A németek legfőbb problémája, hogy gyakorlatilag egy kisebb létszámú, kevesebb, de modern harcjárművet használó haderőt akartak / akarnak kiépíteni. Csakhogy ezt úgy tették, hogy a pótalkatrész-logisztikát és a karbantartásokat szépen kilúgozták, hogy majd ha baj lesz, rendelnek / javítanak.
Olyan, mintha autóflottát üzemeltetél úgy, hogy egy csomó S600-as mercit állítasz be, mert a legjobb kell, de nem cserélsz benne olajat, és nem mész kötelező szervízre sem költségcsökkentés címén. Csak akkor fogsz szervízbe menni, ha már megállt az autó. Csakhogy emiatt nagyjából egyszerre rohad le az összes autód, te meg ott állsz a szervíz előtt, hogy mi az, hogy egyszerre csak egy autóval tudnak foglalkozni?
A német politika ezzel a logikával működtette a német hadsereget az elmúlt uszkve 10-15 évben. Most ennek a böjtjét látjuk.
Ehhez képest a lengyelek egy nagyságrenddel jobban állnak, de ott is vannak gondok. Militarysta írt arról, hogy mennyi probléma van a PT-91 Twardy harckocsikkal, például nincs hozzájuk megfelelő lőszer (mert a "hazai" gyártású nyíllövedékhez izraelből vásárolták a wolframmagot, de kiderült, hogy rossz gyártástechnológiával készült, és igen törékeny, így 15 000 darab leszállítása után váltottak beszállítót, de ott van a nyakukon egy rakás kvázi selejtes APFSDS lövedék, miközben az új gyártása csúszik pénzügyi és logisztikai problémák miatt, így 1980-as évekbeli lőszer van csak hozzájuk jelenleg, stb...).
Ha belegondolsz a lengyelek is furi gondolatmenet mellett fejlesztik a hadsereget. a Leopard 2PL például konkrétan csak a torony felpáncélozásán dolgozik, mert nincs tömeg-tartalék a testre szánt kiegészítő páncélzat számára (ill. van, de a futómű és az erőátvitel túlterhelésével). Szóval ez így furi...
Az ORP Orzel felújítás alatt
Az 1986 óta hadrendben álló Orzel (877E, Kilo-osztályú) tengeralattjáró felújítását 2014-ben úgy kezdték el, hogy 9 hónap lesz. Menet közben a haditengerészet többet akart, ezért csúszott az átadás. Majd a hajó megsérült a dokkban, ezért 2016-ra ígérték. A felújítás közben újabb balesetek történtek, ami miatt még tovább csúszott a javítás. 2017 szeptemberében tűz ütött ki a tengón, ami nagy károkat okozott önmagában, hát még az oltáshoz használt víz, ami elárasztotta a tengeralattjáró belsejét. Azóta nem hallottam róla semmit. Az Orzel a lengyelek legkomolyabb tengeralattjáró, amúgy a többi egységük az 1960-as éveket képviselő U-207 / Kobben partvédő tengeralattjáró...
Szóval a lengyeleknél is vannak gondok... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.06.29. 11:29:21
A papír sok mindent elbír. Nekünk is több száz tankunk van. :-) A németek kapcsolatban kb csak a bénázást hallani, a lengyeleket meg csak dícsérik. Ha kettővel elosztom, akkor is meredek. Miközben a két ország lehetőségei össze sem mérhetőek.
A lengyel és német haderő szerintetek hogy viszonyul egymáshoz? Tudom értelmetlenek ezek az összehasonlítások. De a németek bár sokkal "gazdagabbak" mégis rottyon van a hadsereg, míg a lengyelek már már erőn felül és - számomra - okosan fegyverkeznek.
A BAe Type-26 bázisán ajánlott Hunter-osztály terv nyert Ausztráliában a fregatt-tenderen. 9 egységet építenek 2020-tól 26 milliárd (amerikai) dollárért (ez a brit Type-26-osok árának majdnem duplája). Az egységek megkapján az AEGIS rendszert, de a SAAB kezelőpaneljeivel, és SM-2 légvédelmi rakétákkal látják el őket.
Nem tudja valaki annak az oldalnak a linkjét, ahol egy fórumban (?) le van vezete, hogy mi történik, ha Midwaynél győz japán és az jön ki, hogy 1943 végére több jenki CV van, mint japán?
A Lockheed megkezdte a Joint Air Ground Missile (JAGM) gyártását, a végleges (vagy legalábbis jelenlegi) JAGM az AGM-114R Hellfire hajtóművét párosítja egy új harci fejjel és kettős (mm hullámhosszon működő radar és félaktív lézer-önirányítás) érzékelővel. A korábbi hármas (előbbiek plusz IR önirányítás) érzékelőt a költségkorlátok miatt vetették el.
A JAGM első sorban a helikopterekre kerül, de minden további platformon váltja a Hellfire rakétát az USAF, US ARMY, US NAVY és USMC erőinél.
Nem vagyok biztos benne, hogy sokkal jobb lett volna, ha a felépítményre visszahullik egy éles rakéta.
Ezért egészségesebb a hideg (gáz katapultos) indítás, ott max visszaesik a rakéta a fedélzetre, ha nem indul be. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.06.27. 20:22:12
Valami regi konyvben lattam kifejtve, hogy az eges sebessege hatarozza meg a romboloerot, ami meg a benzin, levego kevereknel is nagyobb a TNT-ben. Ott a kukoricascsutkaval peldaloztak. A gyors eges nagyobb nyomaskulonbseget hoz letre es ez vegzi a munkat, de azt hiszem ez mar a te asztalod :-)
Tehát igazából akkor - ha jól értem - akkor a TNT teljesítménye nagy, de energiatartalma borzalmas? Emiatt van az, hogy az aeroszolos bombák nagyobb pusztító erővel bírhatnak?
Vagy az a megközelítés van, hogy akkor szerintük elég kevesebb gép BARCAP-re, ha több rakéta van rajta?
Nekem ez ugrik fel első körben válaszként. Ha belegondolsz, akkor 4db "hagyományos" 6x AIM-120 + 2x AIM-9 Sas-t váltasz ki két F-15SA-val és gépenként 12db AMRAAM-al.
A rakéták rajta majdnem többe kerülnek, mint egy új F-16A Block 1 1980-ban. Mondjuk anno az F-14 szolgálatának elején a full 6xAIM-54 került annyibe, mint egy új F-4E Phantom II.
Igazából el nem tudok képzelni olyan helyzetet, ahol ekkora légiharc-rakéta mennyiségnek értelme van. Még tömeges CM támadásnál sem. Kicsit olyan érzésem van az SA kapcsán, hogy a "hülye megrendelő kifizeti, akkor megcsináljuk" hatás érvényesül. Vagy az a megközelítés van, hogy akkor szerintük elég kevesebb gép BARCAP-re, ha több rakéta van rajta? Hiába van nagy tűzereje egy gépnek, hannak HMZ-je kicsi...
Az agyonpakolt AG konfigja is totál balanszolatlan, a plusz függesztési ponton memgjelenő HARM az, amit értelmesnek tartok, mert valami rejtélyes oknál fogva klasszikus SEAD képessége az F-15E családnak tudtommal nem volt. Legalábbis USAF gépen egyetlenegy fotón láttam csak HARM-ot, az is kb. 20 éves fotó.
Az SG és K változatoknál nem tudom, hogy mi a helyzet... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.06.27. 10:30:55
A torlósugárhajtómű alkalmazása lövedékeknél a jelek szerint nem új ötlet, az oroszok (szovjetek?) is kísérleteztek vele 125mm-es nyillvedékeknél (első kettő) illetve teljes méretű lövedéknél (harmadik):
A német hadrendben igen.
De amúgy pl. a Kanadaiak tovább használták és egyben fejlesztették a saját Leo1-eseiket (A2 és A3 alváltozatot rendszeresítettek Leopard C1 jelöléssel). 1999-ben a KFOR-ban szolgáló kanadai erők féltucat felpáncélozott alváltozatot kaptak, MEXAS kiegészítő páncélzattal, PZB 200 éjjellátóval, de a parancsnoknak nem volt dedikált külön optikája:
A 2000-es években Kanada 114 Leo C1-est feljavított, ezekre ex-német Leo1A5 torony került. Kanada 2006-ban 15 harckocsit küldött Afganisztánba, ezek C2 MEXAS alváltozatba tartoztak, vagyis ezek is megkapták a MEXAS kiegészítő páncélzatot. Ezek a legjobban páncélozott Leo1 alváltozatok:
Ezen kívül még egy komolyabb fejlesztési csomagról tudok, a törökök vásároltak egy adag Leo1A1 és Leo1A3K változatot, és az A1-eket felújították, ezek a hazai ASELSAN cég 'Volkan' tűzvezető rendszerét kapták meg, illetve egyes képeken kiegészítő páncélzat látható a tornyukon, ezt az alváltozatot Leopard 1T / TU 'Volkan' néven ismerik.
Leopard 1A1: Itt van egy kis eltérés a többi forrás és az ábra között. Én eddig úgy tudtam, hogy a 2. sorozattól a 4. sorozatig már Leo1A1 néven jöttek, ágyústabilizátorral és a lánctalpaknál oldalköténnyel és a lövegcsőre műanyag hőkiegyenlítő köppeny.
Leopard 1A1A1: Az első négy sorozatot egységesítették (A1 szintre), plusz a torony elejére felkerül a Blohm & Voss által tervezett és gyártott ék alakú kiegészítő páncélzat.
Leopard 1A2: Az ötödik sorozat eleve erősebb toronypáncélzattal készült, így nem kapták meg a kiegészítő toronypáncélzatot.
Leopard 1A3: A hatodik sorozat új hegesztett tornyot kapott, amely erősebb volt, mint az A1A1 és az A2 toronypáncélzata, a parancsnok pedig kapott egy független nappali TRP-12 optikát.
Leopard 1A4: Megegyezik az A3-al, de digitális tűzvezető számítógépet kapott, az irányzó EMES 12A1 optikát, a parancsnok független éjjellátóval szerelt PERI R12 optikát.
Leopard 1A1A2: PZB 200 éjjellátót kapott Leo1A1A1
Leopard 1A1A3: PZB 200 éjjellátót és SEM80/90 digitális rádiót kapott változat.
Leopard 1A2A1 és 1A3A1: PZB 200 éjjellátót kapott Leo1A2 és A3 változatok.
Leopard 1A2A2 és 1A3A2: SEM80/90 digitális rádiót kapott, de PZB 200 nélküli Leopard 1A2 és A3.
Leopard 1A2A3 és 1A3A3: PZB 200 éjjellátoót és SEM80/90 digitális rádiót is kapott Leopard 1A2 és A3.
A fentiekből következik, hogy
Leopard 1A1A2 = Leopard 1A2A1 és A3A1 (kivéve optika), illetve
Leopard 1A1A3 = A2A3 és A3A3 (kivéve optika)
A Leopard 1A4 sose volt modernizálva, azok úgy szolgáltak végig, ahogy kijöttek a gyárból.
Leopard 1A5: Olyan Leopard 1A1-esek, amelyeknél átépítették a tornyot, a lőszertároló a torony végébe került, felszerelhető kiegészítő páncélzatot kapott, illetve EMES 18 tűzvezető rendszert / optikát. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.06.25. 11:13:23
Nem igazán vagyok benne biztos, hogy jól látom. Az A2/A3/A4 marginálisak maradtak?
Alapvetően igen, mert a Leo1(A0) modelleket folyamatosan építették át menet közben (Leo1A1, LeoA1A1 majd Leo1A5), miközben az újabb A2, A3 és A4-ek felújítása hasonló eredményeket hozott, mint amivel az A0/A1 széria is kapott.
Ilyen sokáig hasznátál őket a hh után is? Minek?
Mert a kelet-német páncélos egységeknél kivonták a T-72-eseket. A hidegháború után az ex-keletnémet egységek integrálásánál az ex-szovjet technikát pár év alatt kivonták, ennek egyik következménye lett, hogy mivel a Leo2 tervezett állománybővítés is elmaradt, ezért szükség volt a Leo1A5 egységekre még. 1994-ben volt az első nagy leépítési hullám, ezt lehet látni HPASP ábráján is, ekkor vonták ki a T-72-eseket is. Azzal a németek is tisztában voltak, hogy hirtelen nem lehet leépíteni több százezer embert, de az egyesüléskor 366 000 katonája lett a teljes német hadseregnek, 1995-re ezt 255 000 főre csökkentették, és 2003-ra tovább léptek, 233 000 katonára.
A Leo1A5 1999-ig frontvonalbeli harcjármű maradt, majd csak második vonalbeli / kiképző / tartalékos egységeknél tartották hadrendben, míg végül 2003-ban végleg kivonták a szolgálatból. Emlékeztetőleg, az utolsó újonnan gyártott harckocsit a Heer 1992-ben kapta meg, a Leo2A6 és A6M felújítás mind régebbi harckocsikon történt meg, aztán 2014-ben rendelték meg az első új gyártású harckocsit a Heer-nek 1992 óta, amit ugye 2018-ban kaptak meg (20db Leopard 2A7).
Small Arms "Special Forces Foreign Weapons Demonstration" ~ 1974 US Foreign Science & Technology Center
Néhol egész amatőrnek tűnik pedig egy kommentelő tippje szerint a helyszín Fort Bragg.
A 35mm-es lőszer veszélyessége (pl. CV9035 esetén, de sok más harcjárművön használják a kalibert):
-Az APFSDS-T páncélátütő képesség 135mm RHA @ 1km
-A 35mm KETF (Kinetic Energy Timed Fuze) lőszernek hatásosság, a 407 wolfram-repesszel szerelt lőszert még a Dánok kérték a CV9035-höz, ez az AHEAD továbbfejlesztése, kisebb, de több repeszekkel. A cél az volt, hogy egyetlen lövedék kiiktassa egy T-80 szintű harckocsi összes optikáját, amire anno két AHEAD lősszer kellett az 1997-es tesztelésnél:
Többfeladatú lőszer fejlesztésének háttértörténete a NAMMO-nál:
120mm (L/44 és L/55) vs. az új 130mm-es löveg töltényűrje:
A 120mm-es DM63A1 vs. az új 130mm-es lövedék mellette. A hüvely átmérője a jelek szerint azonos, csak hosszabb, így feltehetően kisebb módosításokkal a meglévő lőszertárolókban elférhet.
Szilárd hajtóanyagú torlósugaras hajtóművel szerelt 35mm-es lövedék légvédelmi gépágyúba.
Nem tudom mennyire reális (a kép alapján nem irányított), de érdekes...
Különféle gránátok repülés közben a torkolat elhagyása után:
Ugyebár van egy bő évtizedes tánc a Kanadai CF-18 Hornetek leváltására. Volt az F-35A / CF-35 program, ami 65 gépre szólt, és ami zátonyra futott. Aztán jött a Boeing, és az F/A-18E/F ajánlata, ami sokáig favorit volt, csakhogy a Boeing civil szárnya megtámadta a kanadai Bombardier repülőgépgyárat jogosulatlan gazdasági támogatások igénybevétele miatt, ami után a kanadai kormány közölte, hogy akkor a Boeing nem esélyes többé a tenderen. Ez a forduló végül semmis lett, mert a Boeing keresetét a Bombardier ellen elutasították.
Eddig úgy tűnt, hogy a jelenleg 88 gépre szóló tendert vagy a CF-35 vagy az F/A-18E/F nyeri meg. Csakhogy Trump alumínium és acél vámjai, valamint a belengetett, Kanadában gyártott autókra vonatkozó büntetővámja miatt Ottawa ellenintézkedéseket tervez, amelynek az egyik ága az lenne, hogy büntetővámmal súlytanák a tenderen részt vevő gyártókat, ha olyan országban jönnek, amelyek gazdaságigal ártanak Kanadának. Más szóval a Boeing és a Lockheed úgy indul a tenderen, hogy figyelembe kell venniük, hogy büntetővámot kell fizetniük, ha ők nyerik a tendert. Ez jelentősen drágíthatja a gépeik árát, potenciálisan csökkentve a győzelemre az esélyüket, és növelve egyben az Eurofighter, Rafale és Gripen E/F esélyeit...
Vicc nélkül, szerintem már csak azért is, hogyha a fent lévőket kilövik, legalább valahogy vissza tudjon vonulni. De valószínűleg a koncepció elsődleges oka, hogy ne csak akkor tudjon haladni a jármű, ha a torony előrefele néz.
Ha nem sorozatgyártásra kész, hanem tesztjárműnek tekinted, akkor nem rossz a dolog a nagy méret sem. Egy ilyen méretű eszközt valószínűleg jóval egyszerűbb szervizelni és összerakni.
Amin én inkább meglepődtem, az a 2A72 gépágyú besülése. Elvileg elég sokat tapasztalt, jól működő fegyver. Mondjuk nem tudom, hogy a BTR -ekben vagy a BMP-3 -ban milyen gyakran vannak problémák vele, gondolom ha van személyzet gyorsan ki tudja javítani az ilyen galibát.
Mutatsz ennél kisebb méretű UGV-t, amelynek 30mm-es gépágyúja van? :)
Amiket találsz, azok általában géppuska, esetleg irányítatlan pct. rakéta fegyverzete van, általában elektromos motorral és li-ion aksival. A kisebbek, mint a TALON nem minősült praktikusnak városi használatban, a nagyobb, mint a Gladiator még egy géppuska volumenű fegyverzethez is 1,8x1,1x1,2 méteres és 400kg feletti tömeget nyújt.
Már bocsánat, de a tetején van egy halom optika, antenna, meg kamera. Minek a testben is jól védett helyre kamera, ha a tetejére is kipakolják relatíve nagy védelem nélkül?
Kicsit olyan érzésem van, mint a régi KGB-s viccekben, hogy
-Honnan tudod, hogy a KGB lehallgat?
-Van egy új szekrény a szobádban...
-És honnan tudod, hogy a lehallgatás szünetel?
-Horkol a szekrény...
Vagy mint a sakkozó török. Ebben a felépítményben egy kisebb kínai deszant csapat is elférne, nemhogy egy nyamvadt motor, ami egy valós harckocsi tömegének a töredékét kell hogy elvigye.
Meg valamekkora üzemanyag tank, ami dettó, mert nem egy frontáttörő harckocsi, elég ha a városi harc segédeszközeként egy órát tud mocorogni a saját gyalogosait támogatva.
Lőszerek és számítógép? Egy szerverterem van benne? A lőszer is csak-csak. Külső felépítményen vannak a PCT indítók, a 30 mm gépágyúhoz a muníció még csak-csak.
Ráadásul ha az egészet laposabbra/rövidebbre csinálnák, rengeteg tömeg felszabadul a páncélzat miatt és eltalálni is nehezebb lenne. Így most egy mini IFV, amibe max. 2 ember tud beszállni. Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2018.06.19. 15:40:56
A "kukucskáló" egy kamera háza. Így oldották meg.
Hogy miért ilyen nagy a teste? Gondolom a belső rendszerek (erőforrás, üzemanyag, lőszer, számítógépek) helyigénye miatt.
A kérdés, hogy innen hova tovább. Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2018.06.19. 12:08:35
Kizárásos alapon csak a kaszni fülkéjében foglalhat helyet a kezelő, az anyósülésen...
" I-Dome consists of a wheeled chassis launcher (6x6 truck chassis) with 10 Iron Dome interceptors, a radar and a Battle Management & Weapon Control (BMC) operating station."
Pont ezt írták a BMS4 fórumon is. Nekem az első pár perce volt csak időm, de ezt most amilyen hamar tudom végighallgatom.
Ez is izrael: A SandCat Stormer kvázi egy modern harckocsi-vadász jármű, egy terepjáró, amelyre négy Spike NLOS rakétát telepítettek, az irányító és felderítő berendezésekkel együtt. A Spike NLOS hatótávolsága 25km, így messze egy átlagos harckocsi hatásos lőtávján kívülről indítható, persze ehhez tudni kell a harckocsi helyzetét indításkor (helló, drón-felderítés).
Integrált VSHORAD / C-RAM a Rafael-től, egy járműre pakolva az Iron Dome rakétái, egy 360°-os felderítő / tűzvezető radar és az irányítórendszer:
A számítógépes program,amivel ezeket csinálták,nem csak a nyers adatokat veszi figyelembe(páncélvédettség,tűzerő,üa-fogyasztás),hanem a harckocsi kezelhetőségét,karbantartási igényét, stb is. Vannak hasonló táblázatok pl. Pz III-ra is.
A politika szépsége, hogy az Afganisztáni légierő Mi-17 helikopterei egyre kevésbé üzemképesek, mivel problémát okoz a karbantartásuk (pénzt az Egyesült Államok adna rá, de a Krími balhé óta ugye nem támogatják az orosz eszközök és szolgáltatások igénybe vételét amerikai pénzből), ezért aztán az Afgán légierő UH-60A+ helikoptereket kap. Apró probléma, hogy az UH-60A+ képességei messze elmaradnak a Mi-17-esétől, teherbírás terén nagyjából két Blackhawk tud egy Mi-17-est kiváltani, ugyanakkor nem tudnak olyan magasra emelkedni, így az elzárt hegyi részeken nem vethetőek be. Az már csak mellékes, hogy a Mi-17-esek adták az Afgán légierő légi tűztámogatás küldetéseinek egy-ötödéd UB rakétablokkal és gépágyú konténerekkel - az UH-60A+ pedig nem rendelkezik hasonló képességekkel... (Forrás )
Ebben az a durva, hogy a legénységük is kb. azonos nagyságrend...
The European association MBDA on June 12, 2018 in Paris signed a contract worth 50 million euros to supply the Ministry of Defense of Estonia with a large batch of portable air defense missile systems Mistral 3, produced by the French branch of MBDA, with an option for another 100 million euros. The number of ordered launchers and missiles is not disclosed, but it is reported that the delivery will also include simulators, training missiles and control and verification equipment. Deliveries will begin in 2020.
Görög haditengerészet haditechnikája, pár ezer év különbséggel...
Az első három pont komoly, de humorosra akarták venni. Gondolom így akarták kicsit feldobni a száraz eligazítást.
Informatika és tudomány
