A wiki szerint elsősorban célgépnek szánják: "However, the developers have stated that the primary focus of Dark Sword is to develop it into a hypersonic UAV, in order to fulfill the requirement of a low-observable, high maneuverability, hypersonic UAV to support tests conducted for Chinese air defense and air-to-air weaponry." - link
Mondjuk gondolom ha már eddig eljutottak készíthető belőle UCAV is.
Egyébként a csökkentett radarkeresztmetszetű célok támadását hogyan gyakorolják máshol? Egyszerűen kisebb méretű célokat reptetnek, hogy az RCS ugyan olyan kicsi legyen, mint a várt ellenséges gépé?
Az először berakott képen van egy M2 Browning. Az 165,4 cm hosszú a "markolatig". Szerintem sem sokkal magasabbak 170-nél a gyalogosok. Meg a Merkavanak a testhez képest egyébként is nagyobbnak hat a tornya,mint mondjuk egy Abrams-nél.
Na az lenne az érdekes, hogy ha most eldurranna egy Trophy, az milyen járulékos károkat okozna a nyuszik körében. Elvileg talán nem olyan veszélyes, mert a katonák közvetlenül a teknő mellett állnak, de azért a repeszekből lehet ők is kapnának.
Én is a wikivel kezdtem, és én is elcsodálkoztam, hogy "csak" 2,67 méter magas lenne...
Viszont ahogy elkezdtem rákeresni, elég sok képen látni, hogy bizony a harckocsi testének a teteje simán 1,8-1,9 méter magas lehet a talajtól.
Ezzel együtt én is arra tippelek, hogy az először berakott képen 1,7 méter lehet a gyalogosok átlag magassága... :) Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.06.04. 13:27:00
Valami itt nem kóser, wiki szerint elvileg 2,65 méter pincétől a padlásig, azaz a toronylemez tetejéig, az pedig nem olyan rettenet sok. Vagy ma már törpéket is bevesznek (gépesített) rohamosztagosnak, hogy beférjenek valahogy. :) Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2018.06.04. 13:23:39
Szerintem csal a kép. Egy letörésen állt meg a hk és nála lejjebb állnak a nyuszik. Lehet a túloldalra állva és fotózva meg óriások lennének. Nem tudom hogy rugózza ki a futómű az egyenetlenségeket. Eleve nem pici vas a Merkava. Az emberek meg araszokat mennek össze, ha lőnek rájuk. :-) (Én egyszer láttam M1-est, de az valami hatalmas volt egy kopasz T-72-hez képest. A Merkava meg kb ez a szint.) Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2018.06.04. 13:17:35
Mai napi WTF: vagy a Merkava Mk.IV az óriási, vagy az IDF kezdte meg a kertitörpék sorozását a gyalogságnál:
Olyan hű de nagy gyakorlati hasznát én se tudom felfedezni. Nem igazán tűnik életszerűnek ez az egész állva tüzeléses buli, jellemzően az emberek igyekeznek feküdni, térdelni a terminátorosdi helyett.
Pro és kontra - Cipelsz 3 plusz kilót magadon, cserébe a nap végén amikor már kivagy, remeg a kezed-lábad és rajtad ütnek, még fel tudod emelni a csúzlit. Vagy valami ilyesmi. Leginkább ilyesmi. Itt a kényelmes fotelomból egész jó ötletnek tűnik, de az is lehet hogy terepen meg ezek az innovatív felszerelések majd hamar "elvesznek".
Majd ha lesz egy komolyabb ballisztikus védelem az exoszkeletonon és egy ilyen harmadik-negyedik karral két minimivel sétálva lőnek pontosan. Na akkor. =)
Egyébként van értelme.
Amikor a géppuska egész nap a nyakadban lóg, hálás lennél, ha nem a kezed és a nyakad remegne a nap végén, hanem egy + pár kilós hámon lógna, ami szétoszlatná a súlyt a derekadra és a vállaidra.
Valamint hosszabb időn keresztül is lehet vele célon tartani gond nélkül. A steadicamos csóka például mesterlövész csúzlikkal is kipróbálta és ott egyáltalán nem számít, mi lesz a visszarúgással. Viszont állva is tud tökéletes pontossággal és nyugalommal célra tartani vele. Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2018.06.03. 13:05:31
"The current prototype weighs 3.5 pounds and can now support weapons such as the M249 squad automatic weapon, according to the release. The SAW weighs about 27 pounds."
- link
DoD Lab 2017
- pdf
-------------------------------------------------------------
+1
170oldal U.S. Army Research Laboratory tervezet
-pdf Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.06.03. 01:38:47
Micsoda innováció. Végül is csak kereken 40 éve találták fel a steadicam-et.
Kétségkívül jól néz ki, de kiváncsi vagyok, milyen helyzetekben van erre ténylegesen szükség. Biztos nehezek ezek a géppuskák, de gondolom ezekkel inkább letámasztva lőnek, pozícióból, minthogy kézből kitartva lődözzenek velük.
Az Aliens-ben mindenesetre baromi menő volt :))
Y Utoljára szerkesztette: JYeti, 2018.06.02. 22:04:59
"Third Arm", vagyis harmadik kéz, az US ARMY jelenleg még erősen kezdetleges módon, de teszteli azt, amit a Aliens c. filmben láttunk Drake és Vasquez esetében - egy olyan tartókar, amely a fegyver tömegét kvázi átveszi, így a katonának nem kell a fegyver tömegét kézzel tartani, azt a "Third Arm" a derekára és a törzsére helyezi át egy mechanikus karral és málhával. Persze a dolognak van annyi (nem említett) hátránya, hogy a Third Arm ugyan leveszi a fegyver súlyát a katona kezéből, de összességében még többet kell így cipelnie, hiszen feltehetően ez az eszköz is nyom 2-3 kg-ot, ha nem többet... (forrás)
Ez alapján akkor viszont a DIRCM és a hasonló kis teljesítményű lézeres 'IIR vakító' rendszerek nem sokat érnek a modern rakéták / robotrepülőgépek ellen...
Képalkotó IR sensoroknál használnak nem csak hatdwares hanem softwares DIRCCM megoldásokat is.
Ezek is u.úgy műkodőképesek amíg a DIRCM rendszerek lézere csupán néhány wattos.
Két féle megoldást láttam eddig:
- zavarás nem zavarja a célpont képének az összes pixelét. Marad annyi használható amiből a software össze tudja rakni a teljes képet;
- a zavarás hatására a képen jellegzetes körkörös alakzatok jelennek meg aminek a középpontjában a lézer forrása van. A software ez felismeri és onnantól kezdve ezeknek a köröknek a középpontja az új cél.
Technikailag nem látom akadályát bármelyik lentebb bemutatott DIRCCM megoldás alkalmazásának akár infravörös, akár optikai célkövető rendszereknél.
Amíg a Sidewinder-hez ajánlott DIRCCM megoldás bőven elég a jelenlegi DIRCM-ek vakítása ellen, az IRIS-T -nél alkalmazott módszer már a nagyobb teljesítményű lézerek érzékelő károsítása ellen is jó lehet.
Reklámozni eddig csak az IRIS-T-t láttam eddig a DIRCCM képességet (ami nem jelenti azt hogy nem áll rendszerben már máshol), de a fenti módszerek alkalmazása csak elhatározás és persze pénz kérdés, amit a DIRCM rendszerek elterjedésének üteme határoz majd meg. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.06.02. 10:39:06
Az eredeti kérdés viszont az NSM-re vonatkozott. Érdekes kérdés, hogy a hajó ill. szárazföldi célok elleni IIR érzékelők esetén is alkalmazásban van-e ez a fajta megoldás...
A first detector system 14 consists of an infrared optical system 16 as an imaging optical system. This detector system 14 forms a conventional passive infrared detector, which responds to heat radiation. The infrared optical system 16 images a field of view (and the target) on an infrared detector array, as main detector.
A second detector system is arranged close to the first detector system 14 on the inner gimbal 12. The laser detector modules 18 and 20 each consist of a four-quadrant detector and an entry lens 22 or 24. The laser radiation which is received, is imaged unfocused on the four-quadrant detector in accordance with conventional measuring methods.
Ismereteim szerint, az IRIS-T jelenleg az egyetlen DIRCCM-el rendelkező infravörös önirányítású rakéta.
Fejlesztése 1996-ban indult a Bodenseewerk Gerätetechnik GmbH (BGT - Sidewinder európai gyártója) vezetett konzorcium által.
A lenti BGT szabadalmat 1998-ban fogadták el...
... az IRIS-T 2005-ben állt rendszerbe.
Szóval én azt gyanítom, hogy ez van az IRIS-T -ben.
A BGT amúgy akkoriban szabadalmaztatott az AIM-9X/ASRAAM mátrix érzékelőjéhez használható megoldást is (ott külön lézer érzékelőkkel), de tudtommal nem alkalmazták még azt. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.06.02. 07:14:09
Nagyon érdekes. Ha jól értem ez gyakorlatilag egy lézeres "home on jam" funkció. Van arról egyébként információ, hogy ezt kísérletileg is meg tudták-e valósítani a szabadalmon túl?
(Emellett úgy emlékszem, hogy régebben volt egy leírás az Iris-T DIRCM -el szembeni védelméről, amit talán pont te írtál, de nem emlékszem, hogy van-e valami, ami miatt kevésbé releváns az a megoldás a hajó elleni fegyverek esetén)
Elvben lehetséges, gyakorlatilag nem tudjuk. Az érzékelő előtti üveg lehet, hogy csak az érzékelő számára fontos tartományokban átlátszó. Ha a lézer nem ebben a tartományban működik, akkor az üvegen nem megy át, hanem szóródik és/vagy elnyelődik. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.06.01. 12:56:14
Egyébként az, hogy képalkotó infravörös a végfázisban a célravezetési mód azt is jelenti, hogy esetleg hajófedélzeti DIRCM szerű lézerekkel elég hatásosan lehetne védekezni az NSM -el szemben, nem?
Hivatalosan is a Kongsberg - Raytheron Naval Strike Missile (NSM) lett az US NAVY következő ASM-je, egyenlőre azonban csak az LCS hajóosztályokon. Az eredmény nem meglepő, mert az US NAVY kiírásának maradéktalanul csak az NSM felelt meg, a Boeing Harpoon block II és a Lockheed LRASM nem....
Náluk ezeknek a videóknak divatja van. Ne keress benne értelmet, promó.
Láthatóan nem az élve elfogást vagy túszok kimentését gyakorolták. :) (bár az orosz "túszmentés" is sokszor valahogy így nézett ki) Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.05.31. 14:51:49
Nem vagyok a korszak szakértője, de szerintem általánosan használt, bevett magyar elnevezése nincs.
Ha az én véleményem számít, a szövegkörnyezettől függően egy fél mondatban (ha olyan, akkor zárójelben) kifejteném, hogy a nem-pilóta tisztekről van szó, és innentől mondjuk légi személyzet a rájuk használt gyűjtőfogalom, az angol megfelelő említésével. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.05.31. 10:14:16
Igazából a nem-pilóta repülőgép-személyzetet takarja, de az időszakoktól függően más-más csoportok tartoznak ide.
Például az I. és II. világháborúban a navigátorok, repülőgépen lévő megfigyelők, metereológiai szakértők tartoztak ide, akik nem pilóták voltak, de a sima géppuskás illetve rakodótér-felügyelők felett álltak azért képzésben.
Az 1960-as évek közepétől a Meterológiai szakértők kikerültek a halmazból (saját besorolást és kitűzőt kaptak), azóta inkább a fedélzeti rendszerek kezelői tartoznak ide (tengeralattjáró-elhárító repülőgépeken (S-3), légi irányítási központok (E-2), stb.) esetében.
Ha szerepel a 40N6E az ajánlatban. És tényleg tudja, amit ígérnek (ugyebár már pár esetben volt olyan, hogy ígértek valamit, oszt nem tudta a rendszer).
+ még a célsebesség is jelentősen nőtt 2.8km/s-ről 4.8km/s-ra.
Sz-300PMU2 1000km hatótávolságú BM-et tud elfogni, az Sz-400E meg 3000km hatótávolságút. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.05.29. 18:49:05
Azért a 0m/s célsebesség elég komoly érv az Sz-400E mellett...
... másrészt az Sz-300PMU2 125ezer km²-et véd, miközben az Sz-400E a 380km-es rakétájával már 450ezer km²-t.
Egészen elképesztő ár. Kína PMU2-ből 2004-es árfolyamon darabját 125 misiért vette. Persze kérdés, hogy hány rakétával. Pusztán a HMZ-t nézve nem éri meg. ARH rakéta sehol, 200 vs 250 km HMZ ennyit nem ér meg. A számunkra ismeretlen műszaki megoldások igen. A 6 --> 10 célcsatorna sem feltétlen éri ennyit.
Nagyjából lehet látni, hogy mivel butították le az export Sz-400-ast...
- 12 helyett 10 célcsatorna
- módosított rakéták (sw-en csökkentett manőverezőképesség, esetleg csökkentett zavarszűrés a rakétában)
- sw-en csökkentett zavarszűrés képesség/üzemmód a lokátoron
- egyszerűsített IFF (itten hiányzik a "saját" kijelzés a "barát/ellenség/ismeretlen"-ek mellől)
- hiányzik minden nuki töltetű rakétához kapcsolódó áramkör/felirat
- szükség esetén orosz helyett angol feliratok
- viszont jópénzért be lehet integrálni külföldi AVR-be Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.05.29. 14:44:27
Látszakan az alapvető műszaki megoldások, hogy mi változott az előző generációkhoz képest, filozófiai eltérések is. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.05.29. 11:08:22
Ez azért érdekes, mert az orosz terminológia 1-4 osztály esetén ezred, 4-6 osztálynál dandár.
Ez meg 2 db Sz-300 + vezetési osztály = zl.
A Patriotnál 6 db osztály = zl.
Vagy nagyon eltérő lehet a személyzete a kettőnek vagy csak ennyire eltérő az alakulatok elnevezése méret alapján.
Az politikai eset, effektíve a Görög Cipriótáknál vannak azok a fegyverek. Akik az 1970-es és 80-as években európai és amerikai embargó alatt álltak. A szovjetek szállítottak nekik egy ideig fegyvert, de az 1980-as évek második felében az a csap is elzárult, így végül a franciák "mentették" meg őket. A szovjetunió széthullása után orosz forrásból tudtak komolyabb katonai beszerzéseket indítani, jellemző, hogy a francia helikoptereket is kerülőúton vásárolták meg, és a harci helikopter-tenderen az orosz Mi-35P-n kívül csak a Dél-Afrikai Denel Rooivak indult.
Az egy szem Sz-300PMU-1 és a négy TOR-M1 egyaránt Cipruson van, és nem tudnak együttműködni a Görög légierő gépeivel (nincs IFF azonosításra mód), a görög cipriótáknak pedig nincs effektíve légiereje. Szóval az egy eléggé speciális eset.
Nálunk is van BUK, amit modernizáltunk. Talán a cseheknek van Sz-300-uk, de Sz-300 szerintem még az amiknál is van. Ellenben az Sz-400 egy új vas, amire be kéne tanítani a kezelőket. Hogy oldod meg a barát / ellenség azonosítást?
Az oroszok (ahogy az amerikaiak is általában) eleve 'butított' eszközöket adnak el exportra. A fegyverek neveiben is szerepel általában az 'E' (R-73E, 3M-54E, 48N6E, 92N6E, stb.), jelezve, hogy exportra szánt verzió.
Szóval az orosz és a kínai / indiai / török Sz-400 eleve nem ugyan az...
Vajon az oroszok lebutítanák az Sz-400-at, ha tényleg vennének a törökök ? Vagy a PAK-FA-t is minden további nélkül odaadnák egy papíron még NATO-tagállamnak?
A párhuzamos üzemeltetés addig jó, amíg a rendszerek együttműködése megoldható. Erre van ugye a közhelyes "NATO-kompatibilitás" mondóka. Egy orosz teherautó szabvány vonószemmel teljesen NATO kompatibilis lehet. Egy Orosz Zubr partraszálló-légpárnásnak tök mindegy, hogy mit visz a partra, tehát NATO-kompatibilis lehet (max. a rádióját célszerű lecserélni).
De egy vadászgép ill. légvédelmi rakétarendszer esetében ez már zűrösebb ügy. Pláne, hogy két egymásra "vadászó" rendszerről lenne szó, hiszen az oroszok az Sz-400-al alapvetően az F-35 elleni légtérvédelmet is szeretnék megoldani, az USA pedig az F-35-össel az Sz-400 légtérvédelmi képességét negálni. Az oroszok simán beleálltak ebbe a projektbe, mert feltehetően tudják, hogy ha az USA meg is vizsgálja az export Sz-400-ast, azzal nem megy sokra az orosz rendszerek ellen. Hogy a Kínai, Indiai, stb. Sz-400-asok ellen meg felkészülhet? Az már legyen Kína és India gondja.
Ellenben az USA nem mondhatja ezt el az F-35-ösről. Ha a török Sz-400-as beüzemelését és a személyzet beoktatását végző oroszok folyamatosan "nézhetik", hogy mit lát az Sz-400-as az F-35-ről, az elég ciki minden F-35 importőr országnak.
Szóval a helyzet az, hogy két ilyen rendszer eléggé ciki helyzetet generál...
Azért elég sok országban van párhuzamosan nagy léptékben NATO-Orosz gép üzemeltetés, például Egyiptom, India, de még a NATO tag Görögország is elég sok orosz fegyvert üzemeltet, nem is beszélve az összes korábbi keleti blokk országai által üzembe tartott és folyamatosan modernizált "maradékról".
Szóval önmagában ez nem elég erős ok szerintem.
Informatika és tudomány
