Nem, mert NATO elvek szerint ennyi repülés kell minimum évente a normális harci kiképzéshez és a gép perciíz uralásához. Efelett lehet próbálkozi a légitankolással.
Igen és látszik, hogy nem értenek hozzá. A légiutántöltési képesség valóban hasznos LENNE csak ahhoz, hogy NATO tanker 1km-es körzetébe repülhess minimum évi 180 repóra kell. Hol vagynuk mi ettõl????
Ha jól emlékszem a Gripen mellett a jogász, tanár, szociológus "politikusok" dönöttek, méghozzá úgy, hogy egyszer csak megmondták ,hogy ez lesz és kész.A pénzügyi "politikusok" módosítottak rajta ezt azt, pl a légiutántöltési képesség.Egyik kutya másik eb, nem nekik kéne a szakmai kérdésekben dönteni, max az anyagiakat biztosítani.
elmondom mi lesz a vége, most elmegyek borozni, aztán póker party, ha mikor visszajövök azt látom hogy belpolitika topic lett itt akkor jön a szokásos.....
eléggé kár, mert én jogászt engednék politika közelébe utoljára... Max tanácsadónak... Mindegy. Az utasítgatás meg nem az én reszortom, csak no politika az SG-n ahogy az már többször jelezve volt. Vagy idézzem éppen Punker-t?
Gyanítom, hogy a 14 gripenhez a 72 kiképzõgépet sem egy szakmabeli rendelte. Sajnos a döntéseket politikusok hozzák, meg pénzügyi szakemberek. Meg politikusnak felcsapó pénzügyi szakemberek (medgyessy, gyurcsány, kóka meg a többi).
Tényleg reális dolog tõlük normális döntést várni?
Fúúú, hát ez egy öszetett probléma. Az index elég sokszor véleményt alkot, vagy ferdít el dolgokat. Na itt most nem tudom, hogy mi van, mert hülyének állítja be a katonákat, de a körülmények enyjén szólva nem tisztázottak, mint írtam. A másik az, hogy a bürökraták 99%-nak 0 fogalma van a hadtechinéról, meg amúgy mindenféle mûszaki dologról...
Egy percig sem akarom védeni az indexet, de:
Az általad idézett ominózus mondat a cseh számvevõszék jeletésébõl számazik, a cikk csak onnan idézte.
Tehát nem a cikket vagy az indexet minõsíti, hanem a cseh számvevõszék hozzáértését.
Tulajdonképpen Kecskeméten is így volt...
Anno, mikor katona voltam a Szentgyörgyin az ATÁ-ra osztottak be minket "akkumulátor töltõ állomás" a reptéren lévõ összes repülõ eszköz akkumulátorát mi töltöttük. A két "keszis" [készenléti] gépét mindig vitték. De voltak napok, mikor csak! azokat vitték... magyarul a többi gép akksi mind nálunk volt :) Tönkrethettük volna M.o. légierejét
Bár akksi nélkül is felszáll a gép, ugye arra vannak az APA-kocsik, de egy esetlegesen levegõben történõ újraindításnál kellenek azért az akkumulátorok, különben már csak a KM-36 mentheti meg szerencsétlen pilóta életét...
Lehet,de azert sokkal nagyobb valoszinusege van,hogy valakit akit ilyen melleny van egy AK talal el,mint egy AR.
Masreszt meg oreg fegyver nem regi fegyver.Sok mulik a loszeren is.
A mostani pancelt siman atviszi egy AK ap loszerrel.
"hogy a NATO keretein belül békeidõkben elég a légvédelemre két gép is"
Na ja, és kiképzés meg mi a lótúrón folyik? És ha hirtelen két behatotló van, akkor már két géppár kell, kell tartalék is mert a vilgánon nincs 100%-os hadrafohatású gép. 14 gép az igenis indokolt.
A kiképzõ gépek nagy számát én sem értem. Ezeke modenrizált vagy alap Albák? Mert ha modernizált, akkor valszeg más országok számára is vállanlak repidõt az oktatásban, ahogy a Kanadaiak is teszik. Persze ez csak találgatás részemrõl. Azért az 72 az tényleg sok, a 24 az már relálisabb. Persze az is lehet, hogy ebbõl a mennyisgébõl csak tényleg 24 röpképes, a többi meg alaktrészbázis. Bulvárcikk a jáavából, 0 utánjárással. De hát ilyen szennytõl mégis mit várjon az ember?
Valamit azért nem árt tisztázni. Az US ARMY viszonylag friss Interceptor mellénye egy tender gyõztese volt, és ez a jelenleg rendszeresített mellénye a hadseregnek. A Pinnacle Armor megjelent a piacon a Dragon Skin-el, és erõteljes médiakampányba kezdett, propagálva új termékét. A terepen lévõ katonák közül jópáran használták is a Dragon Skin mellényeket, de a saját kontójukra. Csakhogy ez nem így mûködik, az US ARMY ugyanis tesztelte a mellényt, és az nem ment át a vizsgán, ezért egy határozatot hoztak, hogy az a katona, aki a terepen megsebesül vagy meghal, és Dragon Skin mellény volt rajta, nem kapja meg az egészségügyi juttatásokat, illetve a családja a fájdalompénzt. Azért kapta az Interceptor mellényt, hogy azt viselje, és a sereg abban bízik. A Pinnacle erre erõteljes ellenkampányba kezdett, mely szerint az US ARMY valójában csak meghamisította az eredményeket, és saját teszteket lobogtatott, mely szerint messze lekörözi a Dragon Skin az Interceptort. Innetõl kezdve az egész már egy "szokásos" vádaskodásba és a másikra való mutogatásba torkollot, ami most jutott olyan szintre, hogy a Kongresszus meghalgatást tartott az ügyben.
Hogy a Dragon Skin megóvott x életet, az egy szép dolog, de hasonló lista található azokról is, akinek az életét Interceptor, vagy más mellény óvta meg a terepen.
emlékeim szerint a számozás felfelé nõ, ergó a nagyobb szám a modernebb, vagyis a 103/104 a legutolsó nem? szal mit nem értesz?
Az Ak-103 miben jobb az Ak-47-nél ? Vagy csak a régi fegyver uj kivitelben ?? Hugo Chavez 100000 db-ot vásárolt belõle plusz gyártani akarja ! Miért nem modernebb Ak-74-et vagy valami mást vett ? Mondjuk õ dolga !
Vagy nem akarták, hogy sikerüljön. Ugye a pénz nagy úr, a Dragon Skin meg jóval drágább, mint a jelenleg rendszerben lévõ Interceptor mellények. Dragon Skin survivors
"Details: Survived five impacts from 7.62x39 mild steel core. All five rounds impacted the front, sides and rear of the vest while descending from power pole repair work. Did not even bruise from impacts sustained in body armor."
Zúzódás nélkül túlélni 5 lövést egy AK-ból szerintem nem egy átlagos dolog.
"Details: Survived seven impacts from 7.62x54R LPS. All seven rounds contained in approximately 5" impact location within upper front torso."
7 lövés, valszeg Dragunovból. Már ha csak a fele igaz az is szép teljesítmény.
A G11 mellett az orosz AN-94 Abakan képes erre. Ezt is csak az elit erõk használják, tehát valóban nem túl valószínû, hogy iraki homoktúrók ilyen tudású fegyverrel lõnének majd amerikai katonákra. A leírás kiemelí, hogy bár az Abakan kiválló fegyver, a 2 round burst mód megfelelõ használatához alaposan kiképzett lövészre van szükség (nem véletlenül nem fogják rendszeresíteni a csapatoknál, csak a különleges erõknél), valamint hogy a régi AK szériához csak külsejében hasolít, roppant bonyolult, nehezen tisztítható és drága fegyver.
The trained professional warrior can use the 2-rounds burst capability of AN-94 to the great degree of success, but prior to this, a lot of time and resources should be spent to train this professional soldier to use AN-94 effectively. Unlike the more common designs, like the Russian Kalashnikov or American M16 rifles and others, the AN-94 internals are not "user friendly", and it took weeks, if not months, to get used to this rifle, its assembly / disassembly and maintenance procedures. It is also more expensive to made and maintain, than the AK-74. From all this it is obvious why this very interesting rifle hardly will see any widespread service, at least with the Russian Army (which at this moment is conscripted by the large, and on a low budget). On the other hand, some elite units can make a good use for major advantages of the AN-94.
Szvsz ha az AK ellen megfelõ védelmet nyújt, már érdemes rendszeresíteni a dragonskint.
Azért nem csak a zuluföldi hadsereg fegyverei ellen kell ennek a golyóálló melénynek kibírnia a találatot, hanem a modernebb országok fegyvereivel szemben is, mert kitudja milyen konfliktusok jönnek még a közel jövõben.
Az egész mellény fejlesztése arra irányult, hogy az eddigieknél sokkal ellenállóbb védõmellényt hozzanak létre, de az eddigiek alapján ez nem biztos, hogy sikerült, épp ezért van az egész balhé a hadsereg berkein belül.
A betétet cserélni kell ez elsõ után amint lehet - a betét ugye törik rendszerint - , magán a mellény kevlárpaneljein a gyártó által meghatározott számú találat lehet, az egyes találatok közötti távolságot szintén a gyártó határoza meg, rendszerint a gyártók egynél több találatot engednek, ha nincsennek egymáshoz túl közel.
Egyebkent meg mindegy,akarmi van rajtad,ha duplat kapsz ugyanoda,akkor mar sokkal nagyobb az eselyed arra,hogy atmegy a vedooltozeten.
Arra hogy kapsz egy duplát nincs sok esély. A burst fire módnál már a második lövésnél röppályamódosítást végez a visszarúgás a legtöbb fegyvernél, de a lázadozó bennszülötteknél nem gyakran van ilyen fegyver se. A legújabb burst módokat használó fegyverek, ahol a tûzgyorsaság növelése miatt, csak akkor érezhetõ a visszarúgás amikor a 2. lövedék elhagyta a csövet, nem terjedtek el egyáltalán. A G11 volt tudtommal ilyen, illetve talán egy új AK is használja ezt a fajta rögzített sorozatot, de Cifu majd megmondja :)
Épp ezen folyik a vita mert a tesztek szerint 48 lövedékbõl 13 átment. Kiderült, hogy a mellény az egymáshoz közel befúródó lövedékeket nem védi ki, ugyanis a kerámialapok nem bírnak ki 2 lövést ugyanazon a helyen. Ráadásul a gyártás már megkezdõdött és rengeteg pénzt öltek bele a DragoonSkin-be. A hadsereg azt tervezi, hogy tájékoztatja a kongresszust a dologról.
Ezerõl az árakról mindig az jut eszembe, hogy hogyan lehetnek az amerikai cuccok árai ennyivel drágábbak?
Elsõ körben kezdjük ott, hogy mennyit kell fizetni egy orosz mérnöknek, orosz munkásnak, és mennyit egy amerikainak. Amikor az ISS tervezésekor és építési elõkészeletei folytak, akkor egy amerikai mérnök elhülve jegyezte meg, hogy orosz munkatársa kevesebb, mint tizedannyi fizetést kap, mint õ, pedig magasabb beosztásban dolgozik, és kétszer annyi év tapasztalattal rendelkezik.
Másodsorban nézzük meg, hogy mennyi egy amerikai cég mûködési költsége (gyárterület fentartása, üzemeltetési költségek, adminisztratív alkalmazottak száma és fizetése, a topmanagerek fizetése és juttatásai, stb.), és mennyi egy oroszé.
Ezért tartom kissé falsnak, amikor a magyar fizetéseket, magyar árakat vetik össze külföldiekkel. Nem ok nélkül annyi az, amennyi. Az üzleti életben a lényeg az, hogy mennyiért lehet az adott terméket elkészíteni, majd azt mennyiért lehet eladni. 1995-ben egy Szu-27SzK elõállítási költsége a Szuhojnak cirka 3 millió dollár körül mozgott, és 25-30 millió dollárért adott túl rajtuk (igaz ebben benne figyelnek járulékos költségek is). Egy F/A-18E/F gépen a McDonnel-nek ekkor olyan 3-5 millió dollár tiszta haszna volt.
Azt sem értem például, hogy a Comanche program hogy nyelhetett el
8 milliárd dollárt mire leállították.
A kutatás és fejlesztés nem olcsó mulatság, például egy olyan szélcsatorna napi bérleti díja, amibe egy életnagyságú repülõgép vagy helikopter belefér, olyan 50.000$ körül mozog. És ez csak egy apró tétel...
Szintén soha nem értettem, hogy kerülhettek a B2-esek darabonként
2,2 milliárd dollárba.
A pontos árlevezetést senki sem ismeri a Northropon és pár beavatott DoD emberen kívûl, de nyilván nem olcsó egy olyan bombázógépet építeni, aminek a radarkeresztmetszete kisebb, mint egy cipõsdobozé... (emlékeztetõleg: senki más nem készített ilyet a mai napig a Northropon kívûl).
Olvastam anno az aranysasban, hogy amikor a C-5öst fejlesztették, a légierõnek akkora szüksége volt rá, hogy a gyártó cég 30.000 dollárt számlázott le a gépeken lévõ kévéfõzõkért. Persze ez csak utólag egy pénzügyi vizsgálat keretében derült ki.
Mert benne benne van az irdatlan fejlesztési költség is. Plussz az amerikai bérek árak, stb.
kis darabszámú spec cuccoknál még lehet is, de a tömeg termelésben gyártott fogyóeszközöknek egyszerûen csak fel van verve az ára hogy a rendszer magát generálja, a számtech cuccokat fölösleges ebbe belehozzni, mert teljesen más a termék életciklusa + ott az árak iszonyatos mozgásban vannak, a hadianyagok ára meg mondhatni be van fagyasztva szinte.
sztem ezért.
egy videókártya minden rajtalévõ alkatrésszel gyártási költségben nem kerül többe 100ft-nál... és akkor miért kerül 200.000-be? mert dolgozott rajta elõtte 500 tudós hogy egyáltalán olyan legyen amilyen... lásd B2-es...
Ezerõl az árakról mindig az jut eszembe, hogy hogyan lehetnek az amerikai cuccok árai ennyivel drágábbak? Nem lehet hogy szándékosan srófolják fel az árakat a gyártók, mint anno a C-5 ösök gyártásakor?
Persze, értem én hogy mennyivel fejlettebb mûszerek az amerikaiak, de akkos sem értem hogy kerülhetnek adott esetben 5X annyiba.
Azt sem értem például, hogy a Comanche program hogy nyelhetett el
8 milliárd dollárt mire leállították.
Szintén soha nem értettem, hogy kerülhettek a B2-esek darabonként
2,2 milliárd dollárba.
minden attol fuggot hogy akik az adott teruleten laktak ahol a harctevekenyseg folyt kernek e belole vagy sem..
ha nem,akkor hamar elokerultek a mezitlabasok(gerilla harctevekenyseget folytatok)1 szal AK-val,vagy molotov koktellal,vagy akarmivel ami adott korulmenyek kozott hatasos volt(es mindig megtalaltak es talaljak)es veres szinhazza valtoztattak a"harcteret"hogy szukolve menekuljon a hozzajuk kepest csucstechnikaval felszerelt regularis katonasag...
AK-kkal és Molotov koktélokkal nehezen fogsz egy harci helikoptert vagy egy repülõgépet lelõni. És ott van persze az áldozatok aránya is. Igen, az USA vesztett Vietnamban, a szovjetek Afghanisztánban. De mindkét oldalon több millió helyi lakos és katona halt meg, míg az agresszorból mindössze néhány tízezer.
Az ilyen helyzetekre megoldást a robotok nagyfokú alkalmazása hozhat. De azzal is az a probléma, hogy drága. Nagyon. Tehát az agresszornak akkor komoly árat kell fizetnie azért, hogy kevesebb élõáldozattot kelljen hoznia.
Egy RPG-7 indító a származási helyétõl és a körülményektõl függõen 250-1000$ körül van, a rakétagránát hozzá a típusától függõen 50-250$ között mozog (egy GAO elemzés, amely az Osprey sebezhetõségérõl szóló részben úgy számolt, hogy a 40 milliós nyers vételárú Osprey lebegés közben leszedhetõ egy RPG-7-essel, ami 200$-ba kerül az iraki feketepiacon, egy rakétagránát pedig 20-30$-ba).
Egy M136 AT-4, ami az US ARMY rendszeresített pct. eszköze, olyan 2500-3000$.
Az irányított jószágok egy kategóriával feljebb mennek, egy orosz 9P151 indítóállás hõérzékelõ kamerával olyan 75.000$, egy 9M131 rakéta hozzá olyan 15.000$.
Az amerikai Javelin indítóegysége ~170.000$, egy Javelin rakéta pedig 75.000$.
A II. Vh. mellények hasonlóan a a Vietnámban használthoz nem golyó , hanem repeszálló volt. Nem a gépágyú löszer ellen védett azt a maiak se fognák meg, hanem mondjuk a 88-sok repeszei ellen.
elég durva lehet. eltalálnak, megfogja a mellény a lövedéket amelynek energiája jócskán hat a te testedre is. A II. világháborúban is voltak már ilyen mellények amik még abszolut nem hasolítottak a mai testvéreikhez. a bombázók lövészei viselték õket. bár ezek nem tudom mennyi védelmet adtak a vadászgépek nagy gépágyúgránátjai elõl. és akkor még nem beszéltünk a légvédelemrõl....
a kivégzõosztagot értsd úgy hogy bekötött szemû karóhoz kötözött emberre lõsz :)
10 m-en kívül, ha csak nem egy kivégzõosztag embere vagy nem fogsz harc közepén különösebben sehova se célozni, a lényeg hogy eltaláld... Arra pedig, hogy a torzót találod el, a legnagyobb az esély
Je ez eppen most a heten volt szerdan a discovery-n 21-tol.Eppen neztem is az uj dragonskint.Fura,teny hogy sokat birt a rohadek.Ha joltudom elengedett egy tar 5.56-os AR-15-bol egyet egy 9-es Mp5-bol meg meg valamibol nyomott bele,es valoban nem ment at rajta a cucc,szoval igy egesz jonak tunik.Bar erdekes lenne ha nem fejre nyomna le az elso lovest az ember.A granatost tesztet mar nemlattam,House miatt :)
Egyebkent jo sorozat ez ajanlom mindenkinek,de vannak benne elegge sok ertelmetlen dolgok is,amiket szerintem tok feleslegesen fejlesztenek.
Így van, nézd meg pl a számítástechnika fejlõdését 20 év alatt. Ha ilyen ütemû lesz továbbra is akkor még annyi sem kell egy forradalmian új páncél (szervóvért/exoskeleton) kifejlesztéséhez és hadrendbe állításához. Ami ma soknak tûnik az lehet, hogy 5 év múlva tizedannyiba sem fog kerülni mert a gyártástechnológia annyit fejlõdik, hogy tizedannyi ráfordítással lehet ilyet készíteni.
Ráadásúl ki tudja, hogy miket fejlesztenek titokban most a szuperhatalmak amirõl fogalmunk sincsen.
"a technikara IGAZABOL meg soha nem lehetett szamitani a harcteren....
hogy miert?
minden attol fuggot hogy akik az adott teruleten laktak ahol a harctevekenyseg folyt kernek e belole vagy sem..
ha nem,akkor hamar elokerultek a mezitlabasok(gerilla harctevekenyseget folytatok)1 szal AK-val,vagy molotov koktellal,vagy akarmivel ami adott korulmenyek kozott hatasos volt(es mindig megtalaltak es talaljak)es veres szinhazza valtoztattak a"harcteret"hogy szukolve menekuljon a hozzajuk kepest csucstechnikaval felszerelt regularis katonasag...
aminek sztem lejart az ideje...vele egyutt a modern technikanak is,bar a"fejlodes"feltartoztathatatlan...."
Ne haragudj, de ez hülyeség.
Ha igy lenne akkor a II. háború alatta Market Garden hadmûveletbe a valóban megbizhatatlan tankokkal rendelkezõ német SS panzer hadosztályok nem mészárolták volna le az angol és lengyel ejtõernyõsöket akikhez képes az átlag arab egy nagy nulla.
Modern technika annyit ér amennyit az alkalmazója.
Ha egy Abrams-t valaki egy magában világos nappal beküld egy kb. 10 m széles sikátorba akkor nem kérdés ki nyer. De ha éjjel gyalogsági fedezettel ugy hogy az ég tele van UAV és C-130-kal és ügyelnek arra hogy tank ne menjen be szûk sikátorokba, hanem hõkamerás felderítést és távoli tûz támogatást adjon ott semmi esélye sincs molotov koktélosnak vele szemben.
Mert azért az nagy elõny ha beszólnak, hogy " lõnek ránk a harnadik házból" és már megy is válaszul harckocsigránát.
Bizony. Ezért nem szabadna leállítani az exoskeletonok kutatását. Mert majd csak a harmadik, negyedik generációs modell lesz már valóban használható belõle.
Magyarország is ezzel a jelmondattal építette le a harckocsijait. Csakhogy arról nem beszélnek, hogy a harckocsikat csak akkor lehetne leépíteni, ha lenne, ami átvegye a feladatokörét. Nálunk nemvolt túl okos dolog volt kidobni a tankokat, merthogy se modern harci helikoptereink, se modern tankelhárító rakétáink sincsenek.
A másik érdekes dolog, hogy azoknak a fejlett nyugati hadseregeknek, akik rendelkeznek ezekkel az eszközökkel, eszükbe sem jut kiselejtezni a tankjaikat.
Hát ha azt vesszük, hogy a tankoknak is kellett kb 90 év mire mai formájukat elérték akkor szerintem ha az exoknak adunk 20-30 évet akkor nem csak a hadviselésben hanem bármilyen ipari munkában asznát lehet venni és a kézi munkaerõ értéke is felmehet megint.
De ez már sci-fi, de semmi sem lehetetlen a technikai fejlõdési mai sebességét megnézve.
Szerintem nem teljesen így van. Általában a gerillák is óriási veszteségeket szenvednek ,csak õk jobban ismerik az ott uralkodó viszonyokat meg van, hogy az ott élõk is jobban bíznak bennük. De egyébbként is, szerintem sokat segíthet 1-1 új technológia csak kikell forrnia. Vegyük például a tankokra szerelhetõ rakétaelhárító "pajzsot". Óriási elõnyt jelenthet a tank legénysége számára, több idejük van felmérni a helyzetet. Vagy például a fegyveren levõ kamera, a katona így a sarkokban sokkal kevesebb eséllyel kaphat lövést. És ezzek még csak a ma létezõ eszközök mi van ha 15 év múlva tényleg nanoruhás katonák ugorhatnak fel akár több méterre is vagy olvadhatnak be hatékonyabbban a környezetbe. A Land Warrior nem is csoda, hogy nem igazán vállt be hisz most volt az elsõ éles próbája, idõ kell ámíg kiforr az ilyesmi.
Szerintem most tarunk annál az idõszaknál amikor ezeket a technológiákat tökéletesyteni kell.
sajnos en nem vok ilyen optimista...
a technikara IGAZABOL meg soha nem lehetett szamitani a harcteren....
hogy miert?
minden attol fuggot hogy akik az adott teruleten laktak ahol a harctevekenyseg folyt kernek e belole vagy sem..
ha nem,akkor hamar elokerultek a mezitlabasok(gerilla harctevekenyseget folytatok)1 szal AK-val,vagy molotov koktellal,vagy akarmivel ami adott korulmenyek kozott hatasos volt(es mindig megtalaltak es talaljak)es veres szinhazza valtoztattak a"harcteret"hogy szukolve menekuljon a hozzajuk kepest csucstechnikaval felszerelt regularis katonasag...
aminek sztem lejart az ideje...vele egyutt a modern technikanak is,bar a"fejlodes"feltartoztathatatlan....
T-90S (Export): ~ 1.8 millió US$
M1A2: ~ 5 millió US$
Leopard 2A6: ~ 6.5 millió US$
M1A2SEP: ~ 7 millió US$
Az árak azonban nagyban függnek a beszerzési feltételektõl. Görögország például a Leo 2A6 egy speciális változatért, 170db Leo2 HEL-ért 1.7 milliárd EURO-t fizet, ebben azonban benne vannak a pótalkatrészek, a kiszolgáló berendezések, stb.
A régi harckocsik beszerzési ára elég macerás dolog, de pl. a T-54/55 család kínai leszármazottja, a Type 69 újonnan most olyan 300.000-400.000 US$ körüli összeget ér a piacon.
A probléma az az exoszkeletonokkal, hogy hiába veszi le a terhet a katona csontvázáról és izmairól, attól még nagyon messze vagyunk, hogy olyan exoszkeletont tudjunk csinálni, ami képes is az emberi anatómia szintjén mozgékonynak lennie. A DARPA is elõször látványos külsõ exokban gondolkozott, amilyenekrõl már láttunk képeket és videókat. Majd összeállítottak egy 130 mozgásról szóló listát, hogy mit kell benne tudnia a katonának. Ebben szerepeltek olyan dolgok, mint a kúszás, kötélmászás, vagy a békaugrás. Az eredetileg megálmodott külsõ exok itt rendre elvéreztek. Egyszerûen nem lehet a viselõjének mozgását kellõen aprólékosan követõ külsõ Exot csinálni merev vázzal. A kötélmászás miatt például az újjaknál is kell erõvisszacsatolás, hiszen különben a katonaának a saját újjaival kell, hogy megtartsa a saját, a felszerlése, és még mellette az exo súját is.
A Berkeley-féle exoszkeleton, a cél itt nem a mozgékonyság, hanem a teher cipelése
Most két lehetõség van tehát:
1.: Lesz egy nehézgyalogság, ahol a mozgékonyság másodrendû, és a fõ cél a túlélõképesség növelése közvetlen találatoktól, illetve a hordozható tömeg növelése (nehezebb fegyverek és több lõszer). Ez a jelenlegi fantáziák szerint valahogy így néz ki: Powered Armor (wiki)
2.: Megvárják, amíg a technológia eljut a "puha" exoig. Ez olyan páncél, amely alapvetõen a tömeg megtartását és az erõkifejtést izomszallagszerûen felépülõ ruha felel. A Future Warrior 2020 program egy ilyen ruhát képzel el: Future Warrior 2020 demo.
Az elsõ verzió megvalósulása szerintem úgy 10-15 év még. A második verzió legalább 25, hacsak nem történik valami komoly áttörés a nanotechnológiában.
Még mindig kérdéses ugyanakkor a megtérülés kérdése. Egy olyan országnak, mint az USA, olyan hadmûveletekben, mint az Iraki invázió, nyilván megéri majd a Exok használata. De például egy komoly tömegháború (fantázia szintjén Kína vs. Tajva / Usa), vagy egy, a jelenlegi iraki helyzetben való használatra már aligha fog megtérülni a várhatóan elég drága hacuka...
Informatika és tudomány
C-17 "Nagymadárfészek" Magyarországon
