna, hogy újragondolják, van-e értelme egy 4. generációs gépet kifejleszteni, lopakodóképesség nélkül..
Érdekes felvetés arról, hogy visszatérne a kvázi multi-tornyos megoldás a harckocsikra. A lényeg a most már szinte "kötelező" távirányított fegyvertorony, csakhogy erre nem 7.62 - 14.5 mm-es géppuska, hanem 20-30mm-es gépágyú és akár független ATGM / MANPAD indító is mehetne. A tornyot a parancsnok irányítja, és felhasználható légi célpontok, illetve olyan célok ellen, ahol a 120mm-es fő löveg "overkill" lenne, például egy nem vagy csak könnyen páncélozott terepjáró ellen. A koncepció a Valhalla cég Midgard 300 tornyára vonatozik, a kitéríthetőség (ha a kocsiszekrény / torony engedik) -23° tól +75°-ig terjed.
A JSM tesztelésekor készült videó, ajánlom figyelni, mit imitál a célpont...
Nekem új volt, hogy a Reagen adminisztráció felajánlotta az F-117-est a briteknek. Az 1986-ra datált ajánlat szerint a F-117C jelű változat EJ200 hajtóművekkel és brit avionikával bírt volna, a sárkány viszont maradt volna amerikai. Arról nem szól a fáma, hogy a radarabszorbens festéssel hogy lettek volna ellátva. A britek egyébként visszautasították az ajánlatott...
Akkor a kínaiak, nekem mindegy, a Jimmyknek nem mindegy, mert nem véletlenül keresték meg a roncsot. Ha meg egy ép AMRAAM-fej valaki SZAKÉRTŐNEK a kezébe kerül, akkor meg tudják állapítani hogy milyen sokáig működőképes a mini-radarja, milyen üzemmódban és hullámhosszon üzemel, mekkora a látószöge ( az antenna-kitérése), hány másodpercre (vagy manőverképtelenre csökkent sebességre?) van beállítva az önmegsemmisítés (tehát a célbavett pilóta ettől kezdve tudhatja, hogy meddig veszélyes rá a rakéta), meg tudják állapítani a kormánylapok kitérési szögét, amiből lehet következtetni a rakéta manőverképességére, milyen üzemmódban és hullámhosszon dolgozik a közelségi gyújtó (vagyis ebből rájöhetnek hogyan zavarható/csapható be), irányított-e a repeszképzése (formázott-e a robbanófej vagy nem), stb. Nekem, a LAIKUS érdeklődőnek ennyi jut hirtelen eszembe, egy szakértőnek/felhasználónak/célpontnak nyilván sokkal több kérdése lesz, és ha csak a felére választ kapnak, az is jóval több mint az a tudás az AMRAAM-ról amit a net-ről össze tudsz szedni. Sokkal többet is ér ...
Lehettek azok a kínaiak is. Az F-117 is arra szivárgott állítólag.
Szerintem a hol tart a másik nem annyira játszik, mert tudják, hogy előttük. A mire mennek vele arra gondolok, hogy mondjuk egy ellenséges tankot szétvághatsz, letesztelheted mit lő át, menyire pontos, mi a gyengéje. Egy rakétával ezt nem tudod eljátszani. A mechanikus dolgok másolhatóak, meg biztos sok ötlet lopható, de a lényeg szerintem már az elektronika lehet. Az meg hogy fejtik vissza? Az persze nagy fegyvertény lehet ha tudnának tippelni a hatótávra és egyebekre.
Meg az ember pusztán kíváncsi és láthatja, hogy az ellenfél technológiai szintje hol van. Lásd Vitkor Belenko és MiG-25. A jenki titánra és félvezető elektronikára számított, azt elektroncsöves avionikát és hőálló acélból készült gépet láttak. ---> Hurrá, rohadtul nem annyira fejlettek a szovjetek, mint gondoltuk.
A Szerbiában lelőtt gép roncsát később megtalálták, a fotók szerint rajta volt az AMRAAM és nagyjából épen is maradt (a másik szárnnyal fogott talajt a gép), de addigra már csak a hajtómű-szekció volt a szárnyvégen, az előtte lévő rész hiányzott, a szerbek (oroszok?) szép szabályosan leszerelték és elvitték ismerkedésre. A lemásolásnak se biztos hogy Jimmy nagyon örülne, de az igazi gond az, hogy ha tudják pl. a végfázisban vezérlő rakéta-radar és a közelségi gyújtó paramétereit akkor sokkal könnyebb az ellentevékenység/zavarás ellenük. Indulj ki abból, hogy az ellenség technikai felszerelésének ismerete még soha nem vált hátrányára a másik félnek. Ráadásul a békeidőben megszerzett információ az igazi aranybánya, mert a mai háborúk korában mikor már lőnek, akkor nem biztos hogy bármilyen új felismerést lesz idő hasznosítani az általában rövid ideig tartó háborúban. Békében meg van idő vizsgálgatni, kiértékelni majd felkészülni ellene, esetleg még gyártani is saját maguknak ha képesek rá ...
Igen valószínű, hogy C5 vagy C7. Mára ezek elterjedtek.
A mekkorára legfeljebb az illetékesek tudnak válaszolni, én nem.
F-15E perecelt le Líbiában. A jenkik szerint asszim konfigban és pilótahiba miatt, más szerint ez csak duma és lelőtték. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.14. 09:38:00
Melyik alváltozat lehetett? Mekkora probléma, ha megtalálják az oroszok? Eddig a szerbek fölött lelőtt 16-osról szedhettek volna le, bár nem tudom mennyire maradhatott egyben. Meg volt valahol a homokban egy műszaki hibás (?) sas, de azt asszem lebombázták. Máshonnan lehetett? Miért veszélyes ha megszerzik? A technikai megoldások másolása a gond, vagy hogy megtudhatják mire képes. Bár utóbbit már gondolom nagyjából ismerhetik.
No, végleg vége az XM-25 félautomata gránátvetőprogramnak. 2016 óta a levegőben lebegett a jövője, mert ugyan vegyesek voltak a tapasztalatok vele (túl nehéz és nagy, hogy M4-et is vihessen mellette a katona, de a mindössze 36 gránátnyi szabvány lőszerkészlet egyetlen komolyabb tűzharcban hamar kifogyhat a tapasztalatok alapján), a US ARMY még mindig mellette lobbyzott. Eddig...
Tudom, hogy speciális eset, de azért a Szingapúri katonai erők fejlesztése elég korrekt és átgondolt módra működhet:
A spec alatt azt ertem, hogy kb a legserulekenyebb pillanataban robbantottak maguk ala.
A Total annihilation-ban pöl kifejezetten kifizetődő volt az ellenfél csatahajóit kicsalogatni a sekélyebb vízbe, hogy a csata után az elsüllyed roncsokból kinyerhessem a sok nyersanyagot... =D
Nem tudom melyik hajó volt azt hiszem a 2 vh.-ban (talán zoli írt róla), amint kivontattak egy homokágyra és onnan még üzemeltették és ebben a cikkben volt leírva, milyen bombákat hajigáltak rá és nem tudom hány szintet ütött át, és hasonló.
Azert a szelektiv hulladekgyujtes az egeszen mas dolog. Egy elsullyedo hajo, foleg egy kiszuperalt, mindenfele folyadektol (uzemanyag, stb...) megszabaditott hajo nem jelent semmifele veszelyt a kornyezetre. Elsullyed a tengerfenekre es pont, senkit nem zavar. Sot, meg gyakran elohelyet is hoz letre, peldaul sokszor a korallzatonyokat hajok elsullyesztesevel probaljak megmenteni.
Amit viszont te eldobalsz mint haztartasi hulladek, az egyreszt lehet mergezo anyagkent bomlik le, masreszt a viz felszinen lebegve beteriti a partokat...
Szoval ez inkabb csak egy kozgazdasagtani/matematikai keplet. Femhulladekkent er tobbet a tulajdonosnak, vagy celtablakent.
Bár a cikk ott téved, hogy nem "rakétavédelemre" használják. A NASAMS és NASAMS2-nek sincs tudtommal ABM képessége, legfeljebb CM-ekre lehet vele lövöldözni, de azt nem nevezném rakétavédelemnek.
A rakétavédelmi rendszer szóból nekem az jön le, hogy még a légvédelmi rakéta-rendszer szót sem tudták helyesen alkalmazni.
Nem, a 60-as években szönyegbombázás ment a kerékpárokra. Csak azok még nem nagyon tudtak visszalőni (akkor még).
Azért egy hordozó környékére hagyományos elven működő légibombát (nem siklóbombát) dobni a suicid hajlamok egészen extrém kiélésének kategóriája. :)
Naiv vagy, elenzek meg nincs. A 2%-ot meg kell ugrani. A kormanygeppel szerintem nincs gond. A 319esek nemtudom megerik e, de ok tudjak. Ezek tudtommal hasznalt gepek, gondolom ezert titkoloztak. Mint mikor nem kozbeszen vettek rendor autot, hogy Audit, meg Mercit tudjanak venni. Rampast is akarnak, csak abbol uj lesz, ezert ido. Az egyetlen gondom, hogy a foldon jekenleg csak 250 Vitara van.
Egyszerűen nem értem mi szükség van egy ilyen beszerzésnél a titkolózásra. Akinek van egy csöpp esze belátja, hogy szükség van a kategoriára, de nem elmaszatolva, rátolva a honvédségre a vásárlást.
Valószinüleg könnyebb dolguk lenne, ha nem visítottak volna a baloldali kormányok hasonló terveiknél.
Bocs, hogy belehúzom a poltikát, de itt látszik mennyire szűklátókörüek a nagyjaink mindkét oldalról.
Jó lenne, ha ilyen esetekben a mindenkori ellenzékkel egyetértésben hoznák meg a döntést.
Szerintem sokkal kisebb elutasítása lenne a választók között a hasonló vásárlásoknak.
Bár lehet, hogy hihetetlenül naív vagyok...
szigórú imo: Rengeteg vizzáró kamra. Ha kettévágnák a hajót keresztbe(és hosszába és bedobnák a vízbe még lehet úgy se süllyedne el. A "4 héten át lőtték torpedókkal, rakétákkal, lövegekkel, de akkor sem sűllyedt el." ettől még elképesztő.
Nem emlékszem melyik hajó volt, de szintén célhajó volt és szintén alig tudták meglékelni. Ezt kibelezték, hogy az élővilágra veszélyes anyagok ne maradjanak benne. A rutin megvan, mert több hajót is búvárkodás céljából süllyesztenek el. A költségek nagy része a hajó kitisztítása.
Ezek a céllövészetek szerintem csalóak. A kibelezett hajóknak kisebb a merülése, plusz a Cifu által leírtak. Álló célok. Egy nagy sebességgel manőverező hajó szerintem rosszabbul viselne egy víz közeli találatot. Ha ki van belezve, akkor nem is nagyon tud rajta tűz kialakulni.
Lemilen van cikk a Perrykről. Élesben két Exocet lenullázta a hajót, pedig az egyik el sem működött. Célként meg szitává lőve is vízen maradt.
Egyfelől bizonyos egységeket szétszednek - a Kitty Hawk-osztály másik két egysége például szétbontásra lett ítélve, a USS Constellation-t már szétbontották, a USS Kitty Hawk hordozó pedig szétbontásra vár például.
Ez esetben a cél több irányú. Először is az, hogy megvizsgálják a hajó elleni fegyverek hatékonyságát. Na most a kép alapján, és azt figyelembe véve, hogy a USS America négy hétig játszotta a bokszzsák szerepét, ez valahol elgondolkodtató - vagyis feltehetően nem képesek elsüllyeszteni pusztán találatokkal egy hordozót. Azért emelem ki a találatok szót, mert ugye nem volt a fedélzeten üzemanyag, olaj, éghető anyag. Tehát feltehetően tűz ütött volna ki a találatok után, ha ez nem történik meg, de a másik oldalról azok kezelése a kárelhárítók feladata.
A másik dolog, hogy tesztelhetik, hogy viselkedik egy hordozó a találatok esetén. Például a USS America hangárjában elhelyeztek egy csomó A-7D gépet, hogy megfigyeljék hogy reagálnak a lenyűgözött gépek a találatokra.
Ez csak egy érdekes kép, ami ma szembe jött velem: A USS America hordozó süllyedés közben. A hordozót 2005-ben süllyesztették el a SINKEX 2005 keretében, és majdnem 4 héten át lőtték torpedókkal, rakétákkal, lövegekkel, de akkor sem sűllyedt el. Végül egy robbantási osztag ment a fedélzetére, és küldte a nagyjából 5,5 km-es mélységbe a hajóegységet.
Ugyebár az Enterprise hordozó még 2012-ben lett kivonva az aktív szolgálatból, de a szétbontása körüli történet még igazából éppen csak elkezdődött. Az érzékeny fedélzeti rendszereket már leszerelték, de a végső szétszerelése várat magára, és ilyen téren vannak problémák, ugyanis ez az első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó, amit szét fognak bontani. A haditengerészet "saját" infrastruktúrája megvan, gyakorlatuk is van bizonyos szintig, hiszen már több tengeralattjárót és hadihajót szereltek szét az elmúlt évtizedekben. Csak éppen az a probléma, hogy ez az infrastruktúra leterhelt, hiszen a Puget Sound-i karbantartó kikötő felel többek között a hordozók nagyjavításáért is. Tehát a probléma az, hogy mikorra ütemezzék be az Enterprise szétszerelését, és bizony ha nem akarják, hogy a többi hajóegység karbantartását hátráltassa, akkor 2030 előtt (!) erre aligha kerülhet sor. Lenne opció, hogy kereskedelmi alapon bízzanak meg hajóbontással illetve atomreaktorok lebontásával foglalkozó civil vállalatokat, ami ennél hamarabb "eltüntetné" az Enterprise-t, viszont ez feltehetően magasabb költséggel jár.
Ami érdekes még, hogy még az olcsóbb megoldások is cirka 700 millió dollárba fájnak, de még a Puget Soundi szétbontás is kerülhet a végén 1 milliárd dollárba, a kereskedelmi megoldás pedig akár még másfél milliárd dollárnál is többe. Ez azért említésre méltó, mert kvázi az üzemeltetési vagy a bekerülési költségbe kell(ene) kalkuláni, lévén a hagyományos meghajtású hajóegységeket jellemzően akár "ingyen" is szétbontják a kereskedelmi hajóbontó cégek, akik a költségeket a kinyert fémanyag továbbértékesítéséből fedezik. Csakhogy nukleáris meghajtású hajóegység esetén ez nem opció, a reaktor szétbontása és a radioaktív hulladék kezelése mindenképpen jelentős összeg...
V-280 Valor "Gunship" elképzelések, a fekete az USMC számára készült, "kiforduló" ajtóra szerelve 2-2 JAGM rakéta látható. A zöld US ARMY változatnál az ajtókeretre szerelve látható egy tartókeret, erre 2-2 JAGM és egy-egy nem beazonosított rakéta került fel. Utóbbi változat "field conversion kit" módra a reptéren felszerelhető lenne. Már ha a V-280 nyeri a tendert ugye...
Nekem inkább az a furcsa, hogy csak komplexumonként csak 4db M903-at vásárolnak.
Az ár terén gondolom a rakéták ára a durva. A 200db PAC-3 MSE ára alsó hangon is 1.2 milliárd, de inkább több, a száz darab GEM-T rakéta további fél milliárd minimum.
The Government of Sweden has requested to buy four (4) Patriot Configuration-3+ Modernized Fire Units
consisting of: four (4) AN/MPQ-65 radar sets, four (4) AN/MSQ-132 engagement control stations, nine (9)
antenna mast groups, twelve (12) M903 launching stations, one hundred (100) Patriot MIM-104E Guidance
Enhanced Missile-TBM (GEM-T) missiles, two hundred (200) Patriot Advanced Capabilty-3 (PAC-3)
Missile Segment Enhancement (MSE) missiles, and four (4) Electrical Power Plants (EPP) III. Also included
with this request are communications equipment, tools and test equipment, range and test programs, support
equipment to include associated vehicles, prime movers, generators, publications and technical
documentation, training equipment, spare and repair parts, personnel training, Technical Assistance Field
Team (TAFT), U.S. Government and contractor technical, engineering, and logistics support services,
Systems Integration and Checkout (SICO), field office support, and other related elements of logistics and
program support. The total estimated program cost is $3.2 billion.
Bar a szöszi egy ostoba, de abban igaza van, hogy Németország kb magat sem tudna megvedeni, mikozben a legtehetosebb (?) allam az Eu.ban.
Ha esetleg valaki nem találkozott vele, az Occupied (Okkupert) norvég sorozat egy olyan Európáról is szól, amely már kikerült az amerikai katonai védőernyő alól. Kísértetesek a feldolgozott párhuzamok.
Nem nehéz, lévén az urándúsításhoz nem szükséges atomerőmű.
A Pu-239 gyártás esetén is vannak hatékonyabb eljárások annál, hogy kiégett civil erőművek üzemanyag-kazettáiból nyerjék ki a Pu-239-et...
Egy mondatba összefoglalva: a németeknél felmerült, hogy miután Trump külpolitikájában az első számú ellenség Németország lett, ezért el kell Németországnak gondolkoznia azon, hogy saját stratégiai biztonságáról gondoskodni tudjon, mivel fennáll a veszélye annak, hogy az Egyesült Államok nukleáris védernyője alól kikerül.
Saját vélemény: Németország ebben a formában biztos nem fogja megvalósítani...
Informatika és tudomány
