Itt saccolunk egyet
tipikus zaj: 5dB
tipikus jel zaj viszony: 13dB
összesen tehát a hőzaj: -114dBm + 5dB + 13dB = -96dBm ami 1MHz sávszélességre érvényes, 17C° hőmérsékleten.
A Dvina komplexum V-750V légvédelmi rakétájának 196kg-os harci része 60m-en belül garantáltan hatásos, így ebből a komplexum számára szükséges távolság mérés pontosságára 120m adódik.
Tudjuk hogy 120m-t a fény 0.4μs alatt tesz meg, így a vevő szükséges sávszélessége kiszámolható:
B = 1/0.4μs = 2.5Mhz
Ebből már lehet becsülni egy átlagos vevőérzékenységet:
PR = -96dB + 10*log(2.5) = -92dBm
A Dvina tűzvezető lokátora 10° x 2° fokos legyezőnyalábot állít elő.
Számítsuk ki az antenna nyereséget.
Mitől nem nagyhatalom? Talán nincs atomfegyvere? Talán kevesebb energiahordozót exportált? Mitől segítené nagyhatalomba Oo-t az, ha nyakába venne egy csődtömeg országot, aminek egyik fele a pokolba kívánja Oo-t és csak elnyomókat lát benne, mert még élt is abban a rendszerben talán? A másik fele, meg talán már most is nyugatra menne, ha tudna és háta közepére kéne neki egy új Szu, hogy Moszkvában mondják meg, hogy mi legyen Kijevben. Ez a múltban valahogy nem jött be... ('30-as évek).
"Azért nem volt komolyabb katonai akció a támadásra, mert az EU és az Egyesült Államok ezt javasolta, mondván, hogy majd szankciókkal vágnak vissza, nem fegyverekkel."
Mármint ukrán részről? Azért nem volt, mert az ukrán hadsereg nagy része nem volt hadrafogható, megbízható és úgy-ahogy hadrafogható alakulat csak Galíciában volt, onnan át kellett előbb irányítani őket ezer km-rel keletre... addig a frontot az Azov meg a többi "neonáci" "gárdista" csapat (Pravij szektor fociultrái stb.) "tartották" gyakorlatilag. Vagyis pontosabban a jelenlétükkel és elérték, hogy a lakosság Kelet-Ukrajna zömében (Janukovics hátországában ugye) ne álljon nyíltan az oroszpárti oldal mellé, mert kissé beterrorizálták azokat, akiknél ilyen gyanú merült fel. Az oroszok nem számítottak erre, sem arra, hogy a nyugat-ukrajnai alakulatokat viszonylag hamar át tudták dobni keletre. A krímben meg gyakorlatilag esélye sem volt az ukrán katonáknak ellenállni, sokszor fegyvertelenül álltak az oroszokkal szemben, akik baseballütőkkel és ólmosbotokkal ütötték őket, ha megpróbáltak ellenkezni (ezt is említi a videóban).
Az meg eleve kizárt volt, hogy a nyugat avatkozzon be fegyveresen, Putyin egyértelműen jelezte, hogy atomháború lenne abból. Ha blöffölt is, nem érte meg megkockáztatni lehívni, mikor az USA gyakorlatilag elérte a célját, a lényegen a Krím annektálása és a donbászi konfliktus nem változtat sokat. Ahogy Zbigniew Brzezinski mondta, Ukrajna nélkül Oroszország nem nagyhatalom, a cél pedig ez volt, az ukrán-orosz viszony nem fog ezek után pár évtizedig normalizálódni, Oroszország európai befolyásszerzési próbálkozásai is ezzel igencsak be lettek határolva lehetőségek terén, egy közös gazdasági érdekeken alapuló német-orosz-kínai tengely kialakulásától sem kell tartania tovább Washingtonnak.
Civil GPS-t elég egyszerű zavarni, ugyanis nem zavarvédelemre, hanem olcsóságra/kis fogyasztásra tervezték.
És akkor egy kis matek...
Sajnos nem találtam forrást a GPS műholdak adó teljesítményére, így itt az alábbi feltételezéssel élek:
adóteljesítmény PT=25W = +14dBW
antenna nyereség G=13dBi
műhold távolsága d= 21'000km
frekvencia f=1500MHz
Egy civil onmi-direkcionális vevőn a teljesítmény így;
Ezek után már csak az itt található katonai GPS vevők J/S (zaj/jel) tényezőit érdemes megnézni:
A legdurvább szerintem a NavFire nevű egység, ami 25'000g túlterhelést visel el (kilövést), és még így is 85dB a J/S képessége.
A SABR vevő 120dB feletti a J/S képessége.
Természetesen vannak olyan tüzérségi feladatok, amelyek során közvetlen irányzással kell leküzdeni a célt, pl. rés lövés, de ahhoz, hogy ezek a lövegek páncélosok ellen is tudjanak küzdeni, ahhoz eleve kell rendelkezniük arra alkalmas lőszerekkel. Nem tudom, hogy a nyugati lövegekhez rendszeresítettek- e ilyeneket, illetve felkészítették-e a kezelőket mozgó célok, közvetlen irányzással való leküzdésére.
Mikor megkérdeztem egy harckocsizót, hogy mit művelne egy T-72-el egy repesz romboló, akkor azt mondta, hogy jó eséllyel kopaszra nyírja, láncot viszi, javítható lesz, de a bent ülőknek reszeltek, mert nincs repesz fogó háló (?).
Volt kép régen a magyar lőtesztekről, ott nem vertek telibe D-20 repeszr.-val egy 72-est? Nem találom.
Azon azért senki nem lepődött meg, hogy az oroszok az elit egységeikkel hülyére verik a kisebb, legatyásodott, motiválatlan, 40 évig megszállt, ezért helyileg, kiképzésben és technikában ismert ukránokat. Attól kell megrémülnie az Armynak, hogy ha felderít az 50 ezres drón, akkor a 60 éves graddal lőnek? Az oroszok gondolom okosan rágyúrtak az EW vonalra, mert légierőben nem versenyezhetnek a nyugattal, meg soha nem is ment. Vagy azon kell meglepődni, hogy ha összeugrana Orosz o. meg a "nyugat" akkor az nem lenne olyan séta repülés mint a Jugók?
Örökké megy a fikázás, hogy az amik mennyi pénzt égetnek el bénázással. Ennek ellenére Orosz o. meg a civil drónjaikkal megváltják a világot. Az orosz kirakat baka most, vagy most sem éri el a 20-30 évvel ezelőtti amcsi szintet.
"A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?"
A hidegháborús szovjet doktrína szerint, minden tábori tüzéreszköznek alkalmasnak kellett lennie közvetlen irányzással ellenséges páncélosok leküzdésére. Nem véletlen, hogy pl a D-20-as-hoz rendszeresítettek kumulatív gránátot, akárcsak a 2Sz1-eshez is. A D-20-aasal rendszeres gyakorolták is, illetve emlékeim szerint valamelyik próbalövészeten is lőttek D-20-sal célharckocsira a Bakonyban elemzési céllal. Természetesen az is benne van a kalapban, amit Cifu mondott, hogy hiány mutatkozhatott a bevethető harckocsikból.
"-A Hibrid hadviselés lényege, hogy először beépített "sejtek" felmérik a veszélyforrásokat (célpontokat), előkészítik a későbbi mozdulatok számára a terepet illetve hangulatkeltést hajtanak végre. A második lépcsőben zavargásokat szítanak, ami akár fegyveres összecsapásokig (lázadásig) is eljuthat. Ekkor következik a katonai beavatkozás, amiből vagy békekötés, vagy nukleáris elrettentés lesz (függően a katonai beavatkozás sikerességétől). "
Csak halkan kérdezem meg, ezt csak az oroszok alkalmazzák napjainkban? Líbia, Szíria, Egyiptom (saját hadsereg)?
Megnézted a videot? Mert alapvetően nem velem vitatkozol...
Én elhiszem hude jó cuccaik vannak és ha vmi történik hirtelen megjelenik az Army hiperszuper EWs felszerelésekkel, komoly manpad/shorad járművekkel, eszközökkel a semmiből... de ebből nem lehet kiindulni nem mellesleg akkor uez igaz Oroszokra/Kínára/...is?
A duplat meg nem én írtam. Amúgy ja mérnök lennék vagymi.
Gondolom mernok vagy mert nagyon ugy gondolkodsz. A haborut emberek vivjak eszkozokkel es nem eszkozok eszkozok ellen.
Mar feltunt az elozo kezifegyveres hozzaszolasban is hogy fiktiv keplekeny fogalmakat mint a dupla es stophatas abszolut ertekben kezelsz tehat dupla akkor feldől, nagyobb kaluber nagyobb stophatas stb.
De ez nem igy van valosagban, sem a kezifegyverek teren sem masban. Az amerikaiak 10szer tobb penzzel gazdalkodnak es nagyjabol 20-30 ev technologia elonnyel rendelkeznek es attol meg hogy tele van net nyilvanos infokkal az igazan lenyegesekrol melyen kussolnak. Iszonyat jo cuccaik vannak mar baka szinten is lehet tippelni milyen lehet H-T szinten.
.
A nyugati harci dokrina a tamadason az agressziv erofolenyen es sunyizason alapszik.
Tehat nem reagalnak hanem nyitnak.
Tehat azzal inditananak hogy olyat utnek ami faj.
Mért az Orosz hybrid, next gen nem? Megnézted a videot?
Ketto egy lepedt nem tesznek amig manpadnal komolyabb kepesseg van.
Hát ha így van akkor el is bukta US a 2.vh óta létező legnagyobb stratégiai/taktikai előnyét.
A tuzerseg messze a leg logisztika igenyesebb haderonem.
A tüzérség egy filléres dolog és logisztikai álom egy légierőhöz képest. Kezdjük talán a személyzet, kiszolgáló személyzet kiképzésénél. Brutális a difi. Aztán üzemeltetés. Hány repült órára hány óra szervíz jutl? És akkor nézzük meg a költség oldalt is.
Kedvencem továbbra is, hogy csak Harrissal tudnak kommunikálni de csak akkor ha maxra csavarják, akkor viszont jön a a sortűz.
Ha lenne is dron elharito kepesseg, honnan a pixisbol mondod meg, hogy melyik a sajat? Foleg a kinaiak jarnak elen a nyugati formak koppintasaban. Egy ilyen olcso eldobhato cuccra nem valoszinu, hogy felrakjak a legkifinomultabb IFF rendszereket.
Eut dolgot nem jatszak. A nyugati harci dokrina a tamadason az agressziv erofolenyen es sunyizason alapszik.
Tehat nem reagalnak hanem nyitnak.
Tehat azzal inditananak hogy olyat utnek ami faj.
Ketto egy lepedt nem tesznek amig manpadnal komolyabb kepesseg van.
harom
A tuzerseg messze a leg logisztika igenyesebb haderonem. Fujhatod a tuzerseget ha granat meg az uzemabyag nem jut ki a harcterre, mert nincs egy hid epen az orosz folyokon.
A ruszki EWt meg vilagosan mutatja Sziria a nyugatiak azt csinalnak amit akarnak. Az izraeliek Iran tourjarol nem is beszelve.
Eros gyanum, matek eseten Ivan boszen tekergetne a TBK mert mas nem igen menne naluk. Egy csori orszag a dollar meg nagy ur. Tok mindegy hogy m8lyen hatekony az orosz elharitas 100 000 dollarert meg egy nyugati utlevelert barmit megkaphatnak.
Itt a Kub-M3 féle indítás utáni célmegvilágítást vázolod fel Buk-nál?
Igen, lokálisan. De pont erről beszélek. Egy szétesett pénztelen 30 éve szovjet cuccokkal hadakozó Ukrajna ellen könnyű powerkodni. USAF és Army szintű ellenfél ellen már kevésbé.
Videó link hiányzik. Vagy az "ezt" = Cifu linkje? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 16:22:18
20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van.+ 3 méter vasbetonon átmegy az SDB.
Lehet napestig dobálni őket, ha nem müködik a fuse. :) Eközben az integrált légvédelmi rendszer nagyon problémás. LR radar ad kb poziciót, irányt. Buk tudja jösz csak akkor kapcsol radart amikor már fixen befog. Azonnal lő. repidő mennyi a rajta lévő rakétának? Már tovább is ált.
Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...
Orosz UAV felderít vmit. Két független helyzetű Orosz tüzérség lő és azonnal mozog. Ukránok is rendelkeztek Counter Fire radarral visszalőnek. Amint visszalöttek Orosz CVounter Fire radar adja a poziciót Orosz tüzérségnek akik lőnek. Persze ez megy odavissza, de alapjában az győz ahol több és ha lehet mobilisabb tüzérség van. És ebben Oroszok min US szinten játszanak. Lokálisan egy KEUt nézve megelképesztő a fölény.
más:
UAV döntő. Nehezen felderíthető és ha igen értékben szörnyű csere pl buk rakétát indítani rá.
Minden új Orosz eszközön, T-14, T-25, Bumerang lesz UAVnak hely.
Orosz EW 20*20kmes körzetben kvázi ki tudta kapcsolni a kommunikáció minden formáját. harris maxra állítva tudott esetleg kommunikálni. MAXra állítva Oroszok képesek bemérni a helyzetét és már megy is grad, smertch, 2S1, d-30, msta
US/NATO kezdi felismerni a lemaradását de eddig nincsenek kézzelfogható eredmények. Se EW, se légvédelmi vonalon.
USA 18milliárd $, leírni is sok költött az FCSre aminek központ eleme lett volna egy desszantolható light tank. 0db van rendszerben. Sprut-SD fejlesztése zizikbe mérhető, rendszerben van, papír de deszantolható és ott van rajta a 125mmes ágyú.
Ezt a videot tessék megnézni elejétől végéig. Kétszer. Elképesztően hasznos. Utoljára szerkesztette: fade2black, 2018.07.05. 16:19:41
20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van
Jogos, elszámoltam magam (mondjuk én 30km-el számoltam, de ott is 3 perc alatt megvan 200m/s esetén).
Az SDB esetén a fedezékbe húzódást nem értem. Két irányú adatkapcsolat és módosítod a becsapódási pontot. 3 méter vasbetonon átmegy az SDB. Sok szerencsét a fedezék kereséshez.
Behúzódik egy magasabb épület mögé, és nem lát rá az SDB. 2 perc alatt is elég távol kerülhet a harckocsi ahhoz, hogy GPS koordináták alapján ne találd el. Ezért kellett az aktív rávezetés az SDB II-höz. Csakhogy ahhoz meg rálátás kell a célpontra...
A HE-FRAG esetén akkor viszont arról van szó, hogy akár egy ezeréves T-72 is harcképtelenné tesz akár egy M1A2 SEP-et is HE-FRAG gránáttal csak kilőni nem tudja?
Függően attól, hogy hol találja el. De igen, előfordulhat ilyen eset is, noha ahhoz szerencsétlen találat kell, hogy kiiktassa a parancsnok periszkópját és az irányzó optikájának "Kutyaházát" is.
A Gvozgyikás példa első sorban arról szólt, hogy telibe küldi HE-FRAG-al, ami leszedi a célpont harckocsiról az ERA-t, utána pedig egy Maljutka is simán átütheti már a páncélzatot.
Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...
A veszély még ettől veszély marad. Ha az ellenfél előbb deríti fel a harcjárműveidet, és indít rá GRAD-okat, aztán a tüzérsége húzza a belét is egyből, akkor esélyes, hogy a válaszcsapás már csak a hült helyüket találja. Ezért fontos a drón-elhárítás...
20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van. Ha 900 km/h táján oldják 8 km magasan, akkor a sima bomba loftolva elszáll 20 km-re szárnyak nélkül. Valójában alig van időbeli eltérés aközött, hogy low level közel menne a gép és olda kis magasságon vagy magasban SDB oldalás van. A bomba folyamatos süllyedés mellett enyhén lassul, de ez bizonyos sebessége alá nem. 200 m/s átlagsebességel is 2 perc alatt lazán ott van.
Az SDB esetén a fedezékbe húzódást nem értem. Két irányú adatkapcsolat és módosítod a becsapódási pontot. 3 méter vasbetonon átmegy az SDB. Sok szerencsét a fedezék kereséshez.
A HE-FRAG esetén akkor viszont arról van szó, hogy akár egy ezeréves T-72 is harcképtelenné tesz akár egy M1A2 SEP-et is HE-FRAG gránáttal csak kilőni nem tudja?
A Grad-os példa pont az, aimre gondoltam Ukrajna ellen powerkodni könnyű. Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...
Valahol irtak, hogy az ukran vontatott 122 mm-es tuzerseget nagyon drasztikusan leamortizaltak.
Az ukranok irtak egy appot iphone-ra, ami kiszamolta a loelemeket. Ugye van rajta GPS meg terkep is. Az oroszok, meg meghekkeltek az appot , ami azutan Moszkvaba is elkuldte a sajat koordinatakat. MIre az Ukranok beceloztak az ellent, addigra a masik oldal is celra tartott.
Ma gyakorlatilag minden katonanak ott lapul a zsebeben a mobil, ami ugye folyamatosan jelenti a poziciojat a halozatnak. Nem kell hozza JSTARS, hogy pontosan kepben legyel minden ember helyevel a harcmezon.
De viszont azért tegyük hozzá, hogy ha nem legatyásodott ukrán állományt nézzük, azért az USAF meg tudná valósítani azt, hogy CAS-ra alkalmas környezet legyen. Csak a kockázat messze az AF szintje felett van. Az F-35 lesz majd gamechanger ezen a téren.
Valahol azért érthető a kritika. A hagyományos értelemben vett CAS koncepció felett eljártaz idő, ha az ellenfélnél van MANPAD és esetleg SHORAD. Az, hogy SDB-t dobálsz 20-30km-ről, az már messze nem teljesíti a "Close" fogalmát a CAS-ból. És így kvázi a CAS maga válik okafogyottá, hiszen egy 20-30km-ről leoldott SDB-nek azért kell 5-6 perc a célhoz eljutáshoz, így egy mozgó célpontot eltalálni vele nem olyan egyszerű (nem véletlen az SDB II esetében az aktív rávezetés - csakhogy mi van, ha fedezékbe húzódik a célpont addigra?
A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?
A közvetlen találat esetén nagy eséllyel harcképtelenné, vagy legalábbis erősen lecsökkent harcképességgel bíróvá degradálja a célpontot (optikák tönkretétele, lánctalpsérülés, toronysérülés, stb.). Nem ideális harckocsi-elhárító képesség, de amíg más ATGM vagy harckocsiból indítótt HEAT / APFSDS nem képes ennyire se, addig szükségmegoldásnak megteszi. Csendben hozzáteszem, hogy itt inkább a harckocsik hiányáról lehet szó szerintem, hiszen a 122mm-es HE-FRAG semmivel sem tud többet, mint egy 125mm-es HE-FRAG...
Itt arra gondolsz, hogy oszlopban vonuló egységen rajtaütnek és nincs idő felfejlődni? Meg arra is, hogy ami éppen csak pihen/megáll akkor az igen gyorsan MLRS és tüzérségi tüzet kaphat a nyakába? Mert akkor lásd fent. Azért az oroszok könnyen powerkodnak ott, ahol nem hasonló szintű képesség van.
Itt az történt, hogy vonult az oszlop, egyszer csak (miután az orosz drónok felderítették) jött a GRAD eső, és a túlélőkre rányitotta az ajtótt egy páncélos egység. Ez így kb. Ultra Kill kategória.
A lényeg, hogy nem szabad félvállról venni az ellenséges drónok felderítését és leküzdését, mert az életed múlik rajta.
A GPS-re van tapaztalat? Mert Hpasp és Platon az indexen elég szépet vitázott arról, hogy a korszerű GPS holdakat és vevőket zavarni jelen állás szerint elvileg a reménytelen kategóriában van.
Nem egyértelmű, de van. A fő probléma, hogy a katonai GPS zavarásról kevés említés van. A felhozott példák civil GPS-t használtak. Viszont mivel ismert a katonai GPS frekije, elnyomás (fehérzaj) szintű zavarás lehetséges. Persze, fel lehet deríteni azokat, és oda csapást mérni, de ettől még addig nem tudod pontosan a helyzetedet...
Azért hozzá tenném, hogy az oroszok könnyen powerkodtak Ukrajna ellen. Lehet, hogy a jenki lenyomat 10-szer akkora, csak a fagyi visszanyalás képessége is egészen más.
A CAS terén azt hozza, amit elég régóta pedzegetek, hogy az éppencsak poszt hh lévédelem ellen 6 km alatti CAS nincs. 6 km felett CAS-olni nehéz, bár lehetséges. A MANPAD felzvar 4 km-re, a Tor-M1 már 6-ra. A Kub és és Buk felett meg nem lehet már repülni. De viszont azért tegyük hozzá, hogy ha nem legatyásodott ukrán állományt nézzük, azért az USAF meg tudná valósítani azt, hogy CAS-ra alkalmas környezet legyen. Csak a kockázat messze az AF szintje felett van. Az F-35 lesz majd gamechanger ezen a téren.
A harci helikopterekre sérülékenységét nem véletlenül mondtam. Még DIRCM és full MAWS esetén is gáz lehet. Indítanak két rakétát egyszerre és ennyi a történet...
A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?
A drónok szerepét nem lehet eltúlozni, egy sima támadóvonalat pillanatok alatt a földdel tesz egyenlővé a tüzérség és a gyorsan odacsoportosított páncélos erők.
Itt arra gondolsz, hogy oszlopban vonuló egységen rajtaütnek és nincs idő felfejlődni? Meg arra is, hogy ami éppen csak pihen/megáll akkor az igen gyorsan MLRS és tüzérségi tüzet kaphat a nyakába? Mert akkor lásd fent. Azért az oroszok könnyen powerkodnak ott, ahol nem hasonló szintű képesség van. A 10 perc alatt eltűnik egy valódi hi-tech ellen azért az elég sok idő...
A GPS-re van tapaztalat? Mert Hpasp és Platon az indexen elég szépet vitázott arról, hogy a korszerű GPS holdakat és vevőket zavarni jelen állás szerint elvileg a reménytelen kategóriában van. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 12:54:13
Érdekes videó az Ukrajnai harci tapasztalatokról - nyilván az előadó pro-nyugati szemszögből nézi, tehát nem árt ennek fényében kezelni, de ezzel együtt is nagyon korrektnek tűnik.
Rövid kivonat:
-Oroszország nagyon is tisztában van sorozott hadseregének korlátaival (motíváltság hiánya, korlátozott kiképzés és tapasztalat, rossz morál, stb.)
-Emiatt döntött a hibrid hadviselés mellett, és emiatt nem vetett be hagyományos sorozott katonai egységeket Ukrajnában és Szíriában
-Ukrajna a Krími megszálláskor elvesztette hadseregének 8%-át, légierejének 17%-át, légvédelmének 25%át, tengerészgyalogságának 50%-át és haditengerészetének 90%-át.
-Azért nem volt komolyabb katonai akció a támadásra, mert az EU és az Egyesült Államok ezt javasolta, mondván, hogy majd szankciókkal vágnak vissza, nem fegyverekkel.
-A Hibrid hadviselés lényege, hogy először beépített "sejtek" felmérik a veszélyforrásokat (célpontokat), előkészítik a későbbi mozdulatok számára a terepet illetve hangulatkeltést hajtanak végre. A második lépcsőben zavargásokat szítanak, ami akár fegyveres összecsapásokig (lázadásig) is eljuthat. Ekkor következik a katonai beavatkozás, amiből vagy békekötés, vagy nukleáris elrettentés lesz (függően a katonai beavatkozás sikerességétől).
-A napvilágra került tervek alapján kvázi egész kelet-ukrajna elfoglalálást eltervezték, Kijevet is beleértve.
-A modern MANPAD-ok (Igla-S és Verba) gyakorlatilag padlóra küldték a harci helikoptereket.
-A modern harctér feletti CAS gyakorlatilag kivitelezhetettlen, hiszen a vadászbombázók nem tudnak az ellenséges légvédelemtől szabadon mozogni, és nem tudnak kellő időn belül a szükséges területre érni. Emiatt viszont a tüzérség szerepe újra növekvőben van. Egyben megnőtt az igény a szárazföldi hadsereg által biztosítható SEAD-ra (irányított föld-föld rakéták).
-A drónok szerepét nem lehet eltúlozni, egy sima támadóvonalat pillanatok alatt a földdel tesz egyenlővé a tüzérség és a gyorsan odacsoportosított páncélos erők.
-Az olcsó "UCAV"-okra példák voltak olyan átalakított UAV gépek, amelyekre 8kg-os gyújtó / thermobaric bombát szereltek, és dedikáltan a lőszerraktárakat támadták velük. A hatást el lehet képzelni.
-Az EW és a SIGINT fontossága kiemelt lett, Oroszország az EW erőket a szárazföldi erőkhöz sorolta be (az Egyesült Államokban inkább az USAF foglalkozik vele). Gyakorlatilag a teljes spektrumot lefedik, mobiltelefonok, Wifi hálózatok, különféle hullámhosszon működő rádiók...
-A véleménye szerint az a katona, aki nem tud térképet olvasni, elveszik ezen a harctéren, lévőn a GPS megbízhatatlan a folyamatos és alapos zavarástól.
-Az ukránok tapasztalata szerint gyakorlatilag minden rádióelektromos kisugárzás célpont lesz, kiemelve az irányítási központokat, előretolt bázisokat, stb. Az amerikai katonai erők rádióelektronikai "láblenyomata" 10x akkora, mint egy átlag ukrán egységé - el lehet képzelni...
-A rádiós gyújtók ellen dedikált zavarókat vetettek be, amelyek 280-400 méteres zónán belül aktiválják a gyújtókat, szemben az eredetileg beállított 3-5 méterrel szemben.
-Az ukránoknak nincs hatékony ATGM rendszere a modern(ebb) orosz ERA-k ellen, így a 2Sz1 Gvozgyikákat is bevetették direkt tűztámogató / harckocsivadász szerepekben. Mivel viszont ezekre a járművekre kiegészítő páncélzat nem került, az alaphelyzetben meglévő páncélzatuk viszont papírvékony, iszonyatos veszteségeket szenvedtek el. A Gvozgyika egyébként a túloldalon is igen népszerű mind direkt, mind indirekt tűztámogatás céljára.
-A megfelelően páncélozott lövészpáncélos / páncélozott szállítójárművek hiánya miatt mindkét oldalon bevett gyakorlat, hogy biztonságosabb a jármű tetején utazni, mint benne. Ez egyben előre vetíti, hogy a nehéz APC / IFV fejlesztést kiemelt fontosságú - ahogy mind az ukránok, mind az oroszok annak is tekintik már most.
-Az orosz lövészpáncélosokon külön tárolórekesz van már a saját quadcopternek.
-A tüzérség fontossága megkérdőjelezhetettlen lett. Az oroszok 10-10-10 perces blokkokban harcolnak, 10 perc, hogy a célt felderítsék a célpontot és előkészüljenek a tűzcsapásra, 10 perc folyamatos tűzcsapás, majd 10 perc alatt eltünnek a környékről.
Igazából a legtöbb gyalogsági kézifegyver esetében majdnem tökmindegy, hogy 15 milis pozdorjaajtó vagy 15 centis üreges tégla mögöé bújik be a gyalog, a lövedék így is, úgyis átmegy rajta, mint libán a fos. Vasbeton már kicsit kétesélyesebb, de az válaszfalként ritkán van, és egy combosabb lőszer azon is át fog menni.
Ez pedig július 1.-én, Maliban történt IED támadás után, ahol két VBCI ment tönkre - igaz senki nem veszett oda a rajtuk lévők közül:
Gyakorolnak, kezelhetik falként azt az ajtót. Német gyakorlaton volt olyan, hogy egyes ajtók és bedeszkázott ablakokra rá volt fújva, hogy az ott falnak számít. :-)
A videó elején már kerekedett a szemem, hogy vagy már felderítették az ellen tartózkodási helyét a házban vagy keményre itták magukat az évek alatt, hogy a 15mm-es kétszárnyú faajtót a választották fedezéknek.
Mert amolyan filmbe illő lett volna ahogy a "terrorista" épp ereszti a sárgát bent, ezek meg kint ott tobzódnak az ajtó előtt, majd egy sorozat bentről és csend . . .
Mondjuk az a szolidan eltakart bré se semmi :) Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.07.02. 13:44:06
A mindegy a tüzérségre vonatkozott. Náluk kevésbé gond a logisztika, mint a repülőknél. Ne csak az önjárókban gondolkozz. Az elmúlt 10-20 évben még bőven a vontatottakkal szórták egymást. De pl lefogó vagy zavaró tűzet vagy füstöt sem PGM-el lősz.
A repülőknél tiszta sor, bár kérdés, hogy mi a cél. A civilek terror bombázására jobb a "buta". Meg ugye a konfliktus zónában nem számolgatod mi éri meg. Azt használod ami van.
De nem csak a végeredmény számít. Ha 10-szer több fegyvert kell szállítani azonos hatáshoz az a logisztikát megterheli. Arról nem is beszélve, hogy pl. 10 db Mk-84 bomba az kb. árban van egy Paveway LGB-vel. Csak 10 db Mk-84-et 5 db F-16-os visz el, 1 db LGB-t meg 1 db...
Ez tüzérségnél is igaz. Rohadtul nem mindegy, hogy akkor 4 löveggel adsz le 40 lövést, vagy 1 löveggel 1-et...
Ezt értem, tudom. Mondjuk végeredmény tekintetében szerintem lényegtelen hogy 10 vagy 1 gránáttal kapsz szét valamit. A repülőknél a prec fegyverzet elterjedése kiszorítja a buta bombákat, míg a tüzérségnél maradni fogynak a buta/nem PGM gránátok. Így viszont sántít az összehasonlítás, hogy ki, mennyi ólmot küld ki.
A tüzérség célja ma már ez is lehet PGM-mel. Az, hogy régen pusztításra korlátozottan volt alkalmas a szórás miatt nem jelenti azt, hogy ez soha nem volt cél, de a precízió tüzérségi gránát előtt ennek esélye sem volt.
Nagy általánosságban néztem. A légierők többsége prec fegyverzetet használ. A tüzérség egy olcsóbb műfaj és kis túlzással bárki képes használni, ha talál egy tarackot a sivatagban. A hatékonyság megítélése annyiból fals a részemről, hogy a tüzérségnél nem az ellenség egy lövéses elpusztítása a cél, sőt lehet az elpusztítása sem. A vadászgépek pont olyan túllihegett dolog, mint a harckocsik. A mögöttes logisztika meg nem érdekli az átlag usert.
Miért is töredéke a hatékonyságuk? Almát almával. Ha a tüzérségnél irányítattlan gránátokat nézel, akkor a légierőnél is olyat nézz. Ha irányított fegyvereket, akkor olyanok a tüzérségnél is vannak. Afganisztánban már 2010-es évek elején is az ellőtt 155mm-es gránátok tizede GPS irányítású volt...
A tömeg számításnál a fegyver indulótömegét veszik alapul tudtommal. Csakhogy egy légibombánál a robbanóanyag/teljes tömeg arány borzasztóan magas a tüzérséghez képest...
Inkább csak koncepció. Jelenleg az USAF a KC-46 hadrendbe állításával van elfoglalva. Menet közben hullanak ki a csontvázak a szekrényből, mert az USAF újítani akart, ezért pl. a boom-irányítás (a boom a merevcsöves tankolás másnéven, ennél a tankerből irányítják a csövet a tankolandó gép tankolófészkébe a boom végét) távirányítású legyen. Évtizedeken keresztül tök jól működött az, hogy a gép farkában lévő vezérlőhelységből, hason fekve irányítja a boom operator a műveletet. Az USAF-nak viszont modern megoldás kellett, képernyőkkel, joystickokkal. Ami marha nehézkesen akar összejönni - plusz a boom operátorok tanulhatják újra a szakmát...
Boom operator egy KC-135-ös farkában
Boom operator egy KC-46 fedélzetén
Szóval a lopakodó tanker - legalábbis az USAF tekintetében - még odébb van. Az US NAVY most ugy lopakodó drónokban gondolkodik a hordozófedélzeti tankerek terén, az persze egy másik történet...
A probléma az, hogy a hírekben az szerepel, hogy hát a légerő így, a légierő úgy, videók arról, hogy A-10-esek, F-15-ösök és F-16-ok, néha B-52-esek vagy B-1B-k dobálnak bombákat, lőnek gépágyúval, indítanak rakétát.
Csakhogy arról már sokkal kevesebb felvétel / videó / fotó van, hogy közben folyamatosan dolgozik a tüzérség, legyen csöves (M777, M109, stb.) vagy rakéta (HIMARS, MLRS, stb.).
A célpontra érkező robbanóanyag-mennyiség terén a légierő és a tüzérség viszonyszáma 100-as körül van. Vagyis minden tonnányi ledobott bombához / rakétához képest a földi tüzérség 100 tonnát lő el mostanság is Irak és Afganisztán területén. Szíria dettó ugyanez.
Arról rengeteget cikkeznek, hogy milyen orosz vadászbombázók és bombázók adnak tűztámogatást a földi erőknek, olyan szintig, hogy oldalszám / időszak alapon látható, hogy melyik gép mikor tartózkodott Szírában, hány gép van éppen Hjimenenben és így tovább. Arról sokkal kevesebb info van, hogy mennyi vontatott és önjáró tüzérségi jármű "dolgozik" a frontvonalak mögött... Pedig bőven vannak.
Loszart volt donto. NATO legiereje volt donto. Ha donto lett volna akkor nem tart 8 evig. Csak Szarajevo ostroma 3.5 evig tartott.
imo Ha végig nézünk a rendszer váltás utáni KEU háborukat balkántól Ukrajnáig a nehézfegyverzet mindig döntő volt külön kiemelve a csöves/rakétás tüzérséget és a hozzá tartozó célmegjelölést.
Érdemi koncepció sztem 1991 óta nincs. Reméljük most lesz. Az egyik és első és legfontosabb lépésnek kéne lennie a semmire se jó vízej leépítése.
Az meg, hogy vegyünk ennyit annyit meg nem program, nem koncepció. (A dedikált harci helinél nekem is fennakadt a szemem.)
@Janáj
Kínai koncepció IS az, hogy ha lehet ki kell kapni a HVAkat legyen az E-3, E-2 vagy tanker. Utoljára szerkesztette: fade2black, 2018.06.30. 15:39:54
Hát ez történik, ha egy beszerzés sorsa a zöld asztalnál, vagy inkább alatta dől el.
Nem, nem hasznosan. Olvasd el kérlek a 2012 utáni részről szóló részt az írásban, mert nincs kedvben 8-10 oldalt gépelni. Az nem értelmes elköltés, hogy drágán veszel olyan eszözt, amikor sokkal nagyobb szükség lenne másra.
Az idézőjelben lévő rész az idézett hozzászólás, amiről én, mint laikus nem tudom, mennyire vehető komolyan.
Tehát drága. Oké, de legalább hasznosan költenék el a forrásokat. Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2018.06.30. 11:54:39
Nem világos, hogy az idézőjelben levő rész honnan van, mert a link alatt ilyen nincs. Vagy az te ötleted? Mert, ha igen, akkor eléggé vicces. Korszerű dedikált harci helikopterei csak a kőgazdag országoknak van. Azok nem mi vagyunk. Ajánlom ezen írásomat. A végén erről is van szó.
A koncepciót tényleg nem látni a fejlesztések terén. Leépítenek szép csedben - hagyták elrohadni pontosabb kifejezés - a heliket. Fajlagosan drágán elavult állapotban visszajönnek az orosz helik, erre aztán majd jönnek ezek.
Ez pontosan az a forgatókönyv, aminek semmi értelme, az urak (anyjuk picsáját, nem urak...) végezték volna a dolgukat és nem faszságokara szórnák a közpénzt, ami elvesztette közpénzjellegét...
Egy kuruc cikk egy (vegyvédelmi területen dolgozó) volt katona hozzászólása (kihagyva a politikai utalásokat) ezt a kritikát és ajánlást hozza fel a legújabb magyar honvédségi fejlesztések, jelen esetben a helikopterbeszerzés kapcsán:
"Nem látok KONCEPCIÓT, hogy mit akarnak csinálni. Mondom, mi a koncepció:
Hölgyeim és uraim, tervezzük három vegyes támogató helikopterosztály (wing) felállítását. Állományában egy-egy harci-, közepes szállító-, és könnyű szállító/kiképző helikopterszázaddal. A harci helikopterek egy része a felújított Mi-24-esek lesznek, beszerzünk két századnyi apache-ot, hozzá páncéltörő rakétát., stinger légvédelmi rakétát, megvesszük a nem irányított rakéták gyártásának licenszét, a lőszergyártás licenszét, stb. A közepes szállítók felfegyverkezhető Eurokopterek/blackhaw-kok, Mi-171-esek stb. lesznek, deszantszállítási célra, a könnyű századok futár, megfigyelő,f elderítő, könnyű támogató (géppuska, nem irányított rakéta) kiképző feladatrendszerrel fognak üzemelni, pl. MD-500-asok. Itt és itt indítjuk a helikopterpilóta-képzést, ezzel és ezzel az egyetemmel együttműködve a repülőműszaki képzést, az egy bázis Szolnokon lesz, a másikhoz ismét belakjuk Szentkirályszabadját, a harmadik, mittudomén, Pápán, stb. a cél, hogy 2020-ra beszerezzük ezt, 2022-ar azt, rendszerbe állító lövészet ekkor, NATO kötelékbe belépés ekkor, földi kiszolgálásra költünk ennyit, a program vezetője XY. dandártábornok, nekem jelent, stb.
EZ VOLNA egy program.
AMIT LÁTOK az ötletelés , meg duma. Az idő meg a pénz, az fogy. Eredmény nincs."
Ez mennyire vehető komoly kritikának vagy az ajánlat tényleg lehetne egy alternatíva?
Valóban ilyen véletlenszerűek, esetlegesek a pénzköltések, amit egyszerű szlogenekkel támogatnak?
Ket grif fogocskazott szerintem.
http://legiero.blog.hu/2018/06/28/csutortok_esti_laz_a_nyirseg_folott
A szerbek vagy kik allitolag ket ev alatt megkaptak az elso helit, igy viszont tenyleg elfogynak az orosz vasak mire ezek itt lesznek. Ha tartjak a 40 gepes tervet, akkor kell meg 20 gep. Valahol BH-ot irnak 20 darabot, de szerintem az nekunk draga.
Arról lehet tudni valamit, hogy az ország keleti részén miért és kik repketdek?
Tegnap előtt faterral hallottuk Nyíregyházán, tegnap este pedig Kállósemjénben hallottak ismerősök nem utasszállító gépeket repkedni.
Az US Air Force Research Lab bemutatott egy lopakodó tanker makettet a most zajló AIAA-n:
Az USAF-nál évek óta folyik egy Project IX. elnevezésű program, amely a lopakodó tankerek szükségességét és lehetőségeit vizsgálja. Tavaly a Lockheed cég prezentált egy másik maketett, ugyanerre a koncepcióra:
Egy komolyabb békefenntartó küldetéshez is ma már a nehézdandár a bevett egység, lásd harckocsik a KFOR-ban, hogy az Afganisztáni példát már ne is említsem.
Gyakorlatilag ma mindenhol azt látni, hogy ahol kisebb sereg volt, ott is fejlesztik vissza a korábban leépített csörömpöket, erősen páncélozott lövészpáncélosokat. A könnyű / közepes, első sorban mobilitásra épített haderő mellé kell a nehéz egység.
Nekünk viszont a könnyű / közepes képesség is brutálisan elavult a T-72M1, BTR-80A-ra és D-20-ra épített dandárokkal....
Igazából eddig simán szállító-helikopter beszerzésről volt szó. Az általános vélekedés az volt, hogy a M-8/-17 leváltására jönnek a helik.
Nemrég átesett 7+2 Mi-8/-17 helikopter nagyjavításon, de ezzel is kb. a H145M-ek megérkezéséig húzzák ki, függően persze attól, mennyire fogják használni a repórákat. Szóval most nem teljesen egyértelmű a helyzet.
Minek nekunk nehezdandar?
Azon kivul, hogy jol lehet rola posztolni....
A nehez dandar tamado ero ki ellen akarod alkalmazni?
Korszeru elharito eszkozokkel meg rohogve ki lehet olcson iktatni.
Ha mar koltunk akkor mondjuk mobolitasra koltenek.
Alapvetoen mindenki korszeru sorkatona meretu hadseregben gomdolkodik amire a budos eletnben nem leszveleg penzunk.
Sokkal olcsobban sokkal jobbat lehet csinalni.
Csapatok helikopteres légimozgékonysága, tüzérségi eszközök, netán járművek szállítása az minket annyira nem érint? Gondolom, katasztrófavédelemi feladatoknál is jobb a nagyobb kapacitás, mert egy ekkora kopternél max 3 hordágy és két kísérő.
Nincs és sztem prioritásban 1000 dolog van elötte. Össze kell rakni egy relatíve modern nehézdandárt kb 0ról. Vmenniyre modernizálni, ki kell egészíteni a meglévő könnyű dandárunk. KUB csere nem húzható sokáig.... Ez így spórolósan 3-4milliárdeur. Utána talán.
Magyarország 20db Airbus H145M helit vásárol. (forrás)
Érdekes döntés... A H145M jó fele akkora, mint a Mi-17, kevesebb, mint fele annyi tömeget vihet (~1,8 tonna vs. 4 tonna), és nagyjából harmad annyi embert (8 vs. 26).
30 db Kub TEL az 7 db osztály némi tartalékkal (osztályonknét a szovjem minta 4 db TEL-lel számolt.)
A 64 db Osza az komoly mennyiség. A rakéta kinematikailag ma sem rossz, erre komolyan készülni kell, PGM nélkül operáló légierő számára ma is fenyegetés, mert 5 km felett kell repülni.
A Nyeva az én szememben végletesen elavult nincs értelme megtartani. A Vega határhelyzet a konstant fenyegetés és nagy HMZ miatt harcászatilag kellemes, de mibe kerülhet ez?
Yupp. Van 30 Kub TEL (ie.: elvben 10 osztály?), 64db OSzA, 20 osztálynyi Nyeva SC (60 TEL) és két osztálynyi Vega.
2015 óta tart a 'Wisla' tender, amely a leváltásukról szólna, 6 osztály (battery) Patriotról szólta a megállapodás, de nem tudnak megegyezni (legalábbis tavaly nem tudtak, azóta meg nem nagyon látok új híreket a témában). A lengyelek a PAC-3 MSE és SkyCeptor rakéták, a GaN radarok és a IBCS tűzvezető rendszer teljes technológiai transzferére is igényt tartanak, anno állítólag ezen ment a huzavona. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.06.29. 12:53:21
A Mercis példát kiegészíteném azzal, hogy a "sofőröknek" úgy kell majd "versenyezniük" hogy előtte ne vezettek 10 évig, mert mindig csak 3 autó volt üzemképes. :-)
Szerintem nagyon nagy a különbség a technikai problémák (nyíllövedék, tengó) és a szemléletbeli (?) problémák között. Azt mondjuk értem, hogy nem akarnak annyit költeni a seregre mint az amik vagy az oroszok, azt nem hogy miért ilyen hülyén.
Ezért volt a kérdés az, hogy melyik részét akarja összehasonlítani a két haderőnek.
Ki lehet emelni mindenfélét... A német Patriotokkal szemben a lengyeleknél Sz-125 Nyeva, 9K33 Osza, 2K12 Kub és Sz-200 Vega van.... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.06.29. 11:31:50
Informatika és tudomány
