nézd lehet, hogy nem voltam elég világos a hozzászólásomban, de a lényeg az akart lenni, hogy szerintem magára valamit is adó szakember nem használja ezeket a kifejezéseket. Ebbõl az következik, hogy mindenki más haszálhatja szerintem. Egyszer ülj be egy Számvéber Norbi féle elõadásra a várba, ott nem hallasz olyan kifelyezéseket, mint Tigris csak azt, hogy Tiger-E, vagy Tiger-B, vagy azt hogy, Párduc csak azt hogy Panther, de még azt se hallhatod tõle, hogy az oroszok támadtak, csak azt,hogy a szovjetek (természetesen a második világháborúrólvan szó), és tudod miért, mert van önmagával szemben egy szakmai igényessége. És ez a lényeg, ezért írtam Cifunak, mert róla (és reméltem nem tévedek) ugyan ezt gondolom, és nem is csalódtam a reakciójában.
A másik felvetésed, valóban a legtöbb nyelv használja a tank szót, de ha már szakszöveget olvasol, akkor a német a panzer (páncélos) és kampfpanzer (harckocsi), a francia pedig a blindé (páncélos) és a char (harckocsi) szavakat használja, de még az angol is különbséget tesz pl. az alakulatoknál ha harckocsi ezredet nevez meg akkor a valóban azt írja, hogy tankregiment, de ennek magasabb egységeinél már az armoured division páncélos hadosztályt használja. Az angol máshol is megkülönbözteti a dolgokat lásd az MBT, AFV stb szavakkal (az angol sem olyan szegényes nyelv).
Amúgy meg eddig csekélyszámú olasz, angol, francia, orosz és egyéb anyanyelvû emberrel találkoztam ezen a fórumon, aki miatt feltétlenül a tank szót kellene használni a szép, magyar harckocsi, illetve páncélozott harcjármû (röviden páncélos) helyett.
Részemrõl nem kívánok tovább nyelvészkedni, nem szeretném, ha kioktatásnak vennéd ez állt a szándékomtól a legtávolabb, csak meg akartam mutatni egy más nézõpontot is. A köznapi csevegésben akár ezen a fórumon is nyugodtan használd a tank szót hidd el nem fogok felháborodni, de ha véletlenül néha a harckocsit használod, akkor majd úgy érzem nem hiába írtam ezt az unalmas hosszú szöveget.
Alapvetõen ez az elnevezésmizéria, nem olyan egyszerû. Mert mi alapján lesz vmi StuG, Panzerjager vagy önjáró löveg? A rohamlöveg leginkább felhasználási kategória (gyalogsági támogatás) mint mûszaki meghatározás. A StuG-ok igazából önjáró páncéltörõ lövegek voltak (mármint a késöbbi verziók), aránylag jól páncélozva. A Jagdpanzer sorozat szintén, bár némelyik már egészen durva páncélzattal rendelkezett. A másik véglet pedig a minimális páncélzattal rendelkezõ Panzerjager sorozat (pl Marder). Ezek szvsz mind önjáró pct. lövegek. Mert hol húzod meg a határt? Vagy mi alapján sorolod egyiket ide vagy oda? (Az eredti besorolástól eltekintve)
Oroszoknál sem ilyen egyszerû a helyzet. Pl SU-76 és SU-122 leginkább önjáró löveg, míg a SU-85 és az SU-100 elég egyértelmûen az ellenséges harckocsik leküzdésére lett kialakítva, mégsem ISU a nevük.
A tank szó használata szerintem teljesen elfogadható, amíg az ember nem ír szakkönyvet, a köznyelben úgyis az van elterjdve, ráadásul rövidebb leírni/kimondani. Az már persze kicsit zavaró, hogy az átlagembernekú/újságírónak pl egy M109 vagy bármi hasonló is tank.
Az MBT elnevezés tudtommal azt takarja, hogy már nincsenek könnyû-/közepes-/nehézharckocsik, csak egy fajta van.
Elõször nem megróni akartam senkit azért mert ez a kifejezést használja, hanem arról beszéltem, hogy a szaknyelvekben néha hibás kifejezések kerülnek be (mint a golyószóró, vagy az égõtér, vagy a lökhajtás),amit csak nagyon hosszú idõ alatt lehet kitörölni az emlékezetbõl. Erre hoztam fel Kõvári Lacit példának, akit Én az egyik legfelkészûltebb magyar repülési szakújságírónak tartok, de õ is mindig égõteret használ, mert úgy látszik, erre a mûszerészeknél, illetve más iskolákban nem fektettek akkora hangsúlyt, mint ahova Én jártam.
Az hogy az angol minek hívja, az a mi szempontunkból teljesen mindegy, mert a sugárhajtómûre vonatkozó szakkifejezések még azelött alakúltak ki, mielött az angol ennyire elterjedt volna a szakmánkban.
És még egy akkor elrenttentésûl, gondolom Te is tiltakoznál az ellen, ha azt mondanám: Az "akkumlátorból" a "dróton" megy a "villany" a "leszállólámpába".
Az 5,56-os fegyvereknek szvsz nincs akkora visszarugása, hiszen relatív nagy a tömegük a lövedék energiájához képest (5,56mm NATO: ~1800J vs. 7,62 mm NATO: ~3300J). Tapasztalatim szerint pl. egy apró 9mm-es pisztolynak nagyobb a visszrugása mint egy .45-ösnek.
aki rendszeresen lõ éles fegyverrel (pl ez a munkája, már annyira megszokta hogy reflexbõl ellentart és meg sem érzi azt ami egy civilnek szép nagy vállizületkificcenõs rúgás lenne :D
/nameg a rúgás nagysága ugyan akkora, csak a felület amin elnyelõdik az kisebb, de ezért találták fel az 5pontos támaszt, és akkor meg már tök mind1
/jobbjéz-balkéz-tus- ez eddig 3 és a 2 könyék a felsõtesthez hozzászorít, így jön ki az 5pont, és még ráadásul kisebb célpont is vagy, ami szintén nem hátrány
jó gondolatok, bizony a célzás miatt van, így esik jobban " nyakra " nem kell annyira behúzni a fejet...
/már én is kérdeztem katona ismerõstõl... -.-
/szeretem amikor as-en beöltöznek az emberek ennyi minden szarban aztán várhatom hogy érezze ha már picit messzebrõl meglövöm de ez már off -.-
igazad lehet, ha a teljes tus ot engedné a vállára a nyákával jobban elõre kéne nyújtani és a nem nyújtaná kellõképpen elõre,valszeg nem lenne pontos, bár ez is egy kiegészítõ tipp az ötletedhez. a camlback ot értem :)
Miután rengeteget töltenek vonalak mögött egy háború esetén így az álcázáshoz nélkülözhetetlen a helyi viselet. Az araboknál táliboknál pedig ez kellett. Ott ennek hagymánya van.
Vaszeg az irakiak épületben állnak õ meg az épület elõtt egy ajtóban.
Símán eshet így a fény, mivel a fényképezõ a szakállas úriemberre van fókuszálva (a többi eléggé zizis kint is van a fókuszból ez jól látszik)
Érdekes írás az SAS-rõl Andy McNab két könyve (az egyik a Hívójele: Bravo Nulla Kettõ, a másik címére nem emlékszem), onnan emlékszem arra, hogy viszonylag sokat "megengednek" nekik még öltözet terén is, persze azért a felismerhetõség korlátai között.
nem a batya fejét vágták ra más testére, hanem a szakállas batyát az arabok közé, a szakállas batya bal keze és az utolsó arab a sorban keze, ott mintha vágás lenne, vagy tényleg így eshetett a fény? te jobban otthon vagy fényképészetben? felvilágosítanál mi az a a camelback? kül hogy engedik meg neki ezt a hosszú szakállat?
Õ valami veterán lehet :D
Szerintem már vietnámban is harcolt :D
Vagy igazából csak 3 napja nem evett semmit, nem borotválkozott, és 1 hete folyamatosan harcol...
Igazad van, persze. Valahol. De az, hogy "csak" a magyar nyelvre vonatkozik, nem elég? Aztán, ha el is fogadjuk helyesnek ezt, akkor sem egyezik meg a két szó jelentésmezeje. A "tank" nem szakkifejezés úgymond, ha viszont köznyelvi, úgy nem kérheted számon az egyszeri embertõl, hogy ne egész egyszerûen bármiféle páncolozott szárazföldi jármûvet értsen alatta. Márpedig az angol egyértelmûen a harckocsi fogalmára használja a tank szót (függetlenül attól, hogy a köztudatban ott is általánosodik, ezért is "állandósul" helyette szakszóként inkább a main battle tank). Példának okáért az angolban egy self-propelled gun már régen nem tank, de mi a "magyar használattal" nyugodtan "letankozhatnánk" azt is. Magyar módra nyugodtan, ámde azért, amiért megérné megtartani a "tank" szót, pont hogy hibásan. Nem tudom, érthetõ-e, mire akarok kilyukadni.
És akkor arról már nem is beszélve, hogy maga a "tank" szó is csupán a kezdet kezdetérõl rajta ragadt fedõnév. Rossz példa, tudom, de a németek pl. mezõgazdasági vontató címszó alatt futtatták a Pz. I-II fejlesztéseit, mégsem traktorozzuk le õket. =)
Na de itt egy kép, ha már haditechnika:
Egy .50-es Browning testközelbõl.Szvsz elég félelmetes hogy a csöve egy játszótér(?) felé néz.A kép a második iraki háborúkor készült, Irakban(mily meglepõ :D)Browning
Ok de ez csak magyar nyelvre vonatkozik. Szerintem a tank megnevezés egyezményes hiszen az angol a francia és az olasz is valószínûleg tudja mirõl beszélünk ha azt mondjuk neki ,hogy tank viszont gõze sincs arról mi az a harckocsi.
Na ahogy írtam azt a HSZ-t, pont erre gondoltam, hogy majd valaki egy ilyet ír vissza.És tényleg :D Nem kell mindíg a rosszra gondolni, szép puska dísz, a többit meg, hogy ezzel kinek lövik szét a fejét, inkább kihagyom az életembõl, meg a gondolataimból :)
Egyelõre senki se állította, hogy robbanás megy végbe a motorban. De bizonyára hallottad azt a kifejezést, hogy a robbanás = gyors égés.:-)
A robbanás kifejezés pedig nem azt jelenti, hogy a szerkezet is szétesik, így nem kell a motornak se szétesni.A kopogó motor se esik azonnal szét, pedig ott nagyságrenddel gyorsabb az égés.
Viszont a szó nagyszerûen kifejezi a különféle belsõ égésû motorok mûködése közötti különbséget. Gázturbinánál lényegében csak a hõmérséklet nõ a tüzelõtérben, míg dugattyús motoroknál hirtelen hõmérséklet növekedés mellett hirtelen nyomásnövekedés is fellép.;-)
nyelvi kifejezéseken való veszekedés helyett inkább menjetek sörözni
Hülyeség amit írsz, mert csak nyelvi zsonglõrködés az egész. Régen volt már a nyelvtan érettségi, de azért nem kell hülyének nézni az embert. Az az autóban is benzinmotor vagy dieselmotor van, de nem abból készülnek, és a gázturbina sem azért gázturbina, mert abból készül, hanem az mûködteti vagy az a munkaközeg.
Ilyen szempontból a robbanómotorban tök igazad van.:-) De a neve jól tükrözi a mûködését a belsõ égésû motorok csoportján belül. A gázturbinában viszont tévedsz, mert ott a gáz a munkaközegre utal, ahogy a víz a vízturbinában. Az se vízbõl készül, mégis az a neve...:-)
Van különbség a robbanó motor és a robbanómotor között! Ha helyesen írod, máris már a jelentése, és máris azt jelenti, amire használják. Avagy a gázturbina is baromság, mert az mióta készül gázból? Hasonló a lézerbomba is, ha már az atombomba terminológiája szerint használjuk, akkor ott a lézer a robbanóanyag, márpedig ez baromság.
A tank meg tank, bár a magyar terminológia szerint harckocsi, de sokszor magyarosítanak, csak éppen mindenki az idegen szót használja. Az anyahajó helyes a terminológia szerint, csak éppen már jó 80 éve nem léteznek.
Anno a TV2 bevágott a híradójába két hírt valamelyik amerikai háborúskodásról (az éppen aktuálisról). Ott derült ki, hogy az F-16 kifejezetten bombázó, míg a B-52-eseket "levadászgépezték". A mocskos tenoristák azóta is mozsárágyúval támadják a hõs amerikaikat, hiába látszik messzirõl, hogy az aknavetõ. Kereskedelmi tévé: nulla szakértelem, 100% szenzáció.
Egyetemen egy tanárom szerint olyan, hogy számítógép nem létezik, csak számológép, tehát computer = számológép. A gép ugyanis nem számít (tehát gondolkodik), hanem csak számol. Ennyit arról, hogy mit tanítanak a tanárok, és azt mindig komolyan kell-e venni. Logikailag igaza van, de akkor is :)
Amúgy félreértés ne essék, nekem aztán édesmindegy, hogy ki hogy nevezi, mert egyrészt legtöbb esetben érthetõ, mire gondol az illetõ, akár tanknak, akár turmixgépnek hívja; csupán anno én is kaptam a leoltást (például Számvéber Norberttõl a Dome fórumon), és - halkan megjegyzem: inkább megszokásból, mint belátásból, de - leszoktam a tankról. :)
Általában az összes valamirevaló írott anyag harckocsiként (hk.) hivatkozik rájuk. Ami pedig nem harckocsi, az mint látható lejjebb is, önjáró lövegtõl elkezdve páncélozott csapatszállítón át féllánctalpas vontatóig minden, csak nem tank.
De akkor meg melyik a jó fogalom? Csakmert a páncélos sem megfelelõ fogalom, mivel azt meg a középkori páncélos lovagra találták ki kb 700 évvel ezelött.
A német harcjármûveknél sem kell feltétlenül keverni a matériát. =)
StuG, Sturmgeschütz, tehát rohamlöveg. Még ha páncélvadász szerepkörben vetik is be, akkor is. A rohamtarack a StuH széria.
PzJg, Panzerjäger, magyarán páncélvadász. A Jagdpanther soha nem volt önjáró löveg, önjáró löveg tipikus példája példának okáért a Wespe. A StuG sem volt az, mint rohamlöveg, elsõdlegesen gyalogsági támogató páncélosként üzemelt, mikor megkapta az L/43-at, sem lett belõle más. A Jagdpanther elsõdlegesen a Nashornokat váltotta le, de az adott alvázakra szerelt stabil felépítménnyel védelmezett nagy erejû páncéltörõ löveggel ellátott páncélvadász alapkoncepciója valójában nem érintkezett a StuG-okkal. Még a StuG-ot inkább lehetne önjáró lövegnek nevezni, de ebben a formában így ez sem igaz.
A robbanó motor elég vicces kifejezés, és jó régi is, de nem hiszem ,hogy a belsõ égésû motor lenne rá a legjobb helyettesítõ szó, mert az egy tágabb fogalom. A gázturbina is belsõ égésû, de még funkciójában se tekinthetõ "robbanó motornak". :-)
A tankkal az a probléma, hogy tankja a motornak, a kamionnak, a helikopternek meg a harckocsinak van. Igaz ugyan, hogy az angolszász elnevezés a "tank", de a magyar terminológiában ilyen fogalom egyszerûen nem létezik.
Az emberek nincsenek túlbonyolitva. Ezért volt minden orosz rata, minden német gép meg messzer jobb esetben stuka.. Ezért van a repülõgépanyahajó is. Ami persze nem az amit mutatnak, mert az repülõgép-hordozó :)A média is jelentõs szerepet vállal a baromság terjesztésében. Amikor volt a gripen cirkusz (ki fizet kinek :) akkor szemrebbenés nélkül bevágtak F16os jeleneteket. Repülõ repülõ.
Igazából még a könyvek is összevissza írogatnak mindent.
A Stug III-ra eddig már láttam jó sokfélét. Önjáró löveg, páncélvadász, rohamlöveg csakhogy a 3 leggyakoribbat említsem. A Jagdpahtert még senkitõl sem halottam õnjáró lövegnek nevezni, pedig lényegében egy olyan koncepció szülötte, mint a Stug III. Zavaros a javából...
Mondjuk a Stug III-ban kezdetben csak rövidcsövõ ágyú volt, inkább tarack jellegû, késõbb kapott hosszúcsövû PaK-ot.
Az oroszok viszont elég következetesen elkülönítették típusjlezéssel (legalábbi én úgy látom). ISU-k voltak a pácélvadászok, a hosszú csövõ kicsikét, az a SU-k meg az önjáró tarackok és lövegek, tehát amik nem közvetlen irnáyzással tüzeltek.
Mondjuk a tank kifejezés nem értem, hogy miért hibás? Hoszen ezt a nevet az elsõ világháborúban kapta a brittektõl. És mivel õk fejlesztették ki ezt a találmányt így õk is nevezték el. Nem igazán tudom, hogy mi lenne a helyes megnevezés. Lehet, hogy szakbarbár vagyok de a tankot tanknak hívják max még MBT-nek hívhatom de szerintem ez már csak kukacoskodás.
Na ez a lovagolás a nagy semmin, szerintem tökmindegy, hogy égõtér vagy tûztér, az én meglátásomban mindkettõ helyes. Mellesleg ennél sokkal súlyosabb hiba, hogy RENGETEGEN robbanó motorokról (az max. irakban van, ahol robbantgantak autókat) beszélnek BELSÕ ÉGÉSÛ helyett, addig én nem a másikon akadnék fel....
A golyszóró meg hülyén néz ki, de a II.Vh-ban a saját kiképzõkönyvek és leírások is így szólnak, tehát akkoriban így hívták... Errõl ennyit.
A tankot én is utálom, de az egyszerû átlagembernek aminek lánctalpa van az tank és kész.
A katyusát meg gyûjtõfogalomként szokás már használni a rakétasorozatvetõkre.
Félreértesz, annak hívja mindenki aminek akarja, Én csak azt írtam, hogy egy magára adó szakember (és Cifut a hozzászólásai alapján annak tartom)nem használja az "égõtér" kifejezést, mivel tanáraim szavaival élve a "tér" nem ég. Nézd a hajtómû szerkezettant és elméletet olyan emberektõl tanultam, mint Gábor Endre, Badovszki, Udvardy János. Aki tanult repülést és hajtómûvet részletesen,azoknak mondanak valamit ezek a nevek.Pl Udvardy János, aki ma olyan hajtómûvek szerkezetét oktatja, mint a CFM-56, V2500 mindig a tüzelõtér elnevezést használja, talán nem véletlenül.
Az égõtér egy olyan kifejezés, mint régen a lökhajtás, azért egy idõ után a szaknyelv eljutott oda, hibás. Sajnos annyiban igazad van, hogy pl. az Angol-magyar repülési szakszótár is használja az "égõtér" kifejezést (a tüzelõtér mellett). A hibás kifejezéseknehezen kopnak ki a köztudatból (lásd golyószóró, katyusa, tank stb.)
Ne menjünk át hõtan órába. Amúgy ebbõl az egyenletbõl vezetheted le a fentit. Et tedd egyenlõvé a sebeséggel nem rendelkezõ közeg energiájáva.
(fajhõ*T0). Osszál le fajhõvel. Fajhõt fejezd ki kappából, és R bõl ( k/(k-1)*R ) És innetõl kezdve már csak be kell helyettesítened a hangsebesség négyzetét ( k*R*T ) és bevezetni a MAch-szám négyzetét.
Ennyi.(a sûrûséget el lehet felejteni, mert annak a közeg energia állapotához közvelen köze nincs, csak közvetett, ahogy az az általad felírt képletbõl is látszik)
De hogy ne legyünk enynire offok. Az aerodinamikai felmelegesé abból adódik ,hogy a surlódás miatt a határrétegben a levegõmolekulák felülethez viszonyított sebessége 0-ra csökken.Ezért megnõ a hõmérsékletük, az általam T0-lal jelöltre. Ez a hõmérséklet melegíti a felületet. Az így átvett hõmyenniség egy részét elvezeti a szerkezet, illetve kisugározza, átadja a levegõnek. Mivel a levegõ nyilt térben áramlik, ezért elviszi a hõt. Így belátható, hogy T0 fölé magától nem melegedhet. A T0 meg sehogy se éri el azt a nagy hõmérsékletet amit lejjebb Cifu említett.
Ezek után nem is csoda, hogy semmilyen aktív hûtési és egyéb rendszerrõl nincs szó. Bár hozzáteszem ,azért az 50-60 fok se kevés dilattáció szmepontjábó. :)
Szarul értelmezed a képletet. Nézd meg a zárójeleket! Az adiabatikus tényezõt nem a sebesség négyztének kétszeresével osztod el, hanem csak kettõel. (k-1)/2 és ezt az egészet szorzod a Mach-szám négyzetével. Ha már itt tartunk a pontosítás érdekében jegyezzük meg, hogy a Mach-szám nem sebesség, hanem egy viszonyszám. Amúgy én 1.4-gyel számoltam, ami a levegõ adiabatikus tényezõje, ettõl eltérhet valamennyire, de pár századnál többet nemigen.