SG.hu Fórum - Haditechnikai Topic

Fórum / Tudomány, technika és gazdaság

Házigazda: [NST]Cifu

Ebbe a fórumba csak regisztrált és bejelentkezett fórumozók írhatnak!

Bejelentkezés

[NST]Cifu 2018. júl. 15. 15:26 | válasz | #88408
Hát... izé. Ez eléggé szétszórt és belemagyarázó videó. Szvsz el van tévedve, és úgy tűnik, mintha kissebbíteni szeretné az ideggázok veszélyfaktoráról kialakult képet...

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#88406)
[NST]Cifu 2018. júl. 15. 15:25 | válasz | #88407
A kabintető nagyjából 2,2 méterre van a földtől, a függőleges vezérsík teteje pedig 4,5 méterre. A Gripen nem egy nagy gép...
Ha más gépekhez akarod hasonlítani, nagyjából MiG-21 méret...

Válasz 'z0ty4' üzenetére (#88404)
molnibalage83 2018. júl. 15. 14:18 | válasz | #88406

Csak én érzem azt, hogy orbitális hibákat követett el a videóban...? Eddig sok videóját láttam és nem mondott ökörségeket, de itt most szerintem orbitális hülyeségeket vezetett le.
molnibalage83 2018. júl. 15. 14:06 | válasz | #88405
Mert tényleg nem nagy. Beszálláskor is egészen más, mint egy F-15-be beszállni.

Válasz 'z0ty4' üzenetére (#88404)
z0ty4 2018. júl. 15. 13:55 | válasz | #88404
de picinek tűnik a Gripen

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88403)
[NST]Cifu 2018. júl. 15. 13:46 | válasz | #88403
Egy kis képz:

SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

Négy olasz katonai specops/búvár úszik ki egy olasz Type-212-esből

Matt fekete festésű JAS-39C

Ez is eljött: a Charles de Gaulle hordozó kizárólag Rafale M vadászbombázó harci gépekkel a fedélzetén fut ki (kivonták a Super Étendard-okat)

A Boeing és a KAL közös projektje az MD500-ason alapuló UCAV
fade2black 2018. júl. 15. 01:55 | válasz | #88402
Mondjuk APG-80ra APG-68hoz képest dupla hatótáv is jelentős előny. Gondolom APG-83 se gyengébb.

Sztem amúgy az AESA legnagyobb előny a végtelen lehetőség. Nem vagy HW által bekorlátozva. Az büdös nagy dolog. A lehetőségeknek pl csak egy nagyon kis része az LPI.

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88388)
molnibalage83 2018. júl. 14. 11:48 | válasz | #88401
Ez nem egészen így megy...

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88390)
molnibalage83 2018. júl. 14. 11:48 | válasz | #88400
Mért értelmetlen? Egy F-16 Block 40/42 és egy Block 60/70 közötti LPI-vel brutálisan nagy difi van.

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88388)
molnibalage83 2018. júl. 14. 11:46 | válasz | #88399
Mecha legyzésűhöz képest? Sokat. Pont fura ezt tőled hallani. Nem viccből került anno PESA a MiG-31-ere SARH rakéta mellé. Ettől még ARH esetén sem hátrány a gyors pásztázás.

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88386)
molnibalage83 2018. júl. 14. 11:12 | válasz | #88398
Mecha legyezésű ARH esetén játszik a vontatott csali...

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88351)
molnibalage83 2018. júl. 14. 11:11 | válasz | #88397
A HT összefoglalóban erre is ott válasz.

Válasz 'fade2black' üzenetére (#88353)
molnibalage83 2018. júl. 14. 11:11 | válasz | #88396
A HT összefoglalóban pontosan benne van, amit kérdezel, 234 oldal.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88349)
molnibalage83 2018. júl. 14. 11:09 | válasz | #88395
Az F-35 szemből nézett RCS-e +/- 30-35 fok között egyes ábrákon bemegy -35 dBDm alá is.

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88346)
qtab986 2018. júl. 14. 07:46 | válasz | #88394
[NST]Cifu 2018. júl. 14. 06:53 | válasz | #88393
Úgyhogy szerintem a következő gépünknek alacsony észlelhetőségűnek kell lennie, ha nem papírbakancsban akarjuk ismét a katonáinkat harcba vetni.

Én értem, mit mondasz, még egyet is értek bizonyos szintig vele, de a másik oldalról a NATO-n belül van / lesz éppen elég lopakodóképességű gép, hogy az Sz-3x0 és Sz-400 rendszerek az ő gondjaik legyenek első sorban. Hovatovább az USAF és az US NAVY sem csak és kizárólag lopakodó platformban gondolkodik 2040-ig bezárólag...

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88391)
Hpasp 2018. júl. 13. 23:51 | válasz | #88392
Ha még valakinek nem lett volna meg a DHDSCS hadrendje...

Южная группа войск, Mátyásföld

22 отдельная ракетная бригада, Dombóvár
459 отдельная ракетная бригада, Baj
55 отдельная зенитно-ракетная бригада, Mór
297 отдельная зенитно-ракетная бригада, Dunaföldvár

13 Полтавская дважды краснознаменная, орденов Ленина, Суворова, Кутузова гвардейская танковая дивизия, Szentkirályszabadja
130 Кеяецкий краснознаменный, орденов Кутузова, Б Хмельницкого гвардейский танковый полк, Veszprém
201 Краснознаменный орденов Суворова и А.Невского танковый полк, Polgárdi
144 Киевский краснознаменный, орденов Суворова, Кутузова, А Невского танковый полк, Sárbogárd
78 Мишкольцкий краснознаменный гвардейский мотострелковый полк, Pápa
1233 гвардейский самоходно-артиллерийский полк, Tamási
1215 зенитно-ракетный полк, Szentkirályszabadja

19 Николаевско-Будапештская краснознаменная, ордена Суворова гвардейская танковая дивизия, Esztergom
37 Никопольский краснознаменный, ордена Суворова гвардейский танковый полк, Esztergom
27 Ясский краснознаменный, орденов Суворова, Кутузова, имени Наркомсельмаша гвардейский танковый полк, Komárom
87 Брестский краснознаменный, ордена Б Хмельницкого гвардейский танковый полк, Cegléd
97 Краснознаменный ордена Суворова мотострелковый полк, Győr
407 Орденов Б Хмельницкого, А Невского гвардейский самоходно-артиллерийский полк, Tata
159 орденов Кутузова, Б Хмельницкого зенитно-ракетный полк, Komárom

93 Харьковская дважды краснознаменная, орденов Суворова, Кутузова гвардейская мотострелковая дивизия, Kecskemét
134 Люблинский дважды краснознаменный, орденов Суворова, Кутузова гвардейский танковый полк, Kiskunhalas
110 гвардейский мотострелковый полк, Kecskemét
5 Волновахский ордена Суворова гвардейский мотострелковый полк, Kiskunmajsa
112 гвардейский мотострелковый полк, Szeged
33 отдельный танковый батальон, Kiskunhalas
1098 зенитно-ракетный полк, Nagykőrös
198 Ордена Кутузова гвардейский самоходно-артиллерийский полк, Kecskemét
446 отдельный противотанковый артиллерийский дивизион, Kiskunhalas
347 отдельная вертолетная эскадрилья, Kecskemét

254 Черкасская краснознаменная, орденов Ленина, Суворова, Кутузова, Богдан Хмельницкого мотострелковая дивизия, Székesfehérvár
66 краснознаменный гвардейский танковый полк, Hajmáskér
95 Ясский мотострелковый полк, Székesfehérvár
96 Краснознаменный мотострелковый полк, Szombathely
6 Волновахский краснознаменный, ордена Суворова гвардейская мотострелковый полк, Táborfalva
27 отдельный танковый батальон, Hajmáskér
1092 зенитно-ракетный полк, Lepsény
297 гвардейский самоходно-артиллерийский полк, Fertőd
338 отдельный противотанковый артиллерийский дивизион, Székesfehérvár
335 отдельная вертолетная эскадрилья, Tác

36 краснознаменная воздушная армия Южной группы войск, Mátyásföld
1 гвардейский Красногвардейский дважды Краснознаменный орденoв Кутузова им. 50-летия СССР авиационный полк истребителей-бомбардировщиков, Kunmadaras
88 гвардейский Краковский ордена Богдана Хмельницкого авиационный полк истребителей-бомбардировщиков, Debrecen
515 Померанский ордена Богдана Хмельницкого истребительный авиационный полк, Tököl
14 гвардейский краснознаменный Ленинградский ордена Кутузова им. Жданова истребительный авиационный полк, Kiskunlacháza
5 гвардейский Берлинский краснознаменный ордена Богдана Хмельницкого истребительный авиационный полк, Sármellék
327 отдельная зенитно-ракетный полк, Szolnok
Hpasp 2018. júl. 13. 21:56 | válasz | #88391
Legyen az a NATO-n belül a dedikált képességű légierők (Holland, Norvég, Olasz, USA, UK) feladata.

Kérdés, hogy kelet Európa érhet-e annyit mint például a Hollandok?
99-ben ők F-16AM-el mentek MiG-29-el szemben.

Ha majd egyszer nekünk kellene menni (és most nem sivatag lakók elleni bombázásra gondolok) akkor nyugodtan feltételezhetünk Sz-300-ast a túloldalon.
Úgyhogy szerintem a következő gépünknek alacsony észlelhetőségűnek kell lennie, ha nem papírbakancsban akarjuk ismét a katonáinkat harcba vetni.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88389)
Hpasp 2018. júl. 13. 21:45 | válasz | #88390
Kellett volna kérni az Olaszoktól pár extra darabot...
... szerintem.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88389)
[NST]Cifu 2018. júl. 13. 21:44 | válasz | #88389
Akkor a MiG-29-eseket még vagy 7-10 évig reptetni kellett volna (függően attól, hogy alakul az európai végszerelés esete). Így nagyjából 4 év múlva kivonhatják őket.

Szigorúan szvsz, de nem egy Szlovák légierőnek kellene SEAD-ra koncentrálnia. Legyen az a NATO-n belül a dedikált képességű légierők (Holland, Norvég, Olasz, USA, UK) feladata. A kisebb országok meg építsék csak ki a megfelelő A2A, A2G képességet (az F-16V ilyen szempontból jobb, mint az USAF F-16 flottája, márpedig azok még 2030-2035-ig hadrendben lesznek...).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.07.13. 21:47:13

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88388)
Hpasp 2018. júl. 13. 21:40 | válasz | #88388
Szerintem, az AESA három előnnyel rendelkezik egy modern digitális impulzus dopplerhez képest...
- LPI üzemmód, ami nagyon jól jön alacsony észlelhetőségű platformon (karácsonyfán értelmetlen)
- párhuzamosan több üzemmód, pl TWS/STT/SAR - szerintem ezt a valóságban egy alacsony észlelhetőségű platform tudja igazán kihasználni LPI-vel kombinálva
- üzemeltetési előny (1 adó helyett x ezer db adó, amiből ha y db kiég, akkor még mindig működik a lokátor) - ez azért mifelénk lehet üzemeltetési hátrány is...

1 szó mint száz, én a Szlovákok helyett inkább csak pár F-35-öst vettem volna...
... Orosz Sz-400 lérak ellen az komolyabb fenyegetés. (komoly Orosz vadászok meg nincsenek lásd Szu57 vicc)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.13. 21:44:34

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88387)
[NST]Cifu 2018. júl. 13. 21:18 | válasz | #88387
Ezt most nem igazán értem, hiszen pont neked kellene sorolni az előnyöket. :)

EW lehetőségek, párhuzamos többfeladatú használat (SAR közben követni a bogey-kat pl.), konstans (többszörös) célkövetés közben scan, nehezebb zavarhatóság, stb...

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88386)
Hpasp 2018. júl. 13. 15:29 | válasz | #88386
Az AESA radar nekem scifinek tűnik...

Miben is tud többet nyújtani egy AESA radar, egy modern digitális impulzus dopplerhez képest?
Egy alacsony észlelhetőségű platformon nyilván van értelme LPI technikákat alkalmazni, nade egy megpakolt F-16-os karácsonyfán???
(persze marketing szempontból jól szól, meg vastagon foghat a ceruza)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.13. 15:34:20

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88382)
JanáJ 2018. júl. 13. 14:47 | válasz | #88385
Ehun e van egy csomó bedigitalizált légi fotó. Nem tudom érdekes lehet-e. Zsámbékon '84-ben még látni némi technikát. fentrol.hu
JanáJ 2018. júl. 13. 14:46 | válasz | #88384
Simán elképzelhető, hogy olcsón adták, csak hogy biztosítva legyen a gyártó sor.

Válasz 'fade2black' üzenetére (#88383)
fade2black 2018. júl. 13. 12:35 | válasz | #88383
Nem tudom mennyire befojásolja a rendelés összegét, persze lehet és az ellenkezője is. Sztem IAF ha Horvátoknak kéne még 12db gond nélkül tudna adni.
F16V block70/72n AESA van. Már a block 60on is az volt csak ott még egyel korábbi (gyengébb?) verzió.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88382)
JanáJ 2018. júl. 13. 12:04 | válasz | #88382
Az F-16-os gyártó sor kifutóban, ezért lehet, hogy most relative olcsó az új F-16-os. A használtakra meg sokan hajtanak, elkapkodják ami van.
Az AESA radar nekem scifinek tűnik, ezt hol írták?

Válasz 'fade2black' üzenetére (#88374)
JanáJ 2018. júl. 13. 12:00 | válasz | #88381
Kommentben volt a kép alatt, ezért lehet hülyeség. Az elképzelés az volt, hogy ha gyorsabban érnek oda a a beásott, védekező ellenség elé, akkor kevesebb ideig lőhetnek a tankra. Állítólag a 2.VH-ban sok hk elsüllyedt mielőtt a németek elé ért volna. Aztán rájöttek, hogy rakétás gyalogok is kellenének hozzá. :-)

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88372)
JanáJ 2018. júl. 13. 11:55 | válasz | #88380
Muanyag loallo betetek
[NST]Cifu 2018. júl. 13. 11:50 | válasz | #88379
A politikai vonulatba nem megyek bele, de az adott részt azért ajánlottam, mert igenis számít az előre gondolkodás, adott esetben pl. a légi utántöltés, avagy a szlovákoknál pl. az, hogy a legmodernebb elektronikával felszerelt F-16-ost választották, és nem elégedtek meg valami régebbi alváltozattal...

Válasz 'fonak' üzenetére (#88378)
fonak 2018. júl. 13. 11:39 | válasz | #88378
Az esetleges korrupciós indítékoktól eltekintve most, annó 2001. szept. 10-én az állítólagos gazdasági indokok mellett azért is dönthettek a G. mellett, mert egy másik "kis" ország fejlesztette a saját igényei szerint, légi rendészetre, légtérvédelemre tökéletesnek tűnhetett (az állítólagos olcsóbb üzemeltethetőséggel). Ugyanígy az esetleges korrupciós indítékoktól (illetve "az amit az előző kormány csinált az ab ovo rossz" szokásos politikai indítékon felül) a NATO-nak felajánlható képességekre hivatkozva tárgyalták újra a szerződést. A gépek harcértéke túlzottan nem növekedett ettől (maradt a "régi" radar stb.) de legalább sokba került (így már szinte biztosan többe, mint az F-16 rendszeresítése - ami ellen kisebb kampányt folytattak ún. "Lockeed botránynak" elkeresztelve, ha még emlékszik valaki, de hagyjuk a politizálást - került volna). Persze örülhetünk, hogy aztán szűk másfél évtized után a sokat reklámozott "NATO-kompabilis képesség" realizálódott is legalább egy gyakorlat erejéig. :)
(Amúgy az 1998-as kormányváltásig gyakorlatilag eldöntött ténynek volt tekintve (már évek óta), hogy a JAS-39 kerül majd rendszeresítésre, nyomultak a svédek, aztán mégis így is lett valamiért, bár úgy látszott az F-16-nak áll a zászló... - na de biztos ebben sem volt korrupció, ahogy az osztrák Typhoon-vásárlásban se). Mondjuk nyilván impozánsabb a NATO-nak 14 légi utántölthető vadászgépet felajánlani, mint a víztisztító vagy a biztonsági őri képességet, az tény. Bár ettől nem fogják elfelejteni, hogy a GDP-arányos védelmi költségvetésünk annyi, amennyi.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88377)
[NST]Cifu 2018. júl. 13. 11:22 | válasz | #88377
E kapcsán javaslom olvasd el Zord írását, annak is különösen az utolsó bekezdését...

Válasz 'fonak' üzenetére (#88376)
fonak 2018. júl. 13. 11:17 | válasz | #88376
Tegyük hozzá dupla áron... Ja a légi utántöltési képességet is jól kihasználjuk azóta is.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88375)
[NST]Cifu 2018. júl. 13. 11:02 | válasz | #88375
Ott kicsit átgondoltabb volt a beszerzés, fel sem merült, hogy "elavultabb" verziót vásároljanak újként, mint anno nálunk az eredeti JAS-39A/B gépekre vonatkozó megrendelés, amit menet közben a kormányváltás után tárgyaltak újra, és lett belőle hibrid JAS-39EBS HU alváltozat az A/B-k szárnyaival és vezérsíkjaival, de a C/D törzsével.

Gondolom a Lockheed is tudott volna még mechanikus legyezésű radarral szerelt, olcsóbb alváltozatot kínálni az F-16-osból, de a szlovákok előre gondolkodtak...

Válasz 'fade2black' üzenetére (#88374)
fade2black 2018. júl. 13. 10:15 | válasz | #88374
"de gondolom nem volt gyengébb képességű Vipera"

Gondolom 30éves távban gondolkodtak és úgy viszont imo nagyon nem túl sok egy Block 70/72, hanem pont megfelelő.
Horvátok nemrég vettek használt F-16 barakot Izraletől, Románok F-16ot Portugáliától.... ha vminek relatíve nagy használt piaca van akkor az az F-16. De ha új kritérium volt biztos olcsobb lett volna és megvehető egy Block 52/60. Szóval tuti vehettek volna olcsobban is.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88371)
[NST]Cifu 2018. júl. 13. 09:46 | válasz | #88373
Nálunk is így indult anno az F-16. Csak aztán "gazdasági döntés született".

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88371)
[NST]Cifu 2018. júl. 13. 09:46 | válasz | #88372
Ha ez volt a cél, akkor azért "zseniális" az ötlet, mert ugye nagyszerűen felhívja magára a figyelmet vele a harckocsi. "Like a big bullseye"...

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88370)
JanáJ 2018. júl. 13. 08:41 | válasz | #88371
Szerintem ez picit túl jó is nekik, de gondolom nem volt gyengébb képességű Vipera. Az mindenesetre meglepő, hogy simán győzött, mert nem csak a katonák akarták ezt, de a politikusok is, meg az ára is ennek volt a legjobb.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88368)
JanáJ 2018. júl. 13. 08:39 | válasz | #88370
Én még azt olvastam, hogy áttörésre akarták használni, hogy minél gyorsabban tudjon az ellen állásai közelébe jutni. Kvázi mint egy nitró gomb.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88369)
[NST]Cifu 2018. júl. 12. 19:28 | válasz | #88369
Alapvetően a mocsaras területeken való átjutásra próbáltak "unortodox" megoldásokat ki. Ezek közé tartozott, hogy mikor a sárba / mocsárba "belelassuló" harckocsit felgyorsítják a rakétákkal (egyben meg is emelhetik, csökkentve a talajnyomást), vagy akár adott esetben gázturbinával meghajtani / gyorsítani azt. A kísérletek nem hoztak látványos eredményt, illetve nagyon körülményes megoldásokat jelentettek, így nem folytatták azokat.

Válasz 'mijki' üzenetére (#88367)
[NST]Cifu 2018. júl. 12. 19:17 | válasz | #88368
Általánosságban tekintve jó deal, a gép nagyon modern a 4. generációt tekintve is (AESA radar, célzókonténer, stb.), hozzá a legújabb fegyverek (AIM-120C7, SDB, stb.), az ár ehhez mérthető.
F-35A-ból ugyanez kb. kétszer ennyibe kerülhet, és kb. 10 év múlva kaphatnák meg az első példányt.

Igazából logikus és korrekt döntés még akkor is, ha azt nézem, hogy EU tagként EU típust illett volna választani, ha már, de az F-16V-hez fogható gép kb. másfélszeres áron jött volna ki akár Eurofighter (ami talán túlzás lenne a szlovákoknak), akár Rafale, akár Gripen E/F típust néznek. Mondjuk EF és Gripen E/F esetén lehetett volna Meteor, ami azért az AIM-120C7 felett van. De ugye cserébe ott meg nincs SDB...

Válasz 'Zoli007' üzenetére (#88366)
mijki 2018. júl. 12. 18:35 | válasz | #88367
Erről a projektről valaki esetleg tudna mesélni kicsit?

Előre is köszönöm :))
Zoli007 2018. júl. 12. 18:08 | válasz | #88366
Ez mennyire jó deal?

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88364)
fade2black 2018. júl. 12. 17:40 | válasz | #88365
G2A rakétáknál az első 10-20+mpben nagyon durva hőkisugárzás van. Úgy indul, hogy fel kell lökni a rakétát 10-15-25km magasra.

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88362)
[NST]Cifu 2018. júl. 12. 16:42 | válasz | #88364
BTW, ez mintha lemaradt volna: szlovákia 14db F-16V Block 70/72 vadászbombázót vásárol 1,9 milliárd dollárért (kiképzéssel és fegyverzettel együtt).
[NST]Cifu 2018. júl. 12. 16:41 | válasz | #88363
Pont, hogy a rakétaindításról lehet info, de a beérkező rakétáról kevésbé, hiszen a végfázisban nem működik már a rakéta hajtóműve (ha csak nem olyan közel van az indítójármű, hogy erre esély legyen).

Adott esetben épp ez a probléma a SAM leküzdése terén... Ettől veszélyes egy Sz-350 vagy Sz-400 w/ 9M96 vagy 9M100-al...

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88362)
JanáJ 2018. júl. 12. 14:38 | válasz | #88362
Kérdés a Villám DAS-a milyen messziről észleli a beérkező csúnyaságot. Ha jól értem, akkor a rakéta indításról nem lesz infó, hacsak magát a startoló rakétát nem szúrják ki. Innentől meg akkor mehet a manőverezés? Mondjuk a 90 km-es táv nem kicsi, de simán megkerülhető. Vagy jöhet a drón raj, aztán azt szedjék le. :-)

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88360)
[NST]Cifu 2018. júl. 12. 12:23 | válasz | #88361
M167 VADS (földi M61 Vulcan) 20mm-es gépágyú Toyota pick-upon - a Technical-ok következő lépcsőfoka:
[NST]Cifu 2018. júl. 12. 12:17 | válasz | #88360
Az Sz-400 egy "high end" megoldás, nagy méretű és nagy hatótávolságú rakétákkal. Azzal, hogy 150-250-380km-ről képes a célpontokat elérni azt jelenti, hogy nem tudsz hagyományos (nem lopakodó) bombázóval / vadászbombázóval olyan közel menni, hogy "hagyományos" HARM anti-radar rakétát, LGB lézervezérlésű vagy JDAM GPS vezérlésű bombát, ill. SDB-t indíts.

Az Sz-350 eredendően "olcsóbb" lenne (HPASP is gondolom ezért tette kérdőjelesen oda), mert a radarja nincs olyan képességű (elvben), mint az Sz-400-asé. Csakhogy ezért cserébe a rakétái kisebbek, kisebb hatótávolsággal (bár a 120km is bőven méretes), cserébe drágábbak.

Az Sz-350 esetében tervezett 9M96 és 9M100 rakéták integrálhatóak / integráltak, tehát be lehetne állítani őket az Sz-400 rendszerbe (növelve a rakétacsatornák számát).

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88358)
[NST]Cifu 2018. júl. 12. 12:12 | válasz | #88359
Van tűzvezetés, csak éppen úgy működik, hogy a felderítő lokátor a célpontot követi, és menet közben a rakéta számára adatkapcsolattal továbbítja azt - a rakéta pedig az adatok alapján módosítja a pályáját, ha szükséges.

A fő különbség, hogy itt nincs olyan folyamatos cél- (és a rávezetés típusától függően: rakéta) követés, mint a félaktív, TVM vagy parancsközlős megoldásoknál. Emiatt drágább a rakéta viszont...

Válasz 'fade2black' üzenetére (#88354)
JanáJ 2018. júl. 11. 22:40 | válasz | #88358
Akkorbegy Sz-400al mukodhet ez a konfig, csak piszok draga? Minek az Sz-400 ha nem kell tuzvezeto radar?

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88357)
Hpasp 2018. júl. 11. 22:08 | válasz | #88357
Mert vannak kiemelt objektumok, amiket nagy hatótávolságú (drága) Sz-400 lérakkal védenek, amiket korábban az Sz-300PM védett.

Kiemelt városok - Moszkva; Szentpétervár; Kalinyingrád; Novoszibirszk;
Csendes Óceáni Flotta - Kamcsatka; Vlagyivosztok; Nahodka;
Északi Tengeri Flotta - Murmanszk; Szeverodinszk;
Fekete Tengeri Flotta - Novorosszijszk; Feodoszija, Krím félsziget;
Légierő bázisai - Engelsz; Hmeymim - Szíria;

És vannak célpontok, amik védelmére elég az (ócsó???) közepes Sz-350 komplexum is, amit eddig Sz-300PSz védett.

Azov; Szuhumi - Abházia; Jekatyerinburg; Szamara; Voronyezs; Habarovszk; Szolnecsnij; Irkutszk; Nazarovo;
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.11. 22:12:44

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88356)
JanáJ 2018. júl. 11. 21:53 | válasz | #88356
A működési elvét értem. Azt nem hogy minek az Sz-350, meg mi pluszt ad, hogy nem eleg az Sz-400 vagy Sz-300 melle egy Nebo, meg par long rangre ARH.

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88350)
Hpasp 2018. júl. 11. 20:31 | válasz | #88355
Kérdés, hogy mivel és mire tüzelsz...

... hidegháborús IR rakéták inkább rövidebb hullámhosszot használtak.

Válasz 'fade2black' üzenetére (#88353)
fade2black 2018. júl. 11. 19:55 | válasz | #88354
NASAMS egyik problémája, hogy mit kezd az 5gen gépekkel. Még ha tegyük fel lokátor érzékeli is vhogy indítják amraamot, annak pár kmes távba kell kerülnie ahoz, hogy érzékelje az 5gen gépet. Nagyon közel kell juttatni. Ennek a rendszernek kb imo uez a baja. A 9M96E2, hogy juttatod pár kmes távba ha nincs tűzvezetés?

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88350)
fade2black 2018. júl. 11. 19:49 | válasz | #88353
Sose értettem, hogy EM-IR érzékelők nagyja mért van 8-13mikron hulámhossz közé optimaizálva.
Hpasp 2018. júl. 11. 11:57 | válasz | #88352
Egen, nem véletlenül emlegetem az Sz-350 / Szu-57 párhuzamot...

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88351)
[NST]Cifu 2018. júl. 11. 11:27 | válasz | #88351
Akkor el voltam tévedve. Nagyon... Ez viszont így elég durva A2D képességnek tűnik. Persze ha működik...

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88348)
Hpasp 2018. júl. 11. 11:20 | válasz | #88350
Álá NASAMS. Annak sincs tűzvezető lokátora, csak egy meglehetősen átlagos 3D felderítője.
Persze a NEBO-M + Sz-350 + 9M96E2 jelenleg csak egy elvi lehetőség (Sz-350 még annyira sincs rendszerben mint a Szu-57 :), sehol sem láttam még ezt a kombinációt hivatalos anyagban reklámozni.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.11. 11:20:47

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88349)
JanáJ 2018. júl. 11. 10:47 | válasz | #88349
Akkor ezt most fejtse ki valaki. A NEBO nem tűzvezető, csak felderítő (?). Nagyjából tudja mi van ott s erre oda küldenek egy long range ARH rakétát. Ennyire pontosan lehet rá indítani, hogy a rakéta icipici radarja - ami gondolom pont "rossz" hullámhosszon kűzd - megtalálja a Villámot. Ha ennyire egyszerű a dolog, akkor minek küzdenek a lopakodással?

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88348)
Hpasp 2018. júl. 11. 09:49 | válasz | #88348
Csakhogy a 9M96 és a 9M100 "csak" 40km-es hatótávolsággal bír...

9M96E2 - 120km

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.11. 09:49:42
[NST]Cifu 2018. júl. 11. 09:23 | válasz | #88347
Mintha már agyaltunk volna azon, hogy a NEBO-M + Aktív végfázis kombó adott esetben működhet, nemdebár? Vagyis ez esetben kellene egy mondjuk legalább 80km-es hatótávolságú ARH / IR SAM rakéta. Tűzvezető radarra pedig nincs szükség. Csakhogy a 9M96 és a 9M100 "csak" 40km-es hatótávolsággal bír...

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88346)
Hpasp 2018. júl. 10. 16:50 | válasz | #88346
Ha még nem unjátok a matekot, akkor számoljunk egy NEBO-M-et...

Kezdjük az antenna nyereségének megbecslésével. Ez egy 7x24db függőleges Yagi dipól antennákból álló rács.
Mivel nem ismerjük az általa kibocsájtott nyaláb paramétereit, egy alap Yagi antennából indulunk ki, ami helyszögben 90°, oldalszögben 50°-os nyalábot állít elő.
Látható a képen, hogy itt az antennák függőlegesen polarizáltak, így a szögeket számításkor felcseréljük.

nyaláb átmérője helyszögben (7db antenna függőlegesen)
o1 = 50° / 7db = 7°

nyaláb átmérője oldalszögben (24db antenna vízszintesen)
o2 = 90° / 24db = 3.75°

Marketing anyagból ismert a NEBO-M távolsági felbontása (500m) amiből számolunk egy vételi érzékenységet.
PR = -96dB + 10*log(300/500m) = -98,2dBm

Számítsuk ki az antenna nyereséget, 7° x 3.75° fokos nyaláb esetére.
o1, o2 - nyalábátmérő
2xG= 20*log(29000/((o1 * o2)) = 20*log(29000/((7° * 3.75°)) = 60.9dBi

Valahol 20kW-os adókról olvastam, számoljunk azokkal egy adóteljesítményt, 7dbx24db = 168db elemre.
168db x 20kW = 3.36MW
PT = 10 * log (3'360'000'000mW) = 95.3dBm

Eddig semmi különleges, de a lényeg most következik amikor a terjedési veszteséget kiszámítjuk, mondjuk 160MHz frekvenciát feltételezve.
20 log(F) = 20 log (160MHz) = 44.1dB !!!

Ez bizony a cm-es lokátoroknál megszokott 70..80dB-es veszteség töredéke!

Lássuk a felderítési távolságot 1m² radar-keresztmetszetű cél esetén.
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 95.3dBm - -98.2dBm + 60.9dBi - 103 - 44.1dB + 0 = 107.3dB
log(D) = 2.6825
D = 10^2.6825 = 480km <- ennek nagyon örülünk, mivel megegyezik a prospektus értékével.

Na most feltételezzük hogy az F-35-ös radar-keresztmetszete mondjuk -29dBsm.

A fenti egyenletbe behelyettesítve:
40 log(D) = 95.3dBm - -98.2dBm + 60.9dBi - 103 - 44.1dB - 29dBsm = 78.3dB
log(D) = 1.9575

D = 10^1.9575 = 90km <- ennyi lenne tehát az általunk becsült NEBO-M felderítési távolsága egy -29dB
radar-keresztmetszetű cél esetén.
JanáJ 2018. júl. 09. 13:49 | válasz | #88345

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88344)
Hpasp 2018. júl. 09. 12:14 | válasz | #88344
Ha jobban érdekel a téma akkor ezt olvasd el, itt 650 oldalon részletesen összefoglalják az amcsi kísérletek eredményeit.
http://fissilematerials.org/library/gla77.pdf

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.09. 12:15:52

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88343)
JanáJ 2018. júl. 09. 11:28 | válasz | #88343
Nekem meglepő, hogy 700 méterre egy 2-15kt nuki túlélhető egy t-54/55-ben. Ennek kapcsán érdekes az is, hogy hogy változott az emberek hozzáállása a nukihoz.

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#88342)
molnibalage83 2018. júl. 09. 10:55 | válasz | #88342
Elolvastam, de igy sem ertem.
JanáJ 2018. júl. 09. 08:12 | válasz | #88341
Ha elolvastad volna F1End hsz.-át... :-)

Válasz 'molnibalage83' üzenetére (#88340)
molnibalage83 2018. júl. 08. 22:22 | válasz | #88340
Mármint mekkora hatoero es mi a hihetetlen? Hogy túléli? Hadijatekok felallasai mindket oldalról elérhetőek. Ht összefoglaló mellékletében is van egy asszem. Egy 50kt fegyver veszteseget kb. 500 főre tettek es kb. kettucat járműre. Ezej nem stabil alapokon álló épületek es abv vedelem is van. Szetbontakozva meg a celsuruseg alacsony. A bobmaknsk is van szorsa a bm-nek meg aztan hajjaj. Akkor meg nen iszkander volt...

Válasz 'JanáJ' üzenetére (#88338)
molnibalage83 2018. júl. 08. 22:16 | válasz | #88339
Nevetséges. Es ennek az országnak haderejetol rettegteg anno meg persze a híres német precizitas. Ez es az elbaszott energia politikájuk egyre rohejesebb kepet fest le az országról.

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88329)
JanáJ 2018. júl. 08. 20:55 | válasz | #88338
Gondolom az EMP sem segít mindennemű árnyékolás ellenére. A 700 méter hk-ra az nekem hihetetlen.

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88337)
Hpasp 2018. júl. 08. 15:27 | válasz | #88337
A nukleáris harci rész mennyire hatásos a légijárművekkel szemben?

A lökéshullám letépheti a célok szárnyát, a Nike a 2kt-s harci résszel direkt pár száz méterrel a cél fölé vezette ki a rakétát, és ott robbantott.
A Volhov 15kt-s harci része 1.6km, a Vega 25kt-s harci része 1.8km-en belül volt hatásosnak tekinthető, tetszőleges irányból.

Válasz 'F1End' üzenetére (#88335)
Hpasp 2018. júl. 08. 15:12 | válasz | #88336
Mivel a Volhov (SA-2D/E) fejlesztése során sem annak frekvenciáját, sem adóteljesítményét nem akarták tovább növelni, így a Gyesznához (SA-2C) képest kétharmaddal növelt felderítési távolságot csak új antenna hozzáadásával lehetett elérni. Ezek lettek az első tűnyalábot képző antennák a Szovjetunió tűzvezető lokátorai között.

Az elvárt 133km-es felderítési távolsághoz számítsuk ki, hogy mennyi extra dB-t kell az új antennán nyernünk...
40 log(D) = 40 log(133km) = 85dB

...mivel a Gyeszna esetén a fenti képlet eredménye 76.5dB volt, a szükséges különbség:
85dB - 76.5dB = 8.5dB

A Gyeszna antennája 7° x 1.1° nyalábot képezett...
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(7° x 1.1°)) = 20*log(3766) = 71.5dBi
... az új tűnyalábot létrehozó antennának így 71.5db + 8.5dB = 80dB-t kell teljesítenie.

Számítsuk ki a szükséges tűnyaláb átmérőjét.
80dB = 20*log(29000/o²)
4 = log(29000/o²)
10^4 = 29000/o²
o² = 29000/10000
o² = 2.9
o = 1.7°

Így kerültek fel a Volhov (SA-2D/E) keskenysugarú antennái.

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88334)
F1End 2018. júl. 08. 14:27 | válasz | #88335
A nukleáris harci rész mennyire hatásos a légijárművekkel szemben?
A hagyományos harci részek elsősorban repesszel pusztítanak ha jól tudom, ez nyilván nem része a nukleáris töltetek esetében a pusztító erőnek.

Harckocsikra tekintettel ami eszembe jut az az angol wikiről egy megjegyzés a T-54/55 lapon az ABV védelemmel kapcsolatban: "Trials with nuclear weapons showed that a T-54 could survive a 2–15 kt nuclear charge at a range of more than 300 metres (980 ft) from the epicentre, but the crew only had a chance of surviving at 700 metres (2,300 ft). It was decided to create an NBC (nuclear, biological, and chemical) protection system which would start working 0.3 seconds after detecting gamma radiation."

Valami ilyesmi infó van repülőgépekkel kapcsolatban is?

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88333)
Hpasp 2018. júl. 08. 13:22 | válasz | #88334
Egy adott méretű antenna által kisugárzott nyaláb átmérője függ az antenna méretétől, illetve a nyaláb frekvenciájától. Ugyanakkora méretű antenna nagyobb frekvenciájú jelet, szűkebb nyalábba képes kisugározni. Kézenfekvőnek tűnhet az adó frekvenciájának növelése, viszont a magasabb frekvenciájú jelnek azonban nagyobb a terjedési vesztesége így valamennyit veszítünk az antenna nyereségének növelése esetén.

Növeljük az adó frekvenciát kétharmaddal, 3GHz-ről 5GHz-re.

Dvina (SA-2A/B) esetén a terjedési veszteség:
20 log(F) = 20 log (3000MHz) = 69.5dB

Gyeszna (SA-2C) esetén ugyanez:
20 log(F) = 20 log (5000MHz) = 74dB

Látható hogy a frekvencia kétharmaddal való növelése 4.5dB-el növeli a terjedési veszteségünket, lássuk mit nyerünk cserébe az antenna nyereségen.

A Dvina (SA-2A/B) antennája 10° x 2° fokos legyezőnyalábot állít elő, 3GHz-en.
Dvina nyeresége (duplán számolva, mivel az adás, és a vétel is ugyanazon az antennán valósul meg):
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(10° * 2°)) = 20*log(1450) = 63.2dBi

Az ugyanekkora méretű Gyeszna (SA-2C) antennája 5GHz-en már 7° x 1.1° fokos legyezőnyalábot állít elő.
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(7° x 1.1°)) = 20*log(3766) = 71.5dBi

Összesítve a frekvencia kétharmaddal történő növelése, 71.5dBi-63.2dBi = 8.3dB antenna nyereséget eredményezett, amit a terjedési veszteség a korábban célként kitűzött 8.3dBi-4.5dB = 3.8dB-re csökkent.

A fentieket összefoglalva, a felderítési távolság egyharmaddal való növeléséhez, az adóteljesítményt és a frekvenciát is kétharmaddal kellett növelni, az antenna méretének megtartásával.

A Gyeszna (SA-2C) adatai így:
PT - adóteljesítmény; 90dBm (1000kW)
PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
2G - antenna nyereség duplája (adáskor és vételkor); 71.5dBi (7° x 1.1°)
F - frekvencia függő terjedési veszteség; 74dB (3GHz)
o - cél radar-keresztmetszete; 0dB (1m²)

40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 90dBm - -92dBm + 71.5dBi - 103 - 74dB + 0 = 76.5dB
log(D) = 1.912

D = 10^1.7616 = 82km

Miután a fenti munkánkért kijáró Lenin rendet átvettük, a következő plecsniért tovább kell növelnünk a felderítési távolságot, azonban immár kétharmaddal...

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 13:27:03

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88333)
Hpasp 2018. júl. 08. 13:13 | válasz | #88333
Második lépésként vizsgáljuk meg a analóg vételi érzékenység növelésének lehetőségét.
Az analóg vételi érzékenységet azonos technikai színvonalon, leginkább a komplexum távolságmérési felbontásának növelésével lehetne növelni, ez azonban nagyobb harcirészt és ezáltal nagyobb tömregű rakétát igényelne.

Dvina (SA-2A/B) esetén a ~200kg-os harci rész ~60m-es mellélövés esetén garantál találatot, ami lehet ±60m, így összesen 120m-es szükséges távolságmérési felbontással számolva:
PR = -96dB + 10*log(300/120m) = -92dBm

Érdekességként nézzük meg a Berkut (SA-1) rakétájának ~400kg-os dupla tömegű harci részével mit nyerhetnénk. A dupla tömegű harci rész, mindössze negyed akkora távolsággal növeli a garantál megsemmisítési zónát 75m-re.
PR = -96dB + 10*log(300/150m) = -93dBm

A fentiekből látható, hogy nincs sok értelme a harcirész további növelésének, hiszen azt duplázva is mindössze 1dB-t nyernénk, nem beszélve annak hatásával a rakéta össztömegének növekedésére (azonos hatótávolságot feltételezve), ami új indítóállványt, töltő járművet, stb igényelne. Ez az út nem járható.

Az adón és a vevőn kívül maradt az antenna és annak nyeresége, ahol a szükséges 6dB-ből a hiányzó további 3.8dB-t kell a továbbiakban megtalálnunk.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 13:13:50

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88330)
Hpasp 2018. júl. 08. 12:30 | válasz | #88332
Korábban is felmerült, hogy az egyik legegyszerűbb mód ugye a nagyobb (érzékenyebb) antenna alkalmazása, miért nem látunk mégse rendkívül nagy méretű tűzvezető radarokat?

Érzékenyebb antenna nincs.
Az antenna fizikai méretének növelésével (adott frekvencián), az általa létrehozott nyaláb átmérőjét csökkented, és ezáltal nő az antenna nyeresége.
Létezik nagy fizikai méretű antenna például a P-14 (Tall King), a Vega tűzvezetője (Square Pair), viszont itt elveszíted a mobilitást.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 12:30:43

Válasz '[NST]Cifu' üzenetére (#88331)
[NST]Cifu 2018. júl. 08. 11:08 | válasz | #88331
Korábban is felmerült, hogy az egyik legegyszerűbb mód ugye a nagyobb (érzékenyebb) antenna alkalmazása, miért nem látunk mégse rendkívül nagy méretű tűzvezető radarokat?

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88330)
Hpasp 2018. júl. 08. 10:48 | válasz | #88330
A Dvina (SA-2A/B) tűzvezető lokátorának felderítő képességét a fenti egyenlettel könnyen kiszámíthatjuk mondjuk 1m²-es radar-keresztmetszetű célra is.

40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 87.8dBm - -92dBm + 2* 31.6dBi - 103 - 20 log (3000MHz) + 10 log(1m²)
40 log(D) = 87.8dBm + 92dBm +63.2dBi - 103 - 69.5dB + 0dBsm = 70.5dB
40 log(D) = 70.5dB
log(D) = 1.7616

D = 10^1.7616 = 58km

Nézzük most meg az egyenlet segítségével, hogy mit tehetünk a Dvina (SA-2A/B) lokátorunkkal, ha növelni szeretnénk a felderítési távolságát egyharmaddal, hogy a végén megkapjuk a Gyeszna (SA-2C) tűzvezető lokátorát.

PT - adóteljesítmény; 87.8dBm (600kW)
PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
2G - antenna nyereség duplája (adáskor és vételkor); 63,2dBi
F - frekvencia; 3GHz = 3000MHz
o - cél radarkeresztmetszete; 1m²
D - ~60km felderítési távolság; ezt szeretnénk egyharmaddal növelni, legyen a cél mondjuk ~80km

40 log(D) = 40 log(80km) = 76.5dB

Látható hogy +6dB-t kell a Dvinához (70.5dB) képest találnunk.

Első lépés az adóteljesítmény növelése.
Növeljük az adóteljesítményt kétharmaddal: 600kW->1000kW
PT = 10*log (1'000'000'000mW) = 90dBm

A Dvina 87.8dBm értékéhez képest 2.2dBm-et nyertünk a szükséges 6dB-ből.

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 10:53:11

Válasz 'Hpasp' üzenetére (#88327)
[NST]Cifu 2018. júl. 08. 08:07 | válasz | #88329
Érdekes cikk a német EuroFighter-problémáról, tömören arról van szó, hogy az Eurofighterek szárnyvégén lévő RWR rendszereinek hűtéséről fél éve kiderült, hogy nem üzemel egész egyszerűen. Az RWR nélküli gépeket az aktív állományból kiírták, csak kiképző / gyakorló repülést hajthatnak végre. Így viszont összesen 10 aktív EuroFighter gépe maradt a Luftwaffe-nak. A probléma ott van, hogy a tönkrement alkatrészt egész egyszerűen nem tudják pótolni, mivel az eredeti gyártót azóta felvásárolták, és nem gyártják már az adott alkatrészt...

1 2...80 818283 84...1179 1180