Az AH-64DW egy alternatív jelölés ha jól tudom, de nem sûrûn használják, ezzel különböztetik meg a radardómmal felszerelt (DW) és a radardóm nélküli (D) változatokat.
A "W" még feltünhet a WAH-64D esetében, ez az angol licencgyártott AH-64 változat Royce-Rolls hajtómûvekkel, jégtelenítõvel elátott rotorlapátokkal, angol kommunikációs és ECM rendszerrel, valamint angol irányítattlan és pct. rakétákkal lett felszerelhetõ.
A mi T-72-eseink a T-72B szintje körül mozognak, ez annyit tesz, hogy egy darab aktív infravörös éjjellátó berendezés (70-es évek eleje színvonal), lézeres távmérõ (van olyan hk.-nk, amelybe utólag, az optikai távmérõ helyére lett beaplikálva), és kb. ennyi. A rendszerben lévõ hk.-k ha jól tudom mind a Belorussz harckocsijavítóból kiguberált szovjet ellentételezésbõl származó hk. Nincs hozzá lövegbõl indítható pct. rakéta, nincs reaktív páncélzat.
A Csehek hk.-ja erõsebb motort kapott, új tûzvezetõ rendszert, a parancsnok egy 360°-ban körbeforgatható, független optikát, a parancsnok, az irányzó és a sofõr külön-külön saját, passzív éjjellátó rendszerrel rendelkezik, van lézerbesugárzás-jelzõje (jelzi, ha a harckocsit egy lézeres távolságmérõvel vagy lézeres célmegjelölõ berendezéssel "megfestik", és mutatja az irányt, hogy merrõl) és reaktív páncélzata, valamint új rádiókkal rendelkezik.
Azért nagyjából ismerjük. A Mi-28N már rendelkezik beépített éjjellátó berendezéssel és milliméter hullámhosszon mûködõ, a rotoragyra szerelt radarral. Az Apache esetén ez az AH-64D Apache Longbow kategória, ami tíz éve van rendszerben. Tehát modernnebbnek aligha lehet mondani. Ha valami reklámszöveg kellene, akkor lehetne azzal jönni, hogy a legnagyobb fegyverterhelésû, ami történetesen igaz is, hiszen a Mi-28 képes 16db pct. rakétát és 2db 80mm-es irányítattlan rakétaindító konténer hordozására (ez a standard függesztmény), az AH-64 viszont max. 16db pct. rakétát VAGY 8db pct. rakétát és 2db irányítattlan rakétaindító konténert képes hordozni.
OFF:
Höhö!
Nem kicsit belekavarodtak a szamokba! Ert egyaltalan a temahoz az aki ezt irta?! Vagy csak kopi paszta oszt a tizedesjelek meg a levesben vannak :DDDD
ittvan kepkent....bar ahogy jetflyon javitani szokas...lehet egy het mulva is igy lesz kint...
Szenzaciiiiooooo..egyebkent "ez" inkabb a Martin Baker-re vethetne rosz fenyt...de a bulvarsajtos viszhangok mar ott megbukananak ha el kellene kezdeni magyarazni hogy az meg mi fan terem es mi koze a Gripenhez....magyar sajto
"Ecuador and Israel signed an agreement in 1999 for the delivery of two Kfir C.10s and for the conversion of an undisclosed number of the FAE's original C.2s to the C.10 version, referred to in Ecuador as Kfir CE, featuring a Helmet Mounted Display System, and armed with Python 3 and Python 4 IR-homing AAMs."
Hupsz megiscsak volt (inkabb van!(2006)) Kfirnek lokatoros verzioja....a Kfir C.10 (vagy Kfir CE)! Ez viszont uj termek. Ekvadori legiero rendszeristette a regi Kfirekbol atepitve:
Elvileg igen. Azonban a kesziben lévõ gépek szükség esetén felszállhatnak. Volt hasonló a MiG-29 baleset után is, akkor is hasonló volt az eljárás, tehát repülési tilalom volt, de a készenlétiben lévõ gépek ugyanúgy indulásra készen álltak, ha szükség volt rájuk.
"BTW nem igazán értem mitõl lenne modernebb a Mi-28N és a Ka-50 az AH-64D-tõl"
Marketing szoveg...szvsz egyaltalan nem kell ezen lovagolni! Vagy szerinted ugy kene reklamozniuk hogy "Szar is, draga is..megis vegyek meg!".... Gripent hogy reklamoztak nalunk?!
Azért tegyük hozzá, hogy az alap Ka-50-et emlegetik, nem pedig valamelyik feljavított változatát (Ka-50N, Ka-50Sh). A Ka-50N listaára 1999-ben 12 millió dollár volt, ami azért nem a fele a Mi-28N-nek...
BTW nem igazán értem mitõl lenne modernebb a Mi-28N és a Ka-50 az AH-64D-tõl.
Tehat megvan az egyik ok szvsz! Az hogy a Ka-50 kevesebb mint feleanyiba kerul mint egy Mi-28N!!!! Es biza ez nem semmi! Igy mar en is rendszerisetenem a Ka-50-et! olcso, hatekony (Vikhr), mozgekony, kicsi....idealis!
Ne nézz már hülyének, asszed ilyen "vén" fejjel nem tudom, hogy mi az infláció?
Egyébként akkor egy érdekes adat. Charles Yeager havi 283 dolláros zsolddal repült századosi rangban az USAF-nél amikor X-1 teszpilótája lett. Nem'tom, hogy ebben benne volt -e a repülési pótlék, de azért egy jópofa adat szerintem. Ma mennyit kereshet egy pilóta százados? Évi 70000 dollárt? A US NAVY-nél emlékezetem szerint kb. ennyi a járandóság + juttatások.
Cifu megadta a válasz, hogy megváltozott el elszámolás módja, így már érhetõ, mitõl szöktek fel az egekbe az árak.
Az árakhoz tegyük hozzá, hogy az 1990-es évekig a fejlesztési költségeket általában nem számolták hozzá a darabárhoz az amerikai piacon. De valahol az F-22A program környékén ráeszméltek, hogy nagyon szép, ha egy gép darabára X dollár, ha ugyanakkor a fejlesztési költségeket is beleszámolva már 2X dollárnál járunk. Ráadásul az olyan eszközök, mint az F/A-18E/F/G vagy az F-22A más ország nem is nagyon rendszeresít. Nemrég említettem, hogy a Boeing felajánlotta, hogy további F/A-18E/F gépeket szállítana le a NAVY-nek, relative potom pénzért - 53.8 millió dollárért darabját (ez 2006-ban még 57 millió volt a leszállított gépek nyers darabára). Ezen árban persze nem szerepel a fejlesztési költség. Az pedig mintegy 4.9 milliárd dollár volt anno.
Tehát a számokat mondjuk tényleg nem kell a régi adatokhoz hasonlítani, ám még így is elgondolkoztatóak.
itt egy jó kis kép a "raptor" -ról :)
azért vedd figyelembe azt is hogy abban az idõben 1 milla mennyinek számított, és hogy most mennyinek számít.
Egyszerûen csak arról van szó, hogy a fejlesztési költségek szálltak el iszonyatosan és a gyárak maximum 1-2 típust gyártanak és arra fejlesztik a többi alváltozatot.. Kb mint az autógyárak az alvázakkal ezzel is csökkentve a fejlesztési és gyártási költségeket.
Nézd meg, hogy az F/A-18A/b szolgálatba állításának idején milyen típusok dolgoztak a hordozókon? legalább 4. és csak az 1-2 üléses gépekrõl beszélünk. jelenleg ez 2. ÉS ha azt is vesszük, hogy nem csak hordozókon kerülnek alkalmazásra (tehát exportra is kerül belõlük) még tovább csökkenhet az ára.
Jelenleg ezek az árak még mindig (fejlesztési+adott szám gyártási költsége)/gyártott darabszám módon vanak számolva. Az exportmegrendelések tágulásával ez az ár csökkenni fog tovább.
Nem csoda, hogy az F/A18 a/b széria mai átszámolt ára 30-40 millóra jön ki. Az akkoriban legalább ilyen súlyos pénz volt. csak mellett rendszerben tartottak még 3-4 típust. és ha összevetjük az elmúlt 20 év infléációját... NOs ez a 90 milla ár igen rendben van. sõt lehet még spóroltak is nem keveset.
Hát bassz, kegyetlenül elszálltak ott is az árak. A 80-as években a 30 millás gépek voltak a harcirepülõk, de most egy "vacak" helioptereért kérenk ugyanennyit? Ehaj... Az F/A-18A anno kb. 30-45 millóba fájt, most a Super Horentek 3-szor ennyibe? Hát durva...
De nem vártak. A T-90 egy minden komolyabb forradalmi technológiát mellõzõ, a sorozatgyártásra érett, megbízható típus. Az adott körülmények között nem volt lehetõségük / kedvük egy vadonatúj harckocsit kipróbálni. Ezzel hozzáteszem el is döntötték, hogy melyik harckocsigyár marad talpon, hiszen a másik két gyár így nem kap megrendelést. Errõl korábban már írtam pár sort.
A T-64-tõl kezdve a szovjetek egy olyan automata töltõberendezést használnak, amely a lõszereket a küzdõtér alatt, körben elhelyezve tárolja. Ez jelent bizonyos elõnyt (egy fõvel kisebb a szükséges kezelõszemélyzet létszáma, állandó a tûzgyorsaság, függetlenül a töltõkezelõ ügyességétõl, egyéni teljesítményétõl, kisebb beltérre van szükség, stb.). A T-64 tervezésének az idején a nyugati harckocsik többsége sem törõdött külünösebben a lõszertárolás biztonságosabbá tételén, az csak az 1960-as évek vége fele kezdett elterjedni. A szovjet metódus azon a megállapításon alapult, hogy minimalizálni kell a harckocsi magasságát és profilját. Egy, a torony hátsó részén elhelyezett lõszertároló ebbe nem fért bele, ráadásul egy teljesen új automata töltõberendezést igényelt volna. Az eredmény ismert, még a legújabb T-90-es is a régimódi automata töltõberendezéssel rendelkezik. Azt nem lehet mondani, hogy nem érdekli õket, mivel a Black Eagle harckocsi tervezésénél a nyugati elvû, a torony hátsó részén elhelyezett lõszertároló lett megálmodva. A probléma csak az, hogy különféle okokból az orosz hadsereg a megbízhatóbb, sorozatgyártásra érettebb T-90 mellett döntött.
Hogy megérsd mit értenek a toronyméret problémája alatt az oroszok, itt egy magyarázó ábra:
A T-72-es / T-90-es, illetve a T-64/T-80-as széria esetén a túlélési esélyt nagyban csökkenti az a tény, hogy a lõszertároló a küzdõtér alatt található, és nincs komolyabb szinten elválasztva. Tehát ha valami bejut a küzdõtérben, és ott tüzet okoz, ill. eléri a lõszertárolót, akkor nagy valószinüséggel helybõl be is robban az egész.
A modern nyugati harckocsikban a lõszertároló egy, a küzdõtértõl elszeparált egységet képez, és a tároló falának bizonyos részeit elõre meggyengítették, hogy egy lõszerrobbanásnél a robbanás ereje a szabadba távozzon, és ne küzdõtérbe.
Csak érdekességképpen pár friss beszerzési ár különféle repülõ alkalmatosságokról, 2007-ben (a költségekben a teljes program ára szerepel, osztva a megrendelt gépek számával):
Ahogy Szu írja, nagyon-nagyon sokmindentõl függ. De tény, hogy a legjobb túlélési esélyt a Merkava adja, utána pedig általában a nyugati harckocsik (M1A1/A2, Leopard 2A5/A6, stb.).
Nah szal vagyon a Reanultnak a kamionos uzletaga annak vagyon egy "defence" azaz katonai szakaga! Az gyartja ezeket a franko kis jarmuveket!
weblapja: http://www.renault-trucks-defense.com/
Azon belul is az erdeklodott tipus a Renault Shepra csalad 3A jelu legujabb prominens tagja (Sherpa 2), melyrol bovebbet itt lehet megtudni!(jobboldalt desc. alatta PDF doksikbol minden nyilvanos adatot meg lehet tudni rola!)
Még a 80-as évek végén idult asszem a fejlesztés vagy a 90-es évek elején. Lézer var az orrában a drágaságnak. Ballisztikus rakéták megsemmísítésére tervezték, de egyes tesztek során még Sidewinder légiharcrakétét is le tudtak vele szedni.
Pontosabb felvilágosítást így fejbõl hirtelen nem tudok adni. De igen vontatottan halad a dolog és nyeli a pénzt, mit állat. Kb. egy éve vonta kérdõre a Szenátus a lézerfejlesztõket, hogy hogy az istenbe lehet az, hogy már vagy 20 éve dolgozank elköltöttek kb 8 milliárd dollárt mindenféle kutatásra, de még sincsen még egyetlenegy bevethetõ harcezköz sem a kutatásból...
És ezek tényleg mûködnek is? Kipróbálták valaha õket éleslövészeten? Viszon lenne egy kédésem. Ezeke BAROMI nagy rakéták, ezeket már simán látják a radarok 20km-rõl szerintem. Namármost akkor az AWACS-ez kísérõ gépek megpróbálhatják lelõni és a mai léghiarcrakéták képességeit ismerve ez össze is jöhet.
Informatika és tudomány
Vagy csak kopi paszta oszt a tizedesjelek meg a levesben vannak :DDDD
